Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:34 CDT

D�vid Ferenc

Sz�sz J�nos, 1982

Szerz�: . 1188 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Sz�sz J�nos:

D�vid Ferenc

Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z

Budapest, 1982





H�rom t�nyez� hat�rozza meg az ember �let�t �s �r�t�k�t a t�rsadalomban, illetve a t�rt�nelemben. Az els� - �s leg�ltal�nosabb - a korszak, amelyben �l. A t�rt�nelem esem�nyei; a gazdas�gi-t�rsadalmi h�t�t�r, amelyben nemzed�ke l�tezik; a fogalmak, ame�lyekben gondolkodik; orsz�g�nak, n�p�nek sorsa, kul�t�r�ja. M�sodik a k�zvetlen k�rnyezet. A sz�l�f�ld �s t�rsadalom, amelyb�l a gyermek feln�; az els� l�p�seket agg�d� figyelemmel seg�t� csal�d; az iskolai k�z�ss�g; mesterek, akik el�tte j�rtak; munkat�rsak, akik vele, �s tan�tv�nyok, akik mell�le indultak el. A harmadik az egy�ni adotts�gok �s k�pess�gek eg�sze. Tehets�g �s ,szorgalom; erk�lcsi magatart�s �s h�s�g; emberbecs�l�s �s szolg�lat . . . A h�rom t�nye�z� sokszor egybefon�dva, m�skor egym�s ellen for�dulva alak�tja az ember sors�t. Ez�rt csak szint�zi�s�kben lehetnek meghat�roz�i az egyes emberr�l al�kotott v�lem�nynek.

Fogalmazhatjuk e szab�lyt �gy is: Adva van egy korszak gazdas�gi-t�rsadalmi alapjaival, t�rt�nelmi esem�nyeivel, gondolatvil�g�val �s embereivel. Ez a korszak - pillanatnyi ig�nyeinek �s t�vlati sz�ks�g�leteinek megfelel�en – felh�v� jeleket bocs�t ki az �let minden ter�let�n. Keresi a megmarad�s lehet��s�geit. Ha akad valaki a kort�rsak k�z�l, aki meg��rti, esetleg csak �szt�nszer�en meg�rzi e felh�v� jeleket, utat mutat�an pr�b�l v�laszolni r�, a felmer�lt probl�m�k megold�s�val, s�t van erk�lcsi b�tors�ga is v�gigmenni a feltal�lt �ton, az a valaki “nagy em�ber". Ha nincs utat mutat� l�tnok, vesz�lybe ker�lhet a t�rsadalom. Ha nincs t�rsadalmi ig�ny, a leghala�d�bb gondolat is ut�pista �br�nd marad. V�g�l pe�dig, ha van t�rsadalmi ig�ny �s van helyes utat �rz� ember is, de nincs erk�lcsi b�tors�g az illet�ben az �t v�gigj�r�s�ra, csup�n a szellemt�rt�n�szek �r�k�tik meg eml�k�t az ilyen mindent meg�rt�, de elef�nt�csonttoronyb�l szeml�l�d� b�lcsnek.

A szab�ly jelenre, m�ltra egyform�n alkalmazha�t�. �ll D�vid Ferencre is, aki ellen annyi m�ltat�st (�rt�kel�st �s �t�rt�kel�st) k�vetett el az ut�bbi �v�sz�zad. Hogy az ellenkez� f�l gy�l�lk�d�s�r�l ne is besz�lj�nk. A n�zetk�l�nbs�geknek az lehetett az oka, hogy az �rt�kel�k megfeledkeztek a h�rom meghat�roz� t�nyez�r�l: A korszakr�l, a k�rnyezetr�l �s az egy�ni adotts�gokr�l. Helyette az eg�sz �letm�vet mesters�ges v�zakhoz, filoz�fiai vagy teol�giai elgon�dol�sokhoz ,alak�tott�k. �gy lett .a “halad�s bajnoka", a “t�relem apostola", .az “evang�lium pr�f�t�ja", a “reform�ci� betet�z�je", a “babatol�d� n�pi reform�ci� magyar forradalm�ra", “nyugtalan �p�t�, aki rombol, hogy �jat alkosson" stb.. . Felesleges ezek�kel az �rt�kel�sekkel k�l�n�sebben foglalkozni. He�lyesebb �letm�v�t a h�rom meghat�roz� t�nyez� szint�zis�vel kora adotts�gai k�z� �ll�tani �s �gy fe�dezni fel nagyszer� embers�g�t.

�let�nek id�hat�rai a feud�lis Magyarorsz�g (�s Eur�pa) s�lyos v�ls�gkorszak�ra esnek. �letre indu�l�sa idej�n .az egykor diadalmas k�z�pkori Magyar�orsz�g v�gs� er�fesz�t�ssel pr�b�lja l�t�t megmente�ni; a feud�lis anarchia vesz�lyei, a t�r�k h�d�t�s �s a Habsburgok dinasztikus �tv�gya k�zepette. �lete delel�j�n a magyar t�l�l�s utols� mened�k�nek, az Erd�lyi Fejedelems�gnek vall�si �gyeit int�zi. Ural�kod�ja J�nos Zsigmond, az “utols� v�lasztott kir�ly" �s “els� erd�lyi fejedelem". A k�t c�m �rv�nye k�zti id�ben s�lyos k�zdelmek h�z�dnak, amelyeknek so�r�n egy orsz�gr�szb�l �llam, k�l�nb�z� �rdekk�r� �s nemzetis�g� n�pess�g�b�l ar�nylag egys�ges n�p, vi�tatkoz� reform�ci�s ir�nyzatokb�l egys�gesen szerve�zett vall�s-egym�smellettis�g fejl�dik ki. Trag�di�j�n�l egy megszervezett �s ki�p�tett �llam uralkod�ja mondatja ki felette az orsz�ggy�l�s elmarasztal� �t�let�t.

