Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 12, 2006 06:00 CDT

�tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l

Szerz�: . 2033 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Felhaszn�lva a N�GYSZ�Z �V 1568-1968, eml�kk�nyvet.


1510-1579 D�vid Ferenc.

Kolozsv�ron sz�letett. Apja Hertel D�vid, sz�sz nemzetis�g� csizmadiamester, anyja kolozsv�ri magyar n� volt. Nev�t tanul� kor�ban, az akkori humanista szok�s szerint apja keresztneve ut�n '"Franciscus Davidis"-re latinos�totta, k�s�bb a magyar "D�vid" vezet�knevet vette fel.

1545-1551 K�lf�ldi tanulm�nyi �vei.

Miut�n iskol�it Kolozsv�ron �s Gyulafeh�rv�ron elv�gezte, Medgyesi Ferenc �s Pesti G�sp�r j�tev�i t�mogat�s�val, hat �vig N�metorsz�gban tanult, a wittenbergi �s az Odera menti frankfurti egyetemeken. A teol�gia �s a b�lcselet ter�n kiv�l� tud�st szerzett. Ugyanakkor k�zvetlen�l t�j�koz�dott a reform�ci� mozgalm�r�l �s el�rt eredm�nyeir�l.

1551-1552. Egyh�zi szolg�lat�nak kezdete.

Miut�n k�lf�ldr�l hazat�rt, 1551-ben Beszterc�n, mint iskolaigazgat�, m�r a reform�ci� szellem�ben kezdte meg m�k�d�s�t. 1552-ben r�vid ideig a szomsz�dos P�terfalv�n volt lelk�sz, ezt k�vet�en Kolozsv�rra ker�lt iskolaigazgat�k�nt.

1555. Okt�ber 9.-�n, v�laszt�s folyt�n elfoglalta sz�l�v�ros�nak f�lelk�szi �ll�s�t. Ett�l kezdve az erd�lyi reform�ci� kibontakoz�s�ban �s ir�ny�t�s�ban vezet� szerepet t�lt�tt be.

1565. Az unit�rius reform�ci� kezdete.

Ebben az �vben, Kolozsv�ron megindul a vitatkoz�s a reform�ci� ortodox ir�nya �s a reform�ci� szabadelv� ir�nya k�z�tt

1566. Ez �n elej�n kezdte D�vid Ferenc nyilv�nosan hirdetni az unit�rius reform�ci�t.

Janu�r 20.-�n mondotta a kolozsv�ri nagytemplom sz�sz�k�n az els� unit�rius szellem� pr�dik�ci�t. Ezzel megkezd�d�tt az �l�sz�val �s irodalmilag folytatott hitvit�k sora. "Hallott�l volna akkor az eg�sz Erd�lyben mindenfel�, falun �s v�roson, a k�zn�pn�l is nagy disput�ci�t, �tel, ital k�zben, estve, reggel, �jjel �s nappal, k�zbesz�dben �s pr�dik�l� sz�kr�l, s�t k�roml�sokat �s m�d n�lk�l val� k�rp�l�d�sokat a k�t religi�n lev�k k�z�tt." (Erd�lyi t�rt�nelmi adatok, 1.k. 29.)

M�rcius 15.-�n, Tord�n tartott�k az els� hitvit�z� zsinatot a luther�nus-k�lvini �s a D�vid Ferenc �ltal k�pviselt szabadelv� reform�ci�i ir�ny k�z�tt. A zsinat kimondotta, hogy a kereszt�ny hitnek egyed�li alapja az "apostoli hitvall�s", mely Isten ig�j�vel megegyezik �s a kereszt�ny ember �dv�ss�g�re sz�ks�ges ismereteket mag�ba foglalja. Ez a hat�rozat az �j reform�ci�i ir�ny els� t�rgyi megnyilatkoz�s�nak tekinthet�.

�prilis 24-27. napjain volt a gyulafeh�rv�ri els� hitvita, a fejedelem �s tan�csosainak jelenl�t�ben. Itt tett�k el�sz�r nyilv�nosan vita t�rgy�v� az Isten egys�g�t �s h�roms�g�t.

M�jus 19.-�n tartott�k a marosv�s�rhelyi hitvit�t. D�vid Ferenc a gyulafeh�rv�ri �s marosv�s�rhelyi hitvit�k hitvall�sai alapj�n k�t�t dolgozott ki �s jelentetett meg.

1567. J�nos Zsigmond fejedelem az unit�rius reform�ci� terjeszt�s�re �tadta

D�vid Ferencnek a gyulafeh�rv�ri nyomd�t. Ebben a nyomd�ban jelentek meg az els� unit�rius teol�giai munk�k, magyar �s latin nyelven. 1567-ben D�vid Ferencnek h�rom m�ve jelent meg: "R�vid magyar�zat mik�ppen az igaz Istenr�l val� tudom�ny meghom�lyos�ttatott", "R�vid �tmutat�s az Istennek igaz �rtelm�re, a mostani szenth�roms�gr�l t�madott v�leked�sek megfejt�s�re �s �t�l�s�re..." (magyar nyelven), "M�liusz P�ter iratainak megc�fol�sa" (latin nyelven).

1568. Az Unit�rius Egyh�z alap�t�s�nak �ve.

Janu�r 6-13. napjain Tord�n tartott orsz�ggy�l�s, az unit�rius reform�ci� szellem�ben, hat�rozatot hozott a vall�si t�relem �s a lelkiismereti szabads�g biztos�t�s�ra: A pr�dik�torok minden helyen hirdess�k az evang�liumot, kiki az � �rtelme szerint, �s a k�zs�g, ha venni akarja, j�, ha nem, senki r� ne k�nyszer�tse, az � lelke azon meg nem nyugodv�n, de tarthasson olyan pr�dik�tort, akinek tan�t�sa �neki tetszik. Ez�rt pedig senki a superintendensek k�z�l, se m�sok a pr�dik�torokat meg ne b�nthass�k, a religi��rt senki se szidalmaztass�k, az el�bbi konstituci�k szerint. Nem engedtetik meg senkinek, hogy a tan�t�s�rt b�rkit is fogs�ggal vagy hely�t�l val� megfoszt�ssal fenyegessen, mert a hit Isten aj�nd�ka, az hall�sb�l lesz, mely hall�s Isten ig�je �ltal van.

A tordai orsz�ggy�l�snek eme v�gz�se alapj�n szervez�d�tt meg az Erd�lyi Unit�rius Egyh�z.

Az �j egyh�znak kezdetben nem volt hivatalosan elfogadott, megk�l�nb�ztet� neve. D�vid Ferenc �s k�vet�i kiadv�nyaikban a k�vetkez� neveket haszn�lt�k: "Az egy �rtelmen lev� erd�lyi ekl�zsi�k", vagy a lelk�szek eset�ben: "Erd�lyi lelkip�sztorok, akik az egy Atya Isten fel�l �s az � �ldott szent fia a J�zus Krisztus fel�l �s ezeknek szent lelke fel�l, a szent�r�s szerint egy �rtelemben vannak." D�vid Ferenc, k�vet�it legsz�vesebben "kereszt�nyek"- nek, �nmag�t pedig "a megfesz�lt J�zus Krisztus szolg�j�nak" nevezte. A k�s�bb k�zkelet�v� v�l� "unit�rius" elnevez�s az unit�rius reform�ci� tartalm�t t�kr�zi, azt tudniillik, hogy Isten l�nyeg�ben �s szem�ly�ben egy. Innen, az "egy, egys�g" (latinul: unus, unitas) fogalm�b�l vett�k az "unit�rius" azaz "egys�ghiv�" nevet.

M�rcius 8-18. napjain folyt le a gyulafeh�rv�ri m�sodik hitvita, melynek k�vetkezt�ben az erd�lyi magyar egyh�z elvesz�tette k�lvinista jelleg�t �s t�lnyom�lag unit�riuss� lett. J�nos Zsigmond fejedelem, az orsz�g f�rendjeinek t�bbs�ge, a v�ros nagy r�sze az unit�rius reform�ci�hoz csatlakozott.

A hagyom�ny szerint, a zsinatr�l gy�ztesen hazat�r� D�vid Ferencnek az akkori Tordai utca szeglet�n a "kerek k�r�l" elmondott besz�d�re eg�sz Kolozsv�r az unit�rius vall�sra t�rt �t.

Ebben az �vben jelent meg D�vid Ferencnek: "A szent�r�s fundamentum�b�l vett magyar�zat a J�zus Krisztusr�l..." (magyar nyelven) �s a "Gyulafeh�rv�ri hitvita r�vid elbesz�l�se" (latin nyelven) c. munk�ja. 1568-ban adt�k ki a magyar �s lengyel hittud�sok m�veib�l �ssze�ll�tott "A hamis �s igaz egy Atya Isten, ennek Fia �s a Szentl�lek igaz ismerete" c. munk�t latin nyelven.

1569. Ez �v elej�n Heltai G�sp�r kolozsv�ri pr�dik�tor unit�rius lett.

Pr�dik�tor, bibliaford�t�, �r� �s k�nyvnyomtat� volt egyszem�lyben. H�ven k�vette D�vid Ferencet a fejl�d�s �tj�n a reform�ci� t�k�letesebb form�i fel�, eg�szen az unit�rius vall�sig. Nyomd�j�val j� szolg�latot tett az unit�rius reform�ci�nak. 1570-ben m�r mint unit�rius adta ki a gyulafeh�rv�ri m�sodik hitvit�r�l sz�l� munk�j�nak 2.-ik, �tirt kiad�s�t.

