Szab� Gyula: Cs�ksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val!
(megjelent az Unit�rius K�zl�ny, Kolozsv�r, 2003. m�jus-j�lius-i sz�m�ban)
A
t�rt�nelem igazs�gai �ltal�ban bonyolultabbak ann�l, hogy feh�rre-feket�re
lehessen szimplifik�lni. Kiv�ltk�ppen bonyolultak voltak a k�z�pkori sz�zadok
h�b�ri-vall�si korviszonyai k�z�tt, amikor p�ld�ul volt „egy” Bocskai Istv�n,
aki a „szabads�glevele mellett” felkel� sz�kely k�zn�pnek „v�res farsanggal”
felelt, s „egy” Bocskai Istv�n, aki, felkelve a katolikus Habsburg-hatalom
ellen, a magyar nemzet egyetlen gy�zelmes szabads�gharc�t v�vta meg a nemzeti
�s vall�si szabads�gjogok v�delm�ben. �s van p�ld�ul jelen�nkben is egy cs�ksomly�i
katolikus b�cs� – mint k�z�pkori „p�nk�sdi folyom�ny” - , amely imm�r j� n�h�ny
�ve h�l’Istennek szabadon folyik, s amelyhez �n
r�szemr�l k�l�n mondok egy „H�la Isten”-t, az�rt, mert ami�ta kerek �tven
esztend�vel ezel�tt a moldvai cs�ng�magyarok k�z�tt
j�rtam, az�ta hiszek valamennyire a somly�i M�ria csodatev�sben, mert
tapasztaltam a „csod�t”, hogy mekkora megtart� er� a somly�i b�cs�j�r�s
�vsz�zadok �ta a katolikus cs�ng�magyarok
„pusztul�sra �t�lt” �let�ben.
Mindek�zben azonban ut�bbi �veink minden p�nk�sdj�n halkul bennem
egyet-egyet a „H�la Isten!”, mert minden b�cs� alkalm�val „alapleckek�nt”
hangzik el tucatszor, hogy a b�cs� 1567-b�l veszi eredet�t, �s annak a
„gy�zelemnek” az eml�k�re tartj�k a h�laad� seregl�st, hogy a gyergy�i-cs�ki katolikus sz�kelyek ellen fegyveres
er�hatalommal t�mad� J�nos Zsigmond fejedelem sereg�t a „hargitai” – „tolvajos”
csat�ban a somly�i Sz�z „seg�ts�g�vel” megvert�k; �s ily m�don az �j hitet
er�szakosan terjeszt� fejedelemmel szemben az �si katolikus hit�ket megv�dt�k
�s megtartott�k.
K�r�lbel�l k�t-h�rom napja ugyanezeket a „leck�ket” hallom k�l�nf�le
„sz�nes” v�ltozatokban a magyar nyelv� r�di�z�sokban (leg�jabb az volt
sz�momra, hogy az unit�rius fejedelem hitt�r�t� papok „pal�nt�it” k�ldte az
„�nt�z�s” c�lj�val Gyergy�alfaluba, ott t�lv�z idej�n
bele is �st�k a „pal�nt�kat” a f�ldbe stb., ami a maga nem�ben: „folkl�r”), de
2003. j�nius 7-�n este a Rom�n Telev�zi� h�rad�iban hallhattam t�bbsz�r is egy
bizonyos „t�rt�nelmi t�nyt”, amit �gy most m�r az eg�sz rom�n k�zv�lem�ny
„t�rt�nelmi igazs�gk�nt” jegyezhet meg mag�nak, mert a magyartok a somly�i
b�cs�j�r�si hagyom�ny�r�l „feket�n-feh�ren” �gy sz�lt a besz�mol�
l�nyege: a b�cs�t 1567 �ta tartj�k annak
eml�k�re, hogy „Ioan Sigismund”
fejedelem az ottani katolikusokra akarta „er�szakolni” az unit�rius vall�st, de
az asszonyok �s a gyermekek im�dkoz�sa gy�zelemre
seg�tette a katolikusokat.
