Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
J�nius 27, 2006 06:39 CDT

Egyh�zt�rt�nelem gyermekeknek

Szerz�: . 4447 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Egyh�zt�rt�nelem gyermekeknek Tartalom: I. r�sz A kereszt�ny egyh�z t�rt�nelm�nek f�bb von�sai: 1 Az apostolok kora. 2. A pog�nyok megt�r�t�se. 3. Az els� kereszt�nyek Istentisztelete. 4. A kereszt�nyek �ld�ztet�se. 5. A kereszt�ny vall�s diadala. 6. A magyarok megt�r�se 7. A kereszt�ny vall�s megroml�sa 8. Vall�sjav�t�s (Reform�ci�). II. r�sz D�vid Ferenc �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa �s diadala. 1. Sz�let�se, tanul�sa �s fell�p�sei 2. Az unit�rius egyh�z megalap�t�sa III. R�SZ. Az unit�rius vall�s elnyom�sa. 1. D�vid Ferenc el�t�ltet�se �s hal�la. 2. Hunyadi Demeter p�sp�ks�ge. (1579—1592.) 3. Radeczki B�lint p�sp�ks�ge. (1616—1632.) A szombatos vall�s keletkez�se �s az unit�riusok �ld�ztet�se 4. KONCZ Boldizs�r p�sp�ks�ge. (1668—1681) A lengyelorsz�gi unit�riusok �ld�ztet�se �s menek�l�se 5. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge. (1692—1724.) A kolozsv�ri f�iskola �s a piaci templom elv�tele. 6. Szent�brah�mi Mih�ly p�sp�ks�ge. (1737—1758.) Az egyh�z megment�se �rdek�ben telt l�p�sek 7. Agh Istv�n p�sp�ks�ge. (1758—1786.) A „t�relmi rendelet" kiad�sa. (1781.) Kedvez�bb helyzetek az unit�riusokra IV. R�SZ. Az egyh�z meg�jhod�sa. 1. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge. (1786—1811.) A kolozsv�ri templom �s f�iskola �p�t�se. Zsuki L�szl� adom�nya. A sz�kelykereszt�ri iskola �p�t�se. 2. Augusztinovics P�l (1773—1837. t) Egyh�zunk m�sodik nagy j�tev�je 3. Brassai S�muel. (1797—1897, ) 4. Kriza J�nos p�sp�ks�ge, (1861—1875.) Egyh�zunk fenn�ll�s�nak h�romsz�z�ves (1868.) eml�k�nnepe. 5. Ferencz J�zsef p�sp�ks�ge (l876—1928.) D�vid Ferenc hal�l�nak h�romsz�z�ves (1879.) �s sz�let�s�nek n�gysz�z�ves (1910.) �vfordul�ja. 6. Berde M�zes. (1815—1893. ) J�tev�ink fejedelme 1 R�SZ. A kereszt�ny egyh�z t�rt�nelm�nek f�bb von�sai. 1 Az apostolok kora. J�zus, miel�tt v�gk�pp elv�lt volna tan�tv�nyait�l, �gy sz�lt hozz�juk: „Elmenv�n, tan�tsatok minden n�peket." A tan�tv�nyok teljes�tett�k J�zus ezen meghagy�s�t. A p�nk�st �nnep alkalm�val Jeruzs�lemben �sszegy�ltek �s egy�tt v�rt�k a J�zus �ltal �g�rt szentl�lek elj�vetel�t. Mid�n azt�n a szentl�lek erej�t�l b�tor�t�st nyertek. P�ter apostol, az ott �sszegy�lt n�p el�tt oly lelkes�t� pr�dik�ci�t tartott, hogy h�romezeren t�rtek meg �s lettek J�zus tudom�ny�nak k�vet�i, vagyis kereszt�nyek. �gy alakult meg az els� kereszt�ny gy�lekezet Kr. U. 33-ban. 2. A pog�nyok megt�r�t�se. A farizeusok J�zus k�vet�it �ld�zt�k. Az �ld�z�k 'k�z�tt volt egy Saul nev� farizeus, aki a kereszt�nyek ir�nti gy�l�let�t azzal mutatta ki, hogy h�zr�l-h�zra j�rt, s�t vid�ki v�rosokba is elment, hogy J�zus k�vet�it kinyomozza �s b�rt�nbe juttassa. K�s�bb, mid�n megismerte a J�zus tan�t�s�t, azt annyira megszerette, hogy megt�rt, megkeresztelkedett �s P�l nevet vett fel s mint apostol a pog�nyok k�z� ment a J�zus Krisztus tudom�ny�t hirdetni �s terjeszteni- Pog�nyoknak nevezt�k abban az id�ben azokat a n�peket, .kik nem tartoztak a zsid� nemzethez. P�l apostol seg�t�t�rsakat vett maga mell�: Barnab�st, Tituszt �s Timoteuszt, kikkel egy�tt bej�rta Kis-�zsi�t, G�r�gorsz�got �s a r�mai birodalom t�bb hely�t, hol gy�lekezeteket alak�tott. Mikor az egyes gy�lekezeteihez nem tudott elmenni, valamelyik seg�t�t�rs�t�l levelet k�ld�tt hozz�jok. Ezekben a levelekben buzd�totta �s b�tor�totta �ket, hogy maradjanak meg a J�zus tudom�nya mellett. P�l apostol neve alatt az �j-sz�vets�gben tizenn�gy lev�l maradott fenn. 3. Az els� kereszt�nyek Istentisztelete. Az els� kereszt�nyeknek kezdetben nem volt templomuk, ez�rt egyik vagy m�sik kereszt�ny t�rsuk h�z�ban gy�ltek �ssze minden nap im�dkozni. Istentisztelet�k nagyon egyszer� volt, hasonl�tott a mi mai istentiszteleti szertart�sunkhoz: 1. Zsolt�rokat �s dics�reteket �nekeltek. 2. Felolvastak egyes r�szeket az �-testamentumb�l, k�l�n�sen pr�f�t�k irataib�l; k�s�bb az evang�liumokb�l. 3. �nekeltek ism�t, azut�n asztalhoz �ltek �s a szeretet vend�gs�g�ben r�szes�ltek. K�l�n papi �s tan�t�i - hivatal nem volt az els� kereszt�ny gy�lekezetekben, hanem az �regebbek �s �rtelmesebbek tan�tott�k a t�bbieket. 4. A kereszt�nyek �ld�ztet�se. A farizeusokat �s �r�stud�kat b�ntotta J�zus k�vet�inek terjed�se, mert papi j�vedelm�ket vesz�lyeztetve l�tt�k. De J�zus sz�let�se ut�n a 70-ik esztend�ben hatalmuk megsz�nt, ekkor azonban a pog�nyok t�madtak ellen�k. A pog�nyok b�lv�nyokat im�dtak s azok sz�m�ra f�nyes templomokat �p�tettek, A kereszt�nyeknek sem b�lv�nyuk, sem f�nyes templomuk nem volt s ez�rt a pog�nyok azt mondt�k r�luk, hogy istentelenek. Ha pedig abban a faluban vagy v�rosban, ahol kereszt�nyek laktak, j�rv�nyos betegs�g puszt�tott, azt mondt�k, hogy ennek a kereszt�nyek az okai. A kereszt�nyek kezdetben gyakran �ltek �rvacsor�val s ilyenkor mindig elmondott�k J�zus ezen szavait, mellyel az �rvacsor�t szerezte: „Vegy�tek �s egy�tek, ez az �n testem, mely ti �rettetek megt�retik; vegy�tek �s igy�tok, ez az �n v�rem, mely ti �rettetek kiontatik." Mid�n ezt a pog�nyok meghallott�k, rossz-akaratb�l azt hiresztelt�k, hogy minden �rvacsora alkalm�val egy kis gyermeket �lnek meg �s annak a h�s�t eszik �s v�r�t issz�k. K�l�n�sen N�r�, D�cius �s Diokleci�n kegyetlen