Okt�ber 20-25. napjaiban volt a nagyv�radi hitvita. A hitvit�t magyar nyelven tartott�k, hogy a n�p is �rthesse. Siker�t bizony�totta, hogy egyed�l Nagyv�radon mintegy h�romezren t�rtek az unit�rius vall�sra. Az unit�riusok 1570 elej�n a hitvita jegyz�k�nyv�t eredeti p�rbesz�des form�ban kiadt�k. Ennek anyag�t k�s�bb hitvit�z� kom�dia alakj�ban is feldolgozt�k. Ebben az �vben jelent meg D�vid Ferenc: "Els� r�sze a szent�r�snak k�l�n-k�l�n r�szeib�l vett pr�dik�ci�knak..." c. m�ve, mely az unit�rius reform�ci� hitelveinek rendszeres �s vil�gos kifejt�se. 1569-ben adt�k ki D�vid Ferenc �s Blandrata Gy�rgy :"Major Gy�rgy irat�nak c�folata." c. k�z�sen irt munk�j�t latin nyelven.

1570. A hagyom�ny szerint ez �v t�j�n jelent meg az els� unit�rius �nekesk�nyv.

Biztos tud�sunk azonban csak az 1605-1607 t�j�n kiadott �nekesk�nyvr�l van. Ez �t kiad�st �rt meg, s az utols� "Isteni dics�retek, im�ds�gos �s vigasztal� �nekek" c�men 1777-ben jelent meg. Az unit�riusok Bog�ti Fazekas Mih�ly, majd Tordai J�nos zsolt�rford�t�sait haszn�lt�k 1665-ig, amikor a Szenci Moln�r Albert f�le ford�t�st fogadt�k el.

1571. Janu�r 6-14. napjain tartott marosv�s�rhelyi orsz�ggy�l�s ut�lag

kimondta, hogy: "Az Isten ig�je minden�tt szabadon pr�dik�ltass�k, a confessio�rt senki meg ne b�ntass�k, se pr�dik�tor, se hallgat�".

M�rcius 14.-�n meghalt J�nos Zsigmond, az unit�rius reform�ci� p�rtfog�ja �s nagy j�tev�je. Hal�la ut�n az ellenreform�ci� �s a vele p�rhuzamos ortodox protest�ns reakci�, mely Eur�pa-szerte meger�s�d�tt, az unitarizmus t�rh�d�t�s�t meg�ll�totta.

J�nos Zsigmond hal�la ut�n jelent meg D�vid Ferenc k�t nagy m�ve: "Az egy � mag�t�l val� Fels�ges Istenr�l..." �s "Az egy Atya Istennek �s az � �ldott szent fi�nak Istens�g�r�l..." c�men.

Szeptember 17.-�n B�thori Istv�n az �j fejedelem rendeletet adott ki, melyben a r�gi vagy �j �r�k teol�giai munk�inak enged�ly n�lk�li kinyomtat�s�t �s terjeszt�s�t megtiltotta. A gyulafeh�rv�ri nyomd�t az unit�riusokt�l elvette. B�thori Istv�n int�zked�sei D�vid Ferenc �s az unit�riusok h�tt�rbe szor�t�s�nak kezdet�t jelentett�k.

1572. M�jus 25-29. napjain tartott tordai orsz�ggy�l�s meger�s�tette ugyan az

orsz�g vall�s�gyi t�rv�nyeit, de ugyanakkor B�thori Istv�n hit�j�t�s elleni t�rv�nyt is mondatott ki. Ennek �rtelm�ben minden �jabb vall�sreform�l�s orsz�ggy�l�si tilalom al� esett. Az 1573.janu�r 1-6.-i kolozsv�ri orsz�ggy�l�s meger�s�tette ezt a tilt� hat�rozatot.

1574. Alvinczi Gy�rgy unit�rius lelk�szt, a nagyhars�nyi hitvita r�sztvev�j�t,

ellenfelei hal�lra �t�ltek �s kiv�geztett�k. Ez a hitvita a vall�si t�relmetlens�g kir�v� esete a 16. sz�zadban.

1576. Janu�r 28.-i medgyesi orsz�ggy�l�s hivatalosan is elismerte D�vid Ferenc

unit�rius p�sp�ki tiszts�g�t �s meger�s�tette az egyh�z p�sp�kv�laszt�i jog�t.

1578. M�rcius hav�ban, a tordai zsinat, melyen 322 unit�rius lelk�sz jelent meg,

kimondotta, hogy mindazokr�l a vall�si k�rd�sekr�l, amelyek fel�l a zsinat m�g nem hat�rozott, szabadon lehet vitatkozni, an�lk�l, hogy a hit�j�t�st tilt� t�rv�nyt megs�rten�k.

Novemberben Socinus Faustus, szabadelv� teol�gus, Blandrata Gy�rgy h�v�s�ra Kolozsv�rra j�tt, hogy megpr�b�lja D�vid Ferencet a J�zusr�l vallott felfog�s�t�l elt�r�teni. D�vid Ferenc azonban a szent�r�s alapj�n hitfelfog�sa mellett szil�rdan kitartott.

1579. Az unitarizmus megpr�b�ltat�sokkal teljes �ve.

D�vid Ferenc, a lelk�szek t�lnyom� t�bbs�g�vel egy�tt azt tan�totta, hogy J�zust, mint embert nem kell im�dni. Ez a tan�t�s nem volt �j�t�s, mivel az sz�ks�gszer�leg k�vetkezett az egy Istenr�l vallott hitfelfog�sb�l. Blandrata Gy�rgy, aki J�zus im�d�s�t vallotta �s az �j vall�spolitik�t folytat� �llamhatalommal val� kiegyez�st kereste, szembefordult D�vid Ferenccel �s bev�dolta a fejedelemn�l, mint hit�j�t�t. B�thori Krist�f fejedelem D�vid Ferencet a pr�dik�l�st�l eltiltotta �s h�zi �rizetbe helyeztette. Ezzel megkezd�d�tt D�vid Ferenc pere.





1579. J�nius 1-2. napjain tartott gyulafeh�rv�ri orsz�ggy�l�sen a fejedelem, a

hit�j�t�s ellen hozott t�rv�ny alapj�n, D�vid Ferencet "m�sok p�ld�j�ra" holtig tart� v�rfogs�gra �t�lte �s D�va v�r�ba z�ratta.

J�lius 2.-�n tartott kolozsv�ri zsinaton, Blandrata Gy�rgy �s p�rth�vei egy olyan hitvall�st fogadtattak el, amelyben J�zus im�d�sa �s seg�ts�g�l h�v�sa is szerepelt. Az egyh�zi �gyek int�z�s�re egy 24 tagb�l �ll� egyh�zi tan�csot szerveztettek. A meg�resedett p�sp�ki tiszts�gre Hunyadi Demeter kolozsv�ri lelk�szt aj�nlott�k, akit a fejedelem meg is er�s�tett hivatal�ban.

November 9.-�n Kar�di P�l temesv�ri lelkip�sztor levelet irt a kolozsv�ri lelk�szekhez. Level�ben �ll�st foglalt D�vid Ferenc tan�t�s�nak igazs�ga mellett; Blandrata Gy�rgy�t �s p�rth�veit, akik el�seg�tett�k D�vid Ferenc elit�l�s�t, �rul�knak b�lyegezte. A megalkuv� �j teol�giai �s egyh�zi ir�nyt visszautas�totta, a b�ns�gi �s alf�ldi egyh�zk�zs�gekkel egy�tt, elszakadt az erd�lyiekt�l. A k�l�nv�lt egyh�zk�zs�geknek Kar�di P�l lett a p�sp�ke.

November 15.-�n D�vid Ferenc t�retlen l�lekkel, a d�vai v�r b�rt�n�ben, meghalt. Hal�l�nak k�r�lm�nyei �s temet�si helye ismeretlen.

D�vid Ferenc szem�ly�ben az unit�riusok a tiszta j�zusi kereszt�nys�g helyre�ll�t�j�t, a lelkiismereti szabads�g �s vall�si t�relem pr�f�t�j�t, az unit�rius reform�ci� m�rt�rj�t �s egyh�zalap�t�jukat tisztelik.

D�vid Ferenc hal�la a vall�si szabadelv�s�g meg�ll�s�t jelentette a tov�bbhalad�s �tj�n, valamint az ellenreform�ci� �s ortodox protest�ns reakci� fokozott t�rh�d�t�s�t.

1582. Ez �v t�j�n k�sz�tette el Bog�ti Fazekas Mikl�s (1548-1592) lelk�sz h�res

zsolt�rford�t�s�t. � �ltette �t el�sz�r magyar versekbe az eg�sz zsolt�rk�nyvet. B�rmennyire t�rekedett ford�t�s�ban arra, hogy az eredeti sz�veghez h� maradjon, m�gis korszer� t�rsadalmi vonatkoz�sokat is belesz�tt ford�t�s�ba.

1592. Ebben az �vben v�lasztott�k p�sp�knek Enyedi Gy�rgy�t (1555-1597).

D�vid Ferenc mellett � az Unit�rius Egyh�z m�sodik nagy teol�gusa a 16. sz�zadban. A kolozsv�ri f�iskola tud�s tan�ra, h�res pr�dik�tor �s �r� volt. �t tekintj�k az unit�rius hitelvek �sszer� �s tudom�nyos alapon val� �rtelmez�se megalap�t�j�nak. �letm�v�t hal�la ut�n 1598-ban adt�k ki Kolozsv�rt latin nyelven. Magyarul 1619-ben jelent meg "A szenth�roms�got bizony�t� �- �s �jsz�vets�gi helyek magyar�zatai..." c�men Toroczkai M�t� p�sp�k ford�t�s�ban �s r�szbeni �t�r�s�ban. Munk�j�ban nagy tudom�nyos felk�sz�lts�ggel mutatta ki, hogy a szenth�roms�g dogm�j�t a Bibli�b�l nem lehet bizony�tani. Ugyanakkor megmagyar�zta azoknak a bibliai helyeknek igaz jelent�s�t is, amelyekkel a szenth�roms�got igazolni szokt�k. A vall�si t�relmetlens�g k�vetkezt�ben k�nyv�t a forgalomb�l kitiltott�k �s 1599-ben sok p�ld�ny�t nyilv�nosan el�gett�k. 1670-ben a n�metalf�ldi Gr�ningenben munk�j�t m�sodszor is kiadt�k. Enyedi Gy�rgy m�ve, mely Eur�pa-szerte nagy �rdekl�d�st �s vit�t v�ltott ki, a 16. sz�zad bibliatudom�ny�nak magas fok�n �llott s mint ilyen fontos szerepet t�lt�tt be az unit�rius vall�s v�delm�ben �s ismertet�s�ben.

