Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
FACEBOOK
Unitárius Egyház

Reklámozd a saját oldaladat is

Gondviselés Segélyszervezet

Névjegy létrehozása


Virtuális Unitárius Közösség

Névjegy létrehozása
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png �sv�ny II.
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png Versgy�jtem�nyek
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2010-ben
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif Kereszt�ny Magvet�
bullet2.gif Unit�rius K�zl�ny
bullet2.gif Unit�rius �let 2000-t�l
bullet2.gif Unit�rius �let 1947-1999
bullet2.gif Unit�rius �rtes�t�
bullet2.gif Unit�rius Sz�sz�k

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 05:42 CDT

A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� eredet�r�l

Sim�n Domokos

Szerz�: . 3590 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak



A D�vid Ferenc Egylet 1998. okt�ber 25-�n tartott est�j�n elhangzott el�ad�s.

T�RT�NELEM, VAGY LEGENDA?

(A cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs� eredet�r�l)

A cs�ksomly�i kegytemplom �s ferences kolostor minden �v p�nk�sd szombatj�n �s els� napj�ra is �tny�l�an, imm�r f�ldr�szekre is kihat� M�ria-b�cs�k sz�nhelye. H�ress� tette a templomot a benne lev� csodatev�, �n. k�nnyez� M�ria szobra, �l�ben a kis J�zussal[1].

Orb�n Bal�zs m�g 20-30 ezer katolikus b�cs�s jelenl�t�r�l tesz eml�t�st[2], ma m�r 200-300, �s egyesek szerint tal�n 400 ezer embert is meg lehetne sz�molni ez alkalommal. „Koldus �s kir�lyfi”, magyar �s cs�ng�, t�voli f�ldr�szek lak�i �s a hazai �s k�lf�ldi nem katolikus magyarok, s�t nem csak magyarok tal�lkoz� helye is a cs�ksomly�i p�nk�sdi b�cs�. A vil�gon �l� magyarok legnagyobb l�tsz�m� tal�lkoz�ja ez az alkalom.

A t�rt�nelem folyam�n kialakult szertart�srendje csak annyiban v�ltozott meg, hogy az �nnepi �s a vall�sos sz�nhely ma nem a ferencesrendi templom, hanem a felette lev� Somly�hegy nyerg�t �vez� fenyves tiszt�s�n tartj�k meg a b�cs� f�nypontj�t jelent� �nneps�get. H�zigazd�k a ferences bar�tok; a katolikus egyh�z magas tiszts�geit bet�lt� vez�regy�nis�gei k�z�l h�vj�k meg a vend�gsz�nokot. A b�cs� az el�re meg�llap�tott �s a m�di�ban k�z�lt program szerint, ma m�r akad�lytalanul megy v�gbe. A rendet a „confraterek[3] �s az arra el�re kiv�lasztottak vigy�zz�k. A felvonul�si menetet a gyergy�alfalviak ind�tj�k a hagyom�ny szerint. A legnagyobb �rdem gyalog, templomi z�szl�val �s kereszttel, M�ria-�nekeket zengve, csengetve, rendezett sorokban a helyi pl�b�nos vezet�s�vel menni a b�cs�ra. Az �gy �rkez� „keresztalja n�pet[4] a somly�i templom el�tt fogadj�k. Csod�latos a b�cs�n lev� rend �s fegyelem komolys�ga, a hull�mz�, meg nem sz�n� �h�tatos t�meg zar�ndokl�sa, �nekl�se. (Csak z�r�jelben k�v�nom megjegyezni, hogy az egyre duzzad� l�tsz�m, nem csak zar�ndokl�k, hanem �nnepl� �s tal�lkoz�sra j�tt sokas�g, a r�gi rend lazul�s�nak jeleit kezdi mutatni.) A b�cs�r�l mindenki z�ld ny�rfa�ggal a kez�ben t�r haza.[5]

Minden b�cs�nak van kezdete, oka �s t�rt�nete, �gy a cs�ksomly�inak is. A katolikus forr�sok szerint 1727-ben kolozsv�ri P�l jezsuita atya volt az, aki az akkori p�nk�sdi b�cs� alkalm�val – mint �nnepi sz�nok – a b�cs� eredet�r�l, ok�r�l �s kezdet�r�l el�sz�r besz�lt. Szerinte az ok, az eredet �s a t�rt�nelmi id�ben a kezdet a kolozsv�ri jezsuit�k Domus histori�j�ban van meg�rva, amit ez alkalommal ismertetett �s a ferencesek k�r�s�re megengedte, hogy a kolozsv�ri jezsuit�k Domus histori�j�b�l P�terffi Domokos atya kim�solhassa �s a cs�ki szerzeteseknek hazahozhassa azt.[6] (Nem az �n tiszts�gem annak eld�nt�se, hogy volt-e Domus histori�juk abban az �ltala id�zett korban a kolozsv�ri jezsuit�knak, �s ha volt, a t�rt�net megvolt-e abban?)

