EL�SZ�
Erk�lcstani k�rd�sekt�l �rni manaps�g nem tartozik a
legh�l�sabb feladatok k�z�. Az emberek j�
r�sze ugyanis �rz�ketlenn�, jobb eset�ben k�z�mb�ss� v�lt az erk�lcsi
�rt�kek ir�nt s nem szereti ha arra fi�gyelmeztetik,
hogy �lete „�res j�ratban" halad. Pedig napjainkban egyre hat�rozottabb� v�lik az a felismer�s is,
hogy az ezredfordul� s��lyos, az
egy�ni �s a k�z�ss�gi �letei alapjaiban �rint� probl�m�kkal szembes�l� embernek
�j erk�lcsi �rt�krendre, teh�t �j etik�ra van sz�ks�ge. Erre az
erk�lcstanra v�r a hivat�s, hogy a „glob�lis felel�s�s�g " jegy�ben �tseg�tsen a kr�zisen �s n�velje a t�l�l�s, s�t egy
bizton�s�gosabb �s b�k�sebb j�vend�
es�lyeit.
A k�rd�sek term�szetesen �nmagukban
sokkal bonyolultabbak, hogysem
egyed�l az etik�t�l v�rhatn�k a megold�st. Az emberi tudat�nak azonban meghat�roz� szerepe van a
j�v�k�p kialak�t�s�ban s ez�rt nem
n�lk�l�zheti az eszmei ir�nyt�t, nem mondhat le az eligaz�t� �rt�krendr�l. A
vall�sos ember viszont m�s dimenzi�ban is l�tja �s �r�t�keli az �letet, nem csak eszmei s�kon. Ez a dimenzi� az isteni vil�g�rendbe
val� betagol�d�s �s annak norm�i szerint val� berendez�se az ember egy�ni �s k�z�ss�gi �let�nek. Ez�rt az
�rt�krend vall�s - erk�l�csi jelleget kap.
Ez az �rt�krend, mint eszm�ny azonban maga is �talakul�son
megy �t. Korunkat szokt�k a paradigma-
v�ltoz�s kor�nak is nevezni, ami�kor egy �j vil�gszeml�let van kialakul�ban,
amely sok tekintetben k��l�nb�zik az el�z�t�l. A k�tetben tal�lhat� �r�sok
nemcsak szeml�ltetik ezt a v�ltoz�st, hanem tudatosan nyomon k�vetik, amint az
�let kr�zis�helyzeteib�l kiutat keres� ember, a tudom�ny eredm�nyeinek birtok�ban,
sokszor �ppen azokt�l vesz�lyeztetetten, szembe tal�lja mag�t az �j helyzettel
�s annak kih�v�saival.
A k�tet tartalmi fel�p�t�se mutatja,
hogy a szerz� tudatosan vezeti �t az olvas�t a
jelen kr�zishelyzet�t kialak�t� k�rd�seken s egyben hoz�z�seg�ti, hogy ezekre megnyugtat� v�laszt tal�ljon, �ppen unit�rius hit- �s �letfelfog�sunk alapj�n. Ennek a
felfog�snak az alapja �r�k�r�v�ny� s ez�rt mindig �j: az �let tisztelete �s
v�delme.
Meggy�z�d�sem, hogy e tanulm�nyk�tet, amelyet most �tj�ra
ind�tunk sikerrel fogja elv�gezni azt a
feladatot, amelyet t�le v�runk: el�igaz�t�st adni �s seg�teni a helyes
�rt�krend kialak�t�s�ban az �let sokszor
tekerv�nyes �tveszt�iben bizonytalankod� embernek.
Dr. Szab�
�rp�d
TARTALOMJEGYZ�K
I. VALL�S �S
ERK�LCS AZ �LET
SZOLG�LAT�BAN
................................................ 7
II. ERK�LCSI
MEG�T�L�S�NK SZEMPONTJAI ... 11
III. EMBEREK
KR�ZISBEN ........................ , . 13
1. �ngyilkoss�g...................................................... 13
2. Eutan�zia ......................................................... 19
3. A magzati �let v�delme (abortusz).......................... 25
4. Alkoholizmus......................................................... 32
5. K�b�t�szerfogyaszt�s.......................................... 39
6. �nv�delemb�l t�rt�n� ember�l�s . ...................... 41
IV.
