Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
M�jus 06, 2006 08:54 CDT

J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete

L�ta S�ndor

Szerz�: . 3832 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


A mai tud�sokat foglalkoztatja a t�rt�neti J�zus alakja, szem�lye, �zenete. Szeretn�m bemutatni a t�rt�neti J�zus-kutat�s leg�jabb eredm�nyeit. Ki volt J�zus, mint t�rt�neti alak, mi volt �zenete �s mit akart megval�s�tani? Felhaszn�ltam az 1990-es �vekben megjelent munk�kat, k�l�n�sen az �szak-amerikai tud�sok �s kutat�k k�r�ben.

Tartalom:

1. A t�rt�neti J�zus kutat�s �j korszaka
2. A J�zus kutat�s mai k�rd�sei
3. J�zus ismerete sz�mit: a h�sv�t el�tti J�zus
4. Gy�k�rk�p vagy vil�gn�zet
5. J�zus �s a politika
6. A t�rt�neti J�zus sz�m�t a kereszt�ny hit sz�m�ra
7. J�zus mai meg�rt�se �s az evangeliz�ci�

Felhaszn�lt irodalom:

Marcus Borg: Jesus: a New Vision (J�zus: egy �j l�tom�s), 1987

Marcus Borg: Meeting Jesus again, for the first time (Tal�lkozni �jb�l J�zussal, mint legel�sz�r), 1994

Marcus Borg: Jesus in contemporary schoolarship (J�zus a mai tudom�nyban), 1994

Marcus Borg: Jesus at 2000 (J�zus 2000-ben), 1997

Marcus Borg, N.T.Wright: The meaning of Jesus (J�zus jelent�s�ge), 1998

Albert Schweitzer: The Quest of the Historical Jesus (A t�rt�neti J�zus kutat�sa), 1968(1906)

J.D.Crossan: Jesus: a revolutionary biography (J�zus: egy forradalmi �letrajz), 1994




A t�rt�neti J�zus-kutat�s �j korszaka az �szak-amerikai teol�gusok k�r�ben, az 1980-as �vekt�l kezdve

1. Az el�ad�s c�me

A t�rt�neti J�zus kutat�sa, e sz�zad kezdet�n h�tt�rbe szorult. A „r�gi, vagyis els� kutat�st, amely a 19. sz�zadban vir�gzott, olyan id�szak k�vette, amelyet a tudom�ny �gy ismer, mint a „nincsen kutat�s” J�zus hagyom�nyos t�rt�net�ben. Az els� nagy �rv az volt, hogy a t�rt�neti J�zus kutat�sa nem tartozik a teol�gia t�rgy�hoz. Ez pedig Albert Schweitzer J�zus k�p�nek a k�vetkezm�nye volt, amelyet a The Quest of the Historical Jesus cim� (A t�rt�neti J�zus kutat�sa) 1906-ban megjelent munk�j�ban rajzolt meg. Szerinte J�zus Isten orsz�ga elj�vetel�t hirdette �s sz�nd�kosan kereste annak elhozatal�t saj�t �lete, szenved�se �r�n is. Schweitzer munk�j�nak nagy hat�sa volt, ami a r�gi kutat�snak v�get vetett. Az a gondolat, hogy a t�rt�neti J�zus teol�giailag haszn�lhatatlan �s ez a J�zus „idegen sz�munkra”, meggy�z� volt. A m�sik �rv az volt, hogy nagyon keveset tudunk a t�rt�neti J�zusr�l. Ennek alapja az a nagyfok� t�rt�neti k�telked�s, amelyet a 19. sz�zadi teol�gusok fejtettek ki. �k azt rem�lt�k, hogyha leh�mozz�k az evang�liumokban tal�lhat� term�szetfeletti �s hittani elemeket, akkor hozz�jutnak az eredeti anyaghoz: vagyis J�zus tan�t�s�hoz, pr�dik�l�s�hoz, �zenet�hez. J�zus szavainak k�l�nv�laszt�sa minden m�s k�pt�l, cselekv�st�l �s sz�nd�kosan hozz�f�z�tt elemt�l, lehet�v� teszi egy hiteles J�zus-k�p �ssze�ll�t�s�t. A 20. sz�zadban e gondolatnak a lehet�s�ge megingott. Rudolf Bultmann, 1921-ben irt k�nyv�ben: The History of the Synoptic Tradition (A szinoptikus hagyom�ny t�rt�nete) kimutatta, hogy a sz�beli hagyom�ny id�szak�ban az evang�liumokban tal�lhat� J�zus mond�sok �s tan�t�sok k�z�l nagyon keveset lehet biztosan visszavezetni J�zusra. A t�rt�neti k�telked�st, amelyet Bultmann forma-t�rt�neti tanulm�nyoz�sa el�id�zett, a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a kiad�s-t�rt�net is meger�s�tette. Egyszer�en nagym�ret� �talak�t�ssal �llunk szemben a J�zus hagyom�nyt illet�en.

Egy harmadik meggy�z�d�s is uralta a „nincsen keres�s” id�szakot, �spedig J�zus �zenet�nek eszkhatol�gikus volta: J�zus v�rta �s hirdette a k�zelg� Isten orsz�g�t. Bultmann sz�mos munk�j�ban �rvel, hogy a t�rt�netileg hiteles J�zus-mond�sokr�l sz�ks�ges lefejteni a mitol�gi�t, vagyis mitol�gi�tlan�tani kell az exisztenci�lis �rtelmez�sen kereszt�l.

A J�zus-tudom�ny id�szak�nak egy �jabb szakasza az „�j kutat�s”. Ernest Kasemann tartott egy el�ad�st 1953-ban err�l, amely k�t munk�t eredm�nyezett: G�nther Bornkamm: „A n�z�reti J�zus” (1956-ban) �s James Robinson: „A t�rt�neti J�zus �j kutat�sa” (1959-ben). Az “�j kutat�s” l�nyeg�ben osztotta a “nincsen keres�s” id�szak jellegzetess�geit. A haszn�lt m�dszerek is ugyanazok voltak. Ami �j volt ezekben a munk�kban az a teol�giai aggodalom: a folytat�snak a k�rd�se, ami J�zus �zenete �s az �sgy�lekezet pr�dik�l�sa k�z�tt volt.

A l�nyeg az, hogy nem sokat tudunk a t�rt�neti J�zusr�l, a szem�lyr�l �s ami keveset is tudunk, �gy l�tszik, nincsen semmi k�ze a kereszt�ny teol�gi�hoz �s a gyakorlati sz�ks�glethez. J�zus t�rt�neti alakja nem tartozik a teol�gia t�rgy�hoz.

2. A J�zus-kutat�s renesz�nsza

A J�zus-kutat�s “meg�jul�sa” vagy ahogyan Marcus Borg irja, a renesz�nsza, sem a semmib�l (ex nihilo) kezd�d�tt. Vannak el�zm�nyei. Egyes �rott anyagok visszany�lnak az 1960-as 70-es �vekbe. L�sd k�l�n�sen Norman Perrin “Rediscovering the Teachings of Jesus” – J�zus tan�t�sainak az �jrafelfedez�se (1967-ben). Az eredeti sz�vegnek �j ford�t�sai �s �j J�zus �letrajzok jelennek meg. T�bb jelent�s munka foglalkozik a t�rt�neti J�zussal: E.P.Sanders, J�zus �s a Judaizmus (1985), Donald Georgen, J�zus munk�ss�ga �s �zenete (1986), Richard Horsley, J�zus �s az er�sek spir�lja (1987), Burton Mack, Az �rtatlans�g m�tosza: M�rk �s kereszt�ny eredetek (1987), J.D.Crossan, A t�rt�neti J�zus: egy F�ldk�zi tenger vid�ki zsid� paraszt �lete (1991) �s J�zus: egy csod�latos �letrajz (1994).

�szak-Amerik�ban az 1980-as �vekt�l, �j m�dszerekkel, megindult a t�rt�neti J�zus er�teljes, int�zm�nyes kutat�sa.

Az egyik ilyen els� szervezet a Society of Biblical Literature (Bibliai Irodalmi T�rsas�g), amely a t�rt�neti J�zus kutat�s �rdek�ben j�tt l�tre. 1981-ben m�g k�s�rleti tan�csad�k�nt m�k�dik, majd 1983-ban ennek keret�ben �lland� csoportk�nt megalakult a Historical Jesus Section (A t�rt�neti J�zus tagozat). 1985-ben egy m�sik tudom�nyos szervezet alakult meg, a “J�zus Szemin�rium” n�v alatt, amelynek alap�t�ja Robert Funk. A 125 rendes tagja �t�ves kutat�si id�szakon kereszt�l kutatta �s fogadta el a t�rt�neti mond�sok hiteless�g�t: k�l�nv�lasztva a J�zus mond�sokat, a m�s �skereszt�ny sz�vegekt�l.

A harmadik jele a meg�jul�snak, az �j korszaknak, az �j megk�l�nb�ztet� k�rd�sek �s m�dszerek bevezet�se. A t�rt�nelem nagy r�sz�ben a J�zus kutat�s napirendj�t tudatosan vagy tudattalanul a teol�giai k�rd�sek uralt�k �s hat�rozt�k meg. Ez nem v�letlen, hiszen a kereszt�nys�g volt az uralkod� kult�ra. �gy a k�rd�sek, amelyek alapj�n kutattak, ak�r�l forogtak, hogy al��ssa vagy t�mogatja a kereszt�ny meggy�z�d�st, felfog�st. Mi a kapcsolat a kereszt�ny hitt�telek �s ak�z�tt amit t�rt�netileg ismerhet�nk? A J�zusnak tulajdon�tott krisztol�giai c�meket visszavezethetj�k-e J�zushoz? M�g az “�j keres�s” k�zponti ir�nyul�sa is teol�giai aggodalmakat mutatott: a folytat�s �s szakad�s k�rd�se a t�rt�neti J�zus �s az �skereszt�ny gy�lekezetek pr�dik�l�sa k�z�tt.

A k�zelm�ltban a keret, amelyikben a k�rd�sek megfogalmaz�dtak, a sz�vegeknek egy kev�sb� kereszt�ny jelleg�t mutatja. A kultur�lis tudatoss�g v�ltoz�sa �s az int�zm�nyeknek a kereszt�nys�gt�l t�vol �ll� volta felel�s ez�rt. Hab�r nagy r�sz�ben a munka m�g mindig a szemin�riumi �s teol�giai int�zetekben folyik, a tud�sok egy jelent�s r�sze m�s egyetemeken �s elvil�giasodott mag�nkoll�giumokban tan�t. Napjaink kutat�i m�r nem jellegzetes kereszt�ny aggodalmakat f�znek a sz�vegekhez. Ehelyett, a k�rd�sek �ltal�nosabbak lettek, amelyek az emberi t�rt�nelem �s tapasztalat �tfog�k�pess�g�vel vannak kapcsolatban. A J�zus alakja mennyire hasonl�t vagy k�l�nb�zik m�s hagyom�nyok vall�sos alakjait�l, J�zus tan�t�sai mennyire hasonl�tanak vagy nem hasonl�tanak m�s nagy b�lcsek tan�t�s�hoz, mint pl. Lao Tse vagy Buddha? A J�zus-mozgalom mennyire hasonl� vagy nem, m�s szekt�s, vagy meg�j�t� mozgalmakhoz? Az iparosod�s el�tti t�rsadalmak kutat�sa mennyire vil�gos�tja meg J�zus vil�g�t? A val�s�gnak milyen �rtelmez�se �s milyen vall�sos �ntudat t�kr�z�dik a sz�vegekben?