1600. Okt�ber 25. �s November 4. k�z�tt tartott l�cfalvi t�bori orsz�ggy�l�s vall�s�gyi

hat�rozat�ban tal�lkozunk el�sz�r vall�sunk "unit�rius" elnevez�s�vel. Egyh�zunk az "unit�rius" nevet hivatalosan az 1638. �vi �n. "d�si egyezs�gben" fogadta el �s haszn�lta el�sz�r.

1618. A november 11.-i erd�szentgy�rgyi zsinaton az unit�riusok tiszt�zt�k magukat a szombatoss�g gyan�ja al�l.

A szombatos vall�sos mozgalomnak megalap�t�ja �si Andr�s, szervez�je P�csi Simon volt.

1626. Radeczki B�lint p�sp�k �ssze�ll�totta �s kiadta az els� egyh�zi rendtart�st, melyet Alm�si Gergely Mih�ly p�sp�k �tdolgozva 1694-ben �jra kiadott.

1638. A d�si egyezs�g �ve.

J�lius 1-7. napjain, az orsz�ggy�l�s �ltal kik�ld�tt bizotts�g D�sen tartott �l�s�ben, a hit�j�t�ssal v�dolt egyh�zunkra k�nyszer�tette az �n. d�si egyezs�get. Ez az egyezs�g arra k�telezte az unit�riusokat, hogy J�zust isteni tisztelettel im�dj�k, az Atya, Fi� �s Szentl�lek nev�ben kereszteljenek, vall�si k�nyveiket pedig bocs�ss�k fejedelmi cenzura al�.

A d�si egyezs�g Beke D�niel p�sp�k �s R�v M�ty�s kolozsv�ri lelk�sz k�z�tti visz�lykod�s, valamint a vall�si t�relmetlens�g k�vetkezm�nye volt. A szombatos mozgalom elfojt�s�ra vonatkoz� 1638. �vi orsz�ggy�l�si v�gz�st nemcsak a szombatosokra, hanem az unit�riusokra is alkalmazt�k. A szombatoss�g elnyom�sa c�men megkezd�d�tt az er�szakos t�r�t�s �s templomelv�tel.

1660. A lengyelorsz�gi unit�riusok gy�sz�ve.

Az orsz�ggy�l�s, az ellenreform�ci� sugalmaz�s�ra, az unit�riusokat �tt�r�sre vagy az orsz�g elhagy�s�ra k�nyszer�tette. Az unit�riusok k�z�l sokan �tt�rtek. Egyr�sz�k azonban haz�jukat elhagyva Erd�lybe menek�lt, ahol az unit�riusok testv�ri szeretettel fogadt�k. Legt�bben k�z�l�k Kolozsv�ron telepedtek le, ahol �n�ll� lengyel unit�rius egyh�zk�zs�get szerveztek, amely 1793-ig �llott fenn. Utols� lelk�sz�k Szaknovics Izs�k volt, akinek hal�la ut�n (1792) beolvadtak a magyar unit�rius egyh�zk�zs�gbe.

1661. Ebben az �vben halt meg �rkosi Tegz� Benedek, a kolozsv�ri f�iskola tud�s

tan�ra, a 17. sz�zad kiv�l� unit�rius teol�gusa. A d�si egyezs�gben foglalt szigor� k�nyv-cenz�ra miatt munk�it nem lehetett kiadni. Az egyh�z k�telezte a lelk�szjel�lteket �s tan�t�ikat, hogy �rkosinak im�ds�gait �s elm�lked�seit tartalmaz� munk�j�t m�solj�k le �s tanulj�k meg.

1663. Okt�ber 21.-i �d�mosi zsinat Koncz Boldizs�r kolozsv�ri lelk�szt v�lasztotta

p�sp�kk�, aki a szellemi elnyom�s �s a h�bor�s puszt�t�sok k�vetkezt�ben s�lyosan megpr�b�lt egyh�zban �j �letet t�rekedett teremteni. Az egyh�z�p�t�s �s hitv�delem �rdek�ben k�t�t irt, amelyet azonban csak 1698-ban lehetett kinyomtatni. A k�t� �t kiad�st �rt meg, az utols� 1854-b�l val�.

1669. A Kiss�roson tartott els�, k�pviseleti alapon szervezett zsinat �ve.

Az �j egyh�zszervezeti reform Koncz Boldizs�r azon rendelet�b�l eredt, hogy ezent�l a zsinaton az egyh�zk�r�knek csak meghat�rozott sz�m� k�pvisel�je k�teles r�szt venni.

1691. A Lip�t-f�le hitlev�l kihirdet�se.

A Lip�t-f�le hitlev�l alapj�n indult meg az ellenreform�ci�nak �s a Habsburg uralkod�knak az a k�z�s �s tervszer� t�mad�sa, amelynek t�voli c�lja a reform�ci� eredm�nyeinek felsz�mol�sa, k�zvetlen c�lja pedig az Unit�rius Egyh�z megsemmis�t�se volt. Ez az egyenl�tlen k�zdelem t�bb mint m�sf�lsz�z �vig tartott �s egyh�zunkra s�lyos megpr�b�ltat�sokat hozott.

1692. Febru�r 26.-i rendelet�vel B�nffy Gy�rgy korm�nyz� visszaadta egyh�zunknak a

h�romsz�ki egyh�zk�zs�gek fel�gyeleti jog�t, amelyet 1622 �ta, jogtalanul, a reform�tus p�sp�k�k gyakoroltak.

November 6.-i szab�di zsinat Alm�si Gergely Mih�ly (1654-1724) f�iskolai tan�rt v�lasztotta p�sp�kk�. P�sp�ks�ge alatt �lte �t egyh�zunk a legszomor�bb id�ket: az ellenreform�ci� megkezdte templomainknak �s iskol�inknak elv�tel�t, h�veinket pedig kiz�rta a k�zhivatalok visel�s�b�l.

1693. Alm�si Gergely Mih�ly p�sp�ki vizsg�latot tartott a h�romsz�ki unit�rius

egyh�zk�zs�gekben. Ennek eredm�nyek�nt elrendelte az egyh�zk�zs�gi gondnokok v�laszt�s�t �s a templomi perselyes gy�jt�st.

Okt�ber 10.-�n az unit�riusok elvesz�tett�k a kolozsv�ri f�iskol�juk �v�ri �p�let�t. A di�ks�g a piac nyugati oldal�n, a nagytemplom bej�rat�val szemben lev�, erre a c�lra �t�p�tett mag�nh�zakba k�lt�z�tt �t.

1696. Febru�r 6.-�n �ll�tott�k fel a kolozsv�ri unit�rius nyomd�t. A nyomda beszerz�s�t

�zv.Kmita Andr�sn� sz�l. Wilhelm Krisztina j�tev� seg�ts�ge tette lehet�v�. A nyomda els� kiadv�nya Koncz Boldizs�r k�t�ja �s az egyh�zi �nekesk�nyv voltak. A nyomd�t 1716-ban, a t�bbi egyh�zi javakkal egy�tt elvett�k.

1697. M�jus 6.-�n le�gett a v�ros nagyobb r�sz�vel egy�tt a kolozsv�ri �j f�iskola,

a piaci nagytemplom �s m�s egyh�zi �p�letek. Olyan nagy volt a k�r, hogy a le�gett egyh�zi �p�leteket csak �vek m�lt�n, a n�metalf�ldi protest�nsok seg�ts�g�vel tudt�k fel�p�teni.

1711. Augusztus 22.-�n Tasiczki �kos lengyel unit�rius adom�nyt tett a bethleni �s kolozsv�ri lengyel egyh�zk�zs�gek felseg�t�s�re.

1716. M�rcius 30.-�n a Habsburg hatalom katonai er�vel elfoglaltatta a kolozsv�ri

egyh�zk�zs�g valamennyi templom�t, a hozz�tartoz� javakkal egy�tt. Hasonl� templomfoglal�sok m�shol is t�rt�ntek. A templomait�l megfosztott kolozsv�ri unit�riusok k�zel 80 �ven kereszt�l csak mag�nh�zakn�l �s imah�zakban tarthattak istentiszteleteket.

1718. �prilis 2. A kolozsv�ri f�iskola �j �p�let�nek elveszt�se. A f�iskola az egyh�zk�zs�gnek egyik Magyar utcai h�z�ba k�lt�z�tt �t, amelyet erre a c�lra �talak�tottak.

�prilis 8. A vil�gi h�vek bekapcsol�d�s�nak kezdete az egyh�zment�s �s korm�nyzat munk�j�ba. A Kolozsv�ron tart�zkod� vil�gi h�vek tan�cskoz�st tartottak �s az ellenreform�ci� t�mad�s�val szemben a k�vetkez� v�delmi int�zked�seket hozt�k:

1. Felh�v�st bocs�tottak ki, melyben a f�iskola fenntart�sa �rdek�ben adakoz�sra sz�l�tott�k fel az egyh�zk�zs�geket �s a h�veket.