r�mai cs�sz�rok uralkod�sa alatt szenvedtek sokat a kereszt�nyek. Mindezen �ld�ztet�sek apasztott�k a kereszt�nyek sz�m�t, de egyszersmind el�seg�tett�k a kereszt�nys�g elterjed�s�t, mert akik az �ld�z�sek el�l menek�ltek, a kereszt�ny vall�st ott is terjesztett�k, ahova menek�ltek. Az �ld�ztet�sek idej�n a kereszt�nyek k�z�l sokan k�szek voltak a legnagyobb k�nokat is elszenvedni, de a pog�nyok b�lv�nyai el�tt meg nem hajoltak. Az ilyen k�nos hal�llal kiv�gzetteket v�rtanuknak nevezt�k. 5. A kereszt�ny vall�s diadala. H�romsz�z esztendeig tartott a kereszt�nyek �ld�ztet�se. Ekkor Nagy Konstantin r�mai cs�sz�r uralkod�sa alatt b�k�sebb helyzetbe jutottak. Mindj�rt uralkod�sa kezdet�n (306 ik �vben) megtiltotta, hogy a kereszt�nyeket �ld�zz�k. K�s�bb (a 336 ik �vben) maga a cs�sz�r is kereszt�nny� lett s eg�sz birodalm�ban el�seg�tette a kereszt�ny vall�s terjed�s�t Hivatalokba csak kereszt�nyeket helyezett. A p�sp�k�knek birtokokat adom�nyozott �s sok sz�p kereszt�ny templomot �p�ttetett. B�r Konstantin hal�la ut�n olyan cs�sz�rok is k�vetkeztek, kik a kereszt�ny vall�snak ellens�gei voltak, az�rt a kereszt�nys�g annyira meger�s�d�tt, hogy azt elnyomni m�r nem lehetett. Id�k mult�val azt�n a r�mai birodalom hat�rain lak� n�pek (n�metek, frankok �s sz�szok) k�z�tt is elterjedt. 6. A magyarok megt�r�se. A magyarok �sei pog�nyok voltak. A monda szerint „Hadur"-nak h�vt�k az istent, kinek tisztelet�re a foly�k, patakok mellett feh�r lovakat �ldoztak. A magyarok megt�r�t�s�t G�za fejedelem kezdte meg, kinek azt�n fia, Istv�n —feles�g�vel Gizell�val — buzg� terjeszt�je volt orsz�g�ban a kereszt�ny vall�snak. M�s orsz�gokb�l kereszt�ny papokat hozatott be, hogy azok a n�pnek a kereszt�ny vall�st tan�ts�k. Templomokat, iskol�kat �p�ttetett, p�sp�ks�geket alap�tott s ezeknek terjedelmes birtokokat adom�nyozott. A magyarok kezdetben nem akart�k elfogadni a kereszt�ny vall�st, mert ragaszkodtak az �si pog�ny vall�shoz s ez�rt Kupa somogyi vez�r �s Gyula erd�lyi fejedelem vezet�se alatt fell�zadtak a kereszt�ny vall�s ellen. Istv�n a l�zad�kat legy�zte �s arra k�nyszer�tette �ket, hogy t�rjenek mind a kereszt�ny vall�sra. �gy a magyarok k�z�tt is az orsz�g legnagyobb r�sz�ben elterjedt a kereszt�ny vall�s Istv�n �s feles�ge buzg� munk�lkod�sa folyt�n. Mid�n II-ik Szilveszter r�mai p�pa megtudta Istv�n fejedelemnek ezt a buzg� munk�ss�g�t, elismer�s�l kir�lyi koron�t �s kett�s keresztet k�ld�tt neki, �gy lett Istv�n a magyarok els� kir�lya. Istv�n kir�ly hal�la ut�n m�g k�tszer — I. Andr�s �s I B�la kir�ly idej�ben — l�zadtak fel a pog�ny magyarok a kereszt�ny vall�s ellen, de akkor is levert�k �ket. Egy ilyen l�zad�s alkalm�val dobt�k le a Budav�r melletti hegyr�l Gell�rt csan�di p�sp�k�t a Dun�ba s az�ta nevezik e hegyet Gell�rt-hegynek, T�bbet azt�n nem pr�b�lkoztak a kereszt�ny vall�s ellen t�madni, h� k�vet�i lettek a kereszt�nys�gnek. 7. A kereszt�ny vall�s megroml�sa, A r�mai cs�sz�rok uralkod�sa alatt a kereszt�ny vall�s sokat vesz�tett a J�zus �ltal hirdetett egyszer�s�g�b�l �s tisztas�g�b�l. A kereszt�ny papok ink�bb arra t�rekedtek, hogy birtokaikat megtarts�k �s szapor�ts�k. A kereszt�ny vall�s igazs�gaival nem sokat t�r�dtek, s�t olyan t�ves tan�t�sokat kezdtek hirdetni �s olyan szertart�sokat gyakorolni, melyeket J�zus nem tan�tott �s az evang�liumokb�l sem lehetett megmagyar�zni. Ilyen t�ves tan�t�sok: 1. A szenth�roms�gr�l sz�l� tan�t�s, mely azt �ll�tja, hogy Isten h�rom szem�lyb�l �ll, �gymint: Atya, fi� �s szentl�lek, 2. A szentek �s azok k�peinek im�d�sa. Szentek k�z� sorozt�k azokat a h�veket, kik a kereszt�ny vall�s terjeszt�s�vel kiv�l� �rdemet szereztek, vagy pedig az �ld�ztet�sek k�zt v�rtan�i hal�lt haltak. Ezekr�l k�peket festettek, a templomokban kif�ggesztett�k �s im�dt�k. 3. A b�nbocs�natr�l azt tan�tott�k, hogy a b�n�ket a papok is megbocs�jthatj�k, ha a h�vek ezt a papoknak megvallj�k. Erre szolg�l a „f�lbegy�n�s". 4. Az �rvacsor�n�l a keny�r �s bor helyett osty�t adtak a h�veknek �s azt tan�tott�k, hogy ha a pap azt meg�ldja, abban benne van a J�zus Krisztus teste �s v�re. Az istentisztelet a latin nyelven mondott mise �ldozatb�l �llott. Ezek �s m�g t�bb m�s t�ves tan�t�sok, b�cs�j�r�s, purgat�rium, eredend� b�n, stb. annyira megrontott�k a kereszt�ny vall�st, hogy abban az igazi evang�liumi kereszt�nys�gre nem lehetett r�ismerni. 8. Vall�sjav�t�s (Reform�ci�). Ha a kereszt�ny vall�s tan�t�sainak tisztas�ga meg is romlott, mindig voltak olyan igazs�gszeret�, b�torlelk� f�rfiak, akik arra t�rekedtek, hogy a kereszt�ny vall�st a maga eredeti tisztas�g�ban vissza�ll�ts�k. Az ilyen f�rfiakat reform�toroknak (vall�sjav�t�nak) nevezz�k. Ilyen reform�tor volt N�metorsz�gban Luther M�rton, aki 1517-ben ind�totta meg a vall�sjav�t�st �s az �gostai evang�likus vagy luther�nus vall�st alap�totta. Sv�jcban Zwingli Ulrikh �s K�lvin J�nos voltak a vall�sjav�t�k, kik a reform�tus vall�st alap�tott�k, melyet k�lvinista vall�snak is neveznek. Mind Luther, mind K�lvin megmaradtak a szenth�roms�g tan�nak hirdet�se mellett, amely azt tan�tja, hogy Isten h�rom szem�ly: Atya, fi� �s szentl�lek, de ez a h�rom egy! II. R�SZ. D�vid Ferenc �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa �s diadala. 