Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 05:42 CDT

A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� eredet�r�l

Sim�n Domokos

Szerz�: . 3590 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak



A D�vid Ferenc Egylet 1998. okt�ber 25-�n tartott est�j�n elhangzott el�ad�s.

T�RT�NELEM, VAGY LEGENDA?

(A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� eredet�r�l)

A cs�ksomly�i kegytemplom �s ferences kolostor minden �v p�nk�sd szombatj�n �s els� napj�ra is �tny�l�an, imm�r f�ldr�szekre is kihat� M�ria-b�cs�k sz�nhelye. H�ress� tette a templomot a benne lev� csodatev�, �n. k�nnyez� M�ria szobra, �l�ben a kis J�zussal[1].

Orb�n Bal�zs m�g 20-30 ezer katolikus b�cs�s jelenl�t�r�l tesz eml�t�st[2], ma m�r 200-300, �s egyesek szerint tal�n 400 ezer embert is meg lehetne sz�molni ez alkalommal. „Koldus �s kir�lyfi”, magyar �s cs�ng�, t�voli f�ldr�szek lak�i �s a hazai �s k�lf�ldi nem katolikus magyarok, s�t nem csak magyarok tal�lkoz� helye is a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs�. A vil�gon �l� magyarok legnagyobb l�tsz�m� tal�lkoz�ja ez az alkalom.

A t�rt�nelem folyam�n kialakult szertart�srendje csak annyiban v�ltozott meg, hogy az �nnepi �s a vall�sos sz�nhely ma nem a ferencesrendi templom, hanem a felette lev� Somly�hegy nyerg�t �vez� fenyves tiszt�s�n tartj�k meg a b�cs� f�nypontj�t jelent� �nneps�get. H�zigazd�k a ferences bar�tok; a katolikus egyh�z magas tiszts�geit bet�lt� vez�regy�nis�gei k�z�l h�vj�k meg a vend�gsz�nokot. A b�cs� az el�re meg�llap�tott �s a m�di�ban k�z�lt program szerint, ma m�r akad�lytalanul megy v�gbe. A rendet a „confraterek[3] �s az arra el�re kiv�lasztottak vigy�zz�k. A felvonul�si menetet a gyergy�alfalviak ind�tj�k a hagyom�ny szerint. A legnagyobb �rdem gyalog, templomi z�szl�val �s kereszttel, M�ria-�nekeket zengve, csengetve, rendezett sorokban a helyi pl�b�nos vezet�s�vel menni a b�cs�ra. Az �gy �rkez� „keresztalja n�pet[4] a somly�i templom el�tt fogadj�k. Csod�latos a b�cs�n lev� rend �s fegyelem komolys�ga, a hull�mz�, meg nem sz�n� �h�tatos t�meg zar�ndokl�sa, �nekl�se. (Csak z�r�jelben k�v�nom megjegyezni, hogy az egyre duzzad� l�tsz�m, nem csak zar�ndokl�k, hanem �nnepl� �s tal�lkoz�sra j�tt sokas�g, a r�gi rend lazul�s�nak jeleit kezdi mutatni.) A b�cs�r�l mindenki z�ld ny�rfa�ggal a kez�ben t�r haza.[5]

Minden b�cs�nak van kezdete, oka �s t�rt�nete, �gy a cs�ksomly�inak is. A katolikus forr�sok szerint 1727-ben kolozsv�ri P�l jezsuita atya volt az, aki az akkori p�nk�sdi b�cs� alkalm�val – mint �nnepi sz�nok – a b�cs� eredet�r�l, ok�r�l �s kezdet�r�l el�sz�r besz�lt. Szerinte az ok, az eredet �s a t�rt�nelmi id�ben a kezdet a kolozsv�ri jezsuit�k Domus histori�j�ban van meg�rva, amit ez alkalommal ismertetett �s a ferencesek k�r�s�re megengedte, hogy a kolozsv�ri jezsuit�k Domus histori�j�b�l P�terffi Domokos atya kim�solhassa �s a cs�ki szerzeteseknek hazahozhassa azt.[6] (Nem az �n tiszts�gem annak eld�nt�se, hogy volt-e Domus histori�juk abban az �ltala id�zett korban a kolozsv�ri jezsuit�knak, �s ha volt, a t�rt�net megvolt-e abban?)

Kolozsv�ri P�l atya szerint a b�cs� eredete, oka, kezdete �s t�rt�nete a cs�ksomly�i templomban lev� csodatev� M�ria-szobor �s J�nos Zsigmond fejedelem k�r� van csoportos�tva. Ezt a t�rt�netet az�ta elismertnek �s hivatalosnak tartja mind az egyh�zi, mind a vil�gi t�rt�net�r�s. (Egyh�zfiak: P�terffi K�roly, Losteiner Leonard, Patrik J�nos, Veres Lajos �s m�sok; a vil�giak k�z�l el�sz�r �rdemlegesen Cserei Farkas �rt r�la.)