2. A p�sp�k mell� f�gondnoki, az esperesek mell� pedig fel�gyel�gondnoki tiszts�get szerveztek. B�r� S�muel �s Simon Mih�ly szem�ly�ben v�lasztott�k az egyh�z els� f�gondnokait. F�gondnokhelyettesnek v�lasztott�k: S�ndor Gergely, D�niel Ferenc, Gid�falvi G�bor, Bongardus J�nos �s Teleki Ferenc egyh�ztagokat. Kijel�ltek 13 fel�gyel�gondnokot is.

3. Megkezdt�k a kolozsv�ri egyh�zk�zs�g �s az egyetemes egyh�z vagyon�nak sz�tv�laszt�s�t �s fel�gyelet alatti k�l�n kezel�s�t. Ez a megold�s a vil�gi h�vek nagy sz�m�t vonta be az egyh�zment�s szolg�lat�ba �s fokozta az egyh�z�rt val� felel�ss�g tudat�t.

1723. Ebben az �vben kezd�d�tt egy p�nzalap gy�jt�se, mely mint "egyh�zi k�zalap" az �ltal�nos egyh�zi sz�ks�gletek fedez�s�re szolg�lt.

1724. Az �rkosi zsinat, a kolozsv�ri vezet� egyh�zi �s vil�gi tagokb�l egy �lland�

test�letet szervezett, melynek feladata az egyh�z korm�nyz�sa volt. Ebb�l fejl�d�tt ki k�zvetlen�l az egyh�z �let�t ma is ir�ny�t� Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs.

1729. Janu�r 15.-i kiss�rosi zsinat megvetette alapj�t az egyh�z ma is m�k�d� k�t,

vegyes jelleg�, t�rv�nyhoz� test�let�nek: a Zsinati �s Egyh�zi F�tan�csnak.

1737. Augusztus 24.-i k�vendi zsinat Szentb�rah�mi Lomb�rd Mih�ly (1683-1758)

rektort v�lasztotta p�sp�kk�. 21 �vre terjed� p�sp�ks�ge alatt apostoli munk�t v�gzett a vall�sos �let megeleven�t�se, a hitv�delem, az egyh�z�p�t�s �s a nevel�s�gy ter�n. Mint kiv�l� k�pzett teol�gus � kezdette el�sz�r az unit�rius vall�st minden r�szlet�ben tudom�nyos m�don tan�tani. �letm�ve, a latin nyelven irt "Kereszt�ny teol�gia rendszere"; ez az els� rendszeres, nagy tudom�nyos felk�sz�lts�ggel megirt unit�rius hittan. A nevel�s sz�v�gye volt. �nfel�ldoz� munk�ss�g�nak k�sz�nhet� a f�iskola megment�se �s m�k�d�s�nek biztos�t�sa. Minden t�nyked�s�t az egyh�z sorsa ir�nti felel�ss�g�rz�s hatotta �t. K�l�nb�z� t�rgy�, nagysz�m� m�veit k�nyvnyomda hi�nya �s egyh�zunk elnyom�sa miatt nem lehetett kiadni, s �gy azok k�ziratban maradtak fenn. Sokoldal� munk�ss�g�val bebizony�totta, hogy m�lt�n mondhatt�k r�la: "� az unit�riusok szeme, sz�ve �s sz�ja". Szent�brah�mi L. Mih�ly a 18. sz�zad legnagyobb unit�riusa, az egyh�z m�sodik alap�t�ja.

1767. Ebben az �vben kezdte �rni K�nosi T�zs�r J�nos b�gyoni lelk�sz az

"Erd�lyi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete" c. munk�j�t. Mivel 1772-ben elhunyt, munk�j�t �jra�rta �s �sszegy�jt�tt adatainak felhaszn�l�s�val tov�bbfolytatta Uzoni Foszt� Istv�n b�gyoni lelk�sz, akinek 1778-ban bek�vetkezett hal�la ut�n Kozma Mih�ly szentgericei �s fia Kozma J�nos cs�kfalvi lelk�szek folytatt�k ezt a t�rt�neti munk�t. Kozma J�nos hal�la ut�n (1840) a munka befejezetlen maradt. Az Uzoni Foszt� Istv�n neve alatt ismeretes munka n�lk�l�zhetetlen forr�sa az unit�rius t�rt�net�r�snak.

1773. J�nius 26.-�n Agh Istv�n p�sp�k, Kov�cs Tam�s f�jegyz�vel, kihallgat�sra jelentkezett

a Kolozsv�ron tart�zkod� J�zsef tr�n�r�k�sn�l. A p�sp�k el�adta a sok s�relmet �s b�ntalmaz�st, mely az unit�riusokat �rte. A kihallgat�s sor�n J�zsef ezt a nyilatkozatot tette: "Mi azt mondjuk, hogy senki sem �dv�z�lhet, aki nem �l a r�mai hitben, de nem lenne rossz megengedni azt a k�pess�get, hogy mindenki v�laszthassa azt az utat a mennybemenetelre, mely neki tetszik."

1778. A "papmarasztal�s" megsz�ntet�se.

Az egyh�zk�zs�gek �s a bels�emberek k�z�tt az a viszony �llott fenn, hogy minden �vben ki kellett nyilatkoztatni mind a bels�embereknek: maradnak-e tov�bb, mind az egyh�zk�zs�geknek : marasztalj�k-e vagy nem �ket. A papmarasztal�st az egyh�z a "rendel�s" rendszer�vel helyettes�tette, mely szerint a bels�embereket a konziszt�rium rendelte ki, az egyh�zk�zs�gek minden befoly�sa n�lk�l.

Ebben az �vben tartott szent�brah�mi zsinat v�lasztotta meg P. Horv�th Ferencet f�gondnoknak. Gondvisel�sszer� szem�ly volt, ki 26 �ven kereszt�l �nzetlen�l, nagy odaad�ssal szolg�lta egyh�z�t. Szem�lyes �ldozatk�szs�ge, a vil�giaknak az egyh�z�p�t�s szolg�lat�ra val� �sszefog�sa �s b�lcs egyh�zkorm�nyz�sa �ltal nagym�rt�kben hozz�j�rult az egyh�z bels� �s k�ls� meg�jhod�s�hoz.

A "Marosv�s�rhelyi Consistorium" megalakul�sa. A szent�brah�mi zsinat szervezte meg az �n. "Marosv�s�rhelyi Consistoriumot". A zsinat a marosv�s�rhelyi consistoriumot azzal a joggal ruh�zta fel, hogy a kolozsv�ri konzisztorium int�zked�seit fel�lvizsg�lja. Eln�ke P. Horv�th Ferenc f�gondnok volt. A marosv�s�rhelyi consistorium a 19. sz�zad elej�n sz�nt meg.

Iskolai fel�gyel�-gondnoki tiszts�gek szervez�se. A szent�brah�mi zsinat a kolozsv�ri �s tordai iskol�kn�l fel�gyel�-gondnoki tiszts�get szervezett. A fel�gyel�gondnok teend�je kezdetben csak az iskola anyagi �gyeire vonatkozott.

1781. A "T�relmi rendelet" megjelen�s�nek �ve. II. J�zsef ezzel a rendelettel az

ellenreform�ci� �nk�nyesked�seit k�v�nta korl�tozni �s a felekezetek k�z�tti b�k�t szolg�lni.




1785. A presbit�riumok megalak�t�s�ra vonatkoz� egyh�zi t�rv�ny kiad�sa.

A F�tan�cs kimondotta, hogy az egyh�zk�zs�gek jobb igazgat�s�ra, az id�sebb �s buzg�bb tagok k�z�l, presbiterek v�lasztand�k, akik egy�ttesen alkotj�k a presbit�riumot. Ez a t�rv�ny a vil�gi elemnek az egyh�z �let�be val� szervesebb bekapcsol�d�s�t seg�tette el�.

1786. A nagyajtai zsinat L�z�r Istv�n (1742-1811) rektort v�lasztotta p�sp�knek.

P�sp�ks�ge alatt az �vsz�zados elnyom�s �s megf�leml�t�s ut�n eleven �let �s c�ltudatos egyh�z�p�t�i munka indult meg. 25 �vi p�sp�ks�g�nek egyik kiemelked� von�sa a sok �p�tkez�s: 38 �j unit�rius templom, torony �s iskola �p�t�s�r�l, nagyobb m�ret� jav�t�s�r�l tudunk, nagyr�szt mind a h�vek �nk�ntes adakoz�s�b�l.

1787. Ebben az �vben jelent meg Szent�brah�mi L. Mih�ly p�sp�k latin nyelv� hittana;

magyarul 1899-ben adt�k ki "A kereszt�ny hittudom�ny �sszege az unit�riusok szerint" c�men Derzsi K�roly ford�t�s�ban. Kiad�s�t a f�korm�nysz�k azzal enged�lyezte, hogy: "E k�nyv kinyomtat�sa ann�l ink�bb megengedhet�, mivel az amellett, hogy az Unit�rius vall�s Erd�lyben be van v�ve, az abban nyilatkoz� szer�nys�g�n�l fogva m�s vall�sos k�nyveknek is mint�ul szolg�lhat." A munka enged�lyez�se �s kiad�sa Agh Istv�n p�sp�k �rdeme volt.

Ez �vben sz�ntette meg a F�tan�cs a p�sp�k �venk�nti lemond�s�t �s b�r�lat al� vet�s�t. R�gi szok�s volt egyh�zunkban, hogy a p�sp�k �s esperesek a zsinati gy�l�sen k�telesen voltak hivatalukr�l lemondani �s magukat k�zb�r�latnak al�vetni. Hivatalukat csak akkor foglalhatt�k el, ha a k�zbizalom �ket arra ism�t m�lt�knak �t�lte.

