Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 21, 2006 04:52 CDT

Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: a csiksomly�i b�cs� �j megvil�g�t�sban

Szerz�: . 2957 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 1. r�sz



Dokumentum: http://unitarius.uw.hu/dok/mohay-tamas-csiksomlyo.htm

Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 2. r�sz

Mohay Tam�s n�prajzkutat� a Duna tv 2009 m�jus 30. Virraszt�s a Kis-Somly�-hegyen �s a Cs�ksomly�i Kegytemplomban ad�s�ban a cs�ksomly�i b�cs� eredet�r�l besz�l.

Let�lthet�� HTM form�ban� �s RTF form�ban

MOHAY TAM�S EGY �NNEP ALAPJAI: A CS�KSOMLY�I P�NK�SDI B�CS� �J MEGVIL�G�T�SBAN* A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� Erd�lyben a r�gi �s nagy �nnepek k�z� tarto�zik. Tradicion�lis M�ria-kegyhely (egy�ttal igen sok�ig jelent�s iskola- �s kul�tur�lis k�zpont), ahol a ferencrendiek vezet�s�vel �vsz�zados �nnepi gyakorla�tok alakultak ki. Ezek a gyakorlatok a t�rt�nelmi k�r�lm�nyek gyakori �s alapos v�ltoz�sai k�zepette is megtartottak bizonyos �lland�s�got. A nyilv�nos, teljes �s szabad b�cs�j�r�s betilt�s�t, 1949-et k�vet�en negyven �vig mintegy rejtet�ten zajlott az �nnep, a hat�s�gok r�sz�r�l tapasztalt t�r�shat�rt folyamatosan t�g�tva. 1990 �ta minden kor�bbit meghalad� t�meg van jelen p�nk�sdkor Cs�ksomly�n, s e t�meg �sszet�tele minden kor�bbit meghalad�an kiterjed a magyar nyelvter�let eg�sz�re, s�t azon t�l is. Egy hosszabb, tizen�t �ve tart� kutat�s keret�ben azt vizsg�lom, hogyan ta�l�lkozik �ssze ebben az �nnepben a vall�si hagyom�ny �s a nemzeti �nkifeje�z�sre t�rekv�s (Mohay 1992; 1996; 1997, 2001, 2002, 2003, 2004). A jelenku�tat�s �s a v�ltoz�sok n�prajzi vizsg�lat�t k�vet�en fordult figyelmem a b�cs� m�ltja, eredete fele Tanulm�nyomban ezzel kapcsolatban szeretn�k k�t felt�te�lez�st a szakmai nyilv�noss�g kritikus figyelme el� t�rni. Az els�, r�szleteseb�ben t�rgyalt felt�telez�s a b�cs� eredett�rt�net�vel, a m�sodik a b�cs�j�r�s fo�lyamatoss�g�val kapcsolatos. Az eredett�rt�net A b�cs�val kapcsolatos narrat�v�k k�z�l az egyik legtart�sabb a hargitai csa�t�r�l sz�l� t�rt�net. Eszerint az �nnep, vagyis a p�nk�sdszombati b�cs�j�r�s eredete 1567-re megy vissza, amikor J�nos Zsigmond erd�lyi fejedelem haddal * A dolgozat a Bolyai J�nos Kutat�si �szt�nd�j t�mogat�s�val k�sz�lt. Els� v�ltozata elhangzott a Hajnal Istv�n K�r konferenci�j�n Sz�cs�nyben, 2000. augusztus 25-�n, �s megjelent a konferencia k�tet�ben (Mohay 2002b). A tanulm�nny� b�v�tett v�ltozatot a budapesti N�prajzi M�zeum szakfo�ly�irata, a Fabula k�z�lte (Mohay 2001). Ennek �jrak�zl�se a jelen sz�veg, abban a rem�nyben, hogy nemcsak a tiszt�bban l�t�si seg�theti el�, hanem a tov�bbi kutat�sokat is el�r�bb mozd�thatja Hangs�lyozni k�v�nom, hogy az els� k�zl�s �ta j� p�r olyan k�nyv, tanulm�ny �s kiadv�ny jelent meg, amelyek a somly�i b�cs�val kapcsolatosak, ez�ttal azonban nem tartottuk sz�ks�gesnek ezek felsorol�s�t, mivel �j forr�sokat vagy megl�t�sokat e cikk t�m�j�val kapcsolatban nem hoztak el�. A t�m�val kapcsolatos saj�t �jabb tanulm�nyaim felsorol�s�t az irodalomjegyz�kben adom. A hivatko�z�sokat csak azokban az esetekben pontos�tottam, ha kor�bban hi�nyosak vagy t�vesek voltak. 107 pr�b�lta a cs�ki sz�kelyeket unit�rius hitre t�r�teni, A sz�kelyek azonban a csa�t�ban gy�zedelmeskedtek, az �tk�zet ideje alatt a gyerekek �s �regek a temp�lomn�l im�dkoztak, majd a visszat�r�ket gy�zelmi �gakkal fogadt�k. A gy��zelmet a csodatev� M�ria-szobor el�tt k�sz�nt�k meg, s ennek eml�k�nnepe lett p�nk�sdszombatj�n a b�cs�j�r�s Cs�ksomly�ra. Ez a t�rt�net manaps�g �s az ut�bbi sz�z �vben k�zk�zen forog/forgott, sz�les k�rben elterjedt. Megtal�ljuk a b�cs�r�l �s a kegyhelyr�l sz�l� n�pszer�s�t� munk�kban �pp�gy, mint �tik�nyvekben, feldolgoz�sokban (pl. L�vay 1935:365-366; P�lfi 1975; KatLex II.:448; Sz�kely 1995:186-187; So�s 1996; L�sty�n 1996. 1. k. 193; S�vai 1997:103-105; Vofkori 1998 II. k. 28-29; stb.). Eml�t�se nem hi�nyzik a b�cs�val kapcsolatos �nnepi besz�dekb�l �s �js�gcik�kekb�l sem (Egyed 1990; Gy. 1995:12; MT1: 1995), Domokos P�l P�ter K�joni Cantionale-kiad�s�nak elej�n, a t�rt�neti �ttekint�sben hozza (1979:6—9.)- Fe�rences szerz�kn�l ism�telten el�fordul {Gy�rgy 1930; Benedek �. n.; Boros 1994:75-79; Papp 1995:15.) Gy�mesb�l n�pi elbesz�l�sb�l is k�z�lt�k (Tank� 1996:73). Felt�n� viszont, hogy a hargitai csat�r�l csakis a cs�ksomly�t p�n�k�sdi b�cs�val kapcsolatban esik sz�; azon k�v�l nem tal�lkoztam vele sem t�r�t�nelmi forr�sokban, szakmunk�kban, sem egy�b, a kort, J�nos Zsigmond feje�delmet, az unit�rius vall�s terjed�s�t vagy a katolikusok sz�kelyf�ldi megmarad�s�t t�rgyal� �r�sokban.1 Egyetlen kiv�telk�nt egy m�lt sz�zadi unit�rius besz�mol� eml�thet�, amely Haynald Lajos erd�lyi p�sp�k jezsuit�k mellet-ti ki�ll�s�val helyezkedik szembe, �s mell�kmondatban „t�rt�neti adatnak" ne�vezi az �ltala megeml�tett �tk�zetet.2 1 Itt most csak n�h�ny fontosabb munk�t eml�tve (id�rendben): Bethlen 1782/1793 (forr�sair�l ld.: Sv�da 1938) ; K�llay 1829; Kem�ny - Nagyajtai 1837/1845: K�v�ri 1859/1866; Hunfalvy 1864: Hank� 1896; Gagyi 1912; Sz�deczky Kardoss 1927; Jancs� 1931; Asztalos 1936; Dem�ny 1976; K�peczi 1986; Vitos M�zes (1894:918-920) �rdekesen megker�li a k�rd�st: mag�t a J�nos Zsigmonddal v�vott hargitai csat�t nem eml�ti, �m �ltal�noss�gban c�loz a katolikusok er�s hithez ragaszkod�s�ra p�nk�sddel kapcsolatban. Megeml�ti az ellen�ll�st Boga (1914), �m nem az �ltala ismertetett Lakatos Istv�n 17. sz�zadi Siculia... k�zirat�b�l mer�tve, hanem Er�ss J�zsef (1913) k�nyv�re hivatkozva; olyan l�tszatot keltve, mintha azt Lakatos maga is elbesz�lte volna. Egy m�sik 17. sz�zadi jezsuita �r�. Bzenszky Rudolf 1699-b�� sz�rmaz� k�zirata el�rhetetlen a gyulafeh�rv�ri Batty�nyeumban; els�, f�ldrajzi r�sz�t ismertette Banner J�nos (1913). Term�szetesen az �ttekintend� irodalom olyan b�s�ges, hogy elvileg nem lehet kiz�rni �jabb adatok felsz�nre ker�l�s�t. 2 „Haynald Lajos kalocsai �rsek Pestmegye �vnegyedes k�zgy�l�s�n a jezsuit�k mellett tartott besz�d�ben az unit�riusokr�l is megeml�kezett. Felhozta J�nos Zsigmond hadj�rat�t a sz�kelys�g k�r�ben az unit�rius vall�s terjeszt�se �rdek�ben, melyen a lelkes sz�kely asszonyok konyhaeszk�z�kkel felfegyverkezve kivonultak a f�rfiakkal a nagy erd�re, hogy ott bev�rj�k J�nos Zsigmondot, ki vall�si meggy�z�d�s�k�n er�szakot akart elk�vetni, �s a gy�zelem az �v�k lett. Ez legal�bb egy t�rt�neti adat; de a jezsuit�k melletti hatalmas �rvel�se, rem�lj�k, sem Arad, sem N.-Szeben v�rosait nem ingatt�k meg a jezsuit�k kitilt�sa �rdek�ben Pestmegy�vel is k�z�lt k�rv�ny�k fenntart�sa �rdek�ben;" Ferenez-Kov�csi 1872. 108 Az els� sz�veg, amely ezt az esem�nyt h�r�l adja, mai ismereteink szerint, 1780-b�l val�, att�l kezdve azonban igen gyorsan felt�nik sz�mos k�l�nb�z� helyen. Ezt megel�z�en nem tudunk olyan, ak�r egykor�, ak�r k�s�bbi sz�veg�r�l, amely elbesz�ln� a hargitai csat�t, vagy ismert t�rt�neti t�nyk�nt utalna r�. Az, hogy az els� forr�s j� k�tsz�z �vvel az eml�tett esem�ny ut�n kelt, indokolt�t� teszi, hogy r�k�rdezz�nk e t�rt�net „val�dis�g�ra", s k�telyeink megalapo�zotts�ga eset�n az eg�sz narrat�v�t egy m�sik �rtelmez�si keretbe kell helyezni. A b�cs�nak ezen eredett�rt�net�t tudom�som szerint eddig h�rman tett�k �vatos kritika t�rgy�v�: Rugonfalvi Kiss Istv�n (1939) debreceni (reform�tus) t�rt�n�sz professzor, Fodor S�ndor cs�ksomly�i sz�rmaz�s� �r� (1979:114-115.) �s Sim�n Domokos unit�rius lelk�sz (1998, 1999) s az � nyom�n T�dor Csaba (1999).3 K�vetkeztet�s�k egy�rtelm�en az, hogy a hargitai csat�r�l sz�l� t�rt�netnek nincsen igazolhat� val�s�galapja. Egym�st�l f�ggetlen gondolatmenet�k a t�rt�neti k�r�lm�nyek m�rlegel�s�n alapult, sz�vegek elemz�s�be nem mentek bele. S�m�n Domokos p�ld�ul arra utal, hogy az unit�rius vall�s csak 1568 ut�n indult el Erd�lyben h�d�t� �tj�ra, csak 1571-ben lett bevett vall�s. Tov�bb� nin�csen adat semmif�le megtorl�sr�l, b�ntet�sr�l (noha ilyenek j�l ismertek az 1562. �vi sz�kely felkel�ssel kapcsolatban, v.