Az �j k�rd�seket �j m�dszerek k�vett�k. Amit eddig a tud�sok haszn�ltak, az irodalmi �s t�rt�neti m�dszer volt.

Az ut�bbi t�z �vben a tud�sok rendszeresen haszn�lj�k azokat az �j modelleket �s m�dszereket, amelyeket a vall�st�rt�nelem, a kultur�lis antropol�gia �s a t�rsadalomtudom�ny gy�jt�tt �ssze. Ezek nemcsak �sszehasonl�t� anyagot �s elm�leti meg�rt�st biztos�tanak, hanem olyan modelleket, amelyeket empirikus �s t�rt�neti adatokon kereszt�l �p�tenek fel. Ezeket arra lehet felhaszn�lni, hogy t�rt�nelmi id�szakokat vil�gos�tanak meg, amelyekr�l el�gg� hi�nyos adataink vannak. Az �j k�rd�sek �s �j m�dszerek az ismer�s anyagnak �j megl�t�s�t biztos�tj�k: k�pesen lesz�nk �j lencs�n, szem�vegen kereszt�l fel�lvizsg�lni az eddigi adatokat.

Ennek az �j “sz�vets�ges tudom�nynak” a haszn�lata a meg�jul�snak a legfelt�n�bb jellemz�je. Nagy irodalmat eredm�nyezett. T�bb mint 250 tudom�nyos munka jelent meg 1980 �ta. K�t �j szervezet j�tt l�tre: The Social Science and New Testament Interpretation (A T�rsadalom Tudom�ny �s �jsz�vets�gi Magyar�zat) �s a Social Facets Seminar (T�rsadalmi Oldal Szemin�riuma).

Ahogyan az egyik tud�s 1984-ben mondotta: “a t�rt�neti J�zus t�rt�neti keres�s�nek v�ge lett, a t�rt�neti J�zus tudom�nyk�zi keres�se kezd�d�tt el.” (Bernard Brandon Scott).

Az �j korszakot nemcsak az �j m�dszerek jellemzik, hanem az �j eredm�nyek is. Ezek csak pr�b�lkoz�sok, k�s�rletez�sek �s nem v�glegesek, egy bizonyos intellektu�lis t�rt�nelem term�kei, gy�keresen az emberi ismeret felt�tel�hez k�tve. Ezek �lesen �talak�tj�k azt a J�zus k�pet, melyet e sz�zad eddigi kutat�sa nagy r�szben uralt. Az �j eredm�nyek a k�vetkez�k:

    • a r�gi megegyez�s, mely szerint J�zus eszkhatol�gikus pr�f�ta volt, aki a k�zelg� vil�g v�g�t hirdette, elt�nt;
    • a m�sodik k�zmegegyez�s J�zusnak egy �j meg�rt�se, mint tan�t�, k�l�n�sen mint a felforgat� b�lcsess�g tan�t�ja;
    • a bibliai tudom�nynak egy �j, vil�gi szakasza: vagyis az egyh�zi ellen�rz�s al�l val� szabadul�sa. A teol�gusok hab�r az egyh�zhoz tartoznak, de gondolataikat, tanulm�nyoz�saikat m�r nem ir�ny�tja vagy befoly�solja az egyh�z;
    • ez ugyanakkor egy �jfajta �kumenizmust eredm�nyezett: egy sz�lesebb k�r� kapcsolat m�s vall�sos felfog�sokkal �s int�zm�nyekkel;
    • az elkereszt�nyies�tett kor v�ge, vagyis a nyugati kereszt�nys�g birodalmi jelleg� uralma megsz�nt az amerikai teol�gusok sz�m�ra;
    • a p�ld�zatoknak tulajdon�tott fontoss�g �s hangs�ly, mint amelyek J�zus tan�t�si form�j�ra jellemz�ek;
    • a b�lcsess�g-hagyom�ny felismer�se. Az �sz�vets�g egyik r�sze a b�lcsess�g-irodalom – P�ldabesz�dek, Pr�dik�tor, J�b – amelyeknek a tud�sok nem tulajdon�tottak id�ig nagy figyelmet, mivel J�zust gyakran M�zessel vagy a pr�f�t�kkal azonos�tott�k. Most a hagyom�nyos b�lcsess�gnek nagyobb figyelmet szentelve, a tud�sok �gy gondolj�k, hogy J�zus is b�lcsess�g-tan�t� lehetett;
    • �j forr�sok felfedez�se: Holt tengeri tekercsek, Nag Hammadi k�nyvt�r;
    • m�s evang�liumok, vagy evang�lium t�red�kek: a Nag Hammadi k�nyvt�rban tal�lhat�k: P�ter evang�liuma, Tam�s evang�liuma, M�rk titkos �r�sa;
    • �sszehasonl�t� vall�studom�ny eredm�nyei;
    • a Biblia �ltal el�nk t�rt szimbolikus vil�g �sszeoml�sa. Az asztrol�gia, asztrofizika, fizika, geol�gia – csak egy p�r tudom�nyt eml�tve – eg�szen m�sfajta vil�got t�r el�nk, mint a Biblia;
    • �j �s fel�j�tott m�dszerek, m�dszertan l�trej�tte: egy p�rat eml�tek: a) a bibliai nyelvek mellett �j nyelvek elsaj�t�t�sa, hogy eredeti form�ban lehessen olvasni a tudom�nyos munk�kat, kik�sz�b�lve a f�lre�rt�st; b) az irodalom-kritika elsaj�t�t�sa, hogy ugyanazt a technik�t lehessen alkalmazni a bibliai sz�vegek �rtelmez�s�n�l; c) nyelv�szet, a munk�k nyelvezet�nek a meg�rt�s�re; d) a sz�m�t�g�p haszn�lata, amely megk�nny�ti az adatok elrendez�s�t, �sszehasonl�t�s�t, e) a t�rsadalom-tudom�nyok: antropol�gia, szociol�gia ismerete, meg�rteni a F�ldk�zi-tengeri kult�r�t, amelyikben megsz�letett a kereszt�nys�g;
    • az archeol�gia, hogy a tud�sok a felsz�nre ker�lt t�rgyakat �rtelmezni �s magyar�zni tudj�k.

Ezek mind hozz�seg�tenek a megb�zhat�bb adatok felfedez�s�hez a N�z�reti J�zussal kapcsolatban az el�tt�nk lev� tud�sokhoz k�pest. Mi ma m�r sokkal t�bbet tudunk J�zusr�l, mint amennyit el�deink tudtak.

M�g egyszer felt�ve a k�rd�st: mire figyelnek a tud�sok, amikor a t�rt�neti J�zus-kutat�sba kezdenek, mit rem�lnek, hogy tal�lni fognak? A b�vebb v�lasz ez: lehet azt v�rj�k, hogy azonos�tsanak �s le�rjanak egy k�l�nleges szem�lyt, aki egy saj�tos helyen �s id�ben �lt, �s aki saj�tos dolgokat cselekedett �s mondott. A saj�toss�g felismer�s�hez �s bemutat�s�hoz sz�ks�ges megk�l�nb�ztetni az illet� szem�lyt az ugyanabban az id�ben �s helyen �l� szem�lyekt�l. A mi eset�nkben, kiv�lasztani egyetlen arcot a nagy galileai t�megb�l. Ehhez be kell mutatni nagyon sok arc n�lk�lit a nagy galileai t�megb�l, hogy egy elfogadhat� k�pet kapjunk a galileai J�zusr�l, de hogy biztosak legy�nk: t�zetesen meg kell ismerni azt a kort �s helyet, ahol �s amikor J�zus �lt, �s kifejtette tev�kenys�g�t; tudni kell, hogy miben hasonl�thatott �s k�l�nb�zhetett kort�rsait�l. Ez az �sszehasonl�t�s nagyon fontos a t�rt�neti helyre�ll�t�sban. A m�sik nagy feladatunk: k�l�nbs�get tenni a t�rt�neti J�zus, az evang�liumok J�zusa �s a hit Krisztusa k�z�tt.

3. Nagy tudom�nyos v�llalkoz�s

Az egy�ni munk�k mellett az els� nagy k�z�ss�gi tudom�nyos v�llalkoz�s az volt, amikor a J�zus Szemin�rium 1993 december�ben megjelentette az evang�liumok t�bbsz�n� kiad�s�t. “Az �t evang�lium: kutat�s J�zus hiteles szavai ut�n” c�men. Elemz�s �s vit�k ut�n a szemin�rium tagjai arr�l szavaztak, hogy a mond�sok J�zusnak tulajdon�that�k-e vagy nem. Ez�rt haszn�ltak n�gyf�le szint: piros sz�n jelent�se: “�gy gondolom, hogy ezek J�zus hiteles szavai”; a r�zsasz�n jelent�se: “megk�zeliti azt, amit J�zus mondhatott”; a sz�rke jelent�se: “nem J�zus szavai, hab�r t�kr�zhetik gondolat�t”; �s a fekete jelent�se: “egy�ltal�n nem J�zus szavai, ilyet nem mondott, hanem az �skereszt�nyek felfog�s�t t�kr�zi”.

A Szemin�rium term�szetesen tudat�ban van annak, hogy szavaz�s �ltal nem lehet eld�nteni, hogy mit mondott J�zus. Szavaz�ssal nem lehet t�rt�neti k�rd�st lesz�gezni, �s a t�bbs�g �ll�spontja is n�ha t�ves lehet. S�t, tudjuk, hogy egyes v�lem�nyek bizonyos mond�sokkal kapcsolatban tal�n t�z-h�sz �v m�lva meg fognak v�ltozni (mint ahogyan h�sz, harminc �vvel ezel�tt is m�sok voltak). Amit a szavaz�ssal cselekedtek, nem volt m�s, mint felm�rt�k a jelenlegi tudom�ny �ll�spontj�t. A szavaz�s ismerteti, felt�rja azt a k�zmegegyez�si fokot, amely jelen van egy csoport tud�s k�r�ben.

Ennek k�vetkezm�nye, hogy olyan mond�sok mint az “ember fia elj�vetele” vagy a vil�g v�g�re utal� mond�sok feket�vel vannak jel�lve, mutatva, hogy nem J�zust�l sz�rmaznak, hanem az �sgy�lekezet termelte ki. Teh�t, ha J�zus nem v�rta a vil�g v�g�t, akkor a bek�vetkez� Isten orsz�g�nak is m�s �rtelmet kell adni, mint “elj�vend�”. �gy azok a sz�vegek is, amelyek az elj�vend� orsz�gr�l besz�lnek, mind feket�vel vannak jel�lve (ezek az oszlop-pill�rei az eszkatol�gikus J�zus felfog�snak). P�ld�ul Mk 1,15: “az id� betelt �s Isten orsz�ga k�zel van, t�rjetek meg �s higgyetek az evang�liumban”. M�sr�szt a r�zsasz�nnel jel�lt mond�sok �s parabol�k a jelenlev� orsz�gr�l besz�lnek (Lk 17,20-21 �s Lk 11,10 = Mt 12,28).

