Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:54 CDT

Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben

Erd� J�nos

Szerz�: . 1084 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Az unit�rius egyh�zak �s szabadelv� vall�sok vil�gsz�vets�ge �IARF - fenn�ll�s�nak 75. �vfordul�ja alkalm�b�l tartotta XXII. kongresszus�t Montrealban (Kanada) 1975. augusztus 15-22. k�z�tt.

Az Unit�rius Vil�gsz�vets�g 1900. m�jus 25-�n Bostonban (USA) alakult meg. (1) Elnevez�s�t t�bbsz�r megv�ltoztatt�k, a jelen�legit, Vall�sszabads�g Nemzetk�zi T�rsulata - International Associ�ation for Religious Freedom (IARF) - 1969-ben a bostoni kongresszuson �llap�tott�k meg.

Az IARF egyike volt az els� nemzetk�zi �kumenikus kereszt�ny szervezeteknek, mely a bostoni szer�ny kezdetb�l sz�mottev� nem�zetk�zi szervezett� fejl�d�tt. C�lkit�z�se volt kezdett�l fogva, hogy a szabads�g szellem�ben �s az igazs�g szeretet�ben szolg�lja a val�l�sos felvil�gosod�s �gy�t, �s harcoljon a lelkiismereti �s vall�ssza�bads�g biztos�t�s��rt. Ennek �rdek�ben a k�l�nb�z� unit�rius egy�h�zakat �s szabadelv� vall�sos szervezeteket igyekezett hat�ko�nyabb egys�gbe t�m�r�teni �s egy�ttm�k�d�sre vezetni. A 75 �ves m�lt a szervezet l�tjogosults�g�r�l �s maradand� �rt�k� szolg�lat�r�l tan�skodik.

A montreali kongresszus f� t�m�ja: Egys�g�nk a k�l�nb�z�s�gben - Our Unity in Diversity az IARF n�gy tanulm�nyi bizotts�g�nak k��l�n jelent�sei alapj�n ker�lt t�rgyal�s al�.(2)

Az IARF XXII. kongresszus�t jellemezte a teol�gi�k pluralizmusa, a m�nak �j szeml�lete �s a sz�les k�r� teol�giai orient�ci� a teizmus�t�l a humanizmusig. A teol�giai pluralizmusban a k�z�s ideol�giai alapot a vall�s immanens tartalma k�pviselte: Istenben �s emberben val� hit, az abszol�t �rt�kek elismer�se, ember �s vil�gszolg�lat. A bizotts�gi jelent�seket, a vitacsoportok meg�llap�t�sait a vil�g fel� fordul�s, a hum�num elm�ly�t�se, az etikum kiemel�se, a val�s�g ke�res�se; a vall�s igazs�gainak immanens s�kon val� �ll�t�sa jellemezte.

E szellemi sokr�t�s�gben; a hagyom�nyok, v�lem�nyek �s �ll�s�foglal�sok k�l�nb�z�s�gei ellen�re is, mind er�teljesebben nyilatko�zott meg az �sszefog� egys�g megtal�l�s�nak t�rekv�se, mely v�gig�vonult a kongresszus munk�latain.

I. A vall�s ereje �s gyenges�ge

Az 1. sz�m� bizotts�gnak “A vall�s ereje �s gyenges�ge" c�men el�terjesztett jelent�se a kongresszusi t�ma teol�giai alapvet�s�t k�v�nta ny�jtani.(3)

1. Vall�s �s a szekulariz�l�d� vil�g

A jelent�s meg�llap�tja, hagy a vall�s helyzete nem megnyugtat�. A szekulariz�l�d� vil�gban az int�zm�nyes vall�sok fokozatosan ve�sz�tenek befoly�sukb�l. A vall�s-szociol�gusok a t�rsadalmi �talaku�l�sokkal magyar�zz�k a vall�s �let�ben bek�vetkezett v�ltoz�st. A vall�s nem maradhat �rintetlen a radik�lis �talakul�sok k�zepette, me�lyek korunkban a t�rsadalmi strukt�r�kban �s viszonyokban mennek v�gbe. Ezzel p�rhuzamosan cs�kken az egyh�ztagok sz�ma �s a vall�s k�z�leti befoly�sa: Ugyanakkor mind nehezebb� v�lik a v�gs� �rt�kek tudatos�t�sa az ember �let�ben, �s gyeng�l a vall�s tudatform�l� hat�sa. A vall�s a t�rsadalom perem�re szorult; az emberek kevesebbet t��r�dnek a vall�ssal.

A kereszt�ny vall�s mai v�ls�ga nem �j t�net, hanem egy periodi�kusan visszat�r� �ltal�nos jelens�ggel �llunk szemben: Jellemz� erre, hogy 74 �vvel ezel�tt az IARF-nek Londonban tartott els� kongresz�szus�n Pfleiderer Otto berlini tan�r �ppen “Korunk vall�si v�ls�g�”-�r�l tartott el�ad�st.(4)

A vil�g nagykor�s�ga �s az ember szellemi n�veked�se meggy��z�d�s�nk szerint nincs ellent�tben az unit�rius kereszt�ny hit tartal�m�val. Elismerj�k azonban, hogy a hit mer�sz v�llalkoz�s lett, �s napjainkban az �lland� keres�s, tapogat�z�s �s k�rd�s alakjait �lt�tte fel Mindez azt mutatja, hogy a vall�sos ember �jra v�lasz�t el� ker�lt merre haladjon; merre szabad �s biztos az �t. Ebben a helyzetben sz�m�ra egzisztenci�lis feladat a t�j�koz�d�s, egy olyan pont keres�se melyen a szekulariz�ci�s folyamat k�zepette szil�rdan meg�llhat. A~ unit�rius kereszt�nys�g sz�m�ra is sz�ks�gess� v�lt, hogy vizsg�lja fel�l a vall�s tartalm�t; k�l�nb�ztesse meg benne az �r�kk�val�t a muland�t�l, �s a kereszt�ny hit igazs�gait �s dinamizmus�t korszer� form�ban fejezze ki.