�. Dem�ny 1976). Tov�bbra sem f�l�sleges teh�t a k�rd�st alaposabban k�r�lj�rni, noha magam sem gondolom, hogy a tov�bbi kutat�snak m�r nincsenek feladatai e t�ren. Figyelmes �ttekint�st �rdemel a teljes eml�kirat-irodalom, Erd�ly t�rt�net�nek 17-18. sz�zadi, r�szben k�ziratban lev� latin nyelv� t�rt�neti irodalma. Term�szetesen el�ker�lhetnek �jabb vagy elveszettnek hitt r�gi forr�sok, k�l�n�sen a 16—17. sz�zadi ference�sekre vonatkoz�an (ahogy ez t�rt�nt p�ld�ul Gy�ngy�s�n 1998-ban, ahol megta�l�ltak �vtizedekkel kor�bban elrejtett k�nyveket, iratokat. V.�. F�y 1999). A Cserey-sz�veg A hargitai csata le�r�s�nak forr�s�ul leggyakrabban id. Cserey Farkas 1780-b�l val� munk�j�ra szoktak hivatkozni, melynek c�me: Geographia Mariana Regni Hungariae. Cserey Farkas munk�j�t eddig legpontosabban 1862-ben Nagy Imre id�zte A cs�ksomly�i tanoda �s nevelde c�m� �r�s�nak egy jegyzet�ben, a gyulafeh�rv�ri p�sp�ki lev�lt�rban �rz�tt eredetib�l (Id, F�ggel�k l.).4 J Kor�bbi adataim pontos�t�s�t �s kieg�sz�t�s�t ezzel kapcsolatban Kov�cs S�ndor professzor �r�nak k�sz�n�m. 4 Az � h�rad�sa nyomta 1998 m�jus�ban volt alkalmam l�tni az eredeti, mind�ssze h�rom oldalas k�z�r�sos iratot a gyulafeh�rv�ri P�sp�ki Lev�lt�rban, a hely�n, a megadott 356/1780. sz�m alatt. C�me: Testimonium Ill(ustrissi)mi D(omi)ni quondain Wolfgangi Cserei De Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis. Az els� sor latinak In Geographia Mariana Regni Hungariae de Statua Csikiensi.habentur sequentia: s magyarul folytat�dik: Vagyon Csik Sz�kben... A felzeten: Wolfgangi Cserei Testimonium de Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis in Csik, 1780 Junii Nro 356. 109 Ha ez a k�zirat Csereyt�l sz�rmazik, akkor mindenesetre az � m�v�t kell az egyik legkor�bbi kiindul�pontnak tartanunk a hargitai csata le�r�s�hoz. Cserey helyett „udvari papja", Katona Gy�rgy (vagy Elek, ahogy Orb�n B. eml�ti) sze�repel szerz�k�nt Domokos P�l P�ter k�zl�s�ben (1979:6); lehets�ges, hogy � volt a val�di szerz� - vagy csak a m�sol�. Cserey Farkas „k�nyv�nek" eddig nem siker�lt nyom�ra bukkanni sem k�nyvt�rakban, sem bibliogr�fi�kban; nem ismerik a standard bibliogr�fiai k�zi�k�nyvek. Sikertelen�l kereste m�r T�sk�s G�bor �s Knapp �va is (1988:38); t��l�k azt is tudni, hogy m�r Balogh �goston sem tudta azonos�tani (1872), A hi�vatkoz�sok v�ltakozva „k�ziratra", „k�nyvre", „m�re" vonatkoznak. Egyel�re k�ts�ges, l�tezik-e val�ban ilyen c�men k�tet; ha l�tezik is, lappanghat-e valahol. A k�telyt az alapozza meg, hogy mag�b�l a k�nyvb�l nem ismer�nk semmilyen m�s id�zett r�szt m�s kegyk�pekkel kapcsolatban (erre m�r T�sk�s-Knapp is r�mutattak); tov�bb� az, hogy a p�sp�ki lev�lt�rban lev� �rat sem ad semmilyen pontos�t� adatot (lapsz�m, kiad�s ideje, helye stb.); f�k�nt pedig az, hogy furcsa lenne, ha egy nagynev� udvari tan�csos szerz� a saj�t k�nyv�b�l �ppen csak ezt az egy r�szt kivonatolta volna. A krasznai keltez�s 1780 j�nius k�zep�n nem v�g egybe azzal, hogy Cserei Farkas B�csben �lt, birtoka volt Kraszn�n. Elk�pzelhet�, hogy a krasznai udvari pap, Katona Gy�rgy �r�s�val �llhatunk szemben. Erre utal Benk� K�roly: „ezen gy�zedelem t�rt�n�szet�t 8 �vekkel k�s�bbre t�ve Losteiner Leon�rd k�r�s�re udvari consiliarius Cserei Farkas Ur�n�k 1780-ban j�niusban bizonyos Geographia Mariana Regi Hungariae c�m� k�zirat�b�l azon megjegyz�sek, hogy a J�zus nev�nni szerzeteseknek Kolozs�v�ron l�tez� jegyz�k�nyveikben is �gy eml�t�dik. Katona Gy�rgy krasznai pl�b�nos sz�r�l sz�ra ek�ppen �rja le" (1853: II. r�sz 94). Az ezut�n k�vetkez� id�zet nem pontosan k�veti a lev�lt�ri k�ziratot, de tartalmi elt�r�s nincsen k��z�tt�k.5 A Cserey sz�vegben foglalt gy�zelmi t�rt�net fontos mot�vumai a k�vetke�z�k: 1. 1566-ban Szent Andr�s-nap t�j�n a kir�ly v�gz�st �ratott, amely kimondja, hogy „mindenek Blandrata Gy�rgyt�l f�ggjenek, [...] akik pedig ezeket megh�bor�tan�k, mint hitetlenek �gy b�ntet�djenek". Ennek van t�rt�neti val�s�galap-ja, val�ban sz�letett ilyen m�don �rthet� erd�lyi orsz�ggy�l�si hat�rozat.6 5 Katona Gy�rgy nev�nek eml�t�s�vel ugyanazt a sz�veget k�zli (hivatkoz�s n�lk�l) Domokos P�l P�ter is (1979: 6-9.) 6 �rdemes a vonatkoz� sz�veget sz� szerint id�zni: „A religi� dolg�b�l v�geztetett volt, ez el�tt is egyenl� akarattal megtekintv�n, hogy mindeneknek felette, minden kereszty�nek isteni dolgot kelljen szeme el�tt viselni, hogy ez el�tt val� articulusok tart�sa szerint, az evang�lium praedik�l�sa, semminem� nemzet k�z�tt meg ne h�bor�ttass�k, �s az isten tisztess�ge, neveked�se meg ne b�ntass�k, s�t ink�bb minden hatv�nyoz�sok �s isten ellen val� k�roml�sok k�z�l�k kitiszt�ttassanak, �s megsz�njenek, most is az�rt �jabban v�geztetett, hogy ez birodalomb�l minden nemzets�g k�z�l eff�le b�lv�nyoz�sok kit�r�ltessenek, �s az istennek ig�je szabadon hirdettess�k kiv�ltk�ppen pedig az ol�hok k�z�tt, kiknek p�sztori vakok l�v�n, vakokat vezetnek, �s ek�ppen mind magokat, mint a szeg�ny k�ss�get veszedelemre vitt�k. Azokhoz, kik az igazs�gnak engedni nem akarnak � fels�ge parancsolja, hogy Gy�rgy (Blandrata Gy�rgy, MT.) p�sp�kkel super�ntendenssel az bibli�b�l megvet�lkedjenek �s az igazs�gnak �r�telmire menjenek (sic), kik, ha �gy is az meg�rtett igazs�gnak helyt nem adn�nak, elt�voztassa-nak, vagy ol�h p�sp�k, vagy papok, a vagy kalugerek lesznek, �s mindenek csak az egy v�lasztott p�sp�kh�z Gy�rgy superintendenshez �s az � t�le v�lasztott papokhoz hallgassanak, a kik pedig ezeket megh�borittan�k hitlens�gnek pen�j�val b�ntetessenek." (Szil�gyi 1877:326-327) 110 2. 1567-ben „a kir�ly sok fegyveres n�pet bocs�ta re�jok, hogy er�szakosan is kit�rjenek az igaz hitb�l"; nincs megeml�tve, hogy kiket, mif�l�ket, milyen l�tsz�mban �s fegyverzettel, kinek a vezet�se alatt. 3. Istv�n pap Gyergy�alfafub�l „felbiztat� �llhatatoss�gra a n�pet", �s az el� hat�roz�s ut�n, hogy „hal�lra l�nek k�szebbek", mint elszakad�sra szent hit�kt�l, egybegy�ltek „e szent k�phez", vagyis a kegyszoborhoz. Somly�n. Az otta�ni im�dkoz�s k�zben j�tt a h�r, hogy „Udvarhelysz�k fel�l nyomuln�nak befel�jek az hadak". 4. Erre a f�rfiak fegyvert fogtak, �s az asszonyoknak, gyermekeknek, �regeknek „megparancsol�k, hogy [...] azon helyr�l ne t�vozzanak". 5. Az ellenfelek pontosabb helymeghat�roz�s n�lk�li helyen tal�lkoztak: „vagyon Cs�k- �s Udvarhelysz�k k�z�tt egy rengeteg Nagy erd�". 6. Nincs r�szletesen le�rva az �tk�zet, csak r�viden megeml�tve a cs�kiak gy�zelme: ,jobb r�sz�t a kir�ly had�nak lev�g�k, a t�bbiek nyakra-f�re vissza- szalad�nak". 7. A gy�ztesen visszat�r� f�rfiak el� vonultak a h�trahagyottak, s egy�tt vonultak a templomhoz, Ek�zben nincsen sz� gy�zelmi jelekr�l, mint z�ld �gak�r�l, az asszonyok kibontott haj�r�l stb. 8. Ennek eml�k�nnepe a p�nk�sdszombati b�cs�: „ennek eml�kezetire most is minden esztend�ben azon a napon egybegy�lv�n oda" j�nnek, m�gpedig nem csak a sz�kelyek, hanem a moldvaiak is (akiket pedig a 16. sz�zadban bizonyosan nem fenyegetett az unitarizmus h�d�t�s�nak vesz�lye). A f� mot�vum, a m�s vall�s� fejedelemnek val� ellenszeg�l�s mini kollekt�v h�stett jelenik meg a t�rt�netben. Az esem�nyek le�r�sa sz�mos apr� ellent�mond�st tartalmaz, sem id�ben, sem t�rben nemigen lett volna lehets�ges mind�az, amit le�rtak. A Cserey/Katona sz�veg tov�bbi �tja A Cserey Farkasnak tulajdon�tott sz�veg a tov�bbi sz�z�tven �v sor�n ka�nyarg�s utat j�rt be. Felt�n�, mennyire nem pontosak a r� val� hivatkoz�sok �s id�zetek, �s fontos r�szletekben el is t�rnek egym�st�l. Ez�rt voltak�pp k�tfajta sz�veghagyom�nyra gyanakodhatunk, �s a Cserey-sz�veg mellett alighanem 111 Losteiner Leon�rd (1741—1813) ferences rendt�rt�n�szt kell sejten�nk a t�rt�net m�s v�ltozataiban megjelen� mot�vumok m�g�tt. Losteiner Leon�rd k�t nagy t�rt�nelmi munk�t hagyott az ut�korra; az egyik 1777-b�l sz�rmazik �s Chronica c�men szok�s emlegetni; a m�sik 1786 �s 1789 k�z�tt keletkezett, Propago Vitis... c�men. A k�ziratokat a cs�ksomly�i ferences rendh�zban �rzik (t�bbsz�r hitt�k �ket elveszettnek); az elm�lt k�tsz�z �vben sokan dolgoztak bel�le, id�zt�k r�szleteit els�- vagy m�sodk�zb�l:'7 eg�sz�ben azonban soha nem jelentek meg. A somly�i b�cs�ra vonatkoz� pontok legr�sz�letesebb ismertet�s�t Tima D�nes ferences szerzetes �r�nak (1907) k�sz�nhet�j�k. A kb. t�z �v elt�r�ssel sz�letett munk�k k�z�l a m�sodik m�r megeml�ti Cserey Farkast �s „k�nyv�t", az els� m�g nem. Besz�des epiz�dok �s elt�r� r�szletek vannak mindk�t sz�vegben. Az 1777 k�r�l �rt Chronica szerinti elbesz�l�s f� mot�vumai (Tima 1907: 34-41, hivatkozva a 192-193. pontokra): 1. Nincs sz� J�nos Zsigmond 1566-os kir�lyi v�gz�seir�l, a kir�ly egyszer��en „elhat�rozta mag�ban, hogy a sz�kelyeket �si vall�s�t�l megfosztja". 