Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 31, 2006 04:46 CDT

J�zus evang�liuma a mai vil�gban

Sz�sz Ferenc

Szerz�: . 3557 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak




I. �ltal�nos kitekint�s J�zus evang�lium�ra

1.J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa

2. J�zus erk�lcsi tan�t�sa

II. A mai vil�g saj�tos k�rd�sei �s J�zus evang�liuma

1. A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia

2. Az elidegened�s

3. Hagyom�nyoss�g �s meg�jul�s

III. A mai vil�g �s a j�zusi evang�lium tal�lkoz�s�nak �tjai �s m�dozatai

A k�rd�s megk�zel�t�s�hez m�g akkor is sz�ks�ges az el�zetes fogalmi tiszt�z�s, ha az m�sk�l�nben els� hall�sra is vil�gos �s f�lre�rthetetlen. Tiszt�znunk kell a j�zusi evang�lium �s a mai vil�g fogalm�t, hogy majd egym�s mell� �ll�tva �ket, levonhassuk az ad�d� k�vetkezte�t�seket.

Az evang�liumon J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�s�t, az �ltala hirdetett �s meg�lt hit- �s �letfelfog�s�t �rtj�k, amely kort�rsai �s k�vet�i sz�m�ra �r�m�zenet �rt�kkel �s �rv�nyess�ggel b�rt. Ugyanakkor tekintetbe kell venn�nk, hogy J�zus evang�lium�nak van egy t�rt�neti vet�lete is, mely megk�veteli, hogy azt is figyelemmel k�s�rj�k, ahogy az kort�rsai tudat�ban, majd �r�sban r�gz�lt �s r�nk maradt. Sz�mon kell tarta�nunk az eltelt 2000 �v alatt hozz�tapadt �rtelmez�s jelent�s�rnyalatait �s azt a m�dot, ahogy k�vet�i az � tan�t�s�t �s �letp�ld�j�t a ma vil�g�ban k�pviselik. Az „�zenet" fogalma felt�telezi �s mag�ban hordozza, hogy az el is jut c�mzettj�hez s sz�m�ra vagy �rt�ket jelent vagy id�-szer�tlens�ge miatt k�z�mb�s.

A „mai vil�g" fogalm�nak k�plete sokkal bonyolultam} �s szerte�ga�z�bb, megv�laszol�s�nak kevesebb az objekt�v alapja, s a meghat�roz�s�ba besz�r�d� szubjektivit�s vesz�lye sokkal k�s�rt�bb. A mai vil�g azt az ezredfordul�ra majd h�t milli�rd lelket sz�ml�l� emberi k�z�ss�get jelenti, mely e bolyg�n �l, azt a saj�tos lelki-szellemi k�zeget, amely a k�l�nb�z� f�ldrajzi, gazdas�gi, politikai, kultur�lis �s vall�si k�r�lm�nyek k�z�tt �l�, megosztott �s m�gis egys�ges emberis�get kort�neti pontos�s�ggal �s h�s�ggel jellemezheti. A mai vil�g v�gs� soron a harmadik �vezred hajnal�nak embere, aki az �r�k k�rd�sek mellett kor�nak saj�tos kih�v�saival is szembeker�l, azokra v�laszt �s megold�st keres.



I. ltal�nos kitekint�s J�zus evang�lium�ra


1. J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa

Felt�telezhetj�k, hogy J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�sa ismert. Keresz�t�ny vagy nem kereszt�ny, h�v� vagy hitetlen, valamilyen m�don hallott r�la, ha nem k�zvetlen�l az evang�liumokb�l, akkor annak az �l� sz�, a bet�, a k�p vagy az inform�ci�-k�zvet�t�s m�s �tj�n megval�sul� hirdet�s�b�l. �ppen ez�rt annak bemutat�s�t�l eltekint�nk. Csup�n arra szor�tkozunk, hogy J�zus istentan�nak legf�bb jegyeit: Isten egys�g�t, szellem volt�t �s atyas�g�t f�leml�tve (Mk 12,29—30; Jn 4,24; Lk stb.) e k�rd�s id�szer� vonatkoz�saira tekints�nk.

a) Ami a j�zusi istenfogalomnak a form�list t�lhalad�, bels� isme�ret�t illeti, �gy �rezz�k, hogy J�zus istenfogalm�t maga a kereszt�nys�g sem ismeri �s �li �t azzal a bens�s�ggel �s intenzit�ssal, mint tan�tv�nyai �s az els� kereszt�nyek. Sz�mukra az, amit J�zus Istenr�l tan�tott, az �lm�ny erej�vel hatott, szem�lyes �r�m�zenetet jelentett, �s azonnali �ll�sfoglal�sra — megt�r�sre — k�sztet� er� volt. A mai kereszt�ny em�ber sz�m�ra a j�zusi evang�lium Istenr�l �s az � orsz�g�r�l val� tan�t�sa kev�sb� bizonyul �r�m�zenetnek a sz� igazi �rtelm�ben. Erej�t veszti az inform�ci�-�z�nben vagy a k�z�mb�ss�gben, �s nem b�r r� arra, hogy �dv�ss�g�nk munk�l�s��rt gy�keresen v�ltoztassunk �let�nk�n.

b) J�zus Istenr�l sz�l� tan�t�s�nak kapcs�n azt is meg kell vizsg�lnunk, hogy az elm�lt 2000 esztend�ben mennyire haladta azt t�l az ismeret gyarapod�sa, mondhatunk-e ma — J�zust�l f�ggetlen�l —, t�bbet �s m�st istenr�l? A v�lasz e k�rd�sre hat�rozottan nemleges, Mi mindent, amit ma Istenr�l tudunk, legmagasabb rend� form�j�ban �sszefog�lalva, a J�zus evang�lium�ban tal�ltuk meg �s onnan mer�tett�k.