Sok �vtizedes �s helyenk�nt „elm�ly�ltnek” mondhat�
t�rt�nelmi „dokument�ci�m” mellett itt �j�lag borult egyet az orc�m, hogy vajon
a hamis�t�k ter�n nem mindig agg�lyos rom�n „t�rt�net�r�s” milyen „forr�sb�l”
mer�tette a „t�rt�nelmi t�nyt”, de m�snap reggel ugyanezt a „t�nyt” sz� szerint
hallottam magyar r�di�ad�sb�l, eg�szen illet�kes erd�lyi f�pap szavaival
el�adva. Ekkor m�r hagytam a rom�n t�rt�net�r�sra, „ahol” az
ember „szokva van” ahhoz, hogy ha Erd�ly magyar t�rt�nelm�r�l van sz�, akkor az
is „megt�rt�nhetik” minden „ellensz�” n�lk�l, hogy Rom�nia eln�ke R�m�ban
„felvil�gos�tja” a p�p�t, miszerint a (rom�n „Iancu
de Hunedoara” milyen nagy „keresztes hadj�ratot
vezetett” a t�r�k ellen („rom�n” �s „katolikus” az 1400-as �vek derek�n?
– h�zhatta volna fel a szem�ld�k�t J�nos p�pa), de v�gk�pp nem tudtam „hagyni”
erd�lyi m�ltunkra azt a maga kor�ban – a somly�i p�nk�sdi b�cs� els�
„keresztalj�nak” kor�ban – csaknem hihetetlen�l egyed�l�ll� t�rt�nelmi
igazs�g�t, miszerint: „1568. janu�r 6-13. k�z�tt a tordai
orsz�ggy�l�s – a vil�gon el�sz�r – t�rv�nybe foglalja a lelkiismereti �s
vall�sszabads�got. Ez a hat�rozat a korabeli Eur�p�ban p�ld�tlan m�don tette
lehet�v� a gy�lekezetek sz�m�ra a szabad lelk�szv�laszt�st, s ezzel az erd�lyi
unit�rius egyh�z megalap�t�s�hoz �s �llami elismer�s�hez vezetett.”
A „vil�grasz�l�” erd�lyi toleranciat�rv�ny J�nos Zsigmond nev�hez
f�z�dik, aki teljesen szabad meggy�z�d�sb�l, h�res hitvit�kat v�gighallgatva,
bels� tud�s emberei – Blandrata Gy�rgy �s D�vid Ferenc – meggy�z� szavai nyom�n
haladt v�gig a „reform�ci� fokozatain” az unitarizmusig,
s mik�nt mag�nak az unitarizmusnak „t�rt�nelmi
l�nyege” az, hogy toleranci�b�l sz�letett, s v�gig abban gy�kerezett, J�nos
Zsigmond fejedelems�g�nek is vall�si, lelkiismereti, egyh�zi t�ren alapvet�
t�rt�nelmi igazs�ga a tolerancia. Maga a t�rv�nyes
korm�nyz�s, az erd�lyi rendek – magyarok �s nem magyarok, katolikusok �s nem
katolikusok – t�rv�nyalkot� orsz�ggy�l�se a kor alapvet� erd�lyi t�rt�nelmi
igazs�gainak a megtestes�t�je volt, amikor 1568 elej�n – az unit�rius egyh�z
„megalap�t�s�hoz vezet�” tordai gy�l�sben (mid�n m�g
az unit�riusok is alig kezdtek hit�kre „t�r�t�dni”) – a teljes korhitellel
„meg�ll�” t�nyt, a szabad vall�sv�laszt�s �s gyakorl�s t�rv�ny�t t�bb el�zetes
hat�rozat szellem�ben v�gleg r�gz�tette:
„Urunk �fels�ge mik�ppen ennek el�tte
val� gy�l�sibe orsz�g�val k�z�ns�gesen [= a gy�l�ssel egy�ntet�en]
az religio dolg�r�l v�gez�tt,
azonk�ppen mostan is ez jelen val� gy�l�sben azont [=
ugyanazt] er�s�ti, tudniillik, hogy mid�n hely�k�n a
pr�dik�torok az evang�liumot pr�dik�lj�k, hirdess�k, kiki
az � �rtelme szerint, �s a k�zs�g [= a hitk�zs�g] ha venni akarja, j�, ha nem
pedig senki k�nyszer�t�ssel ne k�nyszer�tse az � lelke azon meg nem nyugodv�n,
de oly pr�dik�tort tarthasson, az kinek tan�t�sa � nekie
tetszik. Ez�rt penig senki az szuperintendens�k
[= p�sp�k�k] k�z�l, se egyebek az pr�dik�torokat meg
ne b�ntsa, ne szidalmaztass�k senki az relig��rt senkit�l … �s nem engedtetik ez senkinek, hogy
senki fogs�ggal, avagy hely�b�l val� priv�l�ssal [=
megfoszt�ssal] feny�gessen az tan�t�s�rt, mert a hit
Isten aj�nd�ka, ez hall�sb�l l�sz�n, mely hall�s
istennek ig�je �ltal vagyon.”