2. „�sszegy�jtv�n az arianizmus d�h�t�l tajt�kz� sereg�t Udvarhelysz�kig nyomult el�re". 3. Istv�n, gyergy�alfalusi pap az �sszegy�jt�tt saj�t �s gyergy�t h�veket „lelkes besz�d�vel ellen�ll�sra buzd�totta �s b�tor�totta �ket"; itt m�g nincs sz� a fegyveres ellen�ll�s lehet�s�g�r�l. Megegyeztek, hogy p�nk�sd �nnepe t�j�n menjenek Cs�ksomly�ra, p�rtfog�st keresni M�ri�n�l. 4. Az �sszegy�lt n�pt�meg el�tt egy szerzetbel� sz�nok besz�lt, �s „arra b�rta �ket, hogy Arius hitelveit �s k�vet�it tartom�nyukba be ne bocs�ss�k, s�t m�g arra is �szt�n�zte, hogy �lljanak ellent". Ek�zben a sz�nok ruh�ja �s pal�stja t�nd�kl�tt. Az �regeket, gyermekeket �s betegeket hagyt�k h�tra, �s a f�rfiak az asszonyokkal egy�tt vonultak, felfegyverkezve „mint ezt az id� �s kinek-kinek vagyoni helyzete megengedte". A sz�zek hajukat kibontott�k �s leeresztett�k, „hogy magukat d�h�s�knek mutass�k vagy gy�szol�knak n�zzenek ki". 5. Pontos helymeghat�roz�st kapunk: a vonul�k a „cs�ki L�znak nevezett helyre meg�rkeztek", ott elfogt�k Z�polya sz�nokait, de ezek megsz�ktek, �s h�rt vittek a kir�lynak. 6. Nincsen sz� �tk�zetr�l; a kir�ly „visszat�r�sre hat�rozta el mag�t, ink�bb akarv�n a szittya le�nyok �ltal okozott sz�gyent ki�llani, mint k�tes szerencs�vel az �ri�ni hitetlens�g miatt vit�zeinek �let�t a hal�l veszedelm�nek kitenni". 7. A gy�ztesek csapata - f�rfiak, n�k egy�tt — „a gy�zelem jel��l virul� z�ld �gakkal �s �rvendezve t�rt vissza a kegyelem tr�nus�hoz". 8. Ez�rt tisztelt�k meg M�ria szobr�t „seg�t� M�ria" c�mmel. 7 V�. a mad�falvi veszedelem idej�b�l sz�rmaz� jegyzetek ford�t�sa �s komment�rja: Nagy 1956; iskolat�rt�neti �s rendt�rt�neti adatok: S�vai 1997. R�szletes kivonatokat k�sz�tett Losteiner munk�ib�l az 1940-es �vekben Endes Mikl�s (1943), aki k�nyv�ben (1938) is sokszor t�maszkodott r�. 112 Ez az elbesz�l�s b�velkedik csod�s elemekben, �s az id�belis�get illet�en nem kev�sb� val�szer�tlen, mint Cserey Farkas elbesz�l�se. Hiteles�t� jegyek eg�sz sora van felvonultatva a t�rt�net igazol�s�ra.8. A legl�nyegesebb k�l�nb-s�g term�szetesen a gy�zelem kiv�v�s�nak m�dja: Losteinern�l ezt a felvonul� t�meg (f�rfiak-n�k vegyesen) �ri el harc n�lk�l, Csereyn�l pedig a f�rfiak fegy�veres harca. Losteiner Leon�rd k�s�bbi, 1786-87 k�r�l dat�lt munk�j�ban (Propago Vitis...) is elbesz�li a hargitai csat�t. Ez - a legfontosabbat, a csat�t kiv�ve - l�nyeg�ben mindenben megegyezik a t�z �vvel kor�bbival, de n�h�ny r�szlet�ben kidolgozottabb, Az eddigi mot�vumok rendj�ben ezeket is vegy�k sorra (Tima 1907:41-45): 1. J�nos kir�ly 1566-ban Andr�s-nap t�jban rendeletet bocs�tott ki; hivatkoz�s Blandrata Gy�rgyre. 2. A kir�ly sereget k�ld�tt; nincs sz� viszont Udvarhelysz�kr�l. 3. Pontos napot kapunk: m�jus 8-�n egyes�lt a gyergy�iak csapata a cs�ki se� reggel, „f�ldre borultak �s zokog� im�kkal Isten seg�ts�g�t k�rt�k". 4. Megegyezik a kor�bbival. 5. A pontos helymeghat�roz�s m�g pontosabb tesz; n�gy m�rf�ldre, a Cs�ki L�z nev� helyen tal�lkoztak. Itt viszont nincs sz� a kir�ly sz�nokair�l, azok sz�k�s�r�l. 6. Utal�s van harcra: J�nos kir�ly had�nak egy r�sz�t - „mint a Geographia Mariana �rja — Isten segedelm�vel levert�k, m�sik r�sz�t pedig megfutam�tot- t�k". Itt tal�lunk utal�st Cserey „k�nyv�re", de nev�nek eml�t�se n�lk�l. 7. A gy�ztesek a templomba mentek; nincs sz� z�ld �gakr�l. 8. Ennek eml�k�nnepe p�nk�sd szombatj�n a b�cs�j�r�s; err�l �jabb r�szlet: „laboron alatt z�ld�gakkal f�l�kes�tve, s a le�nyok leeresztett hajjal, mintegy 17 ezeren j�nnek �ssze". Egy k�vetkez� hivatkoz�s a gy�zelem t�rt�net�re sz� szerinti id�zet egy 1802-ben Somly�n, a p�nk�sdi �nnep alkalm�val elmondott szentbesz�dben (Csed� 1802).9 Ezt eddig tudtommal nem id�zt�k �s nem publik�lt�k (Id. F�ggel�k 2,) 8 Kolozsv�ri P�l j�zust�rsas�gi atya besz�de �s a kolozsv�ri jezsuita Domus Historia feljegyz�se; Ral�zsffi Mih�ly egykori nevezetes sz�nok �rott eml�ket; Teleki J�zsef „H�laad� dics�ret" e k�nyv�nek feljegyz�sei. Ezek egyik�t sem l�tta senki els� k�zb�l Losteiner �ta; nem z�rhat� ki, hogy valamelyik valahonnan m�g el�ker�lhet. 9 Csed� Vazul ferences sz�nok mellett sz�i, hogy ugyanazzal a k�z�r�ssal fennmaradt Kolozsv�rott egy temet�si besz�dgy�jtem�ny, amelyr�l Pap Leon�rd ferences t�rt�n�sz a Gy�rgy J�zsef (elveszettnek hitt �s el�ker�lt) tabell�inak felhaszn�l�s�val kider�tette, hogy ki lehetett a szerz�je. (Az � �nzetlen seg�ts�g�t e helyen is megk�sz�n�m. ) A k�tet pap�rj�nak v�zjele „1798". Tov�bbi Cs�ksomly�n elmondott besz�deket tal�lunk m�g a k�vetkez� lapokon: 1803-b�l: 34, 36, 44, 46, 48, 50, 52, 54, 56; 1802 Pentecostes: 61, 63. Csed� (Istv�n) Vazul sz�l. Cs�kszentgy�rgy�n 1737, be�lt. J756. febr. 5., felsz. 1761. aug. 27. Meghalt Sz�kelyudvarhelyt 1808, aug. 13. (Gy�rgy 1930: 488) Eszerint teh�t nemzed�kt�rsa volt Losteiner Leon�rdnak. 113 fontoss�ga abban �ll, hogy a legkor�bbi ismert sz�veget tisztelhetj�k benne, amely bizony�that�an nagyobb hallgat�s�g el�tt hangzott el a p�nk�sdi b�cs�s �nnep alkalm�val A besz�d c�folat a M�ria-tiszteletet kikezd�k ellen, azok ellen, „kik is noha ugyan vallj�k Isten Anny�nak lenni, de tagadgyak hogy � k�zben jaronk �rett�nk esedez� lehetne" (Csed� 1802:20). Felid�zi Szent Ist�v�n, Szent L�szl�, Lajos kir�ly, M�ty�s kir�ly hadi gy�zelmeit, amelyek M�ria seg�ts�g�vel voltak lehets�gesek, majd k�vetkezik egy hossz� id�zet Cserey Farkasra hivatkozva. Ezut�n olyan r�szletek k�vetkeznek, amelyeket a sz�nok minden bizonnyal Losteinert�l vett �t: felvonul�s z�ld �gakkal, a moldvaiak je�lenl�te, a l�nyok leeresztett haja. Az mindenesetre felt�n�, hogy b�rmif�le is�mert publik�ci�t megel�zve ezrek el�tt elmondott besz�dr�l van sz�, m�gpedig �ppen abb�l a ferences k�z�ss�gb�l, ahol 15-20 �vvel kor�bban Losteiner k�t�fajta sz�vegv�ltozata is megsz�letett. A csata els� publik�lt v�ltozata Jord�nszky Elek 1836-ban megjelent k�ny�v�ben tal�lhat�, ezen kereszt�l v�lt a sz�veg �s a t�rt�net k�zismertt�.10 R�szle�tes id�zetek �s elemz�s n�lk�l csak utalok r�, hogy a 19-20. sz�zad folyam�n -a fentebb m�r eml�tetteken t�l - sz�mos id�zet �s eml�t�s vitte be, illetve tartotta bent a k�ztudatban a t�rt�netet: a Moldv�ban utaz� Geg� Elek (1838), a feren�ces tartom�nyf�n�k Er�s Ferenc Modeszt (�.n.;1852), Benk� K�roly (1853), a cs�ksomly�i tan�r Nagy Imre (1862), az Egyetemes Magyar Encyclopaedia (1869), a nagy tekint�ly� Orb�n Bal�zs (1869, hivatkoz�ssal Benk�re), a gim�n�ziumigazgat� Imets F�l�p J�k� (1871, Id. F�ggel�k 4.), Ferenczi K�roly (1894, Somly�n elmondott szentbesz�dben), a csiksomly�i gimn�ziumigazgat� Bandi Vazul (1901), a m�r eml�tett ferences Tima D�nes (1907), a ferences rendt�rt�n�sz Gy�rgy J�zsef (1930), majd L�vay Mih�ly (1935), Endes Mikl�s (1938), Boros Fortun�t (1943), Domokos P�l P�ter (1979), Magyari Andr�s (1997) id�zt�k a sz�veget, ahogy az tenni szokott: elt�r�sekkel, kihagy�sokkal tark�tva, pontosabb vagy pontatlanabb hivatkoz�sokkal kor�bbi k�zl�sekre. �j mot�vumot hozott Boldizs�r D�nes (1930), aki egy 1919-ben „megtal�lt", hom�lyos eredet� �ll�t�lagos lev�lt�ri iratra hivatkozva �jabb r�szletekkel �llt el�. Ez Izabella kir�lyn� �ll�t�lagos udvari papj�t�l, P. Fabritiust�l sz�rmazik, aki vit�ban �llt D�vid Ferenccel �s Blandrata Gy�rggyel J�nos kir�ly asztal�n�l, Blandrata adta volna a tan�csot, hogy band�riummal menjenek Cs�kba; a tobor-z�si �veket t�bb mint k�tezren �rt�k al� a Homor�d �s Feh�r-Ny�k� vid�k�n. „P. Fabritius err�l titkon tudatta Cs�k �s H�romsz�k r�m. kath. paps�g�t, kik az�t�n egyh�zi lobog�k alatt mentek Csiksomly�ra." Ebben a v�ltozatban a csata csellel d�l el: a cs�kiak az el�z�leg bef�r�szelt f�kat d�nt�tt�k r� a kir�ly band�rium�ra, 10 Jord�nszky 1836/1988: 136-138. Ez a sz�veg sz�mos kisebb sz�vegszer� elt�r�st tartalmaz a lev�lt�rban �rz�tt sz�veghez k�pest; tehets�ges, hogy Jord�nszky egy (Esztergomba ker�lt) m�sik m�solatot l�thatott, ahogy arra T�sk�s - Knapp