Az eur�pai h�tt�r sem vigasztal�bb. Hatalmi cso�portosul�sok harctere f�ldr�sz�nk. Szellemi arculata is nagyot v�ltozik D�vid Ferenc �let�ben. Indul�sakor egyh�zalap�t�nk sokat mer�t a renesz�nsz �j vi�l�gk�pet alkot� k�tj�b�l. Tanulm�nyai idej�n az �l� reform�ci� gazdag �rzelemvil�ga kapcsolja az isten�f�l� �leihez. Sorsa delel�j�n a renesz�nsz vall�soss�g legh�vebb k�pvisel�i tan�tj�k meg arra, hogy az em�ber �rt�k, az �l� vil�g k�z�ppontja, teh�t joga van a term�szet sz�ps�g�hez. Igaz�n vall�sos ember az, aki �rt�keli �nmag�t �s alkalmasnak tartja k�pess�geinek kibontakoztat�s�ra. A tan�t�mesterek azonban mene�k�ltek voltak, egy reakci�ss� v�l� Eur�pa hitbeli sz�mkivetettjei - �s sokan k�z�l�k m�rt�rjai. �lete utols� �vtized�re a reakci� m�r Erd�lyt is el�rte, �s egy heroikus sz�ps�g�, de teljesen rem�nytelen harc ut�n elbuktatta. Ez a korszak mindent�l rettegett m�r, ami a mindennapi �letben vagy a vall�soss�g�ban halad� volt.

Ilyen felh�v� jelek k�z�tt �lt az Unit�rius Egyh�z megalap�t�ja. Gazdag lelkis�g�t a vall�soss�g �rde�kelte els�sorban a felh�v� jelek k�z�l, mik�nt ezt a j�bar�t, Christian Schaeseus m�r 1558-ban meg�ne�kelte:

“Boldog az, aki haz�nk sebeit gy�gy�tani tudja,

�s ki e gondj�ban sz�ntelen �llhatatos.

S mert Te a b�sz t�r�k �tj�t nem tudod �rccel el�llni,

Azt teszed �sszel, amit enged a sz�p hivat�s.

Isteni juhaid�rt v�vod az �tk�zetet.

�rdemeid�rt k�sz�nettel id�zgeti neved az egyh�z

S h�l�s mindenekel�tt baj s�jtotta haz�nk." . . .

Az egyre m�ly�l� ellent�tek k�z�tt a lelkiismereti szabads�g szeretet-evang�lium�t hirdeti, majd gya�korlatban is �lve a szabads�ggal, a vall�sos fejl�d�s l�tjogosults�g�t bizony�tja. Mikor pedig a k�ls� reak�ci� tilalomf�t �ll�tott az el� az �t el�, megvolt erk�lcsi b�tors�ga, hogy m�rt�roms�ggal is bizony�tsa igaz�s�g�t.


“FRANCISCUS DAVIDIS, ALIAS HERTEL"

D�vid Ferenc Kolozsv�ron sz�letett, a moh�csi csata k�r�li esztend�kben. �desapja, Hertel D�vid, sz�sz nemzetis�g� varga (lehets�ges, hogy t�m�r). �desany�j�r�l csak annyit tudunk, hogy 1570 k�r�l m�g �lt. Sz�l�h�za az �v�rosban �llt, a volt ferences, akkor dominik�nus kolostor k�zel�ben. Fi�testv�rei: Hertel (T�m�r) Gergely �s Hertel P�ter (akinek feles�ge Borb�la, Heltai G�sp�r le�nya). Mindkegyben �let�k v�g�ig ragaszkodtak n�met nev�kh�z, �pp�gy, mint tud�s testv�r�knek k�t fia, Hertel D�vid �s J�nos. Egyh�zalap�t�nk - ,kora szok�sa szerint humanista nevet vesz fel. El�bb sz�l�v�rosa ut�n Franciscus Colosvarius n�ven anyak�nyvelteti mag�t. K�s�bb apja ir�nti tiszteletb�l �s szeretetb�l annak keresztne�v�t haszn�lja vezet�knev��l. Igy lesz Franciscus Da�vidis, magyarul D�vid Ferenc. N�met anyanyelve mellett (b�r ezen semmif�le �r�s nem maradt fenn t�le) t�k�letesen besz�lt �s �rt magyarul is, latinul is.

Tanulm�nyait sz�l�v�rosa iskol�j�ban alapozza meg, majd Brass�ban folytatja fels�bb szinten, ahol Johannes Honterus 1543/44 fordul�j�n fejleszti to�v�bb a v�rosi iskol�t. 1545 janu�rj�ban �rj�k be Fran�ciscus Cobosvariust a meg�jult iskola anyak�nyv�be. Az adat - amely k�l�nben els� hitelei �vsz�m �let�rajz�ban - megk�rd�jelezi a gyulafeh�rv�ri fels�bb tanulm�nyok felt�telez�s�t. Val�sz�n�, hogy Brass�ban kapott �szt�nz�st a wittenbergi tov�bbtanul�sra. T�ny, hogy a lutheri mozgalom szellemi f�v�ros�ban 1548. janu�r 20-�n az egyetemre iratkozik be. A sz�sz kr�nik�sok b�csi tart�zkod�s�r�l is eml�t�st tesznek, ahonnan 1548. augusztus 11-�n kelt level�ben besz�mol Ferdin�nd k�s�rlet�r�l Majl�th Istv�n kiszaba�d�t�s�ra. Ir V. K�roly cs�sz�r vall�s�gyi t�rv�ny�r�l is (Interim), amelyet akkoriban hirdettek ki a biro�dalmi gy�l�sen. Wittenberg egyetem�n 1550-ig tanul, �s itt jelenik meg elr� nyomtatott irodalmi m�ve, Medgyesi Sz�kely Ferenchez �rt latin nyelv� El�gi�ja.