A cs�ksomly�i b�cs� t�rt�net�t �s eredet�t Cserei Farkast id�zve, dr. Endes Mikl�s cs�ki sz�rmaz�s� t�rt�n�sz �gy adja el�. Id�zem: „A sz�kelyek, ami�ta a scithiai pog�nys�gb�l kit�rtek, mindenkor a sok rendbeli bajok, veszedelmes id�k �s a fejedelem v�ltoz�sa k�z�tt is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulv�n t�le a Blandrata Gy�rgy d�gletes tudom�nya ut�n az ifj� J�nos kir�ly arra vetemedik, hogy m�r becs�lete sem volt el�tte senkinek, hacsak szenth�roms�gtagad� nem volt, v�gz�st is �rva az 1566. esztend�ben, szent Andr�s napj�n, hogy az erd�lyi birodalomban mindenek Blandrata Gy�rgyt�l f�ggjenek, s a t�le v�lasztott papokt�l hallgassanak, akik pedig ezeket h�bor�tan�k, mint hitetlenek, �gy b�ntet�djenek. E v�gz�s mell� nem akar�nak �llani a cs�ki sz�kelyek; ker�lgeti �ket J�nos kir�ly �g�retekkel s fenyeget�sekkel is, de �gy sem mehetne semmire vel�k; felm�rgel�d�k az�rt, s a k�vetkez� 1567. esztend�ben sok fegyveres n�pet bocs�ta r�juk, hogy er�szakosan kit�rjenek az igaz hitb�l. Vala (Gyergy�-) Alfaluban egy buzg� lelk�, istenf�l� megy�s pap, Istv�n nev�. Ez jobb�n is febuzd�t� �llhatatoss�gra a n�pet. Elsz�n�k magukat, vagyonukat �s �let�ket a r�gi szent hit�knek az oltalm�ra (…) Azt v�gezt�k, hogy ilyen utols� veszedelemben, az eg�sz n�p fejenk�nt (…) e szent k�phez gy�lekezzenek (ti. a M�ria szoborhoz), s egy sz�vvel-l�lekkel k�ny�r�gjenek az Istenhez, hogy (…) tekintse �ket ilyen nagy sz�ks�g�kben (…). Egybe is gy�lekezv�n (…). Mire meg�rkezik azonban, hogy Udvarhely fel�l nyomuln�nak fel�j�k a hadak, enn�lfogva kiv�logatt�k maguk k�z�l, valaki csak fegyvert foghatott, s rendbe �ll�tott�k �ket (…). A fegyveres n�p hasonl� k�p im�dkozva, el�je kezd vonulni J�nos kir�ly had�nak. Szembe tal�lkozv�n, fegyverre kele k�z�tt�k a dolog (…), fel�lfordul�nak a cs�kiek, s a kir�ly had�nak j�r�sz�t lev�gt�k, s a t�bbi nyakra-f�re vissza szalada. Elv�gz�dv�n a vereked�s, visszafordul�nak hazafel� a cs�kiek, s amikor k�zelgettek volna a klastromhoz, el�j�k ment az otthon maradott n�p, kimondhatatlan �r�mmel fogadt�k egym�st, s egy�tt zeng� d�cs�retekkel a templomba siet�nek, hol a nagyhatalm� Sz�znek a sz�p k�pe el�tt h�l�t ad�nak az �ristennek, hogy �ket az igaz hit �ld�z�it�l megmentette. T�rt�n�k a dolog 1567-ben p�nk�sd szombatj�n. Annak eml�kezet�re most is minden esztend�ben azon napon egybegy�lnek oda, de nemcsak Cs�kb�l.[7] Eddig az id�zet.

Csereinek ez a tud�s�t�sa hiteles �s elfogadott t�rt�nelmi t�nny� v�lt an�lk�l, hogy a 16. sz�zadot ismer� �s �rt� t�rt�n�szek b�r�lat al� vett�k volna az ismertet�st.[8] Ez a t�rt�net els� hall�sra is kerek eg�sznek, megszerkesztett elbesz�l�snek l�tszik. Azonban a benne foglalt ellentmond�sok azt bizony�tj�k, hogy egy k�s�bbi kor, a 18. sz�zad felfog�s�t vet�tik vissza a 16. sz�zadra.

