Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 02:00 CDT

Biblia magyar�zat

Sztank�czy Zolt�n

Szerz�: . 3651 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

1916. Arad - 2002. m�jus 4. Budapest

A XX. sz�zad legkiv�l�bb unit�rius vil�gi teol�gusa. M�ltat�s�t a j�vend� el fogja hozni.

Itt most csak a h�rom kiadott k�nyv�nek el�szav�t �s a k�nyvek v�g�re �rt komment�rjait k�zl�m.

Dr. Sztank�czy Zolt�n: �kumenikus gondolkoz�s �s hit;

Dr. Sztank�czy Zolt�n: A M�t�, a M�rk �s a Luk�cs szerinti evang�liumok magyar�zatai;

Dr. Sztank�czy Zolt�n: J�nos evang�liuma �s a j�nosi levelek;

A k�nyveket meg lehet v�s�rolni a Heltai G�sp�r Unit�rius K�nyvesboltban:

1054 Budapest, Alkotm�ny utca, 12. sz�m Tel. 311 22 41



TEOL�GIAI F�ZETEK 3.

DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

�KUMENIKUS GONDOLKOD�S �S HIT

PIERRE THEILHARD DE CHARDIN

JOSEPH RATZINGER

HANS K�NG

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z TEOL�GIAI INT�ZET

Heltai G�sp�r Kft.

Budapest, 1996




Elõsz�

K�l�nb�zõ okok eg�sz sora vezetett oda, hogy a kereszt�nys�g vil�g�szerte jelentõs�g�nek �s szerep�nek gyeng�l�s�t szenvedi el �s foko�z�dik a t�rsadalmak szekulariz�ci�ja. A kereszt�ny egyh�zak term�sze�tesen mindezt j�l l�tj�k �s igyekeznek ellenszereket tal�lni a folyamat lass�t�s�ra, meg�ll�t�s�ra, visszaford�t�s�ra. A kereszt�nys�g t�rsadalmi t�rveszt�se �ltal�nosnak mondhat�, �m m�gis elsõsorban a t�rt�nelmi egyh�zakat �rinti, m�g ugyanakkor k�l�nb�zõ �j, magukat kereszt�nynek vall� vall�si k�z�ss�gek, valamint kereszt�nys�gen k�v�li keleti kultu�szok, illetve vall�sok, tov�bb� k�l�nb�zõ, szekt�knak minõs�tett vall�si mozgalmak vil�gszerte, de elsõsorban a kereszt�ny t�rsadalmakban visszaszorul�s helyett ink�bb szembetûnõ erõs�d�st mutatnak. Ez a k�t ellent�tes jelens�g k�t egyidejûleg hat� okra vezethetõ vissza. Egyr�sz�rõl a hagyom�nyos kereszt�nys�g vonz�sa cs�kken, m�sr�szt az em�berben �l a v�gy a vall�sban val� megnyugv�sra, amelyet azonban �j keretekben v�lnek megtal�lni. K�vetkez�sk�ppen m�g ez a m�sodik je�lens�g sem a kereszt�nys�gnek kedvez.

A kereszt�nys�g reag�l�sa a fentebb mondottakb�l k�vetkezõen vol�tak�ppen egyszerre k�t ir�nyban keresi a helyzet jav�t�s�t. Az egyik l�nyege a tudom�nyos eredm�nyek megbecs�l�se �s az ezekkel nyil�v�nval�an ellent�tes vall�si �ll�sfoglal�sok �jragondol�sa �s megrefor�m�l�sa. A m�siknak l�nyege a hit elm�ly�t�se �s az elm�lyed�st h�tr�l�tat� tan�t�sok felold�sa. Ennek a kettõs feladatnak a megold�sa �rde�k�ben �vsz�zadunkban �s k�l�n�sen annak m�sodik fel�ben rendk�v�li gazdags�got t�kr�z az �j utakat keresõ vall�sos irodalom. Fontos szem�pont, illetve eredm�ny, hogy a kereszt�nys�gen bel�l megnõtt a k�z�s �t, az �sszefog�s megbecs�l�se �s egym�s hitelveinek sz�ves fogad�sa, hitvit�k helyett a k�lcs�n�s meg�rt�s �s �sszefog�s �rt�kel�se �s keres�se.

Mindezek a jelens�gek az unit�rius vall�st sem hagyj�k �rintetlen�l �s voltak�ppen az unitarizmus hit- �s eszmevil�g�t is �t kellene gondolni egyr�szt abb�l a szemsz�gbõl, hogy a vil�gr�l, az �letrõl, az emberrõl alkotott modern ismereteinkkel �tk�znek-e hitelveink, illetve hit�nk tan�t�sai meg�llnak-e a modern tudom�ny kereteiben is? M�sr�szt az uni�tarizmusnak is keresnie kell azokat az utakat, amelyek a hit �rt�k�t �s l�lekform�l� erej�t n�velhetik, hangs�lyozva azt, hogy mik�nt a nagy kereszteny vall�sok is, ugy az unitarizmus is nem elsõsorban az "�sz vall�sa" akar lenni, hanem hivat�s�nak megfelelõen a l�lek Istenben val� elm�lyed�s�t, az Isten szeretet�nek viszonz�s�t, az im�dkoz�s fontoss�g�t �s hat�s�t k�v�nja h�vei k�z�tt erõs�teni. Harmadszorra a kereszt�nys�ghez val� tartoz�sunk sokoldal� hangs�lyoz�s�nak fontoss�g�ra kell utalni �s ennek megfelelõen, figyelemmel kell k�s�rni a nagy tradicion�lis kereszt�ny vall�sok hitelveinek megreform�l�s�ban tett l�p�seket, m�sfelõl - hûs�gesek maradva az unitarizmus l�nyeg�t jelentõ hitelvekhez - nagyobb meg�rt�st keregni a kereszt�nys�g eg�sz�ben elfogadott �s k�vetett teol�giai moderniz�ci� ir�ny�ban. Ezek a gondolatok �rlelt�k meg azt a terv�nket, hogy elsõsorban fiatal lelk�sze�nk valamint teol�gus hallgat�ink, tov�bb� a kereszt�nys�g bensõ fejlõd�se �s teol�giai, krisztol�giai k�rd�sei ir�nt �rdeklõdõ vil�gi h�veinknek legal�bb v�zlatosan bemutassuk korunk legkiemelkedõbb teol�gusait, illetve tan�t�saik l�nyeg�nek fõ von�sait. �gy gondoljuk, hogy elsõ k�s�rlet�nkben Teilhard de Chardin, Joseph Ratzinger, Hans K�ng bemutat�s�ra ker�lne sor �gy, hogy unit�rius szemsz�gbõl is igyeksz�nk �rt�kelni teol�gi�juk fõ t�teleit. Mindny�jukn�l megjel�lj�k az alapul vett forr�sokat �s ahol ezek magyar nyelven is rendelkez�sre �llnak, �gy elsõsorban ezeket vessz�k alapul.

Budapest, 1993. okt�ber h�

Dr Sztank�czy Zolt�n

egyh�zi tan�csos

a Teol�giai Int�zet kur�tora




III. Komment�r

Korunk �kumenikus paradigm�ja

A paradigma kifejez�st a t�rsadalomtudom�ny fogalomk�r�bõl a val�l�studom�nyra �tvet�tve azt akarja jelezni, hogy a nagy t�rsadalmi �ta�lakul�sokban kibontakoz� alapmodellek nem hagyj�k v�ltozatlanul a val�l�sokat sem �s ott is �j alapmodellek, paradigm�k fogalmaz�dnak meg. P�rhuzamba �ll�tva az eur�pai t�rsadalmi fejlõd�sben �s a vall�sokban kialakult paradigma-v�lt�sokat, az igazol�dik be, hogy:

Az õskereszt�nys�g apokaliptikus paradigm�j�ban a korabeli zsid�ke�reszt�ny t�rsadalmi v�rakoz�sok t�kr�zõdnek. Ezut�n a r�ma� birodalom hell�n kult�r�j�nak hat�s�ra a kereszt�nys�g elsõ sz�zadaiban a ke�reszt�nys�gben is a hellenisztikus gondokod�s hat�sa v�lt meghat�ro�z�v� (J�zus isteni term�szet�nek, a Szenth�roms�g hit�nek megvall�sa, a hellenisztikus paradigma);

A n�met-r�mai cs�sz�rs�g �s a romai p�pasag felt�teienek kis�r�te�k�nt bek�vetkezett a nyugati �s a keleti kereszt�nys�g sz�tszakad�sa, a keleti ortodox tradicionalizmus �s a r�mai katolikus integracionalizmus kialakul�sa (a r�mai katolikus paradigma, Aquin�i Tam�s skolasztikus teol�gi�ja);

A renesz�nsz t�rsadalmi paradigm�j�nak p�rhuzamak�nt a keresz�t�nys�gben megindult a reform�ci�, �s ez a reformista protest�ns para�digma (Luther �s K�lvin szerepe, a protest�ns fundamentalizmus) v�l�totta fel a k�z�pkori kereszt�ny paradigm�t �s hat�rozta meg a r�mai katolikus egyh�z ellenreform�ci�s ir�ny�t is;

A t�rsadalom 18-19. sz�zadi modern alapmodellj�t a nyugati keresz�t�nys�gben a felvil�gosult teol�ga kibontakoz�sa k�s�rte (Schleierma�cher) �s a liber�lis modernizmus v�lt a kereszt�nys�g meghat�roz� pa�radigm�j�v�;

V�g�l korunkban a posztmodern modell vette �t az uralkod� paradig�ma szerep�t �s ez v�lt�st eredm�nyez a kereszt�nys�g alapmodellj�ben is, ahol az �kumenikus paradigma kell �nr�nyes�lj�n. Ugyanakkor a 20. sz�zadban m�s teol�giai ir�nyok is form�t kapnak (felszabadul�si, femi�nista, fekete teol�gi�k).