2. Vall�s �s tekint�ly

Az �let, az emberi tev�kenys�g minden megnyilv�nul�sa ig�nyli a hatalom valamilyen form�j�t. A vall�s l�nyeg�nek megfelel� hatalom a bels� tekint�ly, az �rtelem �s a lelkiismeret, melyet �nmagunkban hordozunk (Zsid 4,12-13, Lk 12,57, 1Thessz 5;21). Ennek �t�let�vel szembesz�llni egyenesen �rul�st jelentene embers�g�nk ellen.(5)

Felfog�sunk szerint a bels� tekint�ly forr�sa maga Isten, form�ja a szabads�g, mot�vuma a szeretet �s szankci�ja az elidegen�l�s �nma�gunkt�l, embert�rst�l �s Istent�l. Amikor a bels� tekint�lyt elfogad�juk, tulajdonk�ppen Isten akarat�nak engedelmesked�nk.

Az unit�rius kereszt�nys�g a bels� tekint�ly mellett foglal �ll�st.

3. Isten; akiben �l�nk �s hisz�nk

Az unit�rius kereszt�ny hit alapja egy mindenhat�, t�k�letes �s �t�fog� er�, melyet Istennek nevez�nk. Nagyobb az �rtelm�nkn�l �s sz�v�nkn�l. L�t�nk �rtelm�t �s c�lj�t benne tal�ljuk {ApCsel 17,28). � a vil�gegyetem �s a t�rt�nelem titokzatos, felfoghatatlan alapja; minden �rt�k, k�teless�g �s rem�ny benne gy�kerezik. Isten er�, de ezenfelett szellem �s a legteljesebb szeretet. Nem csup�n a val�s�g egy r�sze, hanem V�gtelen a v�gesben, Abszol�t a relat�vban. � az igazi val�s�g. Egyetlen vall�s vagy kijelent�s sem saj�t�thatja ki mag�nak, � mindezek felett �ll, mert Isten. A benne val� hit �ltal a vall�sos ember igent mond a val�s�g v�gs� alapj�ra �s �rt�k�re. Egy olyan Isten, aki enn�l kevesebb; nem lenne Isten.

Isten az �letet, �r�m�t, �dv�t, b�k�t, az ember v�gs� boldogs�g�t akarj a. .,

Amikor Isten kegyelm�ben b�zva beismerj�k hib�inkat, v�tkein�ket, buk�sainkat, akkor �nmagunk, embert�rsaink �s Isten- sz�m�ra felszabadulunk:

A felszabadul�sban Istenhatalm�nak egy r�sze m�r meg is val�sult �let�nkben (Lk 17,21). Amikor tudatfunkci�ink, az �rtelem, �rzelem �s akarat megv�ltoznak, �j m�don m�7c�dnek, akkor Isten uralma m�r jelenlev� val�s�g �let�nkben.

Isten kinyilatkoztatja mag�t az �t keres�nek; nek�nk keresz�t�nyeknek, J�zusban mutatta meg mag�t. Benne fogjuk fel, hogy Isten a mi szabad�t�sunk. Isten megmutatta J�zusban, hogy hatalma nem fo�koz le minket tehetetlen b�bokk�, �s hogy az nem k�nyszer�t�, hanem szeret� hatalom, mely biztos�tja sz�munkra a szabad cselekv�s lehet��s�g�t, a vele val� k�z�ss�gben pedig felszabadul�sunk boldog tapasz�talat�t ny�jtja.

Vall�sos meg�jul�sunk elv�laszthatatlan Istent�l �s az istentudat elm�ly�t�s�t�l.

3. J�zus k�vet�se

J�zus a vall�st mint radik�lis embers�get �lte meg kor�nak ellent�mond�sokkal teljes k�r�lm�nyei k�z�tt. Az embereket nem a hagyom�nyokhoz, int�zm�nyekhez vagy ki-v�lts�gos szem�lyekhez k�t�tte, ha�nem egyed�l az �l� Istenhez (Mk 2,27), aki minden igazs�g forr�sa. A hagyom�nyokat �s int�zm�nyeket nem elvb�l vetette el, hanem abb�l a szempontb�l �rt�kelte, rogy vajon- szolg�lt�k-e vagy akad�lyozt�k az ember felszabadul�s�t. Mi is akkor vagyunk J�zus igaz k�vet�i, ha az ember boldogul�s��rt az Istenben val� hit �ltal odaad�an dolgozunk.

J�zus tan�t�s�nak hiteless�g�t igazolja az a t�ny, hogy � Isten evang�lium�t nemcsak hirdette, hanem a keresztre fesz�t�sig �lte is. Ez volt tan�t�s�ban az a hatalom �s tekint�ly, ami �t�t� er�t adott evang�lium�nak, �s ami ugyanakkor kort�rsai tan�t�saib�l hi�nyzott (Mt 7,28-29).

J�zus szem�lyis�g�ben az ember felemel�s�t szolg�l� �r�k c�l je�lentkezik. Az ember �rciek�ben tan�totta a r�gi gondolkoz�s megv�l�toztat�s�t, az evang�liumban val� hitet, Istenorsz�ga k�zeli elj�vetel�t �s mindenekfelett Isten embert boldog�t� akarat�t. Tan�totta a testv�ris�g �tfog� erej�n melyben minden ember felebar�t, testv�r. Akkor is az, ha t�rs�g v�lasztja el, �s akkor is, ha a gondolkod�si m�d �s vall�sos meggy�z�d�s h�zza meg az elv�laszt� hat�rvonalat. Tan�totta, hogy Isten szeretete megszabad�t minden emberi f�leiemt�l, hogy Is�ten nem sz�nik meg szeretni minket v�tkeink, buk�saink ellen�re sem. Ez�rt nem kell agg�dnunk �dv�z�l�s�nk fel�l, mert Isten akarja, hogy minden ember �dv�z�lj�n. Tan�totta Isten irgalmass�g�t, megbocs�t� szeretet�t, de ugyanakkor eg�sz �let�n �t k�zd�tt az�rt, hogy ember�t�rsait felemelje; nagyrahivatotts�gukat �s jobb�tev�s�k tehet�s�g�t tudatos�tsa benn�k. Mindennek pedig el�felt�tele az, hogy: “Sz�ks�g n�ktek �jonnan sz�letnetek" (Jn 3,7) az evang�lium �ltal, hogy �ssz�hang legyen a-hit �s cselekedet, a vall�s �s jellem; az elm�let �s gya�korlat k�z�tt.