Az id�zett t�rt�net hiteless�g�t rontj�k �s k�ts�gess� teszik az al�bbi 12 pontba foglalt fontosabb ellentmond�sok, melyeket a k�vetkez�kben ismertetek:

  1. Nem a Blandrata „d�gletes tudom�nya” az oka annak, hogy a katolikus egyh�z m�r 1550-ben az evang�likusba �gazott, k�s�bb a reform�tusba, hiszen ez id�ben a fejedelem m�g gyermek �s Blandrata m�g nincsen Erd�lyben.
  2. 1556-ban kezd�dik a d�vidferenci „�tkeres�s” ideje, de val�s�gosan �s t�rv�nyesen az orsz�ggy�l�s nyilv�nos szenth�roms�g-tagad�st nem ismer.
  3. Az 1556-os szent Andr�s napi „v�gz�s” sz�veg�nek a v�g�n vil�gosan meg van nevezve, hogy az az ortodox egyh�z papjaira vonatkozott.[9] Szeretn�m kiemelni azt, hogy ez a „v�gz�s” nem ki�rtani akarta a betelep�l� �s m�r itt l�v� rom�ns�g vall�s�t, hanem babon�ikat akarta „kereszt�nyibb�” tenni. Ezt igazolja az a t�ny is, hogy a fejedelem L�mker�ken egy h�zat adom�nyozott az ortodox p�sp�knek a k�vetkez� indokl�ssal: „… az Isten ig�j�nek nemzete k�zti munk�ss�g��rt”. Megjegyezni k�v�nom, hogy a rom�n t�rt�n�szek ezt az orsz�ggy�l�si v�gz�st m�sk�nt �rtelmezik.
  4. Az Andr�s-napi v�gz�s nem vonatkozhatott a katolikuss�gra, mert az t�rv�nyesen bevett �s �gy v�dett vall�s volt, de a cs�kiak sem voltak rom�n nemzetis�g� ortodoxok.
  5. Az 1562-es sz�kely felkel�s ut�ni segesv�ri b�ntet�, megtorl� rendelkez�sek nemcsak a cs�kiekre voltak fenyeget�ek, ahol 6 csal�d 210 jobb�ggy� min�s�tett sz�kely telk�t kapta adom�nyba, hanem az eg�sz sz�kelys�get s�jtotta, a f�bbeket sem k�m�lve, hisz sz�rhegyi L�z�r Istv�n �s homor�dszentp�li Kornis Mih�ly m�sokkal egy�tt 1564. j�nius 30-�n is a b�rt�nben voltak. J�nos Zsigmond sem sz�p sz�val, kedvezm�nnyel, sem fenyeget�ssel nem „ker�lgette” a cs�kieket katolikus vall�suk miatt.
  6. Egyetlen egykori t�rt�neti forr�s vagy adat sem eml�ti azt, hogy a „felm�rgel�d�tt unit�rius fejedelem” 1567-ben „sok fegyveres n�pet” bocs�tott volna Cs�kra az�rt, hogy a katolikus vall�sb�l az unit�riusra k�nyszer�tse �ket. M�g az ellens�gei sem tudnak r�la semmit. Itt k�v�nom lesz�gezni azt a t�nyt, hogy az unit�rius vall�sr�l csak az 1568. �vi tordai orsz�ggy�l�st k�vet�en besz�lhet�nk; mintrecepta religi�r�l”, a bevett vall�s egyh�z�r�l az 1571. �vi marosv�s�rhelyi orsz�ggy�l�s v�gz�se ut�n lehet csak sz�. Teh�t 1567 p�nk�sdj�n sem unit�rius vall�s, sem unit�rius egyh�z, sem unit�rius fejedelem nem volt. Igy csak legend�nak kell tartanunk a J�nos Zsigmond 1567 p�nk�sdj�n a cs�kieknek a katolikus vall�sr�l az unit�riusra val� fegyveres �tt�r�t�se k�s�rlet�t.
  7. A gyergy�alfalvi Istv�n nev� pap kil�te sem bizony�tott. Az egykori �r�sok eg�sz Gyergy�ban k�t n�vtelen pl�b�nosr�l tesz eml�t�st, a helys�g megnevez�se n�lk�l. Felt�telezem, hogy Gyergy�szentmikl�s �s a L�z�rok sz�rhegyi k�ri�ja nem volt pap n�lk�l. Megeml�tem, hogy egy s�rk� van Gyergy�alfaluban, „Istv�n pap „ fel�r�ssal, de ez egy k�s�bbi, ut�lagos alkot�s, annak bizony�t�s�ra, hogy � volt, �s ez�rt az els�s�g az alfalusiakat illeti meg a b�cs�kor.
  8. Az eg�sz n�p „fejenk�nti felkel�s”-re vonatkoz� parancs�t egy egyszer� pap abban az id�ben sem adhatta ki a sz�kely t�rv�nyek szerint. Azt csak a sz�k kapit�nya vagy a fejedelem (rajta kereszt�l) adhatta ki, m�sk�nt a l�zad�s b�ne �llt volna fenn, mint 1562-ben. Ez id�ben Cs�ksz�k kapit�nya �s b�r�ja a cs�kszentkit�lyi Andr�si M�rton �s P�ter volt, kik katolikus l�t�kre is J�nos Zsigmond h�s�ges emberei voltak. A B�thori-Bekes �sszecsap�skor az unit�rius Bekes p�rtj�n val� �ll�s�rt kellett elmenek�lni�k Erd�lyb�l. �k teh�t fejenk�nti felkel�sre parancsot nem adhattak.
  9. Nem hiszem, hogy a b�cs�ra a templomi z�szl�k mellett fegyverrel mentek volna.
  10. Id�beli lehetetlens�gnek tartom azt, hogy a m�r Udvarhely fel�l nyomul� fejedelmi hadr�l tudom�st szerezve fel tudt�k volna „verni” Cs�kot-Gergy�t, a fegyverforgat�kat kiv�lasztani, M�ria l�b�n�l im�dkozni, hadrendbe �llani �s a Nagyerd�n l�v� „L�nyuggat�hoz” a tet�re kivonulni, csatarendbe �llani.
  11. Azt, hogy a cs�kiek lev�gt�k volna a fejedelmi sereg nagy r�sz�t, �s ennek sem a b�ntet�st, se a megbocs�t�st illet�en semmi nyoma nem maradt, m�g a kort alig ismer�k sem tudj�k elhinni.
  12. A b�cs� kezdet�nek minden forr�s p�nk�sd szombatj�t teszi, mikor a cs�ki �s a gyergy�i katolikusok a fejedelmi sereggel megk�zdve, gy�ztek, megv�dve �gy vall�sukat �s egyh�zukat.