1. Sz�let�se, tanul�sa �s fell�p�sei D�vid Ferenc 1510-ben sz�letett Kolozsv�rt, egyszer� iparos csal�db�l. Apja csizmadiamester volt. Sz�l�i azt k�v�nt�k, hogy papi p�ly�ra l�pjen. Szorgalmas, j� tanul� volt �s el is v�gezte a papi p�ly�ra val� k�sz�l�st Gyulafeh�rv�ron. De hogy b�vebb ismeretet, t�bb tud�st szerezzen. N�metorsz�gba ment, V�ttenbergbe. Itt n�gy �vig tanult. Hazaj�vetele ut�n el�bb p�terfalvi r�mai katolikus pap, k�s�bb (1555-ben) kolozsv�ri iskola-igazgat� lett. P�r �v m�lva (1556-ban) m�r mint kiv�l� tudom�nyos embernek �s jeles sz�noknak olyan h�re volt, hogy Kolozsv�r �s Nagyszeben v�rosa egyszerre h�vta meg papj�nak. D�vid Ferenc sz�l�v�rosa megh�v�s�t fogadja el �s mint Kolozsv�r papja, a Luther tan�t�sai szerint kezdett pr�dik�lni. A v�ros n�p�nek annyira tetszett, hogy nagyon sokan t�rtek �t a luther�nus vall�sra �s D�vid Ferencet megv�lasztott�k a magyar luther�nusok p�sp�k�nek is (1557-ben). Ez id�ben m�r a K�lvin tan�t�sai is mind jobban kezdettek terjedni Erd�lyben. D�vid Ferenc a K�lvin tan�t�saiban az �rvacsor�r�l val� felfog�st helyesebbnek tal�lta, mint a Luther�t, �gy akarta, hogy ezt a helyesebb felfog�st fogadtassa el a luther�nusokkal is, de a sz�sz nemzetis�g�ek megmaradtak a Luther tan�t�sai mellett, Ekkor D�vid Ferenc magyar �s sz�kely h�veivel �tt�rt a K�lvin vall�sra s ennek lett olyan lelkes hirdet�je, hogy k�s�bb p�sp�knek is megv�lasztott�k �s a fejedelem pedig udvari papj�nak nevezte ki (1564-ben). 2. Az unit�rius egyh�z megalap�t�sa. D�vid Ferencnek, mint a fejedelem udvari papj�nak, a fejedelmi udvarban alkalma volt ismerets�get szerezni t�bb m�s orsz�gbeli kiv�l� tud�s f�rfi�val, kikkel a vall�s dolgair�l t�rgyalt �s vitatkozott. Ezenk�v�l alkalma volt arra is, hogy t�bb tud�s k�nyv�t megkapja �s olvassa. Az ilyen k�nyvek olvas�sa �s a szent�r�s alapos megismer�se ut�n D�vid Ferenc �gy tal�lta, hogy sem a Luther sem a K�lvin vall�sa nem az a tiszta tan�t�s, melyet J�zus �s az evang�liumok tan�tottak. D�vid Ferenc ez�rt hirdet�i kezdte a szenth�roms�ggal szemben, az evang�liumok tan�t�sai alapj�n, Isten egyszem�ly�s�g�t, mint amely a szent�r�ssal �s a j�zan �sszel is megegyezik. Ellenfelei ez�rt ellene t�madtak. De D�vid Ferenc igyekezett megv�deni a maga igaz�t k�nyvekben s nyilv�nos megbesz�l�seken, �gynevezett „vitatkoz�sokon". Ilyen nevezetes vitatkoz� gy�l�s volt (1566-ban) Tord�n �s Gyulafeh�rv�ron, hol Istenegys�ge vagy h�roms�ga volt a vitatkoz�s t�rgya. Ezen a gy�l�sen J�nos Zsigmond fejedelem is megjelent az orsz�g vezet� embereivel egy�tt. A gy�l�s D�vid Ferenc igaz�nak gy�zelm�vel v�gz�d�tt. Ezt igazolja az a meg�rz�tt t�rt�net, mely szerint Kolozsv�r v�ros n�pe kivonult a v�ros v�g�re a gyulafeh�rv�ri gy�l�sr�l hazat�r� D�vid Ferenc eleibe. D�vid Ferenc a lelkes fogadtat�s �r�m�re fel�llt egy g�mb�ly� kerek k�re*( Az unit�riusok vall�sos kegyelete ezt a kerek k�vet a kolozsv�ri templom bej�rat�n�l elhelyezve, ma is �rzi.) �s olyan sz�p besz�det tartott, hogy a fellelkes�lt n�p v�ll�n vitte be a piaci nagytemplomba �s csaknem az eg�sz v�ros lakoss�ga �tt�rt az unit�rius vall�sra. Ez id�t�l D�vid Ferenc, mint kolozsv�ri pap, az unit�riusok p�sp�ke lett. D�vid Ferenc diadala m�g nagyobb ,lett az�ltal, hogy a nemes lelk� J�nos Zsigmond fejedelem is nemsok�ra �tt�rt az unit�rius vall�sra. A fejedelem p�ld�j�t k�vett�k az udvari f�emberek �s a f�nemesek is, �gy, hogy egy p�r �v m�lva csaknem az eg�sz Erd�ly n�pe az unit�rius vall�sra t�rt �t. 1568-ban a tordai orsz�ggy�l�sen kimondott�k a vall�s szabad gyakorlat�t minden vall�sra n�zve. A t�rv�ny azt mondta: „Minden pr�dik�tor hirdetheti az evang�liumot a maga �rtelme szerint, a k�zs�g ha akarja j�, ha nem: senki r� ne k�nyszer�tse. Vall�s�rt senki ne szidalmaztass�k. „mert a hit Isten aj�nd�ka". Ezzel a t�rv�nnyel az unit�rius vall�s szabad gyakorl�s�t is biztos�tott�k. Ezt a t�rv�nyt a lelkiismereti szabads�g t�rv�ny�nek nevezz�k �s ennek a kimond�sa a D�vid Ferenc �rdeme. D�vid Ferencet ezen diadalmas munk�j�ban seg�tette egyfel�l az a k�r�lm�ny, hogy a fejedelem �s Blandrata Gyulafeh�rv�rt k�nyvnyomd�t �ll�tott fel k�nyvei kinyomtat�s�ra, m�sfel�l Heltai G�sp�r kolozsv�ri pap is, ki fel�ll�tott nyomd�j�val D�vid Ferencet seg�tette azzal, hogy sok unit�rius vall�sos k�nyvet nyomatott ki. Az Unit�rius vall�snak Magyarorsz�gon is lettek k�vet�i Temesv�r, Kassa, P�cs v�rosokban �s vid�kein. Ebben az id�ben az unit�riusoknak 400 egyh�zk�zs�ge �s k�t p�sp�ke volt: D�vid Ferenc kolozsv�ri �s Kar�di P�l temesv�ri pap. III. R�SZ. Az unit�rius vall�s elnyom�sa. 1. D�vid Ferenc el�t�ltet�se �s hal�la. Az unit�rius egyh�z amilyen sz�pen fejl�d�tt �s terjedt az unit�rius vall�s� J�nos Zsigmond fejedelem uralkod�sa alatt, hirtelen �ppen olyan rosszra fordult a sorsa a fejedelem hal�l�val. J�nos Zsigmond fejedelem (157r-ben) meghalt, ut�na B�thori Istv�n lett Erd�ly fejedelme, aki katho-likus vall�s� l�v�n, az unit�riusok ir�nt rossz indulattal volt. D�vid Ferencet az udvari paps�gb�l elmozd�totta �s az unit�rius vall�s� tan�csosokat az udvarb�l elk�ldte; tov�bb� olyan rendeletet adott ki, hogy a fejedelem engedelme n�lk�l sem k�nyveket kinyomtatni, sem a vall�sokban t�bb „�j�t�st" tenni nem szabad. A tordai orsz�ggy�l�s (1573-ban) kimondotta, hogy az �j�t�kat szigor�an megb�nteti. D�vid Ferenc tov�bbi tanulm�nyaiban r�j�tt arra, hogy J�zus Krisztus nem volt Isten �s ez�rt b�tran �s mer�szen ment tov�bb ezen tan�t�saiban El�bb csak bar�tai k�r�ben, k�s�bb nyilv�nosan kezdte hirdetni, hogy