1789. L�z�r Istv�n p�sp�k egyh�zvizsg�lat�nak kezdete. A p�sp�ki l�togat�sokr�l k�sz�lt jegyz�k�nyvek egyh�z- �s m�vel�d�st�rt�neti szempontb�l nagy �rt�kkel b�rnak.

1791. Febru�r 14. �s �prilis 16.-�n kelt aj�nd�klevel�ben �s v�grendelet�ben

Suki L�szl� (1741-1792) a kolozsv�ri f�iskola fel�gyel�gondnoka, �sszes szerzem�ny�t az egyh�znak �s a f�iskol�nak hagyta. Elhat�roz�s�t a k�vetkez�k�ppen indokolta: "... l�tv�n �s tapasztalv�n is val�s�ggal azt, hogy az ezel�tti mostoha id�kben t�rv�nyesen bevett unit�rius vall�son lev� eg�sz k�z�ns�g�nk, nevezetesen pedig Kolozsv�r v�ros�ban lev� unit�rius koll�giumunk, melynek j� �llapotban val� l�te az eg�sz k�z�ns�g megmarad�s�ra m�lhatatlanul sz�ks�ges, mindenf�le javaib�l annyira kifordult, hogy annak el�lj�r�it, rektorait, professzorait �s fels�bb s als�bb tan�t�it k�z�ns�g�nk csaknem sz�ntelen val� koldul�ssal s gy�jt�ssel k�nytelen�tett igen csek�ly�l tartani �s t�pl�lni, eleit�l fogva val� c�lom �s sz�nd�kom az volt, hogy ha az �r Isten gyenge igyekezetemet meg�ldja, nevezett k�z�ns�g�nk �s abban az eml�tett kolozsv�ri koll�gium sz�m�ra egy olyan �lland� alapot adjak �s hagyjak, mely ut�n val� j�vedelemb�l a koll�gium nemcsak j�karba �s �llapotba helyeztess�k, hanem azut�n is annak dolga jobb m�ddal folytathass�k." Suki L�szl� alap�tv�nya tette lehet�v� a f�iskola harmadik �p�let�nek a fel�p�t�s�t. A 18. sz�zad nagy j�tev�j�t tisztelj�k szem�ly�ben.

1793. J�lius 10.-i homor�dalm�si zsinat egy k�z�pfok� iskola fel�ll�t�s�t hat�rozta el

Sz�kelykereszt�ron. Az iskola j�r�szt k�zadakoz�sb�l 1804-ben �p�lt fel �s kezdte meg m�k�d�s�t. Az iskola�p�t�s lelke Szab� S�muel igazgat� volt.

1792-1796-ban �p�lt fel a kolozsv�ri egyh�zk�zs�g �j temploma.

1812. J�lius 7.-�n a ravai zsinat K�rm�czi J�nos (1762-1836) rektort p�sp�knek

v�lasztotta. Kor�nak �ltal�nosan elismert teol�gusa, alapos filoz�fiai m�velts�ggel rendelkez� nevel� �s hires pr�dik�tor volt. A felvil�gosod�s szellem�ben szolg�lta az egyh�z bels� meg�jhod�s�t. P�sp�ks�ge idej�n az 1813. �vi F�tan�cs alkotta meg az egyh�zk�ri fel�gyel� �s egyh�zk�zs�gi gondnoki utas�t�sokat.

1821. �prilis 30. Az angol Unit�rius Egyh�zzal val� kapcsolat kezdete.

Ebben az �vben az angol unit�riusok levelet k�ldtek egyh�zunknak, amelyben ismertett�k t�rt�net�ket, vall�sukat �s jelenlegi helyzet�ket. Egyh�zunk vezet�s�ge v�laszlevel�ben hasonl�k�ppen ismertette az erd�lyi unit�riusok t�rt�net�t �s hitelveit. A sz�rv�nyos �rintkez�s 1858-t�l v�lt rendszeress�. A k�t egyh�z k�z�tti kapcsolat ki�p�t�s�n munk�lkodtak: E.Tagart �s S.H.Steinhal lelk�szek, Paget J�nos angol sz�let�s�, haz�nkban letelepedett hitrokonunk, valamint Kriza J�nos �s Ferencz J�zsef.

1831. Az amerikai Unit�rius Egyh�zzal val� kapcsolat kezdete. B�l�ni Farkas S�ndor

�szakamerikai utaz�sa sor�n az ottani unit�riusokkal ismertette az erd�lyi Unit�rius Egyh�z t�rt�net�t �s hitelveit. Az � k�zvet�t�s�vel indult meg a levelez�s a k�t egyh�z k�z�tt. A rendszeres kapcsolat 1868-t�l kezd�d�tt, l�trehoz�i: C.H.Dall �s E.Hale lelk�szek, J.Fretwell, A.Richmond �s E.Southworth amerikai unit�riusok, valamint Kriza J�nos �s Ferencz J�zsef. Az amerikai Unit�rius Egyh�z lehet�v� tette, hogy lelk�szjel�ltjeink az amerikai unit�rius teol�giai int�zetben tov�bb tanulhassanak.

1832. Augusztus 20.-i ny�r�dszentl�szl�i zsinat Augusztinovics P�lt (1763-1837)

f�gondnoknak v�lasztotta. 1837. okt�ber 1.-�n kelt v�grendelet�ben k�nyvt�r�t �s vagyon�t az egyh�znak hagyta. Vagyon�nak felhaszn�l�s�r�l a k�vetkez�k�ppen int�zkedett: "N�kem sz�vem legink�bb fek�v�n a Kolozsv�ri Nemes Unitaria iskol�ban a tudom�nyos �s erk�lcsi nevel�s jobb l�bra �ll�t�sa, teh�t vagyonom mi c�lokra ford�t�sa elhat�roz�s�ban ezt tarts�k lelkiismeretesen szemeik el�tt." Augusztinovics P�l a 19. sz�zad nagy j�tev�je.

1837. Brassai S�muelt (1800-1897) el�bb f�iskolai tan�rnak, majd a k�vetkez�

�vben rektornak v�lasztottak. Ebben az �vben jelent meg, "Istent dics��t� magasztal�sok �s esedez�sek" c�men egyh�zunk �j �nekesk�nyve. Az �nekesk�nyvet Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor (1797-1852) szerkesztette a r�gi �nekesk�nyv alapj�n. A hat kiad�st meg�rt �nekesk�nyv 1924-ig volt haszn�latban.

1839. Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor "Az unitaria vall�s kezdetei Erd�lyben" c�m�

munk�j�nak kiad�si �ve. Ez az els� nyomtat�sban megjelent unit�rius egyh�zt�rt�net.

1840. A b�l�ni zsinat megv�lasztotta a lelk�szi �ll�sok bet�lt�s�nek m�dj�t, az eddigi paprendel�s helyett a p�ly�zattal �sszek�t�tt kinevez�si rendszert vezette be.

1841. Augusztus 22.-i v�grendelet�ben B�l�ni Farkas S�ndor (1795-1842)

felvil�gosult, halad� szellem� �r� �s �ntudatos unit�rius, nagy�rt�k� k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta. A k�nyvt�r gyarap�t�s�ra jelent�keny p�nz�sszeget is adom�nyozott.

Augusztus 23.-i korondi zsinat elfogadta a Brassai S�muel �ltal kidolgozott tantervet �s nevel�si rendszert a sz�ks�ges int�zked�seket a nevel�s�gy korszer�s�t�s�re.

1847. Aranyosr�kosi Sz�kely S�ndor p�sp�ks�ge alatt alapozt�k meg a rendszeres

unit�rius lelk�szk�pz�st. Addig a f�iskola b�lcseleti tanfolyam�t elv�gzett ifjakat alkalmazt�k lelk�szeknek. A halad�s szelleme azonban megk�vetelte, hogy a leend� lelk�szek megfelel� teol�giai szakk�pz�sben r�szes�ljenek. �ppen ez�rt 1847-ben egy k�t �ves "teol�giai tanfolyamot" �ll�tottak fel, melyet a b�lcseleti tanfolyam ut�n kellett a leend� lelk�szeknek elv�gezni�k. A teol�giai tanfolyamot 1857-ben h�rom �vre, 1899-ben n�gy �vre, majd 1985-ben �t �vre b�v�tett�k.

1849. Janu�r 20.-i v�grendelet�vel Ged� J�zsef k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1854. J�lius 4.-i kolozsv�ri zsinat K.Nagy Eleket (1816-1878) f�gondnoknak v�lasztotta.

Az egyh�z �s int�zm�nyei az osztr�k abszolutizmussal v�vott k�zdelm�kben egy b�lcs vezet�t �s b�tor v�delmez�t tal�lt az �j f�gondnok szem�ly�ben. Az egyh�z megment�s��rt folytatott munk�j�ban seg�t�t�rsai voltak: Sz�kely M�zes p�sp�khelyettes, Mik� L�rincz tan�r �s Fej�r M�rton �gyv�d.

1856. Augusztus 30.-�n tartott kolozsv�ri F�tan�cs elfogadta K.Nagy Elek �s Mik� L�rincz

p�nz�gyi tervezet�t az el�gtelennek bizonyult "garasos alamizsna" megv�lt�s�ra. A tervezet megval�s�t�s�t tudom�sul vev� 1857. j�nius 7-11.-i F�tan�cs �r�mmel �llap�totta meg, hogy az egyh�zk�zs�gek, bels�emberek �s a h�vek k�telezv�nyben biztos�tott adom�ny felaj�nl�saikkal olyan p�nzalapot teremtettek, amely lehet�v� teszi a legfontosabb egyh�zi �s nevel�s�gyi sz�ks�gletr�l val� gondoskod�st.

