Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
Szeptember 20, 2006 04:10 CDT

Dr. Sztank�czy Zolt�n: A ma �s a holnap unitarizmus�r�l

Szerz�: . 670 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


SZTANK�CZY ZOLT�N (2002. m�jus 4-�n Budapesten elhunyt Sztank�czy Zolt�n. Ezzel az el�ad�s�val id�zi fel eml�k�t a Kereszt�ny Magvet� foly�irat 2002. �vi 2-3. sz�m�ban.) A ma �s a holnap unitarizmus�r�l Megk�sz�n�m azt a kit�ntet� bizalmat, amelynek alapj�n a Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z felk�rt arra, hogy v�llaljam el az unitarizmus jelen�r�l �s j�v�j�r�l, mai �s holnapi helyzet�r�l �s feladat�r�l megform�lt gondolataim el�ad�s�t. Ann�l is ink�bb megtisztel� ez a felk�r�s, minthogy szem�lyemben egy vil�gi h�v�re �s nem a lelk�szi kar k�pvisel�j�re esett a v�laszt�s. �rthet�, ha ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt magam nagyon is j�l �t�rzem annak fontoss�g�t, hogy ilyen nagytekint�ly� hallgat�s�g el�tt hogyan fogalmazom meg mindazt, amit elmondand� leszek. Ugyanakkor laikus vil�gi voltom meg is k�nny�ti helyzetemet, mert kev�sb� �rzem valamilyen �ltal�nosan hangoztatott hitfelfog�shoz val� igazod�s elv�r�s�t, �s k�tetlenebb�l adhatok hangot olyan mondatoknak, amelyekt�l t�nyleges lelk�szek esetleg ink�bb tart�zkodn�nak, jobban �t�rezve egyr�szt alaposabb teol�giai k�pzetts�g�ket, m�sr�szt a pal�stjukkal szembeni k�telezetts�g�k s�ly�t. A ma �s a holnap unitarizmus�hoz kapcsol�dva egy viszonylag terjedelmesebb mell�kletet ny�jthatunk �t konferenci�nk legink�bb �rintett r�sztvev�inek. Ez a k�zel m�sf�lsz�z g�pelt oldalnyi anyag nem kifejezetten erre a konferenci�ra k�sz�lt, de ha majd bel�j�k tekintenek azok, akiket esetleg k�zelebbr�l is �rdekelni fog, meg�llap�thatj�k, hogy ezek a szemelv�nyek, illetve v�zlatok nagyon j�l kieg�sz�thetik mindazt, amir�l csak nagy von�sokban majd magam is sz�lok. A kereszt�nys�g t�rsadalmi szerep�nek v�ls�g�t nemcsak a nagy keleti �s nyugati ortodox vall�sok �rzik, hanem mik�nt az amerikai unit�riusok Atlant�ban megtartott kongresszusa jelzi, �ket is el�rte, �s mik�nt saj�t tapasztalataink jelzik, a mi magyar unitarizmusunk sem maradt elszigetelt kiv�teles helyzetben. Az unit�rius-univerzalista kongreg�ci�nak ezen az �l�s�n a besz�mol�t tart� David Parke lelk�sz-t�rt�n�sz m�r a bevezet�ben azt hangs�lyozta, hogy a vall�sos hit l�nyeg�t - Teilhardot id�zve — az Istenben val� elm�lyed�s jelenti, fejleszt�s�nek kulcsa pedig a k�rd�sek, k�ts�gek �jra �s �jra val� felvet�s�ben �s a v�laszok �szinte keres�s�ben rejlik. Ezt k�vet�en arra utalt, hogy a mai vall�sos hit nem maradhat meg a sz�zad els� fel�ben is m�g uralkod� liber�lis humanizmus talaj�n, amely nem akarta elfogadni az embert �rt�krend felett l�tez� isteni �rt�krend gondolat�t. Ma le kellett mondani az olyan humanista v�rakoz�sokr�l is, amelyek szerint az emberi tudom�ny �s az emberi erk�lcs k�pes lesz a rossz v�gleges legy�z�s�re. Ezt az �ntelt humanizmust a m�sodik vil�gh�bor� �s az azt k�s�r� embertelens�gek z�tonyra futtatt�k, �gy �jra fel kellett ismerni az Isten szeretet�be �s igazs�g�ba vetett hit �s bizalom sz�munkra p�tolhatatlan erej�t �s �rt�k�t. A Humanista Manifesztumban, majd k�s�bb a Washingtoni Deklar�ci�ban elfogadott liber�lis-humanista ihletetts�g� hitvall�sokkal szemben �jra az kell els�sorban hangs�lyt kapjon, hogy az unit�rius hit felt�tlen�l a Bibli�ra �p�l, �s ennek a hitnek a tengely�ben J�zusban J�zusnak, mint a Krisztusnak a megv�lt�sa �ll, aki �let�vel, tan�t�saival, igehirdet�s�vel, hal�l�val �s hal�la ut�ni gy�zelm�vel sz�munkra a messi�si, megv�lt�i er� legmagasabb