Unitárius Portál


Magyar     Unitárius     Egyház

Unitárius Portál

A   hit   Isten   ajándéka

•   Főoldal  •  Személyes adatok  •  Rovatok  •  Hírküldés  •  Fórum  •  Hirdetések (Keres-kínál)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A Főoldalon
Unitárius portál
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif Főoldal
tree-T.gif Ajánlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keresés
som_downloads.gif Hírek
tree-T.gif Hírek
tree-T.gif Hírek archívuma
tree-T.gif Hírküldés
tree-T.gif Ismertetők
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif Közösség
tree-T.gif Fórum
tree-T.gif Személyes üzenetek
tree-T.gif Tagok listája
tree-T.gif Unitárius lista archív
tree-L.gif Unitárius lista feliratkozás
icon_poll.gif Statisztikák
tree-T.gif Statisztikák
tree-T.gif Szavazások
tree-L.gif Toplisták
som_themes.gif Szórakozás
tree-T.gif Adomák
tree-T.gif Egyházi anekdoták
tree-T.gif Gondolatok és mondások
tree-T.gif Népi hiedelmek
tree-T.gif Névkitaláló, címerkirakó
tree-T.gif Történetek Brassai Sámuelról
tree-L.gif Unitárius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Naplók
tree-L.gif Személyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Letöltések
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Portál tartalma
tree-T.gif Cím szerint
tree-T.gif Kategória szerint
tree-T.gif Szerző szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhasználó együttműködése
tree-T.gif Fórum
tree-T.gif Hírküldés
tree-T.gif Ismertetők
tree-T.gif Letöltések
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 év 1568-1868
petitrond.gif Leírás, üdvözlések
icon_topics.gif 400 év 1568-1968
petitrond.gif A könyv
icon_topics.gif 440 év 1568-2008
petitrond.gif Videó