A Szemin�rium szerint J�zus �gy tan�tott Isten orsz�g�r�l, mint amelyik jelen van, csak neh�z �szrevenni.

  1. K�t J�zus-k�p

Ezek alapj�n a k�vetkez� k�t J�zus-k�pet �ll�totta �ssze Marcus Borg. Az egyik egy rendelkez�s�re �ll� hetven�t m�sodperces ismertet�s egy telev�zi�s el�ad�s keret�ben, amelyben a k�vetkez�k�ppen jellemezte J�zust: “J�zus a parasztok t�rsadalmi oszt�ly�hoz tartozott, de csod�latos szem�lyis�g volt. A nyelvet gy�ny�r�en �s k�lt�iesen tudta haszn�lni, k�pekkel �s t�rt�netekkel t�ltve meg mondanival�j�t. Metaforikus �szj�r�sa volt. Nem volt aszketikus, hanem vil�g-�rt�kel�, igenl� �s �letkedvvel rendelkez� szem�ly volt. Nagy t�rsadalmi-politikai szenved�llyel rendelkezett, mint Gandhi vagy Martin Luther King, kih�vta maga ellen kora uralkod� rendszer�t. Vall�sos eksztatikus volt, egy zsid� misztikus, aki sz�m�ra Isten megtapasztalhat� val�s�g. Mint ilyen, J�zus egyben gy�gy�t� is volt. �gy l�tszik, hogy egy lelki, szellemi aura vette k�r�l, mint amilyet Szent Ferenc vagy a Dalami L�ma k�r�l �szleltek. �n �gy l�tom, hogy mint t�rt�neti szem�lyis�g, J�zus k�t�rtelm�, f�lre�rthet� ember lehetett: megtapasztalhatjuk �t �s arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy mag�n k�v�l volt, mint a csal�dja is elismerte, vagy �gy ismerhetj�k meg �t, mit egyszer� excentrikust, vagy �ppen arra a k�vetkeztet�sre juthatunk, hogy isteni l�lekkel telt szem�ly volt”. (Marcus Borg: J�zus 2000-ben, 1997).

Egy m�sik, �t szempontb�l �ll� bemutat�s�t t�bb tanulm�nyon kereszt�l �s k�nyv�n kereszt�l vezette le. Ez pedig a k�vetkez�:

  1. J�zus l�lekkel telt szem�ly volt. Ez a kifejez�s arra a szem�lyre utal, aki gyakran �s �l�nken tapasztalja meg a szents�gest, Istent, a Lelket, a Szellemet. Ilyen emberek azok az eksztatikusak, akiknek a tudatoss�g nem mindennapi �llapot�ban �lm�nyeik vannak, amelyek �gy t�nnek sz�munkra, hogy az istenit, a szents�gest �lik �t.
  2. J�zus gy�gy�t� volt. Nagyon er�s az a t�rt�neti bizony�t�k, hogy J�zus paranorm�lis gy�gy�t�sokat v�gzett. S�t, sokkal t�bb gy�gy�t�si t�rt�netet mondanak el vele kapcsolatban, mint b�rmelyik m�s szem�lyr�l a zsid� hagyom�nyban. Csod�latos erej� gy�gy�t� lehetett.
  3. J�zus b�lcsess�g-tan�t� volt. Azzal a k�rd�ssel foglalkozik, hogy “Hogyan kell �lnem?” T�gabb �rtelemben, a b�lcsess�gnek k�t form�ja van: hagyom�nyos �s nem hagyom�nyos. J�zus a nem hagyom�nyos b�lcsess�g tan�t�ja volt, amely kih�vta a hagyom�nyos vil�g b�lcsess�g�t. Mint Szokr�tesz, J�zus is a kultur�lisan felforgat� b�lcsess�get tan�totta, mely szerint a nem tanulm�nyozott, fel�l nem vizsg�lt �letet nem �rdemes �lni. Mint Buddha, J�zus is felvil�gosult volt, aki felforgat� �s alternat�v b�lcsess�get tan�tott, a legkev�sb� j�rt utat, a maga kor�ban, de a mi korunkban is.
  4. J�zus t�rsadalmi pr�f�ta volt, mint az �sz�vets�g nagy t�rsadalmi pr�f�t�i. Teh�t, J�zusnak van egy politikai szenved�lye is. Mint �mos, Mike�s �s Jeremi�s, J�zus is kih�vta, megk�rd�jelezte kora uralkod� rendszer�t, a hierarchikus �s elnyom� t�rsadalmi rendet, amelynek �lethat�rai voltak �s amelyet egy kis v�rosi elit csoport vezetett �s e rendszeren kereszt�l uralkodott a nagy t�megeken. J�zus nemcsak megk�rd�jelezte �s kih�vta ezt a rendszert, hanem egy alternat�v t�rsadalmi l�t�sm�ddal is rendelkezett.
  5. V�g�l J�zus mozgalom-elind�t�, kezdem�nyez� volt. Ez alatt azt a mozgalmat �rtem, amely k�r�l�tte j�tt l�tre, alakult ki m�g �lete folyam�n. S�t e mozgalom form�ja �s amit gyakoroltak nem volt v�letlen; az � alternat�v t�rsadalmi l�tom�s�nak a tudatos megtestes�l�se volt, a mindent �s mindenkit mag�ba foglal� �s egyenl�s�gre t�rekv� c�l.

A k�p �gy mutatja be, hogy J�zus sokkal nagyobb politikai szerepet j�tszott, mint ahogyan eddig elk�pzelt�k. J�zus politikus volt abban az �rtelemben, hogy t�r�d�tt �s foglalkozott Izrael t�rt�neti k�z�ss�g�nek alakul�s�val �s ir�nyul�s�val. J�zus gy�keresen b�r�lta a “szents�gest”, mint t�rsadalmi rendszer�nek paradigm�j�t s az � v�delmez� egy�tt�rz�se, alternat�v paradigma szerep�t t�lt�tte be, Izrael �let�nek alakul�sa �rdek�ben. J�zus helyettes�tette a “Legyetek szentek, mik�nt Isten is szent” kifejez�st azzal, hogy “Legyetek k�ny�r�letesek, mik�nt Isten is k�ny�r�letes”. (3M�zes 19,2; Lk 6,36). �n unit�rius �rtelemben �gy mondan�m: “Legyetek egy�tt �rz�ek, mik�nt Isten is egy�tt �rz�”. J�zus m�lyen belem�lyedt t�rsadalma �let�be, mint pr�f�ta �s meg�j�t�si mozgalom alap�t�ja. J�zusnak tapasztalati kapcsolata volt az isteni l�lekkel �s ez a felismer�s k�zponti szerepet j�tszik a t�rt�neti szem�lyis�g�ben: karizmatikus gy�gy�t� Isten val�s�g�nak �l�nk �rz�kel�s�vel. Csakugyan, cs�b�t� �gy l�tni �t, mint zsid� misztikust. B�lcs volt, b�lcsess�g tan�t�. Vil�g felforgat� b�lcsess�ge megl�tszik a parabol�kban �s aforizm�kban, amelyeket az ut�bbi h�sz �v alatt kifejtettek.

J�zus b�lcsess�ge nemcsak felforgatta a hagyom�nyos b�lcsess�get (s sz�les �t), de egyben h�vja hallgat�it egy alternat�v �t elfogad�s�ra, k�vet�s�re (a keskeny �t). �gy J�zus �zenete mindkett�t tartalmazza: felforgat� �s alternat�v b�lcsess�get egyszerre, pontosabban, egy �letl�tom�st, amely a L�lekben �sszpontosul.

�gy felfogva, mint szent szem�ly, b�lcs, pr�f�ta �s mozgalom alap�t�, J�zusnak egy el�gg� teljes k�p�t eredm�nyezi.

M�g egy J�zus k�pet szeretn�k bemutatni: a John Dominic Crossan-�t. J.D.Crossan h�res k�nyve: The Historical Jesus: The Life of a Mediteranean Jewish Peasant (A t�rt�neti J�zus: Egy F�ldk�zi-tengeri vid�ki zsid� f�ldm�ves �lete) 1991. A legjelent�sebb k�nyv lehet Schweitzer Albert, Quest of the Historical Jesus (A t�rt�neti J�zus kutat�sa) k�nyve �ta �s l�that�an meghat�rozta a tudom�ny�gat. Crossan ennek egy n�pszer�bb v�ltozat�t is meg�rta, amelyet 1993-ban adtak ki: Jesus: A Revolutionary Biography, “J�zus: egy forradalmi �letrajz” c�men.

Milyen J�zus k�pet kapunk Crossan k�nyv�ben? R�viden �gy lehet �sszefoglalni: J�zus cinikus zsid� f�ldm�ves volt aki egy alternat�v t�rsadalmi l�tom�ssal rendelkezett.

El�sz�r J�zus f�ldm�ves volt, akinek hallgat�s�ga is f�ldm�vesekb�l �llott. Egyszer�en azonos�t�s, hogy milyen t�rsadalmi oszt�lyhoz tartozott. Ennek a kihangs�lyoz�sa pedig Crossann�l k�t azonnali jelent�s�get mutat: el�sz�r azt jelenten�, hogy J�zus nem tartozott az �r�stud�k oszt�ly�hoz, azaz nem tudott �rni. M�sodszor minden val�sz�n�s�g szerint nem ismerte az �r�s sz�veg�t, �gy sem olvasni, sem id�zni nem tudott bel�le. �gy �zenete �s tev�kenys�ge a n�p sz�m�ra kellett jelentsen valamit, �rthet� kellett hogy legyen. Nem lehetett t�l neh�z vagy teoretikus, hanem konkr�tabb, gyakorlatiasabb. Crossan szerint J�zus besz�de ink�bb “t�rsalg�, p�rbesz�des” kellett legyen, mintsem tudom�nyos, ahogyan azt a tud�sok elk�pzelt�k, felt�telezt�k.

M�sodszor, J�zus zsid� cinikus volt. Olyan �s m�gsem olyan volt, mint a hellenisztikus cinikus tan�t�k. Crossan szerint, J�zus �s a hellenisztikus cinikusok �gy tan�tottak �s cselekedtek, hogy megr�zt�k, megd�bbentett�k a szok�sos t�rsadalmi �letet: belefoglaltak gyakorlatokat is, nemcsak elm�letet; hasonl� volt a kin�z�s�k, �lt�zk�d�s�k, �tkez�s�k, �letform�juk �s kapcsolatuk. A k�l�nbs�g a hellenisztikus cinikusok �s J�zus k�z�tt az volt, hogy azok v�rosiak voltak, tev�kenyek a piacokon �s individualisztikusak, J�zus ezzel szemben a vid�ki emberekhez besz�lt �s t�rsadalmi l�tom�sa volt.

