Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 28, 2006 07:35 CDT

Egy az Isten

Hittani �s t�rt�neti �ttekint�

Szerz�: . 4197 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak




EGY AZ ISTEN

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z
2005. BUDAPEST

TARTALOMJEGYZ�K:


1.
Szerkeszt�i el�sz� - R�zm�ny Csaba p�sp�k

2. Hitelvek �s eszmerendszer - Czire Szabolcs teol�giai tan�r

3. Unit�rius Egyh�zt�rt�neti �ttekint� - Dr.Erd� J�nos: �tmutat� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l

4. Az Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n - Kelemen Mikl�s lelk�sz

5. A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z szertart�srendje

6. A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z Vezet�s�ge 1902-2004-k�z�tt

T�bl�zat – P�sp�k�k �s f�gondnokok n�vsora /�ssze�ll�totta: L�ta S�ndor lelk�sz/

7. Unit�rius vall�s P�llasz lexikon 1893-1896

8. Unit�rius vall�s Nagy Magyar Lexikon 1995-2004

9. Heltai G�sp�r Unit�rius K�nyvesbolt

10. Unit�rius K�nyvt�r-lev�lt�r

11. EGYH�ZK�ZS�GEK

- Budapesti Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Bart�k B�la Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Pestszentl�rinci Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- F�zesgyarmati Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Gy�ri Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- H�dmez�v�s�rhelyi Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Kocsordi Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Debreceni Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Dun�nt�li Unit�rius Sz�rv�nyegyh�zk�zs�g

- Duna-Tiszak�zi Unit�rius Sz�rv�nyegyh�zk�zs�g

- Miskolci Unit�rius Egyh�zk�zs�g

- Beregi Unit�rius Sz�rv�ny



SZERKESZT�I AJ�NL�S

Vallani szeretn�k, szem�lyesen, emberien.

Naponta tal�lkozom olyan emberekkel, akik eg�sz �let�kkel benne vannak a t�rsadalom l�ktet�s�ben, mindenre odafigyelnek, minden �rdekli �ket, s ha v�letlen�l a besz�lget�s a vall�sra terel�dik, kider�l, hogy soha nem hallottak a Reform�ci� „term�szetes k�vetkezm�nye” – k�nt, sz�letett egyetlen magyar alap�t�s� vall�sr�l, az Unit�rius vall�sr�l, melynek m�g ma is ,n�gy �s f�l �vsz�zad, t�vlat�b�l, egyetlen c�lja, hogy helyre �ll�tsa a tiszta j�zusi kereszt�nys�get.

Unit�rius vall�sunk megsz�let�se, k�t hatalmas szellemis�g, t�k�letes �sszefon�d�s�nak k�sz�nhet�, m�gpedig teljesen demokratikusan, az �llami �s egyh�zi er�k�, melyek k�z�l az els�t J�nos Zsigmond, Erd�ly els� felvil�gosult fejedelme, a m�sikat D�vid Ferenc az Erd�lyi reform�ci� legkimagasl�bb egy�nis�ge, a magyar evang�likus, reform�tus �s unit�rius Egyh�zak els� p�sp�ke k�pviselte.

�k voltak, akik vall�sunknak egy olyan megbonthatatlan alapot k�sz�tettek, melyre, mint egy „Er�s v�r” – �p�lt fel az unit�rius vall�s �s egyh�z, �s amelyet sem a 300 �ven �t tart� �ld�ztet�s, ellenreform�ci�, rekatoliz�ci�, �s a jelenkori agyonhallgat�s sem tudott, kikezdeni, eln�m�tani.

Igaz, hogy ma is �rezz�k kirekeszt�s�nket, az un. t�rt�nelmi egyh�zak sor�b�l, 450 �ves m�ltunk ellen�re, �s az is igaz, hogy m�s egyh�zakkal ellent�tben, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek 15 �v eltelt�vel egyik l�tfontoss�g� ingatlan�t, a misszi�s h�zunkat t�rsas h�zz� alak�tott�k, a m�siknak csup�n 51%-�t birtokoljuk. Mindennek ellen�re hit�nk nem lankad, hanem Egy Isten�nkbe, �s J�zus evang�lium�ba vetett m�lys�ges hittel, im�ds�gos �rz�ssel munk�lkodunk, hogy szer�ny eszk�zeink �s lehet�s�geink ellen�re, minden kereszt�ny embert lelki gondoz�sban r�szes�tve Istenk�zelbe juttassunk!

Jelen kiadv�nyunknak teh�t az a c�lja, hogy azok, akik hallanak r�lunk, �s megismerni szeretn�k vall�sunkat, lehet�s�get kapjanak, hogy a Magyarorsz�gon m�r a XVI-ik sz�zadban, a reform�ci� kor�ban Erd�lyb�l �tterjedt, azt�n gyorsan a keleti v�gekig visszaszor�tott, unit�rius vall�st megismerhess�k, a maga t�rt�nelm�vel, hit �s eszmerendszer�vel, szertart�srendj�vel, valamint t�j�koztat�st kapjanak a Magyarorsz�g ter�let�n m�k�d� egyh�zk�zs�geinkr�l �s a jelenben szolg�l� lelk�szekr�l.

„Kicsi egyh�z vagyunk, maroknyi n�p. A j�v� nagy feladataival szemben �llva megrend�lt benn�nk sokszor az �nbizalom, az �n�rt�ktudat. Feladat-�ri�sokkal tele a j�v�. Istenem vajon meg tudunk-e birk�zni vel�k? E t�p� k�rd�sekre nem lehet m�s a v�laszunk, mint a M�zes�: ne f�ljetek, az �r vel�nk. A j�v� nem azt k�rdezi t�l�nk, hogy h�nyan vagyunk, hanem azt, hogy milyen fajs�ly� eszm�ket k�pviseltek, �s mekkora a hitetek? - �s, hogy mit hoztatok magatokkal n�gy �s f�l �vsz�zadon �t a jelenbe?

Mi unit�riusok, hoztuk magunkkal az Egy Istenbe vetett hit�nket, mely eredeti sz�n a vall�sok t�rt�net�ben. Hoztuk az ember-J�zus �sfogalm�t, akit nem im�dni, hanem k�vetni kell. Hoztuk az emberbe vetett hit�nket, ezt a saj�tosan unit�rius humanizmust, az els�, vall�sos talajb�l kin�tt humanizmust Eur�p�ban. Hoztuk a kinyilatkoztat�s egyetemess�g�nek �s folytonoss�g�nak a gondolat�t. Hoztuk az �sz szerep�t �s jog�t az eszm�lked�sben. Hoztuk a vil�g egys�g�nek �s egyl�nyeg�s�g�-nek a hit�t. Hoztuk a t�lvil�gis�g hely�be az evil�gis�got. Nem a s�ron t�li min�s�t�s az els�dleges – nem att�l f�gg ez, hanem ett�l az! Hoztuk az emberrel szemben t�masztott ig�nyess�g�nket.

Hoztuk tov�bb� a soha meg nem sz�n� �j�t�s t�rv�ny�t, a fejl�d�s eszm�j�t; a g�pies �dv�z�l�s hely�be az �dv�z�t� j�tett �rt�k�t. �s v�g�l hoztuk a l�telm�leti (ontol�giai) kereszt�nys�g fogalma mell�, az �rt�kkereszt�nys�g fogalm�t”! (Gell�rd Imre)

Hiszem �s meg vagyok gy�z�dve, hogy azok a nagy emberek, akik �nk�ntesen lettek unit�riusok, mint: Orb�n Bal�zs, vagy Bart�k B�la, a fentiek ismeret�ben tett�k.