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unitáriusok - ismertető
icon1.png Az unitárizmus
icon1.png "Szabadelvüség"
icon1.png Dogma nélküli kereszténység?
icon1.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Biblia és tanulmányok
icon4.png Károli Biblia
icon4.png Biblia magyarázat
icon4.png Tamás evangéliuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOVÁBB ...
favicon.ico Dávid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 éves ünnepség 1910-ben
icon5.png Dávid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Balázs Mihály: Dávid Ferenc életútja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png Húsvéti szokások
admin.png Passió
admin.png Temetési szokások
admin.png A harang
admin.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Egyházi beszédek
icon2.png Alkalmi beszédek
icon2.png Általános beszédek
icon2.png Ünnepi beszédek
icon2.png Gellérd Imre beszédek
icon2.png Kelemen Miklós beszédek
icon2.png Csifó Salamon beszédek
icon2.png Pap Gy. László prédikációk
icon2.png Beszédgyűjtemények
icon_topics.gif Egyháztörténelem
bullet2.gif Dávid Ferenc elítélése és mártírhalála
bullet2.gif Egyháztörténet spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarországi Unitárius Egyház története a mai Magyarország területén
bullet2.gif Útjelző évszámok az Unitárius Egyház múltjából
bullet2.gif Adorjáni Rudolf: utolsó párciális
bullet2.gif TOVÁBB ...
icon_topics.gif Életrajz
admin.png Bartók Béla életrajza
admin.png Berde Mózes
admin.png Brassai Sámuel, 1797. június 16 - 1897. június 24.
admin.png Dávid Ferenc
admin.png Perczelné Kozma Flóra
admin.png Szentkatolnai Bálint Gábor
admin.png Iván László
admin.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Erkölcstan
icon5.png Balázs Ferenc vallása
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szabályok
icon5.png Hittan-Erkölcstan
icon5.png Jézus erkölcsi tanítása
icon5.png Válaszd az életet!
icon_topics.gif Események
icon3.png Unitáriusok II. magyarországi találkozója
icon3.png Gellérd Imre konferencia 2005. augusztus 26-án
icon3.png Kelemen Miklós 80. születésnapja
icon3.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Esszék
icon1.png Balázs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unitárius?
icon1.png Vallásunknak a mai eszmékhez való viszonya
icon1.png Szász Ferenc: "Én Istenem"
icon1.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Hírek
icon4.png Szejkén elhangzott beszédek
icon4.png Erdélyi kirándulás
icon4.png Nyári tábor Magyarkúton
icon4.png Alföldi búcsú Füzesgyarmaton
icon4.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Balázs F. hitvallása
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit és vallás
icon2.png Mit hisznek az unitáriusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unitárius Egyház hitelvei
icon2.png Unitárius Ösvény
icon2.png Ösvény II.
icon2.png Az unitárius vallás alapelvei
icon2.png Az unitarizmus lényege
icon2.png Vallok a hitemről
icon_topics.gif Hitoktatás
icon1.png Bibliai történetek
icon1.png Egyháztörténelem
icon1.png Énekek
icon1.png Versek
icon1.png Imádságok
icon1.png Versgyűjtemények
icon1.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkotó elemei
icon5.png Az úrvacsorai ágenda
icon5.png Az imádság
icon5.png A prédikáció időszerüsége
icon5.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Imádságok
icon3.png Áldások
icon3.png Imakönyv
icon3.png Unitárius imádságok
icon3.png Verses imádságok kis gyermekek számára
icon3.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Balázs Ferenc mesék
icon1.png Dávid Ferenc Breviárium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png Közérthető Evangélium
icon1.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Jézus tanulmányok
icon4.png A jelenkor Jézusa
icon4.png Jézus emberarca
icon4.png Jézus evangéliuma a mai világban
icon4.png Jézus gyógyításai
icon4.png Jézus történeti alakja és annak ismerete
icon4.png Ki volt Jézus?
icon_topics.gif Katekézis
icon2.png Unitárius Káté
icon2.png Konfirmáció
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit és erkölcstan
icon2.png Káté több nyelven
icon_camera.gif Képtár
bullet2.gif Déva-vári sikló
bullet2.gif Emléktáblák
bullet2.gif Halottak-napi koszorúzás
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti és szertartási rend
icon5.png A MUE istentiszteleti és szertartásrendje
icon5.png Az Unitárius Egyház istentisztelete és szertartásai
icon_camera.gif Média
petitrond.gif Műsorok 2010-ben
petitrond.gif Műsorok 2009-ben
petitrond.gif Műsorok 2008-ban
petitrond.gif Műsorok 2007-ben
icon_topics.gif Ökumenicitás
icon3.png Az unitárizmus hivatása a jövőben
icon3.png A ma én holnap unitarizmusáról
icon_topics.gif Tájékoztatók
icon1.png Fogalomtár
icon1.png Simén Domokos: A csiksomlyói búcsú eredetéről
icon1.png Szabó Gyula: Csiksomlyói búcsú: még több toleranciával
icon1.png Mohay Tamás: Egy ünnep alapjai: csiksomlyói búcsú
icon1.png Dr. Szabó Árpád: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: Vége a reverzálisnak?!
icon_topics.gif Tanulmányok
icon4.png Ami örökkévaló Dávid Ferenc életművében
icon4.png Dávid Ferenc és az unitárius vallás
icon4.png Egysegünk a különbözőségben
icon4.png A nyilvánvaló Isten
icon4.png Tudomány és vallás
icon4.png Vallásunkról – röviden
icon4.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Teológia
icon2.png Balázs Ferenc teológiája
icon2.png Dávid Ferenc teológiája
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png Jézus Istenfogalma
icon2.png Rövid Magyarázat
icon2.png TOVÁBB ...
icon_topics.gif Történelem
bullet2.gif Az unitárius egyház a magyar történelemben
bullet2.gif Unitárius vallásáért börtönben volt Erzsébet, angol királynő ősanyja.
bullet2.gif 1956 erdélyi mártírjai
bullet2.gif TOVÁBB ...
icon_topics.gif Ünnepek, szertartások
icon5.png Karácsony, újév
icon5.png Húsvét
icon5.png Pünkösd
icon5.png Őszi hálaadás
icon5.png Szertartások

icon_topics.gif Videofelvételek
icon1.png Márkó Laci videofelvételei
icon1.png Unitárius videofelvételek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gyűjtemény
icon1.png Google videók
icon1.png MTV videó archívuma
icon1.png Duna Tv videó archívuma

icon_topics.gif Folyóiratok
bullet2.gif Keresztény Magvető
bullet2.gif Unitárius Közlöny
bullet2.gif Unitárius Élet 2000-től
bullet2.gif Unitárius Élet 1947-1999
bullet2.gif Unitárius Értesítő
bullet2.gif Unitárius Szószék

icon_topics.gif Önálló szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unitárius tudás-tár
tree-L.gif Unitárius Panteon
UniKereső
Unitárius Webhelyek Keresőgép
ÉS keresés
VAGY keresés
Kifejezés keresése
Mutass ennyit egy oldalon.
Október 15, 2006 03:41 CDT