M�s b�cs�k l�togatotts�g�val �sszevetve a cs�ksomly�it, mely orsz�gr�sznyi n�pet mozgat meg, valami m�lyebb, m�sabb magyar�zatot kell sejten�nk. Maguk�nak tekintik a magyarul alig tud� cs�ng�k, kik napokig gyalogolnak, a k�szoniak, a h�romsz�kiek is, nemcsak a cs�kiek�-gyergy�iak� a b�cs�. A magyar�zat�t a hagyom�nyban l�tom.

Eszerint r�gen, a pog�ny korban, a Soml� hegy�n a Napistennek a kultusza volt. Most is az �si, r�gi b�cs�sok napkelt�re kimennek a hegyre, hogy a napfelkelt�t ott less�k meg, mert „sehol olyan sok�ig nem lehet a napba n�zni, mint ott”, n�ha l�that� a napban „Babba M�ria”, a „Napkir�lyn�”, „M�ria a napba �lt�z�tt Asszony”, a hagyom�ny szerint. Onnan z�ld ny�rfa�ggal t�rnek haza. Az elm�lt �vben m�g a kegytemplom egy oldalbeny�l�j�ban l�ttam azt a k�t kerek k�vet, melyet a Soml� hegy�r�l hoztak le, rajta ugyanaz a nap jele volt bev�sve, mint a sz�kely kapuk farag�s�n (als�csern�toni-cs�kszeredai m�zeum, a m�r�falvi kapuk, stb.)

�sszefoglalva az id�zett t�rt�netet �s a vele kapcsolatos �szrev�teleimet, meg kell �llap�tanom azt a k�ts�gesn�l is er�sebb bizonyoss�gomat: a legend�k f�ldj�n egy legend�nak sz�letett J�nos Zsigmond �s a cs�ksomly�i M�ria b�tor�totta �s seg�tette cs�kiek l�nyuggat�i harca. A legenda sz�let�s�re b�tors�got �s alkalmat adott a R�k�czi Ferenc szabads�gharc�nak lever�se ut�ni ellenreform�ci� nemcsak legend�kkal, hanem osztr�k katon�k er�szakoss�g�val is sok protest�ns helys�gben gy�zelemre vitt�k egyesek a b�r�i �s a gr�fi c�m�ket.