�s v�g�l egy r�vid id�zet, J�kai M�r: Egy az Isten c. k�nyv�b�l:

„Az �n templomom (term�szetesen az unit�rius templomr�l van sz�) nem �tj�r�h�z egym�ssal tal�lkozni v�gy� szerelmesek sz�m�ra. Az �n ekl�zsi�m nem azilum m�s vall�s el�t�ltjeinek, kik oda b�r�ik el�l menek�lnek. Az �n templomom torny�n a g�mb nem azt hirdeti, hogy „Jertek ide! Itt szabadabb az erk�lcs, k�nnyebb az �let, itt nem kell keresztet viselni.” Neked el�bb meg kell szeretned azt az Istent, akit �n k�vetek.

- S hogyan ismerem meg �t?

- Azokb�l az emberekb�l, akik az � h�vei. Nem az ig�kb�l, nem a szent k�nyvekb�l, hanem a tettekb�l: az emberek �let�b�l. Majd ha megtudod, hogy mit tesznek azok, akik nem halasztj�k az Istennel �s emberekkel val� kib�k�l�st a m�svil�gra, hanem cselekszik azt itt ezen a f�ld�n, akik elkezdik a szentek orsz�g�t �p�teni m�r itt a nap alatt, akik megmutatj�k, hogyan kell embernek az embert elt�rni, igazs�gosnak lenni, b�ntalmakat megbocs�tani, dolgozni f�ld f�l�tt �s f�ld alatt, h�s�g�rt h�s�ggel fizetni, szenved�kkel j�t tenni, m�velni a lelket a tud�s �ltal; s mindezek�rt nem z�gol�dni, hanem �r�lni az �letnek �s mindannak, ami benne van; �r�lni a munk�nak, a h�s�gnek, a megbocs�t�snak, a j�ltev�snek, a tanul�snak, s mindezek�rt �ldani azt az egy Istent, aki mindezt nem csap�sul m�rte re�nk az eredend� b�n�rt, hanem saj�t lelk�t lehelte bel�nk , hogy legy�nk „boldog emberek” abban, amiben � „boldog Isten”! Akkor szeretni fogod az �n aty�mfiait; akkor szeretni fogod azt az egy Istent, aki a b�ke Istene…

- Sz�lj, mind ilyenek a te aty�dfiai, mint te vagy?

- Mind jobbak �k n�lamn�l egyt�l egyig.

- Akkor m�r szeretem �ket.

S most azt�n s�ghatta a n�: „Ed io sono la beata.”

***

Aj�nlom teh�t e kis k�nyvet mindazoknak, akik megismerni szeretn�k a tolerancia �s a t�relem vall�s�t, akik v�gynak az Isteni tisztas�gra, nyugalomra, egyszer�s�gre �s nem utols� sorban er�s hitre �s b�kess�gre!

Budapest, 2004. december 4.

R�zm�ny Csaba

p�sp�k





HITELVEK �S ESZMERENDSZER (Czire Szabolcs, teol�giai el�ad� tan�r)

Bevezet� k�rd�sek

• Mi�rt olvassam el?

– Az�rt, hogy megismerd az egyik legegyszer�bb �s emiatt a legnehezebb vall�st: az unit�rius vall�st.

• Meg akar t�r�teni?

– Nem.

• Nem �rtem, ez id�ig mindenik meg akart... (?)

– Az unit�rius vall�s 430 �vvel ezel�tti sz�let�s�t egy igen f�nyes csillag adta h�r�l: a lelkiismeret- �s vall�sszabads�g t�rv�ny�nek a vil�gon el�sz�r t�rt�n� kihirdet�se 1568-ban, a tordai orsz�ggy�l�sen. E t�rv�ny el�k�sz�t�je �s szorgalmaz�ja D�vid Ferenc volt, az egyh�z megalap�t�ja. S b�r az unit�rius vall�s az id�t�l bevett vall�ss� v�lt, t�rt�nelme sor�n csaknem mindv�gig kegyetlen �ld�z�st kellett elszenvednie. De az �ld�z�sek ellen�re is mindv�gig k�vetkezetesen kitartott a lelkiismeret �s a hit szabads�g�nak eszm�je mellet. T�r�t�s helyett azt valljuk, hogy minden lelkileg, szellemileg feln�tt ember saj�tja, s�t k�teless�ge, hogy vall�s�t �ntudatosan v�lassza �s �lje meg.

• E t�r�t�smentes t�relem nem vezet l�tsz�mcs�kken�shez?

– Sosem volt c�lja az unit�rius egyh�znak, hogy vil�gi hatalmat kov�csoljon mag�nak. Mi m�shoz kellene a t�meg? A min�s�g �s a mennyis�g ritk�n j�r egy�tt, k�l�n�sen a vall�s vil�g�ban. N�lunk azonban sajnos m�g nem �rett meg az id� arra, hogy az emberek �ntudatosan v�lassz�k meg vall�sukat, alak�ts�k ki hit�ket. Ezt az �retlens�get jelzi azoknak a nagy sz�ma, akik b�r r�g nem �rtenek egyet vall�suk tanaival, megnyilv�nul�saival, m�gis megmaradnak benne, mert, ahogy mondj�k, “abban sz�lettem, abban is kell meghalnom”.

• Mi (volt) az �ld�z�s oka?

– Az unit�rius vall�s m�ss�ga. E vall�s a kereszt�nys�g reform�ci� kor�ban t�rt�nt meg�jul�s�nak az eredm�nye. Ez�rt a katolikus egyh�z ellenreform�ci�s t�rekv�sei �t is s�jtott�k. De legal�bb olyan kegyetlen�l �ld�zte �s t�rekedett megsemmis�t�s�re a m�ltban az �pp hatalmon lev� m�s protest�ns egyh�z �s uralkod� is.

• Az unit�riusok m�gis protest�nsok?

– T�rt�neti eredet�nket �s eszmei gy�kereinket tekintve, egy�rtelm�en protest�ns egyh�znak valljuk magunkat, hisz a reform�ci� �ltal kitermelt protest�ns meg�jul�si folyamat sz�ks�ges �s logikus k�vetkezm�nyek�nt sz�letett ez a vall�s J�zus tanainak legk�vetkezetesebb �rv�nyes�t�se �ltal. A radik�lis reform�ci� eredm�nye.

• Radik�lis reform�ci�... ?!

– A 16. sz�zadra a katolikus egyh�z olyan fok� megroml�sa k�vetkezett be, ami maga ut�n vonta a meg�jul�s sz�ks�gess�g�t. E meg�jul�s mint�j�t a reform�ci� vez�regy�nis�gei, majd l�trej�tt egyh�zai az �skereszt�ny egyh�z hit�ben, vall�sos �let�ben, egyh�zszervezet�ben tal�lt�k meg. Ezeknek az �skereszt�ny gy�lekezeteknek a t�bbs�ge azonban P�l apostolnak a hat�s�ra form�l�dott, aki k�zvetlen�l nem ismerte sem J�zust, sem az � tan�t�s�t (az evang�liumok is csak k�s�bb �r�dnak), s azokat ut�lag saj�t elk�pzel�sei szerint saj�tosan �rtelmezte.

D�vid Ferenc, az egyh�z megalap�t�ja, hat �vi k�lf�ldi tanulm�ny�tj�r�l hazat�rve katolikus pl�b�nos Kolozsv�ron, de csakhamar csatlakozik a reform�ci� els� �g�hoz, �s luther�nus p�sp�k (superintendens) lesz. Szenved�lyesen kutat, hitvit�zik, s a meg�jul�s �jabb l�pcs�j�re l�p: a helv�t reform�ci� hirdet�j�v�, majd p�sp�k�v� v�lik (reform�tus superintendens). Tekint�lye �ri�si, a fejedelem (J�nos Zsigmond) t�mogat�s�t teljes m�rt�kben �lvezi, de az igazs�g ir�nti tisztelete nem hagyja meg�llni: “Akiket Isten lelke megvil�gos�tott, nem szabad hallgatniuk, sem az igazs�got el nem rejthetik”. El�gtelennek �rzi a kereszt�nys�g meg�j�t�s�t, �s radik�lis l�p�st tesz: az �skereszt�nyen t�l a tiszta j�zusi kereszt�nys�get k�v�nja helyre�ll�tani. Elutas�t minden olyan dogm�t, tan�t�st, hagyom�nyt, amelyet J�zus nem tan�tott (Szenth�roms�g, csod�latos sz�zi sz�let�s, J�zus istens�ge, az ingyen kegyelem tana, eredend� b�n stb.), �s a lelkiismeret- �s vall�sszabads�gi t�rv�ny meghirdet�s�vel �letre h�vja az unit�rius vall�st, egyh�zat.