PETERFFY GYULA : PASSIÓ

Szerző: . 2194 Olvasás
  Oldal nyomtatása   PDF-be mentés   Küldés barátnak


PETERFFY GYULA PASSIÓ Az unitárius reformáció a templomokból minden, felfogásával össze nem egyeztethető berendezést: oltárt, szobrokat és képeket eltávolított, Még az orgonákat is kivitette mint áhítatot zavaró eszközt. Szinte két évszázadnak kellett eltelnie, hogy e hangszer újra bebocsátást nyerjen a templomokba. Míg orgona nem volt, a templom piacán vagy a karzaton elhelyezett pulpitusra (éneklőállvány) kitett ún. korálkönyvből diktálta az énekvezér (kántor) az ének szövegét és vezette az éneket. Egyik legértékesebb örökségünk ebből a korból a passió, Jézus elítéltetésének, keresztre feszítésének, szenvedésének és halálának evangéliumi elbeszélése. Zenei műfajként ennek szövegére szerzett, az istentisztelet célját szolgáló oratóriumszerű zenemű, A passió csak annyiban tér el az oratóriumtól, hogy témaköre szigorúan a nagypénteki eseményre szorítkozik, míg az oratórium a Biblia bármely részéből veheti tárgyát. A passió szövege tehát ma is ugyanaz, mint a középkorban. Eredete a IV. századba nyúlik vissza. Nem tudhatjuk, hogy e régmúlt időben előadása, éneklése milyen volt, mert a középkor első évszázadaiból mondhatni semmi írott zenei emlék nem maradt ránk. Annyit tudunk, hogy a keresztények hosszú évszázadokon át szertartásaikon a legtökéletesebb hangszerre, az emberi hangra szorítkoztak. A mi régi, többszázéves passió-emlékeink is ezt az ősi előadási formát mutatják. Későbbi időkben a passió zeneileg, formailag az előadás módja, helye és eszközei tekintetében is eltéréseket, különbségeket mutat. Egy ilyen eltérés a passió előadásának egy másik módja, formája, amit a zeneirodalom passiójátéknak nevez. Elég gyakran hallható és még szakirodalomban is előfordul a mi passiónkra vonatkoztatva a passiójáték elnevezés. Azonban nálunk a passiót nem játsszák, hanem éneklik, nagypénteki istentiszteletünk szerves részeként, A passiójáték a középkorban szokásba jött népies színjáték, amely a szentek életéből vett jeleneteket, de elsősorban Jézus életét és kínszenvedése történetét tartalmazta; korhű öltözékben, szabad ég alatt, óriási színpadon, rengeteg szereplő közreműködésével adták elő. Az Ammer folyó partján fekvő Oberungenben (Dél-Bajorország) — ma világszerte ismert passiójátékot a falu népe 1634 óta rendez. A XII. század óta az előadás módjában már bizonyos dramatizáló tendencia mutatkozik. A népszerű melódia megtartásával más-más személyre bízzák az előadást; 1. Jézus szavait éneklő, 2. a történetet elbeszélő (narrátor) és 3. a tömeget képviselő (turba) szereplőkre. A szereplők megjelölésére a régi kéziratokban kezdetben betűjelzéseket használtak, majd később ezeket számjelzések váltották fel. Ez az említett szereposztás vetette meg a passió harmadik típusának az alapját, mely a XVII. század új zenei stílusának kialakulásához vezetett. A passió menetébe szóló-áriákat, duetteket, korálokat, recitativokat, teljes zenekari és szóló-részeket iktattak, miáltal a passió megszűnt a liturgia szerves része lenni, istentiszteleten kívüli vallásos hangversenyműnek maradt passio-oratórium néven. Ezt az új formát művelték a nagy mesterek: Bach (Máté és János passiója), Handel (Teremtés és Évszakok oratóriuma) és más zeneszerzők, köztük a magyar Liszt Ferenc (Krisztusoratórium), Az első keresztények énekei eredetét a zsinagógai istentiszteletiben kell keresnünk, ahonnan a zsoltárok az I—II. században átszivárogtak a . keresztény egyház szertartásába, Ezek