Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 28, 2006 03:21 CDT

A PR�DIK�CI� ID�SZER�S�GE

GELL�RD IMRE

Szerz�: . 1320 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


GELL�RD IMRE A PR�DIK�CI� ID�SZER�S�GE A t�rt�nelmi kereszt�nys�g a pr�dik�ci� id�szer�s�g�t alaki k�rd�snek tekinti. Tartalmi szempontb�l az igehirdet�ssel kapcsolatosan az id�szer�s�g probl�m�ja alig tehet� fel. Az ige �nmag�val val� �r�k azonoss�g�nak elv�b�l k�vetkezik, hogy az ige, mint a pr�dik�ci� egyetlen lehets�ges t�rgya, mindig id�szer�. A vall�serk�lcsi �rt�kek �r�kk�val�s�g�ban mi is hisz�nk, ez azonban szerint�nk csak formailag �rv�nyes. P�ld�ul az igazs�g mint �rt�kfogalom �r�kk�val�, de tudat�ban vagyunk annak is, hogy e fogalom tartalma m�g az egy �s ugyanazon szent�r�sbeli kijelent�s keretei k�z�tt is �lland�an v�ltozik. Hogyne v�ltozott volna akkor az egyes t�rt�nelmi korszakokban! A pr�dik�ci� id�szer�s�ge azt jelenti, hogy a formailag �r�kk�val� vall�serk�lcsi �rt�knek azt a tartalmat igyekszem megadni, melyre az �n korom ember�nek �ppen sz�ks�ge van. �gy �rtelmezve a korszer�s�g nem csup�n alaki k�rd�s, hanem elvi �s tartalmi is. Ezt egyetlen p�lda is megvil�g�tja. A kereszt�ny �let �rt�krendszer�ben fontos helyet foglal el pl. az Istennek val� odaszentel�d�s parancsa. Ha most v�giggondoljuk, hogy ez az egy�bk�nt �r�k �rt�k� �s �rv�ny� vall�serk�lcsi k�vetelm�ny mit jelentett pl. a pr�f�t�kn�l, mit jelentett a zsid� paps�gn�l, mit a farizeusokn�l, mit J�zusn�l, az essz�nusokn�l, az �skereszt�nyekn�l, a szerzetess�g kor�ban �s v�g�l mit jelent a modern hiv� ember sz�m�ra, akkor meg�rtj�k, hogy az �r�kk�val�s�g keretein bel�l minden �rt�knek megvannak a maga kor szabta tartalmi v�ltozatai. Korszer�v� tenni a pr�dik�ci�t annyit jelent, mint az itt �s most vonatkoz�saiban ragadni meg �s mutatni fel az �rt�ket. Nem kezdhet�nk t�m�nk gyakorlati t�rgyal�s�ba mindaddig, am�g nem adunk v�laszt eg�szen r�viden egy l�nyeges k�rd�sre: a kereszt�ny pr�dik�ci�ban h�sz �vsz�zadon �t mi volt az id�szer�? M�s sz�val milyen tartalmi �s alaki felt�telek tett�k id�szer�v� a pr�dik�ci�t sz�zadokon �t? Ha J�zussal kezdj�k, k�l�n tanulm�ny t�rgy�t k�pezhetn� az, hogy miben �llott az � tan�t�sainak id�szer�s�ge. Miel�tt feleln�nk erre a k�rd�sre, jegyezz�k meg, hogy a pr�dik�l�sban nincsen abszol�t id�szer�s�g, mert ez azt jelenten�, hogy a sz�nok kora vall�serk�lcsi �rt�krendszer�t fejezi ki h�ven, holott a pr�dik�ci� mint nevel� eszk�z sokszor �ppen arra van hivatva, hogy ezt az �rt�krendszert �sszet�rje, megsemmis�tse, �talak�tsa. Teh�t nem mindig az az aktu�lis, ami �ppen van, hanem az is, aminek lennie kellene. A pr�f�t�k s k�zt�k J�zus besz�deinek aktualit�sa sem abban �ll, hogy puszt�n t�kr�zik koruk felfog�s�t, hanem abban, hogy felismert�k koruk vall�serk�lcsi sz�ks�glet�t, f�ggetlen�l (�rtt�l, hogy a sz�les t�megek k�pviselt�k-e vagy ig�nyelt�k-e ezt vagy sem. A pr�f�t�k �s maga J�zus is az aktualit�s fogalm�nak �rt�kelm�leti vet�let�vel aj�nd�kozt�k meg a kereszt�nys�get, A val�s�g s�kj�t �tvitt�k az eszm�ny s�kj�ba, a van-t a kell vil�g�ba, az ontol�giai dimenzi�t az axiol�giai dimenzi�ba. Az aktualit�s teh�t ezek szerint az �rt�kek vil�g�ban nem a van-nak, hanem a kell-nek, nem a szubjekt�v, hanem az objekt�v