J�zus-Krisztus nem volt Isten s �gy �t im�dni nem kell! Ezt a mer�sz tan�t�st nem helyeselte Blandrata sem. K�rte, s�t fenyegette D�vid Ferencet, hogy hallgasson el ezzel a tan�t�ssal �s vonja vissza, b�r tudta, hogy szenvedni fog �rte, Blandrata ez�rt annyira megharagudott D�vid Ferencre, hogy egykori j� bar�tj�t a fejedelemn�l bev�dolta, mint �j�t�t. Ekkor m�r B�thori Krist�f volt Erd�ly fejedelme, ki el�dj�n�l is buzg�bb r�mai katholikus volt �s m�s vall�suakkal, k�l�n�sen az unit�riusokkal szemben, t�relmetlen. Blandrata feljelent�s�re D�vid Ferencet azonnal elfogatta, �rizet al� v�tette �s 1579. j�nius l-re Gyulafeh�rv�rra orsz�ggy�l�s el� �ll�ttatta. Itt m�r a beteges, elgy�ng�lt D�vid Ferenc v�deni sem tudta mag�t s �gy mint �j�t�t, hal�lig tart� fogs�gra �t�lt�k. Elsz�ll�tott�k D�va v�r b�rt�n�be, ahol m�g azon �v november 15-�n meghalt. Hal�la' el�tt a b�rt�n fal�ra karcolta e szavakat: „A p�p�k kardjai, a kereszt menny k�vei s a hal�l k�pe — semmi hatalom sem fogja az igazs�got feltartoztatni... Azt �rtam amit �reztem s a mit �rz�k biz� l�lekkel igaz�n hirdettem. Megvagyok gy�z�dve, hogy az �n vesztem ut�n a hamis igehirdet�k tanai �ssze fognak omlani." Hogy hov� temett�k? nem tudjuk, de vall�salap�- t�nk �ldott eml�ke minden unit�rius sz�vben kell, hogy �ljen! 1910. �vben az unit�rius egyh�z D�va v�r�ban eml�k�t" m�rv�nyt�bl�val jel�lte meg. 2. Hunyadi Demeter p�sp�ks�ge. (1579—1592.) Blandrata l�p�sei az egyh�z megment�s�re �s a Jezsuit�k behozatala Erd�lybe. D�vid Ferenc hal�la ut�n Blandrata mentette meg az unit�rius egyh�zat a teljes megsemmis�l�st�l. Ugyanis Kolozsv�rra egyh�zi gy�l�st h�vott �ssze, amelyen 250 pap jelent meg, kiket arra k�telezett, hogy a Krisztus im�d�s�t �s segits�g�l h�v�s�t ism�t hirdetni fogj�k. Ezzel a k�telez�ssel elt�rtek a D�vid Ferenc tiszta, vil�gos tan�t�s�t�l, de a szorongatott helyzetben meg kellett tegy�k az�rt, nehogy az egyh�z megsemmis�lj�n. Ha teh�t Blandrat�t egyfel�l el is �t�lj�k az�rt a tett��rt, hogy bar�tj�t, D�vid Ferencet el�rulta, de m�sfel�l el kell ismerj�k azt az �rdem�t, hogy egyh�zunkat a v�gleges megsemmis�l�st�l megmentette. Az eml�tett tettein k�v�l m�g a fejedelemn�l abban is k�zben-j�rt, hogy Hunyadi Demeter kolozsv�ri iskolai igazgat�t nevezze ki p�sp�knek. A fejedelem ki is nevezte. Eleinte a papok nem fogadt�k sz�vesen, mert a p�sp�k-v�laszf�s az � joguk volt, Hunyadit pedig a fejedelem nevezte ki. Azonban Hunyadi Demeter olyan buzg�n munk�lkodott az egyh�z �gyei �rdek�ben, hogy a papok is megkedvelt�k. A D�va vid�k�n lakott unit�riusok a D�vid Ferenc el�t�ltet�se miatt megijedtek, hogy �ket is �ld�z�s fogja �rni, ez�rt el akart�k hagyni vall�sukat; Hunyadi megl�togatta az ottani egyh�zk�zs�geket, megnyugtatta �s b�tor�totta a h�veket s sz�mukra papokat rendelt. Visz-sza�ll�totta a kis gyermekek keresztel�s�t, melyet D�vid Ferenc elt�r�lt volt. Hunyadi p�sp�ks�ge idej�ben a r�m. kath. vall�s Erd�lyben csaknem teljesen meg volt semmis�lve. B�-thori Krist�f fejedelem ism�t meg akarta er�s�teni s e c�lb�l jezsuita szerzeteseket hozatott Erd�lybe. Ezek a jezsuita szerzetesek tudom�nyos emberek �s kiv�l� sz�nokok voltak, de mindig k�tsz�n��n viselkedtek s alattomosak �s t�relmetlenek voltak a m�s vall�s�akkal szemben. Ez�rt a protest�nsoknak igen sok k�zdelm�k volt vel�k. 3. Radeczki B�lint p�sp�ks�ge. (1616—1632.) A szombatos vall�s keletkez�se �s az unit�riusok �ld�ztet�se. A szombatos vall�s Erd�lyben keletkezett. Alap�t�ja �si Andr�s szenterzs�beti birtokos volt. �sinek k�t fia halt meg feln�tt kor�ban s emiatt b�nat�ban olvasgatni kezdte a bibli�t �s addig olvasgatta, m�g kital�lta a szombatos vall�st. Szombatosoknak az�rt nevezt�k �ket, mert a szombatnapot �nnepelt�k meg. A szombatos vall�snak a h�rom sz�kely megy�ben (Maros-torda, Udvarhely, H�romsz�k) lak� unit�rius �s reform�tus vall�suk k�z�l lettek k�vet�i; de az unit�rius egyh�znak semmi kapcsolata, vagy k�z�ss�ge nem volt a szombatosokkal. M�gis az unit�riusokat azzal v�dolt�k meg Bethlen G�bor reform�tus vall�s� fejedelem el�tt, hogy ism�t �j�tottak, A fejedelem felh�vta Radeczki B�lint akkori unit�rius p�sp�k�t, hogy h�vjon �ssze zsinati gy�l�st s, azon az unit�riusok tiszt�zt�k magukat a szombatoss�ggal szemben. A p�sp�k �ssze is h�vta a zsinatot (1618. nov. 11.) Erd�szentgy�rgyre. Itt az a b�nt� s�relem �rte az unit�riusokat, hogy a fejedelem az unit�rius egyh�zi gy�- l�sre eln�knek Keser� Dajka J�nos reform�tus p�sp�k�t nevezte ki. Az unit�riusok a szombatoss�g v�dja al�l tiszt�zt�k magukat, beigazolt�k, hogy �k nem �j�tottak. �gy semmi b�ntalmaz�suk nem t�rt�nt. A veszedelem �s a nagyobb baj abb�l sz�rmazott az unit�riusokra, hogy ezen a zsinaton a szombatos vall�sra �tt�rt unit�riusokat �s reform�tusokat nem sz�l�tott�k fel, hogy t�rjenek vissza elhagyott vall�saikra, hanem ehelyett Dajka J�nos reform�tus p�sp�k egy csapat fegyveres katona k�s�ret�ben bej�rta a sz�kely megy�ket �s a szombatosokat minden�tt arra k�nyszer�tette, hogy mind a reform�tus vall�sra t�rjenek. Ez er�szakos t�r�t�s k�zben igen sok helyen a tiszt�n unit�rius gy�lekezetre is r�fogta, hogy szombatosok s �tk�nyszer�tette �ket a reform�tus egyh�zba, �gy igen sok egyh�zk�zs�get vett el er�szakkal az unit�riusokt�l, Csak egymag�ban H�romsz�ken 62 vir�gz� egyh�zk�zs�g�nkt�l fosztott meg. M�g egy ideig fenntartotta mag�t a szombatos vall�s, de