1858. Az angol unit�riusok l�togat�sa. Ebben az �vben l�togatta meg egyh�zunkat

E. Tagart londoni, 1859-ben pedig S.H.Steinhal manchesteri lelk�sz. L�togat�suk nagy erk�lcsi er�t �s anyagi t�mogat�st jelentett az abszolutizmus �ltal elnyomott egyh�zunknak.

1859. Az angol unit�riusok �vi k�zgy�l�s�n el�sz�r jelentek meg egyh�zunk k�pvisel�i,

Ferencz J�zsef �s Buzog�ny �ron akad�mit�k szem�ly�ben. A k�zgy�l�s elhat�rozta, hogy lelk�szjel�ltjeinknek lehet�s�get ny�jt a tov�bbk�pz�sre az angol unit�rius teol�giai int�zetekben.

1860. Ez �vben k�ld�tte ki egyh�zunk Sim�n Domokost, az els� lelk�szjel�ltet tov�bbk�pz�sre a londoni unit�rius teol�giai int�zetbe.

1861. A "Kereszt�ny Magvet�" c�m� teol�giai foly�irat els� sz�m�nak megjelen�se,

Kriza J�nos �s Nagy Lajos szerkeszt�s�ben. C�lja: "a kereszt�ny eszm�k s �ltal�ban az erk�lcsileg sz�p, j�, igaz magvainak vet�se �s fejleszt�se" volt. A foly�irat mozg�s�totta a 19. �s 20. sz�zad unit�rius teol�gusait, tud�sait �s �r�it, akiknek seg�ts�g�vel vir�gz� teol�giai irodalmat teremtett. A Kereszt�ny Magvet� felbecs�lhetetlen �rt�k� szolg�latot v�gzett a vall�serk�lcsi �let m�ly�t�se �s az unit�rius vall�s ismertet�se ter�n.

J�lius 1-�n tartott tordai zsinat Kriza J�nos (1811-1875) kolozsv�ri lelk�szt �s tan�rt p�sp�knek v�lasztotta. 14 �vre terjed� p�sp�ks�ge alatt f� gondj�ul a bels� meg�jhod�st, a vall�sos �let �pol�s�t �s az unit�rius hitelveknek tudom�nyos szinten val� kifejt�s�t tekintette. Irodalmi tev�kenys�g�nek becses eredm�nye a Vadr�zs�k c�m� n�pk�lt�szeti gy�jtem�ny, melynek sz�lesk�r� gy�jt�munk�j�nak anyag�t adta k�zre.

1862. A F�tan�cs Brassai S�muelt a kolozsv�ri f�iskola fel�gyel� gondnok�v� v�lasztotta, majd 1877-ben �r�k�s fel�gyel�gondnoknak nyilv�n�totta.

1864. Ferencz J�zsef kolozsv�ri lelk�sz k�t�j�nak megjelen�si �ve. Ez a k�t� 20 kiad�st

�rt meg, az utols� 1991-ben jelent meg. A k�l�nb�z� kiad�sok az unit�rius hitelvek fejl�d�s�t t�kr�zik. A k�t� 1892-ben Gratz M�r kolozsv�ri ev.lelk�sz ford�t�s�ban n�met nyelven is megjelent. Angol nyelvre Andr�si Gy�rgy elad�tan�csos ford�totta 1994-ben.

1865. Orb�n Bal�zs �r� �tt�r�se az unit�rius vall�sra, Egyh�zunk buzg� tagja �s j�tev�je

volt, aki 1876. �s 1890.-ben alap�tv�nyt tett a sz�kelykereszt�ri gimn�zium tanul�inak, nemzetis�gi �s felekezeti megk�l�nb�ztet�s n�lk�li seg�lyez�s�re.

1866. Sim�n Domokos (1836-1878) f�iskolai tan�ri m�k�d�s�nek kezdete.

A f�iskol�n bibliai t�rgyakat �s b�lcseletet tan�tott. Mint a teol�giai tudom�nyok kiv�l� m�vel�je, azt a munk�t akarta elv�gezni, amit D�vid Ferenc is tervezett: a Biblia leford�t�s�t magyar nyelvre. Korai hal�la miatt azonban a megkezdett munk�t nem fejezhette be. Az unit�rius hitelvek tudom�nyos kifejt�se ter�n �rt�kes munk�t v�gzett. "A szenth�roms�g eredet�nek �s kifejl�d�s�nek t�rt�nete" �s az "Evang�liumi csod�k" c�m� m�vei maradand� teol�giai �rt�ket k�pviselnek. �rt�kes k�nyvt�r�t ut�dai az egyh�znak adom�nyozt�k.

1868. Augusztus 30-31.-i tordai zsinaton �nnepelte az egyh�z fenn�ll�s�nak

300. �vfordul�j�t. Az �nnep�lyen az angol Unit�rius Egyh�z k�pvisel�i is sz�mosan megjelentek. Ez volt az els� t�rt�neti �vfordul�, melyet az unit�riusok nyilv�nosan meg�nnepelhettek. Erre az alkalomra �rta Kriza J�nos unit�rius p�sp�k "Szent �r�m�rz�sre gy�l, Isten, e h�z n�pe" kezdet� �neket (�nekesk�nyv�nk 215. sz�m� �neke.)

1869. J�nius 25.-�n Kelemen Ben� alap�tv�nyt tett szeg�ny sors�, j� magaviselet� �s szorgalm� tanul�k seg�lyez�s�re.

Szeptember 5.-�n Nagyajtai Kov�cs Istv�n k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1870. Channing Vilmos h�res amerikai unit�rius teol�gus v�logatott m�vei els� k�tet�nek

megjelen�se magyar nyelven. A ford�t�st Kriza J�nos p�sp�k kezdem�nyezte a kolozsv�ri lelk�szek �s f�iskolai tan�rok k�zrem�k�d�s�vel. Az utols�, a hatodik k�tet 1881-ben jelent meg. Channing m�vei el�seg�tett�k a vall�sos �let �s teol�giai irodalmunk fejl�d�s�t.

1872. M�rcius 10.-�n halt meg Mik� L�rinc. Mint az egyh�zjog tan�ra �ssze�ll�totta azokat

a k�nonokat, melyeket az egyh�z alap�t�sa �ta alkotott. Az egyh�zi szervezeti t�rv�ny kodifik�l�s�nak kiv�l� munk�sa volt. "Az erd�lyi unit�rius vall�sk�z�ns�g igazgat�si rendszere" c�m� k�ziratos munk�j�t 1931-ben T�th Gy�rgy adta ki sokszoros�tott form�ban.

1875. Ferencz J�zsef kolozsv�ri lelk�sz Unit�rius Kis T�k�r c. munk�j�nak megjelen�se.

Ez a munka egyh�zunk t�rt�net�nek, hitelveinek, szertart�sainak �s szervezet�nek r�vid foglalata. 1930-ban, V�ri Albert �tdolgoz�s�ban egy �j kiad�sa jelent meg.

1876. Augusztus 27.-i �rkosi zsinat Ferencz J�zsefet (1835-1928) p�sp�kk� v�lasztotta.

Okt�ber 10.-�n Bald�csi Antal r�mai katolikus vall�s� j�tev� alap�tv�nyt tett a protest�ns egyh�zak felseg�t�s�re. Az adom�nyoz�si iratot okt�ber 19.-�n �rta al� egyh�zunk k�pviselet�ben Ferencz J�zsef p�sp�k �s Daniel G�bor f�gondnok. Ebben az �vben l�tes�lt az egyh�z els� nyugd�j- �s seg�lyalapja.

1879. D�vid Ferenc hal�l�nak 300. �vfordul�ja.

Az augusztus 24-26.-�n tartott sz�kelykereszt�ri zsinaton �nnepelte egyh�zunk el�sz�r nyilv�nosan D�vid Ferenc eml�k�t, hal�l�nak 300. �vfordul�ja alkalm�b�l. Erre a zsinatra is elk�ldt�k a k�lf�ldi unit�rius egyh�zak k�pvisel�iket.

D�vid Ferenc eml�k�t k�v�nta szolg�lni a Ferencz J�zsef p�sp�k �ltal kezdem�nyezett �s gy�jt�tt "D�vid Ferenc Alap�tv�ny" is.

A zsinatra jelent meg Jakab Elek (1820-1897) t�rt�nettud�s munk�ja "D�vid Ferenc eml�ke" c�men egyh�zalap�t�nk �let�r�l �s reform�tori munk�j�r�l. Jakab Elek lev�lt�ri kutat�sai, egyh�zt�rt�nelmi munk�i �s k�z�leti tev�kenys�ge nagym�ret� szolg�latot jelentett egyh�zunknak. D�vid Ferencr�l �rott munk�j�val egymag�ban kiv�l� nevet szerzett egyh�zunk t�rt�net�ben. Jakab Elek az �jkori unit�rius egyh�zt�rt�net�r�s megalap�t�ja �s legnagyobb k�pvisel�je. �let�nek f�m�ve "Kolozsv�r t�rt�nete" volt. �letrajz�t az Unit�rius Irodalmi T�rsas�g megb�z�s�b�l G�l Kelemen �rta meg: "Jakab Elek �let- �s jellemrajza" c�men. A munka 1938-ban jelent meg.

1883. A vargyasi zsinat kimondotta at els� egyh�zi nyugd�j- �s seg�lyint�zet l�tes�t�s�t.



1885. Augusztus 29.-�n alakult meg a "D�vid Ferenc Egylet" Boros Gy�rgy teol�giai

tan�r ind�tv�ny�ra. C�lja: a vall�sos �s erk�lcs�s �let �pol�sa volt. Az egylet els� eln�k�nek Brassai S�muelt v�lasztott�k.