Harmadszor ez a t�rsadalmi l�tom�s testet �lt�tt, kifejez�d�tt J�zus k�t legjellegzetesebb tev�kenys�g�ben: “szabad gy�gy�t�s (ingyenes gy�gy�t�s!)” �s “nyitott asztalt�rsi viszony”. E kett� egy�ttesen mutatja azt, hogy Crossan jellemzi J�zust: “test�leti tervvel” �s “alternativ t�rsadalmi l�tom�ssal” rendelkez� szem�ly.

J�zus gy�gy�t� volt. Itt Crossan szereti haszn�lni a m�gus sz�t, amelyik azt jelenti, hogy “valaki m�snak” a gy�gy�t�ja. Az a gy�gy�t�, aki az egyh�zi hat�s�gok elismer�se ellen�re tev�kenykedik �s �gy a rendszeren k�v�l �ll. Crossan szerint a m�gus olyan a vall�sban, mint a “t�rv�nyen k�v�li” (bety�r) a politik�ban. A bety�r megk�rd�jelezi, megt�madja a politikai hatalom t�rv�nyess�g�t �s �rv�nyess�g�t, a m�gus megt�madja a vall�sos hatalom meg�llap�tott rendj�nek �rv�nyess�g�t. A m�gus felforgat� tev�kenys�ge nem elfogadott, nem enged�lyezett �s gyakran a t�rsadalom alacsony-r�teg�nek r�sze. Felt�n�, hogy Crossan sz�m�ra mennyire fontos J�zusnak a gy�gy�t� tev�kenys�ge. Egyetlen m�s kort�rs kutat�, legal�bb is �szak-Amerik�ban J�zus gy�gy�t�si tev�kenys�g�t nem tartja ilyen k�zponti fontoss�g�nak.

Crossan kihangs�lyozza J�zus “nyitott asztalk�z�ss�g�t”, m�s tud�sok �gy h�vj�k, hogy J�zus “asztalt�rsas�ga” (table fellowship). A gy�gy�t�s �s az �lelem egyenes kapcsolatban vannak: a d�jtalan gy�gy�t�s fej�ben J�zust �s k�vet�it �lelemmel vend�gelik meg az emberek. Ez nem fizets�g volt a gy�gy�t�s�rt (hab�r annak l�tszott, amint a hagyom�ny kifejezte, kitermelte, amikor a helyi vend�gszeretetet �gy �rtelmezt�k, mint a “v�ndor karizmatikus munkab�re, keresete”), hanem J�zus �s kort�rs k�vet�i sz�m�ra ez a nyitott asztalk�z�ss�g megtestes�tett egy alternat�v t�rsadalmi l�tom�st. Egy�tt enni m�sokkal an�lk�l, hogy figyelembe venn�k a t�rsadalmi hat�rokat. Crossan �gy �rvvel, hogy felforgatta a legm�lyebben k�rvonalazott hat�rokat is a becs�let �s sz�gyen, a n� �s a f�rfi, a szolga �s a szabad ember, a gazdag �s a szeg�ny, a tiszta �s a tiszt�talan k�z�tt. �gy Crossan �rtelmez�s�ben a d�jtalan gy�gy�t�s �s k�z�s �tkez�s egy�tt “megtestesitett egy vall�si �s gazdas�gi egyenl�s�get, amelyet megtagadtak a zsid� vall�si �s r�mai hatalmi hierarchikus �s v�d� norm�k, szabv�nyok.

V�g�l, Crossan J�zust �gy mutatja be, mint aki nem eszkatol�gikus. Pontosabban tagadja J�zus apokaliptikus volt�t. �gy az “ember fia elj�vetel�r�l” sz�l� mond�sokat elveti. Hab�r Keresztel� J�nos apokaliptikus volt, J�zus nem volt az. J�zus nem �gy �rtette az Isten orsz�g�t, mint a k�zeli j�v�ben bek�vetkez� apokaliptikus esem�nyt, hanem mint �letmodellt a jelenben. Az orsz�g, amelyikr�l J�zus besz�lt egy b�lcsess�g-orsz�g volt, �s nem apokaliptikus orsz�g.

  1. A t�rt�neti J�zus jelent�s�ge

M�g egy k�rd�sr�l szeretn�k besz�lni, amelyet Marcus Borg fogalmaz meg. Milyen jelent�s�ge van a t�rt�neti J�zusnak?

Nagyon sokan tagadj�k, hogy a kereszt�ny hit �s gyakorlat szembotj�b�l b�rmilyen jelent�s�ge, fontoss�ga lenne a t�rt�neti J�zusnak. Ugyanis a J�zusr�l sz�l� t�rt�neti kutat�s nagyon k�l�nb�z� eredm�nyeket termelt ki, mint amilyenhez a dogma-kereszt�nys�g hozz�szokott a hit Krisztus�val kapcsolatban.

Mindezek alapj�n a t�rt�neti J�zus keres�se megk�rd�jelezi k�l�n�sen a dogma-kereszt�ny hitnek �ltal�nosan elfogadott t�teleit. Val�ban az alap-k�vetelm�ny – hogy a n�z�reti J�zus eg�szen m�s volt, mint ahogyan az evang�liumok �s az egyh�zi hitvall�sok megrajzolj�k – fenyegeti �s felforgatja a kereszt�ny hitet.

Szeretn�k r�vil�g�tani a kapcsolatra, amely a J�zus kutat�s �s a kereszt�ny �let k�z�tt van. Mi a jelent�s�ge egy ilyen kutat�snak a kereszt�ny teol�gia, a meg�rt�s �s az �let sz�m�ra? A J�zusr�l val� t�rt�neti kutat�s sz�mit-e a kereszt�nyeknek �s ha igen, mik�ppen?

Hogy igenis mennyire sz�mit a t�rt�neti J�zus ismerete a hit sz�m�ra, mi sem igazolja jobban, mint az, hogy m�r a 18. sz�zadban Herman Samuel Reimarus (1694-1768) foglalkozott ezzel a k�rd�ssel. A 19. sz�zadban volt egy sz�lesk�r� elterjedt felfog�s, hogy a t�rt�neti J�zusnak nagy jelent�s�ge van a kereszt�ny hit sz�m�ra.

Minden kereszt�nyben van egy “hitk�p”, amely mindannak a term�ke, amit a kereszt�ny ember kialak�t mag�ban hallgatva a pr�dik�ci�kat, olvasva az evang�liumokat. Norman Perrin a k�vetkez� szerep�t jel�li meg a t�rt�neti J�zus-kutat�snak: hozz�j�rul a hitk�p kialak�t�s�hoz, �tdolgoz�s�hoz, fel�lvizsg�lat�hoz, biztos�tva annak tartalm�t.

R�viden, mivel a J�zusr�l sz�l� t�rt�neti tudom�ny kihat�ssal van a J�zus-k�pre �s �gy a kereszt�ny �letre is, ez�rt fontos!

Marcus Borg a “t�rt�neti J�zus” �s a “hit Krisztusa” kifejez�seket helyettes�tette a “h�sv�t el�tti J�zus” �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” kifejez�sekkel. A “h�sv�t el�tti J�zus” alatt �rti a t�rt�neti J�zust �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” alatt �rti a kereszt�ny tapasztalat �s hagyom�ny J�zus�t, akit a h�sv�t el�tti J�zus hal�la ut�ni �vek �s az azt k�vet� sz�zadok termeltek ki.

Nem szabad �gy l�tni a k�rd�st, mint a “h�sv�t el�tti J�zus” �s a “h�sv�t ut�ni J�zus” k�zti �les “vagy-vagyot”. S�t, ann�l hely�nval�bb (hab�r nem ilyen egyszer�) �gy fogni fel, mint “is…is, egyr�szt…m�sr�szt”, mint a kett� k�zti p�rbesz�des �s dialektikus kapcsolatot, mintsem, mint k�t ellent�t k�z�tt val� v�laszt�st. A teol�gi�nak foglalkoznia kell mind a h�sv�t el�tti, mind a h�sv�t ut�ni J�zussal, nem hely�n val� �gy besz�lni a krisztol�gia norm�ir�l, mintha csak azok (norm�k) lenn�nek. Norm�k helyett sokkal hasznosabb az adatok, t�nyek pluralizmus�r�l besz�lni, amelyeket a teol�gi�nak figyelembe kell vennie.

A J�zusr�l val� t�rt�neti tudom�ny seg�t abban, hogy a “J�zusr�l sz�l� felforgat� �s vesz�lyes elemeket” �letben tartsa. A dogma �s tant�tel c�lja az, hogy csoportos�tsa �s megszel�d�tse a J�zusr�l sz�l� felfog�st. A h�sv�t el�tti J�zusr�l sz�l� t�rt�neti tudom�ny felvigy�z a dogm�v� val� �talakul�sra �s megfogalmaz�sra, hogy ideol�gi�v�, vil�gn�zett� ne v�ljon. A sz�zadokon kereszt�l k�nny� volt, hogy a kereszt�ny tant �s teol�gi�t �tvegye, �talak�tsa “az uralkod� rendszer”. A J�zusr�l val� t�rt�neti tudom�ny seg�t �letben tartani J�zus felszabad�t� eml�k�t, mint olyan, aki kih�v�an �s b�tran tiltakozott az uralkod� �s megszel�d�t� rendszer ellen, aki �nmag�n t�l mutatott a szents�ges titokzatoss�gban, amelyben mi is “�l�nk, mozgunk �s vagyunk” �s aki �letre keltett egy alternat�v k�z�ss�get az emberi �let egyenl�s�gre t�r� l�tom�s�val a t�rt�nelemben.

Marcus Borg �rja: “Hinni J�zusban nem azt jelenti, hogy elhissz�k a r�la sz�l� doktr�n�kat, hanem ink�bb adjuk oda sz�v�nket, lelk�nket, eg�sz �n�nket az �l� J�zusnak a L�lek m�lyebb szintj�n”.




A mai J�zus kutat�s egyik k�rd�se: a nem eszkatol�gikus J�zus!

avagy

J�zus nem v�rta a vil�g v�g�t m�g saj�t idej�ben!

A mai tudom�ny k�l�n�sen megk�rd�jelezi a t�rt�neti J�zus alapk�p�t, mint "eszkatol�gikus J�zus". Ezen kifejez�s alatt a t�rt�neti J�zus olyan k�p�t vagy “Gestaltot” kell �rteni, aki k�ldet�s�t �s �zenet�t m�g a saj�t nemzed�k�ben bek�vetkez� vil�g v�g�nek v�rakoz�sa keretei k�z�tt l�tja, ink�bb objekt�v �s nem tiszt�n szubjekt�v �rtelemben felfogva. Ezek szerint a t�rt�neti J�zus c�lja az volt, hogy megt�r�sre h�vja hallgat�it am�g nem k�s�, Istenben alapozz�k magukat, mert a vil�gnak mindj�rt v�ge lesz, m�g saj�t nemzed�k�kben.