Ezt a n�h�ny adatot ismerj�k egyh�zalap�t� p�s�p�k�nknek sz�rmaz�s�r�l �s �let�nek els� szakasz�r�l. El�g keveset. �rthet�, hogy �letrajz�r�i j� sz�n�d�kkal - de nem egyszer �l�nk fant�zi�val - igye�keztek a hi�nyoss�gokat kieg�sz�teni. J�ratt�k szer�zetesi iskol�ba Kolozsv�rott, majd a gyulafeh�rv�ri k�ptalani fels�bb tagozatra. Felt�telezt�k katolikus egyh�zi szolg�lat�t, majd f�papi t�mogat�ssal k�ldet�t�k ki a reform�ci� gy�jt�pontj�ba, egyetemre. Be�ratt�k a p�duai �s Odera-frankfurti egyetemre is. �desanyj�t magyar nemes l�nynak v�lt�k egy f�lre�r�tett v�rosi gazdas�gi feljegyz�s alapj�n . . . Sorolhat�n�nk m�g, de felesleges. Helyesebb, ha a h�rom meg�hat�roz� t�nyez� (a korszak, a k�rnyezet �s az egy�ni k�pess�gek) szint�zis�vel pr�b�ljuk besz�dess� ten�ni a sz�k adatt�rat.

D�vid Ferenc kolozsv�ri sz�rmaz�s�. Ez a t�ny meghat�roz� volt sorsa, �s egy�nis�ge kiteljesed�se szempontj�b�l. A v�rost kedvez� helyzete, fejl�d� ipara �s kereskedelme m�r a k�z�pkorban az orsz�g�r�sz legjelent�sebb helys�gei k�z� emelte. A XVI. sz�zad elej�re 4500-5000 k�r�li lakos�val harmadik az erd�lyi v�rosok k�z�tt, a sz�sz universitas sz�khe�lye (Szeben 5-6000 1.) �s a d�lkeleti kereskedelem hat�rv�rosa (Brass� 6-8000) ut�n. Lakoss�ga erede�tileg sz�sz, de m�r a XV. sz�zad elej�t�l kezdve t�l�t�dik magyars�ggal. Ter�letileg is k�v�l esett a sz�sz t�mb�n; ami egy�ni utat biztos�tott �let�nek. Az er�d�lyi fejedelems�g kialakul�sa sor�n egyre fontosabb szerepet kap az �j �llamban. Vitaihatatlanul centr�lis helyzete a bels� gazdas�gi �let k�z�ppontj�v� te�szi 1549-ben az eg�sz orsz�gban. 1557-ben megkapja a nemesf�m-bev�lt�s �s p�nzver�s jog�t, Nagyszeben helyett. 1558-ban harmincadszed�si �s �rumeg�ll�t� jogot kap, valamint k�t orsz�gos v�s�r helyett n�gyet. Lassan az orsz�g bels� kereskedelm�nek k�z�ppont�j�v� fejl�dik. A gazdagod�ssal egy�tt f�ldszerz�si ig�nyei is t�madnak: gyakran ford�t felszabadul� t�k�j�b�l f�ldbirtokszerz�sre. H�tlens�gi perek alkalm�val is r�szes�l az elkobzott birtokokb�l. N�melykor egyes polg�rok is szereznek telkeket a v�roson k�v�l. �gy er�s�dik gazdas�gilag a “kincses v�ros".

Az anyagi j�l�t term�szetes k�vetkezm�nye a kul�tur�lis fellend�l�s. A v�ros korai szellemi ig�ny�nek k�z�pkori bizony�t�ka, hogy az 1520-ig k�lf�ld�n ta�nul 2496 erd�lyi di�k k�z�l 119 volt kolozsv�ri. A k�lf�ldi egyetemj�r�s, a peregrin�ci� legbiztosabb eszk�ze az �ltal�nos eur�pai k�zgondolkod�s elterje�d�s�nek Eur�pa szellemi ir�nyzata ekkor m�g a re�nesz�nsz, mely a v�rosi polg�rs�g szellemi ig�ny�nek kifejez�je �s kult�r�j�nak alapja, a term�szettel, az �lettel szemben pozit�v, �s az embert egy�nis�g�ben is �rt�knek tartja. Szembefordul a statikus �s hierar�chikus k�z�pkorral, �s dinamikusnak �rz�keli az �le�tet. Hisz az �jj��led� kult�ra hat�konys�g�ban, �s az �jj�sz�let�s sor�n az eredeti forr�sokhoz t�r vissza. Tan�t�mesternek tartja az antik vil�got. A vall�si je�lens�gek emberben rejl� l�nyeg�t vizsg�lja, �s h�t�t�rbe szorulnak sz�m�ra a transcendens igazs�gok. H�ve a t�relem gondolat�nak.