cs�cs�t jelenti, �s akinek k�ldet�se m�g�tt Isten akarat�t ismerj�k fel. Az unitarizmus k�zponti k�rd�se felt�tlen�l a hit, amely �rzelmi-lelki tev�kenys�g �s az erre val� megh�v�st az emberi sz�v �s l�lek fogja fel, �s szellem�nk form�lja �letszeml�let�nk �s �letvitel�nk m�rc�j�v�. A konferencia arra a k�vetkeztet�sre is eljutott, hogy az unitarizmusban a h�vek is a hit meger�s�t�s�t keresik �s v�rj�k, ez�rt az egyh�zi k�z�ss�gek lelk�szeinek figyelme erre kell ir�nyuljon, de �gy, hogy egyre nagyobb teret kapjanak a vil�giak is, akik a hit elm�ly�t�s�ben is akt�v r�sztvev�kk� v�lnak. R�viddel az atlantai konferencia ut�n az U. U. Christian C. negyed�ves foly�irat egyik kett�s sz�m�t teljes eg�sz�ben Palfrey Perkins hat el�ad�s�nak szentelte, mint az „unitarizmus klasszikus �rt�k�rtek", azzal a nyilv�nval� sz�nd�kkal, hogy az atlantai program teljesebb meg�rt�s�hez �s megval�s�t�s�hoz ny�jtson hat�kony seg�ts�get. Ezeknek az el�ad�soknak a megismer�se ahhoz a k�vetkeztet�shez vezet, hogy a Teilhardra val� hivatkoz�s nemcsak az atlantai konferenci�n kapott hangot, hanem j�l felismerhet� a teilhardizmussal val� rokons�g Perkins el�ad�sainak gondolatvitel�ben is, aki egy�bk�nt egy �vtizeddel a konferencia el�tt hunyt el, �s az 50-es �vekben egyik alap�t�ja volt az U. U. Christian-nek. Ez a hat el�ad�s a mai unitarizmus l�nyeg�t igyekszik megragadni �s bemutatni, nemcsak az el�ad�sok akkori hallgat�i, hanem mai olvas�i sz�m�ra is, akik �tmutat�st keresnek a jelen �s a k�zelj�v� unit�rius �tkeres�s�hez is. Miel�tt erre r�t�rn�nk, indokolt arra eml�keztetni, hogy a kereszt�nys�g jelenkori v�ls�g�nak okai k�z�tt a kutat�k els� helyen a tudom�ny �s a vall�s k�z�tti szemben�ll�st, illetve a vall�sos hitnek a tudom�nyos ismeretek miatti gyeng�l�s�t eml�tik, amely jelens�g m�r a 18. sz�zad �ta — egyre gyorsul� �temben —jelen van a kereszt�ny kult�r�j� t�rsadalmakban, A vall�sos �rzelem, gondolkod�s �s �letvitel t�rveszt�se m�g�tt megh�z�d� m�sik nagyhat�s� okot a t�rsadalomban egyre er�s�d� fogyaszt�i, anyagias szeml�let jelenti, amely mindenek f�l� helyezi az anyagi javak, az �lvezetek �rt�kel�s�t, szemben a vall�s �ltal k�n�lt hitbeli, erk�lcsi �rt�kekkel. Ezek a jelens�gek sz�zadunk m�sodik fel�ben k�l�n�sen feler�s�dtek. E k�t f� ok mellett a kereszt�nys�g szerep�t vesz�lyeztetik azok az egy�bk�nt nem vall�sellenes jelens�gek is, amelyekben a hit ut�ni emberi v�gyakoz�s ker�l ugyan felsz�nre, de ezt nem a kereszt�nys�g �rt�keiben v�lik megtal�lni, hanem m�s, els�sorban keleti miszt�riumokban, fundamentalista vall�si ir�nyzatokban, sz�ls�s�ges vall�si csoportokban, szekt�s k�z�ss�gekben. A kereszt�ny teol�gusok k�z�tt �ltal�nos az a n�zet, hogy mind a terjed� szekulariz�ci�val, mind pedig a szekt�s �s kereszt�nyellenes ir�nyzatokkal szembeni k�zdelemben a vall�sos hit elm�ly�t�se �s az - els�sorban a kereszt�nys�gen bel�li - �kum�nia er�s�t�se vezethet sikerre. A hit elm�ly�t�se nem az elavult hitelvekhez val� merev ragaszkod�st, hanem a tudom�nyos halad�s �s az �sszkereszt�ny �rt�kek fel� val� nyitotts�got jelenti, A vall�sos �rz�st �s a vil�gr�l szerzett ismereteket, teh�t a tud�st �s a hitet semmik�ppen sem indokolt egym�st kiz�r�nak tekinteni, hiszen az emberi tudat m�s-m�r tartom�ny�ba tartoznak. A hit f�nyeg�t P�l apostol a zsid�khoz �rt lev�lben (Zsid 11,1) �gy hat�rozta meg: „A hit pedig a rem�lt dolgokhoz val� bizalom �s a nem l�that� dolgok l�t�r�l val� meggy�z�d�s". Mai gondolkod�sunk szerint is csak az tartozik a hit k�r�be, ami k�v�l esik a val�s�gra vonatkoz� ismereteinken, k�vetkez�sk�ppen, ami a tudom�nyos fejl�d�s