Vall�sos meggy�z�d�s�nk hiteless�ge J�zus k�vet�se, evang�liu�m�nak meg�l�se �ltal er�s�dik.

4. Az ember

Az unit�rius kereszt�ny-hit alapvet� ig�nye �s t�rekv�se: tisztelni, �rt�kelni �s szeretni az embert. Az emberben val� hit�nk forr�sa �s �r�telme Isten. �

Az ember, Isten gyermeke, t�bb mint a vil�g, mivel �ntudattat �s �rtelemmel rendelkezik; “fej�ben hordja a nagy vil�got" (R. W. Emer�son). Nagyobb, mint az id� �s a l�t, mivel �raelm�vel szeml�l�je min�den id�nek �s l�tez�snek. Egyed�l az ember k�pes az �rt�kek megl�t�s�ra �s megval�s�t�s�ra.

Az �l�l�nyek sor�ban az ember k�pes�tett �s hivatott arra, hogy l�t�fenntart�s�n t�l keresse �s szolg�lja az �rt�kek vil�g�t, Istenorsz�g�t. Ehhez az emberhez int�zte J�zus felh�v�s�t: “Legyetek az�rt ti t�k�le�tesek, mint a ti mennyei Aty�tok t�k�letes" {Mt 5,48):

Az emberr� Lev�s felt�tele a testi-lelki nevel�s, f�k�ni az �n. funk�cion�lis nevel�s, a k�z�ss�g form�l� hat�sa. Emberr� v�l�sunk konk�r�t eredm�nye a szem�lyis�g, hit�nk szerint az istenfi�s�g.

A mai ember tudat�t korunk sz�mtalan hat�ereje �s t�nyes�je for�m�lja: A term�szettudom�nyos m�velts�g, a technika �s t�megkom�munik�ci� eredm�nyek�nt kialakul� sokoldal� t�j�kozotts�g, az eg�sz vil�gon v�gbemen� t�rsadalmi �talakul�sok, az emberi m�lt�s�g; jog �s szabads�gv�gy jelentkez�se az �ntudatra jut� t�megekben: mind�ezek a val�s�gok ember�v� teszik a ma ember�t. L�nye, k�p�nek vo�n�sai, mindig v�ltoznak a t�rt�nelmi val�s�g �talakul�sa nyom�n. Ezek k�z�l kiemelj�k azt a tudatbeli v�ltoz�st, hogy nem nyugszik be�le a megl�v� adotts�gokba, hanem maga k�v�nja alak�tani saj�t maga �s k�z�ss�ge �let�t. A ma embere sors�nak kov�csa, �nmag�nak pe�dig szobr�sza akar lenni. Embert�rs�hoz val� viszonya �s magatart�sa viszont sok k�v�nnival�t hagy maga ut�n.

A mai ember jellegzetes t�rekv�se, hogy mindenekel�tt ember akar lenni; �s messze kihat� humanista c�lkit�z�sekre k�telezi el mag�t.

Az unit�rius kereszt�ny hit megl�t�sa szerint az ember �gy van megalkotva, hogy l�ny�t k�t alapvet� kapcsolat hat�rozza meg. Az egyik l�ny�nknek Istenre, a m�sik az embert�rsakra val� vonatkoz�sa. Az Istenben val� hit felszabad�t v�gess�g�nk korl�toz�sa al�l, �s elk��telez �nmagunk �s embert�rsunk ir�nti �j k�teless�gekre. Ezeknek l�nyeg�t J�zus a felszabad�t� �s szolg�l� szeretetben hat�rozta meg (Mk 12,29-31). Az istenhit nem szigetel el, hanem k�telez� er�vel be�ll�t az ember vil�gm�ret� szolg�lat�ba.

Isten nem az elk�l�n�l�st, a megk�l�nb�ztet�st v�rja t�l�nk, ha�nem az emberk�zti viszony tisztas�g�t �s legm�lyebb �rtelemben vett embers�get. A kereszt�ny ember nem tehet semmif�le alapon k�l�nb�s�get ember �s ember k�z�tt. Ez az �j szeml�let kit�gul abban az ir�nyban is, hogy az emberis�g nagy r�sz�ben benne van a szenved� �s �hez� t�megek nyomor�s�ga �ppen �gy, mint az elnyom�s alatt �l� n�pek szabads�gv�gya �s ig�nye. Ez a teol�giai felismer�s megk�v�n�ja, hogy az ember t�ll�pjen �nmag�n �s Istenben felfedezze az ember�testv�rt. Isten ugyanis az emberben akar vel�nk tal�lkozni. A h�v� em�ber sz�m�ra nem lehet k�ts�ges, hogy abban a pillanatban, amid�n r�d�bben, hogy t�rs�ban a testv�rt l�ssa, m�ris a szeretet �tj�ra l�p. Amid�n pedig �nz�se �s �nel�g�lts�ge el� t�rsainak �rdek�t helyezi, amikor �riz�je, felebar�tja lesz testv�r�nek, akkor m�r Isten munka�t�rsa. A velem, mellettem �s a t�voli vil�g k�l�nb�z� pontjain �l� em�ber �gy lesz val�ban testv�r�nkk�. Isten nagy csal�dj�nak tagj�v�.

Isten felel�ss� tette az embert �nmag��rt, embert�rsai�rt �s a vil�g��rt. Ez m�s sz�val azt jelenti, hogy az embernek k�zdenie kell nem�csak a maga egy�ni �let�ben a rombol� er�k ellen; hanem a k�z�ss�gi �letben, emberi s�kon is harcolnia kell egy igazabb emberi �let�rt. Ez a mi kib�v�lt �s felel�s emberszolg�latunk: biztos�tani minden ember fejl�d�s�t, az emberi jogokat, a t�rsadalmi igazs�got �s a b�k�t.