sz�ks�gletnek a kifejez�se. Az aktualit�s emiatt nem mindig egy azzal, amit �ppen �hajtunk, noha ez volna a k�v�natos, hanem sok esetben m�s, t�bb enn�l. J�zus nem azt fejezte ki, amit kor�nak embere k�vetelt, ellenkez�leg, gyakran ostorozta azt. � egy �j �s az addigin�l magasabbrend� �rt�krendszert teremtett, melynek t�rt�nelmi sz�ks�gess�g�t l�tta id�szer�nek. Az �r�k kell �rt�krendszer�t helyezte bele abba a m�ba, melyben �lt. Tragikuma — ak�rcsak a t�bbi pr�f�t�k tragikuma is — az aktu�lis van �s a kell �les ellent�t�b�l sz�rmazott. Ez az ellent�t m�r nem jelentkezik besz�deinek alaki arculat�ban, s ez volt a nagy szerencse. A n�pt�l sokban idegen, a n�p etikai sz�nvonal�t messze t�lhalad� �j �rt�krendszer�t a kor kifejez�m�dj�nak k�nt�s�be tudta �lt�ztetni. Gondoljunk a hasonlatokra �s p�ld�zatokra. Az id�szer�s�g nem az �r�kk�val� �rt�kkel szemben val� engedm�ny, hanem �rtelmes alkalmazkod�s �ppen az �r�kk�val� �rt�k gy�zelme �rdek�ben. Ez az alkalmazkod�s tette id�szer�v� az apostolok, de f�leg P�l misszi�i pr�dik�l�s�t. A keleti egyh�z nagy sz�nokainak n�gy homiletikai t�ny k�lcs�nz�tt id�szer�s�get. Tartalmilag: a hell�n szellem kifejez�se �s a miszticizmus. Alaki szempontb�l: a szentek �let�b�l vett illusztr�ci�k fantasztikus t�mege �s a polemikus hajlam. A nyugati egyh�z sz�nokai k�z�tt Ambrozius gyakorlati tan�csaival, Augustinus �s k�vet�inek a r�mai jogb�l kisarjadz� tekint�ly-elvvel v�ltak besz�deikben id�szer�kk�. A k�z�pkor t�lkap�sai �j sz�ks�gleteket �rleltek meg a lelkekben, melyeket a reform�ci� fejezett ki, Huszt a gy�jt� l�ngol�s, Luthert az egy�ni �t�l�s, K�lvint a hangv�tel er�lye, a pietist�kat az �rzelmi m�lys�g, valamint a homiletikai egyszer�s�g �s k�zvetlens�g tettek a maguk idej�ben id�szer� sz�nokokk�. A felvil�gosod�s sz�nokai az �sz�rvek ragyogtat�s�val, Schleiermacher �s k�vet�i szem�lyes hittapasztalataik, �lm�nyeik egyszer� hangon val� k�zl�s�vel, a francia romantikusok gondolataik eredetis�g�vel �s forradalmi t�nus�val, az angolok a sarjad� liberalizmus h�rjainak penget�s�vel v�ltak korukban aktu�lisokk�. D�vid Ferenc besz�d�nek id�szer�s�g�t kora magasabb vall�serk�lcsi ig�nyeinek, hi�ny�rzet�nek, igazs�gszomj�nak, keres� szenved�ly�nek a legmagasabb s�kon �s a legmagasabb homiletikai eszk�z�kkel val� kifejez�se biztos�totta. Enyedi az�rt volt aktu�lis, mert a h�bor�k okozta erk�lcsi sebeket igyekezeti orvosolni. A felvil�gosod�s sz�nokai makacs mer�szs�ggel ostorozt�k a m�g mindig uralkod� obszkurantizmust �s a maradis�got, felhaszn�lj�k a kor tudom�nyos kutat�sainak eredm�nyeit. Kriza J�nos a t�lz� racionalizmus elleni hadakoz�s�val a legizz�bb aktualit�s h�rjait pengette. Ferencz J�zsef �s k�re szinte abszol�t hiteless�ggel fejezik ki koruk liberalizmus�t, individualizmus�t, optimizmus�t, pol�mikus hajlamait �s eszt�tikai ig�nyeit. Az unit�rius hitn�zetb�l egyenesen k�vetkezik, hogy a lelk�sznek id�szer� besz�det mondania k�teless�ge m�r a n�gysz�z �ves hagyom�nyn�l fogva is. Mi a k�l�nbs�g az id�szer� �s nem id�szer� pr�dik�ci� k�z�tt? Az hogy az id�szer� pr�dik�ci� az �r�kk�val� �rt�kek felt�r�sa, megvil�g�t�sa �s a szem�lyis�gbe val� �t�ltet�se rendj�n tudatosan �s k�vetkezetesen tekintettel van annak a kornak szellem�re, ig�nyeire, �rt�kvil�g�ra, sz�ks�gleteinek