L�nyegesnek tartjuk, hogy b�r Isten megismer�se alapvet�en a hit k�rd�se volt �s marad, �s k�v�l esik a tapasztalati megismer�s k�r�n. J�zus istentan�r�l ma is csak azt mondhatjuk, hogy elb�r�l�s�ban a hit �s az �rtelem nem �ll ellent�tben egym�ssal. Amit J�zust�l Istenr�l ta�nultunk, az ma is olyan igazs�g- �s er�t�ltettel b�r, olyan metafizikai �s_ erk�lcsi �rt�kkel, hogy j�v�ben is a j�zusi evang�lium alapja marad.

2. J�zus erk�lcsi tan�t�sa

J�zus erk�lcsi tan�t�sa Istenr�l vallott felfog�s�b�l k�vetkezik, att�l elv�laszthatatlan, evang�lium�nak szerves �s egyenrang� r�sze. Erk�lcsi; tan�t�s�t, ak�rcsak istenfogalm�t ismertnek tekintve csak f�bb alapelveit eml�tj�k meg. Ezek: az ember j�ra val� k�pess�ge, istenfi�s�gra val� elhivatotts�ga, akarat�nak szabads�ga �s felel�s erk�lcsi l�ny mivolta, a megt�r�s lehet�s�ge, a jellem �ltali �dv�z�l�s �s az �r�k�let elnyer�s�nek rem�nye �s val�s�ga. J�zus erk�lcsi tan�t�s�ban a legf�bb emberi k�te�less�g Isten, a felebar�t �s �nmagunk szeretete (Mk 12,30—31).

a) J�zus erk�lcstana, ak�rcsak istenfogalma, a ma h�v� embere el�tt sem ismeretlen, m�gis elmondhatjuk, hogy nem �p�lt be szervesen tu�datunkba, m�g kev�sb� t�kr�z�dik �letgyakorlatunkban. Erk�lcsi tan�t�s�t ma �gy tekintj�k eszm�nyinek, hogy egyben ut�pisztikusnak min�s�tj�k, s ha nem is tagadjuk meg, m�s, k�nnyebben betarthat�, kev�sb�,
ig�nyes erk�lcsi norm�khoz igaz�tjuk �let�nket vagy az erk�lcsi legalizmus �tj�t v�lasztjuk. Erk�lcsi tan�t�s�nak kapcs�n meg kell jegyezn�nk, hogy az eredeti j�zusi embertant �s erk�lcsi tan�t�st a kereszt�nys�gen bel�l sok�ig elnyomta �s ma is h�tt�rbe szor�tja a p�li �s augusztinuszi etika vagy a filoz�fiai etikai rendszerek tan�t�sa a sztoicizmust�l a szitu�ci�s etik�ig. Erk�lcstana m�gis �ri�si hat�st gyakorolt �s gyakorol a ke�reszt�nyek erk�lcsi �llapot�ra �s fejl�d�s�re. Mai �let�nk elk�pzelhetet�len volna an�lk�l a kereszt�ny kult�ra n�lk�l, amelyet v�gs� soron J�zus tan�t�s�nak k�sz�nhet�nk.

b)J�zus erk�lcsi tan�t�sa ma is �rt�k. Arra a k�rd�sre, hogy ki az ember, �s mi az � rendeltet�se, szerint�nk mindm�ig � adta a legteljesebb feleletet. Az ember Isten gyermeke, akinek Teremt�j�hez hason�l�v� kell v�lnia a l�t emberi dimenzi�j�ban.

A j�zusi evang�lium emberk�pe m�s mint a tudom�nyos antropol�gi��, de v�gs� soron az�rt nem ellent�tes azzal. Az, ami a j�zusi evan�g�lium emberfelfog�s�t megk�l�nb�ztetett jelent�s�g�v� teszi sz�munk�ra, metafizikai �s vall�serk�lcsi h�ttere, istenk�zpont�s�ga, amely ab-szol�t �rv�nyess�g� erk�lcsi parancsolatokat �ll�t a hiv� ember el�.

J�zus nem alkotott rendszeres erk�lcstant, m�gis megnyugtat�an iga�z�t el minden olyan erk�lcsi k�rd�sben, amely egy�ni vagy k�z�ss�gi �let�nkben felmer�lhet. Erk�lcsi tan�t�sa eszm�nyis�g�ben magasrend� szem�lyess�g�ben �ll�sfoglal�sra k�sztet�, der�l�t�st �s �let�r�met sug�rz�: ma is m�lt� az „�r�m�zenet" megnevez�sre.



II. A mai vil�g saj�tos k�rd�sei �s J�zus evang�liuma.

Melyek a mai vil�g l�tfontoss�g� k�rd�sei, �s mennyiben adhat ezek�re n�zve eligaz�t�st a j�zusi evang�lium?

E sz�zadv�g legfontosabb k�rd�seit a t�rsadalmi rendszerek v�ltoz�s�ban, a hagyom�nyos telep�l�sszerkezetek �s csal�di viszonyok fellazu�l�s�ban, az inform�ci�s forradalomban, a t�ln�pesed�sben, a k�rnyezet�szennyez�d�sben, a termonukle�ris �npuszt�t�s vesz�ly�ben, �ltal�ban az �let �s gondolkod�sm�d, a hagyom�nyos �rz�svil�g v�ls�g�ban hat�roz�hatjuk meg. Vall�si szempontb�l vil�gunkat a nagy monoteista vall�sok uralma, ezeknek a nem-vall�sos vil�g- �s �letszeml�lettel val� egy�tt��l�se jellemzi.

A kereszt�ny vil�gon bel�l a vall�si �rdekl�d�s �r-ap�ly�nak vagyunk a tan�i. Az �szak-amerikai �s eur�pai kontinensen, hivatalos statisztik�k szerint, az ateist�k sz�ma n�vekszik, ugyanakkor a vall�si �rdekl�d�s �j�j�sz�let�s�t �s m�ly�l�s�t jelzik vil�gszerte. A neoprotestantizmus t�bora n�vekv�ben van, de a hagyom�nyos egyh�zak vall�si k�z�mb�ss�gben �l� tagjai k�z�l is egyre t�bben aktiviz�l�dnak. Mindez azt jelzi, hogy a mai vil�g ember�nek tov�bbra is �letsz�ks�glete a vall�s, ezen bel�l a j�zusi evang�lium egzisztenci�lis a kor �ltal felvetett saj�tos k�rd�seinek megv�laszol�s�ban.