Mi az ember v�gs� rendeltet�se? Mire haszn�lja fel a b�lcs�t�l a kopors�ig adatott �let�t?

Az ember rendeltet�se felfog�sunk szerint nem lehet m�s, mint �n�mag�nak megval�s�t�sa, Isten �s ember szeretete. Megfogalmazhatjuk ekk�ppen is: emberl�t�nk kibontakoztat�sa, hogy emberek legy�nk a sz� igaz �rtelm�ben. Ez pedig azt is jelenti, hogy minden ember min�denki�rt �s minden�rt felel�s.

Az Isten szeretet�ben fogant �s bel�le t�pl�lkoz� humanizmusnak ma jobban, mint valaha �tfog� �s kit�rul� humanizmuss� kell alakul�nia. Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i humanist�k tudnak �s akarnak lenni, m�r csak az�rt is, mert a kereszt�nys�g tan�t�mestere, J�zus is az volt. A kongresszus teljes eg�sz�ben elfogadta �s csatlakozott eh�hez az embert megbecs�lni �s szeretni k�v�n� antropol�gi�hoz, huma�nista szeml�lethez.

5. A l�lek egyh�za

A vall�snak k�ls� szervezeti form�ra, int�zm�nyre van sz�ks�ge, ha fenn akar maradni. Amik�ppen a l�leknek testre, �ppen �gy az esz�m�nek, a tannak, az evang�liumnak szervezetre van sz�ks�ge. A sza�badelv� kereszt�nys�g is sz�ks�geli az int�zm�nyes form�kat, hogy saj�tos misszi�j�t bet�lthesse. A sz�ls�s�ges individualizmusb�l faka�d� int�zm�nyelleness�g r�gi liber�lis t�ved�s, mely komoly k�rokat okozott az unit�rius kereszt�nys�g �gy�nek.

A szabadelv� kereszt�nys�g int�zm�nyess� v�lik szabad egyh�zak szervez�se vagy a megl�v� kereszt�ny egyh�zak keretein bel�li cso�portosul�sokban. Vannak olyan csoportok, melyek b�r nem nevezik magukat szabadelv�eknek, de gondolkod�suk, teol�giai �ll�sfoglal�suk �s munk�juk r�v�n a szabadelv� kereszt�ny ir�nyhoz tartoznak.

Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i elk�l�n�tik az egyh�zat a kiz�r�lagoss�g, az egyed�l �dv�z�t�s�g vagy a felekezetiesked�s eszm�j�t�l. A mi egyh�zunk a l�lek egyh�za, nyitott �s inkluz�v, a szolg�l� emberszeretet otthona, s mint ilyen, a hatalmat csak lelki tekint�ly for�m�j�ban gyakorolhatja.

�lland� feladatnak tekintj�k az egyh�z, a vall�si szervezetek refor�m�l�s�t, hogy megfeleljenek az evang�lium tartalm�nak, kiel�g�ts�k a hit sz�ks�gleteit �s szolg�lj�k az ember szabads�g�t. Az int�zm�ny �s tagjai k�lcs�n�sen k�telezik magukat egym�s szellemi �s anyagi t�mogat�s�ra. A vall�s megk�v�nja, hogy az egyh�zak, vall�si szerveze�tek �s kisebb csoportok egym�ssal szorosabb kapcsolatot l�tes�tsenek az emberszolg�lat hat�kony v�gz�se �rdek�ben.

Az int�zm�nyes vall�s nem csup�n a szellemi hatalom k�rd�se, c�ljai munk�l�sa �rdek�ben ig�nyli a t�rv�ny v�delm�t, az anyagi alapot.

Az egyh�z nem valami z�rtk�r� vall�si csapom, nem �nmag��rt van, hanem az ember�rt, a vil�g�rt, Istenorsz�ga hirdet�s��rt. Ebben a vil�g �s ember fel� fordul�sban mindenki szolg�latra jogosult �s k�te�lezett, az is, aki szolg�lj �s az is, akire a szolg�lat ir�nyul.

Az egyh�z nem �lhet l�g�res t�rben remetekereszt�nys�get, hanem benne kell �lnie a t�rsadalomban, a vil�gban. Nem lehet �gy �lni, hogy csak saj�t k�rd�seit tartsa szem el�tt �s figyelmen k�v�l hagyja az ember �s a vil�g szempontjait: Szolg�lat�t mindig az ember �s a- t�rsadalom k�rikr�t helyzet�ben, annak egzisztenci�lis k�rd�sei k�z�tt v�gzi.

Az egyh�z l�nyeg�b�l k�vetkezik; hogy nyitott kell legyen a n�p, a t�rsadalom �s az emberis�g mai probl�m�inak meg�rt�s�re, �s r�szt keli v�llalnia azok megold�s�ban.

Az egyh�z felel�ss�ge napjainkban a vil�g�rt �s az ember�rt, f�g�getlen�l teol�giai alap�ll�s�t�l; minden�tt megn�vekedett. Ennek tu�dat�ban hangs�lyozza az unit�rius kereszt�nys�g az egyh�z odafordu�l�s�t a vil�ghoz �s az emberhez. Megk�v�nja, hogy egyh�za legyen h�veinek bar�tja �s seg�t�je, legm�lyebb v�gya: teljes embers�ge, �s c�l�ja: Isten fel�.

6. Vall�sszabads�g �s bizonys�gt�tel az evang�liumr�l

Az IARF �lland� feladat�nak tekinti a lelkiismeret �s a vall�s sza�bads�g�nak v�delm�t.

A kereszt�nys�g nagy szem�lyis�gei, hitel�deink �vsz�zadokon �t k�zd�ttek �s felbecs�lhetetlen �ldozatot hoztak a gondolat, besz�d �s gyakorlat szabads�g��rt a vall�sban. Ez a k�zdelem- r�nyomta b�lye�g�t a kereszt�ny szabadelv�s�g eg�sz t�rt�net�re.

