Ez a vil�gszeml�let a vall�som alapja

Hiszem, hogy e vil�g nem a v�letlens�gek l�ncolata.

Hiszem, hogy minden valami�rt van.

Hiszem, hogy a vil�gnak az a term�szete, elrendeltet�se, v�g�zete, elt�k�lts�ge, megm�s�thatatlan akarata, hogy olyan szem�lyi�s�geket alak�tson ki, akik nagy val�s�goss�ggal egynek tudj�k, �rzik magukat az eg�sz vil�ggal, s aszerint cselekszenek.

Hiszem, hogy a vil�gc�l megval�s�t�sa sok apr� sz�nd�k, em�bernyi akarat kiteljesed�s�n kereszt�l munk�lkodik, hogy minden nem�zets�gnek, minden egy�nnek a v�gtelen l�nc egy szem�nek kikov�csol�sa jutott oszt�lyr�sz�l.

Hiszek ebben a feladatban, az �n k�l�n kis c�lomban. Legel�sz�r �is az egy�nis�gemet, a vil�got t�kr�z� harmatcseppet akarom tiszt�v� �s teljess� tenni. Nem fojtom el az �n sokr�teges szem�lyis�gem egyik megnyilatkoz�s�t sem; a „testemnek" �pen annyira �lek, mint a „lel�kemnek" - de igyekezem minden k�v�ns�gomat, �szt�n�met, r�ng�so�mat �sszhangba hozni az eddigel� kifejl�d�tt legmagasabb, leg�rt�ke�sebb tulajdons�gommal. Ezenk�v�l arra t�rekszem, hogy m�sokkal, test�v�reimmel a k�z�s t�rsas�gban, ki�p�tsem a szeretet kapcsolatait. b�kess�get mindv�gig meg�rizni k�v�nom, s azokkal, akikkel �lel�s, forr� szeretet k�t k�z�s �rdekeink k�z�s szolg�lat�ra sz�vetkezem.

Hiszem, hogyha az �n kicsi c�lomat az �n r�vid �letemben megval�s�tom, valamit tettem, aminek mag�ban is �rt�ke van, s ami�nek �rtelm�t a hal�l nem tudja elvenni.

Hiszek az ember m�lt�s�g�ban; s ha mag�t a vil�gc�llal azo�nos�tja: az akarat szabads�g�ban.

Hiszem, hogy az �n igazi �nem akarata az az akarat, amelyik a vil�gc�lban jut kifejez�sre, s hogyha a vil�gc�lt k�vetem, a saj�t akaratomat k�vetem.

�s hiszem az Istent: oh e vil�g gy�ny�r�s�ges, hatalmas, csod�latos, boldog v�gzet�, megd�bbent� �s titokzatos; s amikor csor�dul�sig megtelek vele, amikor elnyom a v�gtelens�g, f�lemel k�zvetlens�ge, megujjongtat az �r�me, akkor buggyan ki bel�lem: Isten.

Ne k�rdezz�tek t�lem mit jelent nekem ez a sz�.

Nekem olyan ez, mint a jaj a szenved�knek, az oh a megle�pettnek, a kacag�s az �rvendez�knek, mindent kifejez ez, mert semmit nem mond. �n nem sz�llok vit�ba, nem �ll�tok, nem bizony�tok; k�vetkezetes nem vagyok, okokat nem hozok f�l: �n csak s�hajtok, s�rok, ujjongok, lelkesedem: Isten.

A vall�s megadja az �n �letem c�lj�t; a tudom�ny hozz�seg�t az el�r�s�hez; a m�v�szet alkalmat ad, hogy benne gy�ny�rrel elmer�l�jek. Az �n imigyen teljess� v�l� �letemben v�rom Istent, hogy kinyilatkoztassa mag�t.

(Bal�zs Ferenc: Bej�rom a kerek vil�got)