AZ �LET MESTERS�GES SZAB�LYOZ�SA
(BIOETIKA) ....................................................... 43
1. Szerv�t�ltet�s (transzplant�ci�) ..................... 43
2. G�nseb�szet (Genetikai m�rn�ks�g) ............... 45
3. A megterm�keny�t�s szab�lyozhat�s�ga.................. 49
V. T�RSADALMI �S
VIL�GFELEL�SS�G
(SZOCI�L-ETIKA) ............................................... 55
1. K�rnyezetv�delem.............................................. 55
2. Az er�szak......................................................... 62
3. A hal�lb�ntet�s................................................... 69
4. A h�bor�............................................................ 69
VI. AZ �LET IR�NTI TISZTELET �S
FELEL�SS�G............................................................. 75
R�vid�t�sek jegyz�ke................................................. 77
Jegyzetek ............................................................ 79
Szemelv�nyek a k�nyvb�l:
I. VALL�S �S
ERK�LCS AZ �LET SZOLG�LAT�BAN
Az unitarizmus l�nyeg�b�l k�vetkezik,
hogy teol�giz�l�sunk so�r�n
nyitottak, szabadok, realist�k, id�szer�ek, Isten, felebar�taink �s az �let ir�nt konstrukt�van
figyelmesek vagyunk. Az unit�rius teol�gia jellegzetes von�sa az, hogy nem
menek�l a dogm�k, hitt�telek, hitvall�sok, zsinati hat�rozatok �r�kre meg�llap�tott erk�lcsi szab�lyok vil�g�ba, hanem az �let fel�
fordul. Tal�l� Eric S. Price angol unit�rius
teol�gus meg�llap�t�sa: „A vall�s minden ter�let�n az unit�rius hit l�nyeg�ben fejl�d� hit!".
Teol�giz�l�sunk abb�l az �ll�spontb�l
indul ki, hogy az emberi �let
Isten akarat�hoz igazod� n�veked�s folyamata. Ebb�l k�vetke�zik, hogy e
folyamatban az �sszer�, hitszer�, a lelkiismerettel �ssz�hangban �ll�, az evang�lium m�rt�k�hez
igazod� nyitott vall�sos fel�fog�s hirdet�i,
terjeszt�i �s meg�l�i kell legy�nk. Ez azt jelenti, hogy napjaink unit�rius teol�gi�ja csak akkor nyer
l�tjogosults�got, ha az elm�letet a
gyakorlattal, a vall�sos hitet a tud�ssal szint�zisbe hozza.
Meggy�z�d�s�nk, hogy a 21. �vsz�zad
k�sz�b�n �let�z� teol�giz�l�sra van
sz�ks�g. Hiszen J�zusnak eg�sz tan�t�sa �let�z� volt, mentes minden dogmatikus
megfogalmaz�st�l vagy metafizikai spe�kul�ci�t�l.
Az �let�z�
teol�giz�l�s sehol sem
jelentkezik hatv�nyozottabban, mint az erk�lcs
ter�let�n. A szekulariz�lt vil�g ember�nek �rt�k�t�lete nagyon viszonylagos, mert a val�s�g �s az igazi �rt�k megismer�s�nek minden alapj�t �s v�gs� biztos�t�k�t szem�lyi
l�t�nek (egziszten�ci�lis helyzet�nek
) megtapasztal�s�ban v�li felfedezni. �nmag�hoz m�r minden megismer�st, kritikai elemz�st, k�ts�gbevon�st �s igazo�l�st,
elfeledkezve arr�l, hogy felel�ss�ge nemcsak �nmag�ig, hanem Istenig
terjed. Ez�rt napjainkban az unit�rius teol�gia m�lyebben fog�lalkozik azokkal a k�rd�sekkel, amelyek az ember egzisztenci�lis
helyzet�b�l �s Istent�l val� f�gg�s�gi viszony�b�l k�vetkeznek.