Az �kumenizmus elsõ fokozaton a kereszt�nys�gen bel�l, m�sodik fokozaton a nem kereszt�ny vil�gvall�sok ir�ny�ban val�ban a kor egyik elengedhetetlen k�vetelm�nye. Az �kumenizmus a kereszt�nys�g eg�sz�nek �rdeke, de k�l�n�sen hangs�lyozni kell a l�tsz�mban kisebb, de a t�rt�net�k hossz� sz�zadain �t a kereszt�nys�g�kh�z ragaszkod� egyh�zak tekintet�ben. A nagy katolikus �s protest�ns egyh�zak egyre gyarapod� jeleit adj�k annak, miszerint feladj�k az egyetlen egyh�zba val� integr�l�s gondolat�t �s elfogadj�k az Isten orsz�g�hoz vezetõ t�bbf�le j�zusi �t lehetõs�g�t. A katolikus Hans K�ng �ll�sfoglal�sai, illetve sz�lesk�rûen kedvezõ fogadtat�suk ennek k�ts�gtelen jelei. A nyugati kereszt�nys�g igyekszik nyitott� v�lni a tudom�nyos eredm�nyek �rt�kel�s�ben, a t�rsadalmi v�ltoz�sok meg�rt�s�ben, �s keresi �j kereszt�ny v�laszok kidolgoz�s�t korunk k�rd�seire. A katolicizmus �s a protestantizmus teol�giai �s krisztol�giai mai v�laszai nem egym�ssal val� szemben�ll�sokkal alakulnak ki, hanem egym�s tanulm�nyainak k�lcs�n�s m�rlegel�s�vel. A v�laszkeres�s t�lzottan sz�les frontokon halad elõre ahhoz, hogy le lehessen mondani egym�s eredm�nyeinek felhaszn�l�s�r�l. Az unitarizmus egymaga nem tud arra v�llalkozni, hogy figyelemmel k�s�rje korunk tudom�nyos eredm�nyeinek t�rh�z�t �s megfelelõ korszerû vall�si �ll�sfoglal�sokat form�ljon meg. Erre a ke�reszt�nys�g eg�sze is csak egy�tt lehet k�pes. Meg kell teh�t ismerni m�s kereszt�ny v�laszokat �s rugalmas emp�ti�val m�rlegelni, hogy menniyben el�g�tik ki a nyitotts�g�t korunkban is megõrzõ unitarizmust.

Tapasztalati t�ny, hogy korunk k�rd�seire a kereszt�nys�g eg�sz�n bel�l kor�ntsem olyan elt�rõek a v�laszok, mint voltak m�sf�l �vezreden kereszt�l, voltak�ppen eg�szen a 18. sz�zadig. A kereszt�ny teol�gia �tkeres�s�tõl �s �j v�laszait�l val� elz�rk�z�s a m�ltba val� mereve�d�st, a nyitotts�g �s moderns�g helyett konzervativizmust eredm�nyez�het, ami semmik�ppen sem v�lhatik az unitarizmus jellemzõj�v�. De sz�mottevõ v�ltoz�st t�kr�z a t�rt�neti-racion�lis bibliakutat�si eredm�nyek figyelembev�tele a nyugati kereszt�nys�g dogmaik�j�ban is. Ha ugyan riem is az unitarizmus k�zvetlen hat�s�ra, hanem a modern bib�liakutat�soknak �s magyar�zatoknak k�sz�nhetõen, a dogm�k k�t�tts�g�nek old�d�sa k�vetkezik be �s ez egyben k�zeled�st jelent az unita�rizmushoz �s a szabadelvû kereszt�nys�ghez. K�vetkezetlens�g lenne a ma unitar�zmus�t nem a ma, a modern �s posztmodern kereszt�ny hitelvekel vetni egybe, hanem az �kori �s k�z�pkari dogm�kkal.

A posztmodern kor vall�si alapmodellje nemcsak a 19. sz�zad elõtti, de a 19-20. sz�zadok modem hitfelfog�s�nak �fgondol�s�t is indokol�hatja, ami elõl az unitarizmus sem z�rk�zhatik el a konzervativizmus vesz�lye n�lk�l. Nem lehet k�ts�ges, hogy az unit�rius h�vek magukat kereszt�nyeknek vallj�k �s a magyar unitarizmus vallja is az egyetemes kereszt�ny anyaszentegyh�zhoz val� tartoz�s�t. Olyan megfogalmaz�sok, amelyek elbizonytalan�tj�k ezt a v�llal�st, odavezethetnek, hogy ebben az unitarizmus r�sz�rõl az elhat�rol�d�s, az �nkirekeszt�s kinyil�v�n�t�s�t l�ss�k. Az �kumenikus teol�gia melletti �ll�sfoglal�s nem je�lentheti a klasszikus unitarizmus l�nyeg�rõl (pl. az egyszem�lyû egyl�nyegû Isten, J�zus egy�rtelmû ember-volta �s krisztusi szerepe megval�l�sa) val� lemond�st.

A transzcendens l�tez�srõl

A modern �s a posztmodern kor vil�gszeml�lete egys�k�, kiz�r�lag a tapasztalati, az empirikus l�tet tartja val�s�gos l�tez�snek, egydimenzi��snak fogadva el azt. Ezzel a racionalista-humanista szeml�lettel szem�ben a vall�s re�lis l�tezõnek �t�li a tapasztalati s�kon t�li, a tapasztalati l�tez�s egyetlen dimenzi�j�n k�v�li m�sik dimenzi�t is, a transzcenden�ci�t. A kereszt�ny Isten-keres�s k�t fõ utat k�vetett k�t �vezreden �t. Az teremt�s�tõl fogva alkot�sainak �rtelmes vizsg�lata r�v�n megl�that�. De m�r P�l apostoln�l felfedezhetõ az Isten-keres�s m�sik, szubjekt�v �jta is, ahogyan az efezusbelieknek �rott lev�lben olvashatjuk: a hitet Isten kegyelm�bõl aj�nd�kk�nt kapjuk. A R�mai lev�lbõl m�g hozz�te�hetj�k, hogy a hit pedig Isten ig�j�nek hall�s�b�� van. Ez a k�t �t, az objekt�v, illetve a szubjekt�v Isten-keres�s �s Isten-ismeret egy�ttes l�te, a tud�s �s a hit vil�g�nak folyamatos �sszekever�s�vel j�rt, amely na�gyon s�lyos k�vetkezm�nyeket is maga ut�n vont a kereszt�ny hit szem�pontj�b�l (mint p�ld�ul az eredendõ bûn tana �s a megv�lt�snak ehhez kapcsol�d� �rtelmez�se). Hans K�ng hat�rozottan a m�sodik �t mellett foglal �ll�st, miszerint mind elm�letben, mind gyakorlatban a tiszta transzcendencia �tj�t kell j�rni. Isten l�t�t a vil�gb�l - ak�r a term�szet�bõl, ak�r az emberi gondolkod�sb�l �s tud�sb�l - eredõ bizony�t�kokkal k�ts�gtelenn� kijelenteni nem lehet. Ezeknek a bizony�t�koknak minde�gyike a tapasztalati, empirikus l�ts�kon foghat� fel, m�g Isten l�tez�se csak ezen k�v�l, a transzcendens l�t s�kj�n �rhetõ el.

Az emberi tudat mindemellett nem csup�n az egydimenzi�s tapaszta�lati vil�got tudja befogadni, hanem "�ntranszcendenci�ja", lelke a m�sik dimenzi�t is, azt amelyiken Isten l�tez�se egy�ltal�n megragadhat�. Az unit�rius k�t� vallja, hogy a vil�g rendje �s az ember tehets�gei gyõznek meg minket Isten teremtõ-alkot� l�t�rõl. J�llehet P�l apostol �ta ez az "Isten-bizony�t�k" jelen van a kereszt�ny hitben, a vil�gr�l �s az ember�rõl rendk�v�l gyorsan bõv�lõ ismeretek m�gsem az Isten-hitet, hanem a szekula~iz�ci�t seg�tett�k elõ, vagyis a hit erõsõd�se �s az ismeretek bõv�l�se ellent�tesen alakultak. Varga B�la hittan�ban K�ngh�z k�ze�l�ll� �ll�spontot foglal el, amikor kijelenti, hogy Isten felt�tlen�l a hitben �s a hit sz�m�ra l�tezik. A vil�got �s az embert, a kozmol�gi�t �s az antropol�gi�t, h�võ �s nem h�võ tud�sok egybehangz�an magyar�zhat�j�k, de csak kisebb r�sz�k ismeri fel benn�k Isten bizony�t�k�t, nagyobb r�sz�k nem erre a k�vetkeztet�sre jut. J�zus Isten-ismerete, Isten-hite nem a kozmol�giai �s antropol�giai ismeretekre �p�lt, hanem kiz�r�lag bensõs�gesen meg�lt hite t�rta fel sz�m�ra nem csup�n Isten l�tez�s�t, de Isten-fogalm�nak tartalm�t is, miszerint Isten l�iek, igazs�g �s sze�retet. Ez a megfogalmaz�s az egyed�li hiteles, m�ig is fel�lm�lhatatlan �s a kereszt�nys�g eg�sze, ezen bel�l az unitarizmus Isten-keres�se, Isten-k�pe csak erre �p�lhet. Nem k�lsõ tapasztalatok, nem okoskod�sok, agytorn�k eredm�nyek�nt, tapasztalati �ton jutunk el Istenhez, hanem hit�nkkel, a transzcendencia s�kj�n. A k�t l�t-s�knak, a l�tez�s k�t dimenzi�j�nak �sszet�veszt�se, �sszekever�se nagyon komoly, oly�kor feloldhatatlan fesz�lts�gekhez vezethet. Mi Istent - J�zushoz hason�l�an �s az õ kijelent�sei alapj�n - hit�nkben ismerj�k meg, �s ha oda m�r eljutottunk, oda m�r bek�lt�z�tt, csak akkor �s csak a hitbõl faka�d�an ismerj�k fel Istent a vil�gban, az emberben, a term�szetben, a szellemi alkot�sokban.

Hit�nk Isten-k�pe

Az Apostoli hitvall�s (mik�nt a nicea-konstantin�polyi hitvall�s is) Is�tent l�nyeg�ben az �testamentumnak megfelelõen vallja meg.