D�vid Ferenc gyermeks�g�nek idej�b�l n�vhez is kapcsolhat� Kolozsv�ron az �j szeml�letan�d. Adrian Wolphard-ra gondolok, a kolozsi f�esperesre �s ko�lozsv�ri pl�b�nosra, aki t�bb k�lf�ldi humanista k�z�pontban tanul, sajt� al� rendez egy k�tetet Janus Pannonius verseib�l, filol�giai pontoss�ggal; egyh�zi vezet�k�nt h�s�ges k�pvisel�je a t�relem gondolat�nak. Nevel�i munk�ban is �j utakra l�p: olyan tan�k�nyvet ad ki, amelyik a latin nyelv tr�f�s-j�t�kos begyakorl�s�ra alkalmas, �s a tanul� �letkori saj�toss�gait is figyelembe veszi. Val�sz�n�, hogy az � idej�ben fogadja be a v�rosi iskola a “studia huma�nitatis"-t, a renesz�nsz oktat�si rendszert. Ez alapos latin tud�st, komoly anyanyelvi oktat�st �s a prakti�kus ismeretek �tad�s�t jelentette.

Gazdas�gi (ellend�l�se �s az erre �p�l� szellemi vir�gz�s emelte Kolozsv�rt - Buda eleste ut�n - a kialakul� �j orsz�g szellemi k�zpontj�v�, a megindul� magyar k�nyvnyomtat�s egyik fellegv�r�v� �s a XVI. sz. leghalad�bb vall�sos gondolkoz�sm�dj�nak, az unit�rizmusnak sz�l�v�ros�v�.

Fentiek voltak legkor�bbi �s leger�sebb �lm�nyei a tehets�ges �s elm�lked� “vargafi"-nak.

Val�sz�n�, hogy ellenfelei g�nynak sz�nt�k a vargafi jelz�t, pedig az val�j�ban re�lis t�nyt, m�g�pedig embert alak�t� t�nyez�t takart. Eltekintve att�l, hogy a c�hek jelent�s�ge igen nagy volt a feud�lis v�rosok �let�ben, a kolozsv�ri t�m�rc�h eg�szen saj�tos helyzetben volt. Nem a leghatalmasabb a v�ros�ban, de az egyetlen, amelynek tagjai valamennyien sz�sz nemzetis�g�ek. Mivel a polg�rs�g a v�ros k�z�igazgat�s�ban c�hek szerint vett r�szt, a tiszta sz�sz k�z�ss�g adott pillanatban d�nt�en befoly�solhatta a v�rosi korm�nyzatot ak�r papv�laszt�sr�l, ak�r vall�si hovatartoz�sr�l, ak�r m�s �gyr�l volt sz�. A XVI. sz�zad elej�n k�l�n �n�ll�sul� t�m�rc�h tagjai nem tartoztak a patr�ciusok k�z�. (Csup�n a sz�zad v�ge fel� ker�lt be k�z�l�k n�h�ny, mint Hertel T�m�r Gergely is, D�vid Ferenc testv�re.) Benn�k volt h�t a sz�v�s k�zdeni tud�s, �s gyermekeik �rv�nyes��l�s�t el�seg�teni igyekeztek szorgalmas munk�val �s tan�ttat�ssal.

A h�sz �v k�r�li D�vid Ferenc otthoni tanulm�nyait v�gezve alapos felk�sz�lts�ggel indul Brass�ba. Egy�ni k�pess�gei is megvoltak hozz� - ezt k�s�bbi szerepl�se bizony�tja. Kit�n� latin nyelvi alapoz�s mellett anyanyelv�t is tudatos�thatta, de magyarul is j�l megtanulhatott. Egyfel�l az�rt, mert a v�ros gya�korlatilag k�tnyelv� volt, m�sfel�l pedig az�rt, mert 1528-ban ker�l el�sz�r az iskola �l�re magyar rektor Tordai J�nos szem�ly�ben. Alapos felk�sz�lts�ge mellett vitte mag�val a kolozsv�ri renesz�nsz szelle�met, az ember �rt�k�nek gondolat�t �s a t�relem �r�z�s�t m�s felfog�s�akkal szemben. Benne volt az er�s akarat� c�lrat�r�s (b�r nem t�rtet�s), ami egyik alap�von�s�v� v�lt jellem�nek eg�sz �let�n kereszt�l az igazs�g k�vetkezetes f�lt�r�s�ban. V�g�l tulajdona volt a felt�rekv� v�rosi polg�r tev�keny, mindent m�rt�kel� hite. (Kedvenc ig�je: “Omnia probate . . .", “Mindeneket megpr�b�ljatok, �s ami j�, megtarts�tok . . .", mellyel �j szellemi �letet, �j kult�r�t �s �j vall�soss�got lehet teremteni.}

Az “Omnia probate . . ." alapmagatart�s k�nnyen cs�b�thatta volna D�vid Ferencet negat�v �ll�sfogla�l�sra a szellemi �let jelens�geivel, �gy a vall�sos igaz�s�gokkal szemben. Ett�l megv�dte az a t�ny, hogy Kolozsv�r ut�n el�bb Brass�ban, s majd Wittenberg�ben tanul tov�bb. Mindk�t int�zm�ny a n�met huma�nizmus fellegv�ra. Ez a humanizmus volt legf�bb �sz�t�nz�je a reform�ci�nak, s�t annak diadala ut�n fel is old�dott benne. K�z�s ez a n�met gondolkoz�s az it�liaival abban, hogy a v�rosi polg�rs�g� els�sorban, hogy a term�szettel szemben pozit�v, �s az emberi �le�tet is egy�nis�gk�nt �rt�keli. Szembefordul a k�z�p�korral, �s az ellene val� harc�ban az eredeti forr�sok�hoz k�v�n visszat�rni. De nem �rt�keli t�l az antiqui�tas kult�relemeit, �s ink�bb az �skereszt�ny �llapot�ban l�tja az ide�lis �s teljes �letet. Mindv�gig h�s�ges marad a kereszt�nys�ghez, b�r a reformok sz�ks�ges�s�g�t elismeri. (A n�met humanista gondolatk�rnek egyik legjobb kifejez�je, mint mozgalom, a “devotio moderna", m�g szem�ly szerint Erazmus �s Reuchlin k�pviselik legink�bb.) F�k�ppen az erd�lyi sz�szs�g lelkesedett ezek�rt az eszm�k�rt, �s k�s�bb - m�g a reform�ci� kezdeti szakasz�ban is - n�luk tal�ljuk a leggazdagabb humanista irodalmat a hazai n�metek k�z�tt.