Ez ann�l is indokoltabb, mert saj�tos
�lethelyzet�nkben a t�rsadalmi, ideol�giai,
gazdas�gi v�ltoz�sok ut�n re�lisan kell elemezn�nk a val�l�s �s az erk�lcs
viszony�t vagy id�szer� k�t�d�seit.
……
II. ERK�LCSI
MEG�T�L�S�NK SZEMPONTJAI
A napjainkban jelentkez� erk�lcsi
probl�m�kat nem lehet �ltal�nos�tani �s egys�ges m�rc�vel lem�rni, de m�gis, amikor erk�lcsi m�rlegel�st �s meg�t�l�st v�gz�nk, n�h�ny alapvet�
szempontra sz�k�s�g van. Ezek k�z�l
megeml�tj�k a k�vetkez�ket, mint amelyek az adott erk�lcsi probl�m�k
vizsg�lat�n�l ir�nyad�k lehetnek a helyes �rt�kel�s fel�:
- A felmer�l� erk�lcsi probl�ma mennyiben �ll �sszhangban
vagy mennyiben t�r el Isten akarat�t�l ?
- A j�zusi evang�lium szellem�vel
�sszhangban �ll-e vagy nem?
- Igazodik-e az �rtelem k�vetelm�nyeinek,
a hit sz�ks�gszer�s�geinek
�s az �rzelem m�lys�geinek megfelel� igazs�gokhoz vagy �r�t�kekhez.
- Mennyiben mond igent vagy nemet a
t�k�letesed�s j�zusi felh�v�s�nak {Mt 5, 48)?
- El kell ismern�nk, hogy Isten
teremtett vil�g�ban az ember mel�lett saj�tos �rt�kekkel b�rnak az �l�l�nyek �s az �lettelen dolgok is.
- A felel�ss�get egyetemess� �s �sszef�gg�v� kell tenni
Isten, ember �s a vil�g ir�nt. Ma m�r nemcsak
egy�ni �s k�z�ss�gi felel�s�s�gr�l,
hanem vil�gfelel�ss�gr�l is sz�lni kell.
- Figyelemmel kell lenn�nk arra, hogy erk�lcsi
meg�t�l�s�nk ne csak
le�r� jelleg� �s normat�v, hanem kreat�v is legyen. A j�zusi tan�t�s szellem�vel: „gy�m�lcseinkr�l
ismernek meg" benn�nket eg�sz �letvitel�nkben (Mt 7,20).
- Az erk�lcs l�nyeg�ben �letvitel,
�letgyakorlat, �l� val�s�g, szem�lyes vagy k�z�ss�gi bizonys�gtev�s a j�r�l,
az igazr�l �s a sz�pr�l. Eb�b�l ad�dik, hogy nem el��r�sok, szab�lyok, �r�k�rv�ny� norm�k meg�fogalmaz�sa vagy erk�lcsi buzd�t�sok hangoztat�sa lehet a
f� c�lunk, hanem az, hogy az ember�let�ben
jelenlev�, tapasztalhat� �s megmozgathat� erk�lcsi er�t tudatos�tsuk �s
mozg�sba hozzuk (Mt 7,21).
A
tudom�nyos kutat�sok nyom�n felmer�l� erk�lcsi probl�m�kn�l a f� meg�t�l�si szempont nem az, hogy helyes-e vagy nem (mert ez tudom�nyos k�rd�s), hanem az, hogy hogyan
haszn�lj�k fel �s mi�nek a
szolg�lat�ba �ll�tj�k az el�rt vagy v�rhat� eredm�nyeket ? A t�rt�nelem igazolta, hogy minden hasznos
felfedez�ssel �s tal�lm�nnyal vissza
lehet �lni, minden el�rt eredm�nyb�l sz�rmazhatnak potenci�lis vesz�lyek, azonban ezek nem jelenthetik
a halad�s, a ku�tat�sok, a fejl�d�s
elutas�t�s�t vagy kiz�r�s�t. A kereszt�ny erk�lcs te�r�let�n nem ism�tl�dhetik meg a dogmatikai
szempontokat minden��ron �rv�nyes�teni akar� Galilei-szindr�ma.