1. A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia

A szabads�g �s annak legmagasabbrend� form�ja, az erk�lcsi auto�n�mia v�gs� soron fel�leli mindazokat a k�rd�seket, amelyek az egy�ni �s k�z�ss�gi �nfenntart�s �s �nmegval�s�t�s sor�n napjainkban nagy fon�toss�ggal b�rnak. Ezek a fogalmak, ha ebben a form�ban �s �rtelemben nem is fordulnak el� az evang�liumban, annak szellem�ben fogalmaz�z�k meg az erk�lcsi nagykor�s�gnak azt az �llapot�t, melyre a j�zusk��vet�knek el kell jutniuk.

A szabads�g �s az erk�lcsi auton�mia, miel�tt az emberi l�tez�s �s szem�lyis�g kiteljesed�s�vel azonos�thatn�nk azokat a „valamit�l val�” �s „valamire val�" szabads�got jelentik: a t�k�letesed� �let �tj�ban �ll� anyagi �s szellemi akad�lyok felismer�s�t, a megsz�ntet�s�kre ir�nyul� ig�ny fel�bred�s�t �s a t�lhalad�sukra ir�nyul� tudatos �ll�sfoglal�st �s cselekv�st.

a) A szabads�gra �s erk�lcsi auton�mi�ra ir�nyul� ig�ny �s t�rekv�s a ma ember�ben is elevenen �l, s alapfokon az emberhez m�lt� anyagi l�t biztos�t�s�ra, a t�rsadalmi, politikai, kultur�lis �s vall�si elnyomotts�g megsz�ntet�s�re ir�nyul. K�zismert, hogy az emberis�g tekint�lyes r�sze ma is �hezik, nyomorog, kizs�km�nyolt, meg van fosztva a kultu�r�lis felemelked�s legelemibb jogait�l �s lehet�s�geit�l. Ennek az �llapot�nak a k�ls� okai j�l ismertek: a m�lt�nytalan gazdas�gi vil�grend, a n�pesed�srobban�s, a fejl�d� orsz�gok technikai civiliz�ci�j�nak alacsony foka, az �nk�nyuralmi t�rsadalmi berendezked�s, a faji, nemzeti, nyelvi �s vall�si t�relmetlens�g, megk�l�nb�ztet�s �s elnyom�s. A szeg�nys�g, nyomor �s elnyomotts�g f�leg az �n. „harmadik vil�g" orsz�gainak n�pess�g�t s�jtja, de az emberis�g oly nagy h�nyad�t �rinti, hogy azokat korunk legs�lyosabb �s legs�rget�bb megold�st v�r� k�rd�seinek kell tekinten�nk.

A szeg�nys�gben �s elnyom�sban �l� ember Istent�l nyert, term�szetes jog�nak �rzi, hogy �llapot�n v�ltoztasson, felszabaduljon. Korunk �ltal�nosan elterjedt felfog�sa, erk�lcsi normarendszere �s gyakorlata szerint ennek a felszabadul�snak a gyakorlati �tja a t�rsadalmi forrada�lom �s politikai harc ideol�giai �s fegyveres form�ja. E jogos felszaba�dul�si ig�ny �s k�zdelem, els�sorban a kizs�km�nyol�s �s elnyom�s meg�osztotta az emberis�get: szembe�ll�tott t�rsadalmi oszt�lyokat, n�peket �s nemzeteket, k�l�nb�z� politikai �s t�rsadalmi rendszerben �l� orsz�gokat.

A j�zusi evang�lium szellem�ben hogyan kell l�tnunk a szabads�g
�s felszabadul�s k�rd�s�t a mai vil�gban?

Az evang�lium szerint nyilv�nval�, hogy a szeg�nys�g, f�leg ha ki�zs�km�nyol�s eredm�nye, a nyomor, az elnyomotts�g nem term�szetes �llapota az embernek, teljes ellent�tben �ll Isten akarat�val, k�pess�geinkkel, rendeltet�s�nkkel, a j�zusi evang�lium szeretet-parancsolat�val. Az okok, amelyek ide vezettek emberiek, t�rsadalmiak, nem pedig ter�m�szeti vagy gazdas�gi sz�ks�gszer�s�gek. A v�ls�g az emberis�g egy r�sz�t �ppen a m�sik r�sz k�zrem�k�d�s�vel vagy hallgat�lagos eln�z�s�t�l k�s�rve s�jtja, akkor, amikor lehet�s�g�nk �s hatalmunk van r�, hogy ezen az �llapoton v�ltoztassunk. Nem v�dekezhet�nk azzal, hogy a nyomor �s elnyom�s oka a term�szeti adotts�gokban, gazdas�gi t�rv�ny�szer�s�gekben, az emberi faj t�lszaporod�s�ban rejlik: mindezeket ink�bb t�neteknek, az emberi fejl�d�s velej�r�inak tekinthetj�k.

Az emberis�g szabads�g-v�ls�g�nak oka — az evang�lium szellem�ben vizsg�lva e k�rd�st —, az ember �s Isten, az ember �s vil�g, az ember �s embert�rs k�z�tti viszony, kapcsolat erk�lcsi fogyat�koss�ga: a tudatlans�g, a v�tek, a bizalmatlans�g �s f�lelem, a szeretet hi�nya, az �nz�s �s gy�l�lk�d�s, a hatalom �s uralkod�si v�gy. Erk�lcsi gyarl�s�gunk, kiskor�s�gunk az oka annak, hogy megtagadva Isten akarat�t, a felebar�taink ir�nti k�teles testv�ri szeretetet, nem a szolg�lat szelle�m�ben v�llaljuk �s �lj�k meg �let�nket, �s a t�rsadalmi rossz cs�kken�t�se helyett, melyre lehet�s�g�nk volna, tov�bb n�velj�k azt. A vil�g, amely Isten sz�nd�ka szerint az�rt adatott nek�nk, hogy a fejl�d� �let �s ember meghitt �s bar�ts�gos otthona legyen, ez�rt lett sokak sz�m�ra, „siralomv�lgy", testi �s lelki szenved�s sz�ntere.

