Sz�gy�rt� Domokos moln�r

1933. �prilis 25-�n sz�letett a H�romsz�k megyei Ozsdol�n. 1959-ben Szamos�jv�ron kiv�gezt�k. A csal�dnak v�zi malma volt. Az �desapj�t elvesz�tette a h�bor�ban, �rv�n nõtt fel. 1953-ban szerelt le a katonas�gt�l.

Elõzm�nyek: Boros Lajos k�zs�gi p�rttitk�r vissza�l�seivel v�lt h�rhedtt� az akkori H�romsz�k (jelenleg Kov�szna) megy�ben. Tûzzel-vassal pr�b�lta kollektiviz�lni a k�zs�gk�zpontot �s a k�rny�ket. Ez ellen l�zadt fel Pusztai Ferenc �s D�zsi D�nes. (…) Boros Lajos feljelentette a Szekurit�t�n�l, �s a k�t f�rfit elvitette a h�rhedt Duna-csatorn�hoz, ahonnan nagyon kevesen szabadultak. Pusztai �s D�zsi megsz�ktek a Duna-csatorn�t�l. S att�l kezdve amolyan XX. sz�zadi bety�rokk�nt j�rt�k a hatalmas h�romsz�ki erdõket. D�zsi D�nest egy idõben elfogt�k, bek�s�rt�k a Szekurit�t� k�zdiv�s�rhelyi fogd�j�ba, de onnan is megsz�k�tt. �gy lettek ,,sz�k�ttek". Ozsdol�n a h�bor� idej�bõl �s a front �tvonul�sa ut�n nagyon sok fegyver, lõszer maradt. Ez�rt v�vhatott a k�t f�rfi fegyveres harcot a Szekurit�t�val, a mil�ci�val, a kommunista hatalommal.

A Sz�gy�rt� Domokos elleni v�dirat szerint a ,,terrorist�k" — ahogyan õket nevezt�k — t�bb ember�l�st k�vettek el, amelyeknek �ldozatai az �llami szervek munkat�rsai voltak. P�rtaktivist�kat �s n�ptan�cseln�k�ket t�madtak meg, fogyaszt�si sz�vetkezeteket �s kollekt�v gazdas�gokat d�ltak fel �s raboltak ki.

A k�t f�rfi elhat�rozta, hogy v�gez Boros Lajos p�rttitk�rral. A p�rttitk�rnak volt egy fogadott l�nya, M�ria, akit az �rvah�zb�l vettek ki. Õ �gy kisurrant a h�zb�l, hogy a k�t fegyveres f�rfi nem vette �szre. A l�ny a mil�ci�ra futott, mozg�s�totta Kanab� Lajos jegyzõt �s a Fodor nevezetû milicist�t. D�zsi D�nes meggondolatlans�gb�l kij�tt a teraszra, �s ekkor Fodor r�lõtt. T�dõl�v�st kapott. (…) D�zsi D�nes holttest�t kitett�k a falu k�zpontj�ba, ez�ltal pr�b�lt�k megf�leml�teni a falu �s k�rny�k�nek lakoss�g�t. (…) Pusztai Ferenc k�sõbb a Szekurit�t�val �s a mil�ci�val v�vott tûzharcban vesz�tette �let�t.

Az õ hal�lukat akarta megbosszulni Sz�gy�rt� Domokos. Elhat�rozta, hogy meggyilkolja Boros Lajost, az ozsdolai p�rtbizotts�g titk�r�t. 1957. j�nius 16-�r�l 17-re virrad� �jszaka egy Mauser t�pus� katonai lõfegyverrel az ablakon kereszt�l k�tszer r�lõtt Boros Lajosra. Nem tal�lta el. 1957. december 28-r�l 29-re virrad� �jszaka ugyancsak r�lõtt. Ez a l�v�s is c�lt t�vesztett. Ezt k�vetõen egy kõvel fejbe verte Fetes Zolt�nt, az ozsdolai n�ptan�cs titk�r�t, azaz a k�zs�g jegyzõj�t.

Az �llambiztons�g szervei, vagyis a Szekurit�t� gyorsan felg�ngy�l�tette az eg�sz �gyet, �s Sz�gy�rt� Domokost terrorista bûncselekm�ny �s t�rsadalmi rend elleni �sszeesk�v�s v�dj�val 1958. augusztus 22-�n letart�ztatta. K�sõbb letart�ztatt�k az �gynevezett felbujt�it is: L�szl� Ann�t, Finna D�vidot �s Tibesz �gostont. A vizsg�lati fogs�gban rendk�v�l kegyetlen�l b�ntak vel�k. Sz�gy�rt� Domokost, ezt a megt�rhetetlennek tûnõ, nagy erejû falusi leg�nyt lefek�dni sem hagyt�k. Ezt k�vetõen nemsok�ra hal�lra �t�lt�k, �s 1959-ben Szamos�jv�ron kiv�gezt�k.