- A szekulariz�ci� vil�g�ban meg kell
tanulnunk nemcsak a m�ban �lni, hanem egy�tt �lni a j�v�vel is. A j�v� pedig
mindig a m�val kez�d�dik. Nemcsak az a k�rd�s, hogy j�l, helyesen
cselekedtem-e, hanem az, hogy megtettem-e
mindazt a j�t, helyest, igazat �s sz�pet, amelyre k�pes vagyok, mint Isten gyermeke ? Nem az�rt kell j�k legy�nk,
hogy ne t�vedj�nk, hib�zzunk,
vetkezz�nk vagy b�n�zz�nk, hanem az�rt, mert csak a helyes �let�t
vezethet k�zel Istenhez �s embert�rsa�inkhoz,
csak ez�ltal „v�laszthatjuk az �letet" minden k�r�lm�nyek k�z�tt (5M�z 30,19; Mt 7,13-14).
- Az unit�rius kereszt�ny etika meg�t�l�se �s
elk�telezetts�ge nap�jaink erk�lcsi k�rd�sei
ir�nt abban a felismer�sben �s meggy�z�d�sben gy�kerezik, hogy Isten
szeret benn�nket. Isten j�ra val� k�pess�gekkel
�ldott meg minket: gyermekeit. Isten, a mi Aty�nk elleni �ru�l�s, h�tlens�g, b�n lenne, ha vissza�ln�nk
megb�zat�sunkkal. Ez a
meggy�z�d�s k�l�nb�zteti meg a mi
erk�lcsi szeml�let�nket minden m�s dogmatikus, norma szeml�let� erk�lcsis�gt�l.
- A mi hivat�sunk az �let tartalmasabb�
t�tele! Ebben a t�rekv�sben
sohasem lehet meg�ll�s, megel�ged�s, haboz�s vagy „k�ny�szerpihen�", mert sohasem lehet�nk
olyan j�k, hogy m�g jobbak ne lehetn�nk, �s nem lehet�nk olyan helyesek �t�let�nkben, hogy az min�denhat� lenne, �s nem lehet olyan
szeretet�nk, hogy az m�g ne m�ly�lhetne, er�s�dhetne ,
- A j�t nem el�g m�rlegelni vagy
v�lasztani, tenni kell megval�su�l�s��rt (Mt 7,21). A megval�s�t�s mindig az �n-nel kezd�dik. Ez az erk�lcs k�vetelm�nye. „Etika az�ltal j�n l�tre, hogy
v�giggondolom a vil�gigenl�st, amely
�letakaratomban az �letigenl�ssel term�szetesen adva van, s megpr�b�lom ezt
megval�s�tani"
1. �ngyilkoss�g
……
Az unit�rius etika hat�rozottan
elutas�tja az �ngyilkoss�got �s �gy tekinti, mint felel�tlen �s �rtelmetlen
v�laszt az ember �let�ben jelentkez� kr�zis�llapotok �s konfliktusok
megold�s�ra.
A
felel�ss�get abban is l�tjuk, hogy az �ngyilkoss�got elk�vet� szem�ly csup�n
csak mag�n�gyk�nt tekinti �let�t. Ez azonban nem felel meg a val�s�gnak, mert
az �let – s �gy minden szem�ly �lete – Istent�l kapott olyan aj�nd�k, olyan
�rt�kmegval�s�t� k�pess�g, amelyet nemcsak �nmaga, hanem m�sok �let�ben is
sz�ks�ges kamatoztatnia.