A nem eszkatol�gikus J�zus mellett val� �rvel�s a tudom�ny leg�jabb eredm�nyeire alapoz�dik, amelyik hat�rozottan elutas�tja az eszkatol�gikus J�zus fogalm�t. Ennek alapja a szinoptikus evang�liumokban tal�lhat� "ember fi�nak az elj�vetele" �s "az Isten orsz�ga" fogalmak. Ennek alapj�n az eszkatol�gikus J�zust helyettes�tette a nem eszkatol�gikus J�zus fogalma �s elismer�se.

A nem eszkatol�gikus fogalom kifejl�d�se h�rom t�nyez�nek az eredm�nye volt:

1. el�sz�r is annak a felismer�se, hogy az eszkatol�gikus J�zus alapja az "ember fi�nak elj�vetele" mond�sok �s ezek a mai tud�sok v�lem�nye szerint, nem hitelesek - nem tartoznak J�zus eredeti szavaihoz;

2. a m�sodik felismer�s az, hogy az Isten orsz�g�nak a meg�rt�se, mint a k�zelg� vil�g v�ge, magukban az “orsz�g” sz�vegekben minden alap n�lk�l vannak; a fenyeget� vesz�ly pedig az “ember fia elj�vetele” sz�vegekb�l van �tv�ve;

3. “Isten orsz�g�nak” olyanszer� �tgondol�sa, mint amelyik keresi egy m�sik keretbe val� belehelyez�s�t, nem pedig egy id�beli jelen/j�v� paradigma, amelyik uralta a huszadik sz�zadi tudom�ny nagy r�sz�t.

Emellett fontos megjegyezni azt, hogy J�zus kort�rsaihoz �gy besz�lt, mint aki egy alternat�v �letlehet�s�get, �letvitelt �s gondolkoz�sm�dot k�n�l fel. Vagyis v�ltoztass�k meg gondolkoz�sukat, t�rv�ny�rtelmez�s�ket, l�ss�k meg Isten orsz�g�t �s az abban v�r� �j �letet. Az az �rz�sem, hogy J�zus hossz� t�von gondolkozott. Bemutatta, milyen az Isten orsz�ga, �s abban hogyan kell �lni. Milyen t�rv�nyek uralkodnak benne �s az ember hogyan alkalmazkodjon. Ha nem ezt l�tta volna J�zus, akkor arra k�sz�tette volna fel tan�tv�nyait, hogy mik�nt v�rj�k a vil�g v�g�t. Maga a t�ny, hogy a nagy tud�sokhoz hasonl�an tan�tv�nyokat fogadott maga mell�, akik elsaj�t�ts�k tan�t�sait, azt akarta el�rni, hogy maradand� �s �r�k�let� legyen �zenete minden nemzed�k sz�m�ra. Ez�rt fontos �gy l�tni J�zust, mint aki nem a v�g, hanem a j�vend� pr�f�t�ja.

"Elj�vend� Ember Fia" �s "Orsz�g" mond�sok

A J�zus mond�soknak k�t kateg�ri�ja a legfontosabb az eszkatol�gikus kontextus t�rt�net�ben: az “elj�vend� ember fia” mond�sok �s (n�h�ny) “Isten orsz�ga” mond�s. Mindk�t kateg�ri�t olyan k�ppen �rtelmezik a tud�sok, mint amelyek nem t�mogatj�k t�bb� a k�zelg� eszkatol�gia �rtelmez� kontextus�t.

Az "ember fi�nak elj�vetele" mond�sok

Az "elj�vend� ember fia" mond�sokkal kapcsolatban h�rom dolgot kell hangs�lyozni:

Els�sz�r is tudat�ban kell lenni annak, hogy milyen fontos szerepet t�lt�ttek be a k�zelg� eszkatol�gia �rtelmez� kontextus�nak a l�trehoz�s�ban.

Fontosak voltak Weiss �s Schweitzer sz�m�ra �s ilyen l�nyeges volt e sz�zad els� h�romnegyed�n kereszt�l a n�met �s �szak-amerikai tudom�ny f��g�nak is, amelyik �ltal�nosan elfogadta annak egy r�sz�t, mint amelyek J�zust�l sz�rmaznak.

M�sodszor, az 1960-as �vek v�g�t�l, egy nagym�ret� v�ltoz�s �szlelhet� azok tudom�nyos meg�llap�t�s�ban: n�h�ny mond�s hiteless�g�t felv�ltotta annak az ellenkez�je. �gy l�tjuk �ket, mint amelyek a h�sv�t ut�ni tizedekben az �skereszt�ny hagyom�ny kifejl�d�si fok�hoz tartoznak.

Harmadszor, mindezek tudat�ban le kell sz�gezni a k�vetkeztet�st: az eszkatol�gikus kontextust al�t�maszt� t�nyez�k elt�ntek, mert nem J�zust�l sz�rmaz� hiteles mond�sok, �s �gy gy�keresen megk�rd�jelezik azt. Teh�t, az "ember fia" kifejez�s egy apokaliptikus kontextusban nem gy�kerezik a hagyom�ny kor�bbi r�teg�ben. Az “elj�vend� ember fia” mond�sok nem mennek vissza J�zushoz, hanem ezek a k�z�ss�g term�kei.

Az "ember fia" kifejez�snek nincsen mell�k�rtelmi (connotative) jelent�se az evang�liumokban, csak kijelent�si (denotative) jelent�se van. Vagyis ezt a kifejez�st csak az�rt haszn�lj�k az evang�liumok hogy kijelents�k (denote) J�zust, de nincsen utal�suk arra, hogy magyar�zz�k is J�zus jelent�s�g�t. �sszekapcsolva ezt kimondottan az "elj�vend� ember fia" mond�sokkal, Hare azt k�vetkezteti, hogy nem val�sz�n� az, hogy J�zus besz�lt az ember fia elj�vetel�r�l �s hogy hal�la ut�n a mozgalom azonos�totta az ember fi�t J�zussal.

Ink�bb, az �skereszt�ny mozgalom volt, amelyik besz�lt az ember fia elj�vetel�r�l �s ezen �k J�zus visszaj�vetel�t �rtett�k. "Ember fia" ez�ltal egyszer�en csak J�zusnak egy megnevez�se; �nmag�ban nincsen apokaliptikus vagy eszkatol�gikus mell�k�rtelme vagy hangz�sa.

Hare �s Crossan sz�m�ra - egyet�rt�sben a jelenlegi tudom�ny nagy r�sz�vel - az “elj�vend� ember fia” mond�sok elt�nnek a t�rt�neti J�zus k�p fel�p�t�s�nek alap adatai k�z�l. Ezen mond�sok n�lk�l, nem lehet kiolvasni a a sz�vegekb�l, hogy J�zus v�rt egy k�zelg� eschatont.

Az evang�liumokban tal�lat mond�sok k�z�l egy j� p�r besz�l a j�v�ben elj�vend� "ember fi�r�l", aki �gy van le�rva, mint id�-v�gi alak, aki kritikus szerepet fog j�tszani a v�gs� �t�letkor, mint v�delmez� vagy �t�l�. J�vetel�t gyakran t�rs�tott�k angyalokkal vagy felh�kben megjelenni az �gen. �t�let, j�vetel �s angyalok mind megtal�lhat�k az egyik klasszikus sz�vegben:

"Mert aki sz�gyell engem �s az �n besz�demet e par�zna �s b�n�s nemzets�g k�z�l, az embernek fia is sz�gyellni fogja azt, amikor elj� az � Atyja dics�s�g�ben a szent angyalokkal." Mk 8,38; Mt 16,27; Lk 12,8-9.

Nem mindenik “ember fia elj�vetele” mond�s besz�l az elj�vetelr�l, mint k�zelir�l, de egyesek igen. Mk 13,24-30 besz�l a mennyei testekr�l (csillagok), hogy els�t�t�lnek (hold) �s leesnek (csillagok), az ember fia elj�n a felh�kben az angyalokkal �s kijelenti, "ez a nemzets�g nem m�lik el miel�tt mindezek a dolgok meg nem t�rt�nnek."

Ezek a mond�sok voltak az alapja az eszkatol�gikus J�zusnak kezdett�l fogva. Albert Schweitzern�l k�zponti helyet foglaltak el, akinek J�zus l�nyeges volt abb�l a szempontb�l, hogy hitte �nmag�r�l, hogy � az “elj�vend� ember fia”, aki hamarosan �t�lkezni fog a vil�g felett �s uralkodni fog az �j vil�gban. A k�zels�gnek, az azonnalis�gnak az eleme k�l�n�sen a Mt 10,23 r�szb�l j�n (de nem kiz�r�an), amelyikben J�zus mondja a tan�tv�nyoknak, mikor kik�ldi �ket misszi�i �tjukra m�k�d�se k�zep�n, "Igaz�n mondom nektek, be sem j�rj�tok Izrael v�rosait, m�g az embernek fia el nem j�n." Hab�r nagyon sok k�s�bbi tudom�ny megtagadta k�l�n�sen e r�sz hiteless�g�t, az a meggy�z�d�s, hogy J�zus hirdette az ember fia k�zelg� elj�vetel�t (ak�r �nmaga, ak�r m�s szem�ly�ben). Ez a felfog�s jelen volt Bultmann, K�mmel, T�dt, Jeremi�s �s m�sok munk�iban. Mindenik elfogadta az ember fia elj�vetel�r�l sz�l� mond�sok n�h�ny�nak hiteless�g�t, �s valamilyen k�ppen k�zponti szerepet tulajdon�tottak a J�zus �zenete �s k�ldet�se felfog�sukban.

Nagyon fontos felismerni, hogy milyen fontosak az ember fia mond�sok ezeknek az �ll�spontoknak. Ezek n�lk�l nagyon kev�s r�sz van az evang�liumokban, amelyek arra vezetn�nek minket, hogy �gy gondolkozzunk J�zusr�l, mint aki hamarosan v�rta a vil�g v�g�t.

Az a felt�telez�s, hogy J�zus kihirdette a v�get azon t�nyek �sszekapcsol�s�b�l ered, amelyik a sz�vegekben tal�lhat� "ember fia elj�vetele" �s "term�szetfeletti" id�k v�ge jelens�ge, fenom�n k�z�tt van, mint p�ld�ul az utols� �t�let, az angyalok elk�ld�se, az �g felh�i, a nap �s hold els�t�t�l�se, �s a csillagok lehull�sa. Ha valaki nem hiszi, hogy ezek a mond�sok hitelesek, akkor az eszkatol�gikus J�zus eg�sz exegetikai alapja elt�nik.

M�gis pontosan ez t�rt�nt az �jsz�vets�gi tudom�nyban az ut�bbi k�t �vtizedben. Ezeknek a mond�soknak a hitel�ket veszt�se az �rvek h�rom vonalon val� �sszetart�s�n kereszt�l t�rt�ntek meg.