A nyomor �s elnyomotts�g az�rt k�ros�tja meg az embert, mert aka�d�ly�v� v�lhatik az emberi rendeltet�s bet�lt�s�nek, a lelki-szellemi t��k�letesed�snek. Szeg�ny �s gazdag, elnyomott �s elnyom� egyar�nt k�ro�sodik �ltala, att�l fosztja meg �nmag�t is, hogy �let�t Isten aj�nd�k�nak, tekinthesse, �s Isten e vil�gban val� jelenl�tek�nt �lje �t, hogy �nmaga

l�nyegbelis�g�t meg�rthesse �s kibontakoztathassa, �s az emberis�g test�v�ri k�z�ss�g�ben otthonra lelhessen. A nyomor �s elnyom�s �gy lett �s marad a k�z�ss�gi �dv�z�l�s egyik legf�bb akad�lya.

J�zus szerint a tudatosod� hi�ny-�llapot egy olyan lelki fog�kony�s�got hordoz, olyan erk�lcsi potencialit�st jelent, amelynek pozit�v meg�nyilatkoz�sa is van: a vil�gban els�sorban a szeg�nyek, az elnyomottak k�pviselik, hordozz�k a mesterk�letlens�g, az �nzetlens�g, a nyitotts�g, az egy�tt�rz�s, a b�tor sorsv�llal�s, a hit, rem�ny, szeretet er�nyeit. A szabads�gra �s felszabadul�sra t�rekv� ember evil�gi k�zdelme egybe�esik erk�lcsi rendeltet�se v�llal�s�val vagy legal�bbis k�zel �ll ahhoz. J�zus tan�t�sa szellem�ben a hi�ny�llapotot nem a k�ls� viszony�lagoss�gok szintj�n kell vizsg�lni �s orvosolni, csak az emberi szem�lyi s�g isteni mivolt�b�l �s v�gtelen �rt�k�b�l kiindulva lehet azt igaz�n meg�rteni. J�zus legal�bb is ezt tette, amikor Isten gyermek�t l�tta min�den emberben, k�ls� �llapot�t�l, meghat�roz�it�l f�ggetlen�l, amikor v�llalta �s tan�tv�nyait�l megk�vetelt� a szeg�nyekkel �s elnyomottak�kal, kiszolg�ltatottakkal val� teljes szolidarit�st. Az evang�liumot is el�s�sorban nekik hirdette, vagy legal�bb is f�leg a szeg�nyek �s kitasz�tottak k�r�ben tal�lt az meghallgat�sra, k�vet�kre �s bizonyult �r�m-�zenetnek.

A nyomort�l �s az elnyom�st�l val� felszabadul�s J�zus szerint nem az anyagiak felhalmoz�s�ban �s a hatalom b�r�s�ban, ezekre val� t�rek�v�sben �ll, hanem egy eszm�nyi, �r�k �rt�krend felismer�s�ben �s elfo�gad�s�ban, az Istennel �s felebar�ttal val� teljes szeretetk�z�ss�gben, mely a szolg�l� �letben �lt testet, A felszabadul�s, a szabads�g t�lmutat a t�rt�netis�gen, a k�ls� k�r�lm�nyeken, s b�r a t�rt�nelemben, l�that� form�ban megy v�gbe, Istenorsz�g�ban �s az ember erk�lcsi auton�mi�j�ban val�sul meg, az �r�k�lethez tartozik (Mk 10,34—35; Lk 6,20; Mt 6,33 stb.).

A szabads�g, a felszabadul�s �tja J�zus szerint az erk�lcsi t�k�lete�sed�s (Mt 5,48). A vil�got �s az embert, �ljen az b�rmely korban, telje�sen �s v�g�rv�nyesen csak az erk�lcs egy�ni �s k�z�ss�gi forradalma v�lthatja meg �s juttathatja a szabads�g, az erk�lcsi auton�mia, Istenorsz�ga �llapot�ba. Az emberis�g szorongat� k�rd�seit csak erk�lcsi nagykor�sod�sa fogja megoldani. Minden felszabadul�s�rt �s felszabad�t�s�rt v�vott k�zdelem az erk�lcsi t�k�letesed�s folyamat�ba torkollik �s onnan is indul ki.

Az erk�lcsi t�k�letesed�s a legnehezebb k�zdelem, melyet az ember�nek a maga szabads�g��rt meg kell v�vnia. Ez pedig kem�ny helyt�ll�st, �ldozatk�szs�get, t�relmet ig�nyel. Bels� sz�ntere az emberi l�lek, �s ki�fele csak egyetlen fegyvert vehet ig�nybe, a szeretetet. Eszk�zeinek is hasonl�an b�k�seknek kell lenni�k: a tan�t�son �s p�ldamutat�son k�v�l, a szeretet �s szabads�g semmilyen m�s eszk�zt nem alkalmazhat. Az evang�lium szolg�lat�t mindenkor csak Istenbe vetett m�lys�ges hittel, a vil�g, az ember ir�nti v�gtelen szeretettel �s bizalommal lehet �s sza�bad v�llalni. �gy, ahogy azt J�zus tette �lete v�gs� perc�ig.

b) Az ember szabads�g�nak, az erk�lcsi szem�lyis�g auton�mi�j�nak az eml�tetteken k�v�l m�s akad�lyai is vannak. Ezek, ha b�rnak is megfelel� objekt�v alappal a k�ls� vil�gban, els�sorban a tudatban �s a l�lekben hatnak, ez�rt bels� akad�lyoknak is nevezhetj�k �ket. Ilyenek a tudatlans�g, a v�tek, �s a f�lelem. Valamennyi k�z�l a felszabadul�s emberi �tja ma a f�lelmet mutatja a legnagyobbnak, mint amelyen a ma ember�nek mindenk�ppen gy�zedelmeskednie kell.