1888. Az "Unit�rius K�zl�ny" megjelen�si �ve. A lapot a D�vid Ferenc Egylet adta ki

a vall�serk�lcsi �let �pol�s�ra. Els� szerkeszt�i Nagy Lajos �s Boros Gy�rgy voltak.

Szeptember 10.-�n kelt v�grendelet�ben Berde M�zes (1815-1893) egyh�zi tan�csos vagyon�t az Unit�rius Egyh�zra hagyta. Berde M�zes nemes c�lt t�z�tt ki maga el�: "Eg�sz �letemben egy szent c�l�rt k�zd�ttem. Meg akartam mutatni, hogy szeg�ny leg�ny is haszn�ra lehet a t�rsadalomnak, az emberis�gnek, nemzet�nek er�s akarattal... Kora fiatals�gomt�l sz�vem egy �rz�st, agyam egy gondolatot t�pl�lt: felseg�teni szeg�ny vall�sk�z�ss�gemet, k�nny�teni az utat a tanul� fiatals�gnak a tudom�nyok megszerz�s�re �s seg�lyezni elaggott szolg�it �s tan�rait." Berde M�zes c�lj�t megval�s�totta. P�ratlan szorgalommal �s �nmegtagad� takar�koss�ggal gy�jt�tt vagyona egyh�z�nak haszn�ra �s boldog�t�s�ra v�lt. Gondoskod�sa k�l�n is kiterjedt a tanul� ifj�s�gra az �n. "cip�-alap�tv�ny" l�tes�t�s�vel. Ez az alap�tv�ny sok szeg�ny sors�, j� erk�lcs� �s szorgalmas ifj�t seg�lyezett. Berde M�zest az "unit�rius j�tev�k fejedelm�nek" szokt�k nevezni. �letrajz�t Bencz�di Gergely �rta meg "Berde M�zsa �letrajza" c�men, mely 1901-ben jelent meg.

J�lius 15.-�n kelt v�grendelet�ben Bart�k Istv�n k�nyvt�r�t az egyh�z koll�giumi k�nyvt�r�nak hagyta.

1890. Augusztus 30.-�n Derzsi J�nos alap�tv�nyt tett szeg�ny sors� tanul�k seg�lyez�s�re.

1896. Az Unit�rius Lelk�szk�r megalakul�s�nak �ve. Els� eln�ke Ferencz J�zsef p�sp�k volt.

1897. �prilis 16.-�n kelt v�grendelet�ben Brassai S�muel �rt�kes k�nyvt�r�t �s minden

vagyon�t az egyh�znak hagyta. Brassai S�muel csaknem sz�z �rve terjed� �let�ben rendk�v�l sokoldal� szellemi munk�t �s irodalmi tev�kenys�get v�gzett. Mint az egyh�z nevel�si rendszer�nek megalkot�ja, a f�iskola �s a kolozsv�ri egyetem tud�s tan�ra, a legk�l�nb�z�bb tudom�nyok saj�tosan �n�ll� gondolkoz�s� m�vel�je, az unit�rius vall�s vil�gi teol�gusa �s j�tev�je, hallhatatlan �rdemeket szerzett. �letrajz�t Boros Gy�rgy �rta meg "Dr. Brassai S�muel �lete" c�men, mely 1927-ben jelent meg.

1898-1901. �vekben �p�lt fel az Unit�rius Egyh�z sz�kh�za, melyben a koll�gium, a

teol�gia �s m�s egyh�zi int�zm�nyek kaptak helyet. Az �p�let P�key Lajos �pit�szm�rn�k m�ve. Alkot�sai k�z� tartoz� jelent�sebb egyh�zi �p�letek: a b�l�ni, sz�kelyudvarhelyi, firtosmartonosi �s magyars�rosi templomok. Ugyancsak az � nev�hez f�z�dik a Brassai S�muel �s Berde M�zes s�reml�ke is a kolozsv�ri h�zsong�rdi temet�ben.

1900. M�jus 25. Az unit�rius �s szabadelv� vall�sok �s egyh�zak vil�gsz�vets�g�nek a megalakul�sa Bostonban (USA), melynek a mi egyh�zunk is kezdett�l fogva tagja.

1902. Ferencz J�zsef p�sp�k "Hittan" c�m� m�v�nek a megjelen�se.

1905. Az "Unit�rius Egyh�z" c�m� lap megjelen�se. Szerkeszt�je L�rinczi Istv�n

sz�kelykereszt�ri lelk�sz volt. A lap c�lja: a vall�sos �let �pol�sa, az egyh�z �p�t�se �s az id�szer� egyh�zszervezeti reformok munk�l�sa.

1907. Az "Unit�rius Sz�sz�k" c�m� foly�irat megjelen�se. Szerkeszt�i: V�ri Albert,

De�k Mikl�s �s Bal�zs Andr�s lelk�szek voltak. A foly�irat a lelk�szek sz�sz�ki szolg�lat�nak t�mogat�s�t �s az egyh�zi besz�dirodalom fejleszt�s�t t�zte ki c�lul.

1907. Varga D�nes igazgat�-tan�r "A tordai unit�rius gimn�zium t�rt�nete" c�m� m�v�nek megjelen�se, melyet az Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs felh�v�s�ra �rt.

1910. Augusztus 20-23. napjain Kolozsv�ron �s D�v�n tartott zsinat keret�ben eml�kezett

meg �jb�l egyh�zunk D�vid Ferencr�l, sz�let�s�nek 400. �vfordul�ja alkalm�b�l. A zsinaton a k�lf�ldi unit�rius egyh�zak nagysz�m� k�pvisel�je vett r�szt. Egyh�zunk a zsinati �nnep�lyre megjelentette D�vid Ferenc " R�vid Magyar�zat" c�m� m�v�t hasonm�s kiad�sban, kiadta Kiss Ern� �ltal n�pszer� form�ban irt D�vid Ferenc �letrajz�t �s elk�sz�ttette a lelk�szek �ltal az egyh�zk�zs�gek r�vid t�rt�net�t. Ez az eml�k�nnep�ly nagyobb �s �r�mteljesebb volt az el�bbiekn�l, mert ezen a t�bbi kereszt�ny felekezetek is r�szt vettek, vel�nk egy�tt �nnepeltek, el�gt�telt szolg�ltatva D�vid Ferenc eml�k�nek. Az egyh�z ez alkalommal a d�vai v�rban egy eml�kt�bl�t �ll�tott fel a k�vetkez� fel�r�ssal: "D�va v�ra b�rt�n�ben szenvedett ki 1579-ben vall�sos meggy�z�d�s�nek hirdet�s��rt hal�lig tart� fogs�gra �t�lt D�vid Ferenc, az Unit�rius Egyh�z megalap�t�ja �s els� p�sp�ke. A nagy reform�tor sz�let�s�nek 400.-ik �vfordul�j�n kegyelettel �ll�totta ez eml�kt�bl�t szellem�nek �r�k�se, az Unit�rius Egyh�z 1910-ben."

Ebben az �vben alakult meg a D�vid Ferenc Egylet keret�ben az Unit�rius N�sz�vets�g. Az Unit�rius Kereszt�ny N�vnapt�r megjelen�se a sz�kelyudvarhelyi egyh�zk�r lelk�szeinek kiad�s�ban. 1927-t�l a napt�r a D�vid Ferenc Egylet, 1950-t�l az Egyh�zi K�pvisel� Tan�cs kiad�s�ban jelent meg.

1911. Az "Egyh�zt�rsadalom" c�m� lap kiad�si �ve. Szerkeszt�i: Gvid� B�la, Nagy B�la �s �t� Lajos k�k�ll�i egyh�zk�ri lelk�szek voltak. A lap c�lja az egyh�zt�rsadalom m�vel�se.

P�terfi D�nes (1851-1925) kolozsv�ri lelk�sz �s teol�giai tan�r nyugalomba vonul�si �ve. P�terfi D�nes mint lelk�sz, tan�r �s a Kereszt�ny Magvet� szerkeszt�je szolg�lta egyh�z�t. Hittani munk�i, �gy pl. "Ami a vall�sban v�ltoz� �s maradand�", "Unit�rius kereszt�nys�g", "A J�zus asztal�n�l" stb. teol�giai irodalmunk maradand� �rt�kei.

1915. Ez �vi F�tan�cs a lelk�szk�pz�s fejleszt�se �rdek�ben a megl�v� "Papnevel� Int�zetet"

�tszervezte "Unit�rius Teol�giai Akad�mi�v�". A lelk�sznevel�s �j szervezeti �s tanulm�nyi szab�lyzata, kisebb m�dos�t�sokkal, 1948-ig maradt �rv�nyben.

1919. Okt�ber 2.-�n kezdte meg m�k�d�s�t az unit�rius le�nyotthon az �j koll�gium �p�let�ben. 1928-ban a r�gi koll�gium �p�let�ben kapott v�gleges elhelyez�st.

1920. Augusztus 28.-�n alakult meg az "Unit�rius Irodalmi T�rsas�g" az unit�rius h�vek m�vel�d�s�nek el�mozd�t�s�ra.

1921. �prilis 10.-�n tette le Ferencz J�zsef p�sp�k a h�s�gesk�t Rom�nia alkotm�ny�ra.

Ebben az �vben jelent meg T�th Gy�rgy (1870-1942) szerkeszt�s�ben "Az Unit�rius Egyh�z Szervezete" c�m� munka, az "Unit�rius Egyh�z T�rv�nyeinek Gy�jtem�nye" sorozat�ban. T�th Gy�rgy az unit�rius egyh�zjog lelkes m�vel�je volt, aki az egyh�zi t�rv�nyek kodifik�l�sa �s magyar�zata ter�n �rt�kes szolg�latot v�gzett.