A 20. sz�zad m�sodik fel�ben megfogalmazott unit�rius k�t� ettõl any�nyiban t�r el, hogy a "mennynek �s f�ldnek (minden l�that�nak �s l�t�hatatlannak) teremtõje" helyett az "�let teremtõj�nek" vallja Istent �s mindenhat�" Isten helyett "gondviselõn Istent vall. K�rd�s, hogy az uni�t�rius hitvall�si fogalmaz�s mi�rt t�r el az egyetemes hitvall�sokt�l �s ezzel hûs�gesebben fogalmazza-e meg a ma kereszt�nye sz�m�ra Isten val�s�g�t? Az egyetemes hitvall�s az eg�sz univerzum teremt�s�t tulajdon�tja Istennek �s a tudom�ny is �gy l�tja, hogy a vil�g nem sza�kaszosan, hanem egyetlen aktussal keletkezett. Isten nem teremtette k�l�n az �letet �s az �let k�alakul�s�nak felt�telei adottak voltak m�r az �let elõtti vil�gban is. Az univerzum eg�sze, a szerves �s szervetlen vil�g, az �lõvil�g �s az ember szervesen �sszetartoznak �s k�lcs�n�sen f�ggnek egym�st�l. Minden �lõ l�tez�s visszavezethetõ mag�hoz a kezdet idõpontj�hoz. A fejlõd�s �vmilli�rdok alatt hozta l�tre a vil�gminden- s�g egys�ges sz�vetanyag�b�l az �lõvil�got �s cs�cs�n az embert. Arra a k�vetkeztet�sre kell jussunk, hogy az egyetemes sz�veg sokkal ink�bb megfelel a modern ismereteknek, mint az unit�rius megfogalmaz�s, amely lev�lasztja (vagy kiemeli) az egys�ges teremt�si szeml�letbõl az �letet. Az term�szetesen m�r m�s lapra tartozik, hogy maga a teremt�st�rt�net �ppen a szakaszos teremt�st vallja, ami azonban az egyete- mes hitvall�sokban nem kapott helyet. A hitvall�sok Isten-t�tel�nek k�ts�gtelen hi�nyoss�ga, hogy voltak�ppen az �sz�vets�gi keretekben �rtik Istent �s nem tartalmazz�k a j�zusi kijelent�st, amely pedig az eg�sz kereszt�ny Isten-hit l�nyege, hogy (transzcendens) L�lek, hogy Igazs�g, hogy Szeretet. Mik�nt K�ng is jelzi, Isten mindenhat�s�ga nagyon bi- zonytalan �rtelmez�sû �s korunk kereszt�ny hite alig tud �ltal�nosan, elfogadhat� �rtelmez�st tal�lni. Az a fogalmaz�s, amely a mindenhat� helyett a gondviselõ Aty�nak vallja Istent, mindenesetre k�zelebb �ll a mai hithez, de t�volr�l sem olyan teljes �rt�kû, mint a fentebb jelzett j�zusi meghat�roz�s az Aty�r�l, akit egy�bk�nt J�zus az evang�liumok tan�s�ga szerint a “mennyei” jelzõ n�lk�l mondott �s tan�tott. A mennyei megjel�l�ssel M�t� al� akarta h�zni Isten ember- �s vil�gfelettis�g�t, amit korunkban legfeljebb a transzcendencia megjel�l�s�re �rtelmezhet�nk. A kereszt�nys�gnek a val�ban vallott Isten-hit�t tal�n a k�vetkezõk szerint lehetne megfogal- mazni: Hiszek egy Istenben, a vil�gmindens�g teremtõj�ben, megtart�- j�ban �s beteljes�tõj�ben, az Aty�ban (vagy a mennyei Aty�ban), aki L�lek, Igazs�g �s Szeretet. A J�zust�l kapott kijelent�s meg�rt�se �s elfogad�sa mellett is Isten tov�bbra is megmarad titoknak, akit nem lehet emberi fogalmakkal meghat�rozni, �s ha m�gis megk�s�relj�k, �gy tudat�ban kell legy�nk annak, hogy m�g olyan minõs�t�seink is, mint szeretet �s igazs�g, eg�szen m�st fednek ha Istenre, mint ha emberre vonatkoztatjuk. Isten eg�sz l�nye szeretet, de nem �gy szeret minket, mint ahogyan mi egym�st. Isten az eg�sz teremtett vil�got, minden teremtm�nyt �s minden embert szeret. A teremtõ szeretet azt c�lozza, hogy a teremtm�ny �lland�an k�zelebb juthasson Istenhez, mert ez a k�zels�g ad sz�m�ra szabads�got, lelki-szellemi tel�tõd�st, val�ban emberhez m�lt� tart�st �s tartalmat. Az emberi szeretet c�mzetten ir�nyul egyes emberekre vagy embercsoportokra. Ezt kivet�tve az ember felt�telezi, hogy Isten is hasonl�k�ppen szeret, vagyis kiv�laszt mag�nak egyeseket m�sokkal szemben az emberek k�z�l, vagy egyes n�pekkel sz�vets�get k�t m�sok mellõz�s�vel. Az egyedek, k�z�ss�gek, n�pek kiv�lasztotts�ga nem f�r �ssze Isten �ltal�nos, nem szem�lyv�logat� igazs�g�val. Istenn�l a sze�retet �s az igazs�g marad�ktalanul fedi egym�st �s nem ker�lhet ellen�t�tbe �gy, ahogyan az embern�l. Egy kiv�lasztott n�p kiv�lts�gos hely�zete egy egyed�l igaz, �dv�z�tõ egyh�z �n�rt�kel�se csak �gy hivat�kozhatik Istenre, ha felt�telezi Istenn�l a r�szrehajl�st mind a szeretet�ben, mind az igazs�gban. J�zus nem ismert �s nem tan�tott ilyen eleve elrendelt m�lt�nytalans�got.

Hans K�ng Cred�-j�ban sok olyan megfogalmaz�st olvashatunk, ame�lyet nem neh�z �sszeegyeztetni a Varga B�la �ltal fefv�zolt unit�rius hittannal. Varga B�la is �gy fogalmaz, hogy mi sem tartjuk indokoltnak Isten l�tez�s�nek �szokokkal val� metafizikai bizony�t�s�t, mik�nt a ter�m�szettudom�nyokb�l sem lehet Isten-bizony�t�kokat leszûmi. Hozz�fû�zi Varga B�la azt is, hogy Isten-k�p�nket, Isten-ismeret�nket J�zus t�rta fel az emberis�g sz�m�ra.

J�zus kijelent�sei - amelyeknek az evang�liumok a forr�sai - mind�m�ig p�ratlan jeientõs�gûek maradtak. A Szenth�roms�g hit�nek meg�fogalmaz�sa K�ngn�l voltak�ppen a hagyom�nyos tan elvet�s�nek mi�nõs�thetõ. Azt hangs�lyozza, hogy nem az egyetemes zsinatok dogm�i, hanem az �jsz�vets�g tartalma alapj�n lehet Isten, J�zus �s a Szentl�lek egym�shoz viszony�tott hely�t �s szerep�t �rtelmezni. Eszerint Isten�ben az Aty�ban hinni azt jelenti, hogy a vil�gmindens�get teremtõ, meg�tart� �s beteljes�tõ Egyistenben hinni; a Szentl�lekben hinni azt jelenti, hogy Istennek az emberben �s a vil�gban mûk�dõ erej�ben hinni; J�zusban, Isten Fi�ban hinni azt jelenti, hogy Isten kinyilatkoztat�s�t �gy hissz�k, ahogyan az ember N�z�reti J�zus kijelentette, aki ezen az ala�pon Isten Szava, Ig�je. Az �jsz�vets�g alapj�n egy�ltal�n nem valami�lyen �tl�thatatlan miszt�riumban �ll elõtt�nk a Szenth�roms�g, hanem az isteni kinyilatkoztat�sban. Istent, az Aty�t egyed�l a j�zusi kijelent�s�ben ismerhetj�k meg, a Szentl�lek seg�ts�g�vel. Ha ak�r a Szentl�lek hi�nyzik, ak�r a j�zusi kijelent�s nem jutna el hozz�nk, az lstenrõl nem lehetne kereszt�ny fogalmunk �s hit�nk.

J�zusr�l �s Krisztusr�l

A kereszt�nys�g hagyom�nyos hitvall�saiban Krisztus megvall�s�ra esik az �sszterjedelemnek t�bb, mint fele, jelezve ezzel is, hogy ezek a hitvall�sok nem teol�g��t, hanem krisztol�gi�t t�kr�znek elsõsorban. A most haszn�lt unit�rius k�t� hitvall�s�ban csak ennyi �ll: Hiszek J�zus�ban, Isten legjobb fi�ban, a mi igaz tan�t�mester�nkben. Nem k�ts�ges, hogy a hagyom�nyos (trinit�rius) kereszt�nys�g �s az unitarizmus J�zus- �s Krisztus-hite alapvetõ k�l�nbs�get t�kr�z. J�zus szem�lyis�g�nek �s szerep�nek meg�t�l�s�ben t�bbir�ny� ellent�tek alakultak ki m�r az elsõ sz�zadokban, m�gnem a 4-5. sz�zadok egyetemes zsina�tain dogm�kban nem r�gz�tett�k a t�bbs�ginek tûnt �ll�spontot, amely J�zusnak, a Krisztusnak Istennel val� egyl�nyegûs�g�t tan�tja �s a Szentl�lek isteni szem�ly�t is vallva, a H�roms�gos Egyisten hit�re �p�t�kezett. Kisebbs�gben ugyan, de a kereszt�nys�gen bel�l fennmaradtak a J�zus Krisztus istens�g�t el nem fogad� ir�nyzatok is. A reform�ci� kor�ban a kereszt�ny hitelvek �jrafogalmaz�s�n�l a nagy reform�lt egy�h�zak megmaradtak a Szenth�roms�g tana mellett, m�g az unitarizmus k�vetkezetesen az evang�liumokra �p�tve, az egyszem�lyû �s egyl�nye�gû Istent vallotta, a N�z�reti J�zust pedig - mik�nt D�vid Ferencn�l olvashatjuk - an�lk�l nevezte Krisztusnak, Isten szent Fi�nak, Urunknak, hogy ezzel istens�g�t is mag��v� tette volna. A m�lt sz�zad modern gondolkod�s�ban olyan v�itoz�st fedezhet�nk fel, amely a hagyom�nyos nyugati kereszt�nys�g trinit�rius tan�nak a mai ember hitvil�g�hoz val� k�zel�t�s�t jelzi, m�g az unitarizmus a D�vid Ferenc-i alapr�l a historizmusnak �s a racionalista humanizmusnak engedve, az evang�li�umi J�zus Krisztus-k�pbõl csak a t�rt�neti J�zus megvall�s�ban l�tja hit�nek alapj�t.