A f�lelem olyan t�bb�-kev�sb� megalapozott k�nyszerk�pzet, mely megb�n�tja az emberi aktivit�st vagy �ppen ellenkez�leg, irre�lis, meg�gondolatlan, elhamarkodott, s �gy k�ros cselekv�sre sarkall, A f�lelem �lland� k�s�r�je az emberi �letnek, mint az emberi l�tet �s �letet fenye�get� vesz�lyeztetetts�g �szt�n�s vagy tudatos �t�l�se. Korunk k�l�n�sen feler�s�tette, s ezen nem is csod�lkozhatunk. El�g ha e sz�zad k�t vil�g�h�bor�j�ra, a technikai �s biol�giai tud�s ellen�rizhetetlen �s ellen�nk felhaszn�lhat� megval�s�t�saira, az atomh�bor� vesz�ly�re, a k�rnyezet�szennyez�d�sre, egysz�val az �let �s az emberis�g �lland� �s egyetemes vesz�lyeztetetts�g�re gondolunk. Mindezek hatv�nyozottan feler�s�tett�k a mindenkori egzisztenci�lis f�lelmet.

A f�lelem k�ros volta abban mutatkozik meg, hogy rombolja az emberi szem�lyis�g integrit�s�t, korl�tozza vagy teljesen megsz�nteti er�k�lcsi auton�mi�j�t. Nem kis m�rt�kben a f�lelem �ll a hagyom�nyos er�k�lcsi norm�k elvet�se, a modern hedonizmus, a k�b�t�szerek ny�jtotta irre�lis �s mesters�ges �lomvil�gba val� menek�l�s, az �rtatlan p�tcselek�v�s vagy a terrorizmusig men� agresszivit�s m�g�tt. T�ves vagy hamis inform�ci�-szolg�ltat�ssal t�rsulva, a f�lelem megteremtette, lehet�v� tette a mai ember nagyfok� ir�ny�that�s�g�nak rossz c�lokra val� ki�haszn�l�s�t is. Mi magunk vagyunk a tan�i, hogy a f�lelem a vall�s vil�g�ban is egyre nagyobb teret h�d�t.

Eligaz�that-e a j�zusi evang�lium a f�lelem mai labirintus�ban? A v�lasz — hit�nk szerint — igenl� lehet. A f�lelem nem volt ismeretlen J�zus vil�g�ban sem, s � �ppen az evang�liummal vette fel ellene a k�zdelmet. Isten atyas�g�nak hite �s a bel�le k�vetkez� gondvisel�s tu�data megsz�nteti az ember egzisztenci�lis f�lelm�t. J�zus vall�s�ban a h�v� ember a szem�lyes Istennel ker�l k�zvetlen, bizalmas kapcsolatba �s �letk�z�ss�gbe, s ez mint oltalom �s v�detts�g-�rzet vet�t�dik ki a l�lekben. A testv�ri vil�gban az embernek embert�rs�t�l nem kell tar�tania. A vil�g �llapot�n hatalmunkban �ll a j� ir�nyba v�ltoztatni. Az evang�liumi rem�nys�g �s bizalom �pp arra hivatott, hogy feloldja az emberi tudat �s akarat b�nults�g�nak b�kly�it, visszaadja az irre�lisba menekv�nek a val� �let �rt�k�t �s megbecs�l�s�t, agresszivit�s helyett szolg�l�, b�k�s magatart�sra �szt�n�zz�n. Csak a f�lelem f�l�tt gy�zedel�mesked� ember sz�m�zheti a lelk�b�l a b�n�t� cs�kkent�rt�k�s�g �s te�hetetlens�g tudat�t vagy a t�lteng�, k�ros kiv�lasztotts�g �rz�s�t, gy�zedelmeskedhetik a fatalizmuson �s fanatizmuson. A f�lelm�n uralkod� em�ber erk�lcsi auton�mi�j�nak v�delm�t �lvezi: nem k�nyszer�thet� �s manipul�lhat�, mentes marad minden fizikai �s szellemi b�dulat m�kony�t�l. �pp ez�rt olyan k�l�n�sen fontos, aktu�lis kicseng�se a j�zusi evang�liumnak a „ne f�ljetek!" b�ztat� �s b�tor�t� szava (Mt 10,28 stb.).



2. Az elidegened�s

a) Vall�serk�lcsi �rtelemben az elidegened�s Istent�l, a felebar�tt�l �s �nmagukt�l val� elt�volod�s �s elszakad�s. Mint ilyen kisebb vagy nagyobb m�rt�kben mindig k�s�r� �s k�s�rt� vesz�lyeztetetts�ge volt az emberi l�tez�snek �s vall�soss�gnak.

A mai vil�gban az elidegened�s az�rt v�lhatott a kor egyik legszem�bet�n�bb v�ls�gt�net�v�, mert a termel�si m�d �s viszonyok, a hagyom�nyos csal�di �s kisk�z�ss�gi �letforma gyors felboml�sa k�sz�letlen�l �rte az emberis�get. F�leg a j�l�ti �s fogyaszt�i t�rsadalomban �l� em�bernek kellett, szinte egyik napr�l a m�sikra, szemben�znie a hagyom�nyos �letforma �s �rt�kvil�g v�ls�g�val. A munka elvesztette szem�lyess�g�t, az emberi kapcsolatok elsil�nyultak, form�liss� v�ltak. Mindez nagyfok� elszigetel�d�sre, atomiz�l�d�sra �s elmag�nyosod�sra vezetett. Az elidegened�s, mint az emberi szem�lyis�g identit�s zavara azt jelzi, hogy v�ls�gos, �tmeneti korban �l�nk.