Kolozsv�ri P�l atya szerint a b�cs� eredete, oka, kezdete �s t�rt�nete a cs�ksomly�i templomban lev� csodatev� M�ria-szobor �s J�nos Zsigmond fejedelem k�r� van csoportos�tva. Ezt a t�rt�netet az�ta elismertnek �s hivatalosnak tartja mind az egyh�zi, mind a vil�gi t�rt�net�r�s. (Egyh�zfiak: P�terffi K�roly, Losteiner Leonard, Patrik J�nos, Veres Lajos �s m�sok; a vil�giak k�z�l el�sz�r �rdemlegesen Cserei Farkas �rt r�la.)

A cs�ksomly�i b�cs� t�rt�net�t �s eredet�t Cserei Farkast id�zve, dr. Endes Mikl�s cs�ki sz�rmaz�s� t�rt�n�sz �gy adja el�. Id�zem: „A sz�kelyek, ami�ta a scithiai pog�nys�gb�l kit�rtek, mindenkor a sok rendbeli bajok, veszedelmes id�k �s a fejedelem v�ltoz�sa k�z�tt is az igaz hitben megmaradtak. Elfajulv�n t�le a Blandrata Gy�rgy d�gletes tudom�nya ut�n az ifj� J�nos kir�ly arra vetemedik, hogy m�r becs�lete sem volt el�tte senkinek, hacsak szenth�roms�gtagad� nem volt, v�gz�st is �rva az 1566. esztend�ben, szent Andr�s napj�n, hogy az erd�lyi birodalomban mindenek Blandrata Gy�rgyt�l f�ggjenek, s a t�le v�lasztott papokt�l hallgassanak, akik pedig ezeket h�bor�tan�k, mint hitetlenek, �gy b�ntet�djenek. E v�gz�s mell� nem akar�nak �llani a cs�ki sz�kelyek; ker�lgeti �ket J�nos kir�ly �g�retekkel s fenyeget�sekkel is, de �gy sem mehetne semmire vel�k; felm�rgel�d�k az�rt, s a k�vetkez� 1567. esztend�ben sok fegyveres n�pet bocs�ta r�juk, hogy er�szakosan kit�rjenek az igaz hitb�l. Vala (Gyergy�-) Alfaluban egy buzg� lelk�, istenf�l� megy�s pap, Istv�n nev�. Ez jobb�n is febuzd�t� �llhatatoss�gra a n�pet. Elsz�n�k magukat, vagyonukat �s �let�ket a r�gi szent hit�knek az oltalm�ra (…) Azt v�gezt�k, hogy ilyen utols� veszedelemben, az eg�sz n�p fejenk�nt (…) e szent k�phez gy�lekezzenek (ti. a M�ria szoborhoz), s egy sz�vvel-l�lekkel k�ny�r�gjenek az Istenhez, hogy (…) tekintse �ket ilyen nagy sz�ks�g�kben (…). Egybe is gy�lekezv�n (…). Mire meg�rkezik azonban, hogy Udvarhely fel�l nyomuln�nak fel�j�k a hadak, enn�lfogva kiv�logatt�k maguk k�z�l, valaki csak fegyvert foghatott, s rendbe �ll�tott�k �ket (…). A fegyveres n�p hasonl� k�p im�dkozva, el�je kezd vonulni J�nos kir�ly had�nak. Szembe tal�lkozv�n, fegyverre kele k�z�tt�k a dolog (…), fel�lfordul�nak a cs�kiek, s a kir�ly had�nak j�r�sz�t lev�gt�k, s a t�bbi nyakra-f�re vissza szalada. Elv�gz�dv�n a vereked�s, visszafordul�nak hazafel� a cs�kiek, s amikor k�zelgettek volna a klastromhoz, el�j�k ment az otthon maradott n�p, kimondhatatlan �r�mmel fogadt�k egym�st, s egy�tt zeng� d�cs�retekkel a templomba siet�nek, hol a nagyhatalm� Sz�znek a sz�p k�pe el�tt h�l�t ad�nak az �ristennek, hogy �ket az igaz hit �ld�z�it�l megmentette. T�rt�n�k a dolog 1567-ben p�nk�sd szombatj�n. Annak eml�kezet�re most is minden esztend�ben azon napon egybegy�lnek oda, de nemcsak Cs�kb�l.[7] Eddig az id�zet.

Csereinek ez a tud�s�t�sa hiteles �s elfogadott t�rt�nelmi t�nny� v�lt an�lk�l, hogy a 16. sz�zadot ismer� �s �rt� t�rt�n�szek b�r�lat al� vett�k volna az ismertet�st.[8] Ez a t�rt�net els� hall�sra is kerek eg�sznek, megszerkesztett elbesz�l�snek l�tszik. Azonban a benne foglalt ellentmond�sok azt bizony�tj�k, hogy egy k�s�bbi kor, a 18. sz�zad felfog�s�t vet�tik vissza a 16. sz�zadra.