A vall�sszabads�g egy�neknek �s k�z�ss�geknek azt a jog�t jelenti, mely �ltal ki-ki saj�t vall�si meggy�z�d�se szerint k�vetheti lelkiisme�rete szav�t. Ez a jog a vall�si igazs�g keres�s�t, a megtal�lt igazs�g k��vet�s�t, az Istennel val� szem�lyes kapcsolatot, egysz�val: a vall�s sza�bad gyakorl�s�t biztos�tja. Ennek a jognak alapja az ember szem�lyi m�lt�s�ga. A hit ugyanis nem m�s; mint Isten aj�nd�ka �s az ember v�lasza erre az isteni aj�nd�kra. Isten azokkal tal�lkozik, akik szabad elha�t�roz�sb�l keresik �s b�znak benne; � lelki szabads�got ad.

Az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i k�ldet�s�knek fogj�k fel a val�l�sszabads�g t�rv�ny �ltal biztos�tott v�delm�t �s gondoz�s�t.

A vall�sszabads�g az embert szolg�lja. A szekulariz�lt vil�gban a kereszt�ny egy�tt �l a m�s hiten lev�kkel �s felfog�s�kkal, az �let minden ter�let�n tal�lkozik �s egy�tt dolgozik vel�k. Ennek az egy�m�s mellett �s eg�rm�s�rt val� �l�snek zavartalans�g�t k�v�nja biztos�tani a vall�sszabads�g. Term�szetesen ezt a jogot nem lehet sem a val�l�sszubjektivizmus, sem a k�z�mb�ss�g jav�ra �rtelmezni. Bizony�s�gt�tel�nk akkor v�lik hiteless�; ha h�s�g�sen t�kr�zi Isten szere�tet�nek evang�lium�t; pozit�v form�t �lt, a val�s�g talaj�n �ll, a hit�lm�ny benne letisztulta nyitott a k�rd�sek el�tt �s dial�gusra k�szen �ll.

Bizonys�gt�tel�nk a hit tartalm�t korszer�en fejezze ki; hogy a szekulariz�lt t�rsadalomban �l� vall�sos ember meg�rthesse.

Ez az unit�rius kereszt�ny hit; l�nyege az evang�lium; form�ja a szabads�g.


II. Szabad vall�s �s a j�v�

A 2. sz�m� bizotts�g jelent�se a szabad vall�s �s a j�v� probl�ma�k�r�t t�rgyalta.(6)

I. A szabad vall�s form�i, egys�g a k�l�nb�z�s�gben

A vall�si k�l�nb�z�s�g a vall�sszabads�g �s progressz�v teol�giai �ll�sfoglal�s egyenes. k�vetkezm�nye. Alap�ll�sa az a teol�giai felis�mer�s, mely szerint a v�gs� igazs�g kinyilatkoztat�sa �lland�, minden�tt �s minden id�ben, teh�t napjainkban is folyamatban van: �ppen ez�rt mi nem a z�rt, hanem a nyitott teol�giai rendszerekben hisz�nk; ez az �ll�sfoglal�s vall�sos meggy�z�d�s�nk fejl�d�s�t seg�ti el�. Mindezekb�l �nk�nt k�vetkezik, hogy az IARF-ben a vall�si k�l�nb��z�s�geket tiszteletben tartj�k:

Az emberek lelki sz�ks�gletei �s a vall�sr�l val� felfog�sai k�l�n�b�z�ek, de mind megegyeznek abban, hogy a t�rt�neti vall�sok vala�milyen form�ban: �sszef�ggnek. Ez akt jelenti, hogy a t�rt�neti vall�sok m�g�tt volt �s l�tezik egy egyetemes, k�z�s vall�s.

2. A szabad vall�s funkci�i

a) A v�l�s nemcsak teol�gia, Istenr�l val� tan�t�s vagy kultikus te�v�kenys�g, hanem �rz�s, im�dkoz�s, elm�ly�l�s �s cselekv�s. Ebb�l kifoly�lag a szabad vall�snak �szt�n�znie kell h�veit, hogy felel�sen �s b�tran �ljenek, sz�lljanak szembe a szenved�ssel, a rosszal, �s hogy a j�v� el�k�sz�t�s�ben tev�kenyen vegyenek r�szt.

b) A szabadelv� vall�sos hit feladata az is, hogy az emberi m�l�t�s�g �s �rt�k gyarapod�s�t el�mozd�tsa: “Vezesd az embereket szolg�latra. Gy�jts benn�k l�tom�st; h�vd az �r�mteljes �s mer�sz �letre." (J. Oppenheim).

Az emberi l�t legfontosabb m�lt�s�ga a gondolkod�s. B�szk�k va�gyunk arra, hogy gondolkod�si k�pess�g�nk a fejl�d�s hat�kony t�nyez�je. Probl�m�ink megold�s�ban, az �let �rtelm�nek kutat�s�ban, a mai id�k megismer�s�ben egyed�li megb�zhat� �tmutat�nk az �rte�lem. Ezzel tehetj�k j�v� a m�lt hib�it. �rtelein �s rem�ny egy�tt ha�ladnak.

3. A szabad vall�s j�v�je

A mai t�rsadalom jellegzetes von�sa a v�ltoz�s gyorsas�ga �s ter�jedelme. Ezzel magyar�zhat� az is, hogy az emberek sokkal �rz�ke�nyebbek a j�v� probl�m�i ir�nt, mint el�deik. Mi re�lisan optimist�k vagyunk a j�v�t illet�en; mivel hisz�nk az ember teremt� k�pess�g�ben �s a j�v� ir�nti felel�ss�g tudat�ban.

A vall�s j�v�j�vel kapcsolatban figyelembe kell venn�nk a vall�s vil�g�ban v�gbemen� v�ltoz�sokat. Napjaink vall�sos magatart�sa mindink�bb inkluz�v, �s mind nagyobb meg�rt�ssel fordul m�s vall�sok fel�. Ez egy igen l�nyeges, a vall�si otthontalans�g legy�z�s�t el��seg�t� lelki fejl�d�s:

A vall�sra kihat a vil�gegyetemr�l alkotott �s �lland�an b�v�l� tu�d�s is. A kozmikus val�s�gok �j �rz�se seg�t abban, hogy a hagyom�nyos, k�l�n�sen a t�rre �s id�re vonatkoz� lelki korl�tozotts�gokt�l megszabaduljunk.