Korunk, a 20. sz�zad trinit�rius kereszt�nys�g�nek teol�gi�ja, ha megfogalmaz�s�ban v�ltozatlan marad is, magyar�zataiban jelentõs k�zeled�st mutat a klasszikus unitarizmus Krisztus-�rtelmez�s�hez, ugyanakkor viszont a 19. Sz�zad �s a jelenkor – a t�rt�neti J�zushoz vagaszkod� - hitfelfog�sa felhagyott a klasszikus unitarizmusban vallott ember-Krisztus megvall�s�val. Ez az eredeti unit�rius megfogalmaz�s f�lre�rthetetlen�l vallotta J�zus embers�g�t �s krisztuss�g�t, de utas�totta el a neki tulajdon�tott isteni egyl�nyegûs�get. Nem �llja meg teh�t a hely�t az 1968-as megfogalmaz�s� (Kiss Elek-f�le) k�t�nak az a ma�gyar�zata, hogy J�zust az�rt nem tartjuk Krisztusnak, mert ez egyenlõ lenne istens�g�vel. Ez a k�t� levonja azt a k�vetkeztet�st is, hogy a kereszt�nys�gen bel�l k�l�n kell venni az unit�riusokat, mint J�zust k��vetõket �s az eg�sz kereszt�nys�g t�bbi egyh�z�t, amelyek Krisztust vall�k. Ehhez m�g hozz�olvashat� az �ltal�nosan haszn�lt k�t�ban az a nyilv�nval�an helytelen magyar�zat is, amely a kereszt�ny (christia�nus) megnevez�st nem Krisztus, hanem J�zus-k�vetõnek �rtelmezi.

A m�lt sz�zad v�g�n az unitarizmus mag�t az egyetemes kereszt�ny anyaszentegyh�zhoz tartoz�nak vallotta �s hitvall�sa is m�g azonos volt az Apostoli Hitvall�ssal, elhagyva belõle az "al�sz�llt a poklokra" mon�datot. A magyarorsz�gi unit�rius egyh�z ma is, folytatva a 19. sz�zad �s a 20. sz�zad elsõ fel�nek hagyom�ny�t, mag�t az egyetemes ke�reszt�ny anyaszentegyh�z r�sz�nek vallja, m�g az erd�lyi "tiszta" unita�rizmus, k�vetve fentebb jelzett �nelhat�rol�s�t a kereszt�nys�gen bel�l, m�r nem hangoztatja az egyetemes kereszt�nys�ghez val� k�tõd�s�t �s csak az unit�rius anyaszentegyh�zr�l besz�l. A k�t unit�rius egyh�z felfog�sa k�z�tti elt�r�sbõl bizonyos k�vetkeztet�sek sz�lethetnek a ke�reszt�nys�g eg�sz�hez val� viszony meg�t�l�s�ben. Ha a k�l�nbs�ge�ket �s a k�l�n�ll�st k�v�nja valamely okb�l az unitarizmus nyomat�ko�s�tani, akkor m�sk�ppen hangs�lyoz, mintha az �kumenizmusban l�tja a kereszt�nys�g �s saj�t unit�rius kereszt�nys�ge fennmarad�s�nak z�log�t. Hans K�ng a Kereszt�nynek lenni sorai k�z�tt m�r jelezte �s k�t leg�jabb id�zett k�nyv�ben r�szletesen is kifejtette, hogy posztmodern korunk vall�si paradigm�ja csak a �kumenizmus lehet, �s nincs okunk k�telkedni abban, miszerint nagyon jogos ez az �ll�spontja.

Az �lõ Krisztus

A M�t� szerinti evang�liumban olvashatjuk a j�zusi mondatok egyik legmaradand�bb kijelent�s�t: "Mert ahol ketten vagy h�rman �sszegyûl�nek az �n nevemben, ott vagyok k�z�tt�k" (Mt 18, 20). M�g egy hasonl� tartalm� id�zet, ez�ttal a J�nos szerinti evang�liumb�l: "R�vid idõ, s a vil�g nem l�t t�bb�, ti azonban l�ttok, mert �lek �s ti is �lni fogtok... az Aty�mban vagyok, ti bennem s �n bennetek" (Jn 14, 19-20). J�zus fel�t�mad�s�nak hite a kereszt�nys�g l�nyeg�tõl elv�laszthatatlan, mik�nt azt P�l apostol �rta a Korintusziakh�z int�zett elsõ level�ben: "Ha pedig Krisztus nem t�madt fel, nincs �rtelme a mi tan�t�sunknak �s nincs �rtelme a ti hiteteknek sem" (1 Kor 15, 14). Ezek az evang�liumi �s p�li id�zetek j� alapot ny�jtanak ahhoz, hogy J�zus Krisztus felt�maszt�s�nak hit�t korunk kereszt�nye, unit�rius kereszt�nye sz�m�ra is nyitott�, �rthetõv�, k�vethetõv� tegy�k. Az Apostolok Cselekedeteiben P�ter be�sz�de �gy fogalmaz, hogy: "Azt a J�zust, akit ti keresztre fesz�tettetek, Isten Urr� �s Krisztuss� tette" (Ap Csel 2, 36).

A J�zus teste n�lk�l tal�lt s�r, a felt�masztott �s a tan�tv�nyoknak testi val�s�gban megjelent J�zus a ma embere sz�m�ra nem ofyan hitbizony�s�gok, mint voltak az evang�list�k kor�ban �s k�r�ben. De a hit abban, hogy a N�z�reti J�zus kereszthal�la �s eltemet�se nem vetett v�get az õ k�ldet�s�nek, hanem az ma is �l �s hat a benne h�võ �s az õt k�vetõ kereszt�nyekben, v�ltozatlan felt�tel ma ugyan�gy, mint volt m�r az elsõ �vtizedek kereszt�ny k�z�ss�geiben. Ha visszaeml�kez�nk a k�t fen�tebbi evang�liumi id�zetre, akkor arra kellene v�laszt adjunk, hogy ha ketten vagy h�rman, ha biblia�r�kon vagy istentiszteleteken �ssze�l�nk, vel�nk lehet-e J�zus vagy nem? Term�szetesen nem testi val�s�g�ban van vel�nk, hanem l�lekben. Ha nem hissz�k azt, hogy lelk�nkben ott lehet, akkor n�lk�le a hitnek, az istentiszteletnek nincs hiteless�ge, ki��r�lne a mi kapcsolatunk Istennel. L�ssuk be, hogy mi Istent ma is csak J�zus �tj�n kereshetj�k �s tal�lhatjuk meg. Ha az Isten �s ember k�z�tti kapcsolatot k�zvetlennek valljuk is, erre a k�zvetlen Atya-Fi� kapcsolat�ra tõle kaptuk a p�ld�t �s az õ p�ld�j�t k�vetve ny�lik erre lehetõs�g�nk. J�zus felt�mad�s�nak hite nem a hal�l ut�ni, erre a f�ldre, az emberi

�let s�kj�ra val� visszat�r�st jelenti, hanem azt a hitet t�kr�zi, hogy J�zus �lete, tan�t�sai, p�ldaad�sa, legfõk�ppen pedig Istenrõl �s Isten orsz�g�r�l sz�l� kijelent�sei az õ hal�l�val nem hulltak a semmibe, Isten mindezeket nem hagyta veszni, hanem gondoskodott arr�l, hogy tan�t- ` v�nyai �s k�vetõi lelk�ben, az egyh�zi gy�lekezetek hit�ben tov�bb �l�jenek. J�zus nem a biol�giai �letben, hanem a transzcendens l�tez�s dimenzi�j�ban �l tov�bb �s legh�vebben azok a fentebb id�zett j�nosi sorok t�kr�zik ezt, amelyek szerint J�zus a benne h�võk sz�m�ra el sem ment, itt maradt k�z�tt�k �s benn�k, abban a keretben, amelyet az emberi �n-transzcendencia, a l�lek jelent. Csak ezen a s�kon, a hit s�kj�n �rtelmezhetõ a felt�mad�s. A mennybemenetel luk�csi le�r�s�ban a ho�gyan (ti. a tan�tv�nyok szemel�tt�ra felvittetett a mennybe) nyilv�nval�an nem val�s�gos t�rt�n�s hanem a hitet t�kr�zõ elk�pzel�s. A l�nyeg azonban nem m�st jelent, minthogy Krisztusk�nt a transzcendens l�te�z�sbe ker�lt az Atya mell�. Ezt a transzcendens l�tez�st akkor az �gben k�pzelt�k el �s oda emelte Isten a transzcendensen tov�bb�lõ Krisztust. Ma Istent nem tudjuk t�rben elhelyezni, bet�lti transzcendensen az eg�sz teremtett kozmoszt, immanens az eg�sz vil�gmindens�gben �s benne az emberi vil�gban, az emberi l�lekben. Az Isten mell� felvitetett J�zus ugyanazon a l�ts�kon foghat� fel, ott �l teh�t tov�bb, ahol az Atya

is, az emberi l�lekben, a kereszt�ny emberi hitben.

Budapest, J995. okt�ber



UNIT�RIUS BIBLIAI �R�INK 1.

DR. SZTANK�CZY ZOLT�N

A M�t�, a M�rk �s a Luk�cs

szerinti evang�liumok magyar�zatai

MAGYARORSZ�GI UNIT�RIUS EGYH�Z TEOL�GIAI INT�ZETE

Heltai G�sp�r Kft.