eredm�nyek�nt bejut az emberis�g ismereteinek t�rh�z�ba, az m�r nem sorolhat� a hit k�r�be, amit pedig az emberis�g tudom�nyos tapasztalatai nem �rhetnek el, tov�bbra is a hit ter�let�t k�pezi. Teljesen elhib�zott dolog volna azonban ebb�l a szembe�ll�t�sb�l arra k�vetkeztetni, hogy a tudott� v�lt dolgok k�r�nek b�v�l�se egyre szeg�nyebb� tenn� a hit vil�g�t. Minthogy az ismeretek �s a hit az emberi tudatnak k�t k�l�n arca, �ppen az ellenkez� lehet a v�rhat� eredm�ny, �s az emberi gondolkod�s fejl�d�se egyidej�leg gazdag�thatja a tud�st �s a hitet is. P�ldak�nt vehetj�k a bibliai teremt�st�rt�net m�g�tt rejl� vil�g �s a mai kozmol�gia vil�g�nak egybevet�s�t. A teremt�s k�nyv�nek szerz�i vajmi keveset tudtak az univerzum keletkez�s�r�l �s fejl�d�s�r�l, �gy gondolkod�sukkal csak geocentrikus �s statikus vil�grendszerhez jutottak el, amelyben az ember �tja az �deni t�k�letess�gb�l, a tud�s megszerz�s�nek b�ne miatt, a pusztul�s fel� kell vezessen, ami al�l csak a t�rv�nyhez h� marad�k lesz kiv�tel. A mai kozmol�gia vil�gk�pe �sszehasonl�thatatlanul nagyszer�bb univerzumot �ll�t el�nk. Igaz ugyan, hogy a tud�s kozmol�gusok egy r�sze a teremt� isten n�lk�l magyar�zza az evol�ci�s vil�got, de nem ismereteik b�v�t�se juttatta �ket ide, hanem eredetileg is hi�nyzott n�luk Isten l�t�nek elfogad�sa. M�s tud�sok ugyanilyen ismeretekre �gy jutottak el, hogy Istenbe vetett hit�ket nem csup�n megtartott�k, de a teremt�s csod�latos volta �s az evol�ci� nagyszer�s�ge hit�ket m�g ink�bb elm�ly�tette, Isten-k�p�ket m�g gazdagabb� tette. Az �sz�vets�gi Teremt� befejezett vil�got �s k�sz embert �ll�tott a sz�nre, akit ugyan a teremtett vil�g �l�re helyezett, de t�le passzivit�st k�v�nt, �let�tja l�p�seinek meghat�roz�s�t is mag�nak tartva fent. A modern ismeretekkel is rendelkez� h�v� ember hit�ben Isten az embert �ppen tud�s�nak fejl�d�s�vel tette a teremt�s folytat�j�v� �s erk�lcsi �rz�k�nek fejl�d�se r�v�n a vil�g�rt val� felel�ss�g hordoz�j�v�. Unit�rius k�r�kben, de m�g lelk�szek sz�j�b�l is hallhatjuk azt a jelmondatot, hogy az unitarizmus az „�sz vall�sa". Ha ennek a kijelent�snek a m�ly�re n�z�nk, �gy ink�bb el kellene hallgassuk, mintsem, hogy �rdemnek min�s�ts�k. Az elm�lt sz�zadfordul�ig a liber�lis humanizmus val�ban �gy vallotta, hogy az emberi tud�s a vil�g fejl�d�s�nek tr�nj�ra �lhet, �s sikerrel megoldja az emberis�g j�v�j�t. Most pedig �ppen ott, ahol a tud�s ir�nti h�dolat a legnagyobb volt, �s ahol ennek a jelmondatnak a forr�sa keresend�, az amerikai unitarizmus is r�d�bbent arra, hogy jelene �s j�v�je is egyar�nt att�l f�gg, hogy visszanyeri-e a vall�sos hit az egyes ember lelk�ben �s �letvitel�ben, valamint a h�vek k�z�ss�g�ben �ltal�nos fontoss�g�t, vagy pedig ugyancsak a szekulariz�ci� (elvil�giasod�s) �ldozat�v� v�lik. Az ortodox kereszt�nys�ghez viszony�tva az un�tarizmusban rejl� hitelvi �rt�kek k�z�l kett�t felt�tlen�l vezet� helyre kell �ltess�nk, mert egyr�szt sz�munkra meghat�roz� jelent�s�g�ek, m�sr�szt, mert ezek �rv�nyes�l�s�t a kereszt�nys�g t�vlataiban is joggal v�rhatjuk, tov�bb� az�rt is, mert az �kumen�ben - �ppen az el�z� k�t ok miatt - ezekr�l lemondani k�ptelens�g lenne, �s hit�nk tov�bbi fejl�d�s�ben is megtartj�k fontoss�gukat. Az egyik sarkalatos t�tele az unitarizmusnak a dogm�kkal szembeni „szabads�g". Azt nem �ll�thatjuk, hogy a vall�soknak �s ezen bel�l a h�vek k�z�ss�g�nek nincs sz�ks�g�k hit�k tartalma f�bb t�teleinek megfogalmaz�s�ra, s�t ezt fontos eszk�znek �t�lhetj�k ahhoz, hogy a vall�sok tan�t�sai �s a h�v�k hite ne v�lj�k parttalan, megfoghatatlan �s k�vethetetlen keretekk�. Az unitarizmus a