Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
J�nius 27, 2006 06:11 CDT

Dr. Rezi Elek: UNIT�RIUS HIT �S ERK�LCSTAN

Tank�nyv a VI. oszt�lyos tanul�k sz�m�ra

Szerz�: . 5304 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


UNIT�RIUS HIT �S ERK�LCSTAN Tank�nyv a VI. oszt�lyos tanul�k sz�m�ra �rta: Dr. Rezi Elek Kiadja az Unit�rius Egyh�z 1993. TARTALOMJEGYZ�K I. R�SZ 1. A vall�s 2. A vall�s elemei 3. A kijelent�s 4. A Biblia 5. Hogyan tekints�nk a Bibli�ra? 6. Ki Isten? 7. Egy az Istent 8. Milyen Isten? 9. Isten munk�i 10. Az im�ds�g 11. Isten gyermeke: az ember 12. Az ember hivat�sa 13. KI sz�munkra J�zus? 14. Legy�nk J�zus k�vet�i! 15. Isten �g�rete: az �r�k�let 16. Szertart�saink 17. Egyh�zi �nnepeink II. R�SZ 1. Az erk�lcstan t�rgya 2. Mi�rt sz�ks�ges a kereszt�ny erk�lcs? 3. Az er�nyek 4. A lelkiismeret 5. A szabadakarat 6. Az erk�lcsi jellem 7. Az �let megbecs�l�se 8. A t�zparancsolat 9. A b�n �s b�nbocs�nat 10. �nmagunk ir�nti k�teless�geink 11. Embert�rsaink ir�nti k�teless�gek 12. Isten Ir�nti k�teless�geink 13. Egyh�zunk Ir�nti k�teless�geink 14. K�rnyezet�nk ir�nti k�teless�geink 15. A csal�di �let 16. A munka szeretete I.R�SZ 1. A VALL�S A vall�s az embernek Istenhez val� hit- �s szeretetviszonya, �s e viszony meg�l�s�b�l sz�rmaz� igaz �s erk�lcs�s �letvitele. Term�szetesen ahhoz, hogy valaki ir�nt valamilyen viszonyunk, kapcsolatunk, k�t�d�s�nk legyen, sz�ks�ges azt megismerni. Ez�rt Isten megismer�se az els� l�p�s a vall�s vil�g�ban. A vall�sban azonban nem csup�n az Isten �s az ember kapcsolata jut kifejez�sre. Az eg�szs�ges vall�soss�g mag�ban foglalja az embert�rsaink �s a vil�g ir�nti viszonyul�sunkat is. Ez �rthet�, hiszen embert�rsunk (felebar�tunk) �ppen �gy isten gyermeke, mint mi, �s a vil�g az Isten �s az ember munk�j�nak a sz�ntere. �gy a vall�s t�rgyk�re: Isten, ember �s a vil�g. Viszonyul�sunk Istenhez, embert�rsainkhoz �s a vil�ghoz nem lehet ak�rmilyen. Az unit�rius ember sz�m�ra a viszonyul�s alapja �s fokm�r�je a szeretet. Erre J�zus tan�totta meg az emberis�get, aki a vall�sos �let legf�bb k�vetelm�ny�nek a szeretetet jel�lte meg: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes telkedb�l, teljes elm�db�l �s minden er�db�l... Szeresd felebar�todat, mint �nmagadat" (M�rk evang�liuma 12,29-31). A vall�s alapvet� c�lja, hogy az embert eg�sz �lete folyam�n �letfelfog�s�ban �s �letvitel�ben t�mogassa. Ez�ltal hozz�seg�ti, hogy felismerje l�t�nek igazi �rtelm�t �s azokat a "biztos�t�kokat", amelyeket csak a gondvisel� Isten adhat sz�m�ra. T�ves lenne azt gondolni, hogy a vall�soss�g egyszer�en csak Istenben val� hitet jelent. A vall�soss�gunkat bizony�tani kell megfelel� �s igazolt cselekedetekkel. Erre figyelmeztet a Biblia �zenete is: "Mutasd meg n�kem a te hitedet a cselekedeteidb�l �s �n meg fogom mutatni az �n cselekedeteimb�l az �n hitemet" (Jakab levele 2,18/b). Ez�rt van szoros kapcsolat a vall�s �s az erk�lcs k�z�tt. Nem besz�lhet�nk k�l�n vall�sos �s k�l�n erk�lcs�s emberr�l. Az igazi emberi �letet csak e kett� �sszehangolt egy�ttm�k�d�se biztos�thatja. Vall�soss�gunkat teh�t Istennek tetsz�, embert�rsainkat szeretettel szolg�l� �s a vil�got sz�p�t� �lettel kell, hogy megmutassuk. Sz�munkra a vall�soss�g �gy l�nyeg�ben naponk�nti bizonys�gtev�s a szeretetr�l ! A mi vall�sunkat unit�rius kereszt�ny vall�snak nevezz�k. Jegyezz�k meg, hogy a vall�s tudom�nyos tanulm�nyoz�s�val a teol�gia foglalkozik, A teol�gia k�t g�r�g sz�b�l �ll: theosz (jelent�se: Isten) �s logia (jelent�se: tan, besz�d, ismeret). �gy a teol�gia Istenr�l sz�l� besz�d, tan, tan�t�s. K�RD�SEK 1. Mi a vall�s? 2. Mi a vall�s t�rgyk�re? 3. Mi�rt fontos a szeretet a vall�sban? 4. Mi a vall�s c�lja? 5. Mivel kell megmutatni vall�soss�gunkat? 6. Mi a teol�gia? BESZ�LGESS�NK Kik ir�nt kell szeretettel viszonyulnunk? Mi�rt? ARANYMOND�S "Azonk�ppen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott �nmag�ban" (Jakab 2,17). IM�DKOZZUNK Isten�nk, b�zunk Benned �s szeret�nk T�ged. Seg�ts, hogy szeretni tudjuk embert�rsainkat �s a vil�got is. �men. 2. A VALL�S ELEMEI A vall�s szorosan az emberhez kapcsol�dik, mert csak egyed�l az ember k�pes az Istennel val� kapcsolat tudatos meg�l�s�re. Azt is mondhatn�nk a vall�soss�g emberi mivoltunk velej�r�ja. Vall�soss�gunk meg�l�se �rdek�ben sz�ks�g�nk van �rtelemre, �rzelemre, akaratra �s hitre. Vess�nk egy pillant�st a vall�snak ezen n�lk�l�zhetetlen elemeire. Az �rtelem az ember saj�tos, jellegzetes k�pess�ge, amellyel ismereteket szerz�nk, olyan valamit tudunk meg, amelyr�l addig nem volt tudom�sunk. Seg�ts�g�vel d�ntj�k el, �t�lj�k meg, hogy v�gs� soron mit jelent valaki/valami re�nk n�zve. Az �rtelem szerepe a vall�sban, k�l�n�sen a vall�s tudom�nyos tanulm�nyoz�s�ban nyomul el�t�rbe, megteremtv�n a teol�gi�t. Az �rzelem az ember bens� mivolt�nak saj�tos megnyilv�nul�sa. Az �rzelem valaki/valami ir�nti bels� viszonyul�sunkat fejezi ki. Az �rzelem vil�ga annyira gazdag, hogy sokszor szavainkkal nem is vagyunk k�pesek kifejezni. Ez�rt gyakran leolvashatjuk az arcr�l, meg�t�lhetj�k a magatart�sb�l, �rulkodnak r�la a k�nnyek. A vall�s vil�g�ban nagy szerepe van az �t�l�snek, a vall�sos tapasztalatszerz�snek. Az akarat az a k�pess�g, amelynek seg�ts�g�vei az �rtelemmel megismert, az �rzelemmel megragadott dolgokat elfogadjuk vagy elutas�tjuk, s ez�ltal d�nt�nk a hozz� val� viszonyul�sunkr�l. Az akarat a k�lvil�g el�tt a cselekedetekben nyilv�nul meg. Ez�ltal a vall�soss�g k�ls� megnyilv�nul�s�t mutatja. A vall�sos hit egy rem�nyteljes bizalmat jelent Istenben, a gondvisel� Aty�ban. A hit Istent�l aj�nd�kozott val�s�g �s �ppen olyan term�szetes megnyilv�nul�sa az emberi l�leknek, mint az �rtelem, �rzelem vagy az akarat. �rt�ke att�l f�gg, hogy mennyire veszi ig�nybe az ember. A hit nem sz�letik m�r�l holnapra, fejleszteni, er�s�teni kell. A hitbeli n�veked�snek is megvannak a maga saj�tos fokozatai. Ez�rt keresn�nk kell azokat az alkalmakat, amelyek �ltal hitbeli n�veked�s�nket munk�lhatjuk: az im�dkoz�s, bibliaolvas�s, temploml�togat�s, egyh�zi �nekek �nekl�se, vall�s�r�kon val� r�szv�tel, a j� gyakorl�sa stb. Az igazi vall�soss�g l�nyeges felt�tele az, hogy a vall�s eml�tett elemei k�z�tt �sszhang legyen. Egyiket sem emelhetj�k ki a t�bbi k�r�ra, mert az egyoldal�s�ghoz, sz�kl�t�k�r�s�ghez vezethet K�RD�SEK 1. Sorold fel a vall�s elemeit! 2. Mi az �rtelem? 3. Mi az �rzelem? 4. Mi az akarat? 5. Mi a vall�sos hit? 6. Milyen kell legyen a kapcsolat a vall�s elemei k�z�tt? BESZ�LGESS�NK Milyen k�vetkezm�nnyel j�rna a vall�soss�gra n�zve, ha csak az �rtelmet emeln�nk ki? H�tha csup�n csak az �rzelmet? H�tha csak a vall�sos hitet? ARANYMOND�S "J�rjatok m�lt�an az �rhoz, teljes tetsz�s�re, minden j� cselekedettel gy�m�lcs�t teremv�n �s n�vekedv�n az Isten megismer�s�ben" (P�l levele a koloss�iakhoz 1,10) IM�DKOZZUNK Isten�nk, szeretn�nk j� gyermekeid lenni. Azzal igyeksz�nk err�l bizonys�got tenni, hogy naponk�nt m�ly�tj�k vall�soss�gunkat. �men. 3. A KIJELENT�S Isten megismer�se az els� l�p�s a vall�s vil�g�ban. Hogyan ismerhetj�k meg Istent, aki l�thatatlan? - tehetj�k fel jogosan a k�rd�st. E neh�znek t�n� k�rd�s megv�laszol�s�ra maga Isten j�n seg�ts�g�nkre. Isten l�ny�t �s akarat�t kinyilv�n�tja, k�zli, megismerteti az emberekkel, s ezt a tev�kenys�get kijelent�snek nevezz�k. A kijelent�s t�nye teh�t Isten gondvisel� szeretet�nek a jele, hogy �nmag�t �s akarat�t az ember tudom�s�ra hozza. Hol �s hogyan ismerteti meg a j� Isten mag�t vel�nk? A HOL k�rd�sre a k�vetkez� v�laszokat adhatjuk: a. A term�szetben - Isten besz�l, tan�t, �zen a term�szeten kereszt�l, csak meg kell �rteni, fel kell fogni. A term�szetben Isten munk�j�nak a jeleit l�thatjuk. Egy h�res francia gondolkod� (Rousseau) sz�pen nyilatkozott: "N�zd a term�szetet �s hallgass a