Els�, a tud�s nagy t�bbs�ge t�bb� nem hisz az “ember fia elj�vetele” mond�sok hiteless�g�ben. Ezt a mozgalmat ind�totta el Norman Perrin munk�ja, Rediscovering the Teachings of Jesus (�jra felfedezni J�zus tan�t�sait), kiadva 1967-ben. Perrin azzal �rvel, hogy ezek a mond�sok a h�sv�t ut�ni tizedekben az �skereszt�ny �r�k �ltal a D�niel 7,13-14 r�sznek az �rtelmez�sei, magyar�zatai. Egy terjedelmes tanulm�nyoz�s ut�n lesz�gezte: "az apokaliptikus ember fia hagyom�ny maga a felt�mad�s �skereszt�ny magyar�zat�b�l �s az �skereszt�ny apologeticus, (v�dekez�) szenved�lyb�l volt kidolgozva." Az � k�vetkeztet�s�t nagy r�szben elfogadt�k. Ujonnan Barnabas Lindars fejti ki 1983-ban megjelent k�nyv�ben.

M�sodik, a tud�sok k�z�tt van egy megegyez�s, hogy az "ember fia" a korai els� sz�zadi Judaizmusban nem volt a term�szetfeletti vagy vil�g v�g�t jel�l� alaknak a megnevez�se. Ez a kifejez�s Colpe "Ember fia" essz�j�ban �rte el f�nypontj�t �s m�lypontj�t, amelyik egy sz�les k�rben haszn�lt sz�t�rban volt k�z�lve. Colpe felt�telezi, hogy egyetlen l�tez� zsid� forr�s sem biztosit, ny�jt semmilyen bizony�t�kot arra, hogy a term�szetfeletti ember fia t�rs�tva van a vil�g v�g�vel; �s ut�na azzal �rvel, hogy egy hi�nyz� forr�st kell fel�ll�tsunk az�rt, hogy meg tudjuk magyar�zni. Az � �rve �gy teh�t mutatja, hogy a feltev�s mennyire m�lyen megr�gz�tt volt. Az a t�ny, hogy nincsen bizony�t�k arra, hogy a fr�zisnak volt valamilyen speci�lis jelent�s�ge a zsid� irodalomban abban az id�ben, arra vezette a m�s tud�sokat, hogy felrajzoljanak egy nyilv�nval�bb k�vetkeztet�st, �s most m�r �ltal�noss� v�lt azt mondani, hogy az "ember fia" nem volt egy apokaliptikus c�m a Judaizmusban.

�gy J�zus nem haszn�lhatta ezt a kifejez�st az id�k v�g alakj�ra, ak�r mag�ra �rtve egy megv�ltozott, �talakult orsz�gban vagy valakire m�sra, rajta k�v�le.

Harmadik, Vermes G�za meggy�z�en �rvelt a nyelv�szet talaj�n arr�l, hogy az "ember fia" kifejez�snek az ar�m nyelvben nemcsak, hogy nem volt a kereszt�nys�g el�tt c�mbeli haszn�lata, de annyira �ltal�nos, ismert idi�ma, nyelvi saj�ts�g, sz�kapcsolat volt, hogy a J�zus hallgat�i nem �gy hallott�k, mint amelyiknek k�l�nleges vagy titul�ris jelent�s�ge lett volna. Az utols� k�t sor �rvel�snek az eredm�nye az volt, hogy az ember fia elj�vetel�nek nyelvezete (ak�r J�zusra vagy m�s alakra utalt) a J�zus hallgat�s�ga �ltal nem volt �rthet�. Azonban �rthet� volt a h�sv�t ut�ni �s egyh�zban, mint J�zus m�sodik elj�vetel�r�l val� hit�knek a kifejez�s m�dja.

Az “ember fia elj�vetele” mond�sok elt�n�se, mint J�zus hiteles szavai, az els�dleges exegetikai ok hi�nya miatt tov�bbra is �gy gondolkozni J�zusr�l, mint aki v�rta a k�zeli vil�g v�g�t, �rtelmetlen, ez�rt elt�nik. Hab�r ez a k�vetkeztet�s, jelent�s�g gyakran nem l�tszik, tal�n az�rt, mert gyakran arra gondolunk, hogy J�zus Isten orsz�g�nak a kihirdet�se a f� exegetikai alapja az eszkatol�giai J�zusnak. De, amint l�tni fogjuk, kev�s van a j�zusi orsz�g kinyilatkoztat�sban, amelyik a k�zelg� v�gre utal.

Az “Isten orsz�ga”

A mond�sok m�sik nagy kateg�ri�ja �ltal�nosan �gy ismeretes, mint amelyikben az “Isten orsz�ga” mond�sok egy k�zelg� eschatonra mutatnak. Fontos megjegyezni, hogy csak egy kev�s mond�s mutat tulajdonk�ppen egy eszkatol�gikus kontextusra, amelyek egy k�zelg� orsz�g elj�vetel�r�l besz�lnek. Az orsz�gba val� bejut�sr�l sz�l� mond�sok, a boldog mond�sok, amelyek �gy besz�lnek az orsz�gr�l, mint amelyik egy bizonyos csoporthoz tartozik, m�g az ima is "j�jj�n el a te orsz�god" nem foglalnak �nmagukba egy k�zelg� eszkatol�gikus orsz�got.

Ak�rhogyan is, e sz�zadi tudom�nyban, k�t t�nyez� mutatta az orsz�g mond�sok eszkatol�gikus volt�t. Az els� t�nyez�: az “elj�vend� ember fia” mond�sok szerepe az “orsz�g mond�sok” �rtelmez�s�ben. Pontosan, a k�zels�g t�rs�tva n�h�ny “ember fia j�vetele” mond�ssal bele volt helyezve az “orsz�g” mond�sokba �s azt a benyom�st teremtve, hogy a hagyom�ny sz�les k�rben besz�l egy k�zelg� eszkatol�gikus orsz�gr�l.

A m�sodik t�nyez� az, amit a M�rk evang�lium�nak a szerepe j�tszik a J�zus hagyom�ny eszkatol�gikus olvas�s�ban, bele�rtve az orsz�g mond�sokat is. M�rk az, aki J�zus els� szavait elmondja, amelyek ezek lettek volna "Isten orsz�ga elk�zel�tett, t�rjetek meg." (1,15). Mint J�zus "avat� megsz�l�t�sa" M�rkn�l, k�t dolgot sugalmaz: hogy Isten orsz�ga J�zus �zenet�nek �s misszi�j�nak k�zpontj�ban �llott �s hogy J�zus annak "jelenl�t�r�l" besz�lt.

M�rk egy m�sik verse ugyancsak er�sen hozz�j�rult az orsz�gnak, mint k�zelg� eschaton felfog�s�hoz. Ez a legelfogadhat�bb, val�sz�n�bb olvas�sa a M�rk 9,1-nek: "Igaz�n mondom nektek, hogy vannak n�h�nyan itt, akik nem ismernek hal�lt addig, am�g meg nem l�tj�k az Isten orsz�g�t elj�nni hatalommal." K�zelg� eschatont mutatja a M�rk 13 "kis apokalipszise" is, amelyik f�nypontj�t akkor �ri el, amikor els�t�t�ti a napot �s a holdat, "az ember fia a felh�k k�z�tt j�n nagy hatalommal �s dics�s�ggel" �s a kiv�lasztottak �sszegy�jt�se, minden ami meg kell t�rt�njen abban a nemzed�kben (13,24-30).

�gy M�rk evang�liuma fontos szerepet j�tszott annak a benyom�snak a kelt�s�ben, hogy a k�zelg� eszkatol�gia k�zponti t�ny volt J�zusn�l. M�gis a M�rk �ltal teremtett k�pet �lesen megk�rd�jelezik a mai tud�sok.

Kezdhetj�k a Mk 1,15-el.

A tud�sok elismerik, hogy Mk 1,15 �ssze�ll�t�s, J�zus munk�ss�g�nak az �sszefoglal�sa. M�t� �s Luk�cs k�l�nb�z� form�ban hozza J�zus "avat� megsz�l�t�s�t". Ez�rt azt mondjuk, hogy M�rk egyszer�en az�rt t�rt�netesebb, mert � a kor�bbi, az�rt m�g sincs �rtelme �gy l�tni Mk 1,15-t, mint amelyik t�rt�netileg a legpontosabb kikrist�lyosod�sa annak, ami J�zusnak a legk�zpontibb eleme volt. S�t, ez ink�bb J�zus �zenet�nek M�rk tematikus �sszefoglal�sa.

Csakugyan, M�rk 1,15; 9,1; �s a 13.fejezet kis apokalipszise �gy l�tszik, hogy mind "egy darabnak a r�sze", �s t�kr�zi M�rk teol�gi�j�t. Egy�ttesen v�ve, sugalmazz�k, hogy a M�rk �r�ja, a hetvenedik �v k�r�l �rva, �gy gondolta, hogy az eschaton k�zel van. A Mk 13 k�l�n�sen nagyon oktat�, annak vil�gos utal�s�val arra a v�ls�gra, amely a templomot foglalja mag�ba. M�rk egy eszkatol�gikus v�rakoz�s felfokoz�s�t mutatja, amelyet a R�ma elleni zsid� h�bor�s felkel�s v�ltott ki a 66-70-es �vekben, �s a templom elpusztul�s�nak a fenyeget�se (�s aktualit�sa) befoly�solta, amelyet azok az �vek hoztak. M�rk egy "h�bor�s id�beni evang�lium" �s a k�p amelyet Isten orsz�g�nak k�zpontis�g�r�l �s k�zels�g�r�l kapunk, nagyon k�nnyen M�rk kiad�si term�ke lehet egy felfokozott eszkatol�gikus v�rakoz�s ideje alatt.

�gy M�rk egyre ink�bb �gy van l�tva, mint egy "apokaliptikus evang�lium" �s a Mk1,15 �gy van l�tva, mint M�rk apokaliptikus t�m�j�nak a kihirdet�se, bejelent�se.

Mk 1,15 n�lk�l gondolkozn�nk-e �gy az Isten orsz�g�r�l, mint J�zus �zenet�nek k�zponti t�m�ja? �gy l�thatjuk, mint egy k�zponti t�ma, igen; de �gy-e mint a k�zponti t�ma? �s Mk 1,15 �s 9,1 n�lk�l gondolkozn�nk-e a k�zels�gr�l �gy, mint amelyik J�zus orsz�gr�l val� tan�t�s�ban k�zponti? �s sokkal sz�lesebben, t�gabban, az ember fia elj�vetele mond�sok n�lk�l �s Mk orsz�gr�l val� olvas�sa n�lk�l, gondolkozn�nk-e �gy, hogy J�zus �zenet�nek k�zpontj�ban ott van a megt�r�snek a sz�ks�ge volta, mert az eschaton k�zel van?

Ha az orsz�g nem a k�zelg� eszkatol�gia keret�ben �rtelmezend�, akkor hogyan kell �rtelmezni?

L�nyeg�ben minden tud�s kijelenti, al�t�masztja, hogy Isten orsz�ga J�zus kijelent�s�nek k�zponti volta, �gy k�ldet�s�nek, mint �zenet�nek. Az orsz�g elj�vetele M�rk evang�lium�nak el�zetes �sszefoglal�s�nak a magja: "T�rjetek meg, mert Isten orsz�ga elk�zelgett." Mk 1,15. Ez sz�les k�rben elterjedt a szinoptikus hagyom�ny k�l�nb�z� form�iban: parabol�k, p�ld�zatok, boldog mond�sok, vita t�rt�netekben. De hogyan �rts�k ezeket?