utalnak (1988:38-39). Mivel a reprint kiad�s hoz�z�f�rhet�, nem id�zem. 114 �s fejszecsap�sokkal v�gezt�k ki a beszorultakat. A t�rt�net olyannyira meseszer�, hogy alaposabb c�folata nem sz�ks�ges. Voltak�pp k�t (ferences rendt�rt�n�szi) hivatkoz�st ismerek, amely komolyan veszi: Boros Fortun�t (1994:78-79), valamint Benedek Fid�l k�ziratos munk�j�nak egyik v�ltozata (�.n.) Egy m�sik k�zirata viszont (1967) nem hivatkozik r�, �s rekonstru�lt t�r�t�net-elbesz�l�s�be nem �p�ti be. Sz�kely (1995:186-187) kritika n�lk�l ugyan�csak id�zi. E v�ltozat (val�sz�n�tlen) �jdons�ga a toborz�s az al��rt �vekkel, ami a korabeli �r�stud�s m�rt�k�t felt�telezve aligha val�sz�n�s�thet�; tov�bb� a cs�kiak ellen vonul� hader� ter�lethez k�t�se. Ugyancsak val�sz�n�tlen, hogy a fe�jedelem sz�kelyeket k�ld�tt volna sz�kelyek ellen �t �vvel az 1562. �vi felkel�s ut�n, r�ad�sul olyan ter�letr�l, ahol csak �vtized m�lt�n kezd el terjedni az uni�t�rius vall�s. A hargitai csata t�rt�neti hiteless�ge Az ismert t�rt�neti t�nyek egyel�re nem t�masztj�k al� azt a t�rt�netet, ame�lyet Cserey Farkas, Losteiner Leon�rd �s nyomukban a hivatkozott szerz�k fel�id�znek. Senkinek sem siker�lt eddig olyan t�rt�neti forr�st tal�lnia, amely J�nos Zsigmond ellen 1567-ben gy�ztes katolikus cs�ki sz�kelyekr�l sz�lna. Tov�bb� nem ismerek olyan sz�veget, amely az 1567 �s az 1777/1780 k�z�tti k�tsz�z �v�ben ak�r csak utal�sszer�en megeml�tene hasonl�t a cs�ksomly�i b�cs�val kap�csolatban. Pedig a 17. �s a 18. sz�zadban sz�p sz�mmal sz�lettek publik�lt vagy k�ziratos munk�k, amelyek az erd�lyi ferencesekkel, a rendh�zak t�rt�net�vel foglalkoztak, K�z�l�k a legjelent�sebbnek K�joni J�nos munk�ja sz�m�t 1684-b�l. A Liber Nigra vagy Fekete k�nyv, az erd�lyi ferences kuszt�dia t�rt�net�t �r�ja le r�szletesen, alaposan. K�l�n fejezet sz�l a rendh�zakr�l, k�zt�k az egyik leg�jelent�sebbr�l, Cs�ksomly�r�l. K�joni, aki maga �vekig �lt Somly�n, orgon�t �p�tett, k�nyveket irt �s k�nyvnyomd�t l�tes�tett - teh�t semmi okunk sincs felt�telezni, hogy ne ismerte volna m�ltj�t -, Somly�val kapcsolatban egyetlen sz�val sem eml�ti ezt a t�rt�netet. K�zirat�nak v�g�n n�h�ny �vtizeddel k�s�bbi, 1722-b�l sz�rmaz� feljegyz�s h�rt ad ugyan a p�nk�sdi b�cs�j�r�sr�l, de az is az eml�k�nnepre val� utal�s n�lk�l (K�joni 1991: 68/124.) Egy k�s�bbi ferences tartom�nyf�n�k, Gy�rffi P�l 1729-"ben jelentette meg rendt�rt�neti k�nyv�t R�m�ban Ortus, progressus, viscissitudines,,. Provinciae Transylvaniae... c�mmel. Somly�r�l hosszan �r (Gy�rff� 1989:69—74.), �s az eg�sz ismertet�sben nincs sz� az unit�rius fejedelem elleni felvonul�sr�l vagy csat�r�l. Sz� van viszont a tat�rok 1694 febru�ri bet�r�se elleni v�dekez�sr�l, amit Nizet Ferenc vezetett - nagyon hasonl� m�don, mint ahogy a m�sf�l sz�z �vvel kor�bbra tett hargitai csata ut�bb megjelenik. Nem szerepel az eredett�r-t�net Nedeczky L�szl� M�ria-kegyhelyeket bemutat� k�nyv�nek Somly�r�l sz�l� fejezet�ben sem (1739:98-100), Gy�rffihez hasonl�an itt is megjelenik a tat�rok bet�r�se, m�gpedig nemcsak az 1694-es, hanem az 166l-es is, valamint 115 annak �rt�kel�se, hogy „a cs�ki sz�kelyek nem t�rtek r� a roml�s �tj�ra", vagyis nem adt�k fel katolikus hit�ket. Elgondolkodtat� az �vsz�mok elt�r�se. A legelterjedtebb �vsz�mk�nt 1567-et eml�tik a besz�mol�k; �m emellett tal�lkozunk az 1559-es �s az 1556-os �v�sz�mmal is. 1559-et eml�t az az eml�kt�bla, amelyet b�r� Henter Antal 1817-ben �ll�ttatott fel a csata �ll�t�lagos helysz�n�n, s amely azt�n k�s�bb a kegy-templom melletti Szent J�nos k�polna homlokzat�ra ker�lt (Boros 1994; l. F�g�gel�k 3.). Ugyancsak 1559 szerepel (forr�smegjel�l�s n�lk�l) Orb�n Bal�zsn�l is (1869. II. k. 11.) Ez nyilv�nval�an k�ptelens�g, hiszen anyja hal�la ut�n a fia�tal J�nos Zsigmond �ppen ebben az �vben lett Erd�ly uralkod�ja. A d�tumoknak ez az elt�r�se m�r Rugonfalvi Kis Istv�nnak felt�nt (1939:254-256.). Miut�n J�nos Zsigmond uralkod�sa meglehet�sen j�l ismert, �s k�l�n�sen az 1562. �vi sz�kely f�lkel�s kapcs�n sokf�le t�rt�neti feldolgoz�s is sz�letett (Dem�ny 1976), aligha k�pzelhet� el, hogy ak�r a megtorl�s, ak�r m�s egy�tt j�r� ese�m�ny kapcs�n ne maradt volna forr�s r�la. Nincs nyoma tov�bb� annak, hogy a Cserey/Katona sz�veget id�z� szerz�k a 19. sz�zad folyam�n (de k�s�bb sem) komolyan k�telkedtek volna az elmondott t�rt�net hiteless�g�ben. Egyed�l Er�s Ferenc Modeszt munk�j�nak k�ziratos v�ltozat�ban tal�lni ennek jel�t (Er�s �.n.).11 �vatos bizonytalans�got fogalmaz meg egy „egyh�zi �s irodalmi foly�iratban" Bal�ssy Ferenc (1856).12 11. A Cserei �rt�l le �rt t�rt�netr�l a Klastrom Jegyz� K�nyvin k�v�l m�g �rt Pr. Mih�lyfi Bal�zs francisk�nus szerzetes k�nyvinek 3dik r�sziben a 8dik sz�m alatt - ki sz�letv�n 1678-ban er�s�ti, hogy gyermek korban l�tta a M�lduvai h�veket z�szl� alatt k�l�n seregben j�ni Somly�ra a P�n�k�sdi �jtatoss�gra; - �s hallotta akkorban hogy a Gyergy� Alfalvi Z�szl� vagyis Hadijel alatt val� j�vetele a n�pnek lett volna eredete annak hogy Lobog�k alatt j�rulnak oda a kereszt�ny h�vek; ut�na t�szi azt is hogy az id�ben meg�rkezv�n Somly�ra Istv�n nevezet� Alfalvi megy�s p�sztor z�szl�i, n�mely buzg� szerzetes pr�dik�torok a klastrombeliek k�z�l az eg�sz serget ujabban is Z�polya J�nos igyekezete ellen felbuzd�totta, �s el�l menv�n k�nszeritette Hadi serg�t Udvar�helysz�kre vissza nyomulni. - Ez a bels� �s az id�h�z k�zelebb es� sz� nem jegyez az �tk�z�sre! nyilv�n. - Megvallom magam se hallottam az �regekt�l hogy �ppen meg�tk�ztek volna, hanem azt igen, hogy a K�m megviv�n a h�rt Z�polya fejedelemnek mely nagy sereg k�v�n ellent �llni; �s hogy az �j vall�st semmik�ppen el nem akarj�k fogadni; mire Z�polya azt mondotta volna: hagyjuk h�t �ket a maguk vaks�gokban. - De az is lehet, hogy ez a felelet kivonatja annak a gyulafeh�rv�ri fennebb �rt v�gz�snek, me!y az �r�son k�v�l hagyom�nyban is fennmaradott. Halom se l�tszik az eml�tett K�keresztn�l, holott szok�sa a nemzetnek, hogy �t f�len, ha csak egy ember is halt meg, annak s�rdombj�ra k�vet vagy f�csk�t vessenek, milyenek orsz�g szerte l�that�k." Er�s �,n, 6, Er�ss Modesztt�l egy m�sik k�ziratot („A N�p ezen helyn�l val� buzg�s�g�nak okair�l") S�vai J�nos (1997: 104-105.) id�z, amit egy pl�b�niai lev�lt�rban a tan�tv�nyai helyeztek el aranymis�je alkalm�b�l (nem mond pontosabbat). Az id�zett sz�veg nem pontosan k�veti Csereyt, de semmi�vel nem tartalmaz t�bbet vagy kevesebbet. 12 „Ismeretesebb �r�ink, ki Erd�ly t�rt�net�t meg�rt�k, vil�gosan ugyan nem eml�tik J�nos Zsig�mondnak ezen vall�si �gyben viselt had�t, de azok, a miket t�bb �r�ink, k�l�n�sen Forg�ch Fe�renc, Szegedy J�nos, P�lma, Fasching Ferenc s t�bb m�sok J�nos Zsigmondr�l s az � tetteir�l, Blandrata Gy�rgy nagy befoly�sa- s mer�nyleteir�l f�ljegyeztek, el�gg� igazolj�k a dolog val�s�g�t, s mutatj�k, hogy �k a kath. vall�st s annak h�veit kem�nyen �ld�zt�k, s a socinianismust er��szakosan terjesztett�k", (Bal�ssy 1856:99.) 116 Messzire vezetne ennek elemz�se �s �rtelmez�se, de aligha j�runk messze az igazs�gt�l, ha arra gyanakszunk, hogy ennek oka egy igen er�s k�zmeggy�z�d�ssel szem�beni �vatoss�g lehetett. �rtelmez�s Mindennek tekintetbe v�tel�vel okkal mondhatjuk, hogy az eredett�rt�net eg�sz�ben mondaszer�, �s nem a t�rt�neti t�nyek k�r�be tartozik. Ilyenform�n k�t tov�bbi k�rd�s mer�l f�l. Ezek k�z�l az els�, hogy mik�nt �s milyen m�don j�tt l�tre a hargitai csat�r�l sz�l� elbesz�l�s, milyen motiv�ci� �llhat ennek h�t�ter�ben. A m�sodik, hogy mi tartotta �s tartja fenn azt a k�zmeggy�z�d�st, hogy a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� gy�zelmi eml�k�nnep. Ez ut�bbi k�rd�ssel ez�ttal nem k�v�nok r�szletesebbel} foglalkozni; igen messzire vezetne, �s kiterjedt vizsg�latokat ig�nyelne. Annyit k�v�nok csak megjegyezni, hogy mag�t ezt a k�zmeggy�z�d�st mint val�s�got kell elfogad�nunk. Cs�ksomly�nak val�s�gos vonz�sa �s val�s�gos ereje van legal�bb k�t�sz�z�tven-h�romsz�z �ve; az, hogy ennek nem annyira kiv�lt�ja, mint ink�bb k�vetkezm�nye az elemzett t�rt�net, az a vonz�s val�dis�g�n mit sem v�ltoztat. K�n�lkozik a lehet�s�g, hogy ezt a k�rd�st a sz�les k�rben elterjedt „invent�on of tradition", a hagyom�nyalkot�s fogalmi keretei k�z�tt vizsg�ljuk (Hobsbawm - Ranger 1983). „Megalkotott" vagy „kital�lt" trad�ci�nak tekinthet� az „olyan gyakorlatok egy�ttese, amelyeket rendszerint ny�ltan vagy hallgat�lag elfoga�dott szab�lyok ir�ny�tanak, ritu�lis vagy szimbolikus term�szet�k van, �s visel�ked�si norm�k bev�s�s�re t�rekszenek ism�tl�s �ltal, ami automatikusan mag�val hozza a m�ltba vezet� folyamatoss�got" (Hofer - Niederm�ller 1987:10). Nem k�ts�ges, hogy a „t�meges hagyom�ny-termel�s" kor�t, a 19. sz�zad utol�s� harmad�t megel�z�en is sokfel� „teremtettek" hagyom�nyt, m�g ha ezek ta�l�n kev�sb� ismertek is. Az ilyen folyamatokban egyar�nt szerepet j�tszhatnak m�velt, t�j�kozott �s befoly�sol�sra k�pes egy�nek, tov�bb� olyan k�z�ss�gek — eset�nkben a ferences rend Erd�lyben -, amelyek �nnepl�si form�k, k�z�s r�tu�sok fenntart�i �s tov�bb�ltet�i. �vtizedr�l �vtizedre v�ltozhat az az elv�r�s- �s ismeretrendszer, amely igazat ad a m�ltra vonatkoz� ismereteknek vagy elveti azokat; tov�bb� az, amely megtart a k�z�s eml�kezetben k�z�s cselekv�sre mozg�s�t� hivatkoz�sokat �s t�rt�neteket. Ennek f�ny�ben az elm�lt k�tsz�z �v sz�kelyf�ldi �s erd�lyi t�rt�nete v�laszt adhat arra, hogyan �s mik�pp v�lt k�z�s hitt�, hivatkoz�si alapp� egy „megalkotott", „kital�lt" gy�zelem. A tov�bbiakban a fentebbi els� k�rd�sre adott v�laszok n�h�ny lehet�s�g�t igyekszem megragadni. A hagyom�nyalkot�s sor�n kulcsszerepl�nek l�tszik id. Cserey Farkas, akinek szem�ly�hez k�t�dik az 1780-as els� csatale�r�s, tov�bb� 117 kulcsfontoss�g�nak az az 1780-na� kezd�d� �vtized, amely politikai, egyh�zi tekintetben sok, �jdons�gnak sz�m�t� fejlem�nyt hozott Erd�ly, a sz�kebb cs�ki ter�let, valamint a somly�i ferencesek �let�ben. Id. Cserey Farkas (nev�t olykor Cserei alakban l�tjuk) 1719 �s 1782 k�z�tt �lt, b�csi udvart tan�csos volt. Apja Cserey J�nos, a t�rt�net�r� Cserei Mih�ly testv�re volt. Cserey J�nos k�tszer n�s�lt; „ivad�kai katoliz�ltak Cs�k-R�koson" (P�lmay 1901:106). Cserey Farkas feles�g�nek, Boros Kat�nak t�z gyermeke sz�letett, k�z�l�k ketten ker�ltek egyh�zi p�ly�ra: egyik�k kanonok, m�sikuk ap�ca lett. Egy m�sik l�nya, Ilona a reform�tus vall�s� b�r� Wessel�nyi Mik�l�shoz ment feles�g�l; ez a h�zass�g orsz�gos figyelmet is keltett.13 M�ria Ter�zi�t�l 1777-ben a tasn�di �s a krasznai uradalmakat kapta (P�lmay 1901:104.). J�tev�je volt a ferenceseknek (Gy�rgy J�zsef 1930:451). Kraszn�n h�zi k�pl�n�ja volt 1778-79-ben P. Katona Gy�rgy, 1780-82: P. B�re M�rk. Nagy m�velts�g� f�rfi volt, aki az 1770-es �vekben t�bbek k�z�tt levelez�s�ben �llott a k�s�bbi erd�lyi p�sp�kkel, Batthy�ny Ign�ccal is. Ebb�l kider�l, hogy gy�jt�tte az anyagot M�ria-kegyhelyek �s -templomok k�peir�l, ebben Batthy�ny is seg�tette.14 T�bb munk�t is hagyott az ut�korra. K�zt�k van egy B�csben kiadott, illusztr�lt parafr�zis a lorett�i lit�ni�r�l, ezt nemr�g reprintben is megjelentett�k (1772).15 Egy m�sik munk�j�t, A magyar �s sz�kely asszonyok t�rv�ny�t, fia, ifj. Cserey Farkas adta ki (Kolozsv�r 1800). 13 „A reform�tus Wessel�nyi a h�zass�gk�t�skar reverz�list adott katolikus feles�g�nek maga hit�ben leend� nem h�borgat�sa fel�l. Azonban az t�rt�nt, hogy az asszony ura vall�s�t k�sz�lt fel�venni. Sz�lei �s Batthy�ny p�sp�k is 'atyai hivatala szerint' a vall�sv�ltoztat�st meg akarta akad�lyozni. A hathetes vall�soktat�st, amely ilyen esetre az �rett megfontol�s c�lj�b�l el� volt �rva a p�sp�k maga �hajtotta elv�gezni. Az uralkod�, II. J�zsef �s a F�korm�nysz�k belevon�dtak a t�r� gyal�sokba, amelyek az �gy k�r�l kialakultak. Az asszony v�g�l is vall�st v�ltoztatott. " (B�r� 1941:624) 14 „A vall�sos Cserey Farkas az Isten anyj�nak tisztelet�re k�nyvkiad�st tervezett, amelyben a Loret�i lit�nia mond�sinak sorrendj�ben dics��t� verseket szerkesztett. Emellett az Isten Anyj�nak tisztelet�re szentelt templomokr�l, olt�rokr�l k�peket gy�jt�getett. T�rekv�s�ben Batthy�ny �t t�mogatta, r�sz�re k�peket m�soltatott, mik�zben az el�rt eredm�nyek k�zl�s�vel �s javaslataival sa� j�t lelki vil�g�ba �s munk�ss�g�ba is bevil�g�tott. ... Az Isten Anyj�nak tisztelet�re vonatkoz�lag - �rta Csereynek, - saj�t irataiban is tal�lt feljegyz�seket. Ezeket elk�ldi, �s a tov�bbi kutat�ssal sem fog felhagyni, majd �rtes�tette �t, hogy az Isten Anyja tisztelet�re, fel�ll�tott templomok �s olt�rk�pek jegyz�k�t a s�rosmegyei pl�b�nosokt�l, hasonl�lag a Heves megyeiekt�l �sszeszedve, r�vid id� alatt megk�ldi. A k�rt k�peket le fogja rajzoltatni. �rtes�tette Csereyt, hogy az eger-szal�ki k�plem�sol�sa munk�ban van. �g�rte, hogy a Bereg megy�b�l kapott tud�s�t�sokat is Csereyhez juttat�ja, k�rdezve �t, hogy mely megy�b�l k�v�n m�g �rtes�t�st. Batthy�ny v�rta Cserey elhat�roz�s�t, Egerben fogja-e munk�j�t kinyomatni. Fogjanak hozz� a nyomtat�shoz — biztatta �t —, gondja lesz r�, hogy a k�lts�g nagy ne legyen. Erd�lyi vonatkoz�sban eml�t�st �rdemel, hogy Batthy�ny �rtes�tette Csereyt, hogy kez�be ker�lt bizonyos �rott k�nyv, amelyben az erd�lyi orsz�ggy�l�sek v�gz�sei foglaltatnak az 1578-1650 k�z�tti �vekb�l... (B�r� 1941:622-623) 15 Err�l a munk�r�l h�rom �vvel megjelen�se ut�n m�r eml�t�st tett Hor�nyi 1775:8. 118 Cserey Farkas els� feles�ge Boros Ferenc �s Abaf� Ilona l�nya, Boros Kata volt; vele �s az � csal�dj�val kapcsolatban a ferences rendt�rt�n�sz Losteiner Leon�rd k�ziratos Chronica c�m� m�ve (1777-b�l) eg�sz sor csod�t besz�l el. (�rdekes, hogy ezek egy r�sze a latin nyelv� munk�ban magyarul van le�rva,) 1776-ban Sz�z M�ria k�l�n�s sugallat�ra k�rte meg Cserei Farkas Boros Ferencn� Abafi Ilona Kl�ra nev� l�ny�t, aki alighanem m�sodik feles�ge lehe�tett (733. pont). Boros Ferenc „a sz�v v�p�j�nak" gy�trelm�b�l gy�gyult fel (728,). Boros Ferencn� Abaf� Ilona (vagyis Cserey any�sa) fia nyavalyat�r�sb�l gy�gyult fel csod�latosan 1744 vagy 1774-ben (729.). 1755-ben a Nagyerd�n, a L�nyugtat� helyen Abafi Ilona n�gy lova a hint�j�t elragadta, a kocsiban benne �lt � maga �s Katalin nev� le�nya. A boldogs�gos Sz�zh�z folyamodott, �s � a hal�los veszedelemb�l kimentette (732,),16 Ugyanannak Katalin nev� l�ny�nak a himl� k�vetkezt�ben elvesztett szemevil�g�t 1765-ben a Sz�z csod�latosan visszaadta (734.).17 Boros Fortun�t eml�ti (1994:68.), hogy „Cserei Farkas kir�lyi tan�csos neje 1768-ban a k�vetkez� felirat� eml�ket tett a M�ria-szoborhoz: .,Cserei Farkasn� Boros Kal�r�nak / Mellye sz�rad�s�t s terh�t f�jdalm�nak / �r�mre ford�tja az Isten any�nak / Kegyesen gy�gy�t� keze M�ri�nak", Cserey Farkas egyik testv�re, Cserei Zsuzsanna is szerepel azok k�z�tt, akik csod�s gy�gyul�sr�l sz�moltak be tan�vallom�sukban (B�rth 2000: 40-41). Minden jel arra mutat h�t, hogy itt egy olyan t�rt�nettel van dolgunk, ame�lyet egy hitbuzg� katolikus, �jtatos, a M�ria-tiszteletben �lenj�r� sz�kelyf�ldi nemesember vet�tett vissza a m�ltba. L�trehoz�s�ban az 1770-80-as �vekben alighanem egy�ttm�k�dhetett a cs�ki ferencesek k�z�ss�ge �s az ott p�rtfog�k�nt, anyagi t�mogat�k�nt fell�p�, lelki meg�jul�st keres� nemesek r�tege.18 A Csereynek tulajdon�tott k�zirat abban az id�ben keletkezett, amikor az er�d�lyi p�sp�k�k sora vizsg�l�dott a cs�ksomly�i kegyszobor csodat�teleit illet��en, �s sorj�ztak a t�rt�netek; ezek tan�vallom�sokon, feljegyz�seken alapultak (Boros 1994:63-66). �sszegz�s�k a latin nyelv� Protocollum de Statua-ban ta�l�lhat� 1798-ban19; ezt k�vet�en mondta ki k�rlev�lben az erd�lyi p�sp�k, hogy a cs�ksomly�i M�ria-szobor csodatev� erej�. Az els� p�sp�ki vizsg�l�bizotts�g 16 Ugyanezt a t�rt�netet mag�t�l �bafi Ilon�t�l is ismerj�k: fennmaradt �s el�ker�lt az a tan�kihallgat�si jegyz�k�nyv, amelyet a somly�i kegyszobor csodat�teleit vizsg�l� p�sp�ki bizotts�g k�sz�tett. V�. B�rth 2000:48. A t�rt�netnek k�l�n jelent�s�get ad a pontos helymegjel�l�s, amely megegyezik a hargitai csata helysz�n�vel. 17 E t�rt�netekhez saj�t cs�ksomly�� jegyzeteimen k�v�l felhaszn�ltam Endes Mikl�snak Losteiner Chronicaj�b�l k�sz�lt k�ziratos kivonatait is: OSZK Fol. Hung.2101. 18 A Cs�ksomly� Ferences Rendh�zban �s a Cs�ki M�zeumban �rz�tt k�ziratos forr�sok (r�vid felsorol�sukat Id. Kelemen �.n.) k�z�l sz�mos tartalmaz adatokat azokr�l a 18. sz�zadi don�torokr�l, akikt�l az invent�riumokban feljegyzett offerek sz�rmaznak. Ezeknek t�rsadalmi szempont� vizsg�lata k�zelebb vihet sok hom�lyos pont megvil�g�t�s�hoz. 19 Megtal�lhat� Cs�kszered�ban, a Cs�ki M�zeumban 4125. sz�m alatt. 