Az id�zett t�rt�net hiteless�g�t rontj�k �s k�ts�gess� teszik az al�bbi 12 pontba foglalt fontosabb ellentmond�sok, melyeket a k�vetkez�kben ismertetek:

  1. Nem a Blandrata „d�gletes tudom�nya” az oka annak, hogy a katolikus egyh�z m�r 1550-ben az evang�likusba �gazott, k�s�bb a reform�tusba, hiszen ez id�ben a fejedelem m�g gyermek �s Blandrata m�g nincsen Erd�lyben.
  2. 1556-ban kezd�dik a d�vidferenci „�tkeres�s” ideje, de val�s�gosan �s t�rv�nyesen az orsz�ggy�l�s nyilv�nos szenth�roms�g-tagad�st nem ismer.
  3. Az 1556-os szent Andr�s napi „v�gz�s” sz�veg�nek a v�g�n vil�gosan meg van nevezve, hogy az az ortodox egyh�z papjaira vonatkozott.[9] Szeretn�m kiemelni azt, hogy ez a „v�gz�s” nem ki�rtani akarta a betelep�l� �s m�r itt l�v� rom�ns�g vall�s�t, hanem babon�ikat akarta „kereszt�nyibb�” tenni. Ezt igazolja az a t�ny is, hogy a fejedelem L�mker�ken egy h�zat adom�nyozott az ortodox p�sp�knek a k�vetkez� indokl�ssal: „… az Isten ig�j�nek nemzete k�zti munk�ss�g��rt”. Megjegyezni k�v�nom, hogy a rom�n t�rt�n�szek ezt az orsz�ggy�l�si v�gz�st m�sk�nt �rtelmezik.
  4. Az Andr�s-napi v�gz�s nem vonatkozhatott a katolikuss�gra, mert az t�rv�nyesen bevett �s �gy v�dett vall�s volt, de a cs�kiak sem voltak rom�n nemzetis�g� ortodoxok.
  5. Az 1562-es sz�kely felkel�s ut�ni segesv�ri b�ntet�, megtorl� rendelkez�sek nemcsak a cs�kiekre voltak fenyeget�ek, ahol 6 csal�d 210 jobb�ggy� min�s�tett sz�kely telk�t kapta adom�nyba, hanem az eg�sz sz�kelys�get s�jtotta, a f�bbeket sem k�m�lve, hisz sz�rhegyi L�z�r Istv�n �s homor�dszentp�li Kornis Mih�ly m�sokkal egy�tt 1564. j�nius 30-�n is a b�rt�nben voltak. J�nos Zsigmond sem sz�p sz�val, kedvezm�nnyel, sem fenyeget�ssel nem „ker�lgette” a cs�kieket katolikus vall�suk miatt.
  6. Egyetlen egykori t�rt�neti forr�s vagy adat sem eml�ti azt, hogy a „felm�rgel�d�tt unit�rius fejedelem” 1567-ben „sok fegyveres n�pet” bocs�tott volna Cs�kra az�rt, hogy a katolikus vall�sb�l az unit�riusra k�nyszer�tse �ket. M�g az ellens�gei sem tudnak r�la semmit. Itt k�v�nom lesz�gezni azt a t�nyt, hogy az unit�rius vall�sr�l csak az 1568. �vi tordai orsz�ggy�l�st k�vet�en besz�lhet�nk; mintrecepta religi�r�l”, a bevett vall�s egyh�z�r�l az 1571. �vi marosv�s�rhelyi orsz�ggy�l�s v�gz�se ut�n lehet csak sz�. Teh�t 1567 p�nk�sdj�n sem unit�rius vall�s, sem unit�rius egyh�z, sem unit�rius fejedelem nem volt. Igy csak legend�nak kell tartanunk a J�nos Zsigmond 1567 p�nk�sdj�n a cs�kieknek a katolikus vall�sr�l az unit�riusra val� fegyveres �tt�r�t�se k�s�rlet�t.
  7. A gyergy�alfalvi Istv�n nev� pap kil�te sem bizony�tott. Az egykori �r�sok eg�sz Gyergy�ban k�t n�vtelen pl�b�nosr�l tesz eml�t�st, a helys�g megnevez�se n�lk�l. Felt�telezem, hogy Gyergy�szentmikl�s �s a L�z�rok sz�rhegyi k�ri�ja nem volt pap n�lk�l. Megeml�tem, hogy egy s�rk� van Gyergy�alfaluban, „Istv�n pap „ fel�r�ssal, de ez egy k�s�bbi, ut�lagos alkot�s, annak bizony�t�s�ra, hogy � volt, �s ez�rt az els�s�g az alfalusiakat illeti meg a b�cs�kor.
  8. Az eg�sz n�p „fejenk�nti felkel�s”-re vonatkoz� parancs�t egy egyszer� pap abban az id�ben sem adhatta ki a sz�kely t�rv�nyek szerint. Azt csak a sz�k kapit�nya vagy a fejedelem (rajta kereszt�l) adhatta ki, m�sk�nt a l�zad�s b�ne �llt volna fenn, mint 1562-ben. Ez id�ben Cs�ksz�k kapit�nya �s b�r�ja a cs�kszentkit�lyi Andr�si M�rton �s P�ter volt, kik katolikus l�t�kre is J�nos Zsigmond h�s�ges emberei voltak. A B�thori-Bekes �sszecsap�skor az unit�rius Bekes p�rtj�n val� �ll�s�rt kellett elmenek�lni�k Erd�lyb�l. �k teh�t fejenk�nti felkel�sre parancsot nem adhattak.
  9. Nem hiszem, hogy a b�cs�ra a templomi z�szl�k mellett fegyverrel mentek volna.
  10. Id�beli lehetetlens�gnek tartom azt, hogy a m�r Udvarhely fel�l nyomul� fejedelmi hadr�l tudom�st szerezve fel tudt�k volna „verni” Cs�kot-Gergy�t, a fegyverforgat�kat kiv�lasztani, M�ria l�b�n�l im�dkozni, hadrendbe �llani �s a Nagyerd�n l�v� „L�nyuggat�hoz” a tet�re kivonulni, csatarendbe �llani.
  11. Azt, hogy a cs�kiek lev�gt�k volna a fejedelmi sereg nagy r�sz�t, �s ennek sem a b�ntet�st, se a megbocs�t�st illet�en semmi nyoma nem maradt, m�g a kort alig ismer�k sem tudj�k elhinni.
  12. A b�cs� kezdet�nek minden forr�s p�nk�sd szombatj�t teszi, mikor a cs�ki �s a gyergy�i katolikusok a fejedelmi sereggel megk�zdve, gy�ztek, megv�dve �gy vall�sukat �s egyh�zukat.