Ehhez a legend�hoz m�s v�ltozatok is csap�dtak hozz�, melyekr�l a dr. Dank� Imre prof. tisztelet�re, szerkeszt�sben lev�, a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z keret�ben m�k�d� Doktorok Koll�giuma Vall�si N�prajz Szekci� �ltal kiad�sra ker�l� k�nyvben b�ven �rtam. Csak r�viden akarok megeml�kezni arr�l, hogy „J�nos Zsigmond akkori had�val Szentegyh�z�t is fel�gett�k �s elpuszt�tott�k”; J�nos Zsigmond az�rt m�rgel�dhetett fel egy �vvel hamarabb, 1566-ban, mert k�ld�tt gr.Mikesnek, Cs�k v�rmegye f�isp�nj�nak (!), egy m�s v�ltozat szerint 4 „�j csemet�t” (unit�rius papot), hogy azokat �ltesse el �s �nt�zze, hogy az �j vall�s kikeljen. Mikes nyakig be�ltette a f�ldbe, �nt�zte �s „vissza�rta a fejedelemnek, hogy a cs�ki �ghajlat miatt kifagytak”. Egy m�sik v�ltozat szerint „a k�t Homor�d- �s Nyik�menti >unit�riusok< 2000-en �rt�k” al� a toborz�si �vet, �s �k t�madtak, �ket vert�k meg a cs�kiek”. Sajn�latos, hogy mindezek a „toldal�k-legend�k” is nyomdafest�ket l�thattak, �s az 1998. �vi b�cs� alkalm�val a Duna TV is vil�gg� sz�rta azokat.

Tal�n t�l hosszasan t�rgyaltam a cs�ksomly�i b�cs� t�rt�net�t a megjegyz�seimmel, de az volt a sz�nd�kom, hogy felkeltsem mindny�jukban azt a k�rd�st, hogy elhigyj�k-e vagy legend�nak tartsuk a t�rt�netet? A t�rt�nelem nem a hit, hanem a t�nyek bizonyoss�ga!

A t�nyek a k�vetkez�k: (7 pontba szedtem a l�nyegesebbeket)

  1. Sehol egyetlen �r�sos feljegyz�st sem tal�ltak eddig r�la, csak a 18. sz�zadban.
  2. A cs�ksomly�i b�cs� eredete sokkal r�gebbi 1567-n�l. Az els� �r�sos eml�t�se a b�cs�nak 1444. janu�r 27-�n IV. Jen� p�pa �ltal kibocs�tott bull�ban van.[10] Eszerint „… a h�veknek nagy t�mege szokott �sszegy�lni �jtatoss�gnak ok�b�l �s gyakorta nem sz�nik meg oda�z�nleni”. A p�pa mindazoknak akik a somly�i szent Ferenc rendi kolostor Sz�z M�ria tisztelet�re szentelt templom�t Sarl�s Boldogasszony napj�n „(…) est�t�l m�snap estig l�togatj�k �s a jav�t�sra adakoznak, a r�juk kiszabott vezekl�sb�l h�t esztend�t elenged”[11]. Az id�ben egy m�sik M�ria-szobor �llott ott. A mostani pater Losteiner t�rt�net�r� szerint a moh�csi v�sz ut�n sz�llt al� az �gb�l, hogy Cs�kot a terjed� pog�nys�gt�l – �rtsd protestantizmust�l – megv�dje.[12] Teh�t a b�cs� kezdet�nek ideje, oka nem ismert, �gy J�nos Zsigmondra nem vonatkoztathat� „eml�k” vagy „eml�keztet�” az.
  3. Minden forr�s p�nk�sd szombatj�ra teszi a b�cs� idej�t. Az err�l �r�k k�l�nb�z� korszakban h�rom �vsz�mot jel�lnek meg. Leonard Losteiner, 18. sz�zadi szerzetes az 1556. �vre id�z�ti a t�rt�nteket. Ekkor J�nos Zsigmond m�g nincsen itthon, 1556 okt�ber 22-�n �rkezik haza Lengyelorsz�gb�l.[13]

1559. �vre hivatkoznak a R�vai Lexikon, Orb�n Bal�zs, m�sok mellett a templomkertben lev� Nepomuki Szent J�nos k�polna oldal�r�l a templomba ker�lt, majd onnan is elt�nt eml�kt�bla, melynek ez a pontos m�solata: EML�KEZET�RE AZON GY�ZELEMNEK, MELYET 1559-BEN P�NK�SD SZOMBATJ�N EZEN A HELYEN NYERT IFIBB J�NOS SIGMOND KIR�LY HADA ELLEN AZ MAGA SZ(ent) HIT�T V�DELMEZ� SZ�KELY N�P. EZEN ALKOTM�NYT EMELTE SEP(si)SZ(ent) IV�NYI LIBER B�R� HENTER ANTAL AZ KRISZTUS RENGY�NEK ARANY KERESZTES VIT�ZE, AZ APOST(oli) KIR�LYI �S CS�SZ�RI FELS�G ARANY KOLTSOS H�VE �S NEMES ANYA UDVARHELY SZ�K F� KIR�LY B�R�JA 1817.[14] Az „ezen a helyen” azt jelenti, hogy oda, a L�nyuggat�ra volt k�sz�tve, de nem tal�lt�k azt a helyet. �gy ker�lt a kis k�polna k�ls� oldal�ra akkor.