… Unit�rius erk�lcsi
szempontb�l azt a k�vetkeztet�st is levonhatjuk, hogy az �ngyilkoss�gok
sz�m�nak emelked�se a vall�sos �ntudat meggyeng�l�s�vel is �sszef�gg. Nem
l�tj�k igaz�n azt, hogy az �letnek csak
hordoz�ja �s nem mindenhat�ja az ember. Az �let egyed�li Ura �s gondvisel�je
Isten.
…
2. Eutan�zia
…
Az unit�rius etika elismeri �s hangs�lyozza, hogy az
eutan�zia komoly, megfontoland� �s felel�ss�gteljes erk�lcsi k�rd�seket
rejteget mag�ban.
…
Az unit�rius etika k�vetkezetesen az �let v�delme �s
gondoz�sa mellett foglal �ll�st, azonban, bizonyos k�r�lm�nyekre val�
tekintettel, alapos indokok fenn�ll�sa eset�n nem kezeli kiz�r�lagosan �s
mereven, csup�n csak a tilt�sokba �s elutas�t�sokba vonulva az eutan�zia
k�rd�s�t. Ez nem az �let �rt�k�nek az
al�becs�l�s�t, hanem �ppen annak alapos �s re�lis m�rlegel�s�t jelenti.
…
3. A magzati �let v�delme
Az unit�rius etika az emberi �letet fogantat�s�t�l kezdve
Isten aj�nd�k�nak tartja �s v�delm�t alapvet� k�teless�g�nek tekinti.
…
Az unit�rius erk�lcstan az �let v�delm�nek, gondoz�s�nak a
f�lt�tlen tisztelet�t �s ezen t�lmen�en, szeretet�t sugalmazza. …
Az unit�rius erk�lcstan elutas�tja az abortusz gyakorlat�t
�s annak direkt form�j�t gyilkoss�gnak min�s�ti, de bizonyos esetekre val�
tekintettel toler�ns magatart�st tan�s�t, de csak az �ldott �llapot
megszak�t�s�nak 12. het�ig (1-3 h�nap). Ez azonban egy pillanatra sem jelenti
azt, hogy feladja k�zdelm�t a magzati �let�rt.
Melyek lehetnek azok az esetek, amelyek sor�n �rv�nyes�lhet
a toler�ns magatart�s?
a) az
�ldott �llapotban lev� n�n�l fenn�ll� s�lyos eg�sz�gi ok: pl. az anya sz�v-,
veseel�gedetlens�ge, cukorbetegs�g stb.
b) amikor a magzat orvosilag val�sz�n�s�thet� s�lyos
fogyat�koss�gokat, rendelleness�geket mutat. Ha a magzat genetikai �s
teratol�giai �rtalm�nak val�sz�n�s�ge az 50%-ot el�ri.
c) Amikor
az �ldott �llapot er�szakos nemi k�z�s�l�s (b�ncselekm�ny) k�vetkezm�nye
Az unit�rius etika csak az eml�tett h�rom rendk�v�li esetben
nem helyezkedik a tilt�s �llapotj�ra, minden m�s k�r�lm�ny, ok, �rv fenn�ll�sa
eset�n hat�rozottan el�t�li az abortuszt.