H�l�val gondolunk egyh�zalap�t� p�sp�k�nkre, D�vid Ferencre, mert amikor lehet�s�ge lett volna arra, hogy Erd�ly els� fejedelm�nek teljes t�mogat�s�val, a hatalom eszk�zeivel vall�s�t er�szakkal terjessze, nem tette: “Sehol sem tanuljuk Isten ig�j�b�l, hogy az Isten ig�j�t �s a vall�st t�zzel-vassal kell terjeszteni”; “Az Istennek �nmag�nak eleit�l fogva gondja volt �s lesz az � igazs�g�ra”. S mindezt akkor tan�tja, amikor Eur�pa test�t kereszt�l-kasul vall�sh�bor�k szaggatj�k, eg�t pedig a m�sk�nt gondolkod�k (eretnekek) m�gly�i festik v�r�sre.

• E d�vidferenci mindig-tov�bbl�pni-tud�s az unitarizmus l�nyege?

– Azt hiszem igen. Istent eg�szen sosem lehet el�rni. Egyet mindig kell m�g l�pni. Isten = �let. �let = v�ltoz�s. V�ltoz�s = vall�s. A vall�s teh�t: Isten �lland� tetten �r�se az itt �s most-ban.

• A vall�sok a kult�r�k sz�lem�nyei. Az unit�rius vall�s az erd�lyi lelk�let vall�sa?

– Tudom�sunk szerint ez az eszme egyh�zz� el�sz�r Erd�lyben szervez�d�tt, s mint (az egyetlen) magyar alap�t�s� vall�s, tagadhatatlanul er�s nemzeti von�sokat is hordoz mag�ban. Erd�lyi v�ltozata a sz�kely lelk�let saj�tos megnyilv�nul�sa. Az unit�rius eszme azonban minden t�r�t�s n�lk�l a vil�g legt�volabbi helyein felbukkant. A bel�le sug�rz� erk�lcsi/etikai magatart�s, �letst�lus el�g rugalmas ahhoz, hogy minden kult�r�ban otthonra tal�ljon, s minden nemzet �s minden hitvall�s� n�p fiaiban �s le�nyaiban az igaz emberit megsz�l�tva az istenit hozza felsz�nre.

• N�ha hallani, hogy az unit�riusok nem kereszt�nyek... (?)

– A v�d egyfel�l rosszindulatb�l t�pl�lkozik, m�sfel�l tudatlans�gb�l. De az unit�riusok k�l�nb�znek a legt�bb magukat kereszt�nynek nevez�t�l abban, hogy a J�zus tan�t�sa szellem�nek val� engedelmess�get sokkal fontosabbnak tartj�k, mint egy k�s�bb meg�llap�tott, egyed�l �dv�z�t�nek kiki�ltott hitet az � term�szet�r�l vagy egy bizonyos egyh�z tant�tel�r�l. Ne feledj�k el, hogy az ut�bbiak alapj�n J�zus is eretneknek bizonyulna! V�glegesen tiszt�zni kellene, hogy a 4. sz�zadt�l fokozatosan kialakul� egyh�zi dogm�k elfogad�it, vagy J�zus k�vet�it jel�li-e a kereszt�ny megnevez�s. Mi Istenhez J�zus p�ld�j�nak saj�t �let�nkbeni megval�s�t�s�val t�reksz�nk eljutni, azaz J�zus k�vet�i vagyunk. Amennyiben a kereszt�ny J�zus-k�vet�t jelent, az unit�riusok kereszt�nyek.

Az unitarizmus kereszt�nys�gen bel�li helyzete igen eml�keztet a buddhizmuson bel�l kialakult helyzetre, ahol a vall�salap�t� eredeti eszm�it �s tanait k�vetkezetesen csak egy par�nyi kisebbs�g �rizte meg. Mindk�t esetben a t�bbs�g az alap�t�b�l istent csin�lt, �s ez�ltal a transzcendent�lis, dogmatiz�l� spekul�ci� v�get nem �r� �tj�ra l�pett.

Az unit�rius kereszt�nys�g �nmegjel�l�s e m�ss�got (nem a P�li, hanem a j�zusi eredetet) hivatott kifejezni.

• Pontosabban mit?

– Hadd mes�ljek el egy t�rt�netet, amely tal�n a leg�rthet�bben fejezi ki a l�nyeget. Jellemz� m�don, egy olyan jezsuita �rja le k�nyv�ben, aki Indi�ban sz�letett s t�bbnyire ott is tev�kenykedett, �gy nemcsak a bel�l �l�k elfogults�g�val, hanem a k�ls�k objekt�vebb l�t�s�val is szeml�lni tudta a kereszt�nys�get.

A t�rt�net �gy hangzik:

“Sok �vi munka ut�n a feltal�l� felfedezte a t�zgy�jt�s titk�t. Szersz�mait elvitte a h�val bor�tott �szaki ter�letekre, s megtan�tott egy ottani t�rzset a t�zgy�jt�sra �s annak el�nyeire. Azok azt�n annyira meg�r�ltek ennek az �jdons�gnak, hogy m�g csak esz�kbe sem jutott, hogy k�sz�netet mondjanak a feltal�l�nak, aki egy nap sz�p csendesen tov�bb�llt. Azok k�z�l a nagy jellemek k�z�l val� volt, aki nem v�gyott tiszteletre vagy h�rn�vre; el�g volt neki az az �r�m, hogy tudta, valaki haszn�t vette tal�lm�ny�nak.

A k�vetkez� t�rzs lak�i, akikhez ment, �ppoly lelkesed�ssel tanultak, mint az el�z��. De a helyi papok, f�lt�kenys�g�kben az idegen n�pszer�s�g�re, meg�lett�k �t. Hogy a b�nt�nynek m�g a gyan�j�t is eloszlass�k, a Nagy Felfedez�nek a k�p�t a templom f�olt�r�ra helyezt�k, valamint k�l�n liturgi�t terveztek nev�nek tisztelet�re �s eml�k�nek �letben tart�s�ra. A lehet� legnagyobb gonddal �gyeltek arra, hogy a szertart�s legkisebb r�sze se v�ltozzon, vagy maradjon el. A t�zgy�jt� szersz�mokat ereklyek�nt egy �kszeres l�dik�ba helyezt�k, �s azt tartott�k, hogy gy�gyul�st hoznak annak, aki hittel teszi r�juk kez�t.

A f�pap maga v�llalta, hogy �sszeszedje �s meg�rja a Felfedez� �let�t. Ez azt�n szent k�nyvv� v�lt, amiben a Felfedez� szeret� kedvess�g�t k�vetend� p�ldak�nt aj�nlott�k, csod�latos tetteit dics��tett�k, emberfeletti term�szet�t pedig hitt�tell� emelt�k. A papok gondoskodtak arr�l, hogy a K�nyvet a j�v� nemzed�kei is megismerj�k, mik�zben tekint�llyel magyar�zt�k szavait, szents�ges �let�nek �s hal�l�nak jelent�s�g�t. �s k�ny�rtelen�l hal�llal b�ntett�k, vagy kik�z�s�tett�k azokat, akik elt�rtek tan�t�sukt�l. S minthogy ezzel a vall�sos tev�kenys�ggel voltak elfoglalva, a n�p k�zben teljesen elfelejtette a t�zgy�jt�s m�dj�t.” (Anthony de Mello: Sz�rnyal�s)

Az unit�rius kereszt�nys�g azt szorgalmazza, hogy mindannyian, egy�nileg fedezz�k fel a t�zgy�jt�s titk�t, legy�nk felfedez�i mindannak, amit Isten bel�nk elhelyezett (v�gs� soron Isten felfedez�i), vall�soss�gunk semmik�ppen ne mer�lj�n ki a/egy Felfedez� im�d�s�ban.