A szabad vall�s-feladata:

A) Ha a vall�s jelen akar lenni a j�v� �let�ben, akkor nyitottnak kell lennie a t�rsadalmi val�s�gok el�tt �s v�ltoztatnia kell form�it �s kifejez�si m�djait.

B) Modern t�rsadalmunk vall�sos pluralizmus�ban nem l�tezik mintavall�s. A vall�sos-eszm�k �s sz�ks�gletek a hagyom�nyos m�dokt�l k�l�nb�z�, szokatlan �j form�kban is jelentkezhetnek.

C) A szabad vall�s feladata, hogy a szabads�g fogalm�nak �j val�s�got adjon a vall�sban. Ez-m�s sz�val azt jelenti, hogy j�v�ben a val�l�s etikai oldal�ra nagyobb hangs�lyt kell helyezn�nk. De ugyanakkor k�szek kell hegy�nk mi is arra, hogy szem�lyes felel�ss�ggel a t�rsa�dalom szellemileg gazdagabb form�inak megteremt�s�ben k�zrem��k�dj�nk.



III. A vil�gvall�sok dial�gusa

A 3. sz�m� bizotts�g a vil�gvall�sok dial�gus�r�l terjesztett jelen�t�st a kongresszus el�.(7)

Az IARF alap�t�s�t�l kezdve minden olyan t�rekv�st t�mogatott, mely a vall�sok egym�s k�z�tti k�zeled�s�t �s egy�ttm�k�d�s�t k�v�nta el�mozd�tani. A heidelbergi kongresszus 1972-ben �ll�st foglalt a vil�gvall�sok dial�gusa mellett, mint amely hat�konyan szolg�lhatja az embert. Ugyanakkor a tagcsoportok k�z�tti p�rbesz�d folytat�s�t is aj�nlotta. S mivel az IARF-ben a kereszt�nyek mellett hindu, buddhis�ta, moszlim �s shinto csoportok is m�k�dnek, a sz�les k�r� dial�gus lehet�s�ge m�r eleve adva van.

A 3. sz. bizotts�g, mint az IARF dial�gus szerve, korl�tozott lehet��s�gei ellen�re is biztat� kezdem�nyez�sr�l sz�molt be. Az amerikai uni�t�rius univerzalista egyh�z l 974-ben a chicag�i egyetem �s a Meadville Unit�rius Teol�giai Int�zet bevon�s�val egy dial�gus-jelleg� konferen�ci�t rendezett a judoizmus, hinduizmus �s az �j jap�n vall�sok k�pvise�l�inek r�szv�tel�vel. A konferencia eredm�nyesnek bizonyult, �s a tag�csoportok k�z�tti p�rbesz�d folytat�s�ra �j lehet�s�get t�rt fel.

A dial�gus mozgat� ereje a hit �s az emberszeretet. Eszerint a val�l�s l�nyeg�b�l k�vetkezik a p�rbesz�d sz�ks�ge �s id�szer�s�ge. A szekulariz�l�d� vil�gban nyitottnak �s horizont�lis szellem�nek kell lennie a szolg�latra t�rekv� lelkis�gnek, mindenki �s minden �rt�k fel�. �rthet� teh�t, hogy a vall�sok napjainkban k�nytelenek egym�st �szrevenni �s az emberszolg�latban egym�shoz k�zeledni.

A mai vall�sos ember megszokta a nagykor�s�got, a sokoldal�s�got, a v�lem�nyek szabad vit�j�t, a lelkiismeret szabads�got, a p�rbesz�det. De ugyanakkor nem szereti �s elutas�tja a kiz�r�lagoss�got, a szektari�nus lelk�letet �s a t�relmetlens�get. Napjaink egyetemes t�rekv�se: egy�m�st jobban megismerni, egym�s �rt�keit �szrevenni �s megbecs�lni.

A dial�gus egym�s vall�s�nak konstrukt�v tanulm�nyoz�s�t �s egy olyan k�z�s nyelv megtal�l�s�t k�v�nja, mely a f�lre�rt�st, egym�s hitelveinek �s hagyom�nyainak t�mad� jelleg� szembe�ll�t�s�t kiz�r�ja. Ez lehet�v� teszi, hogy a p�rbesz�dben r�szvev�k szabadon, a meg�rt�s �s szeretet szellem�ben fejezhetik ki v�lem�ny�ket, m�g ak�kor is, ha azok elt�r�ek.

A dial�gushoz id�, t�relem, meg�rt�s �s mindenekfelett szeretet kell. A p�rbesz�det azonban minden neh�zs�g ellen�re is egyszer va�lahol el kell kezden�nk. Lehet, hogy kev�s lesz az, amiben egyet tu�dunk �rteni, de m�g azzal is sokat �rt�nk el: k�zelebb jutunk egym�s�hoz, egym�s embers�g�hez. A dogm�k, hitvall�sok �s hagyom�nyok elv�laszthatnak, de az emberszolg�lat egyes�t.



IV. B�ke, igazs�goss�g �s emberi jogok

A 4. sz�m� bizotts�g a b�ke, igazs�goss�g �s emberi jogokr�l sz�l� jelent�s�ben l�tk�rd�seinkre k�v�nt feleletet adni.(8) Mit jelent sz�munkra egy szekulariz�l�d� vil�gban �lni? Van-e hely�nk �s felada�tunk a mai t�rsadalomban? Van-e hozz� er�nk, hogy e feladatokat h�ven �s korszer�en elv�gezz�k?