az őskeresztény énekek — akárcsak a népdal — közel 700 évig csak szájhagyomány útján terjedtek. Ez alatt az idő alatt annyira elvilágiasodtak, hogy Nagy Gergely pápa (590—604) szükségesnek látta összegyűjteni a szertartási énekeket; a világi énekektől megtisztította, a meghagyottakat rendszerbe szedte, és a katolikus egyház hivatalos liturgikus zenéjévé tette. Ezek az énekek és dallamok képezik máig is a katolikus templomi éneklés alapját, — és az ő nevéről gregorián dallamoknak nevezik. A kereszténységet terjesztő idegen szerzetesek Európa népei közé ezekkel a latin nyelvű gregorián énekekkel és himnuszokkal vonultak be. Miután áttértek az új vallásra, mindenütt igyekeztek a latin nyelvű énekek szövegét a nép nyelvére lefordítani. A csehek, lengyelek és a magyarok kereszténnyé tételével ezek a gregorián dallamok útnak indultak kelet felé. Ismeretes, hogy az idegen hittérítők kezdetben üldözték a magyarok ősi zenéjét mint pogány emléket, és a latin nyelvű gregorián zenét terjesztették. Azonban az új hit magyar prédikátorai — a külföldi példákat követve — a középkor vége felé elkezdték magyarra fordítani a gregorián dallamú énekeket, hogy ezáltal is minél tevékenyebben kapcsolják be a híveket az istentisztelet menetébe. Jelentős változást a templomi éneklés terén viszont csak a reformáció hozott. A magyar reformátorok is kezdetben a gregorián énekek latin szövegét fordították magyarra és alkalmazták a megváltozott egyházi gyakorlathoz. Azt a gyűjteményt, énekeskönyvet, ami a mindennapi szertartás anyaga mellett ünnepi himnuszokat, lamentációkat (Jeremiás próféta versbe szedett siralmait) és passiókat is tartalmazott, graduálnak nevezték. A graduál vagy graduális ének a IX—X. századra vezethető vissza, melyet a pap az „ambo" (kis olvasószék) lépcsőfokán énekelt (lat. gradus — lépcső, grádics). Ezek közül a középkori gregorián stílusú énekek közül különös jelentőséggel bír a napjainkig fennmaradt nagypénteki passióéneklés. Ennek a nálunk unitáriusoknál használt dallama egész Európában egyedülálló. Milyen volt, milyen lehetett a passió kezdetleges dallama? Pontos feleletet erre nehéz adni, mert — mint már említettük — semmi írott emlék nem maradt ránk. Az énekek dallamai szájról szájra jártak, — minek leírni azt, amit mindenki tud? Azonban a passió hosszabb dallamát nem volt könnyű emlékezetben tartani. Ezen csak az írás segített, a kottaírás kezdetleges formája, mikor a szöveg fölé és alá pontokat, vonalakat írtak, amelyek nagyjában megmutatták, honnan indul a dallam, hol emelkedik, hol ereszkedik. Ezeket az olvasójegyeket, ún. neumákat használták a dallam memorizálási jegyéül, ami semmi határozott hangmagasságot vagy időtartamot nem jelölt meg. Mai hangjegyekkel ezt pontosan kifejezni, leírni teljességgel lehetetlen. A hangjegyírás segítségére a IX. század végén és a X, század elején megjelennek a vonalak, kezdetben egy, majd a XVI, században Arezzoni Guidó nyomán négy vonalra kezdték írni a régi jeleket. A kezdetleges hangjegy alakja szár nélküli négyszög alakú volt (nota quadrata), aminek nyomát a mi legrégibb, ún. Pókai-passióban (1696) még láthatjuk. Ezek a hangjegyek később is használatban maradtak az egyházi énekek írására korái-hangjegy néven. A négyvonalas rendszert is többnyire megtartották, a mai ötvonalas rendszert a XIV. század végétől kezdték használni. A XVI. század közepétől kezdve elég nagyszámú korálkottás kéziratos anyag maradt fenn könyvtárainkban. Ezeket a kézírásos graduálokat középkori latin kódexekből másolták ki. Sajnos