bels� hangra, ezekben mindent elmondott az Isten, mit mondhat m�g az ember?". P�l apostol is hangs�lyozta, hogy Isten megismerhet� "alkot�sainak �rtelmes vizsg�lata �ltal" (P�l levele a r�maiakhoz 1,19). Ebb�l sz�munkra egy fontos hitelvi meggy�z�d�s fakad: v�deni, �polni, gondozni kell a term�szetet, mint a kijelent�s hely�t! b. A t�rt�nelemben - Isten megismerteti mag�t �letform�l� t�rt�neti esem�nyekben, egy-egy szem�lyis�g, csal�d, n�p �let�nek esem�nyeiben, �let�kre d�nt� hat�s� t�rt�n�sekben, c. A lelkiismeretben - A lelkiismeret�nk seg�ts�g�vel Isten a lelki bens�nkben teszi nyilv�nval�v� mag�t. Ez�rt a lelkiismeretet Isten szav�nak is nevezik, mely figyelmeztet a j�ra �s a rosszt�l visszatartani igyekszik. d. Kiv�l� vall�serk�lcsi szem�lyis�gek tan�t�sai �ltal. Egyes emberek fog�konys�guk, lelkis�g�k, bels� tapasztal�saik alapj�n jobban �s igazabban meg�rtik a kijelent�st. �k nem �rzik meg �nz� m�don a maguk sz�m�ra, hanem tov�bbadj�k embert�rsaiknak is. Ilyenek voltak a pr�f�t�k, a vall�salap�t�k, az apostolok, a reform�torok �s kiemelked� vall�serk�lcsi szem�lyis�gek: f�rfiak �s n�k, vil�giak �s egyh�ziak egyar�nt. A kiv�l� szem�lyis�gek k�z�l a kereszt�ny ember sz�m�ra kiemelkedik J�zus, aki a legteljesebben ismerte meg Istent �s akarat�t. �let�vel, cselekedeteivel arr�l bizonys�got tett �s minket is bizonys�gtev� �letre h�v el. Ez�rt sz�munkra J�zus ma is "�t, igazs�g �s �let". A HOGYAN k�rd�sre a v�laszunk az, hogy egyetemes m�don. Ez azt jelenti, hogy Isten mindenki sz�m�ra �s mindenhol ismertt� teszi mag�t. Isten nemcsak a m�ltban, hanem a jelenben is kijelenti mag�t, s�t tov�bb tart ez a j�v�ben is mindaddig, am�g azt Isten j�nak �s sz�ks�gesnek tartja. Ezt a kijelent�s folytonoss�g�nak, �lland�s�g�nak nevezz�k. A kijelent�s sor�n teh�t Istenr�l szerz�nk ismeretet. Tudnunk kell azonban azt, hogy minden ismeret csak az�ltal lesz �rt�kes �let�nkben, ha annak j�s�gait felhaszn�ljuk. �gy megismerve Istent, az � akarat�t, �nmagunk �s m�sok �let�t is alak�thatjuk. Mi ez�ltal a kijelent�sben egy embernevel�i, emberform�l�i c�lt is l�tunk, Istenr�l sz�l� ismeret�nk �s vall�serk�lcsi �let�nk n�lk�l�zhetetlen alapja a Biblia. K�RD�SEK 1. Mit �rt�nk a kijelent�sen? 2. Hol Ismerteti meg mag�t az Isten? 3. Hogyan Ismerteti meg mag�t Isten? 4. Ml �ltal lesz a kijelent�s hasznos sz�munkra? BESZ�LGESS�NK Hogyan ismerhet�nk meg valakit? (L�tjuk, �rezz�k, hallunk r�la, valamib�l k�vetkeztet�nk stb.) ARANYMOND�S "�tjaidat, Uram, ismertesd meg velem, �sv�nyeidre tan�ts meg engem" (Zsolt�rok k�nyve 25,4), IM�DKOZZUNK Isten�nk, mennyi sz�p, menny I j�, mennyi �ld�s van a vil�gon. Mennyi minden besz�l R�lad. Adj vil�gos �rtelmet, tiszta sz�vet, er�s akaratot, m�ly hitet, hogy felismerj�k a Te �zenetedet. �men. 4. A BIBLIA A Biblia a kereszt�ny vall�s szent k�nyve, A "Biblia" g�r�g eredet� sz�, magyarul "k�nyvek"-et jelent. Ismeretesek m�g a Szent�r�s, a K�nyvek K�nyve megnevez�sek is. A protest�nsok �ltal haszn�lt Bibli�ban �sszesen 66 k�nyv van, amelyek hossz� id�n kereszt�l, k�zel 1500 �v alatt keletkeztek. A Biblia k�t f� r�szb�l �ll: �sz�vets�g (�testamentum) �s �jsz�vets�g (�jtestamentum). a. Az �sz�vets�g k�nyveinek sz�ma 39, nyelve h�ber, mag�ban foglalja Izrael n�p�nek t�rt�net�t �s vall�serk�lcsi �let�t, amely a pr�f�t�k �s m�s vall�st tan�t�k tan�t�sai hat�s�ra fejl�d�tt a tiszta egy istenhit magaslat�ra. T�rt�neti, pr�f�tai �s k�lt�i k�nyvek tal�l hat�k benne. b. Az �jsz�vets�g k�nyveinek sz�ma 27, nyelve g�r�g. Az els� r�sze mag�ban foglalja J�zus �let�nek t�rt�net�t �s tan�t�sait, melyet az evang�liumok ismertetnek (evang�lium jelent�se: �r�m�zenet). A m�sodik r�sz az apostolok tan�t�sait, munk�j�t �s az els� kereszt�ny gy�lekezetek �let�t mutatja be. Id�ben az �sz�vets�gi r�sze alakul ki hamarabb, az �jsz�vets�gi r�sz kialakul�sa a J�zus ut�ni 4. sz�zadban fejez�dik be. A Biblia kezdetben k�ziratos form�ban maradt fenn �s terjedt. Napjainkban is ismert n�h�ny ezer bibliai k�zirat. Ezek egy r�sze csup�n r�szieteket tartalmaz a Bibli�b�l. A k�ziratok papirusz (pap�rcserje) vagy pergamen (saj�tos elj�r�ssal kik�sz�tett �llatb�r) tekercsek form�j�ban maradt fenn. K�sz�t�s�k sok neh�zs�gbe �tk�z�tt. A tekercseket k�nyvform�ba fogt�k �ssze, amelyet k�dexnek (latinul: codex) nevez�nk. T�bb h�res k�dex ismeretes, A Bibli�t a nyelvi sz�ks�glet szerint k�s�bb k�l�nb�z� nyelvekre ford�tott�k le. A r�gebbi ford�t�sok k�z�l k�l�n�sen jelent�s az �gynevezett SEPTUAGINTA (jelent�se: hetven), amely az �sz�vets�g g�r�g ford�t�sa volt. A VULGATA (jelent�se: �ltal�nosan elterjedt) a Biblia latin ford�t�sa, amelyet 405-ben Jeromos kereszt�ny tan�t� k�sz�tett el. A 16. sz�zadi reform�ci� nagy lend�letet adott a bibliaford�t�soknak. C�lkit�z�se volt: minden n�p nyelv�re leford�tani a Bibli�t, hogy ez�ltal mindenki olvashassa, tanulm�nyozhassa. A ford�t�sok munk�j�t LUTHER M�RTON reform�tor kezdi meg n�met nyelv� bibliaford�t�s�val. A magyar bibliaford�t�sok hamar felz�rk�ztak a reform�ci� k�vetelm�ny�hez. T�bb r�szford�t�s ismeretes. Az els� teljes bibliaford�t�si k�s�rlet HELTAl G�SP�R �s munkat�rsai nev�hez f�z�dik, azonban n�h�ny k�nyv nem jelent meg ford�t�sban. D�VID FERENC tervet k�z�tt is szerepelt a bibliaford�t�s, sajnos nem val�sulhatott meg. Az els� teljes bibliaford�t�s K�ROLI G�SP�R kitart� munk�j�nak eredm�nye, amely 1590-ben jelent meg Vizsolyban. Lelkis�g�re �s n�pe ir�nti szeretet�re utal az El�sz�ban tett megjegyz�se: "Szabad mindenkinek az Isten h�z�ba aj�nd�kot vinni. M�sok vigyenek aranyat, ez�st�t, dr�gak�veket, �n azt viszem, amit vihetek: magyar nyelven az eg�sz Bibli�t". A K�roli-f�le ford�t�st t�bbsz�r jav�tott�k; az 1908-ban jav�tott (revide�lt) v�ltozata a jelenleg �ltalunk is haszn�lt ford�t�s. 1975-ben egy teljesen �j ford�t�s� protest�ns Biblia jelenik meg, amelyet a Magyarorsz�gi Egyh�zak �kumenikus Tan�cs�nak Bibliaford�t� Szakbizotts�ga k�sz�tett el. A 20. sz�zad els� fel�t�l kezdve a bibliaford�t�sok sz�ma megn�vekedett. Napjainkban k�zel 2000 teljes vagy r�szford�t�s ismeretes a vil�g k�l�nb�z� nyelvein �s nyelvj�r�sain. K�RD�SEK 1. Mi a Biblia? 2. Mit tudunk az �sz�vets�gr�l? 3. Mit tudunk az �jsz�vets�gr�l? 4. Hogyan maradt fenn �s terjedt a Biblia? 6. Milyen nyelv� a Septuaginta? H�t a Vulgata? 6. Ki �s mikor ford�totta le a teljes Bibli�t magyar nyelvre? BESZ�LGESS�NK 1. Van-e otthon Bibli�tok? Hol tartj�tok? KI olvassa? 2. Van-e Kis Bibli�d? Mikor haszn�lod? ARANYMOND�S "Mert amelyek r�gen meg �rattak, a ml tanuls�gunkra �rattak meg: hogy b�kess�ges t�r�s �ltal �s az �r�soknak vigasztal�sa �ltal rem�nys�g�nk legyen" (P�l levele a r�maiakhoz 15,4). IM�DKOZZUNK Isten�nk, k�sz�nj�k az �r�m�zenetet, mely �ltal �p�lni, gyarapodni, nemesedni tudunk. Seg�ts meg�rteni �s meg�lni tan�t�saidat. �men. 5. HOGYAN TEKINTS�NK A BIBLI�RA? A Biblia k�l�n�s jelent�s�ggel b�r valamennyi kereszt�ny felekezet hitfelfog�s�ban. M�gis a hozz� val� viszonyul�s nem egys�ges. Vannak olyan kereszt�ny felekezetek, amelyek a Bibli�t isten hiteles szav�nak, ig�j�nek tartj�k. Ez a n�zet hozta l�tre a Biblia isteni tekint�ly�t �s csalatkozhatatlan jelleg�t. Meggy�z�d�s�nk, hogy a Biblia emberi munka. Emberek �rt�k embereknek, m�gpedig Istent�l ihletett emberek, akik azonban koruk ismereteit, felfog�saikat is belesz�tt�k az �ltal�nos vall�sos szeml�let�kbe. A Biblia emberi jelleg�b�l k�vetkezik az is, hogy a k�nyvek k�z�tt �rt�kk�l�nbs�g van, p�ld�ul mennyire k�l�nb�zik J�zus Hegyi besz�de a Pr�dik�tor k�nyv�nek mondanival�j�t�l. A 19. sz�zadban elindul a bibliakutat�s, amely a Biblia k�nyveinek vizsg�lat�val foglalkozik, mint p�ld�ul a sz�veg eredetis�ge, a szerz�s�g, a keletkez�si k�r�lm�ny, hely stb. A Biblia emberi jelleg�b�l egy�ltal�n nem k�vetkezik �rt�ktelens�ge. �ppen ellenkez�leg, �ll�tjuk, hogy