saj�toss�gaira, melyben a besz�d k�sz�l �s elhangzik. Az id�szer�s�g nem illetheti meg az olyan besz�det, melynek szerz�je bemutatja �s kifejezi ugyan az �r�k �rt�k� vall�serk�lcsi eszm�ket (igazs�g, szeretet, j�s�g, b�ke, m�lt�nyoss�g, sz�ps�g, t�k�letess�g, Istenorsz�ga), de csak �nmagukban, �ltal�noss�gban, sub specie eternitatis, an�lk�l, hogy tekintettel lenne kora ember�nek, t�rsadalm�nak lelki, szellemi, erk�lcsi stb, saj�toss�gaira, ig�nyeire. Az ilyen besz�det, ha �rt�kes, nevezhetj�k klasszikusnak, s azt b�rmikor, b�rhol el lehet mondani, de szerz�j�nek sz�molnia kell azzal, hogy besz�de nem hatol be gy�lekezete lelkis�g�nek m�lyebb r�tegeibe, mivel azt nem az id�szer�s�g felt�telei mellett �s eszk�zeivel ragadta meg, ha egy�ltal�n megragadta. A lelk�sz a ma ember�nek pr�dik�l. Pr�dik�l�sa h�rom t�nyez�n m�lik: a hallgat�s�g, a lelk�sz egy�nis�ge �s maga a pr�dik�ci�. A homiletika t�rt�nete azt mutatja, hogy sz�zadok sor�n a kereszt�ny pr�dik�torokat az evang�liumi magvet�sben sokkal ink�bb a mag �rdekelte, mint a talaj �s a magvet�. J�zus p�ld�zat�ban a h�rom t�nyez� k�z�l kett�: a mag �s a magvet� v�ltozatlan, �lland� t�nyez�, csup�n a talaj v�ltozik. J�zusn�l �ppen az id�szer�s�g ig�nye volt az ok, ami�rt a h�rom t�nyez� viszonyulat�t ebben a k�pletben mutatta be. Az �jkori homilektika mindh�rmat v�ltoz�nak tekinti. Nemcsak a talaj sokf�le, hanem a mag �s a magvet� is. Mindh�rom f�ggv�nye egym�snak. A t�nyleges �lland� a c�l, a term�s, a t�k�letes vall�serk�lcsi szem�lyis�g, illetve az �ltala teremtett univerzum: Istenorsz�ga. A korszer�s�g azt jelenti, hogy mind a h�rom t�nyez�ben olyan kor szabta v�ltoz�sokat eszk�zl�nk, melyek �ltal a legkedvez�bben szolg�ljuk a c�lt. A v�ltoz�sokat a ma ember�ben kell l�trehoznunk, � az id�szer�s�g. Pr�dik�ci�nkat teh�t id�szer�v� a ma ember�hez val� �n. homiletikai alkalmazkod�sunk teszi. Az �r�kk�val� �rt�kek rendszer�b�l azt ny�jtom neki, ami a c�l szempontj�b�l a legoptim�lisabb, aminek a bepl�nt�l�s�val szemben a legkisebb ellen�ll�st fejti ki, ami az � lelki saj�toss�gaival a legink�bb megegyezik. Ehhez — term�szetesen — a ma ember�nek alapos �s sokoldal� ismerete sz�ks�ges. Ennek az emberismeretnek a megszerz�se komoly antropol�giai, l�lektani, t�rsadalomelm�leti, karakterol�giai, filoz�fiai, etikai �s teol�giai t�j�kozotts�got �s sok gyakorlati megfigyel�st ig�nyel a lelk�szt�l. Adler �rja: „Emberrel b�rmit is kezdeni emberismeret n�lk�l, lehetetlens�g," A tov�bbiakban pr�b�ljuk felv�zolni a mai kereszt�ny ember �s gy�lekezet lelki alkat�t s az ebb�l fakad� ig�nyeinek, sz�ks�geinek, fog�konys�g�nak saj�toss�gaib�l vonjunk le homiletikai k�vetkeztet�seket. Elj�r�sunk, ha k�vetkezetes, c�lba visz: az id�szer�s�g elvi, t�rgyi �s alaki felt�teleinek felfedez�s�hez �s felmutat�s�hoz. Milyen teh�t a ma embere �s mi k�vetkezik ebb�l a pr�dik�torra, a pr�dik�ci�ra �s a c�lra n�zve? 1. A mai ember t�bbs�g�nek szeml�letm�dja realista. A val�s�g �rdekli �s izgatja. Nem a h�mes szavak, hanem az er�s val�s�gok tetszenek neki. Innen k�vetkezik, hogy az id�szer� pr�dik�ci�nak is realist�nak kell lennie. Ez azt jelenti egyfel�l, hogy t�nylegesen l�tez� gondolatokat �s �lm�nyeket t�r a h�vek el�. A realista besz�d helyesen m�ri fel a gy�lekezet k�pess�geit. Nem