azok az előbbi időkre vonatkozó források, amelyekből értesülést szerezhetnénk a latin tradícióknak a korai magyar protestantizmusban játszott szerepérői, elvesztek. A fennmaradt teljes magyar szövegű graduálok közöl egyik legértékesebb a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött kéziratos Batthyány-kódex. Ismeretlen leírói 1556—1563 között dolgozták át katolikus jellegű karkönyvből protestáns jellegű énekeskönyvvé és látták el hangjegyekkel is. Ma ez a legrégibb protestáns graduál; abból az időből való, amikor a két egyház, a katolikus és protestáns, egymás énekeit kölcsönösen átvette. Időrendben, magyar nyelvénél és protestáns jelképénél fogva mihozzánk közelállónak kell tekintenünk az 1635—1650 között lutheránusok számára készült Eperjesi Graduált is. Számunkra különös jelentősége abban rejlik, hogy míg a protestáns passiók általában egyszólamúak, a magyar nyelvű többszólamúságnak első emlékét: a többszólamú turbákat (a tömeg kórussal való énekeltetését) az Eperjesi Graduálban találjuk. Az a körülmény is figyelmet érdemel, hogy a Batthyányi-Graduál csak Máté evangéliumát tartja szem előtt, míg az Eperjesi mind a négy evangélistára figyelmez. Mielőtt tovább mennénk, meg kell említenünk, hogy az Eperjesi Graduál passióját megelőzi egy, a kolozsvári akadémiai könyvtár unitárius részlegén őrzött, 1622-ben írott szász unitárius graduálban fennmaradt német nyelvű passió. Ugyanitt található ez idő szerint legrégibbnek ismert, 1696-ból való magyar nyelvű unitárius, ún. Pókai-passió is. Bárki megkérdezhetné, hogy a magyar nyelvű unitárius passió miért későbbi háromnegyed századdal, mint a német nyelvű? A kérdésre határozott választ adni nem tudunk, pusztán feltételezésre vagyunk utalva. Tudott dolog, hogy az erdélyi magyar és szász prédikátorok tanulmányaikat németországi egyetemi központokban: Heidelberg, Wittenberg, Heilbornban folytatták. Az is ismeretes, hogy Luther barátja és zenei tanácsadója, Walter (1490—1570) zeneszerzeményei között egy Máté szerinti passió is szerepel, melyben a turba-részeket kórus énekli. Ebből arra következtethetünk, hogy a szász unitárius prédikátorok a passiót készen kapták, könnyen megtanulhatták és magukkal hozhatták, míg a magyar prédikátoroknak a német szöveget magyarra kellett fordítaniok, azt másolgatniok, hogy hazai földön terjeszthessék, Ezért érthető a fél évszázados késes. Ezzel a feltevéssel nem zárjuk ki annak a lehetőségét sem, hogy fordítóink az esztergomi ecclesia XVI. századbeli latin passióját másolták, amelyik a négy evangélista szövege szerint készült. önkéntelenül felvetődik a kérdés, honnan ered a mi passiónk? Erinek a kérdésnek a megoldása külön tanulmányt kíván, amely összehasonlítaná az esztergomi, a Batthyányi-, az eperjesi és a két kolozsvári passiót. A XVI. század vége felé a gregorián típusú énekeskönyvek használatát kezdik elhagyni. A passióéneklés továbbra is megmaradt, passiót és lamentációkat tartalmazó gyűjteményeket állítottak össze, azonban ezeknek nagy részét már nem használták. Mint régi tradíciót csak az unitárius egyházközségek őrizték meg, és templomainkban nagypénteken énekelték. Az unitárius eklézsiák többsége a XVII—XVIII. században igényelte a nagypénteki passió éneklését, s ez a lelkészeket, főleg pedig a kántorokat passiómásolásra késztette. Másolták is ki-ki a maga módján, képessége szerint. Ezek közül legalább 23—3O-at vehettünk kézbe, azokat tanulmányoztuk és egymással összehasonlítottuk. Ügy véljük, hogy ez a szám csak fele a még meglévőnek. Kérdezzük: hol vannak az általunk jól ismert jeles énekvezérek passiói: id. Péterffy Gyuláé, Ütő Lajosé, Erdős Mihályé, Régeni Ároné, Pálfi Ákosé, Miklós Jánosé és másoké? Mint az évszámokból kiderül, a múlt század közepétől már nemigen másolgatták a passiókat, pedig azt elhasznált, gyenge állapotuk eléggé sürgette. De hogyan is másolták volna? Négyvonalas kottapapír kézzel való vonatozására már nem is gondoltak. Ötvonalas papírral viszont nem tudtak mit kezdeni. Hangjegy nevét meghatározó kulcsféle itt-ott meg felfedezhető, de a legtöbbnél hiányzik. A négyszögletű (nota quadrata) vagy az ún. fecskefarkú hangjegyekkel sem igen tudták közvetlen elődeink a dallamot leírni. A díszítéseket jelző kacskaringós hieroglif jeleket sem tudták megfejteni. Pedig ezek a koloratúrák, díszítő hangok adták meg az ősi dallamnak az izét, minden szépségét. Annak idején az ékesítés, a szabad díszítés nemcsak kötelező volt, hanem az énekes képességeinek fokmérője is. Napjainkban előadott népéneknél is megfigyelhetjük, hogy a dallam előadás közben mi díszítőhanggal bővül, amit a legpontosabb kottaírással sem tudunk ábrázolni. Mondhatjuk, hogy ez a zene nemcsak íratlan, hanem végeredményben leírhatatlan is. Mit lehet akkor tenni, ha sem írásból, sem a mai technikai eszközökkel sem rögzíthetjük a dallam díszítő ékességét? Kodály erre a kérdésre így válaszol: „A zenei hagyomány tudományos értékű megismerése csak a helyszínen megfigyelt élő, szóbeli előadás alapján lehetséges." Passiónknál a régi írásmód csak vázlatosan tünteti fel a dallamot. Ezeken a régi írásokon csak az tud eligazodni — újra Kodály mondását idézve —, „aki mintegy személyében is részesévé lett az élő hagyománynak". Hiába próbálkozik a legnagyobb művész, énekes is, még ha külön tanulmányt is végzett: az eredetit megközelítő hű előadásra csak akkor képes, ha a dallam ismeretét gyermekkori emlékként hozta magával. Ez volt az egyedüli út és mód: eltanulni az elődöktől és énekelni a több mint két órát tartó passiót, egyedül, orgonakíséret nélkül. Régebben három részletben: reggel, délben és este, később segítségül vették a lapos kék-piros ácsplajbászt és kihúzásokkal két részletben is énekelhetővé tették. Ezzel az „operációval" azonban passiónk hovatovább mindinkább elveszítette teljességét, a történés összefüggését, érthetőségét. Nem érdektelen annak felemlítése sem, hogy míg más protestáns felekezetek hosszú ideig tartó harcot vívtak a passióéneklés megszüntetéséért, egyházunkban, egymásután többen emelték fel szavukat és a passió újraírását javasolták, így Boros Áron kántortanító. Az Egyházi Főtanács 1912-ben a passió újraírását és kiadását határozta el és egyúttal felhívást intézett az énekvezérekhez új passió készítésére. 1927-ben Benczédi Ferenc lelkész azt kérte, hogy az egyház fordítson nagyobb gondott a passióra. Keresztesi Dénes lelkész szerint a nagypénteki passiót még rossz énekléssel agyonnyomorítva is hallgatni' kívánják híveink. A fentiek kiegészítéséül — történeti visszapillantásként — említjük meg a kolozsvári egyházközség 1837, évi jegyzőkönyvéből a következőket. Ebben az évben az egyházközség a megüresedett kántori állására Máté András abrudbányai énekvezért hívta meg, aki el is fogadta a meghívást azzal a kéréssel, hogy a passió éneklése alól mentsék fel. Az egyházközség a kérést elvileg elfogadta, de azzal a feltétellel, hogy a kántor köteles maga helyett mindig egy tógás deákot állítani a passió éneklésére. A passió újjáírására végül is nem került sor, senki sem vállalkozott rá; végül is a