M�s b�cs�k l�togatotts�g�val �sszevetve a cs�ksomly�it, mely orsz�gr�sznyi n�pet mozgat meg, valami m�lyebb, m�sabb magyar�zatot kell sejten�nk. Maguk�nak tekintik a magyarul alig tud� cs�ng�k, kik napokig gyalogolnak, a k�szoniak, a h�romsz�kiek is, nemcsak a cs�kiek�-gyergy�iak� a b�cs�. A magyar�zat�t a hagyom�nyban l�tom.

Eszerint r�gen, a pog�ny korban, a Soml� hegy�n a Napistennek a kultusza volt. Most is az �si, r�gi b�cs�sok napkelt�re kimennek a hegyre, hogy a napfelkelt�t ott less�k meg, mert „sehol olyan sok�ig nem lehet a napba n�zni, mint ott”, n�ha l�that� a napban „Babba M�ria”, a „Napkir�lyn�”, „M�ria a napba �lt�z�tt Asszony”, a hagyom�ny szerint. Onnan z�ld ny�rfa�ggal t�rnek haza. Az elm�lt �vben m�g a kegytemplom egy oldalbeny�l�j�ban l�ttam azt a k�t kerek k�vet, melyet a Soml� hegy�r�l hoztak le, rajta ugyanaz a nap jele volt bev�sve, mint a sz�kely kapuk farag�s�n (als�csern�toni-cs�kszeredai m�zeum, a m�r�falvi kapuk, stb.)

�sszefoglalva az id�zett t�rt�netet �s a vele kapcsolatos �szrev�teleimet, meg kell �llap�tanom azt a k�ts�gesn�l is er�sebb bizonyoss�gomat: a legend�k f�ldj�n egy legend�nak sz�letett J�nos Zsigmond �s a cs�ksomly�i M�ria b�tor�totta �s seg�tette cs�kiek l�nyuggat�i harca. A legenda sz�let�s�re b�tors�got �s alkalmat adott a R�k�czi Ferenc szabads�gharc�nak lever�se ut�ni ellenreform�ci� nemcsak legend�kkal, hanem osztr�k katon�k er�szakoss�g�val is sok protest�ns helys�gben gy�zelemre vitt�k egyesek a b�r�i �s a gr�fi c�m�ket.