k�vetel olyant, amire a gy�lekezet k�ptelen, vagy amit nem �ll m�dj�ban megtenni. A sz�nok eset�ben nagyon is igaz, hogy aki sokat k�vetel, az keveset sem kap. A ma embere m�rt�ktart�, m�rt�ktev�. Tudja, hogy k�pess�gei nem v�gtelenek; �rzi, hogy meddig mehet el a k�vetelm�nyek megval�s�t�s�nak sk�l�j�n. Ez�rt a realista besz�d nem �ll�t fel t�lzott, agyonidealiz�lt, hat�rtalanul ig�nyes c�lokat. A t�k�letess�gr�l, vagy Istenorsz�g�r�l sz�l� besz�deink az�rt nem lehetnek id�szer�ek, mert t�l nagy benn�k az ig�ny, nem sz�moltunk az ember etikai teljes�t�k�pess�g�nek re�lis hat�raival. A korszer� besz�d nem kalandozik el az eszm�nyis�gek vil�g�nak el�rhetetlen r�gi�iba. Ez nem jelenti azt, hogy az eszm�nyt — jelen esetben —, a t�k�letess�get feladtuk, csak nem k�vetelj�k az eg�szet egyszerre. A realista pr�dik�ci� m�dszere a fokozatoss�g. Nem a legt�volabbi pontra figyel, hanem csak a k�vetkez� l�p�sre. A realista pr�dik�ci� tudat�ban van annak, hogy a ma ember�t els� helyen a konkr�tumok, a pontos, j�l meghat�rozhat�, f�lre�rthetetlen, f�lremagyar�zhatatlan, vil�gos t�nyek �rdeklik �s tudj�k a figyelm�t megragadni. �ppen ez�rt a realista besz�d igyekszik a felvett t�m�ban rejl� anyagot a gyakorlatba �t�ltetni, azaz a maga teljes val�s�g�ban ragadni meg. A realista besz�d nem idealiz�l, a val�s�got mutatja be. Amint Boileau mondja: „Sz�zszor is k�rdezd meg magadt�l: val�ban ezt akartad-e mondani?" „Val�ban az olvas� is ezt �rti-e, nem valami m�st?" Korunk realizmusa a lelk�szt�l hat dolgot k�vetel: a) Tart�zkodjunk a k�d�s�t�s minden nem�t�l. Besz�lj�nk �gy, hogy ha istentisztelet ut�n a legegyszer�bb hallgat�nkat megk�rdezn� valaki, mit pr�dik�lt a lelk�sz, akkor � h�rom-n�gy mondatban vil�gosan tudja megmondani, mir�l volt sz� a templomban, �s ne k�nyszer�lj�n �gy nyilatkozni: Sz�p volt a pr�dik�ci�, de nem tudn�m meg mondani, mir�l is volt sz� benne. Minden benne volt. Utas�tsuk el a m�v�szetelm�letnek azt a leg�jabb n�zet�t, mely szerint a m�alkot� feladata abban �ll, hogy kiprovok�ljon egy gondolat- vagy �lm�nysort, a t�bbit b�zza a m��lvez�re, Vannak lelk�szek, akik �sszet�vesztve a m�v�szi szeml�letet a pr�dik�ci�val, egy t�m�t csak felv�zolnak, csak f�lig fejtenek ki. A kifejt�s folytat�s�t r�b�zz�k a hallgat�s�gra. Nem gy�zz�k hangs�lyozni, mennyire hib�s ez az elj�r�s, mennyire ellenkezik a pr�dik�l�s c�lkit�z�s�vel, a mai ember realista ig�ny�vel: bizonyoss�gokat �s nem k�d�s sejt�seket adni, illetve kapni. c) B�r t�rgyunk elvont, m�gis pr�b�ljunk min�l t�bb konkr�t fogalmat haszn�lni. Itt a k�lt�kt�l tanulhatunk. A k�lt�szet m�v�szete �ppen abban �ll, hogy az elvontat konkr�ttal fejezi ki. „T�rgyias�tja, materializ�lja az ide�lis anyagot." d) A gondolatokat figyelmesen v�gzett elhat�rol�ssal tessz�k f�lre �rthetetlenekk�. A c�l szabta terel�g�tl�s kord�ib�l nem szabad egy pillanatig sem kiengedni a gondolatokat, mert azok azonnal elburj�noznak. A t�ma f�j�t �lland�an nyesni kell. Nem engedni, hogy arra n�j�n, amerre � akar, hanem arra, amerre mi akarjuk. A homiletikai burj�nz�s vessz�je m�g a legk�pzettebb lelk�szeket is �lland�an k�s�rti. e) A ma ember�nek realista szeml�lete azt is megk�veteli, hogy a t�ma ne legyen sokr�t�, hanem egyetlen, egynem� k�zet csup�n. f) A realizmus k�vetelm�nye