J�zus evang�lium�nak szemsz�g�b�l vizsg�lva az elidegened�s k�r�d�s�t meg�llap�thatjuk, hogy Isten eszm�je n�lk�l a l�tnek �s az �let�nek csak egy kis, sz�k ter�let�t foghatjuk �t, mik�zben emberi sz�ks�g�leteink ezt a szintet messze t�lhaladj�k, egy transzcendens abszol�tumra ir�nyulnak. A j�zusi evang�lium �rt�ke �s aktualit�sa abban van, hogy egy olyan istenfogalmat k�n�l, amelyben a szem�lyf�l�ttis�g �s a sze�m�lyess�g eszm�nyien �tv�z�dik, s amely az embert l�lek minden ig�ny�t k�pes kiel�g�teni. Isten m�rhetetlen�l f�l�tte �ll az embernek: ta�pasztalatfeletti, transzcendens l�ny. Ugyanakkor az is elmondhat� r�la, hogy mint immanens val�s�g a hitben olyan k�zel ker�l hozz�nk, mint f�ldi sz�l� az � gyermek�hez, „aty�nak" �rezhetj�k �s nevezhetj�k. Istenfogalma �ltal J�zus evang�liuma megsz�nteti a h�v� ember koz�mikus �rvas�g�t, erk�lcs�nek viszonylagoss�g�t, s ha az erk�lcsi t�k�letesed�s k�teless�ge neh�z feladat el� is �ll�t, az emberi szabads�g �s �nkeres�s elveszti tragikuss�g�t: „evang�liumiv�" v�lik.

Az istenfi�s�g mag�ba foglalja �s felt�telezi az emberi testv�ris�g eszm�j�nek elfogad�s�t �s a szeretet �letgyakorlat�t. A mag�ny nem ontol�giai meghat�rozotts�ga az embernek, Isten gyermeke egy testv�ri k�z�ss�g alanya �s t�rgya, aki el�tt nyitva �ll a szeretetben megval�sul� kommunik�ci� lehet�s�ge �s a k�z�ss�gi �dv�z�l�s �tja. Az elidegened�s csak akkor l�p fel, ha az ember megtagadja rendeltet�s�nek bet�lt�s�t �s megt�r�se pillanat�ig �ll fenn, a szolg�l� �let v�laszt�s�ig �s v�lla�l�s�ig. J�zus evang�liuma nem volt m�s �s ma sem m�s, mint az elidegenedett ember megt�r�sre val� h�vogat�sa. Ebben van mindenkori �s mai aktualit�sa is.

b) Az elidegened�s nem ker�lte el a t�rt�neti egyh�zak hagyom�nyos gy�lekezeti �let�t sem. A h�v� ember nem tal�lhat �nmag�ra �s testv�reire az elidegenedett gy�lekezetben. E helyzet tudatosod�sa ut�n nyil�v�n k�s�rletek t�rt�ntek annak meghalad�s�ra, �s �rvendetes tapaszta�latok jelzik, hogy a j�zusi, az evang�liumi minta alkalmas az egyh�zig gy�lekezeti �let megreform�l�s�ra.



3. Hagyom�nyoss�g �s meg�jul�s

R�gi �s �j egy�ttes el�fordul�sa, folyamatoss�ga �s szemben�ll�sa a fejl�d�s rendj�ben nem �j felfedez�s, megl�t�s a vall�s vil�g�ban sem: minden korban, k�l�n�sen ha az felel�ss�ggel viseltetett a j�v� ir�nt, sz�mon tartott�k �s sz�moltak vele. A r�gi �s �j szembes�t�se, m�rle�gel�se �s �rt�kel�s�k eredm�ny�nek �ll�sfoglal�sban �s tettekben val� t�k�r�z�d�se koronk�nt m�gis fokozottabban jelentkezik, s ezek a korszakok d�nt�eknek bizonyulnak az emberis�g tov�bbi fejl�d�s�re n�zve.

A j�zusi evang�lium a hagyom�nyos �s �j �rt�kek szembes�l�s�nek egy olyan fesz�lt pillanat�t �r�k�tette meg a vall�s vil�g�ban, amely mai napig meg�rizte tanuls�gainak �rv�nyess�g�t. A j�zusi evang�lium egyik er�ter�t k�ts�gtelen�l a megk�vesedett, t�lhaladott nemzeti mono�teizmus �s az egyetemess�g gondolat�nak �sszecsap�sa hat�rozza meg. J�zus a maga kor�nak �s n�p�nek vall�soss�g�b�l val�s�ggal kiemelte a tov�bb�l�sre m�lt� �s alkalmas �rt�keket, els�sorban a monoteista isten-eszm�t, s ezeket olyan �j erk�lcsi tartalommal t�lt�tte fel �s �tv�zte �ssze, hogy az �j vall�s alkalmass� lett arra, hogy egy �j szellemi vil�g alapj�v� v�lj�k. Mint Isten pr�f�t�ja �s vall�salap�t�, J�zus k�ny�rtelen�l elvetette kora vall�soss�g�nak minden t�lhaladott, ki�r�lt elem�t �s for�m�j�t. El�g ha itt arra gondolunk hogyan hat�rozta meg �jra a fele�bar�t fogalm�t (Lk 10,30—37) �s hogyan �rtelmezte �jra a szombatot, a b�jt�t, az alamizsn�lkod�st, az im�dkoz�st, a esk�d�z�st (Mt 5—7 r.). A vall�soss�g meg�j�t�s�ban J�zust nem k�ls� szempontok vezett�k. A hagyom�nyos nem az�rt rossz, mert r�gi, hanem az�rt, mert az �j vall�s alapvet� igazs�gaival �s szellem�vel nem f�r �ssze, azt eler�tlen�ti, nem hagyja �rv�nyes�lni. J�zus azokat az erk�lcsi parancsolatokat is �t�rt�kelte, m�sk�nt alapozta meg, amelyeket tov�bbra is �rv�nyeseknek te�kintett �s megtartott (Mt 5—7 r.). A vall�serk�lcs formai k�rd�seiben, mindig az evang�lium tartalmi l�nyeg�nek k�v�nalma szerint d�nt�tt. Sz�m�z�tt a vall�sb�l minden k�ls� �s hamis tekint�lyt, formalizmust �s rigorizmust, s a vall�serk�lcsi �letnek, Isten tisztelet�nek �s az ember szolg�lat�nak csak azt a k�t form�j�t tartotta meg, gyakorolta �s aj�n�lotta, amelyek a vall�s l�nyeg�b�l k�vetkez�en �r�kk�val�ak: az im�d�s�got �s az erk�lcsi cselekedetet. Ezeket is megtiszt�totta minden k�ls��s�gt�l, �s k�vet�inek nemcsak teljes szabads�got adott a vel�k val� �l�s�re, de szinte sz�mon is k�rte t�l�k, �lnek-e e szabads�ggal? Jellemz�, hogy egyetlen k�t�tt im�j�t csak k�r�sre �s mintak�nt tan�totta (Lk 11, 1—4), � maga mindig f�lrevonulva, mag�nyosan im�dkozott, kev�s sz�val �s ezt aj�nlotta tan�tv�nyainak is (Mt 6,5—8; 28,39).