119 1746-ban kezdett dolgozni, ennek m�k�d�s�r�l nem tudunk r�szleteket. A m�sodik bizotts�got Kollonitz L�szl� erd�lyi p�sp�k k�ldte ki 1779-ben, de 6 ha�marosan elker�lt Erd�lyb�l, v�radi p�sp�k lett, �gy ez a vizsg�lat sem z�rult le, noha kihallgattak 74 tan�t. A harmadik vizsg�lat 1781-t�l az �jonnan kinevezett p�sp�k, Batthy�ny Ign�c nev�hez k�t�dik, aki 1784-ben maga is tapasztalta M�ria k�zbenj�r�s�t (Boros 1994:65). „A Batthy�ny Ign�c p�sp�k utas�t�s�ra elv�gzett 1784. �vi tan�vallat�s jegyz�k�nyv�nek eredeti, fogalmazv�nyt p�l�d�nya a sz�kelyudvarhelyi r�mai katolikus pl�b�nia iratt�r�ban meg�rte a XX. sz�zad v�g�t.", �s B�rth J�nos ezt az iratot k�z�lte elemz�ssel egy�tt (2000). Itt teh�t a csod�k, a t�rt�netek s�r�s�d�s�t tapasztalhatjuk: „l�tezett egy csod�s gy�gyul�sokban b�velked� somly�i hagyom�ny, amelyet [...) m�rlegre kellett �ll�tani" (B�rth 2000:7). Az 1770-es �vek nagy fellend�l�st hozott a somly�i rendh�z �let�bea: a gimn�zium kin�tte a r�gi �p�let�t, �s miut�n a rendtartom�nyf�n�k 1777-ben kezdem�nyezte, �ppen 1780 nyar�n n�h�ny h�nap alatt �p�lt fel a gimn�zium �j �p�lete, �gyhogy �sszel m�r ott kezdtek tan�tani. A k�rny�k falvaib�l anyagot hord� sz�kelyek ugyanabban a h�napban, j�niusban kezdtek dolgozni, mint amikor a Cserey-k�ziratot keltezt�k. K�t tov�bbi t�rt�neti t�nyez� bevon�sa az �rtelmez�sbe k�zelebb vihet lehet�s�ges megold�sokhoz abban a vonatkoz�sban, hogy mi mozd�thatta el� a t�rt�net elterjed�s�t, azt a fog�konys�got, amely sz�les k�rben biztos�totta hitel�t �s elterjed�s�t. Ugyancsak 1780 �sz�n ker�lt tr�nra II. J�zsef, s tal�n nem t�lz�s, ha az � uralkod�s�t egy forrong� �j korszak kezdet�nek tartjuk Erd�lyben, amikor sok�f�le el�gedetlens�g, ellenkez�s �s bizonytalans�g keletkezett. „Olyan id�k j�rtak akkor, hogy az eg�sz erd�lyi t�rsadalom a r�gi rend �sszeoml�s�nak hangulat�ban �lt - a f�urakt�l kezdve le a legszeg�nyebb zsell�rekig" (Jak� 1976:69). Az uralkod� azzal, hogy nem esk�d�tt f�l a magyar alkotm�nyra �s nem koron�z�tatta meg mag�t, jel�t adta annak, hogy kev�sb� fogja tiszteletben tartani orsz�gai t�rv�nyeit, mint anyja, M�ria Ter�zia. Az 178l-es T�relmi rendelet sok ka�tolikus vid�ken okozhatott bizonytalans�got �s �lezhette ki (�jra) a felekezeti ellent�teket katolikusok �s protest�nsok k�z�tt. Nem lenne meglep�, ha ezen el�lent�tek legend�s gy�zelem k�p�ben vet�ltek volna vissza a m�ltba. Az, hogy ez �ppen egy uralkod�hoz k�t�tten jelenik meg, szint�n �sszekapcsolhat� II. J�zseffel, de m�g tal�n M�ria Ter�zi�val is. Egy epiz�dot eml�tek, amelyet Losteiner Leon�rdra hivatkozva Nagy Imre jegyzett f�l a mad�falvi veszede�lemr�l sz�l� k�zirat�ban. „1780-ban a Cs�kszeredai v�r el�tt akaszt�f�ra szegez�t�k ki a k�pm�s�t a Moldv�ba vagy m�s t�r�k ter�letre menek�lt 11 sz�kelynek, ama vakmer�s�g�k miatt, hogy - b�r teljes amneszti�ban val� r�szes�l�ssel h�vattak haza - m�gsem engedelmeskedtek a felsz�l�t�snak." (Nagy 1957:47). Ti�zen�t �vvel a mad�falvi v�rengz�s ut�n, ha csak jelk�pesen is, �jra kiv�gz�esz-k�z �llt Cs�kszered�ban, felid�zve az eml�k�t annak, hogy egy vall�s�ban 120 azonos, de hatalmi t�rekv�sei folyt�n idegen uralkod� regul�ris hat�r�rs�get kezdett szervezni Cs�kban. N�h�ny �v m�lva II. J�zsef elt�rli a hivatalvisel�s-ben a vall�si k�l�nbs�gt�telt, �s bevezeti a n�met nyelvet, eg�sz hivatalnoki r�tegben keltve ezzel l�tbizonytalans�got. A nemesekben ezt m�g fokozhatta a pa�rasztok l�zad�sa Horea �s Closca vezet�s�vel 1784-ben, Nem ok n�lk�l �nnepelt�k teh�t sokfel� Erd�lyben II. J�zsef uralm�nak v�g�t �r�mmel (Jancs� 1931; Rugonfalvi Kiss 1939: 410; Jak� 1976:70). A t�rt�neti m�toszteremt�s e korban nem p�lda n�lk�li. Ugyanez az 1780-as �vtized az, amelyben megteremtik a torock�i vasm�vesek ausztriai eredetm�to-sz�t. Egy nemzed�k ideje el�g volt ahhoz, hogy a torock�iak t�rt�neti tudata tel�jes eg�sz�ben �tform�l�dj�k: " j�llehet a torock�iak 1785 el�tt m�g az aranyos-sz�ki sz�kelyekkel azonos eredet�eknek tartott�k magukat egy ember�lt� m�lva egys�gesen �s teljes meggy�z�d�ssel vallott�k magukat ausztriai j�vev�nyek lesz�rmazottainak." (Jak� 1976:73) Ugyancsak idekapcsolhat� a „sz�kely kr�nika" k�rd�se is, amelyr�l Sz�deczky Kardos Lajos mutatta ki, hogy a 18. sz�zad v�g�n sz�letett kompil�ci�r�l van sz� (1911). A form�l�d� t�rt�neti tudat, az alakul� �s alak�tott hagyom�nyok egy olyan id�szak�ban vagyunk, ami�kor m�g nincs vil�gos �s �les hat�r forr�s �s elbesz�l�s, t�rt�net �s t�rt�netem: k�z�tt, �s t�g tere ny�lik annak, hogy csod�s esem�nyek, aktu�lis konfliktusok vagy nehezen megoldhat� helyzetek igazol�sa m�ltbeli esem�nyekre �p�lve t�r�t�nhess�k meg.20 K�zvetett bizony�t�kunk is van arra, hogy a t�rt�neti �rdekl�d�s, illetve a t�rt�neti h�s�ghez val� ragaszkod�s a somly�i z�rda k�rnyezet�ben nem a k�s�bbi megszok�sok szerint alakult. Az 1773 �s 1780 k�z�tt el�adott cs�k�somly�i iskoladr�m�kr�l �rva Szl�vik Ferenc megeml�ti, hogy a h�t ismert darab k�z�l hatot a p�nk�sdi b�cs� alkalm�val adtak el�; „az �sszes k�z�l egyetlen veszi t�rgy�t a magyar t�rt�nelemb�l. Ez is �gy, hogy a neveket �s a korokat keveri, a t�rt�neti h�s�g mell�kes, csak a maga el� t�z�tt c�l az �rdekes, az er�ny diadala a b�n f�l�tt." (Szl�vik 1907:40). Ez viszont �ppen 16. sz�zadi t�r- 20 „... a t�j �s n�p egys�g�nek k�l�n�s, er�sen szembesz�k� saj�toss�ga, hogy m�ltj�t m�tossz� tudta magasztos�tani r�gi id�kben, s ez a m�toszk�pz� ereje �gysz�lv�n ma is megvan. ... Tal�n a legjellegzetesebb a Cs�ki Sz�kely Kr�nika esete. Ez a �r�sm�, amely a legr�szletesebben elmondja a sz�kelys�g �st�rt�net�t, annak minden egyes apr� epiz�dj�t, �ll�t�lag 1533-ban Cs�k sz�kh�z�ban k�sz�lt. 1695-ben a megye lem�soltatta volna, 200 �vvel k�s�bb Farkas J�nos �jra le�rta, s e m�solatot Sz�kely M�rton kezdem�nyez�s�re 1818-ban Sz�kely Mih�ly nyomtat�sban is k�zread�ta. A XIX. sz�zadi pragmatikus t�rt�nelemtudom�ny ezt a csod�latos esem�nyekkel �tsz�tt �r�s�m�vet hamis�tv�nynak min�s�ttetett - lehet, hogy joggal. Azonban az a t�ny, hogy 12—150 �v el�tt a hagyom�nyok �s mes�k ilyen t�meg�nek �sszefoglal� nemzeti kr�nik�v� �p�t�se ennyi �r�stud� embert �rdekelt, v�lem�nyem szerint �nmag�ban is �rdekes t�rt�nelmi jelens�g, s a sz�kelys�g lelki alkat�hoz tartoz� lelki t�netnek tetszik. �pp e korban se szeri, se sz�ma a hasonl� jelens�geknek." (Bierbauer 1986:415-417) 121 gy�, de �ppen nem J�nos Zsigmond t�r�t� k�s�rtet�vel kapcsolatos, holott nem alaptalanul gondolhatn�nk, hogyha ez akkoriban „ismert" t�rt�net lett volna, ta�l�n sz�nj�t�kszer� megfogalmaz�st is kapott volna, Azzal, hogy a hargitai csata t�rt�nete a mond�k k�r�be utaland�, nem �ll sz�nd�komban megingatni azokat, akik sz�m�ra a somly�i b�cs�j�r�s egyik �r�telm�t egy gy�zelmi �nnep, a dics�s�ges m�ltra val� k�z�ss�gi eml�kez�s adja meg. Jak� Zsigmonddal egy�tt azt mondhatjuk: „megszoktuk, hogy k�szp�nz�nek, sz�klaszil�rd t�nynek fogadjunk el �ll�t�sokat puszt�n az�rt, mert egy-k�t �vsz�zad �ta azok �gy �lnek a k�ztudatban �s �gy szerepeinek az �r�sos feljegy�z�sekben." (Jak� 1976:79). Hangs�lyozom, hogyha a t�nyk�nt elfogadott �ll�t�-sokr�l bebizonyosodik, hogy nem t�nyekr�l sz�lnak, az nemcsak a tiszt�nl�t�st seg�theti el�, hanem �j k�rd�seket vet f�l. Nyilv�nval�nak l�tszik, hogy az �v�sz�zados k�z�s meggy�z�d�s �sszetart�st seg�t� ereje nagyobb lehet a k�telyek erej�n�l, �s hogy a vall�sos hittel szorosan �sszekapcsol�dott k�z�s tud�sk�szlet messzemen�en fog�kony a hagyom�nyok folytonos �jraalkot�s�t eredm�nyez� (nem is mindig explicit) tev�kenys�gekre, er�fesz�t�sekre. V�gs� soron �nnepek sora mutat p�ld�t arra, hogy az eredett�rt�net felid�z�se szerves r�sze a k�z�s�s�gi koh�zi� megteremt�s�nek, fenntart�s�nak. A folytonoss�g A m�sik tart�s narrat�va a b�cs�j�r�s folytonoss�g�ra vonatkozik: eszerint a sz�kelyek, majd az erd�lyi magyar katolikusok 1567 �ta megszak�t�s n�lk�l ott vannak p�nk�sdkor Cs�ksomly�n. A rendelkez�sre �ll�, nem is kev�s t�rt�neti forr�s (publik�ltak is, tov�bb� ferences lev�lt�rt anyagok) arra enged k�vetkez�tetni, hogy a helyzet nem ennyire egyszer�, voltak kihagy�sok, �jrakezd�sek. A k�rd�s