dogm�kat k�t f� okb�l nem tartja a hit szempontj�b�l hasznosnak. Az egyik, hogy rugalmatlans�guk nem tudja kiel�g�t�en k�vetni a hit fejl�d�s�t, ami ha hosszabb id�t�vban is, de minden vall�sban, �gy a kereszt�nys�gben is bek�vetkezhetik. K�l�n�sen vesz�lyeztetheti a dogm�k merevs�ge az emberi tud�s �s a hit k�z�tti fesz�lts�gek felold�s�t. A dogm�kr�l bebizonyosodhatik az is, hogy nem felelnek meg a Biblia, k�zelebbr�l az �jsz�vets�g tartalm�nak, �s att�l idegen hitelveket fogalmazhatnak meg, amelyek megnehez�tik a kereszt�nys�gen bel�li egys�ges �rtelmez�st, illetve t�pot adhatnak indokolatlan hitvit�knak, feloldhatatlan szemben�ll�snak. Az unitarizmus „dogma-szabads�g�t" feladni az unitarizmus l�nyeg�b�l fakad�an a j�v�ben sem lesz elk�pzelhet�, ann�l is kev�sb�, mert maguk az ortodox kereszt�ny vall�sok is - �rzik a dogm�khoz val� ragaszkod�suk mellett - a dogm�k h�tr�nyait is, amelyeken a dogm�k fellaz�t�s�val, �jra�rtelmez�s�vel igyekeznek seg�teni. A dogm�kkal kapcsolatban tal�n aj�nlatos lenne �jragondolni, hogy helyt�ll�-e az unitarizmust, mint „�rt�k-kereszt�nys�get" szembe�ll�tani a „dogma-kereszt�nys�ggel". S�lyos �s tarthatatlan min�s�t�s lenne a dogm�kat �rt�k n�lk�linek �t�lni, �s egy�bk�nt tartalmilag sem lehet a dogm�t �s az �rt�ket egym�s ellent�tek�nt �rtelmezni, A dogmakereszt�nys�ggel a szabadelv� kereszt�nys�get ink�bb lehet szembe�ll�tani, �s az, hogy a dogm�kkal szembeni szabads�g val�ban �rt�kk� v�lik-e, els�sorban nem a dogm�k l�t�t�l vagy neml�t�t�l, hanem az Istenbe vetett hit tartalm�t�l �s k�vet�s�t�l f�gg. Min�l ink�bb �thatja az egyes ember �s a vall�si k�z�ss�gek �let�t az Istenbe vetett hit, min�l ink�bb �l benn�nk �s k�z�tt�nk a szeretet, ann�l ink�bb val�s�tanak meg kereszt�ny �rt�keket. Az unitarizmus m�sik sarkalatos t�tele az egyszem�ly� �s egyl�nyeg� Egy isten megvall�sa, ami egyenesen �ppen a l�nyeget jelenti, �s nyilv�nval�an ehhez ragaszkodik a legjobban, mik�nt a m�ltban, �gy a j�v�ben is. D�vid Ferenc unit�rius Egyisten-hite a Bibli�ra �p�lt, �s nem filoz�fiai fejteget�seknek volt az eredm�nye. A mai unitarizmus Egyisten-hite ugyan�gy, mint az � idej�ben, v�ltozatlanul a Bibli�n alapul �s els�sorban �ppen J�zus Krisztus kinyilatkoztat�s�n. Egyisten-hit�nknek J�zus kijelent�seire val� �p�t�se ma �s a j�v�ben m�g az eddigin�l is nagyobb hangs�lyt kell kapjon. Amikor az unitarizmus az Egyisten-hitet vallja, akkor az evang�liumban J�zus �ltal megfogalmazott Isten-k�pet fogadja el, �s nem az unit�rius, hanem a trinit�rius Isten-fogalomr�l mondhat� el, hogy k�zvetlen�l nem J�zus �s a tan�tv�nyok �ltal, hanem a kora g�r�g-kereszt�ny gondolkod�kn�l form�l�dott ki. Az �sz�vets�g Istene �s az �jsz�vets�g Istene, a T�rv�ny Istene �s az Evang�lium Istene szem�ly�ben ugyan �rtelemszer�en csak ugyanaz lehet, de a judaista Isten-hit �s a j�zusi isten-hit az Egyistent nem ugyan�gy vallja meg hit�ben. J�zus Istent L�leknek, Igazs�gnak, Szeretetnek �s Aty�nak vallotta, �s mi ugyan�gy valljuk. Amikor pedig Egyisten-hit�nket hangoztatjuk, akkor nem valamilyen, a judaizmus �s a kereszt�ny Isten-fogalmak k�z�tt �llunk - mik�nt azt ortodox k�r�kben olykor megjegyzik —, hanem a krisztusi kinyilatkoztat�s mellett horgonyzunk le, �s nem k�vetj�k a kora kereszt�nys�g trinit�rius �tj�t. Mi J�zusnak evang�liumi ig�ihez ragaszkodunk, mert Istenr�l a legteljesebb, fel�lm�lhatatlan tartalm� fogalmat neki k�sz�nhetj�k, �s valljuk, hogy amit k�s�bb t�bbletk�nt f�ztek hozz�, az nem jav�thatott az � tiszta megfogalmaz�s�n, legfeljebb csak bonyolultt� tette azt, ami n�la egyszer� �s minden emberi l�lek sz�m�ra vil�gos �s �rthet�. Mindehhez m�g hozz�tehetj�k, hogy az unit�rius Egyisten-hit, a tudom�nyos gondolkod�s fel� is teljesen nyitott, �s a kereszt�ny reform-k�s�rletek - ha meg is tartj�k a Szenth�roms�ghit�t, annak magyar�zataiban -ahogyan nyitnak a tudom�ny fel�, olyan m�rt�kben egyben k�zelednek az unit�rius ami ezzel egybeesik, az eredeti evang�liumi j�zusi Egyisten-hithez is, ahol Isten Ig�je �s Isten Lelke nem k�l�n�lnek el mag�t�l Istent�l sem l�nyegben, sem szem�lyben. Minthogy az unit�rius �s a trinit�rius kereszt�nys�g Isten-fogalma J�zus Krisztus szem�ly�re �s szerep�re, emberi �s isteni term�szet�nek megvall�s�ra vezethet� vissza, nem ker�lhet� meg, hogy a ma �s a holnap un�tarizmus�val kapcsolatban ne t�rj�nk ki erre a k�rd�sre is, amely egy�bk�nt is kulcsk�rd�se a kereszt�ny vall�soknak. Azt mindj�rt lesz�gezhetj�k, hogy mi ebben is k�zvetlen�l az evang�liumi �zenetre �p�tkez�nk D�vid Ferenc szellem�ben, �s ebben l�tjuk j�v�nk z�log�t is. Ha nagy von�sokban fel akarjuk v�zolni, �gy J�zus Krisztus szem�ly�re �s szerep�re vonatkoz�an n�gy f� v�ltozat k�l�nb�ztethet� meg. Az evang�liumokb�l az sz�rhet� le, hogy J�zus �let�ben egyr�szt n�la �s a tan�tv�nyok k�r�ben egy�rtelm� volt J�zusnak Krisztusk�nt val� megv�lt�sa, m�g a judaista zsid�s�g �ppen ezt a messi�si, krisztusi szerepet tagadta meg, �s legfeljebb a tan�t�mester, a rabbi vagy a pr�f�ta szerepet fogadta el. Ezen a k�t ir�nyzaton t�lmen�en J�zus hal�la ut�n k�t �jabb ir�nyzat alakult ki �s v�lt egyre �ltal�nosabb�. A k�t v�ltozatban k�z�s von�s Krisztus Isten-volt�nak megvall�sa, de a keleti ortodoxi�ban J�zus ember-volta csaknem teljesen felold�dott �s Pantokr�tork�nt isteni szerepe v�lt a hit alapj�v�, m�g a nyugati ortodoxra J�zus Krisztus emberi term�szet�t nem szor�totta h�tt�rbe �s a modern felfog�s ezt ki is emeli, az isteni term�szet v�ltozatlan megvall�sa mellett. A tradicion�lisnak jel�lhet� �s a jelenleg hangoztatott unit�rius n�z�pont m�rlegel�se el�tt indokoltnak t�nik annak a P�teri vallom�snak felid�z�se, amely Cezarea Filippi el�tt hangzott el, �s mind a h�rom szinoptikus evang�liumban megtal�lhat�, legb�vebben M�t�n�l (Mt 16,13-17). J�zus k�rd�s�re a tan�tv�nyok azt v�laszolt�k, hogy az emberek (a J�zust nem k�vet� zsid�k) j�zust legfeljebb tan�t�mesternek, pr�f�t�nak ismert�k el. Ezut�n nekik tette fel a k�rd�st, hogy �k, a tan�tv�nyok kinek tartj�k �t. A tan�tv�nyok nev�ben is P�ter adott feleletet, miszerint az � sz�mukra J�zus a Krisztus, az �l� Isten Fia. J�zus annak megjegyz�s�vel fogadta el a v�laszt, hogy annak �rt�k�t nem az okoskod�s, hanem az Istent�l kapott bens� hit hiteles�ti. Ebben a n�h�ny evang�liumi versben a l�nyeg teljess�ge t�rul el�nk. J�zus h�vei sz�m�ra a Krisztus volt, a judaizmus pedig �ppen ezt nem fogadta el. K�vet�it nem a gondolkod�s, a filoz�fia �rvel�se vezette, hanem bens� hit�k a Krisztuss�g felismer�s�ben �s megvall�s�ban. A k�rd�sre adand� v�lasz akkor is, most is pr�bak�ve a kereszt�nys�ghez val� tartoz�snak. D�vid Ferenc unitarizmusa az evang�liumi h�s�g szerint fogalmazott, amikor J�zust Krisztusnak �s kieg�sz�t�s�l isten Egysz�l�tt Fi�nak is �s Megv�lt�nak is vallotta. Az unit�riusok hitvall�sai szerint h�rom �vsz�zadon �t ragaszkodott a D�vid Ferenc-i Krisztus-fogalomhoz. Ezt t�kr�zi a 19. sz�zad k�zep�nek Channing—Kriza hitvall�sa,, �s ezt a sz�zadfordul� el�tt kiadott Ferencz J�zsef-i k�t� is, amelyben J�zus Krisztus szerep�t az Apostoli hitvall�ssal egyez�en vallott�k az unit�riusok is. A sz�zadunkban megfogalmazott hitvall�sok err�l a hagyom�nyos �tr�l let�rtek. M�g nem �gy vallott�k J�zust, mint