I. R�k�czi Gy�rgy fejedelem v�gleg elnyomta azt, �gy, hogy az�ta csaknem teljesen megsemmis�lt. 4. KONCZ Boldizs�r p�sp�ks�ge. (1668—1681) A lengyelorsz�gi unit�riusok �ld�ztet�se �s menek�l�se. Lengyelorsz�gban a k�t Socinus testv�r �s Blandrata buzg� munk�lkod�sa, folyt�n sok egy Istent h�v� gy�lekezet alakult. Ezen egyh�z tagjait Szocinus�kr�l szocini�nuszoknak nevezt�k ugyan, de f�bb hitelveikben ugyanazt hitt�k, arait az unit�riusok. Az orsz�g j�m�d�, vagyonos polg�rai tartoztak az egyh�zhoz. Amid�n az egyh�zi �let sz�pen ki volt alakulva, akkor telepedtek be a jezsuit�k Lengyelorsz�gba �s elkezdt�k alattomos munk�jukat a protest�nsok ellen. Els� sorban az unit�riusok ellen t�madtak- A t�rt�nelem k�t esetet jegyzett fel, amelyek a jezsuita vall�sos gy�l�letnek bizonys�gai. Bieszk nev� v�rosban egy unit�rius vall�s� hivatalnokot azzal v�doltak, hogy sz�mad�sa nem helyes, de � ennek helyess�g��rt k�sz volt az unit�rius hite szerint megesk�dni. De azt k�v�nt�k t�le, hogy a fesz�letre esk�dj�k s e c�lb�l keresztet adtak a kez�be, amit felindul�s�ban a f�ldre dobott. Ez�rt a tett��rt arra �t�lt�k, hogy test�nek tagjait egyenk�nt v�gj�k le. Ezen sz�rny� �t�letet v�gre is hajtott�k. A m�sik eset Rakov v�ros�ban t�rt�nt, hol az unit�riusoknak f�iskol�juk �s nyomd�juk is volt. A f�iskola tanul�i a v�ros v�g�n a mez�n j�tszadoztak. K�t tanul� hajig�lt �s v�letlens�gb�l az �t sz�l�n lev� keresztet �gy tal�lt�k, hogy arr�l a Krisztus alakja leesett. Ez�rt a tett�rt a tan�rok �s a sz�l�k is megb�ntett�k a gyermekeket. De a katholikus p�sp�k ezzel nem el�gedett meg, hanem orsz�ggy�l�s el� vitte az �gyet s �gy adta el�, hogy az iskola tan�rai tan�tott�k erre a gyermekeket �s k�vetelte az iskola �s a templom bez�r�sit s nyomd�juk elv�tel�t. Ezt meg is tett�k. Ez id�t�l fogva elkezd�d�tt az unit�riusok �ld�z�se Lengyelorsz�gban. A jezsuit�k az �ld�z�shez megnyert�k az ottani luther�nusokat �s reform�tusokat azzal a b�ztat�ssal, hogy seg�tsenek ki�ld�zni a szenth�roms�got tagad� unit�riusokat. Egyik orsz�ggy�l�sen (1660-ban) azt a hat�rozatot hozt�k, hogy minden unit�rius t�rjen a katholikus vall�sra, vagy hagyja el Lengyelorsz�got. Sokan �tt�rtek a r�mai katholikus vall�sra, sokan pedig eladt�k, vagyis olcs� �ron elvesztegett�k vagyonukat �s idegen orsz�gokba menek�ltek. A menek�l�k k�z�l mintegy 400 Erd�lybe j�tt s sokan Kolozsv�rt telepedtek le. Itt k�l�n lengyel egyh�zk�zs�get szerveztek, mely sok ideig (1793-ig) fenn�llott. Ez id�ben Koncz Boldizs�r volt az unit�rius p�sp�k, ki az ide menek�lt lengyel csal�dokat testv�ri szeretettel fogadta �s seg�tette. Koncz Boldizs�r �gyes egyh�zvezet� ember volt. Az � idej�ben hat�rozt�k meg, hogy a zsinati gy�l�-sekre nem kell minden papnak elmennie, hanem csak azoknak, kiket e c�lb�l megv�lasztottak. Az iskol�k szervez�s�re �s tan�t�s�ra nagy gondot ford�tott, Irt vall�sk�nyvet �s imak�nyvet. 5. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge. (1692—1724.) A kolozsv�ri f�iskola �s a piaci templom elv�tele. Alm�si Mih�ly p�sp�ks�ge alatt �lte �t az unit�rius egyh�z a leggy�szosabb �s legszomorubb id�ket. Erd�ly m�r akkor nem volt k�l�n fejedelems�g, hanem I. Leopold magyar kir�ly uralkod�sa alatt egyes�lt Magyarorsz�ggal, 1691-ben. I. Leopold magyar kir�ly egy iratban, az �gynevezett „Leopoldi Diplom�ban" biztos�totta a protest�nsokat, hogy tov�bb is szabadon gyakorolhatj�k vall�sukat, megtarthatj�k templomaikat �s iskol�ikat, De ez az �g�ret csak papiroson maradt. Ugyanis ebben az id�ben Erd�lyen k�v�l egy nagy mozgalom, az �gynevezett ellenreform�ci� indult meg, melynek az volt a c�lja, hogy a protest�nsokat �tt�r�ts�k a r�mai katholikus vall�sra. Ez is a jezsuit�k munk�ja volt, kik minden eszk�zt felhaszn�ltak arra, hogy a r�mai katholikus vall�st Erd�lyben is ism�t vissza�ll�ts�k. De ezt a c�ljukat csak a protest�nsok elnyom�s�val �s legyeng�t�-s�vel �rhett�k el. Ez�rt a kir�lyt�l a „Leopoldi Diplom�hoz" egy olyan toldal�kot eszk�z�ltek ki, melyneje alapj�n a nekik sz�ks�ges protest�ns templomokat �s iskol�kat elvehettek. Ebben az id�ben az unit�riusoknak Kolozsv�rt az �v�r nev� v�rosr�szben volt f�iskol�juk, mely 120 �vig tulajdonuk volt. Ezt a r�mai katholikusok az unit�riusokt�l (1693-ban) elvett�k. Az iskola elv�tel�t k�vette a kolozsv�ri piaci templom elv�tele. Ez ann�l ink�bb f�jt az unit�riusoknak, mert ez a D�vid Ferenc idej�t�l fogva a tulajdonuk volt �s kev�s id�vel az elv�tel el�tt �p�tett�k �jra k�zadakoz�sb�l a fedel�t. Ugyanis 1697. �vben �ri�si t�zv�sz puszt�tott Kolozsv�rt s ekkor le�gett a piaci templom tet�zete �s azzal szemben lev� �jabb f�iskola is. Nagy �ldozattal �jra�p�tett�k, de alig haszn�lt�k n�h�ny �vig, a jezsuit�k kieszk�z�lt�k a kir�lyn�l, hogy ezt is elvegy�k, 1716 m�rcius 30-�n katonas�ggal k�r�lvett�k a templomot, kulcs�t az unit�riusokt�l elvett�k �s �tadt�k a r�mai katholikus p�sp�knek. Ugyanakkor elvett�k a templommal szemben lev� m�sodik f�iskol�t �s az unit�riusoknak a v�ros hat�r�ban lev� t�bb birtok�t. Ugyanezen id�ben (1716— 1740-ig) a vid�ken is sok egyh�zk�zs�g�nk templom�t foglalt�k el; (tordai, brass�i, laborfalvi, bordosi, sz�kefalvi templomokat). Az unit�riusok Kolozsv�rt templom �s f�iskola n�lk�l maradtak. De akkor is �sszegy�ltek mag�nh�zakn�l, hogy hit�k szerint im�dkozzanak. A cs�gged�st nem ismer�, er�slelk� Alm�si Mih�ly p�sp�k b�ztatta �s b�tor�totta