sok sürgetésre és az Egyházi Főtanács felhívására e sorok írója a passió újrakiadási munkálataihoz kezdett. Az elébb mondottak után az olvasóban jogosan felmerülhet a kérdés; ezt a lehetetlennek látszó munkát, az ősi melódia lemásolását hogy tudtuk 1957-ben a ma használatos kottázással elvégezni? Akkor még se magamnak, se másnak nem tudtam megmagyarázni, csak írtam-írtam hangjegyeket, ahogy szokták mondani, úgy, ahogy jött magától. Be most már tudom, Kodály erre is megtanított, egyik előadásában mondván: „ .. . részesévé kell lenni az élő hagyománynak... és az előadás módját az ember emlékként kell hozza magával." Ezt az emléket Torockóról hoztam, ahol Jóapám, id. Péterffy Gyula egy fél évszázadon át rendkívül jó hangadottsággal, igen szépen énekelte. Magam mint rövidnadrágos fiúcska a csűrben levő szekérbe felállva, már írás nélkül is tudtam, énekelni „a mi Urunk Jézusnak kínszenvedését", azzal a dallammal, amit apámtól hallottam, tanultam. Vajon apám honnan tanulta? Arra derít fényt a lókodi Sándor Istvántól 1820-ban másolt passió, melyet később felesége révén Tóth Vilmos szentábrahámi énekvezér örökölt, aki apámnak tanítója, nagyapámnak, Péterffy Mihálynak pedig szolgatársa volt. Ennek a passiónak dallama viszont megegyezik az általam ismertével. Tehát apám is gyermekkorában megtanulta és úgy énekelte a passiót, ahogyan Tóth Vilmostól hallotta. Mindezek után igazoltnak mondhatjuk, hogy az a gyermekkoromban már tudott dallam jó pár száz éves. Az 1957-ben kiadott passió kidolgozásánál több száz éves passiónkhoz alkalmazkodtunk. Szövegét a négy evangélium alapján rövidebb, egységes és összefüggő formában dr. Erdő János és Lőrinczi László állította össze. Zenei részét az ősi melódia megtartásával szóló előadásra vagy 15—20 személy közreműködésével való előadásra dolgoztam fel. Előadása lehet orgona- vagy harmóniumkísérettel, vagy kíséret nélkül. Több énekessel való előadásánál a megszemélyesítő szerepeket, iránt: Jézus, elbeszélő evangélista (narrátor), Péter, Júdás, főpap, Pilátus és százados, külön-külön személy, míg a tömeget (turba) háromszólamú férfikar énekli. A passiót rövid orgona-előjáték és bevezető kar előzi meg. Ilyen eltérés a régitől még a Korái-betét és a befejező kar. Az unitárius passió jelentősége az utóbbi időben mindinkább előtérbe kerül. Neves zenetörténészek, mint Bárdos Kornél és Csomasz Tóth Kálmán több mint évtizedes munkát fordítottak a passió tanulmányozására. Az unitárius passiónál éppen azt értékelik, hogy az a középkorból örökölt gregorián korális dallam-hagyományt őriz, ami Európában egyedülálló jelenség. Érthető, hiszen ha bizonyos szertartások időnként a fejlődés és tisztább felfogás következtében át is alakultak, a passióéneklés nagy-pénteki szertartásunk mindmáig élő szokásgyakorlata maradt. Gyülekezeteink mindig szerették és szeretik ma is hallgatni a passiót, — ne hagyjuk feledésbe menni a hagyományos unitárius passió éneklését. Megjelent a Keresztény Magvető 1979 / 4. száma 249-254 oldalain.


Serzői jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kategória: Egyebek
Cimkék: Semmi
Könyvjelző: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtuális Unitárius Közösség UniGyűrűje
[ Előző | Gyűrű főoldala | Feliratkozás | Véletlenszerű oldal | Következő ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Kereső

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhetőek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal generálása: 0.37 másodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::