1922. Az aranyostordai egyh�zk�r Bors Mih�ly egyh�zi tan�csost, a szindi egyh�zk�zs�g

patr�nus�t k�ri fel�gyel�gondnoknak v�lasztotta. Egyh�zszeretet�r�l tan�skodik v�grendelete, melyben vagyon�nak �r�k�s��l az Unit�rius Egyh�zat tette. Egyh�zunk 20. sz�zadi nagy j�tev�je.

1924. Az egyh�z �j (harmadik) �nekesk�nyv�nek megjelen�si �ve. Az �nekesk�nyvet

P�lfi M�rton tan�r �ll�totta �ssze V�ri Albert, R�geni �ron, S�ndor J�nos �s Pap Domokos seg�ts�g�vel. A jelenleg haszn�latban lev� �nekesk�nyv�nknek ez az els� kiad�sa napjainkig 14 kiad�st �rt meg, az utols� 1994-b�l val�.

1928. Febru�r 19.-�n halt meg Ferencz J�zsef p�sp�k. Az 52 �vre kiterjed� p�sp�ks�ge

egyh�zunkra n�zve a fejl�d�s �s vir�gz�s kora volt. Az egyh�z meg�jhod�sa, szervezeti fel�p�t�se, az unit�rius hitelvek ismertet�se �s az egyh�zi irodalom fejleszt�se ter�n felbecs�lhetetlen �rt�k� szolg�latot v�gzett. �letrajz�t G�l kelemen �rta meg "Kily�ni Ferencz J�zsef �lete �s kora" c�men, mely 1936-ban jelent meg.

J�lius 10-15. napjain tartotta az unit�rius ifj�s�g az els� konferenci�j�t Sz�kelykereszt�ron.

1930. �prilis 6.-�n Kezdte meg Bal�zs Ferenc (1900-1937) a m�szk�i egyh�zk�zs�gben

lelk�szi m�k�d�s�t. Miut�n 1923-ban a teol�gi�t elv�gezte, 2-2 �vet t�lt�tt az angol unit�riusok oxfordi �s az amerikai Berkeley-i teol�gi�j�n, ahol magisteri fokozatot is szerzett. Ezut�n vil�gk�r�li �tra indult, hogy megismerje a k�l�nb�z� n�pek t�rsadalmi, politikai �s vall�si int�zm�nyeit. 1928-ban, 5 �vi t�voll�t ut�n t�rt haza. Utaz�s�t �s tapasztalatait a "Bej�rom a kerek vil�got" c�m� 1929-ben megjelent m�v�ben �rta le. Bal�zs Ferenc unit�rius lelk�sz �s �r� volt, aki eg�sz �let�n �t a n�p �s a fal� felemel�s�t szolg�lta. �nfel�ldoz� munk�j�nak szellemi �tle�r�s�t a "K�z�rthet� Evang�lium" �s a "R�g alatt" c�m� m�veiben hagyta h�tra. Nem volt m�g e sz�zadban unit�rius lelk�sz, aki olyan nagy k�rben tudta volna felkelteni maga ir�nt az �rdekl�d�st, a szeretetet �s b�r�latot, aki annyi embert tudott volna k�vet�sre vagy ellenz�sre b�rni, mint Bal�zs Ferenc.

1933. Az "Unit�rius Evang�lium" c�m� lap megjelen�se Dr. Kiss Elek teol�giai tan�r

szerkeszt�s�ben. A lap c�lja: J�zus evang�lium�nak hirdet�se �s a hivat�sos unit�rius �let szolg�lata, mindezek �ltal pedig Isten orsz�g�nak �p�t�se.

1935. G�l Kelemen (1869-1945) "A kolozsv�ri unit�rius koll�gium t�rt�nete" c�m�

m�v�nek megjelen�si �ve. Ez a munka, mely egyh�zunk v�zlatos t�rt�nete is, G�l Kelemen �letm�ve, 35 �vi tan�ri �s 25 �vi igazgat�i munk�j�nak koron�ja. Nevel�si �s egyh�zt�rt�neti munk�ival gazdag�totta egyh�zi irodalmunkat.

1939. Az "Unit�rius J�vend�" c�m� egyh�zt�rsadalmi, hit�leti �s misszi�i c�lokat szolg�l� lap megjelen�se. Szerkeszt�je Kov�cs Lajos brass�i lelk�sz volt.

1943. Ez �vben jelent meg D�vid Ferencnek latinul irt De dualitate c�m� munk�ja magyar nyelven, �rtekez�s a kett�s istens�gr�l c�men. A ford�t�st M�rkos Albert kolozsv�ri tan�r v�gezte.

1946. Szeptember 15.-�n a Sz�kelykereszt�ron tartott zsinat Dr. Kiss Elek teol�giai tan�rt

�s egyh�zi f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta. � az egyh�z 27. f�p�sztora, aki minden munk�j�ban arra t�rekedett, hogy az egyetemes �rt�kek szem el�tt tart�s�val, hivat�sszer�en szolg�lja egyh�z�t.

1948. A tan�gyi reform �ve. A tan�gyi reform elv�lasztotta az iskol�t az egyh�zt�l, l�trehozva az �ltal�nos �s egys�ges �llami oktat�st.

Ebben az �vben jelent meg az �j kultuszt�rv�ny, mely �j alapokra helyezte az �llam �s a vall�sfelekezetek k�z�tti kapcsolatot s ennek megfelel�en szab�lyozta az egyh�zak m�k�d�s�t.

A kultuszt�rv�ny 49. szakasza �rtelm�ben a n�gy protest�ns egyh�z (�gostai evang�likus, zsinatpresbiteri evang�likus, reform�tus �s unit�rius) "Egyetemi Fok� Protest�ns Teol�giai Int�zetet" szervezett. Az int�zet a protest�ns lelk�szk�pz�s munk�j�t 1949 janu�r 1.-�n kezdte meg. Az�ta mindegyik egyh�z hitvall�sbeli saj�toss�gainak tiszteletben tart�s�val �s a testv�ri egy�ttm�k�d�s szellem�ben folyik itt az unit�rius teol�giai hallgat�k lelk�szi hivat�sra val� felk�sz�t�se.

1948. Varga B�la "Hit �s Vall�s" c�m� hittani munk�j�nak megjelen�se.

Ebben az �vben �ll�ttatta helyre az egyh�z a d�vai v�rban elhelyezett �s id�k�zben megrong�l�dott D�vid Ferenc eml�kt�bl�t.

1949. J�nius 1.-�n jelent meg nyomtat�sban egyh�zunk �j szervezeti szab�lyzata.

1954. D�vid Ferenc hal�l�nak 375. �vfordul�j�nak meg�nnepl�se.

1959. Janu�r 1.-�n kezdte meg m�k�d�s�t az egyh�zi Nyugd�j- �s Seg�lyp�nzt�r. Az int�zet gondoskodik arr�l, hogy tagjai �s azok hozz�tartoz�i megfelel� t�rsadalombiztos�t�si juttat�sban r�szes�ljenek �s nyugd�jat �lvezzenek.

1960. November 27.-�n tartott Egyh�zi F�tan�cs Kelemen Lajos (1877-1963) egyh�zi

tan�csost, nyugalmazott lev�lt�ri f�igazgat�t, f�gondnoknak v�lasztotta. T�rt�nettud�s volt, aki p�ratlan gazdags�g� tud�s�t �nzetlen�l osztotta meg embert�rsaival. Unit�rius vonatkoz�s� munk�i egyh�zt�rt�net �r�sunknak n�lk�l�zhetetlen forr�sanyag�t k�pezik.

1965. Augusztus 21.-�n a Nagy Nemzetgy�l�s elfogadta Rom�nia Szocialista K�zt�rsas�g alkotm�ny�t. Az alkotm�ny 30. szakasza minden �llampolg�r r�sz�re biztos�tja a lelkiismereti szabads�got �s a vall�s szabad gyakorl�s�t.

1968. Augusztus 17-19. napjain a Zsinati F�tan�cs a Kolozsv�ron, Tord�n �s D�v�n tartott �l�se keret�ben �nnepelte meg egyh�zunk fenn�ll�s�nak 400. �vfordul�j�t. Erre az alkalomra adta ki az egyh�z a "N�gysz�z �v, 1568-1968" c�m� eml�kk�tetet.

1971. december 7.-�n halt meg Dr. Kiss Elek p�sp�k.

1972. M�rcius 19.-�n Sz�kelyudvarhelyen tartott Zsinati F�tan�cs Dr. Kov�cs Lajos

(1909-1994) teol�giai tan�rt, f�jegyz�t v�lasztotta p�sp�knek.

1979. Augusztus 11-12 D�vid Ferenc hal�l�nak 400. �vfordul�ja.

1989. december - a nagy decemberi v�ltoz�s Rom�ni�ban, mely �j lehet�s�geknek a sorozat�t nyitotta meg az egyh�zak el�tt is. A fejl�d�s �j ir�nyba val� halad�s�nak lehet�s�ge. A testv�rkapcsolatok l�trej�tte az angliai �s amerikai unit�rius egyh�zakkal.

1994. Dr. Kov�cs Lajos p�sp�k hal�la.

Ugyanebben az �vben a Zsinati F�tan�cs Dr. Erd� J�nos teol�giai tan�rt �s f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta.

1996. Dr. Erd� J�nos p�sp�k hal�la.

Ugyanebben az �vben a Zsinati F�tan�cs Dr. Szab� �rp�d, teol�giai tan�rt �s f�jegyz�t p�sp�knek v�lasztotta, aki az Unit�rius Egyh�z 30. p�sp�ke.





Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Egyh�zt�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.64 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|