ekkor term�szetesen az, hogy a megszak�tott folytonoss�g milyen v�lto�z�sokat hozott mag�ban a b�cs�j�r�sban s a r�la val� besz�dben. Ha k�rd�sess� v�lik az 1567-es gy�zelem t�rt�nete, akkor ezzel egy�tt meg�k�rd�jelez�dik az is, hogy a p�nk�sdi somly�i b�cs�j�r�s Cs�ksomly�n 16. sz�zadi eredet�. Ez term�szetesen nem �rinti a b�cs�j�r�s k�z�pkori el�zm�nyeit, amelyek k�ts�get kiz�r�an bizony�that�ak 16. sz�zadi feljegyz�sekb�l; ezeket az eddigi t�rt�neti fejteget�sek kell� r�szletess�ggel ismertett�k (Boros 1994). Indokolt teh�t kutatni olyan forr�sok, besz�mol�k ut�n, amelyek a 16-17. sz�zadb�l hitelt �rdeml�en sz�molnak be p�nk�sdi b�cs�j�r�sr�l. J�magam eddig ilyet nem tal�ltam; a somly�i b�cs�j�r�s k�z�pkori els� eml�t�s�t k�vet�en (amely akkor j�lius 2-�hoz, Sarl�s Boldogasszony napj�hoz k�t�d�tt) az ismert forr�sok az 1720-as �vekig eg�sz egyszer�en hallgatnak. Term�szetesen nincs itt ter�nk arra, hogy v�gigk�vess�k a somly�i ferences rendh�z h�rom �vsz�za�dos t�rt�net�t; annyi bizonyosnak l�tszik, hogy a 16. sz�zad v�g�n meglehet�s ap�ly k�vetkezett be, s hogy a 17. sz�zad k�zepe hozott �jabb fellend�l�st Do�mokos K�zm�r �s K�joni J�nos m�k�d�se nyom�n. 122 K�joni eml�tett Fekete k�nyve 1684-b�l m�g nem eml�ti a b�cs�j�r�st sem; pedig hossz� oldalakon kereszt�l ad r�szletes le�r�st, t�bb tucat (bet�rendbe szedett) t�mogat� aj�nd�k�t sorolja el�, �s k�zli a konvent invent�rium�t is (K�joni 1991:67r-86v). Ez az�rt furcsa, mert � igaz�n j�l ismerte a cs�ki rend�h�zat is, az erd�lyi ferenceseket is; �rthetetlen h�t, mi�rt hallgatott volna egy ott helyben fontosnak, jelent�snek sz�m�t� �nnepr�l, illetve annak m�ltj�r�l. Nem szerepel tov�bb� a cs�ksomly�i kegyhely Esterh�zy P�l n�dor h�res �s ismert k�nyv�nek els� kiad�s�ban sem 1690-ben; az 1696-os m�sodik ki�ad�sban viszont m�r ott van (Esterh�zy 1690; 1696), A k�t kiad�s k�z�tt Cs�k�ban k�t alkalommal d�ltak tat�rok (�ppen amikor Erd�ly - a t�r�k ki�z�s�t k��vet�en a Diploma Leopoldinum �ltal kodifik�ltan - elvesztette addigi �n��ll�s�g�t, �s a Habsburg Birodalom r�sz�v� v�lt). Az els�, �ltalam ismert fel�jegyz�s a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs�r�l 1722, amikor K�joni Fekete k�nyv�nek v�g�re �rta egy ismeretlen k�z a k�vetkez�ket; „h�ress� teszi az �h�tatos h�vek nagy sokas�ga, mely P�nk�sd szent �nnep�n idegen orsz�gokb�l is oda-sereglik. Az ott megnyilv�nul� buzg�s�g �s �jtatoss�g miatt m�lt�n nevezi sok h�v� kis R�m�nak" (K�joni 1991:124.). Gy�rffi P�l r�szletes ismertet�se 1737-b�l m�r nagy t�meget vonz� p�nk�sdi zar�ndoklatokr�l besz�l; sz� esik a b�cs�j�r�sr�l, ahol „csatlakozni szoktak a k�l�nb�z� orsz�gr�szek eretnekei is, �s gyakran az azon alkalomb�l szem�k el� t�rul� �jtatoss�g folyt�n nem kis sz�mban meg is t�rtek" (Gy�rffi 1989:74.) Ha ezt a korabeli h�rad�st elfogadjuk hitelesnek, akkor �gy l�tszik, mintha a feleke�zeti ellent�t kev�sb� osztotta volna meg a r�sztvev�ket, mint ahogyan azt egy felekezeti �sszecsap�s eml�k�nnep�n indokoltnak tarthatn�nk. Nedeczky L�szl� 1739-b�t sz�rmaz� le�r�sa a somly�i kegyhelyr�l csak �lta�l�noss�gban utal arra, hogy a cs�kiak megtartott�k vall�sukat a m�s vall�s�akkal szemben is, mik�zben „h�bor�kkal kedvezett az id� a f�ldre konkolyt hint�, pestist hoz� uras�gnak"; Eg�szen konkr�tan eml�ti viszont a tat�rokat: „ennek a csodatev�nek (ti. a szobornak) tudj�k be a tat�rok roham�nak szerencs�s t�l�l�s�t; ugyanis amikor 1694 febru�rj�ban �s j�nius�ban �jra s �jra bet�rtek, aki csak itt keresett mened�ket, k�r n�lk�l meg�szta a barb�rok t�mad�s�t, m�g az eg�sz szomsz�dos vid�ket kirabolt�k". Ut�bb sz�ba hozza m�g az 1661. �vi ta�t�r-bet�r�seket is. Egy�ltal�n nem tarthat� teh�t kiz�rtnak, hogy a jelent�sebb somly�i b�cs�j�r�s val�di kezdete (vagy �jrakezd�se) a 17- sz�zad v�gi tat�rbet�r�sekkel �s az azokt�l val� megmenek�l�sekkel kapcsolatos, s hogy a kibontakoz� szervezeti, int�zm�nyes fejl�d�s a 18. sz�zad elej�t�l fogva (a barokk vall�soss�g �ltal�nos fejl�d�smenet�be illeszkedve, v�. T�sk�s 1993) a sz�zad k�zep�re-v�g�re las�sacsk�n kialak�totta egy �jfajta �rtelmez�s sz�ks�gess�g�t. A k�s�bbi id�kben bizony�that�an sz�netelt a b�cs�j�r�s az 1849-es szabad�s�gharcot k�vet� �vekben; ugyancsak az 1917 �s 1921 k�z�tti �vekben - vagyis Erd�ly rom�n megsz�ll�s�t k�vet�en. Az �jrakezd�sek, a hagyom�nyok �jb�li 123 feleleven�t�sei a m�lt �t�rtelmez�s�vel, r�gi t�rt�netek �jra elmond�s�val kap�csol�dtak �ssze. A folytonoss�g hangs�lyoz�sa a r�sztvev�kben, olvas�kban-hallgat�kban az �lland�s�got, a m�lthoz val� er�s kapcsol�d�st er�s�ti meg; ami folytonos, azt term�szetesen lehet �s kell folytatni, ak�r a r�gi form�k megtart�s�val, ak�r �jak l�trehoz�s�val. A b�cs�j�r�s r�szleteinek t�rt�neti �ttekint�se f�nyt vethetne az �nnepl�st m�dok �talakul�saira, hangs�lyok m�dosul�s�ra. Nincs ter�nk ezt v�gigk�vetni; a legfontosabbnak az l�tszik, hogyan adja �t fo�kozatosan a hely�t a felekezeti ellent�t hangs�lyoz�sa a nemzeti �sszetart�snak - felekezeti hat�rokon �t�vel�en is, k�l�n�sk�ppen a nemzeti l�tben val� fenye�getetts�g id�szakaiban. Ennek az �t�rtelmez�snek egy korai eml�t�se 1864-b�l sz�rmazik: „legnevezetesebb a p�nk�sdkori b�cs�j�r�s, melyet �ltal�nos nem�zeti �nnepnek lehet mondani" (Hunfalvy 1864:110, kiemel�s t�lem - M.T.). Alig egy nemzed�kkel k�s�bb a bukaresti magyarok somly�i zar�ndoklata mint a nemzeti l�t megtart�s�nak egyik eszk�ze jelenik meg (B�lint 1901), Feler�s��dik a nemzeti jelleg az els� vil�gh�bor�t k�vet�en �jra megindult b�cs�j�r�sok sor�n, noha visszafogottan; 1931-t�l k�l�n �nnep szervez�d�tt - Domokos P�l P�ter j�volt�b�l - a b�cs�t k�vet�en, az Ezer Sz�kely Le�nyok napja, hogy a v�rosokban sz�tsz�r�dott csel�dl�nyok (egyh�zi vezet�ssel) meger�s�dhessenek magyar tudatukban. A negyvenes �vek eleje, valamint a kilencvenes �vek fel��led� nemzeti �rz�seinek kifejez�d�se - egy m�sik, tov�bbi tanulm�ny feladata. �ttekint�s�nk v�g�n, �sszefoglal�sul egy olyan t�rt�nelmi folyamat l�tszik kibontakozni a somly�i b�cs� eredet�vel kapcsolatban, amely a 17. sz�zad v�g�n indulhatott meg, amikor a kor�bban szinte eln�ptelenedett, �m a 17. sz�zad�ban �jra meger�s�d�tt �s sokf�le adom�nynak k�sz�nhet�en ki�p�lt cs�ksom�ly�i ferences kolostor �jra mag�ra tal�lt, �s a k�rny�k n�pe (a teljes lakoss�g!) sz�m�ra vall�si �s kultur�lis k�zpontt� v�lhatott. A fellend�l�ben lev� iskola, a ferences �let kivir�gz�sa, a Habsburg birodalmi keretek k�z�tt v�gbemen� kon�szolid�ci� �s a katolikus vall�si int�zm�nyrendszer �jj��p�l�se mind hozz�seg�tett�k a rendh�zat ahhoz, hogy a csodatev� M�ria-szobor k�r�l sz�les vonz�s�k�rrel rendelkez� kegyhely j�hessen l�tre. Ezt k�vett�k �s k�s�rt�k a vall�sos t�rsulatok megalap�t�sai, a 18. sz�zadi �p�tkez�sek, valamint olyan kultur�lis fellend�l�st jelz� fejlem�nyek is, mint a cs�ksomly�i iskoladr�m�k, miszt�rium-j�t�kok megsz�let�se. Mindez a 18. sz�zad k�zep�re-v�g�re azt a nemesi-�rtel�mis�gi ig�nyt is megteremtette, amely a kegyhely �s a b�cs�j�r�s jelent�s�g�t a t�rt�neti m�lt ir�ny�ban val� meghosszabb�t�ssal igyekezett fokozni. A (katoli�kus) Habsburg uralkod�kkal kialakult konfliktusok az 1760-as �s 1780-as �vek�ben, a cs�kiak katonai hat�r�r-szervezetbe val� betagol�sa (amiben a jelent�s sz�mban m�s vall�s� udvarhelysz�kiek nem vettek r�szt!) alapot szolg�ltattak ahhoz, hogy olyan m�ltba - az 1560-as �vekbe — vet�tsenek vissza egy felekeze�ti konfliktust, amikor a sz�kelyek ugyancsak fesz�lt viszonyban �lltak uralkod�jukkal, �s addigi szabads�gjogaik komoly csorbul�st szenvedtek. A 18. sz�zad utols� negyed�ben h�rom v�ltozatban megsz�letett hargitai csata �s gy�zelem 124 t�rt�nete igen hamar sz�les k�rben elterjedhetett - nem utols�sorban �ppen a somly�i kegyhelyre �rkez� b�cs�sok r�v�n, akik ezt a nagy tekint�ly�, megk�r�d�jelezhetetlen szentbesz�dekben is hallhatt�k. Ek�zben a rendh�z eg�szen nagyszab�s� fejl�d�sen ment kereszt�l: a r�gi, �p�pen a t�meges b�cs�j�r�s k�vetkezt�ben kin�tt �s lebontott templom hely�n 1802-t�l kezdve �j templom �p�lt fel, s a k�z�ss�gi �sszefog�s, a kiterjedt szer�vez�s �s adom�nygy�jt�s feler�s�tette a t�rt�netmond�s jelent�s�g�t. A b�cs�ra �sszesereglett sz�kelyek sz�m�ra a sz�zadokkal kor�bbi gy�zelem t�rt�nete