Budapest, 1996




Elõsz�

K�l�nb�zõ okok egyidejû hat�sa �rlelte meg annak gondolat�t, hogy az �jsz�vets�g megismer�s�ben elm�lyedni k�v�n� unit�riusok, illetve az unitarizmus �r�nt �rdeklõdõ h�vek sz�m�ra magyar�z� sz�vegeket �l�l�tsunk �ssze. Az egyik ilyen ok, hogy a biblia�r�k �s a bibliak�r�k kere�t�ben a foglalkoz�sokon ne �tletszerûek legyenek a t�m�k, hanem elõre eltervezett sorozatokban egym�shoz kapcsol�djanak �s v�gsõ c�ljukban az unitarizmus evang�liumi vall�s jefleg�nek bizonyoss�g�t erõs�ts�k �s a biblia�r�kat majdan k�vetõ vall�si �r�k eredm�nyess�g�t megalapoz�z�k. Egy m�sik ilyen ok, hogy a Biblia �s k�l�n�sen az �jsz�vets�g olvas�s�t �s a benne val� elm�lyed�st egyre t�bben nem szervezett k�z�s foglalkoz�sok keret�ben �hajtj�k vagy tudj�k megoldani, hanem �nmagukban, �n�ll�an, �s ehhez az unit�rius ind�ttat�s� kieg�sz�tõ ma�gyar�zatok hathat�s seg�ts�get ny�jthatnak. Egy harmadik okk�nt azt a t�nyt vehett�k figyelembe, hogy a magyar nyelvû Biblia-irodalom az el�m�lt �vtizedben rendk�v�li m�rt�kben felvir�gzott �s nem csup�n �j for�d�t�s� vagy meg�j�tott nyelvezetû bibli�k jelentek meg, hanem olyan bib�liamagyar�zatok is protest�ns �s r�mai katolikus szerzõktõl, amelyek a bibliakutat�sok leg�jabb eredm�nyeire �s az emberi gondolkod�sban megtett l�p�sekre is t�maszkodva, elõseg�thetik az unit�rius �rtelmez�sek korszerûs�g�t, �s az �kumenikus �rtelmez�sek k�zel�t�s�t is.

Ak�r b�blia�r�kon, bibliak�r�kben val�sul meg az �jsz�vets�g �tfog� megismer�se, ak�r pedig �n�ll� foglalkoz�sok keret�ben, sz�molni kell azzal, hogy ez csak hosszabb idõ alatt �s fokozatosan teljes�lhet. Elsõ l�p�sben a h�rom szinoptikus evang�lium feldolgoz�sa lehet az optim�lis c�lkitûz�s, vagyis a M�t�, a M�rk �s a Luk�cs szerinti evang�lium�. Indokoit ez annak ellen�re is, hogy P�l apostol t�bb levele idõrendben megelõzte az evang�liumi sz�vegek le�r�s�t, �s annak ellen�re is, hogy a kereszt�nys�gben megfogalmazott t�bb alapvetõ hitelv m�ig P�l apos�tol leveleire �p�lt. Az unitarizmusnak hat�rozott jegye az evang�liumokra val� legk�zvetlenebb hivatkoz�s �s bibliai foglalkoz�sainak kezdõ l�p�sei is csak az elsõ h�rom evang�lium magyar�zatai lehetnek. A k�vetke�zõ l�p�st majd a J�nos szerinti evang�lium jelenti, m�g a harmadikban P�l apostol levelei k�vetkezhetnek. Minthogy egy ilyen, h�romk�tetes �j�sz�vets�gi magyar�zat �ssze�ll�t�sa is t�bb�ves feladatot jelent, az �j� sz�vets�g t�bbi k�nyv�nek, �gy az Apostolok cselekedeteinek �s a kato�likus (k�z�ns�ges) leveleknek - negyedik k�tetk�nt - a feldolgoz�s�t csak az elsõ h�rom l�pcsõ megt�tele ut�n indokolt tervbe venni.

A fenti ind�ttat�s� magyar�zatokat a k�t legtekint�lyesebb bibliakiad�s sz�veg�re �p�tj�k elsõsorban, �gy

a Stuttgarti Magyar�zatos Bibli�ra (STUTTGARTER ERKLAERUNGS�BIBEL, Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart, 1992) �s

a Jeruzs�lemi Bibli�ra (LA BIBLE DE J�RUSALEM, Les �ditions du CERF, Paris, 1988).

A k�z�s vagy ak�r az egy�ni bibliafoglalkoz�sok nyilv�nval�an nem t�maszkodhatnak k�zvetlen�l ezekre az alapmûvekre, hanem a magyar nyelvû Biblia-kiadv�nyokra �p�lnek. Ezek k�z�l elsõ helyre a Magyar Bibliat�rsulat revide�lt sz�vegû �j ford�t�s�

BIBLI�-j�t v�lasztottuk (Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z K�lvin J�nos Kiad�ja, Budapest, 1993) t�bb okb�l is. Egyr�szt, mert k�zvetlen�l az eredeti g�r�g nyelvû sz�vegek �j ford�t�s�t adja �s gondosan utal mindazokra a sz�vegr�szekre, amelyek k�l�nf�le utakon ut�lag ker�ltek be a kor�bbi ford�t�sokn�l alapul vett forr�sokba. M�sr�szt, mert ez a Biblia adja majd a k�zelj�võben magyar nyelven is megjelenõ Stuttgarti Magyar�zatos Biblia alapsz�veg�t. Tov�bbi �rv az �j ford�t�s� Biblia ala�pul v�tele mellett, hogy a nemr�g megjelent �s az evang�liummal val� foglalkoz�sok szempontj�b�l rendk�v�l hasznos

SZINOPSZIS (K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1994) is ennek a sz�ve�geit �ll�totta egym�ssal p�rhuzamba.

Ugyanakkor szeretõ gondot �rz�nk �s t�pl�lunk a K�roli Biblia ir�nt is amelyik hiveink k�r�ben is a legelterjedtebb �s a legink�bb kedvelt. A foglalkoz�sokon felolvasott sz�vegeket is elõszeretettel a leg�jabb kia�d�s� K�roli Bibli�b�l vessz�k

SZENT BIBLIA (Magyar Bibliat�rsulat, Budapest, 1993).

A harmadik alapul vett kiadv�nyt a Szent Istv�n T�rsulat �ltal Buda�pesten 1992-ben kiadott

BIBLIA jelenti, amely a Jeruzs�lemi Bibli�ra t�maszkod� bõs�ges ma�gyar�zatokat is tartalmaz. Ugyan nem a k�z�s foglalkoz�sok keret�ben, de a magyar�zatok biztoss�ga �rdek�ben az eredeti g�r�g �jsz�vets�gi sz�vegn�l �s a Vulgata latin ford�t�s�n�l

a NOVUM TESTAMENTUM GRAECE ET LATINE (Sumptibus Pontifi�c� Inst�tuti Biblici, Romae, 1984) kiad�s�t is seg�ts�g�l vett�k.

A fentiekben megnevezett bibli�k mellett, a magyar�zatok bõv�t�se �s m�ly�t�se �rdek�ben t�maszkodunk azokra a leg�jabb kiad�s� �jsz�vet�s�gi magyar�z� munk�kra, amelyeket az �rdeklõdõk �s a r�sztvevõk jelenleg is beszerezhetnek �s az Unit�rius Egyh�z k�nyvt�r�ban is meg�tal�lhat�k:

Ravasz L�szl�: AZ �JSZ�VETS�G MAGYAR�ZATA (Reform�tus Egyh�z Zsinati Irod�j�nak Sajt�oszt�lya, Budapest, 1991)

Szathm�ry S�ndor: BIBLIAISMERET II. �JSZ�VETS�G ( Reform�tus Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1991)

Jakubinyi Gy�rgy: M�T� EVANG�LIUMA (Szent lstv�n T�rsulat, Bu�dapest, 1 991 )

Kocsis Imre: LUK�CS EVANG�LIUMA (Szent Istv�n T�rsulat, Buda�pest, 1995)

Jeremias, Joachim: J�ZUS P�LD�ZATAI (Reform�tus Zsinati Iroda Sajt�oszt�lya, Budapest, 1990)

Schweizer Eduard: DAS EVANGELIUM NACH MATTHAEUS (Van�denhoeck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1986)

Schweizer, Eduard: DAS EVANGELIUM NACH MARKUS (Vandenho�eck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1983)

Schweizer, Eduard: DAS EVANGELIUM NACH LUKAS (Vandenhoeck & Ruprecht, G�ttingen-Z�rich, 1986)

Schmithals, Walter: EVANGELIUM NACH MARKUS I-II �kumenischer Kommentar (G�tersloher Verlagshaus, 1986)

Schneider, Gerhard: DAS EVANGELIUM NACH LUKAS I-II �kume�nischer Kommentar (G�tersloher Veriagshaus, 1990)

Jubileumi komment�r: AZ �JSZ�VETS�G K�NYVEINEK MAGYA�R�ZATA (K�lvin J�nos Kiad�, Budapest, 1995.).

Az �jsz�vets�g magyar�zatain�l felhaszn�lt fentebb felsorolt forr�s�munk�k mellett hasznos szolg�latot tett �s tesz t�bb lexik�lis kiadv�ny is, mint a

KERESZTY�N BIBLIAI LEXIKON, Szerk: Bartha Tibor (Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z K�lvin J�nos Kiad�ja, Budapest, 1993-1995) BIBLIAI LEXIKON, Haag, Herbert (Szent Istv�n T�rsulat, Budapest, 1989)

DIE BIBEL VON A-Z, Stubmann, Matthias (Karl M�ller Verlag, Erlan�gen, 1990).