Ehhez a legend�hoz m�s v�ltozatok is csap�dtak hozz�, melyekr�l a dr. Dank� Imre prof. tisztelet�re, szerkeszt�sben lev�, a Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z keret�ben m�k�d� Doktorok Koll�giuma Vall�si N�prajz Szekci� �ltal kiad�sra ker�l� k�nyvben b�ven �rtam. Csak r�viden akarok megeml�kezni arr�l, hogy „J�nos Zsigmond akkori had�val Szentegyh�z�t is fel�gett�k �s elpuszt�tott�k”; J�nos Zsigmond az�rt m�rgel�dhetett fel egy �vvel hamarabb, 1566-ban, mert k�ld�tt gr.Mikesnek, Cs�k v�rmegye f�isp�nj�nak (!), egy m�s v�ltozat szerint 4 „�j csemet�t” (unit�rius papot), hogy azokat �ltesse el �s �nt�zze, hogy az �j vall�s kikeljen. Mikes nyakig be�ltette a f�ldbe, �nt�zte �s „vissza�rta a fejedelemnek, hogy a cs�ki �ghajlat miatt kifagytak”. Egy m�sik v�ltozat szerint „a k�t Homor�d- �s Nyik�menti >unit�riusok< 2000-en �rt�k” al� a toborz�si �vet, �s �k t�madtak, �ket vert�k meg a cs�kiek”. Sajn�latos, hogy mindezek a „toldal�k-legend�k” is nyomdafest�ket l�thattak, �s az 1998. �vi b�cs� alkalm�val a Duna TV is vil�gg� sz�rta azokat.

Tal�n t�l hosszasan t�rgyaltam a cs�ksomly�i b�cs� t�rt�net�t a megjegyz�seimmel, de az volt a sz�nd�kom, hogy felkeltsem mindny�jukban azt a k�rd�st, hogy elhigyj�k-e vagy legend�nak tartsuk a t�rt�netet? A t�rt�nelem nem a hit, hanem a t�nyek bizonyoss�ga!

A t�nyek a k�vetkez�k: (7 pontba szedtem a l�nyegesebbeket)

  1. Sehol egyetlen �r�sos feljegyz�st sem tal�ltak eddig r�la, csak a 18. sz�zadban.
  2. A cs�ksomly�i b�cs� eredete sokkal r�gebbi 1567-n�l. Az els� �r�sos eml�t�se a b�cs�nak 1444. janu�r 27-�n IV. Jen� p�pa �ltal kibocs�tott bull�ban van.[10] Eszerint „… a h�veknek nagy t�mege szokott �sszegy�lni �jtatoss�gnak ok�b�l �s gyakorta nem sz�nik meg oda�z�nleni”. A p�pa mindazoknak akik a somly�i szent Ferenc rendi kolostor Sz�z M�ria tisztelet�re szentelt templom�t Sarl�s Boldogasszony napj�n „(…) est�t�l m�snap estig l�togatj�k �s a jav�t�sra adakoznak, a r�juk kiszabott vezekl�sb�l h�t esztend�t elenged”[11]. Az id�ben egy m�sik M�ria-szobor �llott ott. A mostani pater Losteiner t�rt�net�r� szerint a moh�csi v�sz ut�n sz�llt al� az �gb�l, hogy Cs�kot a terjed� pog�nys�gt�l – �rtsd protestantizmust�l – megv�dje.[12] Teh�t a b�cs� kezdet�nek ideje, oka nem ismert, �gy J�nos Zsigmondra nem vonatkoztathat� „eml�k” vagy „eml�keztet�” az.
  3. Minden forr�s p�nk�sd szombatj�ra teszi a b�cs� idej�t. Az err�l �r�k k�l�nb�z� korszakban h�rom �vsz�mot jel�lnek meg. Leonard Losteiner, 18. sz�zadi szerzetes az 1556. �vre id�z�ti a t�rt�nteket. Ekkor J�nos Zsigmond m�g nincsen itthon, 1556 okt�ber 22-�n �rkezik haza Lengyelorsz�gb�l.[13]

1559. �vre hivatkoznak a R�vai Lexikon, Orb�n Bal�zs, m�sok mellett a templomkertben lev� Nepomuki Szent J�nos k�polna oldal�r�l a templomba ker�lt, majd onnan is elt�nt eml�kt�bla, melynek ez a pontos m�solata: EML�KEZET�RE AZON GY�ZELEMNEK, MELYET 1559-BEN P�NK�SD SZOMBATJ�N EZEN A HELYEN NYERT IFIBB J�NOS SIGMOND KIR�LY HADA ELLEN AZ MAGA SZ(ent) HIT�T V�DELMEZ� SZ�KELY N�P. EZEN ALKOTM�NYT EMELTE SEP(si)SZ(ent) IV�NYI LIBER B�R� HENTER ANTAL AZ KRISZTUS RENGY�NEK ARANY KERESZTES VIT�ZE, AZ APOST(oli) KIR�LYI �S CS�SZ�RI FELS�G ARANY KOLTSOS H�VE �S NEMES ANYA UDVARHELY SZ�K F� KIR�LY B�R�JA 1817.[14] Az „ezen a helyen” azt jelenti, hogy oda, a L�nyuggat�ra volt k�sz�tve, de nem tal�lt�k azt a helyet. �gy ker�lt a kis k�polna k�ls� oldal�ra akkor.