az is, hogy ny�jtsunk vall�si, teol�giai, filoz�fiai �s erk�lcstani fogalmakat, illetve a h�vek jelenl�t�ben tiszt�zzunk ilyeneket. Ne felejts�k el, hogy h�veink egy r�sze teol�giailag k�pzetlen, �ppen ez�rt tiszt�z�s el�tt �s n�lk�l ne haszn�ljunk szakkifejez�seket. g) Haszn�ljunk min�l t�bb meghat�roz�st, k�vetkeztet�st, melyek nemcsak a nyelvezet�nket teszik logikuss� �s konkr�tt�, hanem mag�t a t�rgyat is. Ker�lj�k a k�t�rtelm� szavakat. h) A realizmus tan�t meg arra is, hogy ne oper�ljunk �n. form�lis t�m�kkal. Ne besz�lj�nk pl. �ltal�ban a szeretetr�l, hanem t�rgyias�tsuk azt, �s besz�lj�nk pl. emberszeretetr�l, hazaszeretetr�l, istenszeretetr�l, a munka szeretet�r�l stb. Ne �rzelmeket, hanem �rz�leteket, azaz t�rgyiasult �rzelmeket t�rjunk hallgat�ink el�. 2. A ma gondolkod�sa er�teljesen dialektikus. A ma embere ellent�tekben �t�l �s �rt�kel. Az ellent�t lehet romantikus �s logikai. Az els� bizonyos jellemtartalom idealiz�l�s�t, a m�sodik a meg�rt�st �s r�vezet�st szolg�lja. Ut�bbib�l egy igen fontos korszer�s�t� elj�r�s k�vetkezik: a gondolat, s�t az eg�sz t�ma sz�ls� pontjainak szembe �ll�t�sa. Az er�ny �s a b�n, a jelen �s a m�lt, a j�s�g �s a gonoszs�g, szeretet �s gy�l�let, embers�g �s embertelens�g a korszer� pr�dik�ci�ban nem p�rhuzamos, hanem dialektikus egym�smellettis�gben jelennek meg. Az ellent�tek elve azonban nem vezethet m�sokkal val� polemiz�l�shoz. 3. A ma ember�nek kult�rsz�nvonala �s ig�nye j�val magasabb, mint a r�giek�. A ma embere, k�l�n�sen pedig a szocialista t�rsadalom polg�ra, iskol�zott, k�nyveket, lapokat olvas, r�di�t hallgat", TV-t" n�z, egysz�val a kult�ra eml�in n� �s gyarapodik. A korszer� pr�dik�tornak sz�molnia kell ezzel. A lelk�sznek, ha id�szer�t akar adni, �lland�an m�vel�dnie, tanulnia kell, l�p�st tartani a leghaladottabb m�vel�d�ssel. Az a patin�s mond�s, hogy a j� pap holtig tanul, ma hal�losan komoly. K�sz�ln�nk kell szolg�latainkra, meg kell �rnunk besz�deinket, s a sz�vegen az utols� pillanatokig is �s a szolg�lat megt�rt�nte ut�n is �lland�an jav�tani kell. 4. A ma embere szereti az �jat, szereti a meglep�t, a szokatlant, az eredetit. Semmi sem �ll t�volabb t�le, mint a sablon s az ism�tl�s. H�nyszor halljuk h�veinkt�l k�zvetett utakon: Sz�pen pr�dik�l a mi papunk, de m�r �vek �ta nem mondott �jat, ism�tli mag�t kifogyott a mondanival�b�l, kezd unalmass� v�lni... A lelk�szek r�sz�r�l viszont sokszor hangzik el ilyen megjegyz�s: Hogyan adhatok �jat, amikor az evang�liumot kell pr�dik�lnom, �s az pedig ma is ugyanaz, ami t�z �vvel ezel�tt volt. "A k�ny�r�l� szamarit�nusr�l pl. ma sem mondhatok m�st, mint amit t�z �vvel ezel�tt mondtam. Ez igaz, de egy-k�t megjegyz�s ide k�v�nkozik. — senki sem k�telez arra, hogy a k�ny�r�l� szamarit�nusr�l pr�dik�ljak; — de ha m�gis ezt v�lasztottam, tudnom kell, hogy a p�ld�zatban rejl� gondolatokat egyetlen besz�dbe kifejteni, kimer�teni lehetetlen. Gazd�skodjunk tervszer�en anyagunkkal, A szamarit�nus p�ld�zata alapj�n t�bb �rdekes, sz�nes, id�szer� besz�det mondhatunk. — A mai ember ig�nye az �j ir�nt nem mindig csak tartalmi jelleg�, lehet az formai is. Ugyanazt a t�m�t pr�dik�lhatom t�bbsz�r is, ha �j k�nt�sbe tudom �lt�ztetni. �nnepi besz�deinkben, ahol a t�ma- k�szlet ar�nylag sz�k, m�g ink�bb k�nytelenek vagyunk az alaki �jszer�s�g elv�t alkalmazni. 