a cs�gged�ket, hogy b�zzanak egy igaz Istenben, ki nem hagyja el az � n�p�t. 6. Szent�brah�mi Mih�ly p�sp�ks�ge. (1737—1758.) Az egyh�z megment�se �rdek�ben telt l�p�sek. Mid�n az unit�rius egyh�z a legnagyobb csap�sokat szenvedte, az isteni gondvisel�s adott b�torlelk� vezet� embereket, kik megmentett�k egyh�zunkat az elpusztul�st�l. Ebben az id�ben vezet� f�uraink k�z�l t�bben �tt�rtek a r�m. kath. vall�sra, ezeknek a kir�ly magas hivatalokat �s birtokokat adom�nyozott. De voltak f��ri csal�daink k�z�l t�bben, kik h�vek maradtak az �si unit�rius hit�kh�z. Ilyenek voltak a sz�plaki Petrichevich Horv�th-, a vargyasi D�niel-, a homor�dszentm�rtoni Bir�-csal�dok �s m�g m�sok. E csal�dok vezet� tagjai, mid�n l�tt�k egyh�zunk veszedelmes helyzet�t, gy�jt�st ind�tottak �s a begy�lt �sszegb�l egy olyan „k�zegyh�zi alapot" l�tes�tettek, melyb�l a legsz�ks�gesebb kiad�sokat fizethett�k. Az egyh�z �gyeinek ebben a neh�z helyzetben kiv�l� lelkes munk�sa volt Szent�brah�mi Mih�ly, kit az egyh�z m�sodik megalap�t�j�nak nevez�nk. Atyja, nagyatyja pap volt. Tanul�sai bev�gz�se ut�n a kolozsv�ri f�iskol�n�l tan�r lett. Mikor a m�sodik f�iskol�t elvett�k az unit�riusokt�l, Dim�ny P�l iskola-igazgat�, P�lffy Zsigmond kolozsv�ri pap �s Szent�brah�mi vigasztalt�k �s biztatt�k a szomorkod� tanul�kat, hogy gondoskodni fognak sorsukr�l. Szent�brah�mi derekasan kivette r�sz�t az egyh�z-�p�t� munk�ban. Minden erej�t az egyh�znak �ldozta, n�gyf�le hivatalt viselt egyszerre, csakhogy egyh�zun kat meger�s�thesse. Mid�n azt�n az egyh�z (1737-ben) p�sp�knek v�lasztotta, ebben a sz�p �ll�sban m�g t�bbet munk�lkodott. P�sp�ks�ge idej�ben rendezt�k az istentiszteleti szertart�spkat; meghat�rozt�k az �szi �rvacsoraoszt�s idej�t, Szent Mih�ly-napj�t k�vet� vas�rnapra; az egyh�zk�zs�gek vagyonaiknak kezel�s�r�l �venk�nt sz�mad�st kellek beadjanak az egyh�zi fels�bb hat�s�gnak. Alatta hozt�k azt a sok ideig fenn�llott t�rv�nyt, hogy a p�sp�k �s esperesek, a zsinati gy�l�seken hivatalaikr�l mondjanak le s csak akkor viselhess�k tov�bb, ha a k�zbizalom m�lt�nak �t�li ism�t �ket arra. Irt t�bbf�le tank�nyvet, halotti �s egyh�zi besz�deket. Legnevezetesebb k�nyvei: „A kereszt�ny hittudom�ny �sszege az unit�riusok szerint", mely az unit�riusok hitt�teleit tartalmazza; tov�bb� „Imak�nyv", mely m�g m�ig is haszn�latban van sok kereszt�ny csal�dban. �tjav�totta a templomi �nekesk�nyvet s kihagyta bel�le az „�tkoz�d� zsolt�rokat", mivel az a J�zus �ltal hirdetett kereszt�ny szellemmel nem egyezik meg. Ezen sokf�le munk�ss�g�val bebizony�totta, hogy m�lt�n mondott�k r�la, hogy „� az unit�riusok szeme, sz�ve �s sz�ja" volt. 7. Agh Istv�n p�sp�ks�ge. (1758—1786.) . A „t�relmi rendelet" kiad�sa. (1781.) Kedvez�bb helyzetek az unit�riusokra Agh Istv�n p�sp�ks�ge idej�nek els� fel�ben egyh�zunknak m�g mindig neh�z helyzete volt. A sok templom �s iskola elv�tele mellett, m�g nehezebb� tette az unit�riusok helyzet�t III. K�roly �s M�ria Ter�zia uralkod�k azon rendelete, mely szerint unit�rius vall�s� ember semmif�le hivatalba nem juthatott. Ez a neh�z helyzet csak akkor sz�nt meg. mid�n II, J�zsef lett az uralkod� (1780). Ez a felvil�gosult, okos �s nemessz�v� uralkod� m�r mint tr�n�r�k�s beutazta az eg�sz orsz�got. Erd�lybe is elj�tt, Kolozsv�rt val� id�z�se alatt Agh Istv�n p�sp�k is kihallgat�st k�rt a leend� kir�lyt�l s mid�n az egyh�zi f�jegyz� k�s�ret�ben megjelent el�tte, elmondta a sok s�relmet, b�ntal-maz�st �s �ld�ztet�st, mely az unit�riusokat �rte. A leend� kir�ly a panaszokat meghallgatta �s meg�g�rte, hogy seg�teni fog az unit�riusok helyzet�n. Miut�n II. J�zsef az unit�rius vall�st nem ismerte, megk�rdezte a p�sp�k�t, hogy" mit hisznek az unit�riusok? Mid�n a p�sp�k elmondotta az unit�rius vall�s egyszer� �s tiszta tan�t�sait, II. J�zsef �gy sz�lt: „Nem lenne rossz mindenkinek megengedni, hogy v�laszthassa azt az utat a mennybemenetelre, amely neki tetszik". Tr�nral�p�se ut�n mindj�rt kiadta a, „t�relmi rendeletet" s ezzel megsz�ntette a protest�nsok �ld�z�s�t �s val�s�gban is szabad vall�sgyakorlatot biztos�tott sz�mukra az eg�sz orsz�gban. E rendelet kiad�sa ut�n b�trabban kezdtek templomokat �s iskol�kat �p�teni, mivel nem f�lhettek most att�l, hogy azokat ism�t elveszik. A t�relmi rendelet kiad�sa ut�n unit�rius egyh�zunkban is — annyi �ld�ztet�s �s szenved�s ut�n — megindult a szabadabb fejl�d�s. II. J�zsef hal�la ut�n II. Leopold az 1790—91-iki 26-ik t�rv�nycikkben biztos�totta, a t�relmi rendelet szellem�ben, a protest�nsok jogait. IV. R�SZ. Az egyh�z meg�jhod�sa. 1. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge. (1786—1811.) A kolozsv�ri templom �s f�iskola �p�t�se. Zsuki L�szl� adom�nya. A sz�kelykereszt�ri iskola �p�t�se. L�z�r Istv�n p�sp�ks�ge idej�ben az unit�riusok megkezdhett�k m�r az �p�t�seket �s alkot�sokat. A kolozsv�ri unit�riusoknak m�g mindig nem volt templomuk, pedig m�r 80 esztend� telt el a piaci templom elv�tele �ta. Nem a buzg�s�sg, vagy �ldozatk�szs�g hi�nya miatt nem �p�tettek, hanem az�rt, mert att�l f�ltek, hogy fel�p�tik az �j templomot s azt is elveszik. A „t�relmi rendelet" kiad�sa ut�n m�r gondolni lehetett a templom�p�t�sre. K�szen is �llott erre az eg�sz unit�rius egyh�z �gy Kolozsv�rt, mint a vid�ken. Ezt mutatta az a lelkes k�zadakoz�s �s k�zmunka, mely olyan sz�p eredm�nnyel j�rt, hogy p�r esztend� alatt (1796-ban) a ma is