• Honnan ered az unit�rius elnevez�s?

– A latin unus (est Deus) – Egy (az Isten) – sz�b�l k�pzett nevet sz�zadokkal ezel�tt felt�telezhet�en g�nyol�d� �rz�lettel adt�k az ellenfelek. A n�v azonban tartalmilag annyira kifejez�, hogy az unit�riusok m�r a legkor�bbi id�szakban azonosultak vele.

• Mire vonatkozik ez az egys�g ?

– Mindenekel�tt Istenre. De Istenen kereszt�l mindenre: a vil�gra, az emberre, a t�rv�nyre, a k�z�s c�lra. Az ember eset�ben ez els�sorban azonos �rt�kadotts�got, minden emberre egys�gesen �rv�nyes jogi �s etikai k�teless�g elismer�s�t jelenti.

• Mi az egys�g felt�tele?

– A k�l�nb�z�k zavartalan egym�smellettis�ge. Ezek k�z�sen alkotj�k az egys�get. Az unit�riusok az egys�g hirdet�s�vel egy�tt tisztelnek minden embert, minden kult�r�t �s vall�st, mert azok mindenike az isteni kijelent�s egy-egy t�red�k�t �rzi.

• E gondolkod�s szabadelv�s�get t�kr�z. Hogyan lehetne az unitarizmus szabadelv�s�g�t �sszefoglalni?

– �me egy t�red�kes �sszefoglal�s:

• Az egyetlen dogma, hogy nem l�tezik dogma. T�vesen ez�rt besz�lnek �gy valamely liber�lis vall�sr�l, mint vissz�j�ra ford�tott dogmatizmusr�l, amely csak azzal jellemezhet�, amit nem hisz.

• A jellem a vez�reszme, nem a hitvall�s. Van ugyan egy k�z�sen megfogalmazott hitvall�s, de minden h�v� maga alak�thatja hit�t. Ez�rt k�telez� a vall�si t�relem, a m�ss�g elfogad�sa.

• Az �rtelem �s a lelkiismeret felel�s szabads�ga fontosabb minden k�ls� tekint�lyn�l vagy hagyom�nyn�l. �gy lesz az a szem�lyes Isten szem�lyes megtapasztal�s�nak vall�sa.

• Az id�szer�s�g: az Evang�lium kijelent�seiben azt keress�k, ami a mai gondokat �rinti, mintsem a hagyom�nyokat. Ez az id�szer�s�g �lland� p�rbesz�dre k�telez a vil�ggal, az id�vel, a kult�r�val �s a tudom�nnyal. A tenger fel� haladva marad h� a foly� a forr�s�hoz (Garaudy), a vall�s pedig a vil�ggal, a civiliz�ci�val val� tal�lkoz�sban maradhat h� az Evang�liumhoz.

• M�g egy utols� k�rd�s a r�szletez�s el�tt: igazabb ez m�s vall�sn�l ?

– Nem. Nincs egyed�l igaz vall�s, mint ahogy a cs�csra sem egyetlen �sv�ny vezet fel. Az �sv�nyek j�rhat�s�ga, egyeness�ge k�z�tt azonban van n�mi k�l�nbs�g. A vall�sok eset�ben ezt k�vetelm�nyk�nt tal�n �gy lehetne megfogalmazni, hogy a vall�s legyen egyszer�, teh�t az Istenhez emelkedni v�gy� l�lek el� ne g�rd�tse az �tl�thatatlans�g, a teol�giai k�rm�nfonts�g akad�ly�t, a l�nyegest a l�nyegtelent�l j�l k�l�n�tse el, az �rt�kek vil�g�ban adjon hat�rozott eligaz�t�st, k�vet�inek adjon er�t �s bizalmat, der�t �s ne f�lelmet �bresszen benn�k, az emberi term�szetb�l azt hozza felsz�nre, ami benne a legjobb �s legnemesebb: az istenit. Mindezt a j� Istenhez val� hasonl�v� v�l�s v�gya mozgassa �s ne a b�ntet� Istent�l val� f�lelem. Az unit�rius kereszt�nys�g a fentieknek igyekszik megfelelni.


Tekint�ly

• Mi�rt kell e k�rd�ssel foglalkoznunk?

– Mert a vall�sok eset�ben ez kulcsk�rd�s, megk�zel�t�se legt�bbsz�r sz�nd�kosan mell�z�tt. Az unitarizmus meg�rt�s�nek tal�n a legjobb l�mp�sa. T�rt�nete le�rja a vall�s fejl�d�s�t. A fejl�d�s a kult�ra �s a tudom�ny vil�g�ban is az�rt val�sulhatott meg, mert a tud�sok a k�ls� tekint�ly helyett a tapasztalatot �s az �rtelmet fogadt�k el ir�ny�t�ul, �gy a vall�s vil�g�ban is a fejl�d�st a k�ls�r�l a bels� tekint�ly ir�ny�ba val� elmozdul�s jelzi.

• J�zus milyen tekint�lynek engedelmeskedett?

– J�zus kor�ban a T�rv�ny �s a Pr�f�t�k jelentett�k a legf�bb tekint�lyt. � az evang�lium k�vet�it felszabad�totta az evang�lium bet�inek tekint�lye al�l, �s helyette szellem�k bet�lt�s�t k�v�nta, amivel e k�ls� tekint�lyeket bels� tekint�lly� alak�totta. (Mt 5,17; 18,20) Istent �ll�tja a legf�bb tekint�ly hely�re, akit azonban nem valahol k�v�l, hanem bel�l, l�lekben kell im�dni. (Jn 4,24) Mindenkor Istennek �nmag�ban felismert akarat�ra hivatkozik, egyed�l annak akar megfelelni. A k�ls� �s bels� tekint�lynek engedelmesked�k k�zti k�l�nbs�get j�l szeml�lteti J�zus az irgalmas szamarit�nusr�l mondott p�ld�zat�ban. (Lk 10,25-37)

• A kereszt�nys�g...?

– Kialakul�s�t�l napjainkig olyan k�ls� tekint�lyeket szentes�tett, mint a Szent�r�s, egyh�z, paps�g (p�pas�g), hagyom�ny. A reform�ci� is a Bibli�t helyezte a tekint�ly f� forr�s�v�.

• E k�ls� tekint�ly szentes�t�se milyen k�vetkezm�nyekkel j�r(t)?

– A k�ls� tekint�ly b�rmilyen forr�sb�l sz�rmazott is, megk�t�tte az Istenorsz�ga igazs�g�t keres�k szellem�t, �s igazolta a k�nyszer alkalmaz�s�nak jogosults�g�t a vall�sban. Mindenekel�tt az emberekt�l engedelmess�get k�v�nt, �s csak m�sodsorban vall�soss�got. A hitet nem mint lelki �lm�nyt, hanem mint a dogm�k, a hitvall�sok �s az egyh�zi hatalom elfogad�s�t fogta fel. J�zus k�vet�se helyett Krisztus im�d�s�t k�vetelte, ett�l tette f�gg�v� az egyh�ztags�got �s �dv�z�l�st. �gy alakult �t a kereszt�nys�g dogmatikus tekint�lyvall�ss� �s egyh�zz�, aminek logikus k�vetkezm�nye volt a lelkiismereti �s vall�sszabads�g korl�toz�sa. Az �ltala igaznak nyilv�n�tott vall�st r�k�nyszer�tette az emberekre, annak b�r�l�it, illetve tagad�it mint eretnekeket �ld�zte �s b�ntette.