felbecs�lhetetlen �rt�ke van hit- �s �letfelfog�sunk, erk�lcsi tart�sunk kialak�t�s�ban. Mi a Biblia gyermekei �s nem rabszolg�i akarunk lenni. Ez azt jelenti, hogy nyitott �rtelemmel, tiszta lelkiismerettel, al�zatos hittel �s ragaszkod� szeretettel tanulm�nyozzuk �zenet�t �s igyeksz�nk alkalmazni azt a mindennapi �let�nkben. A "tanulm�nyoz�s" azt k�veteli t�l�nk, hogy ne csak olvassuk, hanem igyekezz�nk meg�rteni, �zenet�t �tsz�rni telk�nk�n, mert csak �gy seg�thet embers�g�nk meg�l�s�ben. Egy tal�l� tan�t�s szerint: "Biztos hit�nk lehet abban, hogy min�l emberibben olvassuk a Bibli�t, ann�l k�zelebb jutunk Ahhoz, Akir�l sz�l az �zenet �s Aki az embert saj�t k�p�re teremtette". K�RD�SEK 1. Mi�rt tartjuk mi emberi munk�nak a Bibli�t? 2. Milyen �rt�ke van a Bibli�nak? 3. Mit Jelent "tanulm�nyozni" a Bibli�t? BESZ�LGESS�NK Milyen hasznunk sz�rmazik abb�l, ha olvassuk a Bibli�t? ARANYMOND�S "... �j sz�vets�g szolg�i legy�nk, nem bet��, hanem l�lek�; mert a bet� meg�l, a l�lek pedig megeleven�t" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 3,6/b), IM�DKOZZUNK J� Aty�nk. seg�ts, hogy vil�gos �rtelemmel, tiszta lelkiismerettel, al�zatos hittel �s h�s�ges szeretettel olvassuk a Bibli�t. Legy�l ebben a munk�nkban seg�ts�g�nkre. �men. 6. KI ISTEN? Amikor arra t�reksz�nk, hogy min�l jobban megismerj�k Istent, sok izgalmas k�rd�ssel tal�ljuk szembe magunkat. Az unit�rius vall�s a felmer�l� k�rd�sek megv�laszol�sa sor�n J�zus tan�t�s�b�l indul ki. Ez term�szetes, mert ahogy ma gondolkozunk Istenr�l, ahogyan felfogjuk, amik�nt �rtelmezz�k �t, azt tulajdonk�ppen J�zus alapozta meg. Ez�rt k�zelebbi megismer�se, l�nyege, term�szet�nek megmarad�sa a j�zusi tan�t�sokb�l t�pl�lkozik. Az els� k�rd�sek: Ki Isten? Mi az � l�nyege? Induljunk ki abb�l, hogy Isten van, l�tezik. L�tez�s�t nem nyerte m�s l�nyt�l. L�tez�s�nek �nmag�ban van oka �s c�lja. Ez azt is jelenti sz�munkra, hogy csak egy Isten van, mint akit�l minden m�s f�gg. Isten l�tez�s�vel kapcsolatban ilyen term�szet� k�rd�sek foglalkoztathatnak: mi�ta �s hogyan l�tezik Isten? Isten mindig l�tezett, � nincs al�vetve a sz�let�s �s elm�l�s, a keletkez�s �s pusztul�s t�rv�nyszer�s�g�nek. M�g �nmagunk sz�let�si k�r�lm�nyeir�l sem tudunk mindent. Hogyan tudhatn�nk h�t akkor arr�l, hogy mi�ta �s hogyan l�tezik �? Minket megnyugtat az a t�ny, hogy � van, l�tezik �s szeret minket. Egy p�ld�t hozhatunk fel a magunk �let�b�l: sz�munkra nem az a fontos, hogy mikor �s hogyan sz�lettek sz�leink, hanem az, hogy �k vannak �s szeretnek minket. Isten l�nyege szellemi, lelki term�szet�. Ez�rt nem lehet ki�br�zolni semmilyen �ltalunk ismert form�ban. Mindazt, ami anyagi term�szet�, l�thatjuk, tapinthatjuk, de a lelki-szellemi term�szet� dolgokat nem. Ki l�tta p�ld�ul k�z�letek a szeretetet? Senki! De l�tez�s�t nem lehet elvitatni, nem lehet tagadni, mert �rezz�k, �t�lj�k, tapasztaljuk. Teh�t nem csak az van, amit l�tunk, hanem az is, amit nem l�tunk, de megnyilv�nul�saiban tapasztalhatunk. J�zus Isten l�nyeg�t �gy hat�rozta meg: "Isten l�lek, �s akik �t im�dj�k, sz�ks�ges, hogy l�lekben �s igazs�gban im�dj�k" (J�nos evang�liuma 4,24). Azzal a fontos k�rd�ssel, hogy milyen a j� Isten, melyek az � tulajdons�gai, egy k�vetkez� �r�n foglalkozunk. Jegyezz�k meg, hogy isten nev�t mindig nagy kezd�bet�vel �rjuk! K�RD�SEK 1, Ki tan�tott meg Isten igaz ismeret�re? 2. Melyik fontosabb: tudni valakinek a sz�let�si k�r�lm�nyeit, vagy l�tni, tapasztalni j�s�g�t? 3. Mi Isten l�nyege? 4. Hol �s hogyan tan�tott J�zus isten l�nyeg�r�l? BESZ�LGESS�NK 1. Ki besz�lt neked Istenr�l? Mit mondott el R�la? 2. Hogyan kereshetj�k az Istennel val� tal�lkoz�st? ARANYMOND�S , "Az �r pedig a L�lek; �s ahol az �rnak Lelke, ott a szabads�g" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 3,17), IM�DKOZZUNK Isten�nk, milyen b�tor�t�, felemel� �rz�s tudni azt, hogy Te l�tezel �s szeretsz minket. Seg�ts, hogy naponk�nt keress�k a Veled val� tal�lkoz�st �s soha el ne t�volodjunk T�led. �men. 7. EGY AZ ISTEN! Isten l�nyeg�hez tartozik egys�ge is. Mi unit�riusok istent mind l�nyeg�ben, mind szem�ly�ben egyetlen egynek hirdetj�k. M�g vall�sunk megnevez�se is erre utal. Az "unit�rius" elnevez�s (a latin "unus-unitas" sz�b�l ered) jelent�se, "egyistenh�v�"! Azt a vall�st, amely Istent egyetlen egynek �ll�tja, monoteista vall�snak nevezz�k. Az unit�rius vall�s ezen alapvet� hitt�tel�t legf�k�ppen a Biblia t�masztja al�, amelynek mindk�t r�sze csak egy istenr�l tan�t. Az �sz�vets�g vil�gosan tan�tja, hogy csak egy Isten van �s rajta k�v�l nincsen m�s. Ezt a meggy�z�d�s�t mindennapi im�ds�g�ban sz�ntelen�l ism�telte Izrael n�pe. Ennek r�vid �sszefoglal�s�t a M�zes �t�dik k�nyve 6,4-ben olvashatjuk: "Halld Izrael: az �r, a mi Isten�nk, egy �r". N�h�ny jellegzetes �sz�vets�gi hely: M�zes m�sodik k�nyve 20,2; M�zes �t�dik k�nyve 4,33; �zsai�s k�nyve 44,6; Zsolt�rok k�nyve 86,10 �s m�s helyek. Az �jsz�vets�gben Isten egys�ge mindenn�l vil�gosabb. J�zus "csak" Istenr�l, az Aty�r�l besz�l, hozz� im�dkozik. Egy �r�stud� megk�rdezte t�le egy alkalommal, mondja meg, melyik a vall�s legf�bb t�rv�nye, parancsolata. J�zus el�sz�r lesz�gezi, hogy Isten egy: "Halljad Izrael: az �r a mi Isten�nk, egy �r" (M�rk evang�liuma 12,28), majd ezut�n elmondja a k�t legfontosabb parancsolatot: szeretni Istent �s szeretni embert�rsunkat (felebar�tunkat). Az �jsz�vets�gb�l m�g p�ldak�nt megeml�thetj�k: M�t� evang�liuma 10,18; J�nos evang�liuma 17,3; P�l els� levele a korinthusiakhoz 8,6; P�l levele az ef�zusiakhoz 4,6 �s m�s helyeket. D�vid Ferenc, egyh�zalap�t�nk, J�zus tan�t�saira hivatkozva �gy �rvelt: "Nincsen az eg�sz der�k Szent�r�sban vil�gosabb �s nyilv�nval�bb tudom�ny, mint az egy Istenr�l sz�l� tudom�ny". Isten egys�g�t bizony�tja az �rtelem is. Az �rtelem ugyanis azt igazolja, hogy ha valamit b�rmilyen vonatkoz�sban megosztunk, az m�r nem lehet teljesen eg�sze �gy Istent sem lehet semmilyen vonatkoz�sban megosztani. A vall�sos tapasztalat legszem�lyesebb megnyilv�nul�sa is Isten egys�g�re vall. Tapasztalati igazs�g, hogy az ember csak egy Istenhez tud igaz�n m�lyen �s �szint�n im�dkozni. Ellenkez� esetben fenn�ll egy lelki nyugtalans�g, hogy a m�sikat esetleg elhanyagolta, vagy nem r�szes�tette kell� tiszteletben. Mi unit�riusok az�rt hangs�lyozzuk Isten egys�g�t, mert a 3. �s 4. sz�zad folyam�n egy ezzel ellentmond� tan alakult ki, amelyet szenth�roms�g tan�nak neveznek. E dogm�t a niceai (325), konstantin�polyi (381) �s kalcedoni (451) zsinat emelte hivatalosan t�rv�nyer�re. A szenth�roms�g tana szerint Isten l�nyegileg egy, de h�romszem�ly�: Atya, Fi� �s Szentl�lek. Mi nem fogadjuk el a szenth�roms�g tan�t, mert az ismeretlen a Bibli�ban, �s J�zus sohasem tan�totta. A mi meggy�z�d�s�nk szerint Istenorsz�g�t �p�teni azt jelenti, hogy k�vetj�k J�zus tan�t�s�t, Ennek megval�s�t�sa �rdek�ben nem sz�ks�ges az � tan�t�s�n t�lmenni �s tan�t�sait�l idegen fejteget�sekbe elmer�lni. Vall�sunk dr�ga �r�ks�ge Isten egys�ge. K�vetkezetesen ragaszkodjunk hozz�, legy�nk Egy Isten�nknek m�lt� gyermekei, felebar�tainkat szeretni �s szolg�lni tud� unit�riusok. K�RD�SEK 1. Mi a monoteizmus? 