Finna D�vidot �letfogytiglani b�rt�nb�ntet�sre, L�szl� Ann�t 15 �vi �s Tibesz �gostont 10 �vi k�nyszermunk�ra �t�lt�k. Sz�gy�rt� Domokos �zvegy �desanyja mindv�gig v�rta haza a fi�t. Azzal a tudattal halt meg, hogy a gyermeke �l. Finna D�vid a b�rt�nben megõr�lt. Ott is halt meg. L�szl� Anna hat �vet �s nyolc h�napot t�lt�tt le a b�rt�nben. Cs�kszered�n raboskodott. A csal�d semmit sem tudott r�la. (…)

Moyses M�rton egyetemi hallgat�

1941. �prilis 20-�n sz�letett Sepsiszentgy�rgy�n. 1970. febru�r 13-�n a brass�i p�rtbizotts�g elõtt felgy�jtotta mag�t, ut�na m�g h�rom h�napon �t szenvedett. Borzalmas k�nok k�z�tt hunyt el.

Moyses M�rton az 1956-os forradalom �s az azt k�vetõ �vek legkev�sb� ismert m�rt�rja, holott az õ m�rt�roms�ga az eg�sz vil�gnak sz�l� figyelmeztet�s, sõt ki�lt�s: az erd�lyi magyars�g soha nem fog belenyugodni a jogfoszt�sba! �lett�rt�net�hez tartozik, hogy bar�ti di�kk�nt, tizen�t �vesen h�rom m�sik t�rs�val — J�zsa Csab�val, Kov�cs J�nossal �s B�r� Benj�minnal — 1956. november elej�n megpr�b�lt �tsz�kni a rom�n—magyar hat�ron. K�t t�rsa, J�zsa Csaba �s B�r� Benj�min �tjutott, õ Kov�cs J�nossal elt�vedt, �s k�nytelen volt visszafordulni.

Emiatt meghurcolt�k, vizsg�lati fogs�gban tartott�k. 1960. november 22-�n a Szekurit�t� verõleg�nyei Moyses M�rtont, a kolozsv�ri Babeº—Bolyai Tudom�nyegyetem elsõ �ves b�lcs�szhallgat�j�t az egyik kurzusr�l hurcolt�k el. Elsõsorban rendszerellenes tev�kenys�g��rt, illetve a h�rom ,,ellenforradalmi" vers��rt: V�r�s �s fekete reakci�, Holnap forradalom lesz, Besz�lget�s a hal�llal. A marosv�s�rhelyi b�rt�nben k�t �vig tartott�k vizsg�lati fogs�gban! A bar�tj�t, Szokoly Eleket is ugyanabban a perben �t�lt�k el. Furcsa m�don soha nem ker�lt sor kettej�k szembes�t�s�re. Moyses M�rtont 1962. j�nius 8-�n h�t�vi, Szokoly Eleket �t�vi b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k. Minden k�zirat�t, a verseit tartalmaz� f�zeteket elkobozt�k. M�g az �retts�gi tabl� is eltûnt a Bolyai Farkas nev�t viselõ marosv�s�rhelyi gimn�ziumb�l. (…)

Moyses M�rton, az�rt, hogy ne tudjanak vallom�st kicsikarni belõle, a rabruh�j�b�l kit�pett egy sz�lat, s azzal lev�gta saj�t nyelv�t. A Szekurit�t� barbarizmus�t bizony�tja, hogy minden �rz�stelen�t�s n�lk�l ott, helyben visszavarrt�k a lev�gott nyelvr�szt. Elviselhetetlen k�nokat �lt �t. R�ad�sul rosszul forrt �ssze a nyelve, emiatt �veken �t alig tudott besz�lni.

A b�rt�nbõl val� szabadul�sa ut�n a saj�t sz�lõfaluj�t, Nagyajt�t, a saj�t sz�lõi h�z�t jel�lt�k ki k�nyszerlakhelyk�nt. A helyi kollekt�v gazdas�gban is a legmegal�z�bb munk�kat b�zt�k r�. (…) Brass�ban seg�dmunk�snak jelentkezett. Nem vett�k fel. 1970. febru�r 13-�n egy liter benzinnel le�nt�tte �nmag�t. F�klyak�nt lobogott, amikor az egyik szekus ezredes a k�peny�vel leter�tette. Egy mentõkocsival elhurcolt�k a p�rtbizotts�g �p�lete elõl. M�g h�rom h�napig szenvedett. A Szekurit�t� a k�rh�zat is ellenõrizte. V�rt is az�rt adtak, h�tha siker�l vallom�sra b�rni. A bar�ti k�rh�zban hunyt el 1970. m�jus 13-�n. A temet�se egyfajta n�ma t�ntet�s volt a rendszer kegyetlens�ge ellen. (…)