• Mit k�pvisel az unit�rius vall�s?

– A vall�s nem metafizikai dogm�k �s hitvall�sok elfogad�s�ban �ll, hanem a l�lek erk�lcsi �let�ben megnyilatkoz� vall�sos magatart�sban, �letvitelben. Ennek a bels� megismer�se �s a k�ls� kifejez�se benn�nk �s �ltalunk t�rt�nik. Az ember a maga k�pess�g�vel az egyed�li alkot� �s ellen�r is. A tekint�ly forr�sa �gy nem rajtunk k�v�l, hanem benn�nk van. Ez minden k�ls� tekint�lyn�l nagyobb �s parancsol�bb. (Dr. Erd� J�nos)

E bels� tekint�ly forr�sa tulajdonk�ppen Isten, aki az emberben az �rtelem megismer�, igazol� �s a lelkiismeret helyesl� tev�kenys�g�ben alak�tja ki a vall�s tartalm�t s annak k�ls� kifejez�s�t. �gy az �rtelem �s a lelkiismeret �rzi azokat az �sv�nyeket, amelyeken minden ember eljuthat Istenhez. A bels� tekint�ly �t�let�t mell�zni nemcsak gy�vas�g, hanem egyenesen �rul�s v�gs� tekint�ly�nk, Isten ellen.


�rtelem

• Az unitarizmust gyakran v�dolj�k t�lzott racionalizmussal?

– E v�d f�lre�rt�sb�l sz�rmazik, ami a k�vetkez�kb�l kider�l. Tan�t�sunk szerint az �rtelem nemcsak racion�lis tev�kenys�get jel�l, hanem a szellemi tev�kenys�g eg�sz�t jel�l� fogalom, amely mag�ba foglalja az intuit�v gondolkod�st, az eszt�tikai �s a tudom�nyos elk�pzel�st, az �rzelem magasabb szintj�t, valamint a vall�si �s erk�lcsi hitet. �gy mondhatta Boros Gy�rgy p�sp�k�nk, hogy “k�zelebbr�l ismerve, azt kell mondanunk, hogy az unit�rius nagy gondolkod�k ink�bb voltak misztikusok, mint racionalist�k... nem(csak) az �sz jog�t kerest�k, hanem a hit igazs�gait v�delmezt�k az elhom�lyos�t� dogm�k ellen, amelyek v�gs� soron racion�lis spekul�ci�k sz�lem�nyei”.

Az �rtelem “Isten l�nyeg�nek egy szikr�ja az emberben” (Channing), a l�lek megismer� k�pess�ge, az ember szellemis�g�nek mutat�ja �s felemelked�s�nek egyik t�nyez�je.

J�zus vall�sa megegyezett az �rtelemmel, az ember meg�rt�s�ben, felszabadul�s�ban �s k�teless�gei teljes�t�s�ben a gondolkod�s mozgat� er�t jelent. Eg�sz m�k�d�s�ben arra t�rekedett, hogy az embereket felszabad�tsa a k�ls� tekint�ly uralma al�l, �s gondolkod�suk szabads�g�t helyre�ll�tsa.

• A vall�sban az �rtelem� az utols� sz�?

– �rtelm�nknek mint bels� tekint�ly�nknek joga �s k�teless�ge, hogy kutassa a kijelent�st, vizsg�lja a vall�sos �lm�nyeinket, �s �rt�kelje a hitelveket, hogy azok �sszhangban vannak-e a tud�ssal, s ennek sor�n tiszt�tsa meg az id�k folyam�n r�rak�dott idegen elemekt�l. Nincs joga azonban elvetni vagy megtagadni a vall�s egyetlen hitelv�t vagy meg�llap�t�s�t sem, puszt�n azon az alapon, hogy az �szfeletti, s mint ilyen meghaladja az �rtelem megismer� k�pess�g�t. A hit meghaladhatja �s meg is kell, hogy haladja az �sszer�s�g hat�r�t, de sohasem lehet tud�sunkkal ellent�tes el�jel�, �rtelm�nknek ellentmond�. (Varga B�la)

• Mindez hogyan val�sulhat meg?

– Az �rtelem zavartalan m�k�d�s�nek felt�tele a szabads�g. Az unit�rius kereszt�nys�g biztos�tja az �rtelem teljes szabads�g�t, lehet�v� teszi, hogy az ember szabadon haszn�lja �rtelm�t a vall�s �s az erk�lcs igazs�gainak keres�s�ben. Az �rtelem elnyom�s�t vagy megtagad�s�t �nmagunk megtagad�s�nak tekintj�k, mely egyet jelent a benn�nk lev� vil�goss�g kitilt�s�val, v�ka al� rejt�s�vel.


A lelkiismeret

• Isten hangja benn�nk?

– Pontosan. De amit az emberek �ltal�ban lelkiismeretnek �reznek �s neveznek, az nem m�s, mint a t�rsadalmi norm�knak, erk�lcsi szab�lyoknak val� megfelel�s k�nyszer�rzete. Ez ama val�di bens� tudatoss�gnak, istenismeretnek legfeljebb az el�fut�ra, gyakran legnagyobb akad�lya.

Magunkban sokf�le hangot hallhatunk, Isten hangj�nak felismer�se gyakorlatot, �nismeretet ig�nyel. Ez�rt mondhatjuk, hogy Istent olyan m�rt�kben ismerj�k, amilyen m�rt�kben �nmagunkat megismerj�k.

• Miben seg�t ez a hang?

– Mindenben, ha figyelni tudunk r�. A j�ban t�mogat�s�val, biztat�s�val (benn�nk nyugalom, meleg�rzet �rad sz�t), a rosszban ellenkez�s�vel. Sz�ntelen�l m�rlegel� tev�kenys�g�vel pillanatnyi val�nkat az �r�kk�val� t�kr�ben �ll�tja el�nk. L�nyeg�ben sz�nd�kainkat �s erk�lcsi eszm�nyeinket �nb�r�lat form�j�ban hasonl�tja �ssze. Megvil�g�tja el�tt�nk a v�glegess�gi �rt�keket, �s az erk�lcsis�g k�vetelm�nyeit k�teless�gk�nt �ll�tja el�nk.

• A lelkiismeret minden emberben azonos?

– Az erk�lcsi t�rv�ny egyetemes, de az a lelkiismeretben mindenkor szem�lyes form�t kap.

• Teh�t nevelhet�?

– Igen. Az ember �lland� v�ltoz�s�val, fejl�d�s�vel egy�tt n�vekszik, teh�t a bels�, szellemi n�veked�s tulajdonk�ppen a lelkiismeret min�s�gi n�veked�s�t is jelenti. A kett� nem v�laszthat� el egym�st�l. �ppen ez�rt nevel�s�ben kiemelkednek a vall�si gyakorlatok, a rendszeres lelkiismeretvizsg�lat, az im�dkoz�s, az abszol�t �rt�kek gy�jt�se �s meg�l�si lehet�s�g�k keres�se, a j� gyakorl�sa, a pr�f�t�k, vall�salap�t�k �s kiemelked� szellemis�g� emberek �let�nek megismer�se �s hasonl�k.

• K�nyszer�thet�-e?

– “Nincs nagyobb esztelens�g, s�t lehetetlens�g, mint k�ls� er�vel k�nyszer�teni a lelkiismeretet s a lelket, aki felett hatalommal csak teremt�je b�r.” (D�vid Ferenc)

• Hogyan nyilv�nul meg az ember �let�ben a szabad lelkiismeret?

– Kett�s s�kon: egyik vonatkozik a szem�lyess� tett hitre, a m�sik az erk�lcs megval�s�t�s�ra. Korunk nagy trag�di�ja, hogy a tud�s elszakadt az �letvitelt�l, az erk�lcs a gyakorlatt�l. A szabad lelkiismeret �ltal kialak�tott hit az auton�m (�nt�rv�ny�) erk�lcsi felel�ss�g �rzet�t is l�trehozza. Unit�rius eszm�ny a hit �s cselekedet, a tud�s �s �letvitel egys�ge.


