Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 13, 2006 03:25 CDT

Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben

R�zm�ny Csaba

Szerz�: . 929 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Az egyh�zak v�ltoz� szerepe Magyarorsz�gon
VI. Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben



Ld. Az unit�rius vall�s az eur�pai reform�ci� legradik�lisabb �g�b�l, a szenth�roms�g-tagad�k (antitrinit�riusok) mozgalm�b�l alakult ki a 16. sz�zad m�sodik fel�ben. Legkiemelked�bb szem�lyis�ge, D�vid Ferenc (1510 k.-1579) p�sp�k, f�iskolai rektor - az egyh�zszervez� - megnyerte hit�nek J�nos Zsigmond (ur. 1556-1571) erd�lyi (Transylv�nia, Ardeal - ma Rom�nia) fejedelmet. K�t orsz�ggy�l�s is (1568, 1571) t�rv�nybe iktatta a vall�si t�relmet, amely az unit�rius, a reform�tus, az evang�likus �s a katolikus "bevett" ok mellett kiterjedt az ortodox kereszt�nys�gre is.

Az unit�rius tanokat 1566-ban kezdte hirdetni D�vid Ferenc. Az els� - lat�n nyelv� - k�zik�nyv�k m�r k�t �vvel k�s�bb megjelent. 1570 ut�n tanaik Erd�ly hat�rain t�l is elterjedtek. Kolozsv�ri (Cluj-Napoca) f�iskol�juk, gyulafeh�rv�ri (Alba Iulia) - ut�bb kolozsv�ri - nyomd�juk, sz�kelykereszt�ri (Cristurul Sacuiesc) koll�giumuk (1793) �vsz�zadok alatt magasan k�pzett �rtelmis�giek sor�t nevelte fel. (K�z�tt�k a vil�gh�r� Bart�k B�l�t - 1881-1945). K�z�ss�gi �nekeik a protest�ns �nekk�lt�szet legjav�hoz tartoznak. Id�szakos zaklat�sok (1638, 1716) ellen�re az unit�riuss�g Erd�lyben mindv�gig, Magyarorsz�gon 1848-t�l bevett vall�sk�nt m�k�d�tt. A m�lt sz�zadban - ma is fenn�ll� - szil�rd kapcsolatot �p�tettek ki az amerikai �s angol unit�rius egyh�zakkal. Az unit�rius felekezetet mint magyar nemzeti n�pegyh�zat az 1848-49-es forradalomban �s szabads�gharcban, mindk�t vil�gh�bor� ut�n �s 1956-ban is �ld�zt�k. A trianoni b�ke (1920) ut�n a magyarorsz�gi egyh�z �n�ll�sult. A 25-30 ezer h�v�t 1971 �ta �n�ll� p�sp�ks�g fogja �ssze. (A vil�g egy-m�sf�l milli� unit�rius�nak egynegyede - magyar. K�z�l�k legt�bben Erd�lyben, valamint �szak-Amerik�ban �s a nyugati sz�rv�nymagyars�g k�r�ben �lnek.)
xxxxx

Az �n�ll� Magyar Kir�lys�g buk�sa (1526-1541) ut�ni f�l �vsz�zad bels� viszonyai Eur�p�ban kiv�teles lehet�s�get biztos�tottak a radik�lis reform�ci� szenth�roms�g- tagad� mozgalm�nak, hogy a keleti r�szkir�lys�gban, majd az abb�l kialakult �j �llamban, az erd�lyi fejedelems�gben egyh�zz� szil�rduljanak, a luther�nusokkal �s a k�lvinist�kkal k�zel azonos m�rt�kben j�ruljanak hozz� a magyar hit�let, anyanyelv, iskol�ztat�s �s kult�ra 16-17. sz�zadi "m�vel�d�si forradalm�"-hoz, �s hit�ket - a kontinens m�s orsz�gaihoz k�pest -�vsz�zadokon �t szabadon gyakorolhass�k.