Krisztust, Istenfi�t, Urunkat, hanem mint Isten legjobb Fi�t, igaz Tan�t�mestert. A Kiss Elek nev�hez kapcsolt — egy�bk�nt sok modern gondolatot tartalmaz� — k�t� ezen is t�lment, amikor hat�rozottan jelenti ki, hogy J�zust nem tartjuk Krisztusnak, mivelhogy ez egyenl� tenne istens�g�vel (VI. 40 pont). Ezek a sz�zad fordul� idej�n meg�rett felfog�sok - ebben aligha tehet t�ved�s - ugyanarra az emberk�zpont� liber�lis humanista szeml�letre vezethet�k vissza, amely akkor az unitarizmusban �ltal�ban �rv�nyes�lt, �s amelyr�l a mai modern unitarizmus szeretne visszat�rni - mik�nt Atlanta is jelezte - a val�ban evang�liumi unitarizmushoz. Ezzel a l�p�ssel nem csup�n a vall�sos hit �jra�led�s�t lehet szolg�lni, de a kereszt�nys�gen bel�li k�zeled�st is el� lehetne seg�teni, amelynek k�ts�gtelen�l egyik, tal�n �ppen a legnagyobb akad�lya J�zus Krisztusk�nt val� megvall�s�nak elhagy�sa. A t�rt�nelmi kereszt�nys�gen bel�l az unitarizmus k�vetkezetesen ragaszkodott az eredend� b�n hitt�tel�nek tarthatatlans�g�hoz, els�sorban azon az alapon, hogy J�zus igehirdet�s�b�l ez teljesen hi�nyzik, �s csak k�s�bb alakult ki P�l apostol levelei alapj�n. A meg�jul�st keres� mai kereszt�nys�g - f�k�ppen az evol�ci� t�rv�ny�nek hat�s�ra - ugyancsak mag��v� kellett tegye az �tered� b�n hitt�tel�nek elvet�s�t. Nyilv�nval�, hogy az �let a sejt kialakul�s�t�l kezdve �vsz�zmilli�kat kitev� fejl�d�s �rtj�n �rt el a mai gondolkod� emberis�gig, �s ez a fejl�d�sl�nc a jelenb�l a j�v� t�vlatai fel� tov�bb tart. Az emberi erk�lcs �s er�ny, a vall�sos hit, de ugyanakkor a rossz �s a b�n is nem k�v�lr�l ker�ltek az emberbe, hanem egy�tt alakultak ki a t�vlati m�ltba vesz� fejl�d�s keret�ben egy�tt l�tez�en, ambivalensen. Az emberi tudat fejl�d�se egyre magasabb szintre jutott ugyan, de ezzel egy�tt fokoz�dott bonyolults�ga, �rz�kenys�ge �s s�r�l�kenys�ge is. A szellemi-lelki fejl�d�s csod�latos magass�gba emelte �s t�lt�tte meg tartalommal az emberi l�tet, de nem hunyhatjuk be szem�nket a rossznak, a b�nnek p�rhuzamos t�rh�d�t�sa el�tt. A b�nre val� hajlam, a rossz von�sok gener�ci�s �r�ks�gk�nt r�szben vel�nk egy�tt sz�letnek �s fejl�dnek ki benn�nk �let�nk sor�n, nagyobb r�sz�k azonban a t�rsadalomb�l ker�l a mi �let�nkbe, �s a t�rsadalomban gener�ci�r�l gener�ci�ra ez is �tered. A modern teol�gia ebben l�tja ma az �tered� b�n tartalm�t, amelyet r�szben hozunk, r�szben kapunk egy�ni �s t�rsadalmi �r�ks�gk�nt. J�zus idej�n is ez volt a helyzet, �s J�zus is �gy h�vott megt�r�sre, hogy egy�nenk�nt mindenki �s ezen kereszt�l a t�rsadalom forduljon el saj�t konkr�t b�neit�l, �s hallja meg az Atya szeretetet k�n�l� szav�t, �s viszonozza, egyben az embert�rsai fel� is gyakorolja, t�k�letess�gre t�rekedve, a szeretetet. A b�n, a rossz itt �l benn�nk �s k�z�tt�nk, �s a mai kereszt�nyeknek is nap mint nap sz�ks�ge van a megt�r�sre, hogy a j�zusi �ton j�rjon. Az �terend� b�n hitt�tel�t fenntart� kereszt�ny sz�m�ra ennek elhagy�sa k�ts�gtelen�l nagy neh�zs�get t�maszt, hiszen eg�sz hitrendszer�nk egyik alapj�t jelenti, hogy csak a legfontosabbra utaljunk, a krisztusi megv�lt�s tartalm�ra. Az unitarizmusn�t �s a szabadelv� kereszt�nys�gn�l ez a gond eleve felold�dott, �m itt is jelentkezik k�t k�rd�s. Az egyik, hogy J�zus m�v�t megv�lt�snak, �t pedig Megv�lt�nak valljuk-e? D�vid Ferenc sz�m�ra — �gy t�nik - ez nem volt k�ts�ges. A sz�zadfordul� Ember-J�zus szeml�lete �s az eredend� b�nnel val� szemben�ll�s odavezetett, hogy megv�lt�s �s Megv�lt� helyett ink�bb szabad�t�sr�l �s Szabad�t�r�l tan�tottunk. Eltekintve att�l, hogy a fogalmak �s a szerepek mindk�t esetben szinonim�k �s azonos