V�demel�si �sszegz�s: ,,Þirlea Ioan fõhadnagy, a marosv�s�rhelyi 0421. sz�m�, a bel�gyminiszt�riumhoz tartoz� katonai egys�gn�l a Szekurit�t� bûn�gyi nyomoz�ja, elemezve az 1960/551. sz�m� bûn�gyi iratcsom� nevezett Moyszesz M�rtonra vonatkoz� dokumentumait — a B�ntetõ T�rv�nyk�nyv 209. cikkelye 2. bekezd�se �rtelm�ben ellenforradalmi propaganda �s agit�ci� r�v�n elk�vetett t�rsadalmi rend elleni szervezked�ssel v�dolj�k — a k�vetkezõket �llap�tom meg:

1960. november 22-�n nevezett Moyses M�rtont az �llambiztons�gi szervek letart�ztatt�k, mert 1956 �s 1960 k�z�tt intenz�v agit�ci�s tev�kenys�get �s ellenforradalmi propagand�t fejtett ki az�ltal, hogy biztatta a fiatalokat: a rom�n n�pk�zt�rsas�gbeli n�pi demokratikus rendszerrel szemben — melynek megv�ltoztat�s�t javasolta — ellenforradalmi akci�kat hajtsanak v�gre. �gy 1956 õsz�n, a magyar n�pk�zt�rsas�gbeli ellenforradalom let�r�se ut�n fent nevezett t�bb, ellenforradalmi tartalm� verset alkotott. A Bar�t k�zs�gi k�z�piskol�ban (Sepsiszentgy�rgy rajon), amelynek di�kja volt, az egyik irodalmi k�r�n — oszt�lyt�rsai elõtt, akik k�z�tt ott volt Kov�cs J�nos is — felolvasta egyik vers�t. A felolvasott versben Moyses M�rton dicsõ�tette a magyar n�pk�zt�rsas�gbeli fasiszta elemek �ltal elk�vetett gyilkoss�gokat, arra biztatta a fiatalokat, hogy a Rom�n N�pk�zt�rsas�gban is hajtsanak v�gre hasonl� akci�kat.

A fent nevezett ugyanezzel a vers�vel arra biztatta az iskola di�kjait, hogy seg�ts�k az ellenforradalm�r elemeket ellenforradalmi tev�kenys�g�kben.

1956. november v�g�n Moyses M�rton Kov�cs J�nossal, B�r� Benj�minnal �s J�zsa Csab�val — Moyses M�rton kezdem�nyez�s�re — elhat�rozt�k, hogy csal�rd m�don �tl�pik a Magyar N�pk�zt�rsas�g hat�r�t. Ennek az akci�nak a c�lja — ahogyan Kov�cs J�nos nyilatkozta �s mondta Moyses M�rtonnak —, hogy seg�ts�k az ellenforradalm�rokat a halad� erõk elleni tev�kenys�g�kben. (…)

1956 v�g�n Moyses M�rton Marosv�s�rhelyre utazott, ahol a Bolyai Farkas k�z�piskol�ban folytatta tanulm�nyait. (A bar�ti gimn�ziumb�l kicsapt�k, �s Marosv�s�rhelyen Kozma B�la magyartan�r fogadta v�delm�be — T. Z.) 1957-ben Moyses M�rton kapcsolatba l�pett Szokoly Elekkel, aki Facs�d rajonb�l (j�r�sb�l), B�n�t tartom�nyb�l sz�rmazott, s a k�vetkezõ �vben, 1958-ban Nyistor Nicolae (Mikl�ssal) gyergy�szentmikl�si lakossal.

1959 nyar�n — miut�n r�szt vettek a marosv�s�rhelyi irodalmi k�r�n — fent nevezettek a k�l�nb�zõ �r�k mûveirõl kezdtek besz�lgetni. Mind Moyses M�rton, mind Szokoly Elek azt �ll�tott�k, hogy az RNK-beli �r�kat arra k�telezt�k, hogy ir�nyelvek szerint (,,dupa directive") �rjanak, hogy mûveik nem t�kr�zik a val�s�got, �s csak p�nz�rt �rnak. (…) Mindh�rman a mezõgazdas�g szocialista �talak�t�s�r�l besz�lgettek, Moyses M�rton kijelentette: az RNK-beli n�pi demokratikus rendszer a mezõgazdas�g kollektiviz�l�s�val a paraszts�g �letsz�nvonal�nak rosszabbod�s�t akarja. 1960 nyar�n Nagyajt�n, Sepsiszentgy�rgy rajonban, Beder Tibor tan�rral folytatott besz�lget�s sor�n ut�bbinak azt mondotta: az RNK-beli n�pi demokratikus rendszerben a munk�sokat ,,kizs�km�nyolj�k". (…) Ugyanezen tan� elõtt Moyses M�rton azt �ll�totta, hogy az RNK-beli n�pi demokratikus rendszer a mezõgazdas�g kollektiviz�l�s�val rontotta a paraszts�g helyzet�t. (…) 1960 õsz�n, abban az idõben, amikor a kolozsv�ri egyetemen di�k volt, Moyses M�rton t�bb ilyen verset �rt: A v�r�s �s fekete reakci�, Szomor� besz�d magamr�l, Holnap forradalom lesz, Besz�d a gyilkosok gyilkos�hoz, Igaz embers�gbõl �lni, Al�val�k n�lk�l. (…) Ezekben a k�ziratokban Moyses M�rton arra biztatta a fiatalokat, hogy a rom�n n�pk�zt�rsas�gbeli n�pi demokratikus rendszerrel szemben — amelynek megv�ltoztat�s�t javasolta — ellenforradalmi akci�kat hajtsanak v�gre. (…)