…
4. Alkoholizmus
… Etikai szempontb�l
hat�rozottan visszautas�tjuk a m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�st. …
5. K�b�t�szerfogyaszt�s
… Az unit�rius etika
�gy �rt�keli, hogy a k�b�t�szerfogyaszt�s az egy�n, a k�z�ss�g �s a j�v�
nemzed�kek �let�t fenyeget� veszedelem. Az �let rombol�s�nak, �rt�ktelenn�
t�tel�nek megengedhetetlen form�ja. …
Szerv�t�ltet�s -
Transzplant�ci�
… Az unit�rius etika
a szerv�t�ltet�s k�rd�s�ben igenl� �ll�spontra helyezkedik, amennyiben az
megfelel az orvosi, etikai �s jogi k�vetelm�nyeknek. … Erk�lcsi szempontb�l ugyanis nem az a k�rd�s
l�nyege, hogy megengedhet�-e vagy sem? Hanem az, hogy ki / kik vehetik ig�nybe? …
G�nseb�szet
… Az unit�rius etika
elismeri, hogy a g�nseb�szet erk�lcsi implik�ci�i k�ts�gtelen�l �ri�siak. Alkalmazhat�s�ga napjainkban a vita t�rgy�t
k�pezi. … �ll�sfoglal�sunk abb�l a meggy�z�d�sb�l
indul ki, hogy a fejl�d�s �let�ben nincsen vissza�t. A g�nseb�szettel
kapcsolatosan v�lem�ny�nk szerint a k�rd�s nem az, hogy alkalmazhat�-e vagy
gyakorolhat�-e, hanem az, hogy hogyan haszn�lj�k fel, minek a szolg�lat�ra �s
milyen eszk�z�kkel �ll�tj�k a tudom�nyos eredm�nyeket. Egy shakespearei gondolattal: a gy�gyszer �s
a gyilkos m�reg k�z�tt nem min�s�gi, hanem mennyis�gi k�l�nbs�g van.
A unit�rius etika nem utas�tja el a g�nseb�szet tudom�nyos
kutat�s�nak gyakorlat�t, annak munk�j�t nem tekinti tabunak, azonban
hangs�lyozza, hogy azt Isten, ember �s a vil�g ir�nti felel�ss�ggel kell
v�gezni. Erk�lcsi szempontb�l fontos, hogy csak gy�gy�t�, az egy�ni �s
k�z�ss�gi �let jav�t szolg�l� c�lokra lehet �s kell ford�tani. A tudom�ny �s az
etika k�vetelm�nyeiben gy�kerezik, hogy ne f�z�djenek hozz� politikai, hatalmi,
verseng�si �rdekek. …
K�rnyezetv�delem
… Az unit�rius
erk�lcstan nemcsak elismeri, hanem egyenesen erk�lcsi �s vall�si k�teless�g�nek
tekinti a k�rnyezetv�delem halad�k n�lk�li, azonnali megval�s�t�s�t. …
… Az unit�rius etika
�s teol�gia fel szeretn� h�vni a figyelmet arra, hogy a ma embere sz�m�ra nem
lehet k�z�mb�s az, hogy a holnap embere milyen k�rnyezetben �l. … Meggy�z�d�s�nk, hogy az eg�sz emberis�g
lelkiismeret�hez sz�l a felh�v�s: „Csak egy F�ld�nk van, amelyet nem ap�inkt�l
�r�k�lt�nk, hanem unok�inkt�l vett�nk k�lcs�n!”
…
Az er�szak kih�v�saival kapcsolatban az unit�rius etika
hangs�lyozza, hogy ma m�r nem el�g a sajn�lkoz�s, a b�r�lat, a megb�lyegz�s, hanem
hat�rozott fell�p�sekre, megold�sokra van sz�ks�g. Ez nem a hasonl� hasonl�val
t�rt�n� elj�r�st ig�nyli, de nem is a t�tlen szeml�l�d�st vagy az �ltal�nos
enged�keny megbocs�t�st, hanem intenz�vebb erk�lcsi �s vall�sos nevel�st, a
k�zbiztons�g eredm�nyesebb megszervez�s�t.
…
A h�bor�val kapcsolatosan az unit�rius etika abb�l indul ki,
hogy a h�bor� �s b�ke mindenekfelett vall�serk�lcsi k�rd�s. A b�ke az �let
biztos�t�s�t jelenti, amelyben kifejez�sre jut az �let megbecs�l�se, gondoz�sa,
szeretete.
