Bartók Béla /1881. március 25. - 1945. szeptember 26./
Az egyik legnagyobb
zenetudós Nagyszentmiklóson született. Apja Béla iskolaigazgató, anyja Voit
Paula zenetanár volt. Négy évig Pozsonyban tanult zongorázni és zongoraelméletet.
1899-től a budapesti Zeneakadémián tanult. 1903-ban mutatkozott be
zongoristaként Pozsonyban, Bécsben és Berlinben.
Bartók ismert
zeneszerzővé nőtte ki magát. Mint ilyen a XIX. sz-i magyar,
romantikus muzsikának volt népszerűsítője. 1905-ben figyelme a népzenére
irányult, és módszeres népzenei gyűjtőmunkához kezdett. Előbb
csak a magyar, később a szomszédos népek népzenei anyagának feldolgozásával
is foglalkozott. 1913-ban Afrikában az arab népzenét tanulmányozta. Kodállyal
karöltve új zenei stílust hívott életre. 1911-ben létrehozta az Új
Magyar Zenei Egyesületet.
1918-ban tánc játékai
jelentették életének nagy sikerét.
Az I. világháborút
követően külföldön hangversenyezett. Mint elismert komponistát és előadóművészt
ismerte meg a világ. Zenéjével a népek testvérré válásának eszméjét
hirdette. Népdal-gyűjtését 1920 és 1930 között dolgozta föl. Mint a
Zeneakadémia tanára 27 esztendőt töltött el tanítással. 1934-től
a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott a magyar népzene sajtó alá rendezésével.
1936-ban utolsó gyűjtőmunkáját Törökországban végezte. Alkotó
munkája a csúcsra 1926 és 1938 között emelte.
1940-ben Bartók,
feleségével, Pásztory Dittával az U.S.A.-ban telepedett le. Egészségi állapota
állandóan romlott. Életét New-Yorkban fejezte be. Hamvait hazahozták és a
Farkasréti temetőben, az unitárius egyház szertartása mellett helyezték
örök nyugovóra.
Bartók - gyermekeivel
együtt - csatlakozott az unitárius egyházhoz. Kötöttsége nem tette lehetővé
az egyházi zeneirodalomban való részvételét. A budapesti egyházközség
tagjaként vett részt annak kántorválasztói közgyűlésén.
Fölhasznált irodalom:
Kenyeres Ágnes:
"Magyar életrajzi lexikon. 1967.
Balogh Edgárd: "Romániai
Magyar irodalmi lexikon." 1981.
összeállította: Kelemen Miklós lelkész