Isten

• Ki Isten?

– Isten a vil�g szellemi l�nyege.

Kereszt�nyibben: Isten szem�lyes l�tez� val�s�g.

• Mi az Isten n�v?

– Az Isten n�v – mint vall�si szimb�lum – k�z�s �rt�keinket �s vall�sos �let�nk c�ljait egyes�t� fogalom.

• H�ny Isten van?

– Egy, aki sz�mtalan szinten �s form�ban nyilv�nul meg. Egys�g�t tan�tja a Biblia is, de az �rtelem �s a vall�sos tapasztal�s is ezt igazolja.

• Bizony�that�-e Isten l�tez�se?

– Nem, de nem is sz�ks�ges. Aki nem hisz Istenben, azt �gysem gy�zn�k meg az �sz�rvek. Neml�te sem bizony�that�. Isten l�nyeg�hez tartozik ez a bizony�that�s�g-f�l�ttis�g.

• Milyen Isten?

– Minden vall�s megpr�b�lja megfogalmazni Isten tulajdons�gait, jellemz�it. Ezek emberi kateg�ri�k, de emberk�nt csak ezekkel �rhatjuk k�r�l azt, akir�l hiteles ismerettel csak a bels� megtapasztal�s ut�n rendelkezhet�nk. �me n�h�ny meg�llap�t�s, amely J�zus tan�t�s�b�l lesz�rhet�:

• Isten l�tez�se �nmag�b�l ered, �nmag�nak az oka �s a c�lja;

• Isten szellemi, lelki val�s�g, nem anyagi (Jn 4,24). Ez�rt l�thatatlan �s ki�br�zolhatatlan, t�k�letes, szent, �ntudatos, �l� szem�ly;

• Isten szeretet (1Jn 4,16);

• Isten Atya, ez�rt minden ember egym�snak testv�re.

• Besz�lj r�la!

– Isten a gondolat �s a szeretet tengere, Aki �gy foglal mag�ba minket, mint a tenger a hull�mait. � nem a vil�gon k�v�l�ll� uralkod�, nem elm�let, sz�raz dogma, hanem �l� val�s�g. Az isteni szellem jelenval�s�g�t tapasztaljuk minden�tt, a term�szetben, a t�rt�nelemben, a gondolatban. Isten testet �lt benn�nk. Ez�rt mi “benne �l�nk, mozgunk �s vagyunk”. (ApCsel 17,28) Minden az isteni szellem kifejez�d�se, s �gy a fizikai t�rv�nyeknek is erk�lcsi �rt�ke van (Emerson). Isten nemcsak a m�ltban jelentette ki mag�t, hanem � ma is sz�l hozz�nk, aktivit�sa egy pillanatra sem sz�nik meg.

�ppen ez�rt helyesebb, ha nem azt mondjuk, hogy Isten van, hanem ink�bb valamely aktivit�st kifejez� ig�t kell haszn�lnunk: pl. Isten t�rt�nik, Isten teremt(�dik)...

• Isten aktivit�sa miben nyilv�nul meg?

– A teremt�sben, gondvisel�sben, a mindens�get megt�lt� szentlelk�ben. Hit�nk szerint ezek felt�telezik egym�st. Isten teremtett minden l�tez�t, de teremt�se ink�bb tekinthet� egy �traind�t�snak, kezdetnek, mintsem meg�rkez�snek, befejezetts�gnek. Isten nem egyszerre, nem k�sznek, t�k�letesnek teremtette a vil�got, hanem fejl�d�k�pesnek, s �gy az gondvisel�se (lelki jelenl�te) mellett sz�ntelen t�k�letesed�sre hivatott.

• Mi a gondvisel�s?

– Istennek azt a szeretetteljes t�r�d�s�t, gondoskod�s�t �rtj�k ezen, amellyel az �lland� fejl�d�sben lev� vil�g �sszhangos m�k�d�s�t fenntartja. Isten nem hagyta mag�ra a megteremtett vil�got, hanem sz�ntelen�l gondoskodik r�la. A gondvisel�s tulajdonk�ppen Isten jelenbeli teremt� munk�j�nak a megnevez�se.

• Mire visel gondot Isten?

– Mindenre �s mindenkire. A legpar�nyibb teremtm�nyt�l a leg�rt�kesebbig, hisz Isten gondvisel�se egyetemes �s egy�ni egyszerre.

• Megsz�nhet-e Isten gondvisel�se ir�ntunk?

– J�llehet az ember �gy �rzi, hogy Isten n�mely pillanatban k�zelebb van hozz�, m�skor meg elviselhetetlen�l t�vol, m�gis fel kell adnunk a vall�sok k�l�n�s gondoskod�sr�l sz�l� gondolat�t. Isten nincs k�zelebb hozz�m az �r�mben, mint a s�t�ts�gben... Isten mindenkor t�k�letesen gondot visel minden teremtm�ny�re. Nincs arra sz�ks�g, hogy ir�ny�tsuk, mik�ppen b�njon vel�nk. Csak arra a tud�sra van sz�ks�g�nk, hogy mik�ppen �lj�nk az �r�kk�val� er�vel, hogyan hangoljuk r� arra �nmagunkat.

• Mi a mi feladatunk?

– A teremtett vil�gban mindennek megvan a maga szerepe, c�lja �s hivat�sa. Ez fokozottan �rv�nyes az emberre. Az ember hivat�sa, hogy a vil�g t�k�letesed�s�ben, fejl�d�s�ben akt�v szerepet v�llaljon, Isten munkat�rs�v� nemesedj�k. Ez�rt el�t�l�nk minden olyan megnyilv�nul�st, amely a vil�g, az �let rombol�s�t, puszt�t�s�t eredm�nyezi.

Ha b�rmely vall�s �letellenes, akkor elker�lhetetlen�l �letellenes az �ltala hirdetett isten is.

• Ha Isten mindenre gondot visel, az ember munk�j�ra nincs sz�ks�g?!

– A munka az ember emberr� v�l�s�nak eszk�ze, amellyel r�szt vehet a vil�got sz�ntelen�l teremt�, t�k�letes�t� isteni aktivit�sban.

Isten gondvisel�se nem helyettes�ti az ember �ngondoskod�s�t. Mi t�bb, Isten azzal az ember szabads�g�t biztos�tja, amelyet J�zus is kihangs�lyozott: “Az �n Aty�m mind ez ideig munk�lkodik, �s �n is munk�lkodom”. (Jn 5,17) Ebben a meggy�z�d�sben nyer �rtelmet az �si n�pi �letb�lcsess�g is: seg�ts magadon s az Isten is megseg�t.

• Val�ban a szenved�s helye ez a vil�g, ahogy azt sokan gondolj�k?

– Mivel a vil�g az Istent�l sz�rmazik, a j�s�g jegyeit hordozza mag�n. �gy az hivat�sunk meg�l�s�nek �ldott helye, �s nem b�ntet�s�nk lerov�s�nak sz�ntere.

• Mi�rt van m�gis a rossz, a szenved�s?

– Gyakran k�rdezz�k, hogy ha Isten j�, mi�rt engedi meg a rosszat, mi�rt nem sz�nteti meg a szenved�st? Meggy�z�d�s�nk, hogy nem Isten adja a rosszat, a szenved�st gyermek�nek, az embernek. Azoknak �rzete sokkal ink�bb helytelen �letvitel�nk, t�ves szabad akarati v�laszt�sunk eredm�nye, valamint a n�veked�s, a fejl�d�s velej�r�ja.

�ppen ez�rt, ha a vil�g rosszas�g�t meg akarjuk v�ltoztatni, mindenekel�tt saj�t magunkat kell megv�ltoztatnunk, s a vil�gban egyszerre mindennek helye �s �rtelme lesz, megsz�nik a rossz.