jelent�s�ek, nem helyesebb-e ez esetben is megmaradni a kereszt�ny �jsz�vets�gi sz�- �s n�vhaszn�lat�n�l, �s a tartalom unit�rius megfogalmaz�s�nak evang�liumi alapj�t igazolni, �s ahhoz ragaszkodni? Ez jelenti a m�sodik k�rd�st, vagyis a megv�lt�s unit�rius �rtelmez�s�t. Ezzel egy�tt nagyobb figyelmet kellene szentelni k�z�ss�gi egy�ttl�teinken, tat�n pr�dik�ci�inkban is a k�ts�gtelen�l jelenlev� �s terjed� rossz leleplez�s�nek, gy�kerei megvil�g�t�s�nak, legy�z�s�k lehet�s�g�nek �s a megt�r�s megnyugtat�, felemel� �lm�ny�nek. Esend�s�g�nk, v�tkeink �s b�neink beismer�se telk�nkben t�rt�nik meg, �s ott a helye a mi ism�tl�d� megt�r�seinknek is, ott teh�t, ahol mi Istennel tal�lkozhatunk. Vall�sos hit�nk l�nyege, hogy lelk�nk el tud m�lyedni Istenben, �s ennek az elm�lyed�snek, a lelk�nkben megval�sul� tal�lkoz�snak ad keretet az im�dkoz�s. Az istenbe vetett hit nem lehet meg a hozz� val� im�dkoz�s n�lk�l, �s aki nem tud vagy nem akar im�dkozni, az bizony�ra mag�ban Istenben sem hisz �szint�n. Mik�nt miszt�rium h�z�dik meg az ember Isten-hite m�g�tt, hiszen egy transzcendens Legf�bb L�nyben hisz, akit Szem�lyk�nt sz�l�t meg, ugyan�gy miszt�rium az im�dkoz�s aktusa is, amikor egy ember saj�t lelk�ben tal�lkozik ugyanezzel az Istennel, aki teh�t felt�tlen�l immanens is. A sz�zadfordul� humanista magabiztoss�ga nem csak J�zusnak, mint Krisztusnak a megvall�s�t kapcsolta ki, de elhalv�ny�totta a szem�lyes Isten l�tez�s�be vetett bizonyoss�got is, k�vetkez�sk�ppen az im�dkoz�s is vesz�tett az emberi lelket felemel�, megnemes�t� szerep�b�l. A kereszt�ny hit nem lehet meg miszt�riumok, hit-titkok n�lk�l, �s k�z�tt�k �ppen ez a h�rom a legfontosabb: hit Istenben, szeret� Mennyei Aty�nkban, hit J�zusban, mint Krisztusban, �s hit az Istenhez sz�l�, lelk�nkb�l fakad� im�dkoz�s �rt�k�ben. Ez a h�rom kereszt�ny „egyszer�s�g" szervesen �sszetartozik. Az Istenre ir�nyul� hit-titkot J�zus nyilatkoztatta ki minden kereszt�ny sz�m�ra, �s mi ebben fenntart�s n�lk�l hisz�nk is, �s ez a hit teszi sz�munkra az Ember-J�zust Ember-Krisztuss�. Ha a Kiss Elek-f�le k�t� szavait id�zz�k („J�zus a lehet� legmagasabb fok� eszm�nyi ember"), akkor l�nyeg�ben ugyanazt mondjuk, amit az evol�ci�s kereszt�nys�g (�gy Teilhard is) vall, hogy Krisztus jelenti az Istenhez tart� emberi fejl�d�s cs�cs�t �s beteljes�l�s�t. Az unit�rius im�dkoz�s j�i ismert hitt�tele, a „non adoramus" azt jelenti, hogy kiz�r�lag Istent im�djuk, im�dkoz�sunk nem sz�l J�zushoz. Mi val�ban kiz�r�lag �s k�zvetlen�l Istenhez fordulunk im�inkban. Nem im�dkozunk teh�t J�zushoz, �mde im�dkoz�sunknak J�zus m�gis r�szese, mert b�r nem hozz�, de l�nyeg�ben vele im�dkozunk, hiszen neki nem csup�n Isten-k�p�nket k�sz�nhetj�k, de � mutatta meg, hogy mik�nt vonhatjuk be Istent saj�t lelk�nkbe, az � �letp�ld�ja az Istenhez �s az embert�rsakhoz vezet� szeretet t�k�letes �tj�t, �s � vil�g�totta meg nek�nk Istenhez fordul� im�ink tartalm�t �s erej�t is. A Miaty�nkon k�v�l nem maradt r�nk J�zus im�inak sz�vege, de az evang�liumokban az�rt �rtes�lt�nk arr�l, hogy nagy elhat�roz�sok, d�nt� l�p�sek el�tt f�lrevonult �s hosszan im�dkozott, feltehet�en az Aty�ba vetett hit�nek er�s�t�se, a r� v�r� �t�let v�llal�s�hoz sz�ks�ges er� k�r�se �rdek�ben. A J�nos szerinti evang�liumban a „f�papi" ima keret�ben J�zus �nmag��rt, majd a tan�tv�nyok�rt �s ezut�n a h�v�k k�z�ss�g��rt mondott im�k is betekint�st ny�jtanak a J�zusi im�dkoz�s tartalm�ba. J�zus p�ld�j�hoz igazodva a h�v� unit�rius nem az�rt fordul im�j�ban Istenhez, hogy valami kedvezm�nyt, kiv�telez�st, el�nyt k�rjen saj�t sz�m�ra, hiszen az Igazs�g Istene nem lehet