Erd�ly - a k�z�pkori magyar �llam - d�lkeleti r�sze - a 10. sz�zadt�l fogva t�bb n�p, hit, nyelv �s kult�ra egy�tt�l�s�nek sz�ntere volt. Kezdetekt�l v�ltoz� m�rt�kben k�l�n korm�nyozt�k. Ter�let�n kor�n kialakultak k�l�n jogokkal - kiv�lts�glevelekkel elismert - n�p-csoportok. 925-t�l az �rp�d-h�z egyik �ga korm�nyozta a ter�letet, s Biz�nci r�tus szerint t�r�tette kereszt�nny�. A lat�n-kereszt�ny magyar �llamba Szent Istv�n (�r. 997-1038) Erd�lyt 1003-ban olvasztotta bele, 1009-ben alap�totta meg az erd�lyi katolikus p�sp�ks�get Gyulafeh�rv�rott. Az erd�lyi vajd�t (tartom�nyi helytart�t) 1199-t�l eml�tenek a forr�sok. 1160-t�l Rajna-vid�ki n�metek - sz�szok - k�lt�ztek D�l-Erd�lybe �s Beszterce (Bistrica) vid�k�re. Jogegyenl�s�g alapj�n �nkorm�nyzatot nyertek, k�s�bb n�h�ny v�rosuk mag�hoz ragadta az Erd�lyen �thalad� kereskedelmet. A 13. sz�zad elej�n a magyar anyanyelv� (de nem magyar eredet�) sz�kelys�g mai lak�hely�re k�lt�z�tt. A "sz�kely szabads�g" - szabad katonaparaszti st�tust - jelentett, �nkorm�nyzattal (n�pgy�l�ssel). Az oklevelek a 13. sz�zad els� fel�b�l adnak h�rt ortodox hit�, p�sztorkod� "vlachok" - rom�nok nagyobb sz�m� beteleped�s�b�l. A 17. sz�zadra a rom�nok �s sz�kelyek t�bbs�ge jobb�gysorba ker�l, de - a moldvai vajda h�b�rbirtok�n, Fogaras-f�ld�n (F�garas) rom�n auton�mia �rv�nyes�l. A saj�tos auton�mi�k sor�t a 16. sz�zadban az �t s�termel� v�rosnak adott �nkorm�nyzati kiv�lts�g eg�sz�tette ki.

Az erd�lyi nemess�get csak 1324-ben mentett�k f�l az ad�fizet�s al�l. Birtokaik nagys�ga sosem �rte el a sz�kebb Magyarorsz�gon �l�(f�)nemess�g�t. A vajda eln�klet�vel 1322 �ta tartottak �vente tartom�nyi kongreg�ci�kat, a k�s�bbi orsz�ggy�l�sek el�deit. Az erd�lyi rendis�g alkotm�nya 1437-b�l sz�rmazik: k�z�s politikai jogokat biztos�t a magyar (nemesi), a sz�kely �s a sz�sz "nemzetek"-nek. Az �venk�nti egykamar�s gy�l�seken - elt�r�en a magyarorsz�giakt�l - a nemess�ggel (formai szempontb�l) egyenl� jogok alapj�n vettek r�szt a v�rosok �s a szabadparasztok k�ld�ttei is. A h�rom "nemzet" a vajda (majd a fejedelem) mellett m�k�d� tan�csban is ar�nyos k�pviselethez jutott. A vajda - 1556-t�l a fejedelem - vagyoni t�ls�lya, a szabadparaszti katonas�g f�l�tti rendelkez�si joga, mindenekel�tt pedig a t�r�k szult�nt�l kapott h�b�ri enged�ly birtok�ban - f�l�nyben volt a rendekkel szemben.

Az unit�rius egyh�z kialakul�s�ra n�zve el�nyt jelentett az els� fejedelem olaszos kult�r�j� humanista udvara, s J�nos Zsigmond hit�j�t� szenved�lye. El�bb luther�nus lett, majd k�lvinista, v�g�l unit�rius, mik�zben v�ltozatos eszk�z�kkel t�mogatta a reform�ci�t �s a protest�ns kult�r�t. Itt gy�ltek �ssze az It�li�b�l �s a k�lvinista Sv�jcb�l el�z�tt kereszt�ny platonizmus humanista k�pvisel�i. �k mint a fejedelem tan�csosai �s D�vid Ferenc p�sp�k mint legf�bb teol�giai tekint�ly s szellemi-lelki tan�csad� szabadon vitathatt�k, hogy Krisztus egyszer� ember-e (ahogy maga a p�sp�k �s a t�bbi nonadorantista vallotta), vagy az �jsz�vets�get a krisztusi hit forr�s�nak tekintik, de nem Isten sz� szerinti kinyilatkoztat�s�nak. A lelkiismereti szabads�g elv�t - a szabad vizsg�l�d�s (communis profetia) jog�t - 1578-ban az unit�rius egyh�z kimondta, m�gis a m�rs�keltebb - adorantista - felfog�s tette tart�ss� az unit�riusok szabad vall�sgyakorl�s�t. Az igaz, hogy a tordai (Turda) orsz�ggy�l�s elfogadta a szabad hit�rtelmez�s jog�t (amelyet mind a pr�dik�toroknak, mind a gy�lekezeteknek megadott), s ennek tov�bbfejleszt�sek�nt a marosv�s�rhelyi (Tirgu Mures) orsz�ggy�l�s bevett vall�ss� (recepta religi�v�) nyilv�n�totta a luther�nus, k�lvinista, katolikus �s unit�rius egyh�zakat, ha el�bb a reform�tusok, majd a 17. sz�zad v�g�t�l a katolikus ellenreform�ci� szor�totta h�tt�rbe a szenth�roms�g-tagad�st.