2. Mit tan�t a Biblia Isten egys�g�r�l? 3. Mikor alakult ki a szenth�roms�g dogm�ja? 4. Tan�tott-e J�zus a szenth�roms�gr�l? BESZ�LGESS�NK Hov� �s mi�rt szokt�k fel�rni az unit�riusok "Egy az isten"? ARANYMOND�S "Egy az Isten �s mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van �s mindenek �ltal �s mindny�jatokban munk�lkodik" (P�l levele az ef�zusiakhoz 4,6). IM�DKOZZUNK Isten�nk, milyen j�les� �rz�s tudni azt, hogy Te vagy egyed�l ami szeret� Aty�nk. Seg�ts, hogy mindig h�ek legy�nk Hozz�d. �men. 8. MILYEN ISTEN? A k�rd�sre adott felelet�nkben tulajdonk�ppen isten tulajdons�gair�l szerz�nk tudom�st. Ez esetben is a legbiztosabb �t J�zus tan�t�sa. J�zus Istent leggyakrabban Aty�nak nevezte. Gyakran sz�it �gy: az �n Aty�m, a ti Aty�tok, a mi Aty�nk. Vajon mit akart ezzel a megnevez�ssel kifejez�sre juttatni J�zus? Mindenekel�tt azt, hogy Isten nem valami titokzatos, t�voli, el�rhetetlen, kisz�m�thatatlan, szem�lytelen er� vagy hatalom, hanem teremtm�nyeire �s az eg�sz teremtett vil�gra gondot visel� szeret� szem�ly, azaz Atya. isten olyan, mint a gyermekeit szeret� �desanya vagy �desapa. Sz�ntelen�l gondja van r�nk. Az atyas�ga kifejezi azt is, hogy k�zel van hozz�nk. Ha �szinte, tiszta v�gyakoz�ssal keress�k, megtal�ljuk �t. Term�szetesen nek�nk kel! megtenn�nk az els� l�p�seket a Hozz� val� k�zeled�sre. Ha ezeket megtett�k, � is k�zeledni fog hozz�nk. Megtapasztaljuk atyai j�s�g�t. Atyas�g�b�l k�vetkezik, hogy szeret minket. A J�nosi lev�l �r�ja ez�rt l�ny�t egyenesen a szeretettel azonos�totta; "Az Isten szeretet; �s aki a szeretetben marad, Istenben marad, �s az Isten is �benne" (J�nos els� levele 4,16). Isten j�. J�s�g�t kiterjeszti minden gyermek�re szem�lyv�logat�s n�lk�l. "Felhozza az � napj�t mind a gonoszokra, mind a j�kra, �s es�t �d mind az igazaknak, mind a hamisaknak* (M�t� evang�liuma 5,45). Az emberi j�s�g sokszor fogyat�kos, mert csak a hozz�nk k�zel�ll�kra terjesztj�k ki. Az isteni j�s�g azonban mindenkire �s mindenhol kiterjed, ezt �gy nevezz�k, hogy egyetemes j�s�g. J�zus nagyon j�l tudta ezt, ez�rt sz�lott �gy a gazdag ifj�hoz. "Senki sem j�, csak egy, az Isten" (M�t� evang�liuma 19,17). Isten igaz. Az �let ig�nyli az igazs�got. Ez�rt szokt�k azt mondani, hogy nincsen olyan rejtett dolog, amely el�bb vagy ut�bb napf�nyre ne ker�lne. Az igazs�got r�videbb vagy hosszabb id�re az emberek el�tt el lehet ferd�teni, s�t takargatni, de az Isten el�tt nem. Isten az igazs�g �rv�nyrejut�s�nak �re. Meg�t�li gondolatainkat, szavunkat, cselekedeteinket. �t�lkez�se abban jut kifejez�sre, hogy a j� cselekedet ut�n bens� �r�m�t, megnyugv�st, a rossz cselekedet ut�n azonban f�lelmet, szorong�st, nyugtalans�got �rz�nk. Igazs�gszolg�ltat�sa lehet, hogy nem azonnal t�rt�nik �s nem olyan megtorl�, mint ahogyan azt mi emberek elv�rn�nk, de el�bb v�gy ut�bb bek�vetkezik. Ezt a t�nyt egy n�pi mond�sunk �gy fejezi ki: "Isten malmai lassan �r�lnek, de biztosan". Isten h�s�ges. Ez azt jelenti, hogy gyermekei ir�nti h�s�ge soha meg nem sz�nik. Sokszor megs�rtj�k �t, elfeledkez�nk R�la, de h�s�g�t nyilv�nval�v� teszi az�ltal, hogy v�glegesen nem hagy el minket. Csak mi hagyhatjuk el Istent, � sohasem hagy el minket, id�t �s lehet�s�get ad, hogy felismerj�k t�ved�seinket, megv�ltozzunk �s j�v� tegy�k hib�inkat. Ha ez bek�vetkezik, visszafogad szeretet�be, azaz megbocs�t. Az Atya, ak�rcsak a t�kozl� fi� apja, nem mond le sohasem gyermek�nek megv�ltoz�si lehet�s�g�r�l (Luk�cs evang�liuma 15,11-32). Isten tulajdons�gainak Ismerete arra figyelmeztet, hogy ne �lj�nk vissza sohasem atyai szeretet�nek j�s�g�val. Legy�nk szeret�, j�s�gos, igazs�gos, h�s�ges gyermekei a mi Aty�nknak, K�RD�SEK 1. J�zus hogyan nevezte meg Istent? 2. Mit �rtett e megnevez�s alatt? 3. Melyek isten tulajdons�gai? 4. Hogyan viszonyuljunk Isten atyai j�s�g�hoz? BESZ�LGESS�NK Milyen a mi szeretet�nk j�s�gunk, igazs�gunk, h�s�g�nk? ARANYMOND�S "�rezz�tek �s l�ss�tok meg, hogy J� az �r! Boldog az az ember, aki �benne b�zik" (Zsolt�rok k�nyve 34,9) IM�DKOZZUNK J� Aty�nk, Isten�nk, k�sz�nj�k, hogy Te mindannyiunkat egyform�n szeretsz. J�, Igaz �s h�s�ges vagy hozz�nk. Add, hogy m�lt�k legy�nk a Te atyai szeretetedre. �men. 9. ISTEN MUNK�I Amit eddig megtudtunk Isten l�nyeg�r�l �s tulajdons�gair�l, m�r azok is meggy�znek minket arr�l, hogy isten cselekv�, tev�keny szem�ly, aki sz�ntelen�l munk�lkodik. Isten munk�i �ltal is kijelenti, megismerteti mag�t vel�nk. Ezek a k�vetkez�k: a teremt�s �s a gondvisel�s, a. A teremt�s. Az embereket mindig foglalkoztatta az a k�rd�s, hogy mikor �s hogyan keletkezett ez a vil�g �s benne az �let? A k�l�nb�z� n�pek k�l�nb�z� v�laszokat adtak erre a k�rd�sre. Egy ilyen v�lasszal tal�lkozunk az �sz�vets�gi le�r�sban is (M�zes els� k�nyve 1-2, fejezet), Eszerint a vil�g teremt�je Isten, aki teremt�i munk�j�t nem egyszerre, hanem fokozatosan v�gezte el. Minden az Isten "legyen" parancsszav�ra �llott el�. Az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net egyszer�s�g�ben is megragad�, sz�nes, sokatmond�, de ma m�r nem ig�nyelhet felt�tlen hitelt Vil�gosan t�kr�zi az �kori ember azon t�rekv�s�t, hogy az akkori ismeretek birtok�ban feleletet adjon a vil�g eredet�re n�zve. �rt�ke az a felismer�s, hogy ez a vil�g istent�l van �s minden, ami Istent�l sz�rmazik, l�nyeg�ben sz�ks�ges �s j�. Mi unit�riusok az isteni teremt�-fejl�d�s elv�t valljuk. Eszerint a vil�g nem v�letlen�l �llt el�, nem m�r�l-holnapra, hanem Isten munk�ja nyom�n. Isten volt az, aki a vil�g el��ll�s�hoz az ind�ttat�st adta. Nem k�sznek, t�k�letesnek teremtette, hanem fejl�d�k�pesnek. � adta az �let felt�teleit, okait is. A fejl�d�s elve azt t�kr�zi, hogy az nem vakt�ban, v�letlen�l halad el�re. Valaki vagy valami �ltal ir�ny�tott, - s ez hit�nk f�ny�ben nem m�s, mint Isten. Ha a fejl�d�s nem lenne Isten �ltal ir�ny�tott, akkor az nagyon is esetleges lenne, azaz a v�letlenre, a bizonytalans�gra alapozna. A fejl�d�s c�lj�t maga Isten jel�lte ki, s ez nem m�s, mint a magasabb rend� forma, J�zus szav�val: a t�k�letesed�s (M�t� evang�liuma 5,48). E fejl�d�k�pes vil�got �s benne az �letet a j� isten az ember gondjaira is b�zta! b. A gondvisel�s, isten nemcsak megteremtette a vil�got �s benne az �letet - s azut�n mag�ra hagyta -, hanem t�rv�nyei �s c�ljai szerint gondj�t is viseli. A fejl�d�k�pes vil�g rendj�nek �s �sszhangj�nak megtart�sa egyenesen ig�nyli az isteni gondvisel�st. J�zus m�lys�gesen meg volt gy�z�dve, hogy az Atya gondj�t viseli gyermekeinek �s az eg�sz vil�gnak. Minden k�ts�gesked�s�nk, aggodalmaskod�sunk alaptalan, mert szeret�, gondoskod� Aty�nk van. Isten gondvisel� munk�ja �ltal gondoskodik arr�l, hogy ez a vil�g �s benne az emberi �let fennmaradjon �s nemesedjen. De ennek a megval�s�t�sa feladatokat �ll�t az ember el�. Neki is munk�lkodnia kell! P�l apostol ez�rt emeli ki, hogy Isten munkat�rsai vagyunk (P�l els� levele a korinthusiakhoz 3,9). Az isteni gondvisel�s nem helyettes�theti az ember munk�j�t, ellenkez�leg, ig�nyli azt, P�ld�ul b�rmennyire is szeretnek sz�leink �s gondunkat viselik, helyett�nk nem tanulhatnak, azt nek�nk kell elv�gezn�nk. A gondvisel�s teh�t Istennel val� k�z�s munk�lkod�sra ind�t. J�zus is �gy �rtelmezte: "Az �n Aty�m mind ezideig munk�lkodik, �n is munk�lkodom" (J�nos evang�liuma 5,17). A sz�ntelen�l tev�kenyked� isten az � lelk�n kereszt�l - amelyet szentl�leknek nevez�nk - tartja fenn kapcsolat�t a teremtett vil�ggal �s gyermekeivel. A szentl�lekben Isten felemel�, nemes�t�, �jj�teremt�, b�tor�t� tev�kenys�g�t l�tjuk. �gy is mondhatjuk, hogy �ltala k�zvetlen kapcsolatba ker�l�nk Istennel, aki a szentl�lek �ltal k�zvetlen�l hat le r�nk. A szentl�lek a bels� �talakul�s mozgat� ereje. A bels� vall�sos tapasztalatszerz�s el�mozd�t�ja. Mi unit�riusok sohasem v�lasztottuk sz�t Isten egyik tev�kenys�g�nek megnyilv�nul�s�t mag�t�l a munk�lkod�t�l: Istent�l. Istenhez tartoz�nak, Istenb�l ki-�rad�nak, Isten erej�nek fogtuk �s fogjuk fel. K�RD�SEK 1. Melyek Isten munk�i? 2. Mi az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net �rt�ke? 3. Mit �rt�nk az isteni teremt� fejl�d�s elv�n? 4. Mit �rt�nk az isteni gondvisel�s alatt? 