A „j�mbor” J�nos Zsigmond is – a fiatal �letkor�val egy�tt –
„p�lda” volt arra, hogy „egy” tett�vel a legv�resebben leverte �s megtorolta a
„r�gi szabads�guk�rt felt�madt” k�zsz�kelyeket, lever�s�k ut�n k�t „besz�desen”
feny�t� v�rat is �p�ttetve „ellen�k”, egyet Udvarhelyen „Sz�kely t�madt”, egyet
a h�romsz�ki V�rhegyre „Sz�kely b�nja” n�vvel, s ism�t „egy” tett�vel a
vall�sszabads�g tordai t�rv�nye �ltal Erd�ly �s a Partium – a „magyarorsz�gi R�szek” – f�ldj�t a tolerancia
orsz�g�v� tette alig �tven �vvel a „sz�kely t�mad�s” elfojt�sa ut�n. Forgott fenn fegyver �s er�szak az „ifj� J�nos kir�ly” orsz�g�ban
is, �rtak is sok lapot arr�l, korabeli vagy kor k�zeli hiteles kr�nik�k, de
„eur�pai p�ld�k” szerinti m�gi�k, �get�sek, Szent Bertalan-�jek, �ld�kl�
vall�sh�bor�k nem voltak, s ahhoz k�pest a kr�nik�k is �gy sz�ltak az erd�lyi
hit�j�t�s „J�nos kir�lyos” m�dj�r�l: „De ezen k�zben mivel m�r minden �j�t�snak
kaput nyitott vala a Luther �s Calvinus,
azaz: anabaptist�k tudom�nya, teh�t t�mada akkorban egy D�vid Ferenc nev� tudom�nyos ember, esm�t egy olosz Blandrata �s egy Franken – az is tud�s embersz�mban volt imm�r … A kir�ly
ezenk�zben felnevelkedv�n, mind birodalm�ban, s mind pedig ideje szer�nt re�ja vigy�za, mind a
D�vid Ferenc �j�totta, mind pedig a Calvinus
tudom�ny�ra, , mert mindegyik f�l az � vall�s�t a kir�lynak igen commend�llja vala; de v�gre a
h�rom tud�s embernek … �rtelm�n �llapod�k meg a
kir�ly… Ebben a kir�ly mell� �ll�nak, sokan a nagys�gos urakban is �gy, mint a Kendiek �s sokan t�bben is; azut�n a v�rosok k�z�l
Kolozsv�r, Torda, D�s; �s a
sz�kelys�gen is n�h�ny falu �s darab f�ldek a sz�kely f�emberekkel egy�tt arra
az �rtelemre szakad�nak… De mind e t�jban itt
V�s�rhelyt is voltanak nagy h�nyk�d�sban a religio
v�logat�sban… Cs�k, Gyergy� �s Udvarhely egyn�h�ny
falukkal �szve Marossz�ken
is a havas alatt egy n�h�ny falu nem �llottak el a r�gi avas p�pistas�g mell�l;
�s a kir�lynak is nem volt m�dja abban, hogy a papjokat
persequ�lja [= �ld�tte]… Kolozsmonostor �s ott a t�jban is helyt �llottak volt
ebben a v�ltoz�sban… Ugyan nem is
cselekedte a kir�ly azt, hogy ahol a k�zs�g meg akarta vall�s�t tartani, onnat er�vel ki�zte volna a papot; hanem csak azok a kik a
sok t�bolyg�sban megsz�d�ltek… mert mind a k�t vall�s �gy ment a calviniana �s az ariana val�ban
kellette mag�t a szeg�ny
�t�let n�lk�l val� vulgus [=k�zn�p] el�tt… Akkori
napokban hallott�l volna eg�sz Erd�lyben minden helyeken a k�zn�pt�l sok
esztelen disput�ci�t �s p�ntol�d�st: falun-v�roson, �tel-ital k�z�tt, estve-reggel,
�jjel �s nappal praedicatorokt�l a praedical� sz�kb�l sok k�roml�sokat �s m�d n�lk�l val�
k�rp�l�d�sokat a k�t religio, �gymint a calviniana �s ariana religi�n val�kt�l disput�l�st hallott�l volna…”
A k�t protest�ns religi� – l�sd p�ld�ul
D�vid Ferenc �s M�liusz Juh�sz P�ter mint nem „vulgus” – disput�lt, p�ntol�dott, k�rp�l�dott stb.