5. A ma ember�nek szeml�letm�dja t�lnyom� r�szt l�t�sos. Mint a gyermek, mindent l�tni akar. Ez�rt utazik annyit. Ebb�l k�vetkezik, hogy a pr�dik�ci� csak akkor korszer�, ha l�ttat, ha k�pei k�z�tt a l�t�sosak t�ls�lyban vannak. Szeml�letesen kell besz�ln�nk, sok-sok vizu�lis k�pet kell haszn�lnunk. Szeml�ltetni annyi, mint a t�rtelent t�rben, az id�tlent id�ben jelen�teni meg. A nagy sz�nokok korukban az�rt tudtak id�szer�ek lenni, mert a legelvontabb t�m�t is szeml�letesen tudt�k felmutatni, kifejteni. Megfigyelhetj�k, hogy a mai sz�nokok n�lunk �s k�lf�ld�n egyar�nt fokozott m�rt�kben haszn�lnak �testamentumi t�m�kat. Mi�rt? Az�rt, mert az �testamentum sokkal szeml�letesebb, mint az �jtestamentum. 6. A mai ember felfog�sm�dja ink�bb kifel� fordul�. A karakterol�giai k�s�rletek azt igazolj�k, hogy minden sz�z ember k�z�l hetven extrovert�v t�pus. Ebb�l is vonhatunk le homiletikai k�vetkeztet�seket pl.: — Mivel vall�serk�lcsi szeml�let befele n�z�sek n�lk�l nincs, tudva, hogy hallgat�ink t�lnyom� r�sze kifele fordul�, ebb�l azt az elk�telez�st vonom le magamnak, hogy nagyobb er�fesz�t�seket tegyek annak �rdek�ben, hogy a vall�sos �lm�ny �ltal megk�vetelt befele n�z�s felt�telei h�veim lelk�ben megteremt�djenek. — A kifele fordul� t�pus figyelm�nek a k�zpontj�ban az objekt�v vil�g, az �nen t�li m�s �ll. Ha az �gy van, akkor ebben az objekt�v vil�gban keresem vel�k a vall�serk�lcsi �rt�ket is. Haszn�lom a kozmikus �rveket, melyek ir�nt val�ban a mai ember r�sz�r�l hallatlanul nagy az �rdekl�d�s. Kifel� fordul� alkat�b�l fakad a mai ember �n. kozmikus l�t�sm�dja is. Oriana Fallaci �rja m�v�ben: „A mai ember mindent kozmikus dimenzi�kban akar l�tni... t�ll�pte sz�kebb haz�j�nak, a F�ldnek hat�rait..." Erre az �j, a ma embere �let�be bel�pett dimenzi�ra felt�tlen�l tekintettel kell lennie a korszer� pr�dik�ci�nak. 7. A mai ember a r�givel szemben cselekv� r�szese k�v�n lenni minden t�rt�n�snek, szem�lyesen akar mindenr�l meggy�z�dni. Ezt a jellemvon�st a korszer� pr�dik�tor �gy haszn�lja fel, hogy mondanival�j�t minden �z�ben viszony�tja a hallgat�ihoz, minden cselekm�ny, helyzet k�zpontj�ba �ket �ll�tja, r�juk c�loz. Pl. A t�kozl� fi�r�l van sz�. K�rdezz�k: mit tett�l volna te, aty�mfia, ha a t�kozl� fi� apj�nak a hely�ben lett�l volna? Szinte minden bibliai t�rt�nettel kapcsolatosan tehet�nk fel hasonl� k�rd�seket. Ezt az elj�r�st szubsztit�ci�nak vagy behelyettes�t�snek h�vjuk. Ezzel a m�dszerrel hallgat�inkat szeml�letesen a bibliai t�rt�net s �gy az eg�sz pr�dik�ci�nak is r�szeseiv�, szerepl�iv� tehetj�k. 8. Az �j ember jellemz�je a kritikai hajlam is, Ez egy�nis�g�nek az �rt�kel�s�b�l, s�t t�l�rt�kel�s�b�l fakad. Nem hajland� elfogadni semmit, miel�tt azt saj�t egy�nis�g�n �t nem sz�rte, azaz meg nem b�r�lta. A kritik�nak szubjekt�v krit�riumai vannak, s a korszer� pr�dik�ci� egyik feladata az, hogy a k�l�nf�le krit�riumok,, �rt�kel�si m�rc�k rendszer�be be�p�tse a vall�serk�lcsi kritikai m�rc�t is. 9. Vannak lelk�szek, akik elfelejtve, hogy a mai ember b�szke kor�ra, pr�b�lj�k mintegy kit�pni hallgat�ikat a m�b�l s �thelyezni �ket a bibliai m�lt agyonidealiz�lt vil�g�ba. A korszer� sz�nok ilyet nem tesz, vagy ha igen, az�rt cselekszi, hogy a ma �let�t