1574-ig, amikor Alvinczi Gy�rgy unit�rius pr�dik�tort egy hitvita ut�n a D�l-Dun�nt�lon kiv�gezt�k, m�g fenn�llt e lehet�s�ge, hogy az unit�riuss�g a K�rp�t-medenc�ben megel�zheti a k�lvinizmust. Erej�kb�l azonban Erd�lyre futotta. Itt �lete v�g�n a nagy tekint�ly� Heltai G�sp�r (1510 k.-1574) is unit�rius igehirdet� lett. Kolozsv�rott templomuk, nyomd�juk, (f�)iskol�juk volt, sz�mos - a maga kor�ban nevezetes pr�dik�tor-k�lt� �s pr�za�r� teremtette meg az unit�rius �nekirodalmat (zsolt�rford�t�st), iskolai sz�nj�t�kokat, tanverseket, amelyek el�sz�r foglalkoztak a magyar irodalomban a fizikai munka �rt�keivel, az "asszonyok" emberi nemess�g�vel.

A k�zfelfog�s - m�s protest�ns vall�sokn�l nehezebben - bar�tkozott az intellektu�lis, filoz�fikus szenth�roms�g-tagad�ssal. K�l�n�sen azut�n, hogy kiv�lt az unit�rius egyh�zb�l az �testamentumra t�maszkod� szombatos (sabbatista) felekezet, amely egy id�re h�veket szerzett a sz�kelys�g k�z�tt, k�l�n�sen P�chi Simon (1570 k.-1642) kancell�r (1613-1621) t�mogat�s�val. Az unit�riusok 1618-ban elhat�rolt�k magukat a szombatoss�gr�l. A felekezet elvesztette jelent�s�g�t, azonban egy gy�lekezet B�z�d�jfaluban (Bezidu Nou) a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben �tt�rt, s emiatt 1944-ben deport�lt�k �ket. A falu 1989-ben v�lgyz�r� g�ttal v�z al� ker�lt. A szombatos sz�kelyek �vente eml�kez� istentiszteletet tartanak. Magyarorsz�gon ma nincs nyomuk.

Helyzet�ket rontotta, de biztos�totta fennmarad�sukat a d�si (Dej) szerz�d�s 1638-b�l, amely az egyh�zat k�lvinista ellen�rz�s al� helyezte. 1660-ban az �ld�z�sek el�l lengyel unit�riusok tal�ltak Erd�lyben mened�ket. 1686-ban form�lisan, 1701-ben jog szerint is Habsburg-uralom al� ker�l Erd�ly. Uralkod�ja - fejedelme, majd nagyfejedelme - a mindenkori uralkod�. Az 1691-es Diploma Leopoldinum fenntartotta a kor�bbi vall�si t�relem jogszab�lyait, amelyt�l azonban az unit�riuss�g k�r�ra folyamatosan elt�rtek, b�r helyzet�k �gy is el�ny�sebb volt a magyarorsz�gi protest�ns egyh�zak�n�l. Erd�lyben nem korl�tozt�k a hit�letet egyes telep�l�sekre, nem tiltott�k a templomtornyok �p�t�s�t, viszont sok templomot elvettek, 1716-t�l az unit�riusok csak mag�nh�zakban tarthattak istentiszteletet.