• Teh�t nem a belet�r�d�s az, amit tenn�nk kell?

– Nem, fokozott tudatoss�gra kell t�rekedn�nk. Minden pillanatban – s �gy a megpr�b�l� �lethelyzetekben is – unit�rius szellemis�g szerint arra kell figyel�nk, hogy mik�nt van vel�nk Isten! �t�lj�k, hogy a neh�z helyzetekben is vel�nk van, hisz megsokszorozza lelki er�nket, n�veli t�relm�nket, kitart�sunkat, seg�t� t�rsakat rendel mell�nk, s �gy szeretettel �vez, valamint n�veli tud�sv�gyunkat, hogy felsz�molhassuk a szenved�s forr�s�t.

• Istennel val� kapcsolatunknak milyen form�i vannak?

– Istennel val� kapcsolatunk form�k felett �ll, � mindig vel�nk van �gy, ahogy nappal a f�ny, �jszaka a s�t�ts�g.

Ha m�gis r�szletez�sre t�reksz�nk, azt mondhatjuk, hogy �t a gondolat �s �rz�s szintj�n tetten �rhetj�k az �rtelemben �s a lelkiismeretben – bels� tekint�ly�nk k�t forr�s�ban – �rv�nyre jut� isteni kijelent�sben. A szavak szintj�n Istennel az im�dkoz�s k�thet �ssze.

• Mit kell �rteni az isteni kijelent�sen?

– Isten sz�ntelen teremt�/gondvisel� tev�kenys�g�nek azt a megnyilv�nul�s�t, amely �ltal egyre jobban megismerteti mag�t az emberrel, s ez�ltal az ember t�k�letesed�s�t seg�ti. A kijelent�st az ember vall�si �lm�ny form�j�ban �li �t.

• Egyed�l Krisztusban jelentette ki mag�t Isten?

– Akik azt �ll�tj�k, hogy J�zusban Isten a maga teljess�g�ben megjelent a f�ld�n, s hogy J�zus Istennek egyetlen fia, mag�t Istent szor�tj�k korl�tok k�z�. Ez nem �ll�t�sa, hanem tagad�sa Isten gondvisel� atyas�g�nak. E szerint a “Mi Aty�nk” megsz�l�t�s csup�n t�nyleges tartalom n�lk�li �res sz�. Csak egyetlen pont (J�zus) volna, ahol Isten tal�lkozik �s �rintkezik az emberrel?

• Mit tan�tanak h�t az unit�riusok a kijelent�sr�l?

– Isten minden pillanatban �s minden gyermeke sz�m�ra sz�ntelen�l kijelenti mag�t. Az ember azonban a vall�serk�lcsi igazs�gokat csak fokozatosan, az alacsonyabb fokr�l a magasabb fele haladva tudja felfogni. �gy azt mondhatjuk, hogy Isten kijelent�seiben nem k�sz igazs�gokat k�z�l, hanem olyanokat, amelyek az ember bels� n�veked�s�nek, �nmegval�s�t�s�nak ar�ny�ban tudatosulnak. Az isteni igazs�gok felismer�se t�rt�nhet k�zvetlen�l a szentl�lek munk�ja �ltal �s k�zvetetten a Szent�r�s(ok), a term�szet, a t�rt�nelem, a m�v�szi alkot�sok �ltal.

• Mi a szentl�lek?

– Istennek azon tev�kenys�g�t jel�lj�k e fogalommal, amikor teremtm�nyeivel k�zvetlen kapcsolatot teremt. “A szentl�lek Istennek re�nk hat�, benn�nk m�k�d�, minket felemel� �s hat�saiban megszentel� ereje.” (Varga B�la)

• Ki lehet r�szese?

– Mindenki, hisz Isten tev�kenys�ge (= szentl�lek) �lland�, egyetemes. Teh�t b�rhol, b�rmikor, b�rki r�szese lehet aj�nd�k�nak, olyan m�rt�kben, amilyen m�rt�kben azt megval�s�tja. “Isten benn�nk lakoz� erej�t val�ban akkor tapasztaljuk �s �rezz�k, ha Istennek fiai vagyunk.” (D�vid Ferenc)

• Hogyan seg�theti ezt az ember?

– Ha igyekszik akarat�t �sszhangba hozni, r�hangolni Isten akarat�ra. Isten akarat�nak megismer�s�t – s �gy az azzal val� azonosul�st – seg�ti a tanul�s, az elm�lked�s �s a vall�sos gyakorlatok, mint az im�dkoz�s, a j�cselekedetek gyakorl�sa �s a b�jt�l�s (!).

• Mi az im�dkoz�s?

– Hagyom�nyos �rtelemben: besz�lget�s Istennel, mennyei Aty�nkkal. Istennel val� legszem�lyesebb kapcsolatunk megnyilv�nul�sa. “Te pedig amikor im�dkozol, menj be a bels� szob�dba, �s ajt�dat bez�rva im�dkozz�l Aty�dhoz titokban; Aty�d pedig, aki l�tja, amit titokban teszel, megfizet neked.” (Mt 6,6) J�zus tan�t�sa alapj�n az unit�riusok elutas�tanak minden k�zbenj�r�t Isten �s ember k�z�tt.

Isten mindent tud, m�g miel�tt kimondan�nk (Mt 6,32), ez�rt im�nkkal nem Istent k�v�njuk megv�ltoztatni, befoly�solni, hanem �nmagunkat. Im�dkoz�sunkt�l nem a feladatok lesznek k�nnyebbek, hanem mi lesz�nk er�sebbek azok teljes�t�s�hez. T�gabb �rtelemben: im�dkoz�s minden olyan emberi megnyilv�nul�s (gondolat, sz� �s tett), amely az �r�kk�val� jelenval�s�g�nak tudat�b�l fakad.


Hit

• Mi a hit?

– “A hit pedig a rem�lt dolgokban val� bizalom, �s a nem l�that� dolgok l�t�r�l val� meggy�z�d�s.” (Zsid 11,1) “A hit bizalom Istenben, mely �ltal gyermeki kapcsolatot teremt�nk Istennel, gondvisel� Aty�nkkal.” (Unit�rius K�t�, 48. v�lasz)

Hinni csak abban lehet, ami (m�g) nincs. De ha hisz�nk benne, azonnal l�tez�v� v�lik, mert a hit az ember leger�sebb teremt� funkci�ja. Hat�konys�ga egyenes ar�nyban �ll a megalkotott k�p tisztas�g�val. A hit teh�t ink�bb �rthet� igek�nt, mint f�n�vk�nt; folyamatk�nt, semmint �llapotk�nt. Ink�bb �jra �s �jra, mint most vagy soha. Hinni annyi, mint nem tudni biztosan hov�, de m�gis menni – bizalommal. Egy utaz�s t�rk�p n�lk�l. (Buechner)

A hit leger�sebb form�ja az Istenben val� hit, mert � az ember �ltal felfoghat� leghatalmasabb nem l�tez� l�tez�. �gy a hit voltak�ppen �letst�lus, olyan �letvitel, amellyel Isten szeretet�re v�laszolunk. Ez nem hiedelmek gy�jtem�nye, hanem szem�lyes hit.

• S a k�ts�g... ?

– A k�ts�g nem jelenti a hit ellent�t�t, annak r�sze. (Paul Tillich) Val�j�ban a k�ts�geken, sz�rnyal�sokon �s zuhan�sokon megedzett hit az igazi hit. A szem�lyess� tett, megk�zd�tt hit igazabb minden �r�k�lt vagy m�sokt�l k�szen kapott hitn�l. A hit lehet�s�ge Isten aj�nd�ka benn�nk (Ef 2,8), amelyet szabadon elfogadhatunk vagy elutas�thatunk.

• Miben higgy�nk?