Ez �vben Izabella, J�nos Zsigmond anyja m�g �l, Izabella nev�ben J�nos Zsigmond �rta al� 1558-ban Cs�kszereda v�ross� nyilv�n�t�s�nak adom�nylevel�t.[15]

A harmadik id�z�t�s, az utols�, 1567, az eml�tett kis k�poln�csk�val szemben, egy k�oszlopon a k�vetkez� sz�veggel ma is �ll: EML�KEZET�RE ANNAK A K�T CSAT�NAK, MELYET A CS�KI SZ�KELYEK V�VTAK �NV�DELMI HARCUKBAN A TOLVAJOSTET�N. EGYIKET GY�ZTESEN MEGNYERT�K J�NOS ZSIGMOND FEJEDELEM T�MAD� HADA ELLEN 1567 M�JUS 17. A M�SIKAT �RUL�S FOLYT�N ELVESZTETT�K ALI BASA BET�R� T�R�K TAT�R HAD�VAL SZEMBEN 1661. OKT�BER 21.[16] Az 1567. esztend�re val� id�z�t�s a kegytemplom bej�rat�n�l, egy oszlopon �gy olvashat�: A CS�KI �S GYERGY�I N�P 1567-BEN P�NK�SD SZOMBATJ�N FEGYVERREL V�DTE MEG HIT�T J�NOS ZSIGMOND HADAIVAL SZEMBEN, ENNEK EML�K�T �RZI A P�NK�SDI B�CS�.[17]

Megvallom, az k�sztetett arra, hogy �vekig foglalkozzam a cs�ksomly�i b�cs�val, hogy a J�nos Zsigmond ellen egy k�pzelt �s Ali basa t�r�k tat�r hadai ellen egy val�s�gos harc k�z� egyenl�s�gi jelet tettek. A val�s�gos csata megt�rt�nt�ben k�telkedtek T�r�k Tam�s unit�rius �s a cs�ki Fodor S�ndor katolikus �r�, Cs�kszereda egyetlen d�szpolg�ra is, �r�saikban.

A h�rom k�l�nb�z� �v (1556 – 1559 �s 1567) egyazon t�rt�nettel kapcsolatban, az esem�ny val�dis�g�t kiz�rja.

  1. A vall�sterjed�s �s terjeszt�s J�nos Zsigmond-i m�dszere hat�rozottan le volt sz�gezve: „Nem fegyverrel, er�szakkal”. „Az Isten ig�je szabadon hirdettess�k”, mert a hit Isten aj�nd�ka, ez hall�sb�l l�sz�n, mely hall�s istennek ig�je �ltal vagyon”[18]. A Hitvall�s �s V�diratban 1567-b�l keltezve ez �ll: „… a szent�r�sban sehol sem olvast�k, hogy Isten �g�j�t �s a vall�st t�zzel-vassal kelljen terjeszteni: Krisztus orsz�ga n�pe �s annak �ldozata �nk�ntes, fegyverrel �s fenyeget�ssel az evang�lium elfogad�s�ra nem k�nyszer�thet�, �nk�nt engedelmeskedik az”[19]. �rhattak volna-e ilyent, ha a l�nyuggat�i csata megt�rt�nt volna? Nem!
  2. A Nepomuki k�polna mellett lev� egy m�sik k�oszlopon a k�vetkez� sz�veg �s �vsz�m is valamilyen magyar�zatot ad a b�cs�ra l�togat�k gyarapod�s�ra vonatkoz�an: AZ (…) MEGKEZDETT P�NK�STI B�CS�J�R�SUNK EML�K�RE �LL�TOTT�K A H�ROMSZ�KIEK 1882.[20]
  3. A sz�kelyudvarhelyi fejedelmi v�r parancsnoka ez id�ben a sz�kely autonom t�rv�nyeket �s szok�sokat gyakran er�szakosan is megs�rt�, hith� katolikus vall�s� Telegdi Mih�ly volt. R�la tudjuk, hogy k�zvetlen�l a tordai 1568-as vall�s- �s lelkiismereti szabads�g t�rv�ny�nek a kihirdet�se ut�n, az eg�sz vid�ken �ld�zte az „�j vall�s k�vet�it”. Ismerj�k a fejedelemnek a Telegdihez �rt szigor� parancs�t, mellyel megtiltja az �j hit k�vet�inek (l�nyeg�ben az unit�riusoknak) az �ld�z�s�t.[21] Tellegdinek 400 lovas �s 400 gyalogos katon�ja volt a v�r�rs�gben; ha Cs�kra t�mad�s t�rt�nt volna a Homor�d �s a Nyik� vid�ki unit�riusok r�sz�r�l, � biztos, hogy megakad�lyozta volna. A maga kezdem�nyez�se sz�ba sem j�het, hisz Endes szerint katon�i nagy r�sze Cs�kb�l-Gyergy�b�l volt, � maga pedig hith� katolikus.
  4. Sz�ves figyelm�ket kimer�tve, m�g egy �szrev�tellel hadd toldjam meg az eddigieket, mely enyh�n t�lozva „gyan�ba keverheti” J�nos Zsigmondot. Az 1566. december 13-�n kezd�d�tt szebeni orsz�ggy�l�s v�gz�se szerint, a sz�szsebesi v�r fel�p�t�s�nek a k�lts�geihez a sz�kelyeknek is ar�nysz�muk szerint hozz� kellett j�rulniuk (kapusz�m szerint 25 d�n�rral). A k�lts�gek fel�t a fejedelem �llotta. Az ad� begy�jt�s�vel az orsz�ggy�l�s a fogs�gb�l kiker�lt homor�dszentp�li Kornis Mih�lyt b�zta meg. Maros-Udvarhely �s Cs�k(-Gyergy�) sz�keket szem�lyesen falunk�nt j�rta be. Ha figyelembe vessz�k, hogy az els� k�t sz�k k�zel 300 helys�g�t az 1567. �v tel�n kezdte meg �ssze�rni, a t�li id�j�r�st, a napok r�vids�g�t, v�lem�nyem szerint Cs�kba a b�cs� ideje k�r�l �rhetett. Itt az �ssze�r�s szerint a sorrend a k�vetkez� volt: Tapolca, V�rdottfalu ( a mai Cs�ksomly�), Zs�g�d M�rtonfalv�val, mely helys�gek ma mind Cs�kszered�hoz tartoznak, beolvadtak. Az ad�begy�jt�s minden ellen�ll�s, zavarg�s n�lk�l ment v�gbe. Ez az egyetlen kir�lyi parancsra kisz�llt k�ld�tts�g j�rt ez id�ben Cs�kban, mely egy p�r katon�b�l �s �rnokb�l �llt. A k�s�bb unit�riuss� lett Kornis akkor val�ban fejedelmi katonai k�s�rettel j�rt ezen a vid�ken, de neki hat�rozottan meg volt szabva a feladata: a 25 d�n�ros ad� begy�jt�se. K�s�bbi unit�rius volta gyan�ba keverhetn� Kornist.