Ez �vben Izabella, J�nos Zsigmond anyja m�g �l, Izabella nev�ben J�nos Zsigmond �rta al� 1558-ban Cs�kszereda v�ross� nyilv�n�t�s�nak adom�nylevel�t.[15]

A harmadik id�z�t�s, az utols�, 1567, az eml�tett kis k�poln�csk�val szemben, egy k�oszlopon a k�vetkez� sz�veggel ma is �ll: EML�KEZET�RE ANNAK A K�T CSAT�NAK, MELYET A CS�KI SZ�KELYEK V�VTAK �NV�DELMI HARCUKBAN A TOLVAJOSTET�N. EGYIKET GY�ZTESEN MEGNYERT�K J�NOS ZSIGMOND FEJEDELEM T�MAD� HADA ELLEN 1567 M�JUS 17. A M�SIKAT �RUL�S FOLYT�N ELVESZTETT�K ALI BASA BET�R� T�R�K TAT�R HAD�VAL SZEMBEN 1661. OKT�BER 21.[16] Az 1567. esztend�re val� id�z�t�s a kegytemplom bej�rat�n�l, egy oszlopon �gy olvashat�: A CS�KI �S GYERGY�I N�P 1567-BEN P�NK�SD SZOMBATJ�N FEGYVERREL V�DTE MEG HIT�T J�NOS ZSIGMOND HADAIVAL SZEMBEN, ENNEK EML�K�T �RZI A P�NK�SDI B�CS�.[17]

Megvallom, az k�sztetett arra, hogy �vekig foglalkozzam a cs�ksomly�i b�cs�val, hogy a J�nos Zsigmond ellen egy k�pzelt �s Ali basa t�r�k tat�r hadai ellen egy val�s�gos harc k�z� egyenl�s�gi jelet tettek. A val�s�gos csata megt�rt�nt�ben k�telkedtek T�r�k Tam�s unit�rius �s a cs�ki Fodor S�ndor katolikus �r�, Cs�kszereda egyetlen d�szpolg�ra is, �r�saikban.

A h�rom k�l�nb�z� �v (1556 – 1559 �s 1567) egyazon t�rt�nettel kapcsolatban, az esem�ny val�dis�g�t kiz�rja.