Schweitzer ideje �ta eszkatol�gikus �rtelemben utalnak a "vil�g v�g�re". Az ember fia elj�vetele mond�soknak k�zponti jelent�s�get tulajdon�tva J�zus misszi�j�nak meg�rt�s�ben, Schweitzer idecsatolta a k�zelg� kifejez�st, amelyiket t�rs�totta az Isten orsz�ga kifejez�ssel, �s �gy mind a kett� "k�zelg�" �s "vil�g v�ge" az�ta kapcsolatban vannak az orsz�ggal.

A "k�zelg� vesz�ly", a “vil�g v�ge” �s az “orsz�g” t�rs�t�sa nincsenek hiteles�tve, igazolva magukban az orsz�gr�l sz�l� sz�vegekben. Nagyon felt�n�, hogy az "Isten orsz�ga" �s az "ember fi�nak elj�vetele" nem tal�lhat�k meg egyszerre ugyanazokban a sz�vegekben; �gy t�nik, hogy k�t k�l�nb�z�, �rthet� hagyom�nyt k�pviselnek. �gy teh�t a vizsg�l�d�s hi�ny�ban nem tehetj�k, hogy a k�zelg� vil�g v�ge fogalmat �tvigy�k, belevigy�k, �thelyezz�k az “ember fia elj�vetele” �s “Isten orsz�ga” mond�sokba.

S�t, az Isten orsz�ga mond�sok �nmagukban nem tartalmazz�k a k�zeli elj�vetel elem�t. A mond�sok haszn�lj�k az id� nyelvezet�t, fogalm�t, hogy az orsz�gr�l besz�ljenek (mint k�zel, mint jelen, �s mint j�v�, elj�vend�), de ami hi�nyzik, bel�le, az egy tiszta l�ncszem, kapcsolat az orsz�g elj�vetele �s a vil�g v�ge k�z�tt, csak ideiglenesen vannak odak�tve ahhoz a nemzed�khez.

Ett�l az �ll�t�st�l van l�tsz�lag egy kiv�tel: Mk 9,1: "Bizony mondom n�ktek, hogy vannak n�melyek az itt �llok k�z�tt akik nem k�stolnak addig hal�lt, am�g meg nem l�tj�k, hogy az Isten orsz�ga elj�tt hatalommal." Azonban el kell gondolkozni. Nem vil�gos, hogy a hatalommal elj�vend� orsz�g a vil�g v�g�re utal; a verset k�l�nb�z� k�ppen lehet magyar�zni �s gyakran �gy l�tjuk mint amelyik nem hiteles mond�s. Ak�rhogyan is, egy vers gyenge ahhoz hogy ezen m�ljon egy ilyen s�lyos eset, �gy.

Megism�telve, az “ember fia elj�vetele” mond�sok n�lk�l, nincsen semmi ok �gy gondolkozni az Isten orsz�g�r�l, mint a k�zelg� vil�g v�g�t jelz� esem�nyr�l. "A vil�g v�g�nek" k�pei �s a k�zeli volt csak az “ember fia” mond�sokon kereszt�l vannak kapcsolatban egym�ssal. Ezek nem tal�lhatok meg egy�tt az “Isten orsz�ga” mond�sokban. A sz�vegek t�rs�tj�k a vil�g v�ge k�p�t az orsz�ggal (az �t�letet mond� parabol�kban �s a messi�si bankett k�pe); de az nincsen mondva, hogy k�zelg� (k�sz�b�n �ll�). ugyan ez a helyezet az evang�lium m�s sz�vegeiben is, amelyek az "id�k v�g�nek" esem�nyeir�l besz�lnek; de a k�zelg� elem hi�nyzik. K�l�n�sen megvil�g�t� egy p�r utols� �t�letr�l sz�l� mond�s, amelyekben J�zus figyelmeztette hallgat�it, hogy a m�ltban �lt nem zsid�k (Niniv�beli emberek, Sheba kir�lyn�je) az �t�letkor fel fognak t�madni �s tan�skodni fognak "e nemzed�k emberei (e nemzets�g) " ellen; de az nincsen megmondva, hogy "ez a nemzets�g" �letben lesz-e addig az id�ig.

J�zus, mint nagyon sokan zsid� kort�rsai k�z�l, l�tsz�lag hitt abban, hogy a t�rt�nelemben bek�vetkez� “v�gs� �t�let” a k�sz�b�n �llott, de nincsen kimondva, hogy elk�zel�tett, sem ez a v�gs� �t�let, sem a "v�gs�" Isten orsz�ga. A fogalom, hogy az “Isten orsz�ga” az elk�zel�tett eszkatol�gikus orsz�g, �gy teh�t minden alap n�lk�l van az orsz�gr�l sz�l� sz�vegekben. A k�zelg�s eleme az ember fia elj�vetele mond�sokb�l van �tv�ve. M�gis a modern tudom�ny �gy tal�lta az ember fia elj�vetele mond�sok nem lesznek hitelesek, ha k�ts�gbe vonjuk a k�zelg� orsz�g (�s az eszkatol�gikus J�zus) k�p�t. Teh�t, nincsen meggy�z� exegetikai alap �gy �rteni J�zusnak Isten orsz�g�r�l val� kinyilv�n�t�s�t, mint amelyik mag�ba foglalja a k�zelg� vil�g v�g�t.

Az utat a mindent els�pr� alternat�va fel� Norman Perrin mutatta az utols� munk�j�ban, amelyik hal�la �v�ben volt kiadva. Abban � azzal �rvelt, hogy az "Isten orsz�ga" kifejez�s szimb�lum volt, amelyiknek a c�lja az volt, hogy feleleven�tsen egy m�toszt. A J�zus tudom�ny �lland� t�ved�se az volt, -� igy �rvel- �gy gondolkozni az "orsz�g" kifejez�sr�l, mint amelyik egy fogalomra mutat r� ( mint a vil�g v�ge, vagy Isten uralma az emberi sz�vben, vagy az "ember testv�ris�ge"). Ehelyett egy szimb�lum volt, amelyik Izrael m�tosz�t (vagy t�rt�net�t) eleven�tette fel, Istennek Izraelen �s a vil�g felett val� uralkod�s�r�l. Ez a t�rt�net tartalmazott n�h�ny elemet. Mint kir�ly, Isten teremtette a vil�gmindens�get �s a f�ldet, �s akkor teremtette Izraelt a kivonul�s esem�nyekor. Mint kir�ly, Isten folytatta uralkod�s�t a jelenen, m�g akkor is, ha �gy t�nt, hogy az isteni szab�ly rejt�lyesen elhom�lyosodott �s elfogyatkozott, h�tt�rbe szorult. Mint kir�ly, Isten h�vta �s megparancsolta a zsid� n�pnek, hogy vess�k al� magukat az isteni uralomnak (vegy�k fel az orsz�g "ig�j�t"). V�g�l, mint kir�ly, Isten majd egy napon fel�ll�tja az �r�kk� tart� egy�tt �rz� �s igazs�gos orsz�got, amelyik mag�ba foglalta volna Izrael �s a nemzetek feletti b�r�latot, �t�lkez�st. R�viden, az "Isten orsz�ga" kifejez�s feleleven�tette, mag�ba foglalta az Istennek az Izraellel �s az emberis�ggel val� kapcsolat�nak eg�sz t�rt�net�t. L�thatjuk azt is, hogy Perrin mi�rt hangs�lyozza olyan er�sen, hogy az orsz�g egy fesz�lt szimb�lum, pl. olyan, mint amelyiknek sokf�le �rnyalati jelent�se, �rtelmez�se van. Nemcsak egyf�le jelent�se van, v�ltozatos jelent�sekt�l visszhangzik, amelyek Izraelnek Isten uralkod�sa alatti t�rt�neteivel kombin�ltak.

Az orsz�g a v�gs� �llapot szimb�luma is, "a helyre�ll�tott paradicsom". Isten orsz�g�nak legkiel�g�t�bb, legelfogadhat�bb felfog�sa az lehet, amelyik szerint a "vil�g v�ge" kifejez�s egy lesz a sok �rnyalat k�z�tt, mintsem, hogy a meghat�roz� �rnyalat legyen. A v�gleges orsz�g r�sze Izraelnek Isten uralkod�s�r�l val� t�rt�net�nek, de az orsz�g-mint-v�g nem volt J�zus �zenet�nek k�zponti eleme. Azt sem mondotta, hogy az orsz�g-mint-v�g nagyon k�zel van. J�zus nem hangs�lyozta ki Istennek j�v�beni cselekedet�t (a vil�g v�ge), de kihangs�lyozta Istennek a jelenben uralkod� kir�lyi hatalm�t �s arra h�vta hallgat�it, hogy "bel�pjenek" abba �s engedj�k, hogy az alak�tsa �let�ket.

Nincsen jelent�s exegetikai alapja az eszkatologiai J�zusnak.

K�t tov�bbi elem van az �jsz�vets�gben, amelyek n�ha �gy voltak elismerve, hogy r�mutatnak az eszkatol�gikus J�zusra. Ezek k�z�l az egyik az egyh�z v�rakoz�sa a vil�g v�g�r�l m�g abban a nemzed�kben; a m�sodik a v�ls�g eleme a szinoptikus hagyom�nyban.

Az a t�ny, hogy J�zus nem jelentette ki sem a k�zelg� ember fia elj�vetel�t, sem a k�zelg� v�gs� orsz�got, �gy gondolkozhatunk, hogy magyar�zat n�lk�l hagyta az egyh�z v�g v�rakoz�s�t.

Egyesek (legal�bb is) v�rt�k a "vil�g v�g�t" m�g saj�t korukban, bele�rtve a hal�lb�l val� felt�mad�st, az utols� �t�letet �s az "�j eget �s �j f�ldet". Honnan sz�rmazik ez a v�rakoz�s? Nagyon k�s�rt� - �s igen term�szetesen - �gy gondolkozni r�la, mint J�zusnak a k�zelg� v�gr�l val� kinyilv�n�t�s�nak a folytat�sa. �gy az �sgy�lekezet v�rakoz�sa gyakran �gy l�tszik, mint bizony�t�k arra, amit maga J�zus is v�rt.