2000 JAHRE CHRISTENTUM, Stemberger, G�nter (Karl M�ller Ver�lag, Erlangen, 1990).

A magyar�zatok terjedelm�t �s m�lys�g�t igyekezt�nk a biblia�rai (il�letve az egy�ni) foglalkoz�sok kereteihez �s ig�nyeihez igaz�tani, szem elõtt tartva, hogy nem a teol�gusk�pz�s szintje lehet a m�rvad�, hanem a h�vek olyan k�re, akik egyh�zi tiszts�g�k ell�t�sa �rdek�ben, illetve m�s t�rsadalmi tev�kenys�g�k mellett szeretn�nek k�zelebb ker�lni az �jsz�vets�g, ezen bel�l az evang�liumok jobb megismer�s�hez. Gondot jelentett a h�rom elsõ evang�liummal kapcsolatban annak m�rlegel�se, hogy k�l�n-k�l�n kapjanak-e magyar�zatokat (mik�nt a teol�giai akad�miai oktat�sban) vagy kis�relj�k-e meg egy�ttes (szinoptikus) �ttekint�s�ket. Ez ut�bbi megold�s v�laszt�s�ban nyom�s �rv volt, hogy Szath�m�ry S�ndor sikerrel oldotta meg az eg�sz �jsz�vets�g tematikus �s nem k�l�n k�nyvek szerinti magyar�zat�t �s m�g ink�bb, hogy Ravasz L�szl� 1991-ben �jb�l kiadott Az �jsz�vets�g magyar�zata c�mû k�nyve m�r n�gy �vtizeddel ezelõtt ezt az utat v�lasztotta, elõszava szerint ha�sonl� c�llal �s megfontol�ssal. A budapesti unit�rius templomok k�r� szervezett bibliabar�ti k�r�k, illetve biblia�r�k eddigi tapasztalatai igazol�t�k ezt az elgondol�st. Az elsõ l�p�sben a Nagy Ign�c (volt Koh�ry) utcai gy�lekezet bibliabar�ti k�r�ben indultak be ilyen keretekben a biblia�r�k �s teljes �ttekint�ssel megoldott�k 1993-1995 �vekben a szinopti�kus evang�liumok p�rhuzamos magyar�zat�t. Itt most m�r az 1995-1997 �vekre programozva a J�nos szerinti evang�lium tanulm�nyoz�sa folyik (�s 1997-1999-re tervezik P�l apostol leveleinek magya�r�zat�t). A Hõgyes Endre utcai gy�lekezet biblia�r�in a Nagy Ign�c utcai tapasztalatok �s magyar�zatok sz�vegeinek felhaszn�l�s�val 1995-ben indultak a biblia�r�k a szinoptikus evang�liumokkal. A harmadik gy�leke�ben, Pestszentl�rinccen a biblia�r�k ugyancsak ezeket a magyar�zatokat veszik majd alapul a k�vetkez� �vben, amikor a m�sodik gy�lekezetben a J�nos evang�lium magyar�zat�ra k�sz�lnek.

Az egyes magyar�z� k�tetek c�me - Unit�rius Bibliai �r�ink - arra is utal, hogy ezek a magyar�zatok a fenti h�rom bibliak�r foglalkoz�saira k�sz�ltek, �s az unit�rius jelzõt kor�ntsem lehetne �gy �rtelmezni, hogy a magyar unit�rius egyh�zak valamilyen �ltal�nosan elfogadott �s alkal�mazott magyar�zatair�l lenne sz�. Mik�nt azt a katolikus �s protest�ns �jsz�vets�gi magyar�zatok k�nyvt�rnyi bõs�ge is t�kr�zi, m�g a dogma�tikus kereszt�nys�gen bel�l is igen sokf�le, egym�ssal nem is teljesen egyezõ magyar�zat is l�tjogosult lehet. A hitbeni nyitotts�ggal jellemez�hetõ unitarizmusban az evang�liumok magyar�zatain�l k�l�nb�zõ v�lto�zatok ugyancsak helyet kaphatnak. Felmer�lhet olyan k�rd�s is hogy milyen alapon minõs�lhetnek unit�riusnak ezek a magyar�zatok azon k�v�l, hogy unit�riusok k�r�ben form�l�dtak, amikor a forr�smunk�k k��z�tt unit�rius mûvek nem szerepelnek. B�r az �jsz�vets�ggel kapcsola�tos dolgozatok �s �rtekez�sek �sszegyûjthetõk lenn�nek �s sok k�rd�s megvil�g�t�s�t k�n�lhatn�k, a helyzet m�gis az, hogy teljes �s egys�ges szeml�letû �jsz�vets�gi vagy evang�liumi unit�rius magyar�zatok eddig m�g nem jelentek meg. Nagy seg�ts�get jelentene a h�võknek �s az �r�deklõdõknek �s megk�nnyitette volna az evang�liumi �s �jsz�vets�gi magyar�zatok sikeresebb megold�s�t, ha az unit�rius teol�gusok k�pz�- s�t szolg�l� akad�miai szintû magyar�zatok a nyilv�noss�g sz�m�ra is megjelenhetn�nek, b�r felt�telezz�k, hogy a biblia�r�k �s bibliak�r�k si- keres munk�j�hoz az ebben a k�nyvben szereplõ magyar�zatokra akkor is sz�ks�g lenne. Arra gondolva, hogy a k�nyv�nkben bemutatott magyar�zatokkal kap- csolatban olyan egyet�rtõ, egyet nem �rtõ, kieg�sz�tõ v�lem�nyek is fel- mer�lhetnek, amelyek elm�ly�thetik a csoportos �s az egy�ni foglalkoz�sokat, illetve egy valamikori k�sõbbi kiad�s tartalm�t jav�thatj�k, az egyes foglalkoz�sokhoz (1-tõl 40-ig) egy-egy f�loldalnyi helyet biztos�t a k�nyv Jegyzetek sz�m�ra. Mind a budapesti Unit�rius Teol�giai Int�zet, mind pedig a szerzõ aki maga is az int�zetn�l munk�lkodik, sz�vesen �s k�sz�nettel venn�, ha ezek a megjegyz�sek nemcsak az olvas� p�ld�- ny�ban elrejtve maradn�nak meg, hanem hozz� is eljutn�nak, az olvas�kban kialakult v�lem�nyek megismer�se �s hasznos�t�sa �rdek�ben.

Budapest, 1996. J�nius




Befejezõ komment�r 1.

A kereszt �s a felt�mad�s

P�l apostol az elsõ korinthusi lev�lben (1 Kor 15, 14) azt �rja, hogy: Ha pedig Krisztus nem t�madt fel, akkor hi�baval� a mi igehirdet�s�nk, de hi�baval� a ti hitetek is. A test felt�mad�s�r�l pedig ugyanabban a lev�lben azt �rja, hogy elvettetik az �rz�ki test, felt�masztatik a lelki test (1Kor 15,53), mert a romland� testnek romolhatatlans�gba kell �lt�znie �s a haland�nak, halhatatlans�gba.J�zus Krisztus felt�mad�sa a kereszt�hal�lb�l m�r a korai kereszt�ny k�zz�ss�gek hit�let�nek sarokt�tel�v� v�lt �s maradt is mind a mai napig. Az apostoli hitvall�s is a test felt�ma�d�s�nak �s az �r�k�letnek a hit�vel fejezõdik be. Az evang�liumi hagyo�m�nyok �s az evang�liumi sz�vegek semmif�le k�telked�st nem t�kr�z�nek ebben a vonatkoz�sban, sõt a legalapvetõbb bizonyoss�gnak vallot�t�k �s �rt�k. Az apostoli hitvall�snak az a k�jelent�se miszerint J�zus Krisztus dicsõs�gesen �jra elj�n �s meg�t�li majd mind a holtakat, mind az �lõket, a korabeli kereszt�nyek k�z�ss�geiben ugyancsak hat�rozott bizonyoss�g� v�rakoz�st jelentett. Az evang�liumi szerzõk a saj�t k��z�ss�geikben �lõ hitbõl indultak ki, amikor megszerkesztett�k sz�vegei�ket. A kereszt�ny k�z�ss�gek �s az evang�list�k hite sz�m�ra J�zus Krisztus �lt �s k�zeli, �jb�li elj�vetel�t v�rt�k is �s "J�vel Urunk" felki�l�t�ssal h�vt�k, nem f�lve, hanem bizakodva az �t�iet�ben. Rendszeress� v�lt szeretetvend�gs�geik keret�ben hitt�k, hogy k�z�tt�k van, amikor a kenyeret �s a bort az õ eml�kezet�re magukhoz vett�k.

Az emberis�g k�tezer �ves t�rt�nete tan�s�tja, hogy a kereszt�nys�g szerepe idõben is, t�rben is rendk�v�li m�rt�kûv� v�lt, ami J�zus Krisz�tus az�ta is, ma is �lõ hat�s�t t�kr�zi. Az a hal�los �t�let, amellyel el akart�k õt t�ntetni, vissz�j�ra fordult, mert keresztre fesz�t�se �ppen a kereszt�nys�g t�rh�d�t�s�nak egyik alapk�v�v� v�lt. Nem test�nek felt�mad�sa, hanem egyr�szt az abba vetett hit de m�g ink�bb az emberi�s�gre gyakorolt hat�sok hordozt�k J�zus �lõ jelenl�t�t mindm�ig �s a j�võben is. Õ maga is utalt erre a J�nos szerinti evang�liumban le�rt b�cs�besz�d�ben, hogy ha a vil�g õt hal�la ut�n nem is l�tja t�bb�, tan�tv�nyai l�tni fogj�k, mert õ akkor is �lni fog k�z�tt�k �s benn�k. Ebben a maradand�, folyamatos jelenl�tben van a felt�maszt�s �s a mennybemenetel �rtelme.