Az erd�lyi n�met humanizmus legnagyobb alakja, egyben a reform�ci� kezdem�nyez�je ez orsz�gr�sz�ben Johannes Honterus (1498-1549). B�csben, Krak�k�ban, majd Wittenbergben tanul Melanchton tan�t�v�nyak�nt. Alakja val�s�gos mintak�pe a humanista �s a reform�ci�s kor hat�r�n �l� gondolkod�nak. Tu�dom�nyos �rdekl�d�se sz�les k�r�, minden �gra ki�terjed�. M�lyen istenhiv�, t�relmes �s antidogmati�kus vall�soss�ga a kereszt�ny meg�jul�s alapja Bras�s�ban �s Sz�szf�ld�n. Gyakorlati �rz�k�vel �s szerve�z� k�pess�g�vel ir�ny�tja az indul� reform�ci�s moz�galmat. Nyomd�t alap�t, �s (els�bbszint�v� szervezi a brass�i v�rosi iskol�t. 1543!44 fordul�j�n, a witten�bergi tanulm�ny�tj�r�l hazat�rt jeles hell�nista, Va�lentin Wagner seg�ts�g�vel hajtja v�gre e tan�gyi re�formot. “Studium Coronensis" elnevez�ssel l�nyeg�ben az egyetemek alacsonyabb (artista, azaz b�lcs�sz) tagozat�nak megfelel� fels�bb iskol�t hoztak l�tre. Ez adott el�sz�r lehet�s�get erd�lyi ter�leteken maga�sabb k�pes�t�s elnyer�s�re. Ide iratkozott be D�vid Ferenc is 1545 janu�rj�ban. Az iskola kult�r�t terem�t� szellemis�g�re kit�n�en r�vil�g�t, ha felsorolunk n�h�nyat tan�rai �s jelesebb tan�tv�nyai k�z�l. Va�lentin Wagner ut�n Matthias Fronius lett a rektor, az erd�lyi sz�sz jogalkot�s mark�ns egy�nis�ge. Tanul�t�rs volt Georg Hoffgreff a k�s�bbi k�nyvnyomd�sz, �rkosi Veress P�ter, ut�bb brass�i lelk�sz, Fuchs (alias Vulpius Mikl�s �s Sz�szk�zdi Fischer Jakab, akik k�s�bb rektornak t�rtek vissza h�res iskol�jukba. Az iskola szabadabb vall�si lelkis�g�nek bizony�t�ka az a t�ny, hogy t�bb olyan rektor �s tanul� volt az is�kol�ban, aki k�s�bb jelent�s szerepet j�tszott a kiala�kul� unit�rizmusban. Brass�i rektor volt Johannes Sommerus Pirnaensis. Itt tanul Marosi Synnig J�nos, az els� sz�kelykereszt�ri unit�rius esperes, majd Al�vinczi Gy�rgy, Baranya unit�rius apostola �s m�rt�r�ja is.

Mit k�sz�nhetett D�vid Ferenc brass�i tanulm�nyainak? A kolozsv�ri felt�tlen�l j� alapoz�s� latin tud�s�nak �s humanista m�velts�g�nek tov�bb�p�t�s�t a klasszikus szerz�k elm�ly�lt tanulm�nyoz�s�val; megismerkedett Melanchton k�nyveivel; ugyan�akkor alkalma volt a k�z�pkori szerz�k alapos tanul�m�nyoz�s�ra is, mert ezekb�l - els�sorban vall�si t�m�kban - gazdag volt a brass�i iskola k�nyvt�ra, mik�nt azt a XVI. sz�zad v�g�r�l fennmaradt lelt�r bizony�tja. Els� rektora, Valentin Wagner a g�r�g vi�l�g �s nyelv rejtelmeivel ismertette meg. A k�vetkez� �vi rektor, Fronius, a jogi gondolkoz�sba vezette be. Elm�ly�lhetett a forr�sokban. T�nyek �s forr�sok elemz�se n�lk�l semmit elfogadni nem szabad, mond�ja a renesz�nsz “ad fontes . . ." elve. Kritikai be�ll�totts�ga Brass�ban kezdett kiteljesedni �s �ltal�nos ismeretk�re kiterjedni, �s ez a szeml�letm�d akkor v�lt igaz�n seg�t�t�rs�v�, amikor t�ll�pett a tradicio�n�lis dogmatika hat�rain �s az unit�rizmushoz veze�t� �sv�nyre t�rt. Mivel pedig brass�i tanulm�nyai idej�n egyh�zi �s vall�si vit�k r�zt�k meg a v�rost �s az eg�sz sz�sz univerzit�st, tapasztalhatta, hogy ir�nyzatok a reform�ci�n bel�l is vitatkozhatnak egy�m�ssal, �s hogy a vita fogalmakat tiszt�zhat. Ez�rt tisztelni kell egym�s �ll�spontj�t. Egyet m�g megta�nult Brass�ban, �s ez felt�tlen�l Honteres hat�sa: A hit dolgai szentek az ember �let�ben, �s ennek meg��rz�se n�lk�l �lni sem lehet. Val�sz�n�, hogy Brass�ban kapott �szt�nz�st a wittenbergi tov�bbtanul�sra. Tal�n Honterust�l, tal�n Wagnert�l, vagy tal�n �ppen Froniust�l. T�ny, hogy 2548. janu�r 20-�n egyetemre iratkozik Luther �s Melanchton v�ros�ban.