  1. A vall�sterjed�s �s terjeszt�s J�nos Zsigmond-i m�dszere hat�rozottan le volt sz�gezve: „Nem fegyverrel, er�szakkal”. „Az Isten ig�je szabadon hirdettess�k”, mert a hit Isten aj�nd�ka, ez hall�sb�l l�sz�n, mely hall�s istennek ig�je �ltal vagyon”[18]. A Hitvall�s �s V�diratban 1567-b�l keltezve ez �ll: „… a szent�r�sban sehol sem olvast�k, hogy Isten �g�j�t �s a vall�st t�zzel-vassal kelljen terjeszteni: Krisztus orsz�ga n�pe �s annak �ldozata �nk�ntes, fegyverrel �s fenyeget�ssel az evang�lium elfogad�s�ra nem k�nyszer�thet�, �nk�nt engedelmeskedik az”[19]. �rhattak volna-e ilyent, ha a l�nyuggat�i csata megt�rt�nt volna? Nem!
  2. A Nepomuki k�polna mellett lev� egy m�sik k�oszlopon a k�vetkez� sz�veg �s �vsz�m is valamilyen magyar�zatot ad a b�cs�ra l�togat�k gyarapod�s�ra vonatkoz�an: AZ (…) MEGKEZDETT P�NK�STI B�CS�J�R�SUNK EML�K�RE �LL�TOTT�K A H�ROMSZ�KIEK 1882.[20]
  3. A sz�kelyudvarhelyi fejedelmi v�r parancsnoka ez id�ben a sz�kely autonom t�rv�nyeket �s szok�sokat gyakran er�szakosan is megs�rt�, hith� katolikus vall�s� Telegdi Mih�ly volt. R�la tudjuk, hogy k�zvetlen�l a tordai 1568-as vall�s- �s lelkiismereti szabads�g t�rv�ny�nek a kihirdet�se ut�n, az eg�sz vid�ken �ld�zte az „�j vall�s k�vet�it”. Ismerj�k a fejedelemnek a Telegdihez �rt szigor� parancs�t, mellyel megtiltja az �j hit k�vet�inek (l�nyeg�ben az unit�riusoknak) az �ld�z�s�t.[21] Tellegdinek 400 lovas �s 400 gyalogos katon�ja volt a v�r�rs�gben; ha Cs�kra t�mad�s t�rt�nt volna a Homor�d �s a Nyik� vid�ki unit�riusok r�sz�r�l, � biztos, hogy megakad�lyozta volna. A maga kezdem�nyez�se sz�ba sem j�het, hisz Endes szerint katon�i nagy r�sze Cs�kb�l-Gyergy�b�l volt, � maga pedig hith� katolikus.
  4. Sz�ves figyelm�ket kimer�tve, m�g egy �szrev�tellel hadd toldjam meg az eddigieket, mely enyh�n t�lozva „gyan�ba keverheti” J�nos Zsigmondot. Az 1566. december 13-�n kezd�d�tt szebeni orsz�ggy�l�s v�gz�se szerint, a sz�szsebesi v�r fel�p�t�s�nek a k�lts�geihez a sz�kelyeknek is ar�nysz�muk szerint hozz� kellett j�rulniuk (kapusz�m szerint 25 d�n�rral). A k�lts�gek fel�t a fejedelem �llotta. Az ad� begy�jt�s�vel az orsz�ggy�l�s a fogs�gb�l kiker�lt homor�dszentp�li Kornis Mih�lyt b�zta meg. Maros-Udvarhely �s Cs�k(-Gyergy�) sz�keket szem�lyesen falunk�nt j�rta be. Ha figyelembe vessz�k, hogy az els� k�t sz�k k�zel 300 helys�g�t az 1567. �v tel�n kezdte meg �ssze�rni, a t�li id�j�r�st, a napok r�vids�g�t, v�lem�nyem szerint Cs�kba a b�cs� ideje k�r�l �rhetett. Itt az �ssze�r�s szerint a sorrend a k�vetkez� volt: Tapolca, V�rdottfalu ( a mai Cs�ksomly�), Zs�g�d M�rtonfalv�val, mely helys�gek ma mind Cs�kszered�hoz tartoznak, beolvadtak. Az ad�begy�jt�s minden ellen�ll�s, zavarg�s n�lk�l ment v�gbe. Ez az egyetlen kir�lyi parancsra kisz�llt k�ld�tts�g j�rt ez id�ben Cs�kban, mely egy p�r katon�b�l �s �rnokb�l �llt. A k�s�bb unit�riuss� lett Kornis akkor val�ban fejedelmi katonai k�s�rettel j�rt ezen a vid�ken, de neki hat�rozottan meg volt szabva a feladata: a 25 d�n�ros ad� begy�jt�se. K�s�bbi unit�rius volta gyan�ba keverhetn� Kornist.

�sszefoglalva a fentieket, a c�mben foglalt k�rd�sre a v�lem�nyem �s a v�laszom az, hogy a cs�kiek �s J�nos Zsigmond k�zti l�nyuggat�i harcot egy t�rt�nelmiv� er�szakolt legend�nak tartom: meg nem t�rt�ntnek. Ebben a harcban egyik f�l sem gy�z�tt, mert t�mad�s sem a fejedelem, sem az unit�riusok r�sz�r�l nem volt. Ha t�mad�s nem volt, v�delmi harc sem lehetett, csak a legend�k vil�g�ban.

Ezt az igazs�got hallgat�lagosan tudom�sul veszi-forma, sz�kelyesen, a katolikus egyh�z. A millecenten�riumra h�rom keresztet sz�nd�kozott fel�ll�tani a Tolvajos tet�n, az Udvarhely fel� n�z�re m�r r��rt�k az 1567-es �vsz�mot, a cs�ksomly�i b�cs� kezdet�re �s ok�ra c�lozva. Tiltakoz�somra 1442-es �vsz�mot �rtak helyette, mely ma is ott l�that�.

Sz�ks�g van a cs�ksomly�i b�cs�ra, mert a magyars�g legnagyobb rendszeres demonstrativ gy�lekez�se. Ha nem volna, ki kellene tal�lni, mert felekezeti jelleg�n keveset v�ltoztatna, �m t�bbet haszn�lna.

V�g�l megeml�tem azt, hogy 1997-ben tiltakoz�st fogalmaztam meg. Egyh�zk�r�nk nev�ben, a kolozsv�ri p�sp�ks�g�nk�n kereszt�l a gyulafeh�rv�ri �rseks�g c�m�re, melyben k�rt�k, hogy vegy�k figyelembe a t�rt�nelmi t�nyeket �s t�bbet ne hozz�k kapcsolatba vel�nk unit�riusokkal �s J�nos Zsigmonddal a cs�ksomly�i b�cs�t. A v�lasz ez �vben j�tt meg p�sp�ks�g�nkre a gyulafeh�rv�ri �rsek, F�tisztelend� Jakubinyi Gy�rgy al��r�s�val, melyb�l id�zve z�rom el�ad�som: 1998. J�nius 3. “Biztos�tom F�tisztelend�s�gedet, hogy fogadalmi b�cs�nkat – ahogy azt az �s�k fogadt�k – nem haszn�ljuk fel felekezeti torzsalkod�sra. Ami s�relem, pedig emberi gyarl�s�gb�l felmer�lt, az�rt bocs�natot k�r�nk.”

