Hittan – Erkölcstan
TARTALOMJEGYZÉK:
I.
Hittan.
1. Mi a bit?
2. Mi a hittan?
3. Ki az Isten?
4. Mit jelent "az, hogy Isten Atya?
5. Mi az isteni jóság?
6. Mi az isteni szeretet?
7. Mi az isteni tökéletesség?
8. Mit alkotott Isten?
9. Mi az ember?
10. Mi az ember hivatása ?
11. Mi az emberi akarat?
12. Mi a bűn?
13. Miért kerülendő a bűn ?
14. Ki a leghívebb barátunk?
15. Mi a Jézus hivatása?
16. Mit tehet ő a bűnössel?
17. Miben állt Jézus ereje?
18. A lélek birodalmáról.
19. Az örökéletről.
20. Összefoglalás.
II.
Erkölcstan
1. Mit nevezünk erkölcsnek?
2. Mi az erkölcstan ?
3. Mi az önbecsülés?
4. Miképpen szerethetünk másokat?
5. Családi erkölcs,
6. A családtagok viszonya és feladata.
7. Egyházközségi erkölcs.
8. A község erkölcse.
9. A faj erkölcse
10. A nemzeti erkölcs,
11. Az Egyház erkölcsi élete.
12. Az emberiség erkölcsi hivatása.
13. Az Istenországa.
14. Az egyén erkölcsi teendői
15. Erkölcsi teendőink a közösségi életben.
16.Az életeszközök értéke.
17.Összefoglalás.
I. Hittan.
1. Mi a hit ?
Minden ép testű ember lát, hall, szagol, ízlel és tapint s így a külső világról a szemével, fülével, orrával, nyelvével, ujjaival stb. tudomást szerez. Az emberben s így bennünk is azonban nem a szem lát s nem a fül hall, hanem a szem és a fül segítségével az emberi lélek. Az ujjam önmagában nem érez és nem tapint; az agyamban székelő elme, ész érez, tapint az ujjaimon keresztül. A szem olyan mint a szemüveg, egy szerkezet, amin át a lélek szemlélődik, vizsgálódik a nagy világban.
így az ember tényleg két részből áll, amint a Biblia is kifejezi (1 Mózes 11. 7): a testből és a lélekből. A test földi, a lélek égi, isteni származású.
Az ember lelke a földi dolgokról teste segítségével, érzékelő szerveivel vesz tudomást s az égi dolgokról, illetőleg Isten dolgairól a lélek maga bizonyosodik meg. A mi lelkünk tehát testünk, segítségével érzékel s értelmünk és eszünk megtud, megismer mindent, ami megismerhető. Lelkünk pedig az általunk meg nem ismerhetőt hiszi s e hitünk kapcsol minket az Istenhez, a mi szerető édes jó Atyánkhoz. Valamint értelmünkkel belátjuk a dolgok helyességét, vagy helytelen voltát s eszünkkel meg tudjuk állapítani, hogy mit kell követnünk és mitől kell eltávolodnunk: éppen úgy lelkünkkel meggyőződünk az igaz és egyetlen Isten valóságáról s így a hit a lélek tevékenysége.
A lélek hit nélkül olyan, mint az ember szem nélkül: nem képes a látásra. A lélek hitével lát. A hit Isten-ismeret.
2. Mi a hittan ?
Ha egy kiváló kertész szíve óhajtása szerint rendezheti a rábízott kertet, akkor ott minden szép rendben a maga helyére fog kerülni. A gyom soha föl nem kaphat s a virágok és termő növények dúsan meghozzák illataikat, illetőleg terményeiket. A jő gazda hasonlóképen rendezi a gazdaságot s a valódi jó szülők szintén tiszta és nemes családi életet teremtenek otthonukban.
így van ez a hitvilágban is. Aki ismeri az Istent s öt — Jézussal együtt — az emberiség Atyjának tartja, az azt is meg tudja határozni, hogy Istennek mi a célja az emberrel. Rendezni tudja a kérdéseket s az embernek Istenhez való viszonyát megoldja. Az ember törekvő életében Jézus a vezető, aki épen a benne rejlő és bennünk is meglévő isteni léleknél fogva hat ránk. Életünk színtere e világ s itt is különösen Egyházunk. Amit a ránk bízottakból e földön el nem végezhetünk, arra isten nekünk adja az örökéletet.
Az Isten, az ember és a világ a hittannak három nagy kérdése s ezeknek értelmezése és egymáshoz való viszonya más kérdéseket is támaszt. Ilyen az Isten és emberrel kapcsolatban a lélek és Jézus, a világgal kapcsolatban az Egyház s az örökélet kérdése.
A hittan tehát az embernek, mint Isten gyermekének, örök célját határozza meg a földi és a mennyei életre vonatkozólag egyaránt.
3. Ki az Isten?
Tekints szét a külső világban, amit természetnek is nevezünk s látni fogod az egymásután jövő tavaszt, nyárt, őszt és telet. Tavasszal a zöldülő mezőt, rétet és erdőt, nyárban a nap áldó sugarait, ősszel a szép gyümölcsöket és dús terményt, télben a mindent elborító fehér havat. Fönn a csillagos eget és lenn a népes földet, amint élet támad mindenütt s dal zendül a madár ajakán és az ember szívében. Felkerekedik a pacsirta s megvidítja a földmíves nehéz munkáját, miközben felhangzik a magyar legény gyönyörű nótája; „Ha kél az ég szép hajnala, kezemben az eke szarva".
Ki adja mindezt? Ember erre nem képes. Magától sem lesz semmi. Mindez egy nagy erőnek, egy felséges hatalomnak a műve; mindennek alkotója az Isten. Valaki egy és nem több, mert ha több volna, a világ egysége összeomlanak. A természetben rend és törvény van, mert ott Isten uralkodik.
De nézd meg az élőlények világát is! A vándormadarak seregestől járnak, a hangyák és méhek tömegesen dolgoznak. Még a csalogány is fészket rak magának s nem csak párjának énekel a kicsiny drága fészek mellett, hanem gyönyörű csattogásával ébresztgeti, keltegeti kicsiny fiókáit is.
A madárnak is van hazája és az emberről is gondoskodott Isten. Nekünk székely-magyaroknak Erdélyt adta. Itt van szülőfalunk, szülőházunk s itt növekedünk szülőink és testvéreink körében. Itt, e völgyes bérces hazarészben húzódnak meg községeink, mint madárfészek a lombok árnyékában. Itt vannak évszázados, egyházaink s itt él fajunk és népünk.
Ki adta nekünk e földet, ki teremtett minket magyaroknak, ki gondoskodik szülőinkről, ki tartja meg a szülőfalut és szülőházat s ki menti meg egyházunkat s abban életünket? Egyedül: csak Isten: a mi édes jó Atyánk!
Ami a madárfiókának az anyja, a kis gyereknek a szülője: az nekünk a mi Istenünk, a mi szerető édes jó Atyánk. Isten az embereknek szerető, édes, jó Atyja.
4. Mit jelent az, hogy Isten Atya ?
Az ember lassan ismeri meg Istenét. Amint a kis gyermek
Serzői jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.
Kategória: Erkölcstan
Cimkék: Hittan - Erkölcstan
Könyvjelző:
[ Vissza ]