A vall�s nem �nmag��rt van, hanem Istenorsz�g��rt, k�zelebbr�l a h�vek�rt, a vil�g�rt. Az egzisztenci�lis k�rd�seinkkel val� foglalkoz�s hozz�tartozik vall�si feladatainkhoz. Testv�ri egy�tt�rz�s minden em�bernek k�z�s er�fesz�t�s �letk�r�lm�nyei, munk�ja, m�vel�d�se �s t�rsadalmi jogai biztos�t�s�ra, a fejl�d�sben lev� n�pek �rdekeinek �s a b�ke �gy�nek t�mogat�sa - mind s�rget� vall�si feladat is, amit nek�nk fe�lel�ss�ggel v�llalnunk kell. A feladatok v�llal�sa azonban olyan etikai er�t �s �ldozatk�szs�get k�vetel, amelyet csak az isteni szeretet forr�s�n�l mer�thet�nk. Ez az alapja az unit�rius kereszt�nys�g vil�g fel� fordu�l�s�nak �s az ember szolg�lat�ra val� elk�telez�s�nek.

Az emberis�g j�v�je a ma �l� nemzed�ket nagy feladatok el� �ll�t�ja. A nukle�ris fegyverrel rendelkez� hatalmak sz�ma n�vekedik. A vil�g egyes r�szein szeg�nys�g, �r�studatlans�g, munkan�lk�lis�g uralkodik �s m�rhetetlen szenved�st z�d�t sz�zmilli�kra. A fejlett �s fejl�d�sben lev� orsz�gok k�z�tti szakad�k �lland� vesz�ly forr�s�t jelenti. Az energiav�ls�g a gazdas�gi �letben bel�thatatlan k�vetkez�m�nyekkel j�r� neh�zs�geket v�ltott ki. A k�rnyezet - a f�ld, v�z, le�veg� - szennyez�d�se �kol�giai katasztr�f�k veszedelm�t jelzi. A fegyverkez�s �s az orsz�gok k�lts�gvet�seinek had�gyi r�sze eddig nem ismert ar�nyokat �lt�tt.

A j�v�, vall�sos meggy�z�d�s�nk szerint, m�gsem rem�nytelen. A t�rt�nelemben az emberis�g el�sz�r jelentkezik olyan tud�ssal �s technik�val, mellyel a vil�g nagy k�rd�seit k�pes megoldani. Napja�inkban mind t�bben kezdik felismerni az emberis�g egys�g�t �s a b�k�s; alkot� egy�ttm�k�d�s sz�ks�g�t a szemben�ll�s �s �ssze�tk�z�s helyett. Sz�munkra ma csak k�t �t lehets�ges: az egyik az alkot�, b�k�s �let, a m�sik a puszt�t� h�bor� �tja.

Az IARF ember- �s vil�gszolg�lat�t a kongresszus �ltal elfogadott manifesztum k�rvonalazza, mely szolg�latunk alapelveit a k�vetke�z�kben �llap�tatta meg:

a) Hit minden ember bels� �rt�k�ben �s m�lt�s�g�ban.

b) A f�ld minden java �s er�forr�sa az emberis�g k�z�s �r�ks�g�t k�pezi, melyet minden�vi jav�ra kell felhaszn�lni.

c) A szolg�lat m�dszere a szabads�g. C�lkit�z�sek �s meggy�z��d�sek nem lehetnek megmerevedett dogm�k, ellenkez�leg, nyitottak a v�ltoz�sra, mint ahogy a vil�g maga is �lland�an v�ltozik.

A jelen sz�zad v�g�ig t�rekedn�nk kell a k�vetkez� c�lokat megva�l�s�tani, hogy �ltaluk megalapozhassuk az igazabb vil�gk�z�ss�get.

a) B�ke

A vil�g mai nagy k�rd�sei k�z�tt els� helyen �ll a h�bor� �s a b�ke. Els� helyre tette az a felm�rhetetlen fejl�d�s, amely a technikai civiliz�ci� ter�n egy nemzed�k �let�ben v�gbement. Olyan fegyverek birtok�ba jutott az ember, melyekkel adott esetben nemcsak az ellens�get, hanem az eg�sz emberis�get, s�t az eg�sz veget�ci�t k�pes elpuszt�tani. A fegy�verkez�si verseny olyan m�reteket �lt�tt, hogy azt vesz�lyess�ge �s k�lts�ges volta miatt nemigen lehet tov�bb t�rni. B�k�re van sz�ks�g�nk, �s ezt az er�k �sszefog�s�val meg is tudjuk teremteni. A b�ke, amely�rt im�dkozunk �s ami ut�n v�gyakozik az emberis�g, az alkot�, �sszhangos �let �llapota olyan vil�g, mely mentes a nukle�ris h�bor� r�m�t�l, a t�rsadalmi igazs�gtalans�gokt�l �s az �kol�giai katasztr�fa ve�sz�ly�t�l. Ugyanakkor szabads�got biztos�t az alkot� munk�ra, a szol�g�latra �s �nmagunk megval�s�t�s�ra.

b) Gazdas�gi j�l�t

Elismert t�ny, hogy ma sz�zmilli�k �lnek elk�pzelhetetlen nyo�mor�s�gban, emberi m�lt�s�gon aluli sz�nvonalon, a kevesek j�l�t�vel szemben. A szeg�nyek �s gazdagok k�z�tti szakad�k mind job�ban m�ly�l. Meggy�z�d�s�nk szerint Isten minden gyermek�nek alapvet� joga, hogy kiel�g�thesse l�tsz�ks�gleteit: hogy rendelkez�z�k megfelel� t�pl�l�kkal, lak�ssal, eg�szs�gv�delemmel, oktat�ssal �s gazdas�gi biztons�ggal. Mindent el kell k�vetn�nk e jog gyakor�lati biztos�t�sa �rdek�ben, hogy ez�ltal a fejlett �s fejl�d�sben lev� orsz�gok k�z�tti szakad�k elt�ntet�s�t el�mozd�tsuk.