mutathassa be ide�lis fokon. Mi is h�veinkkel egy�tt b�szk�k kell hogy legy�nk korunkra, annak v�vm�nyaira, emberfeletti teljes�tm�nyeire. El kell vetn�nk azt a rousseau-i gondolatot, hogy a technikai fejl�d�s ford�tottan viszonylik az erk�lcsi fejl�d�shez. A tud�s nem teheti rossz� az embert, s ha m�gis azz� lesz, annak m�s okai vannak. Alig van id�szer�bb t�ma, mint az, hogy a technikai halad�s nem ker�kk�t�je az erk�lcsinek. A hum�num �ppen a tudom�nyos �s technikai halad�s felt�telei k�z�tt fejl�dik �s tisztul. 10. A mai ember �lm�ny�hes, ez fiatals�g�nak legkir�v�bb ismertet�jegye. Innen k�vetkezik, hogy pr�dik�ci�nkban ne csak tan�tani akarjunk, hanem igyekezz�nk �lm�nyt ny�jtani: �rtelmi, �rzetei �s vall�serk�lcsi �lm�nyt. Ez az �lm�ny�hs�g termelte ki az �j emberben az �n. modern hedonizmust �s eidaimonizmust A sz�rakoz�s, a gy�ny�r, a boldogs�g ut�ni v�gy �s hajsza r�nyomta b�lyeg�t korunk ember�re. Min�l t�bb kellemes, sz�rakoztat� �lm�nyt ny�jt valami, ann�l keresettebb cikk. A pr�dik�ci� vil�ga nem evil�gb�l val�, �s m�gis, itt is lehet �s kell a komolys�g hat�rain bel�l a kellemess�get, a sz�rakoztat�st, az �lm�nyt m�velni. �rdemes foglalkozni azzal, hogy mik�ppen tudn�k a pr�dik�ci�t �lm�nyforr�ss�, kellemess� tenni, K�l�n�s k�rd�s ez, mely t�rgyunkon t�lmutat. A ma embere haszonelv�. Mindent valamif�le haszonb�l tesz, minden cselekedete m�g�tt valamilyen �rdek h�z�dik meg. Erk�lcsi cselekedeteinek is egyik f� ind�t�oka az �rdemess�g: �rdemes-e j�t tenni, ezt vagy azt megtenni, vagy ne tenni meg? Ebb�l tanuls�gul lesz�rhetj�k, hogy sohase pr�dik�ljunk egy t�m�t mag��rt a t�m��rt. B�rmilyen etikai norm�t, magatart�st aj�nlunk, r�gt�n tegy�k hozz�, hogy �rdemes ezt elfogadni �s megcselekedni, mivel ez saj�t j�l felfogott �rdekeinket szolg�lja, k�zvetetten vagy k�zvetlen�l, ebb�l nek�nk el�bb-ut�bb erk�lcsi, szellemi �s anyagi hasznunk, el�ny�nk sz�rmazik. Az erk�lcsi �n�rt�k nem tartozik a leghat�sosabb mot�vumok k�z�. Abszol�t form�ban nem is l�tezik mint ilyen, hiszen minden �nmag��rt a j�s�g�rt v�grehajtott j�cselekedet valamilyen pozit�v gy�m�lcs�t terem akaratunk ellen�re is. B�r nem ez�rt tett�k meg a j�t, m�gis elfogadjuk az isteni jutalmat. „A j�tett olyan gy�m�lcsfa, mely terem akkor is, ha nem sz�m�tunk r�, akkor is, ha nem term�s��rt �ltett�k." A korszer�en pr�dik�l� lelk�sz a legidealist�bb hallgat�inak is minden, k�vetelm�ny�rt, erk�lcsi �ldozat�rt �g�r valamit, �spedig legal�bb annyit, amennyit t�le erk�lcsi befektet�s c�men megk�vetelt. �g�reteinkben ne legy�nk fukarok, de felel�tlenek sem, 12. A modern ember a tapasztalat embere. A dolgok �s tettek �rt�k�t, �rv�ny�t a tapasztalattal igyekszik lem�rni �s al�t�masztani. A korszer� pr�dik�ci�ban mind a lelk�sz, mind a h�vek tapasztalatainak fontos szerepet kell biztos�tani. Sokat kell hivatkozni a tapasztalatra. A tapasztalat egyik form�ja a k�s�rlet, A vall�sl�lektan modern k�pvisel�i �ltal v�gzett k�s�rletek eredm�nyeit kiv�l� eredm�nnyel hasznos�thatjuk. A homiletikai empirizmus egyik k�zponti k�rd�se a hogyan? A r�gi pr�dik�torok m�v�szien, kidolgozottan mutatt�k fel a c�lt, az eszm�nyt, ecsetelt�k annak nagyszer�s�g�t, retorikai m�fog�sokkal igyekeztek megszerettetni, elfogadtatni azt, de arra a k�rd�sre, hogy hogyan jutok el