gya�korlatilag m�sf�l sz�zadon �t j�l megragadhat�, t�m�rs�g�ben kell� szimbolikus er�vel rendelkez� �s id�r�l id�re �t�rtelmez�sekre is alkalmas elbesz�l�s volt. Ennek jelent�s�ge nem tagadhat� azokban az �vtizedekben, amikor - a 19. sz�zad folyam�n - a sz�kelyek kiv�lts�golt helyzet�nek utols� rendies nyomai is elt�n�tek, s az 1870-es �vekben, az uni�t k�vet�en k�zigazgat�suk is betagoz�dott az egys�ges �s moderniz�lt megyerendszerbe. Ez p�rhuzamosan zajlott le azzal, hogy a cs�ksomly�i z�rda fokozatosan elvesztette kultur�lis jelent�s�g�t: 1849 ut�n m�r nem m�k�d�tt tov�bb a gimn�zium, az �tvenes �vekben fel�ll�tott tan�t�k�pezd�b�l �s az �jraind�tott gimn�ziumb�l a ferencesek fokozatosan kiszorul�tak, a sz�zad v�g�re elsorvadt az egykori K�joni-nyomda m�k�d�se. Ek�zben a b�cs�j�r�s folytonos volt a sz�zad m�sodik fel�ben, s eg�szen 1916-ig jelent�s t�megeket vonzott; egyre ink�bb a n�pi vall�soss�g jellegzetess�gei v�ltak benne uralkod�v�, �s a felekezeti ellent�tek elsimul�s�val, a k�z�s nemzetis�gi fenyege�tetts�g hat�s�ra egyre ink�bb nemzeti jelleg� kegyhelly� alakult. Cs�ksomly� „titka" (Dacz� 2000) ilyenform�n tal�n kev�sb� l�tszik a t�voli r�gm�ltban gy�kerezni; �m az a h�romsz�z �v, amelyr�l majdnem bizonyosan �ll�that� a p�nk�sdi b�cs�j�r�s megl�te, kiform�l�d�sa, meg-megszakad�, �jra-�s �jra�led� folytonoss�ga, �ppen el�g sok ahhoz, hogy mindenfajta „dekonstrukci�s" sz�nd�k n�lk�l tov�bbra is kutassuk, �rtelmezz�k, elemezz�k, �s hogy tisztelettel �lljunk meg azok el�tt, akik ennek a folytonoss�gnak gener�ci�kon �t �ltet�i, fenntart�i, tov�bbad�i voltak. F�ggel�k 1. Id. Cserei Farkas testimoniuma a p�nk�sdi kegyes k�rmenet eredet�r�l K�zirat: P�sp�ki Lev�lt�r, Gyulafeh�rv�r, 356/1780. Tekintettel Nagy Imre (1862) k�zl�s�re. Vagyon Cs�k Sz�kben Somly� nevezet� hely alatt Boldog Aszszonynak Sz�p temploma a P. Franciscanusok Klastrom�val; tiszteltetik ebben a nagy olt�ron a Dics�s�ges szent Sz�znek egy gy�ny�r� r�gi faragott K�pe, Nevezetes helye ez az odab� val� Sz�kelyeknek eml�kezetes bucsuj�r�sokkal. szokt�k esz�tend�nk�nt megl�togatni azon k�pet P�nk�sd szombatj�n t�bb j� t�tem�nyek- 125 nek is, de f�k�ppen egynek tartv�n h�l�datos eml�kezeti!. Ezek a Sz�kelyek mi��ta schythiai pog�nys�gb�l kit�rtek, mind ekkor�ig sok rendb�li h�bor�k, ve�szedelmek, �d�k, Fejedelmek v�ltoz�si k�z�tt is az igaz hitben megmaradtak, Elfajulv�n ett�l a Blandrata Gy�rgy d�gleletes (sic) tudom�nya ut�n az ifiu J�nos kir�ly, arra vetemed�k, hogy m�r becs�lete sem volt el�tte senkinek, ha,, csak Szent-H�roms�g tagad� nem volt; v�gez�stis irata 1566 esztend�ben Szent Andr�s nap t�jban, hogy az Erd�lyi birodalomban mindenek Blandrata Gy�rgy�t�l f�ggjenek, �s a t�lle megv�lasztott papokt�l hallgassanak, a kik pedig ezeket megh�bor�tan�k mind hitetlenek ugy b�ntet�djenek. E v�gez�s mell� nem akar�nak �llni a cs�ki Sz�kelyek. Ker�lget� �ket J�nos kir�ly �g�retekkel �s fe�nyeget�sekkel is, de ugy sem mehete semire v�lek, felm�rgel�dik az�rt, �s a k��vetkez� 1567ben sok fegyveres n�pet bocs�ta re�juk, hogy er�szakoson is kit�r�jenek az igaz hitb�l. Vala a t�bbi k�z�tt Allfaluban Gyergy�ban, mely Cs�knak fiu sz�kje, egy buzg� Lelk� Isten f�l� megy�s Pap Istv�n nev�, ez jobbanis felbiztat� az �llhatatosss�gra a n�pet, egyet�rte a F�rend is v�lek, el Sz�n�k mindny�jan magok, vagyonokat, �leteket, r�gi Szent Hiteknek oltalmaz�s�ra, s hal�lra l�nek k�szebbek, mint att�l val� el szakad�sra. El j�r�k az�rt egym�st, �s azt v�gezek, hogy illyen utols� veszedelemben az eg�sz n�p fejenk�nt kitsint�l fogva nagyig h�zaikat, mindeneket oda hagyv�n ehez a Szent K�phez gy�lekezzenek, s egy sz�vel L�lekkel k�ny�r�gjenek az Istennek, hogy szents�-ges �des any�nk a magyarok r�gi nagy Aszszony�nak �rdemi�rt tek�ntse �ket illyen nagy Sz�ks�gekben. Egybe is gy�lekezv�n minden falukb�l oly k�szs�g�gel, mintha mindny�jon hal�lra mentek volna, oda �rkez�nek, �s k�sz�nt�k a Boldogs�gos Sz�zet az � szent k�p�bea �s al�zatosan k�r�k, hogy seg�ten� �ket, s nyerne malasztot az � Szent Fi�t�l k�zelget� veszedelmek elt�voztat�s�ra. Hirek �rkezek azonban, hogy Udvarhely Sz�k fel�l nyomuln�nak b� fel�jek az hadak; ann�l fogva ki v�laszt�k magok k�z�l valaki csak fegyvert foghatott, �s rendre �llitt�k az ott ki terjedett Sz�p mez�re, a fej�r n�peknek, �regeknek �s gyermekeknek pedig meg parancsol�k, hogy m�g �k oda j�rnak, azon helyr�l ne t�vozzanak, hanem im�dgy�k Istent, �s k�rj�k, hogy t�ll�k a Malasztok Anny�nak �rdemi�rt seg�ts�g�t meg ne vonja. Evel az Aszszonyok, Le�nyok, �regek, Gyermekek, kiki maga tehets�ge szer�nt �jra is k�ny�rg�shez fog�nak, a fegyveres n�p pedig hasonl� k�ppen im�dkozva kezde eleibe nyomulni a J�nos Kir�ly had�nak. Vagyon Csik �s Udvarhely Sz�k k�z�tt egy rengeteg Nagy Erd�, ott szembe tal�lkozv�n fegyverre kele k�z�lt�k a dolog, nem hagy� Isten az igaz �gyet, felj�l fordul�nak a Cs�kiak, s jobb r�sz�t a Kir�ly had�nak le v�g�k, a t�bbi nyakra f�re vissa szalad�nak. El v�gez�dv�n a vereked�s, viszsza fordul�nak a Cs�kiak, mikor k�zelettek volna a Klastromhoz, elejekbe m�ne az hon maradott n�p, s kimondhatatlan �r�mmel fogad�k egym�st, ugy egy�t zen�g� Sz�p dicsiretekkel a Templomba siet�nek, s ott a nagy hatalma Sz�znek Sz�p K�pe el�tt h�l�t ad�nak az �r Istennek, hogy �ket az igaz hitnek �d�z�it�l meg mentette. T�rt�nek ez a dolog eml�tett I567ben P�nk�sd Szombaty�n, an- 126 nak eml�kezetire most is minden esztend�ben azon a napon egybe gy�lv�n oda, nem csak Csikb�l, Gyergy�b�l, K�szonb�l, Udvarhelysz�kr�l de m�g Moldu-v�b�l is mig �ltal menetelek ugy meg nem szorul�nak, �rtem, hogy Kereszt alatt zengedez� sz�p �nek sz�val j�v�n oda, dicsirt�k az Istent, �s az � Szepl�telen dr�ga Szent Anny�t. Sok bajok l�n annak ut�na is J�nos Kir�lyt�l a Cs�kiaknak, de soha az hit dolg�ban meg nem ad�k magokat, s�t id�vel az eml�tett v�gez�st is viszsza mondat�k az 1591dik esztend�ben ezen sz�kkal: A Cs�kb�li Klastrom t�bb oda val� helyekkel egy�tt, mi�rt hogy onn�t ez ideig is semmi nem� �d�-ben a Romai Vall�s ki nem irt�dott, az odab�li Aty�nkf�ainak lelki ism�retek meg nyugtat�s�ra maragyanak ezen �llapotban, a mint ekkor�ig voltak. Krasznae in Sylvania Anno 1780 Mense Junio Wolfgangus Cserei Consiliarius Aulicus 2. P�nk�sdi besz�d Cs�ksomly�n 1802-ben Csed� Vazul ferences aty�t�l K�zirat: OSZK Quart. Hung. 1435/3. 20-22. De ugyan magyar nemzet�nkr�l k�zelebb sz�lv�n eml�kezem Sz�kely nem�zetemr�l Sz�kely haz�mr�l. Aholis tek�ntem ezen Szerzet Templomban mint a Salamon Templom�ban lev� Frigynek szekr�ny�t Sz�z Any�nk csud�kkal t�n�d�kl� k�p�t, kinek mely sok �s nagy j� t�tem�nyit vette Sz�kely haz�nk �des nemzet�nk ki tudn� ma el� sz�ml�lni? de ugyan hogy r�gi �s Aty�inknak ezen csud�latos k�phez val� fogad�sokr�l megeml�kezz�nk, s mi is magunkban ezen k�teless�g�nket meg�jj�tsuk le irom noha r�v[id]en ezen m�i napi �itatoss�gnak mi volt�t fundamentum�t mely fundamentumnak sz�mtalan r�szei mind azon �l�tal el hallgatv�n mindeneket csak egyed�l nemes Nemzet�nknek Tek. Cserei Farkas haz�nkfi�nak ir�s�t el�t�kben bet� szer�nt terjesztem melyb�l is egyed�l megtudj�tok mi l�gyen a P�nk�sdi bucsuj�r�s amely tud�s�t�st vett ki Magyar orsz�gott egy k�nyvb�l melynek neve Geographia Mariana Regni Hungariae. Vagyon Csik Sz�kben Somly� nevezet� hegy alatt egy Templom a T Pater Francisk�nusok klastrommal egy�t, s ebben tiszteltetik a Nagy olt�ron Dics�s�ges Sz. Sz�znek egy gy�gy�r� csud�latos r�gi faragott k�pe, nevezetes helye ez az odab� valo Sz�kelyeknek melyet eml�kezetes bucsuj�r�sokkal szokt�k esz�tend�nk�nt meg l�togatni azon k�pet p�nk�sd szombatty�n t�bb j� t�tem�nyet-nek de f�k�ppen egynek tartv�n h�l�datos eml�kezet�t. Ezek a Sz�kelyek, m


Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 1. r�sz



Dokumentum: http://unitarius.uw.hu/dok/mohay-tamas-csiksomlyo.htm

Cs�ksomly�i b�cs� �s az unit�riusok 2. r�sz

Mohay Tam�s n�prajzkutat� a Duna tv 2009 m�jus 30. Virraszt�s a Kis-Somly�-hegyen �s a Cs�ksomly�i Kegytemplomban ad�s�ban a cs�ksomly�i b�cs� eredet�r�l besz�l.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�j�koztat�k
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.79 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|