A "v�gsõ idõk", a hal�l, a halhatatlans�g, a felt�mad�s, az �r�k�let az emberi lelki �s szellemvil�g kiemelkedõ fontoss�g� k�rd�sei, amelyre csak r�szben adhat az ember ismeretekkel al�t�masztott v�laszokat (fõ�k�ppen a l�tezõ vil�got �s az emberi jelent illetõen), m�g a k�rd�sek nagy r�sz�re vonatkoz�an ismereteink, tapasztalataink nem lehetnek, k�vetkez�sk�ppen a v�laszok csak bizonytalanok, felt�telesek, k�ts�ge�sek, egym�ssal ellentmond�ak, amelyekben az emberi csalhatatlans�g �ll�t�sa teljesen megalapozatlan lenne. K�ts�gtelen, hogy a kereszt�ny teol�gi�k egyr�szt az �sz�vets�gi zsid�kn�l kialakult, m�sr�szt a g�r�g gondolkod�sban megismert felfog�sokra t�maszkodnak, amelyek azon�ban egym�ssal nem k�nnyen egyeztethetõk �ssze. A Bibli�ban a hal�lt nem a test �s a l�lek sz�tv�laszt�sa jelenti, �s a testtõl teljesen f�gget�len halhatatlan l�lek nem a bibliai, hanem a g�r�g filoz�fiai gondolkod�s term�ke. Minthogy Isten ura az �letnek �s ura a hal�lnak, a hal�l bek��vetkezt�ben az �sz�vets�gi hit �ltal�ban Isten �t�let�t l�tta, amelyet rendszerint valamilyen bûn b�ntet�sek�nt k�ld Isten az emberre. Az Uj�sz�vets�gben voltak�ppen ugyanez a gondolkod�s folytat�dik, �s a ha�l�lt a bûn k�vetkezm�ny�nek tekinti. A kereszt�nys�g t�lnyom� nagy r�sz�ben ma is �gy fogalmazz�k meg a hal�l jelleg�t, hogy az a bûn k��vetkezm�nye, �s az ember Isten sz�nd�ka szerint nem lenne haland�, ha nem v�tkezett volna. Az �sz�vets�gi teremt�st�rt�net szerzõinek a vil�gr�l val� ismeretei nem csup�n mai ismereteinkhez viszony�tva voltak nagyon megalapozatlanok, de a korabeli g�r�g�k tud�s�hoz k�pest is nagyon naivak voltak. Elk�vett�k azt a t�ved�st (ami egy�bk�nt ma is gyakori), hogy vall�sos hit�kbõl k�ndulva v�zolt�k fel maguknak vil�g- �s emberk�p�ket. Minthogy Isten t�k�letes �s szent, az õ hasontatoss�g�ra teremtett ember is bûntelen �s �r�k�letû kell legyen. Minthogy pedig ta�pasztalni kellett akkor is a bûn jelenl�t�t �s a hal�lt is, a kettõt ok �s okozatk�nt egym�shoz kapcsolva, az emberi halhatatlans�g elveszt�s�nek okak�nt a bûnt jel�lt�k meg, amelyet �d�m õsbûn�re vezettek visz�sza �s tõle �teredõ (eredendõ} bûnnek jel�lt�k. Noha J�zus �s az evan�g�liumok egy�ltal�n nem tesznek eml�t�st errõl a bûnrõl, a kereszt�ny�s�g eg�sz korai idej�ben kialakult az eredendõ bûn tana �s a megv�lt�s olyan �rtelmez�se, mintha J�zus Krisztus ettõl v�ltotta volna meg az em�bert. J�zus az evang�liumok szerint kor�nak ember�t saj�t bûn�ss�g�tõl akarta megt�r�sre, elfordul�sra t�r�teni, hogy �tmenthesse a r�videsen bek�sz�ntõ Isten orsz�g�ban val� �letre. A ma embere Isten teremtõ munk�j�t eg�szen m�sk�ppen �rtelmezi, mint ahogyan azt M�zes elsõ k�nyv�nek szerzõi elgondolt�k, mert ellent�tben az ut�bbi statikus �s befejezett ember- �s vil�gk�p�vel, ma �gy �t�lj�k meg, hogy Isten egy fejlõdõ vil�got teremtett, amelyben a teremt�s ma is tart� folyamat. Az ember ennek a teremtõ fejlõd�snek legmagasabb rendû �s legk�sõbb kialakult tagja, aki tudat�nak fokozatos fejlõd�se sor�n emelkedett az �lõvil�g cs�cs�ra. A bûn �s az er�ny, a j� �s a rossz megk�l�nb�ztet�se csak gondolkod�sa fejlõd�s�nek magasabb szintj�n alakulhatott ki. Nem a tud�sra val� t�rekv�s b�ntet�sek�nt kapta a hal�lt, de k�ts�gtelen, hogy tud�sa r�v�n j�tt r� arra a t�nyre, hogy haland�. Ez a felismer�s val�ban nem ad okot az �r�mre, de az sem tagadhat�, hogy fontos sze�repet j�tszik abban, hogy �let�nek igyekszik tartalmat adni, a rendelke�z�s�re �ll� idõ alatt akt�van alkotni. Az ember hal�la nem bûntet�s, hanem a fejlõd�s fontos eszk�ze, mert a gener�ci�k folyamatos v�lt�sa n�lk�l az emberis�g fejlõd�se nem bontakozhatna ki. A keletkez�s-l�te�z�s-elm�l�s, a sz�let�s-�let-hal�l nem csak az emberre, hanem az eg�sz teremtett vil�gra �ltal�nosan �rv�nyes jelens�g. Nem b�ntet�s, hanem n�lk�l�zhetetlen felt�tele a teremtett vil�g fejlõd�s�nek. �gy �rt�hetj�k ezt J�zusn�l is a b�zaszem p�ld�j�n, amelynek f�ldbe kell esnie �s meg kell halnia ahhoz, hogy sokszoros term�st hozzon (Jn 12, 24). De ugyanezt igazolja J�zus szem�lyes hal�la, amely n�lk�l nem vir�goz�hatott volna ki a kereszt�nys�g csod�latos f�ja �s nem adhatta volna k�t �vezred olyan gazdag term�s�t. Az ember egyedi �iete az eg�sz embe�ris�g �r�kk�val� fejlõd�s�nek szerves r�sze. Nem �gy, hogy hangs�lyta�lann� tenn� az egyedek �let�t, hanem hangs�lyt ad a m�sok�rt, az eg�sz�rt val� �let fontoss�g�nak. J�zus ennek is fel�lm�lhatatlan p�ld�j�t adta. Teljesen �j, egyedi utat j�rt, amelyen v�gig megõrizte csorb�tatlan egy�nis�g�t �s szabads�g�t, ugyanakkor teljesen csak m�sok�rt �s so�hasem �nmag��rt munk�lkodott.

Az emberrõl kialakult mai ismeretek a test �s a l�lek tekintet�ben vol�tak�ppen k�zelebb �llnak a J�zus korabeli zsid�s�g felfog�s�hoz, mint a J�zus hal�la ut�ni korai �vsz�zadokban, g�r�g filoz�fiai hat�sra kialakult �s m�ig is vallott kereszt�ny gondolkod�shoz. Ellent�tben a test, a l�lek �s a szellem, l�tez�sben is elk�l�n�thetõ h�rom alkot�r�sz felt�telez�s�vel, �s ellent�tben a halhatatlan l�leknek a testtõl f�ggetlen �n�ll� l�te�z�s�vel, a mai gondolkod�s a test �s a szellem (l�lek) l�tez�s�t egy�tt, egym�shoz szervesen k�t�tten �s egym�st�l elv�laszthatatlan k�tel�k�ben fogja fel, mint a l�tez�s k�lsõ form�j�t �s bensõ tartalm�t. M�g a materialista felfog�s sem c�folja azt a felismer�st, hogy az ember �rz�kelhetõ testi l�tez�s�vel egy�tt l�tezik az "emberi �n" �s ez voltak�ppen nem k�l�nb�zik az emberi bensõ szellemi-lelki tartalomt�l. Ez a bensõ, az "�n", a szellemi-lelki tartalom egyr�szt a sz�lõktõl �s õs�ktõl sz�rma�z� �t�r�kl�s �tj�n, m�g d�ntõbb m�rt�kben pedig a sz�let�s ut�n� t�rsa�dalmi behat�sok r�v�n form�l�dik. A vil�gmindens�gben az �let jelenti a fejlõd�s �tj�t �s az �let fejlõd�se ad �rtelmet �s c�lt a mindens�g l�tez�s�nek. Az �let, a l�tez�s legmagasabb szintj�t az ember k�pviseli, akin�l pedig �ppen a bensõ tartalom, a tudat fejlõd�s�nek van meghat�roz� szerepe. A teremt�s �ta a fejlõd�s folyamata meghozta az �let kialakul�s�t, az �let fejlõd�se az ember megjelen�s�t, az ember fejlõd�se a tudat, a gondolat, az �rtelem dinamik�j�t, amelyre m�g hatalmas t�vla�tok v�rnak. Az �let fejlõd�s�t �r�kk�val�nak mondhatjuk, mert b�r kellett lennie kezdet�nek, k�vetkez�sk�ppen beteljes�l�ssel v�get is �rhet, de a k�t v�gpont az alfa �s az omega k�z�tti idõt�v tartam�nak korunk gener�ci�i gondolkod�s�ban nincs meghat�roz� szerepe. Az �let, a gon�dolat, a szellemi-lelki fejlõd�s hordoz�i �s megval�s�t�i az egym�st v�lt� gener�ci�k egyedei �s k�z�ss�gei. Ilyen m�don minden egyed, minden egyes ember �let�ben hordoz�ja az �r�k�letnek �s ezt az egyszer bet�l�t�tt szerepet az egyedi hal�l m�r nem sz�ntetheti meg �s r�sze marad az �r�k�letnek.