c) Szabads�g

Az emberis�g feladata, hogy a 20. sz�zad v�g�re felsz�molja a gyarmatos�t�snak m�g l�tez� form�it �s biztos�tsa minden n�p sz�m�ra a szabads�got, a gazdas�gi, politikai �s emberi jogokat. Ezzel p�rhuzamosan arra kell t�rekedn�nk, hogy a megk�l�nb�ztet�s min�den form�j�t, mint pl. a faji, nemi, vall�si stb. megsz�ntess�k. Az IARF k�teless�gszer�en tov�bbra is feladat�nak tekinti hozz�j�rulni a vall�sszabads�g joga v�delm�nek �s tov�bbfejleszt�s�nek az el��mozd�t�s�hoz.

d) �kol�giai integrit�s

Az �kol�giai integrit�s �rdek�ben k�zden�nk kell a f�ld, v�z �s le�veg� tov�bbi szennyez�d�se ellen, hagy az ember �rdek�ben a meg�bomlott egyens�lyt helyre�ll�tsuk.

e) Az ENSZ t�mogat�sa

A vil�g biztons�g�nak �s fejl�d�s�nek �rdek�ben k�teless�g�nk az ENSZ t�mogat�sa, hogy ez a vil�gszervezet bet�lthesse hivat�s�t a b�ke, az igazs�gosa-�g �s az emberi jogok biztos�t�sa ter�n.

Tudjuk, hogy a vil�g nagy k�rd�seit nem az egyh�zak �s a vall�si szervezetek fogj�k megoldani, de rendez�s�kh�z tev�kenyen hozz�j�rulhatnak. Az IARF, az unit�rius kereszt�ny hit k�vet�i azok mel�lett �l�nak; akik az �letet �s az �rt�keket nem elpuszt�tani, hanem megtartani �s gyarap�tani akarj�k. K�ldet�s�k �s felel�ss�g�k, hogy hit�ket tudatosan meg�lj�k �s �letgyakorlatukban ki�br�zolj�k.

A b�ke, igazs�goss�g �s emberi jogok ter�n vil�gszerte nagy szol�g�lati lehet�s�gek �llanak el�tt�nk. Legy�nk b�trak erre a szolg�latra �gy, amint azt Isten munkat�rsait�l elv�rja.

Egys�g�nk a k�l�nb�z�s�gben

A montreali kongresszuson a vall�si k�l�nb�z�s�gek - teol�gia, szeml�letm�d, kult�ra, kultusz, hagyom�ny, nyelv k�r�b�l - er�tel�jesen t�kr�z�dtek. Ezzel szemben egys�g�nk gyeng�nek, kev�sb� tapasztalhat�nak t�nt fel. Ez azonban csak l�tszat volt. A kong�resszus folyam�n bebizonyosodott, hogy t�bb �s fontosabb az, ami egyes�t, mint ami megk�l�nb�ztet. A nyilv�nval� k�l�nb�z�s�geink ellen�re tapasztalhattuk, hogy a l�nyeges dolgokban alapvet�en egyek vagyunk. Egys�g�nk nem valami k�ls� k�nyszeren alapul� egyformas�g, ami �vsz�zados �rt�kekr�l val� lemond�st k�vetelne, hanem korok, n�pek, kult�r�k vall�si �rt�keit mag�ban foglal� l�nyegi azonoss�g.

Az IARF az unit�rius egyh�zakat �s szabadelv� vall�sos szerveze�teket �tfog� szellemi egys�get jelk�pezi. �sszetart� ereje a szeretetb�l fakad� hit, alapja az emberis�g m�ly egys�ge k�z�tt�nk. Ez az egy�s�g, mint alkot�er�, kifejez�st nyer az isteni szellem tapasztal�s�ban, az emberszeretetben, a vall�si igazs�g kutat�s�ban �s a szabads�g ir�nti felel�s elk�telez�sben. Megnyilv�nul ugyanakkor abban a felis�mer�sben is, hogy a vall�s m�dszere: a szabad vizsg�l�d�s, szelleme: a testv�ris�g, �rt�km�r�je: a jellem, �s c�lja: a szolg�lat.

Az IARF XXII. kongresszusa hitelvi egys�g�nkr�l tett bizonys�got minden k�l�nb�z�s�geink ellen�re. A nagysz�m� r�szvev�k bels� gazdagod�st tal�ltak a k�l�nb�z�s�gekben �s meg�j�t� er�t a szellemi egys�g�nkben. Ennek a nemzetk�zi �s vall�sk�zi tal�lkoz�nak szel�lemi l�gk�re, a l�nyeges k�rd�sekben val� megegyez�s, az eredm�nyes p�rbesz�d - mind a dinamikus egys�gnek tudhat� be. �rthet�, hogy az IARF egyik fontos, j�v�beni feladat�t az egys�g tov�bbi er��s�t�s�ben �llap�tott�k meg.

A t�rt�net�nek 76. �v�be l�p� IARF k�ldet�se �s felel�ss�ge v�l�tozatlanul az ember- �s vil�gszolg�latban �ll. �tmutat�ja: “a sz�ks�gesekben egys�g, a k�ts�gesekben szabads�g, mindenekben pedig a szeretet." A mi k�teless�g�nk sem lehet m�s, mint hittel szolg�lni embert�rsainkat; hadd “�rezz�k egy k�zfog�sb�l r�lad, / Hogy j�t akarsz �s te is tiszta j� vagy, / S egy tekintet�k elhitesse v�led - / Sz�p dolgok�rt �lsz �s �rdemes �lned."


Jegyzetek:

1. Wendte, W. C.: The Wider Fellowship, I-II. Boston: Szabadelv� vall�sos gondolkoz�s a XX-ik sz�zad kezdet�n. Kolozsv�r, 1902. V.

2. IARF XXII. Congress. Montreal; 15-22 August 1975. Our Unity in Di�versity. Frankfurt, 1975.

3. Uo. 6-1�.

4. Szabadelv� vall�sos gondolkoz�s a XX-ik sz�zad kezdet�n. Kolozsv�r, 1902. 22.

5. Martineau, J.: The Seat of Authority in Religion. London. 129.

6. IARF XXII. Congress. Montreal, I5-22 August 1975. 17-24.

7. Uo. 25-31; KerMagv 78 (1972). 192.

8. Uo. 32-39.



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.38 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|