haszn�latban lev� Kossuth Lajos-utcai unit�rius templomot fel�p�tett�k �s megnyitott�k. De ugyanakkor sz�ks�g volt f�iskola �p�t�s�re is, mert a piaci f�iskola elv�tele ut�n, csak f�b�l �p�tett iskolahelyis�gek voltak, melyekhez a tanul�k toldtak 1—2 szob�t, hogy legyen hely, hol tanuljanak. Ism�t gy�jt�st ind�tottak, de a begy�lt �sszeg nem volt el�g az iskola fel�p�t�s�re, Ekkor a gondvisel�s egy �ldozatk�sz, nemessz�v� adom�nyoz�t adott egyh�zunknak, kit Zsuki L�szl�-vak h�vt�k. Zsuki 80.000 forintot �r� vagyont hagyom�nyozott az unit�rius egyh�znak. Ezzel a nemes cselekedet�vel els� nagy j�i-tev�je lett unit�rius egyh�zunknak. Ez �sszegb�l �p�tett�k fel az �j f�iskol�t (1806-ban), befejezt�k a templom munk�latait �s jav�tott�k a tan�rok fizet�s�t. A templom �s f�iskola fel�p�t�se �rdek�ben sokat tett �s munk�lkodott Petricsevics Horv�th Ferenc egyh�zi f�gondnok �s L�z�r Istv�n p�sp�k. �k ketten nyert�k meg Zsuki L�szl� j�indulat�t arra, hogy vagyon�t az unit�rius egyh�znak hagyja. A sz�kelykereszt�ri f�gimn�zium sok �gyes, der�k embert nevelt a sz�kely fi�kb�l a haz�nak. Az unit�rius vall�s kezdett�l fogva ink�bb a sz�kely n�p k�z�tt volt elterjedve �s a sok �ld�ztet�s alatt is a sz�kely n�p k�z�l maradtak meg legt�bben mellette, Udvarhely-, H�romsz�k- �s Marostordamegy �kben. Az 1800-as �vek elej�n Szab� S�muel isk. tan�t�, k�s�bb igazgat�, bej�rta a sz�kely falukat �s megmagyar�zta a n�pnek, hogy milyen nagy sz�ks�g van gyermekeik tan�ttat�sa �rdek�ben Sz�kelykereszt�ron egy gimn�ziumra. A lelkes�t� felh�v�snak olyan eredm�nye lett, hogy az egyh�zk�zs�gek tagjai k�vet, meszet, f�t vittek �s m�g sokan az �p�t�sn�l is seg�tettek, 1804-ben nyilt meg a gimn�zium s ma Is fenn�ll, mint m�sodik f�gimn�ziuma unit�rius egyh�zunknak. Koronka J�zsef, Marosi Gergely, S�ndor J�nos �s Pap M�zes igazgat�k munk�lkodtak fejleszt�se �s fennmarad�sa v�get. 2. Augusztinovics P�l (1773—1837. t) Egyh�zunk m�sodik nagy j�tev�je. Unit�rius egyh�zunkat, vagyoni szeg�nys�ge mellett is az 1811-ik �vben igen nagy vesztes�g �rte. Ugyanis a hosszas h�bor�z�s Eur�pa t�bbi orsz�gaival egy�tt, Magyarorsz�got is olyan helyzetbe juttatta, hogy a p�nz �rt�k�t egy�t�d �rt�k�re kellett lesz�ll�tani (100 forint csak 20 forintot �rt). Ez a nagy p�nzvesztes�g ami szeg�ny egyh�zunkat a megsemmis�l�ssel fenyegette, ha Augusztinovics nagylelk� hagyom�nya nem �rkezik meg. Auguszt�novics P�l �sei Lengyelorsz�gb�l menek�ltek volt ide Erd�lybe. Atyja Szent�brah�mon pap volt. � is a papi p�ly�m k�sz�lt, de abban az id�ben, miel�tt pap lett valaki, 1—2 �vig k�ztan�t�i �s �nek-vez�ri hivatalt is kellett viselnie. Augusztinovicsnak nem volt megfelel� �nekhangja s ez�rt a papi p�ly�t otthagyta �s vil�gi p�ly�ra ment, hol mint szeg�nysors� ifj�, sok k�zdelmen ment kereszt�l. De szorgalm�val �s j� igyekezet�vel igen magas hivatalba jutott. Tanul�si idej�n �s p�ly�j�n az unit�rius egyh�z is seg�tette. Mikor azt�n mint magasrang� hivatalnok Erd�lybe j�tt, az egyh�z f�gondnok�nak is megv�lasztott�k. Augusztinovics annyira h�l�s volt mindezek�rt, hogy hal�la el�tt 60.000 forintot er� vagyon�t az unit�rius egyh�znak hagyom�nyozta. Augusztinovics P�l (meghalt 1837-ben) a kissolymosi egyh�zk�zs�g temet�j�ben van eltemetve. S�rja f�l� az unit�rius egyh�z d�szes eml�kk�vet �ll�ttatott. 3. Brassai S�muel. (1797—1897, ) Torock�szentgy�rgy�n sz�letett (1797-ben); m�r gyermek �s ifj�kor�ban szeretett tanulni �s olvasni. Fel van jegyezve r�la, hogy �llel hordogatta az apja k�nyveit m�heskertj�k kis szob�j�ba �s ott olvasgatott s arr�l, amit olvasott, feljegyz�seket k�sz�tett mag�nak. Ifj� kor�ban t�bb ideig h�zitan�t� volt nagy �ri "csal�dok gyermekein�l, 45" �ves kor�ban a kolozsv�ri unit�rius f�iskol�hoz v�lasztott�k meg el�bb tan�rnak, k�s�bb igazgat�nak. Az � kezdem�nyez�s�re hozt�k be az addig latin nyelv� tan�t�s helyett a magyar nyelven val� tan�t�st. K�l�nf�le tant�rgyakat tan�tott �s azokhoz tank�nyveket �rt: sz�mtan, m�rtan, f�ldrajz, n�met nyelv... �s m�g t�bb m�s t�rgyhoz. Mid�n az 1848-iki magyar szabads�gharcot az osztr�kok az orosz katonas�g seg�ts�g�vel levert�k, azokat a f�rfiakat, akik vezet�k voltak a szabads�gharcban, �ld�zt�k, Ez�rt, hogy az elfogat�si �s b�rt�nbe z�r�st kiker�lj�k, sokan bujdostak az orsz�g k�l�nb�z� r�szeiben. Brassai is ezen bujdos�k k�z�tt volt. Mikor az �ld�ztet�sek megsz�ntek, visszat�rt Kolozsv�rra, hol nemsok�ra megalak�tott�k az „Erd�lyi M�zeum Egyletet", melynek Brassai lett az igazgat�ja. Itt k�t legkedvesebb tudom�ny�val, a n�v�nytannal s a csillag�szattal foglalkozott legt�bbet. Nagyon szerette az �neket s a zen�t, k�l�n�sen a zongor�t. Sokszor messzi v�rosokba elment az�rt, hogy egy-egy kiv�l� �nekest, vagy zene-, zongoram�v�szt meghallgasson. 75 �ves volt, mikor a kolozsv�ri Tudom�ny Egyetemet megnyitott�k s annak egyik tan�r�ul �t nevezt�k ki. Nagy tudom�nyoss�g�t s ismeret�t mutatta az, hogy t�z nyelv�t besz�lt �s t�zf�le tudom�nyt tan�tott. Nemcsak az unit�rius egyh�zban ismert�k el kiv�l� tehets�g�t s nagy tud�s�t, hanem az eg�sz vil�gon. Ez�rt vil�gh�r� egyetemes tud�s (polihisztor) nevet kapott. S ezen nagy tud�sa mellett is buzg� vall�sos �rz�s� ember volt. A „D�vid Ferenc Egylet"-nek � volt az els� eln�ke. Mindenki annyira tisztelte �s szerette, hogy „Brassai b�csi"-nak h�vta. Csal�dot nem alap�tott, a szeg�nysors� tanul� ifjak voltak az � gyermekei, kiket tanul�saikban seg�tett. 1897-ben, teh�t �ppen sz�z �ves kor�ban h�lt meg. A kolozsv�ri temet�ben nyugosznak porai. Eml�k�t az egyh�zn�l 40.000 korona alap�tv�ny�val �s sz�p k�nyvt�r�val is meg�r�k�tette. 