A wittenbergi egyetem oktat�si rendje a Luther �ltal kezdem�nyezett �s Melanchton �ltal kidolgozott elvekre �p�lt. Az egyetem tanul�i el�tt koruk teljes ismeretvil�ga felt�rulhatott. 1518. augusztus 29-�n tartott sz�kfoglal�j�ban Melanchton kem�nyen meg�r�tta az �ltud�sokat, akik n�mi (�s meglehet�sen k�tes) g�r�g �s h�ber tud�ssal neh�znek t�ntetik fel a humanista tudom�nyokat. Ezzel a tanul�kat is el�riasztj�k, �s a tudom�nyokat is gyeng�tik. “Vissza kelt t�rni a forr�sokhoz" - mondja. Filoz�fi�t a ha�mis�tatlan Aristotelest�l, retorik�t Quintilianust�l, term�szettudom�nyt Pliniust�l kell tanulni. Teol�gi�hoz is, vil�gi tudom�nyokhoz is elengedhetetlen a hu�manista tanults�g, aminek k�r�be a filoz�fia is tar�tozik, az erk�lcsi tudom�nyok �s a t�rt�nelem �rten�d�. A teol�gi�hoz felt�tlen�l kell - mondja tov�bb - a g�r�g, a latin �s a h�ber. A tan�t�s m�dszer�r�l pedig 1525. �vi rektori besz�d�ben �gy v�lekedik: “L�m, a csecsem� sz�ja nem b�rja a kem�ny �telt, ez�rt sok�ig szoptatj�k, majd megr�gott �tellel etetik �ket, am�g nagyok nem lesznek . . . �gy az iskol�ban is a b�lcs tan�t�k oszt�lyonk�nt tan�tj�k a gyerekeket, hogy k�pess�geik szerint fokozatosan haladhassanak el�re az egyes t�rgyakban." . . . Ez a fokozatosan ha�lad�, �s az addig el�rt ismereteket be�p�t� igazs�g�keres� m�dszer sz�mtalanszor visszacsillan D�vid Ferenc vall�si tan�t�sai sor�n.

A Wittenbergbe �rkez� peregrin�l� di�k hossz� (�s nem k�nny�) �t por�t hozta mag�val. Korabeli �tinapl�k bizony�tj�k, hogy sok vesz�llyel kellett szemben�zni�k. Kedvez�tlen id�j�r�s, j�rv�nyos be�tegs�gek, felvonul� seregek �s gyenge l�bon �ll� k�z�biztons�g jelentette a vesz�lyeket. Meg�rkezete ut�n az �j di�k el�sz�r a rektor el� j�rult, lefizette a ki�szabott beiratkoz�si d�jat. (Illetve igazolta szeg�nys�g�t a mentess�g �rdek�ben.) A beiratkoz�s az egye�temhez tartoz�s els� �s legfontosabb felt�tele volt, mert tagja lett bizonyos t�rsadalmi rangot �s kiv�lt�s�got jelent� universit�snak.

D�vid Ferenc tanulm�nyai idej�n a legjelesebb professzorok foglalt�k el a wittenbergi egyetem ka�tedr�it. Melanchtonr�l m�r volt sz�. 1548/49-ben P�l apostolnak a Kolossz�-beliekhez �rott level�b�l hir�detett el�ad�st. Johannes Bugenhagen (Pomeranus) J�n�s pr�f�t�r�l. Ebben kimutatta, hogy a r�mai ka�tolikus egyh�z szertart�sai k�z�l mindazok, amelye�ket az “Interim" cs�sz�ri rendelet .a protest�nsokra r�er�szakolt, eretneks�gek. Caspar Cruciger egyh�zt�r�t�netet �s h�ber nyelvet tan�tott, �s zsolt�rford�t�sok�kal foglalkozott. Sebastian Theodoricus l�lektani el��ad�sokat tartott. Volt h�t lehet�s�ge az eur�pai tudo�m�nyos l�t�k�rre kitekinteni egyh�zunk alap�t�j�nak. Volt azonban m�g valami, amir�l besz�lni kell.

Amikor D�vid Ferenc az egyetemre �rkezik, ko�moly harcok r�zt�k meg a reform�ci� alapjait. Luther mozgalma hatalmas lend�lettel indult. Voltak pilla�natok, amikor gy�ztesnek l�tszott eg�sz N�metorsz�g�ban, pedig indul�skor nem akarta a szak�t�st. A Szentsz�k makacss�ga, a tragikus parasztfelkel�s (amit�l Luther elhat�rolta mag�t), v�g�l pedig egyes n�met fejedelmek �ll�sfoglal�sa, a szak�t�s �s a val�l�sh�bor� fel� sodorta a helyzetet. V. K�roly cs�sz�r a tridenti zsinatt�l v�rta a vita eld�nt�s�t, addig is �tmeneti cs�sz�ri rendelettel (“Interim 1548. j�nius 30") igyekezett a helyzetet �lland�s�tani. Ez id� alatt mindk�t f�l rendezte sorait, eszm�it megfogalmazta, vagy tiszt�zta. Ugyanakkor k�s�rletek t�rt�ntek az ellent�tek kik�sz�b�l�s�re. A k�zeled�k egyik vez�re luther�nus oldalr�l Melanchton, akit humanizmu�sa, dogmaellenes hajland�s�gai enged�kenyebb �ll�s�pontra vezettek. Jelszava volt: “Sz�ks�ges dolgokban h�s�g, a t�bbiekben enged�kenys�g . . ." Meg�llap�tott teh�t “doctrina necessaria"-kat, amelyekhez �lete v�g�ig ragaszkodott, �s “adiaphora"-kat, amelyek az �dv�ss�g szempontj�b�l k�z�mb�sek - teh�t enged�ni lehet vel�k kapcsolatban. K�zeled�si lehet�s�get akart teremteni, de a leg�lesebb kritik�t saj�t t�bo�r�nak fanatikusai k�z�l kapta.