5. Helyettes�theti-e a gondvisel�s az ember munk�j�t? 6. Istennek milyen tev�kenys�g�t l�tjuk a szentt�tok munk�j�ban? BESZ�LGESS�NK Van-e k�l�nbs�g a teremt�s �s az alkot�s k�z�tt? ARANYMOND�S "Megeml�kezem a r�gi id�kr�l, elgondolom minden te dolgodat; kezed munk�ir�l elm�lkedem" (Zsolt�rok k�nyve 143,5). IM�DKOZZUNK Isten�nk, Te vagy a mi teremt� �s gondvisel� Aty�nk. Lelkednek ereje t�lti be �let�nket. Seg�ts, hogy meg�rtve a Te munk�idat, mi is munk�lkodni tudjunk ott, ahol r�nk is sz�m�tanak. �men. 10. AZ IM�DS�G Az im�ds�g az Istennel val� k�z�ss�g megteremt�se, a gondvisel� Aty�val val� besz�lget�s, t�rsalg�s. �ldott alkalom �s lehet�s�g arra, hogy megteremts�k �s fenntartsuk Istennel val� kapcsolatunkat. Mi unit�riusok egyed�l csak az Egy Istenhez, az Aty�hoz im�dkozunk. J�zus is mindig csak az egy Istenhez, a gondvisel� Aty�hoz int�zte im�ds�g�t. Egy minta im�ds�got is hagyott tan�tv�nyainak, a Mi aty�nkot (M�t� evang�liuma 6,9-13), amely minden id�k vall�sos embere sz�m�ra �tmutat�, hogy kihez �s hogyan kell im�dkozni. � tan�tott meg arra is, hogy l�lekben �s igazs�gban kell im�dkoznunk Istenhez (J�nos evang�liuma 4,24). Az im�dkoz�s c�lja, hogy min�l k�zelebb ker�lj�nk Istenhez. Bens�nkben megtapasztaljuk az � val�s�g�t, szeretet�t, gondvisel�s�t. Meg kell j�l �rten�nk, hogy im�nkkal nem k�nyszer�thetj�k, nem v�ltoztathatjuk meg isten akarat�t. Nem az�rt im�dkozunk, hogy Isten a term�szeti �s erk�lcsi vil�g t�rv�nyeit �let�nkben felf�ggessze, megv�ltoztassa �s �rt�nk csod�t tegyen. Az im�ds�g c�lj�n�l fogva arra ir�nyul, hogy nem istenben, hanem benn�nk id�zzen el� v�ltoz�st. Egy tal�l� meg�llap�t�s szerint: "Az im�ds�g nem v�ltoztatja meg a dolgokat, de megv�ltoztatja az embert, �s az ember megv�ltoztatja a dolgokat" (L. R. Call). Im�ds�gunknak egyszer�nek, �rthet�nek, r�vidnek, �szint�nek �s l�lekszerintinek kell lennie. Lelki sz�ks�gleteinket minden takargat�s n�lk�l t�rjuk fel Istennek. Im�dkozni naponk�nt sz�ks�ges! -mert ez lelki t�pl�l�kunk. Nem el�g csak vas�rnap a templomban vagy alkalom szerint im�dkozni. Hiszen nem csak vas�rnap vagy alkalomszer�en esz�nk mintegy el�re egy eg�sz h�tre, hanem mindennap. Tudnunk kell azt is, hogy nemcsak akkor im�dkozunk, amikor bajban, betegs�gben, nyomor�s�gban vagyunk, hanem akkor is, amikor �r�m, boldogs�g, megel�ged�s van �let�nkben. Az im�ds�gban a h�laad�s �s k�sz�net �ppen olyan fontosak, mint a k�r�sek. Az im�dkoz�s lehet egy�ni �s k�z�ss�gi. Egy�ni, amikor saj�t magam k�r�seit, �r�meit sz�laltatom meg Isten el�tt, s ez b�rhol t�rt�nhet, b�rmikor, ahol nincsen semmi zavar� k�r�lm�ny az Istennel val� besz�lget�sre. K�z�ss�gi, amikor a csal�d tagjaival, bar�tainkkal k�z�sen vagy a gy�lekezetben a templomban im�dkozunk. Nemcsak �nmagunk�rt, hanem m�sok�rt is kell im�dkozni. Vannak �gynevezett k�t�tt im�ds�gok - az im�ds�gos k�nyvekb�l tanulhatjuk -, amelyek seg�tenek Istennel val� kapcsolatunk meg�l�s�ben, de c�lunk az kell legyen, hogy szabadon, saj�t szavainkkal, saj�t �rz�seink �s gondolataink szerint pr�b�ljunk im�dkozni. �tkez�s el�tt �s ut�n nemcsak ill�, hanem sz�ks�ges is Im�dkozni. Ez�ltal h�l�t adunk �let�nk�rt, italunk�rt, megk�sz�nj�k Istennek szeret� gondoskod�s�t �s sz�leink �ldozat�t. �rdemes im�dkozni! -mert �ltala lelkileg er�sebbek, gazdagabbak, bizakod�bbak, der�sebbek lesz�nk. Jobban el tudjuk v�gezni az el�tt�nk �ll� feladatokat, k�teless�geket, �s nagyobb fesz �r�m�nk, ha Istent magunk mellett �rezz�k. Senki sem sz�letik �gy, hogy m�r tud im�dkozni. Az im�dkoz�st �ppen �gy, mint az �letben sokmindent, tanulni, gyakorolni, ism�telni kell. Gyakoroljuk h�t az im�dkoz�st! Besz�lgess�nk el min�l gyakrabban Istennel! Jegyezz�k meg, hogy az egyh�zi �nek megzen�s�tett im�ds�g. Tanuljunk meg min�l t�bbet �s �nekelve is im�dkozzunk! K�RD�SEK 1. Kihez int�zz�k im�ds�gainkat? 2. Kiben id�z el� v�ltoz�st az im�dkoz�s: Istenben vagy benn�nk? 3. Mikor im�dkozhatunk? 4. Melyek az egy�ni �s k�z�ss�gi im�k jellegzetess�ge!? 5. Mi�rt �rdemes im�dkozni? 6. Besz�lgess el istennel �s �rd le a besz�lget�st! BESZ�LGESS�NK 1. Mit k�sz�nn�l meg Istennek mai im�dban? 2. Mit k�rn�l Istent�l mai im�dban? ARANYMOND�S "Semmi fel�l ne agg�djatok, hanem im�ds�gotokban �s k�ny�rg�setekben h�laad�ssal t�rj�tok fel k�v�ns�galtokat az Isten el�tt" (P�l levele a filippiekhez 4,6) IM�DKOZZUNK : Isten�nk, j� Aty�nk! Felemel� �rz�s minden alkalom, amikor Hozz�d Im�dkozva elbesz�lgethet�nk Veled. Tudjuk, hogy meghallgatsz minket �s meg�ldod �let�nket. Szeretn�nk J�zushoz hasonl�an l�lekben �s igazs�gban, �szint�n �s tiszta v�gyakoz�ssal keresni a Veled val� tal�lkoz�st. Seg�ts ebben az igyekv�s�nkben. �men. 11. ISTEN GYERMEKE: AZ EMBER A vall�sos ember �rdekl�d�se nemcsak Istenre �s a k�rnyez� vil�gra terjed ki, hanem �nmag�ra is. Szeretn� tudni, ki is l�nyeg�ben �? Mi�rt olyan, amilyen? Milyen a term�szete? Mi a helye �s szerepe ebben a vil�gban ? Mi a hivat�sa? L�nyeges k�rd�sek ezek. Els� l�p�s�nk annak a vizsg�lata, hogy ki is az ember? Mit tudhatunk meg r�la? Az els� alapigazs�g az, hogy a l�tez�k vil�g�ba tartozik, azonban m�gis t�bb mint m�s l�tez�. Ez a t�bblet nem annyira fizikai val�s�g�t �rinti, hiszen e tekintetben az embern�l er�sebb, hatalmasabb �l�l�nyek is vannak, hanem szellemi-lelki tulajdons�gait. Vizsg�ljuk meg, melyek az emberi term�szet saj�tos tulajdons�gai, amelyek �ltal az ember isten gyermeke. Nevezik m�g a "teremt�s koron�j�nak" is. �rtelmes l�ny. A t�bbi �l�l�ny a l�t- �s fajfenntart�s, az �szt�n-szer�s�g sz�ks�gletei kiel�g�t�s�nek megfelel�en �l, ezzel szemben az ember egyed�li az �l�l�nyek vil�g�ban, aki �rtelmes, �ntudatos �letet k�pes �lni. Az �rtelme seg�ts�g�vel igyekezett form�lni, alak�tani, fejleszteni �nmaga �s k�rnyezete �let�t. Egy h�res g�r�g gondolkod� szerint (Plat�n): "Az �rtelem tartja a gyepl�t, nehogy a v�gy lelke, meg az indulat lelke elragadja a kocsit a helyes �tr�l". Erk�lcsi l�ny. Az erk�lcsis�g az a "t�bblet", amellyel csak az ember rendelkezik a teremtett vil�gban. Az erk�lcsis�g �ltal nemcsak arra tekint, hogy egyszer�en �ljen �s kiel�g�tse sz�ks�gleteit, hanem arra, hogy hogyan �s mik�nt cselekedjen az�rt, hogy �nmaga �s m�sok �lete min�l helyesebb, �ldottabb legyen. Szabad l�ny. Az ember fizikai val�s�g�ban bizonyos m�rt�kben korl�tozott, meghat�rozott. De lelki adotts�gaival korl�toz�s n�lk�l, szabadon �lhet. Szabadakarata van, amellyel �ll�st foglalhat a j� vagy a rossz ir�ny�ban. Nyilv�nval�, hogy a szabads�g�val felel�sen kell �lnie, Fejl�d�, t�k�letesed� l�ny. Az emberi �let mozgat� ereje az a felismer�s, hogy fejl�dhet, gyarapodhat, nemesedhet az �let minden ter�let�n, p�ld�ul tud�sban, vall�sban, erk�lcsben stb. Isten fejl�d�k�pess� teremtette a vil�got �s benne az embert. Ez azt jelenti, hogy �let�ben sohasem lehet megel�ged�s, megtorpan�s, mert sohasem tudhat annyit, hogy m�g t�bbet ne tudhatna, sohasem lehet olyan hite, hogy az m�g ne m�ly�lhetne, �s sohasem lehet olyan j�, hogy m�g jobb ne lehetne. A t�k�letesed�s lehet�s�ge olyan lend�t� er� �let�nkben, amelyr�l nem szabad megfeledkezni. T�rsas l�ny. Isten az embert t�rsas �letre teremtette. Emberi k�z�ss�g n�lk�l elk�pzelhetetlen lenne �let�nk. M�r a sz�let�s pillanat�t�l a kisded r�szorul m�sok seg�ts�g�re, gondoskod�s�ra. E gondoskod�s n�lk�l nem tudna fennmaradni. De k�s�bb is testi-lelki-szellemi k�pess�geinek kifejleszt�se �rdek�ben sz�ks�ge van a k�z�ss�gre: csal�d, �voda, iskola, egyh�z, t�rsadalom stb. Az embernek a k�z�ss�ghez val� viszonyul�sa nemcsak �szt�nszer�, hanem tudatos �s az erk�lcs k�vetelm�nyeinek szellem�ben t�rt�nik. Vall�sos l�ny. Az ember az egyed�li az �l�l�nyek vil�g�ban, akiben �l az isteneszme. Keresi az Istennel val� kapcsolat meg�l�s�nek lehet�s�geit �s arr�l bizonys�got k�v�n tenni. A vall�soss�g l�nyeg�ben keretbe foglalja term�szet�nek saj�tos jellegzetess�geit �s a szeretet gyakorl�sa �ltal �l�v� teszi. A j� Isten az�rt �ldotta meg az emberi term�szetet ezekkel a saj�tos jellegzetess�gekkel, hogy munkat�rsai legy�nk �s felel�sen �lj�nk. K�RD�SEK 1. Miben k�l�nb�zik az ember a t�bbi �l�l�nyt�l? 2. Mit �rt�nk azalatt, hogy �rtelmes l�ny? 3. Mire tekint az ember erk�lcsi term�szete �ltal? 4. Mi a felt�tele az ember szabads�g�nak? 5. Mi�rt lend�t� er� az ember �let�ben a fejl�d�s lehet�s�ge? 6. Mi igazolja az ember t�rsas l�ny volt�t? 7. Mi �ltal tesz �l�v� a vall�soss�g? BESZ�LGESS�NK A lelk�sz a gy�lekezetet a "Testv�reim" vagy az "Aty�mfiai" szavakkal sz�l�tja meg. Vajon mi�rt? ARANYMOND�S "Mert Isten munkat�rsai vagyunk, isten sz�nt�f�ldje, isten �p�lete vagytok" (P�l els� levele a korinthusiakhoz 3,6). IM�DKOZZUNK Isten�nk, j� Aty�nk! K�sz�nj�k, hogy gyermekeid lehet�nk �s Aty�nknak sz�l�thatunk T�ged. M�lt�k szeretn�nk lenni a Te megb�zat�sodra, az�ltal, hogy k�pess�geinket, tehets�geinket sz�ntelen�l gyarap�tjuk. �men. 12. AZ EMBER HIVAT�SA Isten teremtett vil�g�ban mindennek megvan a maga helye �s szerepe. Semmi sincs c�ltalanul, ok n�lk�l. Ugyan�gy az emberi �letnek is c�lja van ebben a vil�gban. Ezt a c�lt J�zus �gy fogalmazta meg k�vet�inek: "Legyetek az�rt ti t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei Aty�tok is t�k�letes" (M�t� evang�liuma 5,48), A mi hivat�sunk J�zus tan�t�sa nyom�n az, hogy t�rekedj�nk tartalmasabb, gazdagabb, igazibb �letre, azaz munk�ljuk t�k�letesed�s�nket. T�k�letesed�s�nk munk�l�sa vagy hivat�sunk bet�lt�se nem m�r�l holnapra t�rt�nik. Ez egy sz�ntelen�l tart� folyamat, ig�nybe kell vegy�k Istent�l kapott lelki �s testi k�pess�geinket. Lelki tehets�geink k�z�l (�rtelem, hit, rem�ny, szabadakarat, lelkiismeret, szeretet) egyiket sem szabad elhanyagolni, mert ha csak egyet is ezek k�z�l elhanyagolunk, �let�nknek k�r�ra lehet. P�ld�ul lehet�nk �rtelmesek, hitben buzg�k, de ha elhanyagoljuk a szeretetet, tartalmatlann� v�lik �let�nk. Olyan lesz mint a s� n�lk�li �tel: �zetlen. Lelki tehets�geink �sszhangos �s folytonos haszn�lata mellett testi adotts�gainkra is gondot kell ford�tani. A vall�s nem k�v�nja az embert�l a test megvet�s�t, sanyargat�s�t, ellenkez�leg, arra buzd�t, hogy vigy�zzunk testi er�nkre �s azt ne t�kozoljuk el hi�baval� dolgokra. �p l�lek csak �p testben lakozhat - �ll�tott�k a r�gi r�maiak. Hivat�sunk teh�t nem m�s, mint testi-lelki-szellemi k�pess�geinket a j� ir�ny�ba kibontakoztatni. A vall�sos ember ezt a folyamatot Istenorsz�ga munk�l�s�ban l�tja. Istenorsz�ga a szeretet, az igazs�g, a b�kess�g, a j�s�g megval�sul�si helye. Ez az orsz�g nem ismer orsz�ghat�rokat, �tfogja az eg�sz emberis�get, Ebben az orsz�gban Isten t�rv�nyei, szeretete �s akarata szerint t�rekednek �lni az emberek. Istenorsz�g�r�l J�zus t�bb p�ld�zatban is tan�tott Olvassuk el a M�t� evang�lium�nak 13. r�sz�t. Legy�nk h�t Istenorsz�ga �p�t�i. Ebben a munk�ban soha ne cs�ggedj�nk, soha ne lankadjunk. Hivat�sunk bet�lt�s�re �gy k�rhetj�k a j� Isten seg�ts�g�t: "Ne hagyj Uram, meg�lepednem, Sem eszm�ben, se k�nyelemben. Ne t�rj meg�llni az ostoba van-n�l, S nem v�gyni t�bbre kis m�i magamn�l". (S�k S�ndor) K�RD�SEK 1. Mi az emberi �let c�lja? 2. Mit �rt�nk azalatt, hogy a t�k�letesed�s folyamat? 3. Sz�ks�ges-e gondot ford�tani testi adotts�gainkra? 4. Mi az Istenorsz�ga? 5. H�ny p�ld�zatot olvashatunk a M�t� evang�liuma 13. r�sz�ben Istenorsz�g�r�l? BESZ�LGESS�NK Mi szeretn�l lenni? Mit teszel, hogy el�rjed c�lodat? ARANYMOND�S "...keress�tek el�sz�r Istennek orsz�g�t, �s az � igazs�g�t; �s ezek mind megadatnak nektek" (M�t� evang�liuma 6,33). IM�DKOZZUNK Isten�nk, sz�p �s nemes feladatok megval�s�t�s�ra h�vt�l el minket. Legszebb feladatunk a Te orsz�god �p�t�se, ahol szeretet, igazs�g, b�kess�g �s j�s�g hatja �t �let�nket. Adj er�t, kitart�st a Te orsz�godat �p�t� munk�nkban. �men. 13. KI SZ�MUNKRA J�ZUS? A kereszt�ny vall�s megalap�t�ja J�zus volt. �let�t �s tan�t�sait m�r ismeritek. Amit most tanulunk r�la arra vonatkozik, hogy ki sz�munkra, az unit�riusok sz�m�ra J�zus? A kereszt�nys�g form�l�d�s�nak els� �vsz�zadaiban, de k�s�bb, a reform�ci� kor�ban is �les vit�k bontakoztak ki szem�ly�t illet�en. Voltak, akik azt �ll�tott�k, hogy J�zus Isten, m�sok embernek fogt�k fel, �s voltak olyanok is, akik ember volt�t �s istens�g�t is hangs�lyozt�k. Az unit�riusok sz�m�ra a J�zusban val� hit nem annyira szem�ly�hez, mint tan�t�s�hoz kapcsol�dik. Sz�munkra nem annyira az a l�nyeges, hogy ki volt �, hanem az, hogy mit tan�tott. J�zus nemcsak szem�ly�vel, hanem tan�t�sainak �s cselekedeteinek erej�vel hatott �s hat ma is. Mi J�zusra �gy tekint�nk, mint isten legjobb gyermek�re, pr�f�t�ra, kiemelked� vall�serk�lcsi szem�lyis�gre, vall�salap�t�ra. Sz�munkra J�zus val�s�gos ember volt, ezt �gy is szoktuk mondani, hogy t�rt�neti szem�ly. Ha �let�t n�zz�k, nyilv�nval�v� v�lik, hogy ember: sz�letik, sz�lei gondj�t viselik, n�vekedik, gyermek, ifj�, dolgozik, �rvend, szomorkodik, s�r, szomj�hozik, im�dkozik Istenhez, k�s�rt�seknek van kit�ve, mag�hoz h�vja a kisgyermekeket, seg�t a bajbajutottakon, gy�ny�rk�dik a term�szet sz�ps�g�ben �s meghal. Meggy�z�dhet�nk arr�l, hogy �tmegy a term�szetes emberi �let minden szakasz�n. �nmag�r�l tett kijelent�sei (p�ld�ul J�nos evang�liuma 8,40), de munk�ss�ga k�zvetlen szemtan�inak megnyilatkoz�sai, mint p�ld�ul Keresztel� J�nos (J�nos evang�liuma 1,30), a szamariai n� (J�nos evang�liuma 4,28), egy vak ember, akit meggy�gy�tott (J�nos evang�liuma 9,11), Pil�tus (J�nos evang�liuma 19,5/b) �s m�sok, igazolj�k felfog�sunkat. Amikor mi J�zus embervolt�t hangs�lyozzuk, nem nagys�g�t fokozzuk le, ellenkez�leg, hat�s�nak, jelent�s�g�nek jobb meg�rt�s�t k�v�njuk el�mozd�tani. Ami J�zust ugyanis m�s emberekt�l megk�l�nb�ztette �s megk�l�nb�zteti, az tan�t�saihoz �s igaz �let vitel�hez kapcsol�dik. J�zusnak a legink�bb siker�lt az Aty�val val� k�z�ss�get meg�lnie �s eg�sz �let�t Isten akarat�val �sszhangba hoznia. Lelki m�velts�ge, Isten szeretet�n cs�ng� vall�soss�ga, jelleme, erk�lcsi tart�sa egyed�l �ll� �s kiemelked�, hozz� hasonl�t sem kor�bban, sem a k�s�bbi korok vall�sos vil�g�ban nem tal�lunk, Ez�rt sz�munkra mindaz, ami �let�vel �s tan�t�saival kapcsolatos, mint k�vet�sre m�lt� eszm�ny �ll el�tt�nk. Nagys�ga abban �ll, hogy bebizony�totta tan�t�sainak megval�s�t�si lehet�s�g�t, felmutatta cselekedeteinek �letform�l�, nemes�t� erej�t. Ennek tudat�ban lelkiismereti k�teless�g�nk k�vetni J�zust, Az unit�rius ember jellemz� von�sa az kell legyen, hogy J�zus k�ve- t�, azaz igyeksz�nk meg�lni mindazt, amit � tan�tott. �gy lesz�nk m�ban �l� J�zus-tan�tv�nyok. K�RD�SEK 1. Ki volt J�zus? 2. Az unit�riusok sz�m�ra a J�zusban val� hit szem�ly�hez vagy tan�t�saihoz kapcsol�dik-e? 3. Mit �rt�nk azon, hogy J�zus t�rt�neti szem�ly? 4. Miben �ll J�zus k�vet�se? BESZ�LGESS�NK Kik azok a szem�lyek, akiknek tan�cs�t, tan�t�s�t, p�ld�j�t k�vetni tudod? ARANYMOND�S "Mert �gy tan�tja vala �ket, mint akinek hatalma van, �s nem �gy mint az �r�stud�k" (M�t� evang�liuma 7,29). IM�DKOZZUNK Isten�nk, J� Aty�nk! K�sz�nj�k, hogy utat mutatt�l, rem�nyt fakasztott�l, szeretetet adt�l a n�z�reti J�zus tan�t�sa �ltal, Seg�ts, hogy h�s�ges k�vet�i legy�nk J�zusnak �s t�rekedj�nk meg�lni tan�t�sait. �men. 14. LEGY�NK J�ZUS K�VET�I! Szeretn�tek ti is J�zus k�vet�t fenni? Mai tan�tv�nyai, bar�tai? Egyetlen felt�tele van ennek, hogy ismerj�tek meg tan�t�sait �s azokat igyekezzetek h�ven megtartani �s alkalmazni a mindennapi �letben. N�zz�k h�t, melyek J�zus tan�t�s�nak legfontosabb alapelvei? Egy az Isten, � a mi teremt� �s gondvisel� Aty�nk. Istenben teljes bizalmunk lehet �s t�maszkodhatunk szeretet�re. Im�dkozzunk, hogy k�zelebb ker�lj�nk Hozz�d embert�rsainkhoz �s �nmagunkhoz. A vall�s egyszer� felt�tele: szeretni Istent �s szeretni embert�rsainkat, �gy mint �nmagunkat. Minden ember Isten gyermeke, �gy mindny�jan a k�z�s Aty�hoz tartozva egym�snak testv�rei vagyunk. Az ember k�pes arra, hogy teljes�tse Isten akarat�t. Ez�ltal bizony�tja, hogy � Istennek