egym�ssal, de arr�l egy „f�lheggyel” hallott h�rt sem tudtak a v�s�rhelyi
kr�nikalapok, hogy az „ifj� J�nos kir�ly” – � volt az „�sszmagyar
kir�lys�g” erd�lyi „nemzeti �r�k�se” – „er�szakos” fell�p�ssel, „haddal” t�madt
volna azokra a helyekre, ahol „nem �llottak el a r�gi avas p�pistas�g mell�l”. S mikor alig harminc�vesen meghalt J�nos
Zsigmond, �s vele kopors�ba sz�llt az Erd�ly f�ldj�n Moh�cs �ta fenn�llt
„magyar kir�lys�g”, a katolikus B�thory Istv�n fejedelem – „VajvodaTranssylvanus” – alatt megtartott kolozsv�ri
„gener�lis gy�l�sben” t�bbek k�zt „v�geztek” arr�l is: „�rtj�k azt is, hogy
n�mely gonosz emberek a szeg�ny megholt kegyelmes urunkat kopors�j�ban r�t
szitkokkal illetik. V�gezt�k az�rt azt, hogy az isp�nok, szolgab�r�k, kir�lyb�r�k,
v�rosb�li b�r�k �s egy�b mindenf�le tiszttart�k eff�le gonosz embereket
megb�ntessenek, megveressenek, ha pedig valamely nemes ember eff�le
szidalmaz�st meg mer�szelne ez mostani v�gz�s ellen k�s�rteni,
teh�t … k�tsz�z forinton maradjon az fiscus ellen.”
B�thory
Istv�n is lett azt�n „egy” B�thory Istv�n, aki erd�lyi fejedelemk�nt, nagy s
lengyel kir�lyk�nt m�g nagyobb nevet hagyott „�r�ks�g�l”, �s „egy” B�thory
Istv�n, aki az unitarizmust �ld�zni kezdte. D�vid Ferencet, az egyh�zalap�t�
els� p�sp�k�t, a „s�lyos beteg reform�tort” – „hogy m�sok az �j�t�st�l elirt�zzanak”
– v�rfogs�gra �t�lve D�va v�rb�rt�n�be z�ratta, �s
�gy az „egyetlen saj�tosan magyar k�pz�dm�ny�” vall�s �s egyh�z feje az 1579.
november 15-i „m�rt�rhal�l�val” D�va v�r�t az „unit�riusok Golgot�j�v�” szentelte, ahova
novemberi hideg-szeles �vfordul�kon unit�rius ifjak csendes csoportjai
zar�ndokolnak a kegyelet gyertyal�ngjait markokkal v�dve sz�l ellen.
Hadd legyen a legegyetemesebb magyars�g �nnepe minden esztend�nk
p�nk�sdj�n a cs�ksomly�i b�cs�, hadd �rvendezz�nk,
hogy t�bb sz�zezer „mind j� ember” sereglik ott �ssze, most m�r mind
tereb�lyesed�bb toleranciaszellemben, de az egyetemes magyars�g f�jdalmas
�ncsonk�t�sa �s az erd�lyi tolerancia �r�ks�g – �gy is, mint a hajdani Szent
Bertalan-�jszak�s „Eur�p�ba” k�l�nleges magyar „arculatk�nt” m�lt�n betagolhat�
�rt�k – esztelen t�kozl�sa lenne az, ha minden p�nk�sdi b�cs� alkalommal „r�t
szitkokkal illetn�k szeg�ny megholt kegyelmes urunkat kopors�j�ban”, mintha �
lett volna Erd�lyben az unit�rius egyh�z�val egy�tt a legt�relmetlenebb
s leger�szakosabb vall�s�ld�z�.
Seg�tsen meg a cs�ksomly�i
csodatev� Sz�z minden magyar lelket s kiv�ltk�ppen „mindenf�le tiszttart�t”,
hogy �vr�l �vre ne gyal�zk�dj�k r�t er�szaknak az,
ami r�t er�szakos kor�nak p�ld�tlan toleranci�jak�nt egyik legszebb s legbecsesebb
erd�lyi magyar �r�ks�g�nk – mert m�g Trianon ut�n is m�r-m�r elvehetetlen
„csodak�nt” t�nd�k�l, ami hajdan Erd�ly f�ldj�n „ a vil�gon el�sz�r” t�rt�nt,
ha mi magunk el nem h�nyjuk magunkt�l azt a „csod�t”.
***