D�vid Ferenc ebben a fesz�lt l�gk�rben kezdte tanulm�nyait. Kolozsv�ri trad�ci�i, brass�i nevelte�t�se, de legf�k�ppen hasonl� lelkis�ge Melanchton t�bor�hoz kapcsolta. A vit�k meger�s�thett�k benne az embernek dogm�k feletti �rt�k�t. R�j�tt, hogy a dokt�r�n�k vizsg�lhat�k, b�r�lhat�k �s �jra�rt�kelhet�k. Ezt az igazs�got azonban olyan m�lyen h�v� humanis�t�t�l tanulta, mint Melanchton. fgy a kritika soha nem ment �t Isten tagad�s�ba. Ezzel teljess� lett vall�si gondolkoz�sa. Elindult �jabb �s �jabb vizsg�l�d� ok fel�, �s eljutott k�s�bb J�zus ember volt�nak felisme�r�s�hez, majd a tiszta unit�rizmushoz.

Nem lenne teljes a wittenbergi k�p, ha elhallga�tunk k�t t�nyi. Az egyik B�r Melanchton �lete v�g�ig humanista vall�soss�got k�pviselt, Szerv�t Mi�h�ly (1511-1553) szenth�roms�gelleness�g�t �lesen kritiz�lta. A m�sik, hogy D�vid Ferenc wittenbergi tanulm�nyai idej�n h�rom jeless� v�lt antitrinit�rius is tart�zkodott ott: Laelius Socinus, Grzegorz Pawel (Gregorius Pauli) �s Jan Maczynski. Tal�lkoz�suknak hiteles eml�ke azonban nem maradt fenn.



REFORM�CI�S UTAKON

�letrajza tov�bbra is hi�nyos. Wittenbergb�l 1550�ben t�r haza. 1551. janu�r 9-�n iskolamesterr� v�lasztj�k Beszterc�n. Febru�r 7-�n megjutalmazza a Tan�cs, mert di�kjaival sz�ndarabot mutat be a v�ros tisztelet�re. 1552-ben Petres falv�n pl�b�nos. 1553. janu�r 1-�n viszont Ny�r� Jakab kolozsv�ri v�rosi jegyz� ezt �rja k�lf�ld�n tanul� testv�r�nek: “V�zak�nai Gergely hal�l�val meg�resedett iskolamesteri �ll�st . . . bar�tod . . . D�vid Ferenc t�lti be". 1555 �p�rilisa el�tt, a sz�ki zsinaton a luther�nus �ll�spontot v�di Stancaro heves t�mad�saival szemben. 1555 szeptember�ben kelt level�b�l kit�nik, hogy sz�l��v�rosa �s Nagyszeben egyszerre h�vja meg pl�b�nos�nak. Az egykori kr�nika tud�s�t: . . .“1555. okt�ber b��n D�vid Ferencet, D�vid varga fi�t, papp� v�lasztot�t�k, �s okt�ber 9-�n sz�nokolt el�sz�r." (1557-ben Kass�ra is h�vj�k pl�b�nosnak, �s � gondolkozik is rajta. Ind�t�kaira azonban csak �jabb adatok vethet�nek f�nyt.) 1557-ben a tordai orsz�ggy�l�s a luther�nus egyh�z jogoss�g�t is elismeri, mire az �j egyh�z a luther�nus magyarok p�sp�k�v� v�lasztja. (A sz�szoknak k�l�n volt Szebenben.) Ugyanebben az �v�ben n�s�l meg, de feles�g�r�l adatunk nincsen.

Id�k�zben a lutheri reform�ci� mell� �j mozgalom sorakozik fel Magyarorsz�gon, a szakrament�riusak, vagy m�s n�ven a helv�cibeliek ir�nyzata. Az els� nev�t az �rvacsora k�rd�sben val� elt�r� felfog�suk miatt, a m�sodikat eredeti hely�k ut�n kapt�k. A tisz�nt�li r�szeken K�lm�ncsehi S�ntha M�rton, majd M�liusz Juh�sz P�ter a legtehets�gesebb vez�ralakok. K�lm�ncsehi is megk�s�rli az erd�lyi misszi�t, de a lutheri paps�g egys�ges �ll�spontja az 1557. �vi nem�zeti zsinaton, majd D�vid Ferenc vit�ja 1557 szep�tember�ben Kolozsv�ron, �tj�t �llja e t�rekv�snek. Ideig - �r�ig. K�lm�ncsehi hal�la ut�n ugyanis M�liusznak siker�lt megnyernie D�vid Ferencet is, Hel�tai G�sp�rt is, �s vel�k egy�tt sz�mos f�urat az �r�vacsora sv�jci �rtelmez�se sz�m�ra. D�vid lemond magyar luther�nus szuperintendensi tiszt�r�l, �s az �j ir�nyzathoz csatlakozik. Szerette volna a sz�szo�kat is megnyerni e l�p�sre, de azok elz�rk�ztak. Mi�kor az erd�lyi szakrament�riusok egyh�zz� er�s�d�tek, p�sp�k�kk� D�vid Ferencet v�lasztott�k.