…
VI. AZ �LET IR�NTI TISZTELET �S FELEL�SS�G
Az �let ir�nti tiszteletet �s
felel�ss�get az hat�rozza meg, hogy mi�k�nt
v�leked�nk az �let l�nyeg�r�l, �rt�k�r�l �s c�lj�r�l. Az unit�rius kereszt�ny ember az �let l�nyeg�t �sszef�gg�sbe
hozza Istennel. Isten teremtette az �letet. � az �let forr�sa (Zsolt 36,10) s
�gy a l�tez�s Isten teremt�i munk�j�b�l val� tudatos r�szesed�s. Ez�rt
�gy tekint�nk az �letre mint Isten
aj�nd�k�ra. �s mindaz, ami Istent�l sz�rmazik, sz�k�s�ges �s j�.
Az �let - f�ldi vonatkoz�saiban -
egyszeri �s megism�telhetetlen lehe�t�s�g, alkalom mindazoknak a feladatoknak a
megval�s�t�s�ra, amelye�ket elv�r t�l�nk Isten, a csal�d, a k�z�ss�g, az
emberis�g. Ez a lehet�s�g olyan
�letigenl�st jelent, amellyel �ln�nk kell, mert Isten r�nk b�zta ezt az �letet (Zsolt 8,7;Zsid
2,6-8), hogy annak hordoz�i, v�delmez�i �s gyarap�t�i legy�nk. K�teless�g�nk eleget tenni ennek az
isteni megb�zat�snak
egy�ni �s egyetemes vonatkoz�sban is. Mint Isten munkat�rsai ( 1 Kor 3,9} szem�lyes felel�ss�ggel tartozunk mindaz�rt
amit tesz�nk, vagy amit elmulasztunk
megtenni az �let gyarap�t�s��rt.
J�zus azt tan�totta, hogy „szoros az a
kapu, �s keskeny az az �t, amely
az �letre visz" (Mt 7,13-14), de meggy�z�d�ssel hirdette, hogy az embernek az �letre vezet� „keskeny kaput" �s „keskeny
utat" kell v�lasztania, mert csak �gy
„teremhet j� gy�m�lcs�ket" (Mt 7,20) �nmaga �s m�sok sz�m�ra.
Az unit�rius erk�lcstan az �letnek alapvet�
�rt�ket tulajdon�t, ez�rt
erk�lcsellenesnek, �rt�krombol�snak tekint minden olyan l�t�megnyilv�nul�st, amely az �let
megk�ros�t�s�ra, vesz�lyeztet�s�re, rombol�s�ra, puszt�t�s�ra, s�t
megsemmis�t�s�re ir�nyul. Ezt a meg�gy�z�d�s�nket �rv�nyes�teni k�v�njuk az,
�gynevezett „szubhum�n" �lettel kapcsolatban is.
Az �let ir�nti tisztelet �s felel�ss�g k�l�n�s hangs�lyt
nyer napjaink�ban, amikor
a tudom�nyos �s technikai civiliz�ci� �ld�sai mellett �ri�si vesz�lyek is
jelentkeztek. Ezeket a vesz�lyeket csak k�z�s �sszefog�s�sal �s a szeretet kiterjeszt�s�vel
lehet elker�lni. A v�ls�ghelyzetben ver�g�d� embert�rsunk ir�nt fokozottabban
kell meg�ln�nk a felebar�t! sze�retet j�zusi k�vetelm�ny�t. Nagyon id�szer� az apostoli felh�v�s: „Egy�m�s terh�t hordozz�tok: �s �gy
t�lts�tek be a Krisztus t�rv�ny�t" (Gal 6,2). Ebben „a teherhordoz�sban" semmilyen k�r�lm�nyek
k�z�tt nem szabad „meglankadnunk", mert a v�ls�ghelyzetekben sem
cs�kken az �let �rt�ke, csup�n a mi
�let�rt�k-tudatunk, azaz az �lethez val� viszo�nyul�sunk vesz t�ves
ir�nyul�st. Ebben a felismer�sben gy�kerezik a seg�ts�gny�jt�s, a „teherhordoz�s" �tv�llal�s�nak lehet�s�ge: „A j�
cselekv�sben pedig ne f�radjunk el, mert a maga idej�ben aratunk, ha meg nem lankadunk. Ez�rt teh�t, am�g id�nk van,
tegy�nk j�t minden�kivel, legink�bb pedig azokkal, akik testv�reink a
hitben" (Gal 6,9-10). Az apostoli
buzd�t�s v�g�t egy kiss� aktualiz�lva �gy tehetn�nk teljeseb�b�: ...legink�bb azokkal, akik a mi j�t
cselekv�s�nkre r�szorulnak.