�n is bocs�natot k�rek a figyelm�k hosszas ig�nybev�tel��rt �s k�sz�n�m, hogy v�gighallgattak.

Sim�n Domokos

Cs�kszereda

***

Az el�ad�s ut�ni hozz�sz�l�s �s z�rsz�

***

Jegyzetek:



[1] Cs�ksomly� a Sz�kelyf�ld R�m�ja. Sz�kely �tkeres� Irodalmi �s M�vel�d�si Foly�irat Kiad�sa. Sz�kelyudvarhely 1998. 9-10.

[2] Orb�n Bal�zs: Sz�kelyf�ld le�r�sa t�rt�nelmi, r�g�szeti, term�szetrajzi s n�pismereti szempontb�l. Pest. 1868. II. 5. (Tov�bbiakban: Orb�n B.)

[3] Confrater: magyar �rtelmez�se a latin sz�nak: hivatalt�rs, tisztt�rs, olt�rtestv�r. Egyh�zt�rsulatok keret�ben �h�tatos c�lokra val� szabad egyes�l�sek. A cs�ksomly�i templomhoz 10-15 csal�dot confraternek neveztek-v�lasztottak, kiknek a v�ros �let�ben is el�jogaik voltak. A c�m, ill. a tiszts�g �r�kl�d�.

[4] Keresztalja n�p: M�ri�s z�szl�val, keresztet v�ve, 4-6-os sorban, egy k�zs�gb�l a somly�i b�cs�ra zar�ndokl�k.

[5] A hagyom�ny �gy tartja, hogy a gy�ztes csata ut�n hazat�rve a z�ld ny�rfa�g lenget�s�vel adt�k h�r�l az itthoniaknak gy�zelm�ket. A gy�zelem jel�nek tartj�k.

[6] Cs�kszentsimoni Endes Mikl�s: Cs�k- Gyergy�- K�szon – sz�kek (Cs�k megye) f�ldj�nek �s n�p�nek t�rt�nete 1918-ig. Budapest 1937. 67. (tov�bbiakban Endes M.)

[7] Endes M. i.m. 65-66.

[8] R�vai Lexikon V. 64. A Cserei Mih�lyra vonatkoz� jellemz�s Farkasra is r�illik: „Meg�rta (…) r�szrehajl�ssal (…) �s k�zvetlens�ggel.

[9] Endes id�z�s�ben, mely Csereit�l volt �tv�ve.

[10] Sz�kely Oklev�lt�r, Szab� K�roly szerkeszt�s�ben, Kolozsv�r. 1876. I. 153-154 (tov�bbiakban Sz.O.)

[11] Fodor S�ndor: T�z �veg borv�z. T�n�d�s s�ta k�zben. Kriterion k�nyvkiad� Bukarest. 1979. 114-115. lapokon latinb�l magyarra ford�tva.

[12] Orb�n B. i.m. II.12.

[13] A cs�ksomly�i z�rd�ban maradt k�t k�ziratos m�. Az egyik: „Chronologia Topografica Chronographica provincia Transilvaniae et Siculae descriptio”, a m�sik „Topografica”.

[14] Mind Orb�n, mind Endes hib�san k�zli. Saj�t m�solatomban hozom.

[15] Cs�kszereda v�ross� nyilv�n�t�s�nak 440. �v�t �nnepelt�k ez �v augusztus 8-9. napjain. Mivel Cs�k sz�knek nem volt �lland� k�zpontja, J�nos Zsigmond �gy seg�tett ezen, hogy Martonfalva, Zs�g�d, Cs�ktapolca �s V�rdottfalva hat�rainak tal�lkoz�s�n�l egy „sz�k-k�zpontnak megfelel� helyet szak�tott ki”. �gy alakult meg „mesters�gesen” Cs�kszereda, J�nos Zsigmond p�rtol�s�val. A sz�k vit�s k�rd�s�t megoldotta.

[16] Saj�t m�solatomban.

[17] Saj�t m�solatomban.

[18] A tordai 1568-as ediktum.

[19] Jakab Elek: D�vid Ferenc eml�ke. El�t�ltet�se �s hal�la h�romsz�zados �vfordul�j�ra. Budapest. 1879. 83.

[20] Saj�t m�solatomban. A z�r�jel hely�n egy felesleges I vagy J bet� van.

[21] Sz.O. VIII.291. Latin sz�veg�t P�ter Lajos egykori latin tan�r ford�totta magyarra 90 �ves kor�ban „sz�rakoz�sb�l”. Birtokomban van.




Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: T�rt�nelem
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 0.47 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::