�sszefoglalva a fentieket, a c�mben foglalt k�rd�sre a v�lem�nyem �s a v�laszom az, hogy a cs�kiek �s J�nos Zsigmond k�zti l�nyuggat�i harcot egy t�rt�nelmiv� er�szakolt legend�nak tartom: meg nem t�rt�ntnek. Ebben a harcban egyik f�l sem gy�z�tt, mert t�mad�s sem a fejedelem, sem az unit�riusok r�sz�r�l nem volt. Ha t�mad�s nem volt, v�delmi harc sem lehetett, csak a legend�k vil�g�ban.

Ezt az igazs�got hallgat�lagosan tudom�sul veszi-forma, sz�kelyesen, a katolikus egyh�z. A millecenten�riumra h�rom keresztet sz�nd�kozott fel�ll�tani a Tolvajos tet�n, az Udvarhely fel� n�z�re m�r r��rt�k az 1567-es �vsz�mot, a cs�ksomly�i b�cs� kezdet�re �s ok�ra c�lozva. Tiltakoz�somra 1442-es �vsz�mot �rtak helyette, mely ma is ott l�that�.

Sz�ks�g van a cs�ksomly�i b�cs�ra, mert a magyars�g legnagyobb rendszeres demonstrativ gy�lekez�se. Ha nem volna, ki kellene tal�lni, mert felekezeti jelleg�n keveset v�ltoztatna, �m t�bbet haszn�lna.

V�g�l megeml�tem azt, hogy 1997-ben tiltakoz�st fogalmaztam meg. Egyh�zk�r�nk nev�ben, a kolozsv�ri p�sp�ks�g�nk�n kereszt�l a gyulafeh�rv�ri �rseks�g c�m�re, melyben k�rt�k, hogy vegy�k figyelembe a t�rt�nelmi t�nyeket �s t�bbet ne hozz�k kapcsolatba vel�nk unit�riusokkal �s J�nos Zsigmonddal a cs�ksomly�i b�cs�t. A v�lasz ez �vben j�tt meg p�sp�ks�g�nkre a gyulafeh�rv�ri �rsek, F�tisztelend� Jakubinyi Gy�rgy al��r�s�val, melyb�l id�zve z�rom el�ad�som: 1998. J�nius 3. “Biztos�tom F�tisztelend�s�gedet, hogy fogadalmi b�cs�nkat – ahogy azt az �s�k fogadt�k – nem haszn�ljuk fel felekezeti torzsalkod�sra. Ami s�relem, pedig emberi gyarl�s�gb�l felmer�lt, az�rt bocs�natot k�r�nk.”