a c�lhoz, mindig m�sra hivatkoztak. Enn�l a k�rd�sn�l a legragyog�bb sz�sz�ki produkci�k is mag�ra hagyhatj�k az embert. Nem lehet a k�rd�s el�l kit�rni. Konkr�tan meg kell mondani, hogy a c�l el�r�se �rdek�ben ezt kell cselekedni, ilyen meg ilyen seg�deszk�z�ket kell ig�nybe venni. A modern ember helyesen �rzi, hogy a vil�g nem c�lok, nem eszm�nyek hi�ny�ban szenved, hanem utak hi�ny�ban. Schian �rja, hogy az olyan lelk�sz, aki folyton s c�lt mutatja, de konkr�t utakat a c�l fel� nem jel�l meg, azaz nem felel a hogyan-ra, hasonl� ahhoz az emberhez, aki megmutatja a nyulat, de azt m�r nem mondja meg, hogyan lehetne meg is fogni azt. 13. A modern pr�dik�l�s — ak�rcsak a pedag�gia is — nem annyira bele akar vinni valamit a szem�lyis�gbe, mint ink�bb kihozni abb�l valamit. Szemben a r�gi pr�dik�ci�kkal, amelyek impresszi� jelleg�ek voltak, a korszer�, besz�dnek expressz�v ir�ny�nak kell lennie. Ne belepr�dik�ljuk az �rt�ket az emberbe, hanem kipr�dik�ljuk, ki nevelj�k bel�le a benne rejl� �rt�kcs�r�kat. Ehhez ismern�nk kell a hallgat�s�g l�lektan�t. 14. A ma ember�nek l�t�- �s �rdekl�d�si k�re nagyon sz�les, t�lterjed a maga egy�ni probl�m�in �s belehatol a hozz� hasonl� emberek �let�be is. Ez az egym�sbahatol�s a szoci�lis �rz�k, etikailag a humanizmus el�felt�tele. Nincs aktu�lisabb besz�dt�ma, mint az eg�szs�ges humanizmus, a szoci�lis igazs�g, a szocialista erk�lcs �s m�lt�nyoss�g, a b�ke, az egy�ttm�k�d�s �s a bar�ts�g elvein fel�p�l� �j vil�g �ldott k�pe. El sem k�pzelhet� besz�d, melyb�l ezek a magas elvek �s eszm�nyek ki ne csend�ln�nek. 15. A mai ember auton�m szem�lyis�g, vagy legal�bbis erre v�gyik. Nem k�szen v�rja a dolgokat, hanem maga szeret mindennek ut�nan�zni. Ennek a mentalit�snak k�vetkezm�nye t�bbek k�z�tt az is, hogy az objekt�v isteni kinyilatkoztat�s teol�gi�ja m�r nem felel meg neki. A kinyilatkoztat�st kezdi felv�ltani a megismer�s. Nem Istent�l v�rja, hogy jelentse ki mag�t, hanem � akarja megismerni Istent. Innen a l�zas istenkeres�se. A Biblia tekint�ly�t elismeri, de megk�l�nb�zteti a m�toszt a t�rt�netis�gt�l. J�zus alakja hovatov�bb mind emberibb lesz. A felekezeteket nem tekinti v�gleges t�rt�nelmi kateg�ri�knak. Ez�rt az id�szer� besz�d �kumenikus jellege elker�lhetetlen. Alaki szempontb�l a korszer� pr�dik�ci� egyes saj�toss�gait m�r eml�tett�k. De k�n�lkozik m�g n�h�ny: a r�gies, archaikus formanyelv kultusza. Legyen a pr�dik�ci� st�lusa egyszer�, kifejez� �s sz�p, legyen �r�i, a szavak jelent�se fedje a dolgok jelent�s�t, ker�lje a nevets�gest, naiv illusztr�ci�kat; ne ostorozzon, tudva, hogy a mai ember b�ntudata csek�ly; a b�nt �gy t�ntesse fel, mint J�zus: betegs�gnek, jav�that� hib�nak; ker�lje a felesleges sz�halmoz�st, a dag�lyos szuperlat�vuszokat. Alkalmazzon �rdekes paradoxonokat, p�rhuzamokat, antit�ziseket, eredeti hasonlatokat, k�rdezzen, fokozzon, haszn�ljon n�pies kifejez�seket, rendszerezzen, alkalmazzon, �sszefoglaljon. Legf�bb stil�ris k�vetelm�ny m�gis a vil�goss�g, a pontoss�g, a rend, a term�szetess�g �s bizalmass�g. Megjelent a Kereszt�ny Magvet� 1979 / 1. sz�m 22-30. oldalain.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Homil�tika
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.87 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|