4. Kriza J�nos p�sp�ks�ge, (1861—1875.) Egyh�zunk fenn�ll�s�nak h�romsz�z�ves (1868.) eml�k�nnepe. Kriza J�nos Erd�vid�ken, Nagyajta (H�romsz�k m.) k�zs�gben sz�letett (1811-ben). Feln�tt kor�ban egyik vers�ben meg is �nekelte sz�l�f�ldj�t: Erd�vid�k az �n haz�m, Z�ld erd� z�g�s�n, Vadgalamb sz�l�s�n, Nevelt fel j� ap�m, A sz�kelykereszt�ri �s kolozsv�ri f�iskol�ban tanult. M�r tanul� kor�ban �rogatott verseket. Tanul�sa bev�gz�se ut�n el�bb kolozsv�ri pap �s tan�r, k�s�bb (1881-ben) p�sp�k lett. Figyelemmel k�s�rte a sz�kely n�p �let�t, mese-mond�sait, versel�seit s � maga is �rt k�ltem�nyeket. Az � kezdem�nyez�s�re jutottunk �sszek�ttet�sbe Angolorsz�gban �l� angol unit�rius testv�reinkkel, akik sok seg�ts�gben r�szes�tettek minket �s k�z�l�k az�ta t�bbsz�r t�bben megl�togattak itt Erd�lyben. P�sp�ks�ge idei�ben �nnepelte meg egyh�zunk fenn�ll�s�nak 300 �ves �vfordul�j�t Torda v�ros�ban. Az 1568-iki tordai orsz�ggy�l�s mondotta ki a „lelkiismereti szabads�got" s ezzel az unit�rius egyh�z �let�t biztos�totta. Azonban a sz�zadik �s a k�tsz�zadik �vfordul� alkalm�val is olyan �ld�z�tt rossz helyzetben volt egyh�zunk, hogy �nnepelni nem tudott. A 800 �ves fordul�t a tordai zsinati gy�l�sen �nnepelte meg 1863-ban. Ez �nnepre angolorsz�gi unit�rius testv�reink is elk�ld�tt�k k�pvisel�j�ket. Kriza p�sp�knek kiv�l� �rdeme az egyh�z�rt v�gzett munk�ss�g�n k�v�l az a munk�ja, mellyel a sz�kely n�p �nekeit, verseit, mes�it �sszegy�jt�tte �s „Vadr�zs�k" c�m� k�nyvben kiadta. Hal�la (1875-ben) nagy vesztes�g volt nemcsak egyh�zunkra, hanem a tudom�nyos vil�gra is. 5. Ferencz J�zsef p�sp�ks�ge (l876—1928.) D�vid Ferenc hal�l�nak h�romsz�z�ves (1879.) �s sz�let�s�nek n�gysz�z�ves (1910.) �vfordul�ja. Kriza p�sp�k hal�la ut�n, az �rkosi zsinati gy�l�sen (1876-ban) Ferncz J�zsef kolozsv�ri unit�rius papot v�lasztott�k meg p�sp�knek. Mindj�rt p�sp�ks�ge harmadik �v�ben (1879-ben) az � kezdem�nyez�s�re �nnepelte meg egyh�zunk nyilv�nosan D�vid Ferenc vall�salap�t�nk hal�l�nak eml�kezet�t, amit addig az ideig, a sok �ld�ztet�s miatt nem tehettek meg. Az 1879-ik �vben volt el�t�ltet�s�nek �s hal�l�nak h�romsz�z �ves fordul�ja, melyet az unit�rius k�z�ns�g a Sz�kelykereszt�ron tartott zsinati gy�l�sen �nnepelt meg. Ferencz J�zsef p�sp�k gy�ny�r� sz�p egyh�zi besz�det tartott D�vid Ferenc kiv�l� munk�ss�g�r�l �s �rdemeir�l. Ez alkalomra Jakab Elek unit�rius t�rt�net�r�nk meg�rta D�vid .Ferenc �letrajz�t �s v�gzett munk�ss�g�t. Ferencz J�zsef p�sp�k pedig adom�nyokb�l 10.000 forintot gy�jt�tt „D�vid Ferenc-alap�tv�ny" c�men. P�r �v m�lva (1884-ben) Dr. Boros Gy�rgy papnevel� int�zeti tan�r ind�tv�ny�ra megalak�tott�k a „D�vid Ferenc Egyletet", mely az „Unit�rius K�zl�ny" c�m� lap kiad�s�val igen j� eszk�z volt az unit�rius vall�s helyes megismertet�s�re. Ez id�t�l kezdve unit�rius egyh�zunk sz�pen fejl�d�tt �s er�s�d�tt Ferencz J�zsef p�sp�k b�lcs korm�nyz�sa alatt. A magyar �llam seg�lyezte egyh�zunkat, iskol�inkat, elismerte, hogy egyh�zunk a halad�s�rt, a m�velts�g�rt sokat tett. 1910-ben egyh�zunk ism�t eml�k�nnepet rendezett Kolozsv�rt vall�salap�t�nk sz�let�s�nek n�gysz�z �ves fordul�ja alkalm�b�l. Ez �nnep eml�k�t azzal akarta egyh�zunk meg�r�k�teni, hogy „D�va v�r" romjai k�z�tt, m�g �ps�gben maradt kis b�rt�nszer� helyis�gben, egy eml�kt�bl�t �ll�tott fel, D�vid Ferenc eml�k�nek meg�r�k�t�s�re. Erre az �nnepre Angolorsz�gb�l �s Amerik�b�l sz�zn�l t�bb unit�rius testv�r�nk j�tt el tisztelet�t tenni D�vid Ferenc eml�k�nek. A vil�gh�bor� befejez�se ut�n (1918) ism�t sok anyagi �s szellemi k�zdelemben van r�sze egyh�zunknak, de rem�lj�k, hogy az id� meg�rt�st fog hozni. 6. Berde M�zes. (1815—1893. ) J�tev�ink fejedelme. Egyszer� sz�kely sz�l�knek volt a gyermeke. Laborfalva (H�romsz�k m) k�zs�gben sz�letett (1815-ben). El�bb �gyv�d, k�s�bb orsz�ggy�l�si k�pvisel� volt. Azut�n pedig egyes nagyobb f��ri uradalmak j�sz�gigazgat�ja lett. Minden hivatal�ban rendszeret� s annyira szigor�an takar�kos volt, hogy akik csak k�ls�b�l �t�lt�k meg, fukar-f�sv�nynek nevezt�k. De ennek az volt a magyar�zata, hogy � annyi vagyon gy�jt�s�t t�zte ki c�lul maga el�, amib�l a szeg�ny unit�rius egyh�zat felseg�theti. Az volt a sz�j�r�sa: „Meg akarom mutatni, hogy a szeg�ny leg�ny is haszn�ra lehet a t�rsadalomnak, az emberis�gnek." Berde M�zes ezt meg is mutatta, mert p�ratlan szorgalommal gy�jt�tt sz�p vagyon�val, haszn�ra �s boldog�t�s�ra lett egyh�zunknak. Akkor egymilli� k�tsz�zezer koron�t �r� vagyon�t egyh�zunk nevel�si c�ljaira hagyom�nyozta. Arr�l akart f�leg gondoskodni, hogy a szeg�ny sors� sz�kely tanul�knak meg legyen a mindennapi kenyere. Ez�rt olyan alap�tv�nyt is tett, hogy egyik birtok�nak az �vi j�vedelm�b�l k�tsz�z tanul�nak biztos�tva volt a kenyere („Berde cip�"). A Berde M�zes sz�p hagyom�nya tette lehet�v� a kolozsv�ri mostani d�szes, sz�p koll�gium fel�p�t�s�t. Berde M�zes f�ldi porr�szei (mh. 1893-ban) a kolozsv�ri temet�ben pihennek. Nev�t �s eml�k�t h�l�s kegyelettel �rizz�k.


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Hitoktat�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.66 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|