– Hinni mindenben lehet, de a hit olyan, mint az �tjelz�: amiben hisz�nk, arra tartunk. Mi unit�riusok arra t�reksz�nk, hogy hit�nk Istenben val� bizalomm� v�ljon, mert b�zni csak abban lehet, aminek l�tez�s�r�l meggy�z�dt�nk. Az ilyen hit nem szeml�l�d�, kontemplat�v, hanem akt�v, cselekv� hit: “Ugyan�gy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott �nmag�ban”. (Jk 2,17)

• A hit eset�ben hogyan �rv�nyes�l az unit�riusokra oly jellemz� arany k�z�p�t?

– A vall�sok nagy t�bbs�g�n�l tal�lkozunk a hit eldogmatiz�l�s�val vagy elracionaliz�l�s�val. Mi mindk�t t�rekv�st, a vall�soss�g v�ltozatlan dogm�kban val� megmerev�t�s�t �s a t�lzott �sszer�v� t�tel�t is sz�ls�s�gesnek tekintj�k. Az �sz vil�goss�g�val �tvil�g�tott, de miszt�rium�t�l meg nem fosztott hit �tja sz�munkra az arany k�z�p�t.


Ember

• B�nben fogantatott-e az ember?

– Ellenkez�leg, minden gyermek tiszt�nak, j�ra val� k�pess�ggel sz�letik.

• Mi a helyzet akkor az eredend� b�nnel?

– �d�m �s �va b�nbees�s�nek bibliai t�rt�net�t �gy tekintj�k, mint az akkori ember pr�b�lkoz�s�t, amellyel a b�n �s m�s emberi k�rd�sek (mi�rt kell dolgozni, mi�rt f�jdalmas a sz�l�s, mi�rt gy�l�li a k�gy� az embert �s ford�tva stb.) eredet�t k�v�nta megmagyar�zni. A b�n mindenkinek szem�lyes rossz cselekedete. Ellent�tbe �llna Isten szeretet�vel �s igazs�goss�g�val, hogy az els� emberp�r b�n�t a mi b�n�nknek tekintse.

A gyermek tisztas�g�t, j�s�g�t, Istenre val� nyitotts�g�t J�zus p�ldak�nt �ll�totta tan�tv�nyai el�: “Engedj�tek hozz�m j�nni a kisgyermekeket, �s ne akad�lyozz�tok �ket, mert ilyenek� az Isten orsz�ga. Bizony, mondom n�ktek, aki nem �gy fogadja az Isten orsz�g�t, mint egy kisgyermek, semmik�ppen nem jut be abba.” (Lk 18,16-17)

• Ki h�t az ember?

– Az �g �s a F�ld, az anyag �s a szellem gyermeke. Fizikai l�tadotts�gai a l�tez�k vil�g�ba sorolj�k, a term�szet t�rv�nyei al� rendelik. Az emberben azonban a l�nyegad� a lelki, szellemi adotts�g. Isten lelk�t viselj�k magunkban, amelyet az anyagi val�s�g �s az id� t�rv�nyei nem uralnak.

Egyed�l az ember rendelkezik tudatos szellemmel. �gy arra hivatott, hogy l�tfenntart�s�n t�l keresse �s szolg�lja az �rt�kek vil�g�t, Isten orsz�g�t. Ehhez az emberhez int�zte J�zus felh�v�s�t: “Legyetek t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei aty�tok t�k�letes”. (Mt 5,48)

• Mi�rt v�tkez�nk m�gis?

– N�veked�se sor�n minden gyermek k�vet el hib�kat, �gy Isten gyermeke, az ember is. Olyankor is vel�nk van Isten.

• B�neinket ember (pap) is megbocs�thatja?

– Csak az bocs�that meg, aki ellen v�tkezt�nk: ha Isten ellen, akkor Isten, ha �nmagunk ellen, mi magunk, ha felebar�tunk ellen, felebar�tunk. Isten el�tt megb�nni v�tkeinket nem jelenti azt, hogy el�tte ismeretlent t�rn�nk fel. M�gis, am�g meg nem b�njuk, elv�laszt� szakad�k az k�zt�nk �s Isten k�z�tt. Ha felismerj�k �s felt�rjuk, hidat �p�t�nk, amely �sszek�t.

• Honnan tudhatjuk, hogy Isten megbocs�tott?

– Onnan, hogy t�bb� nem k�vetj�k el azt a v�tket.

• Teh�t nincs kiskapu. Ennyire felel�sek vagyunk �nmagunk�rt?

– Nemcsak �nmagunk�rt, de embert�rsaink�rt �s a vil�g�rt is. Minden�rt �s mindenki�rt. E felel�ss�gtudat hat�rozza meg embers�g�nk m�rt�k�t, mert embernek lenni nem �llapot, hanem neh�z feladat.

�gy egyetlen tal�lkoz�s, egyetlen �lethelyzet, t�rt�n�s sem lesz v�letlen sz�munkra, hanem olyan aj�nd�k, amelyben fejl�d�s�nk lehet�s�ge van elrejtve.


J�zus

• Isten fia �?

– Igen, hisz minden ember Isten gyermeke az �t �ltet� �r�kk�val� l�lek �ltal.

• J�zus embers�g�nek tan�t�sa nem jelenti az � lefokoz�s�t?

– Ellenkez�leg. Ha mindazt, amit tett, Istenk�nt tette volna, megcsod�ln�nk, de nem lenne sz�munkra k�vethet� p�lda “�t, igazs�g �s �let”. (Jn 14,6) De emberk�nt gy�zve le azokat a k�ts�geket, k�s�rt�seket, hal�lf�lelmet, �s emberk�nt azonosulva oly m�rt�kben Isten akarat�val, ahogy az sem azel�tt sem azut�n senkinek nem siker�lt: �r�k k�vetend� p�lda sz�munkra. Az embers�g hangs�lyoz�sa nem jelent lefokoz�st a t�bbi nagy vall�salap�t�/vall�stan�t�: Zoroaszter, Konfuciusz, Lao-ce, Buddha, Mohamed vagy R�makrisna eset�ben sem.

• Az unit�riusok teh�t...?

– K�vetik J�zust �s nem im�dj�k. P�ld�ja szerint saj�t egy�ni sorsunk felismer�s�vel �s felv�llal�s�val ugyan�gy igyeksz�nk Isten k�ld�tteiv� (= krisztus) v�lni.

• Hogyan lehet �t ma k�vetni?

– J�zus a vall�st mint radik�lis embers�get �lte meg kor�nak ellentmond�sokkal teljes k�r�lm�nyei k�z�tt. (Mk 2,27) Ha �nmagunk �s embert�rsaink felemel�s��rt, boldogul�s��rt, Istenre tal�l�s��rt tesz�nk, k�vetj�k �t.

• Mi tan�t�s�nak k�zponti tartalma?

Isten orsz�ga fogalm�ban jel�lte meg, amir�l hasonlatokban �s p�ld�zatokban tan�tott. Ennek megval�sul�s�t �nmagunkban kell keresn�nk: “Az Isten orsz�ga nem szemmel l�that�lag j� el. Sem azt nem mondj�k: �m� itt, vagy: �m� amott van; mert �m� az Isten orsz�ga ti bennetek van.” (Lk 17,20-21 – K�roli-ford�t�s) �gy lehetne �sszefoglalni, mint Isten gondvisel�se alatt teljess� v�l� szeretet uralma a F�ld�n. Ez egyben az �dv�ss�get is jelenti.

• Az �dv�z�l�s a hal�l ut�n val�sul meg?

– Az �dv�ss�g nemcsak elj�vend�, hanem jelenlev� val�s�g is. J�zus tan�t�sa szerint Isten orsz�g�nak megval�sul�sa jelenval�, k�zeli �s t�voli egy id�ben. Az unit�riusok ezt egy tal�



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �n�ll� szakaszok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.95 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|