J�zus a cselekedetnek sem szabott semmif�le k�ls� felt�telt, egyed�l erk�lcsi tartalm�t k�rte sz�mon. A szertart�soss�ghoz val� ragaszkod�s is idegen t�le (Jn 4,24); (m�g akkor is, ha � maga n�ha gyakorolta azokat) nem tulajdon�tott neki k�l�n�sebb jelent�s�get. � maga megkeresztelkedett, de ezt nem tette k�telez�v�, b�jt�lt is, ha lelki sz�ks�glete azt �gy k�v�nta, de nem a hagyom�nyos b�jtnapokon. Az �rvacsora szereztet�se kiv�teles alkalma annak, hogy J�zus valamilyen szertart�sszer� gyakorlatot k�r tan�tv�nyait�l, de az � �let�ben ez is kiv�teles �s egy�szeri alkalom (Mt 26, 26—28). Elmondhat� r�la, hogy tan�totta, gyako�rolta �s megval�s�totta az istentisztelet eszm�nyi tisztas�g�t �s szabad�s�g�t, vall�soss�ga annyira a t�k�leteshez k�zelit, hogy formailag is ki�l�pett a m�land�, id�beli, hagyom�nyos keretek k�z�l.

Hogy a vall�snak ilyen meg�j�t�sa, minden k�ls�s�gt�l, k�t�tts�gt�l, formalizmust�l, t�lhaladott hagyom�nyt�l val� megtiszt�t�sa milyen �ri�si dolgot jelentett, azt abb�l is lem�rhetj�k, hogy nem zajlott le z�kken��mentesen, �tk�z�sek n�lk�l. Az evang�lium „h�tt�rzaj�b�l" k�l�n�sebb meger�ltet�s n�lk�l kihallhatjuk ima is, hogy ez a kompromisszumot nem ismer�, minden �res form�t elutas�t� magatart�s volt az egyik f� oka annak, hogy a judaizmus vall�si vezet�i J�zus megsemmis�t�s�re t�rtek �s csak akkor nyugodtak meg, amikor el is �rt�k c�ljukat. Ami sz�munk�ra maradand� tanuls�g: J�zus �l�, k�tetlen, szabad vall�soss�ga nagy hat�st gyakorolt kort�rsaira, igazi, bels� tekint�lyt �bresztett. Kort�rsai j�l �rz�kelt�k, hogy J�zus, magatart�s�nak szokatlans�ga nem k�l�ncs�get, nem t�lhajtott individualizmst �s nonkonformizmust takar, hanem m�ly, �szinte hitet �s vall�soss�got. Tudatos programja nem vallott ku�darcot: „�j bort sem t�ltenek r�gi t�ml�be, mert a t�ml� sz�treped: a bor is ki�mlik, a t�ml� is elpusztul; hanem az �j bort �j t�ml�be t�ltik �s akkor mindkett� megmarad" (Mt 9,17).

Ha �sszevetj�k a mai kereszt�ny vall�sos gyakorlatot az evang�liu�m�val, csak akkor m�rhetj�k le, milyen visszafejl�d�st jelentett a val�l�s sz�m�ra az az enged�kenys�g, mellyel a kereszt�nyek, az �j vall�s fennmarad�sa �rdek�ben, a r�gi, l�tv�nyoss�gra �s formalizmusra nagy hangs�lyt fektet� „pog�ny" hagyom�ny ir�nt viseltettek. A tiszta, sza�bad, bels� evang�liumi vall�soss�gt�l nagyon messze �llunk, s csal�ka �nmenteget�z�s az, hogy a vall�sos �rz�s csak form�lis keretek �s a ha�gyom�ny �ltet� talaj�n bontakozhatik ki.