De az �sgy�lekezet v�rakoz�sa nem felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy J�zus saj�t v�rakoz�s�ban gy�kerezzen. Csakugyan egy m�sik gy�kerez�s val�sz�n�bbnek l�tszik. Az egyh�znak az "utols� dolgokr�l" val� v�rakoz�s�t sokkal elfogadhat�bb �gy meg�rteni, mint a h�sv�t ut�ni fejlem�ny, a h�sv�ti esem�nyekre alapozott k�vetkeztet�s. Mint ahogyan j�l ismert, "felt�mad�s" (amelyik a fel�leszt�st�l k�l�nb�z� forma) a Judaizmusban egy v�rt esem�ny volt az id�k v�g�n. Egyesek sz�m�ra az egyh�zban, az a t�ny, hogy a felt�mad�s el�fordult m�r, egy ir�nyad� volt arra, hogy az �ltal�nos felt�mad�s k�zel van; Krisztus volt az "els� gy�m�lcse" azoknak, akiket felt�masztanak a hal�lb�l. S�t, az egyh�z nem besz�lt a k�sz�b�n �ll� orsz�g elj�vetel�r�l; �s nem is egyszer�en csak �ltal�nosan besz�lt a vil�g v�g�r�l. Ink�bb, J�zus visszaj�vetel�vel kapcsolatosan besz�lt a k�zelg� vil�g v�g�r�l. A vil�g v�g�r�l val� hit a J�zus m�sodik elj�vetel�ben val� hittel �sszef�gg�sben jelenik meg; nem jelenik meg �n�ll�an. Mintsem azt felt�telezni, hogy a k�zelg� vil�g v�g�nek a v�rakoz�sa J�zussal egy�tt sz�rmazott (j�tt l�tre) sokkal elfogadhat�bb kijelenteni azt, hogy az � visszaj�vetel�ben val� v�rakoz�ssal egy�tt eredt, j�tt l�tre. Az "ember fia elj�vetele" mond�sok kifejezik az egyh�znak J�zus visszaj�vetel�r�l val� v�rakoz�s�t, az � "m�sodik elj�vetel�ben". A "k�zelg� vil�g v�g�nek" a v�rakoz�sa �gy az egyh�znak J�zus visszaj�vetel�ben, mint ember fi�ban val� v�rakoz�s�ban tal�lja eredet�t, sz�rmaz�s�t. A k�zelg� vil�g v�g�ben val� hitet a legjobban �gy kell felfogni, mint a h�sv�t ut�ni kialakul�st. Az �segyh�z egy "id�k-v�gi" k�z�ss�g volt. A kifejtett �ll�spont ellen�re, amelyik kijelenti a k�zelg� v�get, nem vil�gos, hogy ez nagyon k�zponti, �ltal�nosan elfogadott volt (kiv�tel tal�n a Jelen�sek k�nyve).

P�ld�ul P�l levelei �s J�nos evang�liuma tartalmaz ilyen kifejezett, hat�rozott �ll�t�sokat, de vil�gosan mindk�t �r� hangs�lyoz�sa a jelenen van, mint olyan id�, amikor Isten val�s�ga megismerhet�, �s nem a j�v�n van a hangs�ly. Az egyh�z k�pe, mint egy er�s eszkatol�gikus k�z�ss�g k�zdve a paruzia k�s�s�vel, a mi forr�saink m�g� megy vissza. �gy nem tagadom, hogy n�h�ny egyh�z hitte, hogy a v�g k�zel van; de nem hiszem, hogy az �k meggy�z�d�s�k J�zussal egy�tt sz�rmazott.

De nem is tagadom a v�ls�g elem�t v�gig vonulni a szinoptikusokon. De a v�ls�g nem a k�zelg� vil�g v�ge; csak akkor v�lik azz�, ha valaki a v�ls�gos mond�sokat az ember fia elj�vetele mond�sok f�ny�ben olvassa. Ink�bb, a v�ls�g a hagyom�nyos b�lcsess�g vil�g�nak a v�ge, mint a l�tez�s alapja, valamint a Judaizmus megfenyegetett "t�rsadalmi vil�g�nak" a v�ge (bele�rtve a h�bor�val, a Jeruzs�lem �s a templom elpusztul�s�val val� fenyeget�st). M�k�d�s�nek a v�ls�ga J�zus tan�t�s�nak radik�lis volt�b�l k�vetkezett egy olyan id�ben, amikor a t�rsadalom politikai t�tek magasak voltak. Egy bizonyos �rtelemben �s helyzetben J�zus misszi�ja el�hozza a vil�g v�g�t, de "vil�g-lebont�sa" (world-deconstructing) k�ppen �s az �j kor vagy �j l�tez�s megsz�let�se �rtelm�ben. De nincsen ok arra �gy gondolkozni, hogy � ugyanakkor kijelentette volna a t�rt�nelemben k�zelg� vil�g v�g�t.

Nincsen egyhang�s�g a tud�sok k�z�tt ami az eszkatol�gikus J�zust illeti. K�t �jonnan megjelent Romai Katolikus munka is �lesen megk�rd�jelezi az eszkatol�gikus J�zus k�p�t.

Edward Schillebeeckx a t�rt�neti J�zus�r�l �rott leg�jabb k�nyv�ben tagadja, hogy J�zusnak gondolat�ban lett volna megk�zel�teni a vil�g v�g�t: "Egyetlen t�rt�netileg szil�rd bizony�t�k sem engedi meg, hogy ezzel, ef�l�tt �rvelj�nk a meggy�z�d�s egyetlen fok�val sem." Hozz�teszi, "sehol sem jelenik meg a sz�vegekben, hogy J�zus azonos�tja ezt a j�vetelt (Isten orsz�g��t), ezt a mell� rajzol�st, a vil�g v�g�vel". G.S. Sloyan ugyanerre a k�vetkeztet�sre jut az � sokkal bevezet�bb munk�j�ban.

Ahogyan belebocs�tkozunk ezekbe a feladatokba, val�sz�n�nek gondolom, hogy J�zusnak a kult�r�hoz val� kapcsolata - a kult�ra �gy �rtelmezve, mint "hagyom�nyos b�lcsess�g" �s �gy is �rtelmezve a kult�ra, mint "t�rsadalmi vil�g" - sokkal kiemelked�bb� v�lik a mai tud�sok munk�iban. Nem nagyon foglalkoztak megfelel� k�ppen ezzel a k�rd�ssel ebben a sz�zadban, legal�bbis r�szben, mert az eszkatol�gikus J�zus elhom�lyos�totta ezt a k�rd�st. Hajlamosak voltak felt�telezni ezt, mivel J�zus kijelentette a vil�g v�g�t, ez�rt �t nem �rdekelt�k olyan k�rd�sek amelyek egy folytat�d� t�rsadalmi �s t�rt�nelmi rendre vonatkoznak. De, ha J�zust �gy l�tjuk, mint aki nem eszkatol�gikus, akkor ezek a k�rd�sek visszat�rnek, mint jelent�s k�rd�sek. A mozgalmat, amelyet J�zus elind�tott �gy kell l�tnunk, mint amelyik nem egy vil�g v�gi mozgalom, amelyiket nem �rdekli a kult�ra, hanem mint egy "ellent�tes t�rsadalom" vagy "alternat�v k�z�ss�g", egy k�z�ss�g, amelyik keresi, hogy a t�rt�nelemben �ljen Isten uralkod�sa alatt.

Terminol�gia: Az "Eszkatol�gia" f�lre�rthet�s�ge, k�t�rtelm�s�ge.

A bizonytalans�g a jelenben az "eszkatol�gia" sz� �rtelm�nek, jelent�s�nek kisz�les�t�s�b�l �s elhom�lyos�t�s�b�l ered �s a k�r�l�tte zajl� besz�lget�sekb�l, elm�lked�sekb�l. A sz� keskeny �s t�g �rtelemben is haszn�lva volt a tudom�ny �ltal a t�rt�nelem sor�n. Megvizsg�lva a haszn�l�s t�rt�net�t hozz�seg�thet tiszt�zni a jelen vit�t.

Amennyire mi ismerj�k, a kifejez�s a teol�giai vit�kban a tizenhetedik sz�zadban jelent meg. El�sz�r egy luther�nus teol�gus haszn�lta, Abraham Calov 1677-ben, dogmatik�ja utols� r�sz�nek a c�me volt, amelyikben foglalkozott a hal�llal, �t�lettel, elfogyaszt�ssal, pokollal, �r�kk� tart� hal�llal �s �r�k �lettel. �gy teh�t az eszkatol�gia jelenti az "utols� dolgokat" (mint ahogy a g�r�g sz� t�ve sugalmazza) a kereszt�ny teol�gi�ban.

A j�v�t illet�en Istennek v�gs� cselekedet�re utalt, amir�l v�ltozatosan �gy lehet besz�lni: mint az Isten orsz�g�nak elj�vetele, vagy a messi�si id�szak, vagy az id�k v�ge j�vetele, vagy kereszt�ny k�r�kben Krisztus m�sodik elj�vetele. Ennek a bibliai eszkatol�gikus fogalomnak k�zpontis�ga az id�rendi j�v�je �s az isteni beavatkoz�s, amelyet a jelen �letform�t�l teljesen k�l�nb�z� orsz�g l�tez�se fog eredm�nyezni, egy olyan nagym�ret� v�ltoz�s, mint amelyikre �gy lehet utalni, mint a "vil�g v�g�re".

L�nyeges �rtelemben, a zsid� eszkatol�gi�k nem foglalj�k tipikusan magukba a "vil�g v�g�t", hogyha ezalatt a t�r-id� vil�gnak a v�g�t �rtj�k. Ahogyan valaki kiseg�t�en �gy h�vta "molekul�ris eszkatologia" - az anyagi vil�g elt�n�se - nem r�sze a v�rakoz�snak. Zsid� (�s �skereszt�ny) eszkatol�gi�k �ltal�nosan elk�pzelnek, l�tnak egy folytat�lagos f�ldet; a messi�si id�ben Jeruzs�lem vil�ga, a bankettek tov�bbra is nagyon j�l folytat�dhatnak.

De az �let felt�telei l�that� �s k�zzelfoghat� m�don annyira k�l�nb�zn�nek, bele�rtve azokat a fajta v�ltoz�sokat is, amelyek nem val�s�that�k meg egyszer� emberi cselekedetek �ltal, hogy valaki helyesen besz�lhet a jelen kor/rend/vil�g v�g�r�l �s az �j kor/rend/vil�g elj�vetel�r�l, melyet Isten hoz l�tre.

Az eszkatol�gi�nak ez a keskeny �s pontos haszn�lata folytat�dott a bibliai tudom�nyban m�g ennek a sz�zadnak a kezdeti tizedeiben is. A kifejez�s ezt jelentette Johannes Weissnek �s Albert Schweitzernek, �s azoknak a tizenkilencedik sz�zadi tud�soknak, akikr�l Schweitzer tud�s�tott. �gy teh�t, amikor Weiss �s Schweitzer azt mondta, hogy J�zus �zenet�t, tev�kenys�g�t �s �nmag�r�l val� felfog�s�t ez a k�zelben bek�vetkez� eszkatol�gia uralta, azt �rtelmezt�k, hogy J�zus hamarosan v�rta az ilyenfajta term�szetfeletti vil�g-v�ltoz�s bek�vetkez�s�t.

Az�ta, az eszkatol�gia sz� sz�lesebb �rtelmez�st kapott. Ez a kisz�lesed�s k�l�nf�le k�ppen, m�don �s �ton t�rt�nt meg, Rudolf Bultmann �s C.H.Dodd munk�in kereszt�l, tal�n �k a legjelent�sebb N�met �s Angol �jsz�vets�gi tud�sok e sz�zad els� negyed�ben. Bultmann elfogadta azt az ig�nyt, hogy a k�zelg� eszkatol�gia J�zus �zenet�nek k�zponti r�sze volt; �gy folytat�ja volt



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: J�zus tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.20 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|