szem�lyv�logat�, �s aki m�sokkal szemben k�r valamit saj�t mag�nak, az nem sz�m�that meghallgat�sra. Term�szetesen fordulhatunk k�r�ssel is Istenhez, amikor lelkier�t, seg�ts�get v�runk t�le neh�z helyzetekben, d�nt� l�p�sek el�tt, amikor hit�nk er�s�t�s�re, k�ts�geink legy�z�s�re van sz�ks�g�nk, amikor lelki vigaszt, megnyugv�st keres�nk, amikor hib�ink �s v�tkeink miatt b�nb�natot �rz�nk, megbocs�t�st rem�l�nk, �s megt�rni k�v�nunk. Ezek p�ld�ul mot�vumok, amelyekkel saj�t dolgainkkal bizalommal fordulhatunk im�inkban istenhez, �s bizakodhatunk abban, hogy lelk�nk meg is kapja a k�rt er�t, a v�rt bocs�natot, a meg�jul� hitet, a rem�lt megnyugv�st. Az im�dkoz�s l�nyege minden esetben a kapcsolat keres�se l�lekben Istennel, �s ett�l a kapcsolatt�l els�sorban nem ahhoz kaphatunk t�mogat�st, hogy minek az el�r�s�ben rem�nykedhet�nk, hanem abban, hogy miv� �s milyenn� kell v�ljunk ahhoz, hogy az �let c�lj�t �s �rtelm�t, a szeretetre val� t�k�letes �n�tad�st min�l ink�bb megk�zel�thess�k. Ha a ma �s a holnap unitarizmusa nagyobb szerepet akar bet�lteni az egyh�zi k�z�ss�gek �lete tartalm�nak form�l�s�ban-, istenhez val� k�zel�t�s�ben, J�zus Krisztus tan�t�sainak �s �letp�ld�j�nak k�vet�s�ben, �gy f� figyelm�t a hit elm�ly�t�s�re keli ford�tania, �s csak ez lehet hat�kony eszk�z arra is, hogy az egyre burj�nz� vall�si vagy ezoterikus szekt�k, vagy a nem kereszt�ny vall�sok hat�s�t ellens�lyozhassa. A ma �s a holnap unitarizmusa D�vid Ferenc nyom�n biblikus vall�s kell maradjon, amely k�zvetlen�l J�zus Krisztus evang�liumi �zenet�re �p�l. A hit elm�ly�t�se �rdek�ben az �jsz�vets�g �s k�l�n�sen a n�gy evang�lium, tov�bb� a P�li �s az apostolt levelek megismer�s�nek, modern kereszt�ny �s unit�rius magyar�zat�nak indokolt fontos szerepet tulajdon�tani. Az vinn� tal�n a legeredm�nyesebben el�re a bibliai foglalkoz�sokat, ha lehet�leg min�l t�bb vil�gi h�v� v�llalna akt�v szerepet a sz�vegek bemutat�s�ban �s komment�l�s�ban. ….. A viszonylag kisebb r�sztvev�i l�tsz�m a bibliai foglalkoz�sokat k�tetlenebb� teszi, �s k�lcs�n�sen jobb elm�lyed�st k�n�l, �m nyilv�nval�an csak sz�kebb k�rben. Nagyobb k�z�ss�g, a h�vek sz�lesebb k�re sz�m�ra is sz�ks�gesnek t�nik azonban az unit�rius hit tartalm�nak jobb megismer�se �s tudatosabb v�llal�sa. Ehhez azonban nem alakult m�g ki megfelel� f�rum. Tal�n a D�vid Ferenc Egylet v�llalhatn� mag�ra ezt a feladatot �gy, hogy az �kumen� szellem�ben nem -unit�rius hitmagyar�z�k is felk�r�st kaphatn�nak, k�l�n�sen azok, akik a kereszt�ny hit�let meg�j�t�s�nak �s elm�ly�t�s�nek h�veik�nt ismeretesek.! Befejez�s�l: ism�telten megk�sz�n�m egyr�szt azt, hogy sz�t kaptam, �s m�g ink�bb azt, hogy meg is hallgattak. Ha �gy tal�lj�k, hogy b�ven akad kifog�solni val� abban, amit elmondani b�torkodtam, �gy, k�rem, tudj�k be annak, hogy teol�giai t�j�kozotts�gom annak ellen�re sem hasonl�that� az �n�k�hez, hogy majdnem negyedsz�zadot t�lt�ttem m�r azzal, hogy min�l jobban megismerkedjem a Szent�r�ssal �s a Szent�r�s t�bboldal� magyar�zataival, valamint a vall�si meg�jul�s�rt f�radoz� teol�gusok n�zeteinek megismer�s�vel �s unit�rius szemsz�gb�l val� elemz�s�vel. Mindemellett szavaim nem voltak t�bbek, mint egy unit�rius h�v� �szint�n megvallott n�zetei, amely n�zetek m�g�tt a hitbeli meg�jul�s elk�telezetts�ge, �s ez elk�telezetts�g m�g�tt pedig unit�rius egyh�zunk �s hit�nk szeretete �ll, az� a hit�, amely mindny�junkban mint Isten szeret� aj�nd�ka �l.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �kumenicit�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.39 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|