Meggy�z�d�s�nk szerint a kereszt�nys�gnek �ldozatok �r�n is ra�gaszkodnia kellene a j�zusi programhoz, k�vetkezetesebben kellene arra t�rekednie, hogy annak szabad, minden t�lhaladott formalizmust�l �s �res szertart�soss�gt�l mentes vall�soss�g�nak �rv�nyt szerezzen. Ugyan�akkor meg kellene keresn�nk azokat a form�kat, amelyek korunk �let�m�dja �s �let�rz�se szerint ny�jthatn�nak otthont a j�zusi evang�lium�nak. M�g akkor is ez t�nik a j�v� j�rhat� �tj�nak, ha az evang�liumi szellem h�tt�rbe szorul�sa r�v�n a vall�si �s egyh�zi hagyom�nyhoz val� ragaszkod�s k�l�n�sen fontos szerepet t�lt be vall�si �s egyh�zi �let�nk�ben, �s tudat�ban vagyunk annak is, hogy e ragaszkod�sban �r�k emberi ig�ny nyilatkozik meg. Nem a hagyom�ny jelent�s�g�nek, a szertart�soss�g, a k�ls� form�k fontoss�g�nak tagad�sa az, ha sz�mot vet�nk a j�zusi tartalom �s a hagyom�nyos vall�soss�g viszony�val, hanem a j�v� ir�nti aggodalom megnyilatkoz�sa. �pp az evang�liumi szellem k�sz�tet erre, mely h�ven jelzi, hogy a hagyom�nyos gondolkod�s a megtar�t�st, a konzerv�l�st h�ven szolg�lhatja ugyan, de a fejl�d�st aligha. A trad�ci�hoz val� merev ragaszkod�s csak ideig-�r�ig t�lthet be pozit�v, szerepet abban a szellemi vil�gban, mely teljes eg�sz�ben a szabads�g �s fejl�d�s elk�telezettje. A forma sohasem teremthet, mindig a tar�talom sz�li �s rombolja sz�t azt, a maga megnyilatkoz�s�nak, �n�rv�nyes�t�s�nek mindenkori ig�nye �s sz�ks�ge szerint. Az evang�lium szel�lem�hez akkor vagyunk h�ek, ha a r�gi, hagyom�nyos �rt�keket �llan�d�an figyelemmel k�s�rj�k, �jra�rtelmezz�k, az �l� vall�soss�g v�rkerin�g�s�be bekapcsoljuk vagy — ha erre m�r nem alkalmasak —, �jakat, megfelel�bbeket keres�nk. Mindezt az evang�lium �gye �s a vall�sos ember ir�nti v�gtelen szeretettel,' meg�rt�ssel �s tisztelettel, el�vigy�za�toss�ggal �s felel�ss�ggel kell tenn�nk. �s id�ben: m�g miel�tt a ma feln�v�, holnapi ember a t�le idegen, sz�m�ra �rthetetlen vall�si �s egy�h�zi formalizmus miatt a j�zusi evang�lium tan�t�s�t�l elszakadna �s m�s forr�sb�l, m�s utakon keresn� vall�si ig�ny�nek kiel�g�t�s�t vagy teljes vall�serk�lcsi k�z�mb�ss�gbe s�llyedne. H�d�t szerte a vil�gban a primit�v, m�gikus, ceremoni�lis vall�soss�g, a vall�si tudatlans�g, a babonas�g �s f�lelem; a vall�s bels� l�nyeg�t h�tt�rbe szor�totta a k�ls�-tekint�ly tisztelete. A ma h�v� embere t�bbet �rdemel, ez�rt kell tal�l�koznia a j�zusi evang�lium; tiszta, szabad �s magasrend� vall�serk�lcs�vel.

J�zus �let�t �ldozta a vall�s szabad fejl�d�s��rt, meg�jul�s��rt, j�v�j��rt. Sokakat megbotr�nkoztatott, m�g t�bb kort�rs�t megnyerte Isten- orsz�ga �gy�nek. Az �l� Istenbe vetett hit �l� vall�soss�g�t k�pviselte a vil�gban, a m�lt ir�nti megbecs�l�ssel, a j�v� ir�nti felel�ss�ggel, Isten �s ember ir�nti hat�rtalan szeretettel. Ez a mi k�teless�g�nk is.

H�rom k�rd�s k�r� csoportos�tva pr�b�ltuk �sszefoglalni a ma vil�g�nak �s h�v� ember�nek legfontosabb v�ls�gt�neteit, felv�zolni vel�k
kapcsolatban a j�zusi evang�lium lehets�ges eligaz�t�s�t. Ezeket a korunkban saj�ts�gos�n jelentkez� k�rd�seket ak�r lokaliz�lni is lehetne a
kereszt�ny vil�gnak azokban az �vezeteiben, ahol a leg�lesebben jelentkeznek.

A szabads�g k�rd�se a d�l-amerikai �s afrikai kereszt�nys�get fog�lalkoztatja a legink�bb, egy fiatal, �nmag�t keres�, �rv�nyes�l�sre, fel�szabadul�sra, a n�pi t�megekkel teljes szolidarit�st v�llal� kereszt�nys�g f� probl�m�ja. A kereszt�ny vil�gon bel�l e sz�zad m�sodik fel�ben az itt megsz�let�, innen t�pl�lkoz� „felszabadul�si teol�gia" szellemi moz�galma jelentette a legnagyobb pozit�vumot, az eg�sz kereszt�ny vil�got �nmag�val val� szemben�z�sre k�nyszer�tette, a szolg�lat k�rd�s�nek �jb�li felvet�s�re �s tiszt�z�s�ra.

Az elidegened�s f�leg a nyugat-eur�pai �s �szak-amerikai keresz�t�nys�g probl�m�ja. A fejlett ipari civiliz�ci� orsz�gai szembes�ltek a legink�bb e k�rd�ssel, s ez vall�sos �let�kben, teol�gi�jukban is t�kr��z�dik.

V�g�l a hagyom�nyos �s meg�jul� vall�soss�g a k�z�p- �s kelet-eur�pai kereszt�nys�g legfontosabb k�rd�se. Ez veti fel sz�munkra a legt�bb megfontoland�, tiszt�zand� teend�t. A k�z�p- �s kelet-eur�pai keresz�t�nys�g k�l�nb�z� korokb�l fennmaradt er�s n�pi �s t�rt�nelmi hagyo�m�nyokat olvasztott mag�ba, s ezek saj�tos sz�nezetet adnak vall�sos�s�g�nak. Hosszabb vagy r�videbb t�vra tekintve vissza, ezek az er�s �s term�keny vall�si �s egyh�zi hagyom�nyok azt a meggy�z�d�st sz�lhe�tik, hogy a hagyom�nyokhoz val� puszta h�s�g, ragaszkod�s a vall�sos�s�g �ltaluk val� v�delme �s konzerv�l�sa a j�v�t jelentheti sz�munkra. Sz�mos jel arra mutat (vall�si ig�nytelens�g, k�z�mb�ss�g, tudatlans�g), hogy ez nem �gy van. E k�rd�s �szinte, m�lyrehat� vizsg�lata �s a ha�gyom�nyb�l t�pl�lkoz�, meg�jul� vall�si �s egyh�zi �let modell-�rt�k� elemz�se olyan ter�lete lehet teol�gi�nknak, amelynek tanulm�nyoz�s�val a legt�bbet szolg�lhatn�nk az egyetemes kereszt�nys�g �gy�nek.

III. A mai vil�g �s a j�zusi evang�lium tal�lkoz�s�nak �tjai �s m�dozatai.

Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: J�zus tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.50 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|