V�ltoz�st a felvil�gosod�s �s a nemzeti liberalizmus kora hozott. A t�relmi rendelet (1781), amelynek egyes rendelkez�seit ki kellett b�v�teni, hogy el�rje az erd�lyi - pap�ron megl�v� vall�sjogokat - az 1790-91-es orsz�ggy�l�sen t�rv�nny� v�lt, s 1848-ban elfogadt�k a vall�sok egyenl�s�g�r�l s a h�vek �llam el�tti szem�lyes egyenl�s�g�r�l sz�l� t�rv�nyt. A korszak, amelyhez az unit�rius egyh�z t�rt�net�ben hozz� kell m�g sz�m�tani az 1918-ig tart� polg�ri alkotm�nyos korszakot is, benne az egyh�zi �gyeket �tfog�an rendez� 1894-95-�s t�rv�nyek rendelkez�seivel, a bels� er�gy�jt�s, meger�s�d�s id�szaka volt. M�g 1737-ben megjelent az els� rendszeres unit�rius hittan. 1785-ben sz�vegezt�k meg az egyh�zk�zs�gi t�rv�nyeket. Az egyh�z ekkort�l presbiteri-p�sp�ki fel�p�t�s� szervezet. �jj��p�tett�k a k�t nagy unit�rius iskol�t, templomok �p�ltek. 1821-ben az angol testv�regyh�zzal, 1831 ut�n az amerikai unit�riusokkal vett�k fel a kapcsolatot. 1837-ben elk�sz�lt az �j �nekesk�nyv, Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor (1797-1842) p�sp�k-k�lt� m�ve. A 19. sz�zadban t�bb kiv�l� �rtelmis�gi j�rult hozz� az egyh�z szellemi gyarap�t�s�n t�lmen�en a magyar n�p- �s �nismerethez. B�l�ni Farkas S�ndor (1795-1842) Amerik�t �s unit�rius egyh�z�t fedezte f�l a magyarok sz�m�ra. Kriza J�nos (1811-1875) p�sp�k - n�pk�lt�szeti gy�jtem�ny�r�l is nevezetes. Orb�n Bal�zst (1830-1890), a mec�n�st, mindenekel�tt Sz�kelyf�ld le�r�sa tette h�ress�. Brassai S�muel (1800-1897) tudom�nyos tev�kenys�ge mellett megreform�lta az unit�rius oktat�st, s megalap�totta az els� egyh�zt�rsadalmi szervezetet (1885). 1890-ben fel�p�lt az els� budapesti unit�rius templom.

Ferencz J�zsef (1835-1928) p�sp�k (1868-t�l) egyh�zszervez� tev�kenys�ge korszakokat k�t�tt �ssze, ak�rcsak a zeneszerz�sben �s n�pdalgy�jt�sben Bart�k B�la. A trianoni b�ke a 74 ezer unit�riusb�l (1910) mintegy hagyott a mai Magyarorsz�g ter�let�n t�zezret - a 9 esperess�gb�l egyet. A k�t h�bor� k�z�tt ker�lt a Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z �l�re Szent-Iv�nyi S�ndor (1902-1983), aki cselekv�en fell�pett a zsid��ld�z�sek ellen.

Magyarorsz�gon az unit�rius egyh�zat is el�rt�k az �llami diktat�ra korl�toz�- ellen�rz� int�zked�sei. Erd�lyben a magyar kisebbs�g �rt�k- �s �rdekv�delm�ben folyamatosan tev�kenyked� unit�rius egyh�zat 1948-ban el�rte az iskol�k �llamos�t�sa, a teol�giai k�pz�st a k�z�s protest�ns teol�giai int�zet fel�ll�t�s�val oldott�k meg. 1950 ut�n a f�ldek, �p�letek, iratt�rak, kegyt�rgyak elkobz�sa k�vetkezett. Az egyh�z - k�vetve a migr�ci�t - �j gy�lekezeti b�zis�t a v�rosokban teremtette meg. S�lyos keresztet vett mag�ra, amikor az 1956-os magyarorsz�gi forradalom t�mogat�s�t szervezte. Vezet�inek, lelk�szeinek, teol�giai hallgat�inak egytized�t beb�rt�n�zt�k vagy k�nyszermunk�ra �t�lt�k.

Az unit�rius egyh�z rendszerfordulatot k�vet� �jj�szervez�d�se m�s-m�s �temben t�rt�nik Rom�ni�ban �s Magyarorsz�gon. Erd�lyben (80 ezer unit�rius) 1993-ban ism�t tan�tani kezdtek a kolozsv�ri �s a sz�kelykereszt�ri koll�giumban. 1996-ban mindk�t unit�rius egyh�zban m�dosult az egyh�zi alapt�rv�ny. A magyar egyh�z (25-30 ezer unit�rius) id�n hivatalba l�pett �j p�sp�ke, R�zm�ny Csaba (55) a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata szerint (2001.03.03.) szerint az egyh�zszervezeti meg�j�t�s ut�n napirendre ker�lt a m�sodik egyh�zk�zs�g megszervez�se, a magyarorsz�gi sz�rv�nyban �l� h�vek n�gy nagyobb lelk�szi k�rzet�nek fel�ll�t�sa, a ny�rs�gi (Kelet-Magyarorsz�g) cig�nymisszi� er�s�t�se. Ugyancsak k�z�pt�v� elk�pzel�s, hogy n�velik a vas�rnapi iskol�k sz�m�t, megnyitj�k az els� felekezeti �vod�t �s az els� szoci�lis otthont, amelyekhez m�g nem rendelkeznek megfelel� helyis�gekkel.

Forr�s:
R�zm�ny Csaba p�sp�k
Magyar Nemzet, 2001.03.03., az egyh�zi honlap anyaga,
K�sa L�szl�: Magyar m�vel�d�st�rt�net, 1998




Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.99 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|