�n is bocs�natot k�rek a figyelm�k hosszas ig�nybev�tel��rt �s k�sz�n�m, hogy v�gighallgattak.

Sim�n Domokos

Cs�kszereda

***

Az el�ad�s ut�ni hozz�sz�l�s �s z�rsz�

***

Jegyzetek:



[1] Cs�ksomly� a Sz�kelyf�ld R�m�ja. Sz�kely �tkeres� Irodalmi �s M�vel�d�si Foly�irat Kiad�sa. Sz�kelyudvarhely 1998. 9-10.

[2] Orb�n Bal�zs: Sz�kelyf�ld le�r�sa t�rt�nelmi, r�g�szeti, term�szetrajzi s n�pismereti szempontb�l. Pest. 1868. II. 5. (Tov�bbiakban: Orb�n B.)

[3] Confrater: magyar �rtelmez�se a latin sz�nak: hivatalt�rs, tisztt�rs, olt�rtestv�r. Egyh�zt�rsulatok keret�ben �h�tatos c�lokra val� szabad egyes�l�sek. A cs�ksomly�i templomhoz 10-15 csal�dot confraternek neveztek-v�lasztottak, kiknek a v�ros �let�ben is el�jogaik voltak. A c�m, ill. a tiszts�g �r�kl�d�.

[4] Keresztalja n�p: M�ri�s z�szl�val, keresztet v�ve, 4-6-os sorban, egy k�zs�gb�l a somly�i b�cs�ra zar�ndokl�k.

[5] A hagyom�ny �gy tartja, hogy a gy�ztes csata ut�n hazat�rve a z�ld ny�rfa�g lenget�s�vel adt�k h�r�l az itthoniaknak gy�zelm�ket. A gy�zelem jel�nek tartj�k.

[6] Cs�kszentsimoni Endes Mikl�s: Cs�k- Gyergy�- K�szon – sz�kek (Cs�k megye) f�ldj�nek �s n�p�nek t�rt�nete 1918-ig. Budapest 1937. 67. (tov�bbiakban Endes M.)

[7] Endes M. i.m. 65-66.

[8] R�vai Lexikon V. 64. A Cserei Mih�lyra vonatkoz� jellemz�s Farkasra is r�illik: „Meg�rta (…) r�szrehajl�ssal (…) �s k�zvetlens�ggel.

[9] Endes id�z�s�ben, mely Csereit�l volt �tv�ve.

[10] Sz�kely Oklev�lt�r, Szab� K�roly szerkeszt�s�ben, Kolozsv�r. 1876. I. 153-154 (tov�bbiakban Sz.O.)

[11] Fodor S�ndor: T�z �veg borv�z. T�n�d�s s�ta k�zben. Kriterion k�nyvkiad� Bukarest. 1979. 114-115. lapokon latinb�l magyarra ford�tva.

[12] Orb�n B. i.m. II.12.

[13] A cs�ksomly�i z�rd�ban maradt k�t k�ziratos m�. Az egyik: „Chronologia Topografica Chronographica provincia Transilvaniae et Siculae descriptio”, a m�sik „Topografica”.

[14] Mind Orb�n, mind Endes hib�san k�zli. Saj�t m�solatomban hozom.

[15] Cs�kszereda v�ross� nyilv�n�t�s�nak 440. �v�t �nnepelt�k ez �v augusztus 8-9. napjain. Mivel Cs�k sz�knek nem volt �lland� k�zpontja, J�nos Zsigmond �gy seg�tett ezen, hogy Martonfalva, Zs�g�d, Cs�ktapolca �s V�rdottfalva hat�rainak tal�lkoz�s�n�l egy „sz�k-k�zpontnak megfelel� helyet szak�tott ki”. �gy alakult meg „mesters�gesen” Cs�kszereda, J�nos Zsigmond p�rtol�s�val. A sz�k vit�s k�rd�s�t megoldotta.

[16] Saj�t m�solatomban.

[17] Saj�t m�solatomban.

[18] A tordai 1568-as ediktum.

[19] Jakab Elek: D�vid Ferenc eml�ke. El�t�ltet�se �s hal�la h�romsz�zados �vfordul�j�ra. Budapest. 1879. 83.

[20] Saj�t m�solatomban. A z�r�jel hely�n egy felesleges I vagy J bet� van.

[21] Sz.O. VIII.291. Latin sz�veg�t P�ter Lajos egykori latin tan�r ford�totta magyarra 90 �ves kor�ban „sz�rakoz�sb�l”. Birtokomban van.




Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.47 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|