J�zus, az evang�list�k a vil�gmindens�get �s az embert m�g nem l�thatt�k �s nem is l�tt�k �gy, ahogyan korunk ismeri. A teremt�s �ta eltelt idõt eg�szen k�zelinek, �vezredekkel m�rhetõnek v�lt�k �s benne az embert l�nyeg�ben v�ltozatlannak, az elsõ embert pedig hozz�juk teljesen hasonl�nak. Nem folyamatos fejlõd�snek �rtelmezt�k az ember p�ly�j�t, hanem ellenkezõleg, felt�telezt�k az �deni aranykort, amelybe a megv�lt�s r�v�n vissza lehet jutni �s �r�kk� tart�an megõrizni. Na�gyon l�nyeges azonban azt is meg�rteni, hogy õk ezt a k�zel v�rhat� �j �dent, Isten orsz�g�t nem valahol a f�ld�n k�v�l, hanem hat�rozottan itt a f�ld�n, �j, de a jelenlegit felv�lt� �s folytat� emberi t�rsadalomban gondolt�k el. A felt�mad�s ut�n itt a f�ld�n ker�lnek �t�letre, amelyben az Emberfia lesz a b�r�, az Aty�t�l kapott hatalomn�) fogva. Isten maga mindebben k�zvetlen�l nem vesz r�szt, megmarad v�ltozatlanul a min�dens�g ur�nak. Az �t�let gondolata a kereszt�nys�gben �ltal�ban m�ig fennmaradt, de az eltelt k�t �vezred ezt sem hagyhatta v�ltozatlanul. J�zus �s kora a felt�maszt�st �s az �t�letet eg�szen k�zeli, egyszeri t�rt�n�sk�nt v�rta, amely egyidejûleg �tvezet az �r�k�let (vagy �r�k k�r�hozat) orsz�g�ba. A megelõzõ f�ldi �letnek nincs tov�bbi folytat�sa, az emberi t�rt�nelem ebben a vil�gban v�get �r, az Isten orsz�g�ban pedig csak az oda bejutottak r�szes�lhetnek a v�ltoz�sokt�l mentes �r�k �let�ben. A kereszt�nys�g v�g�l is hamar szembe ker�lt azzal a probl�m�val, hogy az �t�let, amely minden holtra �s �lõre kiterjed, egyre bel�thatatla�nabb messzes�gbe ker�l, viszont az egyes ember hal�la itt van a min�dennapokban. Az egy�ni hal�l �s a kollekt�v �t�let k�z�tt nem �vsz�za�dok, hanem v�gtelennek tûnõ idõ, ak�r �vmilli�k is lehets�gesek (sõt ma m�r a f�ld�n k�v�li folytat�sa is elgondolhat�). A kollekt�v utols� �t�let gondolat�nak fenntart�sa �s az egy�ni hal�l megtapasztal�sa meg�rlel�te a kettõs, a mindenkori konkr�t �s a v�g�t�letet k�vetõ m�sodik hal�l gondolat�t. Az �j katolikus katekizmus szerint a kereszt�ny h�võ a hal�lt �gy tekinti, mint az �r�k �letbe val� bel�p�st �s a Krisztushoz val� �rke�z�st. A hal�l v�get vet az emberi �letnek �s az isteni kegyelem befoga�d�s�ra (vagy elutas�t�s�ra) csak a hal�l pillanat�ig van lehetõs�g. A ha�l�lt k�vetõen a halhatatlan emberi l�lek mindj�rt "k�l�n�t�let" al� esik, amelyben vagy megkapja a k�zvetlen bel�p�st az �r�k boldogs�gba, vagy az �r�k k�rhozatra vet�st (illetõleg a tiszt�t�helyen elt�ltendõ v�gsõ tisztul�s lehetõs�g�t). Mindebbõl nyilv�nval�, hogy az eg�sz m�lt-jelen -j�võ emberis�g v�gsõ �t�lete - amely majd az idõk v�g�n lesz esed�kes, Krisztus m�sodik elj�vetel�vel - az egyh�zak �s az egyes h�võk sz�m�ra ink�bb h�tt�rbe ker�l �s elõt�rben �ppen a mindenkori, egyedi k�l�n�t�let �ll, amelyn�l az �letben meg�lt �s gyakorolt szeretet jelenti a meg�t�l�s alapj�t.

A v�gsõ idõre, a hal�lra �s az �r�k�letre vonatkoz� unit�rius v�lasz�keres�s egyszerûbb magyar�zatokhoz jutott ugyan, de semmik�ppen sem �ll�that�, hogy ezek jobban �rthetõk lenn�nek. Minthogy minden� f�le tapasztalatt�l �s ismerettõl t�voli k�rd�sekrõl van sz� �rthetõ, hogy egyetlen v�laszt sem lehet v�glegesnek, bizonyoss�gnak tekinteni. Az unit�rius megfogalmaz�sok a testtõl f�ggetlen�l �s �r�kk�n �lõ l�lekrõl tan�tanak �s vallj�k a hal�l ut�ni jutalom vagy b�ntet�s hit�t. Az emberi l�lek Istenben v�lik az �r�k�let r�szes�v� �s Isten a f�ldi �let megvizs�g�l�s�val hozza meg �t�let�t a jutalomra vagy a b�ntet�s�re. Az unit�ri�us v�lasz annyiban t�r el, hogy nem besz�l az utols� �t�letrõl �s a tiszt�t�helyrõl, hanem csak az egyszeri k�l�n �t�letrõl. Minthogy a k�l�n �t�let a hal�l pillanat�ban esed�kes, a jutalom �s a b�ntet�s meg kell kezdõd�j�k Istenben (jutalom eset�n) vagy Istentõl k�rhozatra juttatva (b�ntet�s eset�n), ami ki nem mondottan ugyan, de a mennyorsz�g �s a pokol valamif�le l�tez�s�t is felt�telezi. A testi felt�mad�sr�l val� hallga�t�s �nmag�ban m�g nem ad megold�st, hiszen a felt�madt testet m�r P�l apostol is csak "szellemi testnek" �ll�totta, aminek l�nyege az emberi egyed, a szem�lyis�g, az "emberi �n" tov�bb�l�se az �r�kk�val�s�gban.

A tudni �s hinni, a hinni �s �rteni viszonya ezekben a "v�gsõ" k�rd�sekben �rthetõen aligha vezethetnek v�g�rv�nyes v�laszokhoz. Amit a tud�s el�rhet, az legfeljebb a minden �lõt el�rõ hal�l bizonyoss�ga. Ezen a bizonyoss�gon t�l a vil�gr�l �s az emberrõl val� ismereteink alapj�n m�g az is megalapozottnak vehetõ, hogy a mennyorsz�g, a pokol, a tiszt�t�hely val�s�gos t�rbeli �s az emberi vil�gon k�v�li l�tez�se, �gy szint�n az ezeket ben�pes�tõ l�nyek (angyalok, �rd�g�k stb.) l�te nem illeszthetõ az emberi ismeretek, a tud�s keret�be. Nyilv�nval�, hogy a transzcendens l�tez�s r�sze az ember hitvil�g�nak, m�gis sz�ks�ges, hogy az ne ellenkezz�k az emberi �rtelemmel, teh�t ne �rthetetlen�l �p�lj�n be a hitbe. A vall�sos hit kifejezetten a transzcendens l�tez�sre ir�nyul, amely nem lehet egyszerûen a k�pzelet sz�lem�nye, hanem olyen l�tezõ, amely nem sz�m�t�sokkal �s k�s�rletekkel igazolhat�. A f�ld�n kialakult bioszf�r�n bel�) az �let fejlõd�se az eg�sz emberis�g gondolatvil�g�t, tudat�t is �sszef�ggõ egys�gg� (tudat-, gondolatszf�r�v�, noo-szf�r�v�) szervezte, amely ugyan�gy �l, fejlõdik, gazdagodik, mint a bioszf�ra emberi szereplõje. Az ember sz�let�s�vel nem csup�n a bioszf�r�ba, a testi �letbe l�p be, de a biol�giai �ton vele egy�tt sz�le�tett l�lek ennek a tudatszf�r�nak r�szes�v� v�lik. Ennek a szf�r�nak az emberi tud�svil�g �s az emberi hit- �s erk�lcsvil�g egyar�nt tartoz�ka; ebbõl gazdagodik �s ezt gazdag�thatja az egyes ember eg�sz biol�giai �lete sor�n, ha �let�t, �rzelmeit �s cselekedeteit a szeretet, az emberi szolidarit�s �s a vil�g Ura, Isten ir�nti szeretet ir�ny�tja �s t�lti el. A hal�l lez�rja a bioszf�r�ban megval�sult �letet, de a tudat, a l�lek, a gondolat transzcendens szf�r�j�ban a m�r egyszer l�tezett emberi �let �r�kre megmarad �s att�l f�ggõen, hogy bet�lt�tte-e a szeretet t�rv�ny�t �s hordozta-e az Istenhez tart� emberi fejlõd�st vagy pedig szembeszeg�l vele, lehet ez az �r�kl�t �dv�s vagy k�rhozatos, jelentheti a mennyor�sz�got vagy a poklot.

Befejezõ komment�r 2. - Isten orsz�ga

Az evang�liumban val� elm�lyed�s nem hagyhat k�ts�get abban a tekintetben, hogy J�zus eg�sz munk�lkod�sa, k�vetkez�sk�ppen igehir�det�se �s keresztv�llal�sa is ahhoz a fogalomhoz kapcsol�dott; amit M�rk �s Luk�cs Isten orsz�g�nak, M�t� Mennyek orsz�g�nak, J�nos pedig �r�k�letnek vagy egyszerûen csak �letnek nevez. A megnevez�s�beni elt�r�sek nem �rintik a tartalom azonoss�g�t. A zsid�kereszt�nyek�hez fordul� M�t� Isten nev�nek kimond�s�t, sz�jra v�tel�t akarta �gy elker�lni, J�nos pedig �gy �t�lte meg, hogy az õ hell�nkereszt�ny olvas�i sz�m�ra ez a jobban �rthetõ l�nyeg. A bibliamagyar�zatok �ltal�ban �gy v�lik, hogy ha haszn�lta is J�zus mindegyik kifejez�st (sõt olykor az Atya orsz�g�t vagy egyszerûen csak az orsz�got) legink�bb a szinoptikus szerzõk sz�haszn�lata, ezen bel�l a M�rkn�l �ltal�nos Isten orsz�ga �ll�hatott hozz� a legk�zelebb. Ehhez m�g azt is hozz� lehet fûzni, hogy az orsz�ggal val� ford�t�s az eredeti g�r�g kifejez�shez jobban igazodva ink�bb "kir�lys�g, uralom", vagyis Isten kir�lys�ga, uralma lehetne.

M�rkn�l



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Biblia �s bibliai tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.09 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|