m�lt� gyermeke. Mi mindny�jan Istenorsz�ga munk�sai vagyunk. Legfontosabb c�lunk Isten orsz�g�nak munk�l�sa kell legyen. Isten k�pess� tett arra, hogy v�tkez�seink, t�ved�seink, b�neink eset�n megv�ltoz�sunkat �s ez�ltal �jj�sz�let�s�nket munk�ljuk. Nincs v�glegesen elveszett ember, a megv�ltoz�s lehet�s�ge Isten szeretet�ben val� bizalom �ltal �s bizonys�gtev� �lettel b�rmikor lehets�ges. Melyek J�zus tan�t�s�nak alapvon�sai: - az �r�m. Ez abb�l a m�lys�ges bizalomb�l fakad, hogy az �let j�, sz�p �s az isteni gondvisel�s vele szemben j�akarat�, ha az ember helyesen �l vele. Felemel� �rz�s, hogy az isteni szeretet bet�lti �let�nket, ha megnyitjuk sz�v�nket. - a rem�nys�g. Ez abb�l t�pl�lkozik, hogy Isten mindig h�s�ges hozz�nk. � mindig vel�nk van �s lesz. Mi is h�ek kell legy�nk hozz�. a seg�t�k�szs�g. J�zus meg�llt a beteg, szenved�, v�tkez� ember mellett �s seg�tett. Gondja volt a szeg�nyekre, a sz�k�lk�d�kre is. � nemcsak hirdette a szeretetet, hanem meg is val�s�totta. - az egyetemess�g. Tan�t�sa nem egy fajnak, nemzetnek, nemnek hangzott el, hanem mindenkinek. Isten mindenki sz�m�ra szeret� Atya, n�la nincs szem�lyv�logat�s. - cselekv� k�szs�g. J�zus nem arra figyelmeztetett, hogy mit nem szabad csin�lni �s hinni, hanem sokkal ink�bb arra, hogy mit kell cselekedni, tenni, hogy �let�nk "boldog" legyen. "Amit akartok az�rt, hogy az emberek ti vetetek cselekedjenek, mindazt ti is �gy cselekedjetek azokkal" (M�t� evang�liuma 7,12) - tan�totta J�zus. K�RD�SEK 1. Mi a felt�tele annak, hogy J�zus k�vet�i legy�nk? 2. Mit tan�tott J�zus Istenr�l? 3. Mit tan�tott az emberr�l? 4. Mit tan�tott a vall�soss�gr�l? 5. Sorold fel J�zus tan�t�s�nak alapvon�sait! BESZ�LGESS�NK Hogyan lehet egy bar�ts�got fenntartani? ARANYMOND�S "Arr�l ismer meg mindenki, hogy az �n tan�tv�nyaim vagytok, ha egym�st szeretni fogj�tok" (J�nos evang�liuma 13,36). IM�DKOZZUNK Gondvisel� Isten�nk, szeretn�nk J�zusnak bar�tai, mai tan�tv�nyai, igaz k�vet�i lenni. T�le tanulni, p�ld�j�t k�vetni, a szeretetet gyakorolni. Seg�ts, hogy legy�nk �r�m�zenet�nek megtart�i, hordoz�i �s hirdet�i. �men. 15. ISTEN �G�RETE: AZ �R�K�LET Bizony�ra vettetek r�szt m�r temet�si szertart�son, amikor b�cs�t kellett venni nagymam�t�l, nagyap�t�l, a szomsz�d b�csit�l vagy n�nit�l vagy �ppen az egyik szeret� sz�l�t�l. A temet�si k�r�lm�nyeket l�tva, megfogalmaz�dhatott bennetek a k�rd�s: Mi t�rt�nik a hal�l ut�n? E k�rd�s szinte egyid�s az emberi l�tez�ssel, mert az ember �sid�k �ta kereste �s keresi az �rtelmet kiel�g�t� �s a lelkiismeretet megnyugtat� feleletet. K�l�nb�z� v�laszok sz�lettek: teljesen megsemmis�l�nk, csak test�nk semmis�l meg de lelk�nk tov�bb �l, felt�madunk stb. Mi v�laszad�sunk alkalm�val a Biblia fel� fordulunk, amely arr�l tan�skodik, hogy Isten legnagyobb �g�rete az ember sz�m�ra: az �r�k�let. Isten h�s�ges, �s nek�nk teljes bizalmunk lehet az ir�nt, hogy az �g�ret�t be is tartja. J�zus tan�t�sa szerint Isten Atya f�ldi �let�nkben, �s atyai szeretet�b�l k�vetkezik, hogy a hal�lban sem hagy el minket, gyermekeit. Aty�nk lesz akkor is, amikor meg kell v�lnunk e f�ldi �lett�l. �r�kk�val� otthont k�sz�tett a mi lelk�nk sz�m�ra az �r�k�letben. Milyen felemel�, biztat�, b�tor�t� ez a rem�nys�g, amely Isten �g�ret�b�l fakad. Hol �s milyen lesz ez az �r�k�let? - tehetitek fel a k�rd�st. Egyes vall�sok, s�t kereszt�ny felekezetek is kisz�nezik a v�laszt, a mennyorsz�g, a paradicsom �s a pokol fogalmaival. A mi felelet�nk az, hogy az �r�k�let Istenn�l van, Vele lesz�nk k�z�ss�gben, �s ahol Isten jelen van, ott csak J� k�vetkezhet. Term�szetesen Isten meg�t�li f�ldi �let�nket �s aszerint teszi lehet�v� a Vele val� k�z�ss�g meg�l�s�t. Ez�rt nem mindegy, hogy hogyan �l�nk e f�ldi �letben. Az �r�k�let, mint Istennel val� k�z�ss�g�nk rem�nys�ge, m�r itt a f�ld�n elkezd�dik azzal, hogy igyeksz�nk az � szeretet�nek, j�s�g�nak, h�s�g�nek a megtapasztal�s�ra �s Isten gyermekeihez m�lt� �letvitelre. Erre figyelmeztet P�l apostol is: "Az�rt igyekezz�nk is, hogy ak�r itt lakunk, ak�r elk�lt�z�nk, neki (Istennek) kedvesek legy�nk" (P�l m�sodik levele a korinthusiakhoz 5,9), K�RD�SEK 1. Honnan tudunk Isten �g�ret�r�l az �r�k�letre vonatkoz�an? 2. Mi�rt nem hagy el Isten minket a hal�lban sem? 3. Hol van az �r�k�let? 4. Milyen az �r�k�let? 5. Mi�rt kell k�sz�ln�nk az �r�k�letre? BESZ�LGESS�NK Mi�rt j�runk a temet�be? ARANYMOND�S "�s az az �g�ret, amelyet � �g�rt nek�nk: az �r�k �let" (J�nos els� levele 2,25). IM�DKOZZUNK J� Aty�nk, k�sz�nj�k a te legnagyobb �g�retedet: az �r�k� letet. Engedd, hogy rem�nys�g�nket napr�l napra n�velve bizonys�got tegy�nk arr�l, hogy mi m�lt�k tesz�nk a Veled val� k�z�ss�gre. �men. 16. SZERTART�SAINK Unit�rius vall�sunknak k�t olyan szertart�sa van, amelyet J�zus �let�re vezet�nk vissza: a keresztel�s �s az�rvacsora. E kett�n k�v�l az egyh�z m�g a k�vetkez� szertart�sokat alak�totta ki: a konfirm�ci�i, az esket�st �s a temet�st Meggy�z�d�s�nk, hogy maguk a szertart�sok nem tesznek benn�nket jobbakk�, igazabbakk�. Csak akkor van �rt�k�k, ha gyakorl�sukhoz �l� hitet �s j�cselekedeteket t�rs�tunk, ha er�s�tenek az Isten �s emberszeretet meg�l�s�ben �s elk�teleznek J�zus tan�t�sainak megval�s�t�s�ra. A KERESZTEL�S. Az a vall�sos szertart�s, amely �ltal a kereszt�ny egyh�z tagj�v� v�lik a megkeresztelt gyermek. �let��rt istennek h�l�t adunk, a sz�l�ket, a keresztsz�l�ket a gyermek unit�rius kereszt�ny szellemben val� nevel�s�re elk�telezz�k. A megkeresztelt �let�re, a j�zusi szellemben val� tov�bbi n�veked�sre, gyarapod�sra Isten �ld�s�t k�rj�k. Felfog�sunk, hogy nem maga a keresztel�s t�nye tesz valakit kereszt�nny�, hanem az a folyamat, amely a keresztel�ssel elkezd�dik. A keresztel�s kisded korban t�rt�nik. A keresztel�s alkalm�val haszn�lt v�z a tisztas�g, az �let jelk�pe. AZ �RVACSORA. A kereszt�ny vall�sban az egyed�li J�zus �ltal rendelt szertart�s az �rvacsora. Az apostoli korszakban az volt a meggy�z�d�s, hogy J�zus az�rt rendelte el, hogy k�vet�i megeml�kezzenek r�la �s ez�ltal �szt�nz�st nyerjenek tan�t�sainak hirdet�s�re �s a szeretet gyakorl�s�ra. Az �rvacsora t�rt�net�t az evang�liumokb�l (M�t� evang�liuma 26,26-28; M�rk evang�liuma 14,22-24; Luk�cs evang�liuma 22,19-20) �s P�l apostolnak a korinthusiakhoz �rt els� level�b�l ismerj�k meg (P�l els� levele a korinthusiakhoz 11,23-26). Az unit�rius felfog�s az �rvacsor�val kapcsolatosan J�zus meghagy�s�n alapul: "...ezt cselekedjetek az �n eml�kezetemre" (Luk�cs evang�liuma 22,19; P�l apostol els� levele a korinthusiakhoz 11,24). Eszerint sz�munkra az �rvacsora az a szertart�s, amely sor�n J�zus �let�re, cselekedeteire, tan�t�saira eml�kez�nk. Ez az eml�kez�s n�veli hit�nket, fokozza lelkiismereti �bers�g�nket, m�ly�ti Isten, felebar�taink �s a vil�g ir�nti szeretet�nket. �nvizsg�latra �s �nismeretre k�sztet. Az eml�kez�s egy bizakod�, rem�nyteljes lelki �r�m�t v�lt ki benn�nk. Az �rvacsora jelleg�b�l ad�dik, hogy arra k�sz�lni kell. Az �rvacsora k�ls� jelk�pei a keny�r �s a bor. Az unit�riusok �vente n�gyszer �lnek �rvacsor�val: kar�csony, h�sv�t, p�nk�sd �s �szi h�laad�s �nnep�n. Sz�ks�g szerint b�rmikor lehet �lni az �rvacsor�val, mint pl. betegs�g, templomavat�s, zsinat alkalm�val. A KONFIRM�CI�. Bizonys�gtev�st jelent az unit�rius hit-�s �letfelfog�sr�l. Ifj�korban t�rt�nik a gy�lekezet nyilv�noss�ga el�tt �nnep�lyes k�ls�s�gek k�z�tt. H�rom l�nyeges mozzanata vart: bizonys�gt�tel, �nnep�lyes fogadalomt�tel, az els� �rvacsora-v�tel. AZ ESKET�S. A polg�ri h�zass�gk�t�s ut�n t�rt�nik nyilv�noss�g el�tt a templomban. C�lja, hogy a jogi �rv�nyes�l�s mellett a h�zass�g vall�si �s erk�lcsi tartalmat is kapjon, Isten gondvisel� szeretet�t k�rj�k az elindul� csal�di �letre. A TEMET�S. A temet�si szertart�s a halottak ir�nti tisztelet �s kegyelet jegy�ben t�rt�nik. Meggy�z�d�s�nk, hogy "ak�r �l�nk, ak�r halunk, az �r�i vagyunk" (P�l levele a r�maiakhoz 14$).A temet�si szertart�s egyben alkalom a gy�szol�k vigasztal�s�ra is. K�RD�SEK 1. Milyen szertart�sokat ismersz? 