„V�laszd h�t az �letet, hogy �lhess te
�s ut�daid is" (5M�z 30,19/b),
sz�l a figyelmeztet� �zenet. Az Isten �ltal felk�n�lt �let ir�n�ti szabads�ggal tudatosan �s felel�sen kell �lj�nk,
Erk�lcsi szempont�b�l a szabads�g �s a
felel�ss�g felt�telezik egym�st, Amint a szabad�s�g mag�ban foglalja a felel�ss�get, �gy a felel�ss�g is a szabads�got.
Ezt hangs�lyozta J�zus is tan�t�s�ban,
A felel�ss�g v�llal�sa nemcsak �nszembes�t�st jelent
cselekedete�ink v�rhat� k�vetkezm�nyeivel, hanem Isten el�tti mik�nti sz�mad�st
is megk�vetel. Ez�rt a vall�sos ember,
amikor az �letet v�lasztja, v�g�s�
soron Isten akarat�nak engedelmeskedik. Az isteni akarattal val� szembehelyezked�s
- b�rmilyen form�ban is nyilv�nuljon meg - azzal a szomor� k�vetkezm�nnyel
j�rhat lelki-szellemi-testi �let�nkre n�z�ve,
hogy az �l�nkbe adott �let �s hal�l k�z�l az ut�bbit v�lasztjuk.
Mi unit�riusok az �let l�nyeg�t
term�szetesen nem z�rjuk be „a f�ldi ke�retekbe", �s hissz�k az �r�k �letet, de
meggy�z�d�s�nk szerint az �r�k�let m�r itt a f�ld�n elkezd�dik azzal, hogy t�reked�nk Isten szeretet�nek, gondvisel�s�nek j�s�g�nak a
megismer�s�re (Jn 17,3), megtapasztal�s�ra (Zsolt 34,9) �s Isten gyermekeihez
m�lt� �letvitelre. Erre figyelmeztet P�l apostol is:, Az�rt igyekezz�nk is, hogy ak�r itt lakunk,
ak�r elk�lt�z�nk, neki
(Istennek) kedvesek legy�nk" (2Kor 5,9). Ebb�l az k�vetkezik, hogy amikor
az �letet v�lasztjuk, Isten mellett �llunk, d�nt�nk, �s Neki „kedve�sek vagyunk".
Az �letnek �rtelme �s c�lja van! Az
ember az egyed�li az �l�k vil�g�ban, aki eljutott erre a felismer�sre. Am�g a t�bbi �l�l�ny �lethez
val� k�t�d�se a l�tsz�ks�glet �s a fajfenntart�s �szt�nszer�s�g�ben gy�kere�zik, addig az ember �rtelmes �s
c�ltudatos �letet k�pes �lni. Ha ett�l a vall�si
�s erk�lcsi k�vetelm�nyt�l elt�volodik, vagy nem veszi figye�lembe ezt, akkor vesz�lyekbe sodorhatja egy�ni �s
k�z�ss�gi �let�t. A kereszt�ny ember
sz�m�ra �r�kre id�szer� J�zus buzd�t�sa: „�n vagyok a vil�g vil�goss�ga: aki engem k�vet, nem j�r
s�t�ts�gben, hanem �v� az �let vil�goss�ga" (Jn 8,12). A j�zusi
�rt�krendhez val� igazod�sunk tart meg �s seg�t abban, hogy mint Isten
gyermekei „az �letet v�lasszuk"!