Jog szerint:

Moyses M�rton v�dlott tette, hogy intenz�v agit�ci�t �s ellenforradalmi tev�kenys�get fejtett ki az�ltal, hogy r�galmazta az orsz�g n�pi demokratikus rendszer�t, t�bb olyan k�ziratot szerkesztett, amelyekben az RNK-beli n�pi demokratikus rendszer elleni ellens�ges akci�kra biztatta az �llampolg�rokat, a b�ntetõ t�rv�nyk�nyv 209. szakasza, 2. pontja, ,,a" bekezd�se �rtelm�ben — ahogyan a t�ny�ll�s is bizony�tja — kimer�ti a t�rsadalmi rend elleni szervezked�s bûnt�ny�t."

B�r� K�roly f�ldmûves

1941. december 8-�n sz�letett Cs�kszenttam�son. Agyonlõtt�k sz�k�s k�zben 1963 j�lius�ban, Luciu-Giurgeni-ben.

Egyike volt azoknak, akik megpr�b�ltak a Duna-delta pokl�b�l elmenek�lni. A Kolozsv�ri Katonai B�r�s�g 1961. j�nius 6-�n a b�ntetõ t�rv�nyk�nyv 1. pontj�nak 1. bekezd�se alapj�n ,,a fenn�ll� t�rsadalmi rend elleni szervezked�s" v�dj�val hat�vi b�rt�nb�ntet�sre �t�lte. Kegyelmi k�r�s�t elutas�tott�k, majd a Fekete K�z nevû szervezet h�sz �ven aluli b�rt�nb�ntet�sre �t�lt tagjaival a Duna-delta megsemmis�tõ munkat�boraiba ker�lt. Rabt�rsaival egy�tt a Luciu-Giurgeni-i Duna-t�lt�st �p�tett�k, ahol a legt�bb ver�st kapt�k. (…) B�r� K�roly ekkor hat�rozta el, hogy megsz�kik. Sz�k�s k�zben �rte a gyilkos l�v�s. Ma sem lehet tudni, hol kapart�k el a Duna-t�lt�sen. 1996 szeptember�ben a Duna-delta megsemmis�tõ munkatelepeit felkeresõ egykori el�t�ltek egy jelk�pes s�rt alak�tottak ki, �s azon elhelyezt�k a kegyelet vir�gait.

Letart�ztat�s�nak k�r�lm�nyeirõl, v�d al� helyez�s�nek fontosabb mozzanatair�l lev�lt�ri dokumentumok �llnak rendelkez�sre.

1960/71. sz�m� elõzetes letart�ztat�si parancs (nyomtatott �s ut�lag kit�lt�tt sz�veg — T. Z.): ,,Marosv�s�rhely, 1960. okt�ber 27.

A b�ntetõjogi perrendtart�s 249. paragrafusa �rtelm�ben Makkai Ernest (Ernõ) sz�zados, a marosv�s�rhelyi 0421. sz�m�, a bel�gyminiszt�riumhoz tartoz� katonai egys�gn�l a Szekurit�t� nyomoz�ja, figyelembe v�ve a kivizsg�l�s sor�n B�r� K�roly v�dlott ellen (…) �sszegyûjt�tt dokumentumokat, amelyekbõl kitûnik, hogy a t�rsadalmi rend elleni szervezked�s �s a Fekete K�z nevû ellenforradalmi szervezetben val� r�szv�tel bûntett�t k�vette el. (…) A gyan�s�tott t�rv�nys�rt�se a b�ntetõjogi perrendtart�s 250. cikkelye, �sszevetve 200. cikkely 9. pontja �rtelm�ben bûncselekm�nynek sz�m�t, �s az elõre l�that� b�ntet�se meghaladja az egy �vet, a letart�ztat�sa �llambiztons�gi �rdek. (…)"