2. Ml �ltal van �rt�k�k a szertart�soknak? 3. Mit tudsz a keresztel�sr�l? 4. Mi sz�munkra az �rvacsora? 5. Melyek a konfirm�ci� l�nyeges mozzanatai? 6. Mi�rt sz�ks�ges a h�zass�g egyh�zi meg�ld�sa? 7. Milyen szempontokra tekint�nk a temet�si szertart�sunk alkalm�val? BESZ�LGESS�NK Hogyan k�sz�ln�l a konfirm�ci�ra? ARANYMOND�S "Harcold meg a hitnek sz�p harc�t, nyerd el az �r�k�letet, amelyre hivatt�l, �s sz�p vall�st�tellel vall�st tett�l sok bizonys�g el�tt" (P�l els� levele Tim�teushoz 6,12), IM�DKOZZUNK Isten�nk, egyed�l gyeng�k �s er�tlenek vagyunk. Seg�ts, hogy m�ly hittel �s buzg� l�lekkel k�sz�lj�nk kereszt�nyi �let�nkre. �men. 17. EGYH�ZI �NNEPEINK A kereszt�nys�gben a t�rt�nelem folyam�n egy egyh�zi �nnepk�r alakult ki. Ez adventtel kezd�dik �s p�nk�sddel �r v�get. Az advent elnevez�s latin sz�b�l sz�rmazik (advenio=j�v�k, elj�v�k; adventus=�rkez�s, meg�rkez�s) �s arra az id�szakra mutat, amikor J�zus meg�rkez�s�t �s megsz�let�s�t v�rjuk. A kar�csony el�tti negyedik vas�rnapon kezd�dik �s kar�csonyig tart. Sz�munkra a kar�csonyra val� el�k�sz�leti id�t jelenti. KAR�CSONY. J�zus sz�let�s�nek �nnepe, amely mindig december 25-re esik. A nagy �nnepeink k�z�l kar�csony alakult ki id�ben a legk�s�bb. Ennek az az oka, hogy az �skereszt�nyekn�l nem volt szok�sban J�zus sz�let�s�nek a meg�nnepl�se. Ez csak a 4.sz�zadban v�lik �ltal�noss�. J�zus sz�let�s�nek pontos napj�t nem ismerj�k, ez�rt kar�csony id�pontj�nak meg�llap�t�sa k�r�l vit�k folytak. T�ny, hogy a kereszt�nys�g nagy csal�dj�ban v�glegesen �rv�nyes�lt a december 25-i id�pont kar�csony �nnepl�s�re vonatkoz�an. Minden kar�csony arra figyelmeztet, hogy J�zus benn�nk kell, hogy meg sz�lessen. Kar�csonyhoz kapcsol�dik a kar�csonyfa �ll�t�sa. Ennek gyakorlata N�metorsz�gb�l terjedt el vil�gszerte. A kar�csonyf�t feld�sz�tj�k, al�ja a szeretet jelek�nt aj�nd�kokat helyez�nk. De nem szabad elfeledni, hogy lelki aj�nd�kokat is adjunk ezen az �nnepen. A legismertebb kar�csonyi �nek a "Csendes �j, szents�ges �j", amelyet Gruber Ferenc (1782-1863) osztr�k zongorista szerzett. VIR�GVAS�RNAP. J�zus Jeruzs�lembe val� bevonul�s�t �nnepelj�k. Az utak ment�n �sszegy�lt n�p hozsann�t ki�ltva szeretettel �s lelkesed�ssel �nnepli J�zust. A bevonul�s t�rt�net�t M�t� evang�lium�ban olvashatjuk, 21. r�sz, 1-9 terjed� versek. NAGYP�NTEK. J�zus keresztrefesz�t�s�nek, hal�l�nak napja. Mindig a h�sv�t el�tti p�nteken van. Ekkor t�rt�nik a passi� (J�zus keresztrefesz�t�s�nek �s szenved�seinek megzen�s�tett evang�liumi elbesz�l�se) el�nekl�se templomainkban. H�SV�T, A l�lek halhatatlans�g�nak �s az �r�k�letnek �nnepe. Erre rem�nys�get ad Isten atyai szeretete. H�sv�t id�pontja v�ltoz�. A tavaszi nap�jegyenl�s�get k�vet� holdt�lte ut�ni els� vas�rnapon �nnepelj�k. Amennyiben a holdt�lte �ppen vas�rnapra esik, akkor ezen a napon van h�sv�t. H�sv�t meg�nnepl�s�nek id�pontja nem egys�ges a kereszt�nys�gben. A nyugati kereszt�nys�g (ide tartoznak a protest�nsok is) �s a keleti kereszt�nys�g (ortodox) k�l�nb�z� id�pontban �nnepli a h�sv�tot. Ennek oka a napt�rkiigaz�t�s. A nyugati kereszt�nys�g a kiigaz�tott Gergely-f�le napt�r (1582) alapj�n �nnepli, a keleti kereszt�nys�g a r�gi, a nem kiigaz�tott Juli�nus-f�le napt�rsz�m�t�st haszn�lja. H�sv�thoz sok sz�p n�pi szok�sunk kapcsol�dik. H�sv�t m�sodnapj�n t�rt�nik a locsol�s, amely egyr�szt val�sz�n�en annak az eml�k�t �rzi, hogy az �skereszt�ny egyh�zban h�sv�t hajnal�n t�rt�nt a kereszt�ny hitre t�rtek megkeresztel�se, m�sr�szt a v�z az �lettel, a term�kenys�ggel kapcsolatos. Hasonl� szok�s a sz�nes toj�s k�sz�t�se �s aj�nd�koz�sa a locsol�knak: a toj�s az �j �let szimb�luma. A h�sv�t magyar sz� nem fejezi ki az �nnep l�nyeg�t. Arra utal, hogy v�ge annak a b�jti id�szaknak (h�sv�t el�tti hat h�t), amelyen tart�zkodni kellett a h�sev�st�l. A b�jti id�szak ut�n h�st lehet enni, �gy lett az �nnep neve h�sv�t. �LDOZ�CS�T�RT�K, A tan�tv�nyok �ntudatra �bred�s�nek �nnepe. A tan�tv�nyok J�zus hal�la ut�ni f�lelm�k�n �rr� lettek, r�d�bbentek arra, hogy J�zus tan�t�sait hirdetni�k kell minden n�pnek. Ez az id� negyven napig tartott. P�NK�SD. A szentl�lek diadal�nak �s az egyh�z megalakul�s�nak �nnepe. Isten a szentl�lek �ltali munk�j�val �jj�teremtette a tan�tv�nyokat, akik meger�s�dve elindultak, hogy bizonys�got tegyenek J�zus tan�t�s�r�l. Az egykori f�l�nk tan�tv�nyok b�tor hit-vall�kk� lettek. Az els� p�nk�sd alkalm�val h�romezer ember lett kereszt�nny�. Ez jelentette a kereszt�ny egyh�z megalakul�s�t. P�nk�sd t�rt�net�re n�zve olvassuk el az Apostolok Cselekedetei m�sodik r�sz�t. M�g a k�vetkez� �nnepeink ismeretesek: �SZI H�LAAD�S. H�l�nkat �s k�sz�net�nket fejezz�k ki Istennek a mindennapi keny�r�rt. REFORM�CI� EML�K�NNEPE. Okt�ber 31 -�n tartjuk annak az eml�k�re, hogy 1517. okt�ber 31-�n Luther M�rton kiszegezte a wittenbergi v�rtemplom kapuj�ra 95 t�tel�t, amellyel kezdet�t vette a reform�ci�. D�VID FERENC EML�K�NNEP. Egyh�zalap�t�nk �let�re �s munk�ss�g�ra eml�kez�nk. Hagyom�ny szerint november 15-�n tartjuk. ANY�K NAPJA. Az �desany�k ir�nti tisztelet�nket, szeretet�nket �s h�l�nkat fejezz�k ki ezen a napon. �ltal�ban m�jus h�nap els� vas�rnapj�n tartjuk. VAS�RNAP, amelyet minden h�ten �nnepel�nk. Az els� sz�zad v�g�n tal�lkozunk az "�r napja" elnevez�ssel. Az a nap, amelyet Istennek szentel�nk. A magyar vas�rnap sz� a "v�s�rnap” sz�b�l sz�rmazik. Szok�sban volt, hogy amikor �seink �sszegy�ltek az "�r napj�nak" meg�nnepl�s�re, v�s�rt is tartottak. �gy az "�r napj�t" err�l a l�tv�nyr�l nevezt�k el: v�s�rnap. Id�vel az els� � bet�r�l elhagyt�k az �kezetet. K�RD�SEK 1. Mit �nnepl�nk kar�csonykor? 2. Mi a passi�? Mikor �neklik gy�lekezeteinkben? 3. Mi�rt nem egys�ges h�sv�t meg�nnepl�s�nek id�pontja a kereszt�nys�gben? 4. Hol olvashatunk p�nk�sd t�rt�net�r�l? 5. Melyek az egyh�zi �nnepk�r�nk�n k�v�l es� �nnepeink? 6. Mit tudsz a vas�rnap eredet�r�l? BESZ�LGESS�NK Hogyan kell k�sz�ln�nk �nnepeinkre? ARANYMOND�S "L�gy h�v mindhal�lig, �s neked adom az �letnek koron�j�t” (Jelen�sek k�nyve 2,10). . IM�DKOZZUNK Isten�nk, j� Aty�nk! K�sz�nj�k az �nnepi alkalmakat, amikor bizonys�got tehet�nk arr�l, hogy szeret�nk T�ged, szeretj�k felebar�tainkat �s k�vetj�k J�zus tan�t�s�t. Seg�ts meg�lni az �nnepek �zenet�t h�tk�znapjainkban is. �men. II. R�SZ 1. AZ ERK�LCSTAN T�RGYA Az ember cselekv� l�ny. A cselekv�s olyan tev�kenys�g, amely a cselekv� egy�n akarat�ban gy�kerezik �s a megval�sul�s �ltal nyilv�nval�v� v�lik a k�lvil�g el�tt. A cselekedetek azonban nem egyform�k: lehetnek j�k, k�z�mb�sek vagy �ppen rosszak. Az erk�lcstan az a tudom�ny, amely vizsg�lja �s �rt�keli az embert cselekedet min�s�g�t. Meg�llap�tja, hogy mi a j� �s mi a rossz, a helyes �s a helytelen, az igaz �s a hamis, az �rt�kes �s az �rt�ktelen. T�rekv�se, hogy elm�letileg �s gyakorlatilag is szorgalmazza a j�t, az igazat, a sz�pet, az �rt�kest. Az erk�lcstan azonban nem csup�n egyszer� vizsg�l�d�sra, �rt�kel�sre szor�tkozik. Felmutatja, melyek azok az eszm�nyek, egyetemes szab�lyok, amelyek fel� minden embernek t�rekednie kell, hogy �lete helyes, a vall�s szav�val: Istennek tetsz� legyen. Teh�t nem csak azt vizsg�lja, hogy milyenek vagyunk, hogyan cseleksz�nk, hanem azt is, hogy milyenn� kell v�lnunk, �gy az erk�lcstan a helyes �letform�k �s az �let igaz meg�l�s�nek �tmutat�ja egy�ni �s k�z�ss�gi szempontb�l. A kereszt�ny erk�lcsis�g olyan �letutat, �letform�t igyekszik felmutatni, amelyben J


Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Hitoktat�s
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.27 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|