A k�t reform�ci�s ir�nyzat szolg�lat�ban elt�lt�tt tizenn�gy �v (1551-1564) igen s�lyos volt Erd�ly �let�ben. T�bb eredm�nytelen, de ann�l szomor�bb kimenetel� k�s�rlet meggy�zte .a vezet�ket, hogy a Habsburgok - m�g ha komolyan akarn�k is - k�p�telenek egyes�teni �s megv�deni Magyarorsz�got a t��r�k ellen. Az erd�lyi �llamnak l�tre kellett j�nnie! A t�ny saj�tos vall�si helyzetet teremtett. A katoli�kus egyh�z javait szekulariz�lt�k a fejedelem c�ljai�ra. Ez l�tk�rd�s volt, nem feud�lis vagyonszerz�si el�j�r�s, mint egyes eur�pai orsz�gokban. Az anyagi alapjait vesztett egyh�z mell� a reform�ci� k�vetkez�t�ben �j ir�nyzatok n�nek fel; a gazdag �s er�s kul�tur�lis trad�ci�j� sz�sz univerzitas lutheri vall�sa, majd a jobb�ra a magyars�gra �s a sz�kelys�gre �p��l� sv�jci ir�nyzat. Az alakul� �j �llamnak toler�ns alapokra kellett helyezkednie. Elfogadta a Szent�r�s igaz volt�t alapelvnek reform�ci�s �rtelemben �s el�ismerte az erre �p�l� protest�ns egyh�zakat. Az evan�g�liumi ir�nyzatok k�z�tt engedte a dial�gust, a hit�vit�t, a vit�kra moderntorokat k�ld�tt. A hitt�telek elfogad�s�t vagy elvet�s�t a k�zs�gekre b�zta, azzal a kik�t�ssel, hogy az el nem fogadott hitt�telek k�p�visel�it semmi b�nt�d�s ne �rhesse. Egyed�l�ll� elvi �ll�spont volt ez az akkori Eur�p�ban, mert lehet��s�get adott feud�lis keretek k�z�tt a vall�sszabads�g�ra. Volt teh�t n�h�ny �vig f�ldr�sz�nk akkori pere�m�n egy mened�k - Erd�ly - a renesz�nsz szabad�gondolkod�sra.

D�vid Ferenc meg�rezte a kor vall�sos felh�v� je�l�t. Kolozsv�ri trad�ci�i, brass�i �s wittenbergi tapasz�talatai, de tal�n legink�bb egy�ni k�pess�gei erre k�sztett�k. Bemutatkoz�sa az orsz�g k�zv�lem�nye el�tt is disput�n t�rt�nik, 1555-ben, a sz�ki zsinaton. Egy olasz teol�gussal, Stancarovat vit�zik Krisztus megv�lt�i szerep�r�l. A szenth�roms�gr�l sz�l� tan kett�s (isteni �s emberi) term�szet�nek mondja Krisz�tust, a Fi�t. Stancaro - a szenth�roms�g tan�nak v�delm�ben - kijelentette, hogy Krisztus csak em�beri term�szete szerint lehet megv�lt�. Isten fels�g�n csorba esn�k, ha a szenved�st �s a hal�lt isteni term�szet�nek is tulajdon�tan�k. Ezek kifejezetten emberi von�sok. Stancaro nem volt antitrinit�rius, logik�j�val azonban olyan ter�letekre t�vedt, ame�lyek tabuk voltak eddig, �s az unit�rizmust k�sz�tet�t�k el�. A fiatal rektor lutheri alapokr�l k�nnyen c�folt, ann�l is ink�bb, mert az olasz doktor az eur�pai teol�gus k�zv�lem�nyt felkavarta m�r, �s ellene t�bb c�folat is megjelent. M�gis jelent�s vall�sos gondol�kod�sa szempontj�b�l, mert �let�ben el�sz�r tal�lko�zik olyan �ll�sfoglal�ssal, amely ellentmond a refor�m�ci� �ltal is elfogadott kereszt�ny hagyom�nyok�nak, �s a renesz�nsz szellem�nek megfelel�en egy dogm�t .az egy�ni logika fegyver�vel t�madott meg. K�s�bb is elhat�rolja mag�t az olasz orvos-teol�gus�t�l, a m�dszer m�gis elgondolkoztatta. M�s volt, mint amit eddig tanult.

A D�vid Ferencr�l elterjedt t�veszm�k k�z�l m�g a leg�jabb irodalomban is tartja mag�t az, hogy el�m�leti ember volt, gondolkod�, gyakorlati �rz�k �s szervez�k�szs�g n�lk�li. Az �jabb indokl�s: K�zelre v�rta a vil�g v�g�t (1570-re), �s erre a r�vid id�re nem tartotta fontosnak az egyh�zi szervezetet. Elte�kintve att�l, hogy az apokaliptikus v�radatinak �s az ezzel kapcsolatos sz�m�t�sok mindennaposok voltak a reform�ci� idej�n (Luthert�l K�roli G�sp�rig!), nem val�sz�n�, hogy Erd�ly felel�sei (ak�r vil�gi, ak�r egyh�zi vonalon) a lassan krist�lyosod� orsz�gos in�t�zm�nyek k�z�l pont az egyh�zban v�lasztottak vol�na teoretikus vezet�t. A feladat ugyanis az volt: �j egyh�zakat, �j p�sp�ks�geket szervezni a r�giek rom�j�n, egy �j orsz�g adotts�gai k�z�tt. Az Erd�lyi Feje�delems�g �rdekter�let�n h�rom katolikus p�sp�ks�g volt: milk�i, az erd�lyi gyulafeh�rv�ri sz�khellyel, �s a nagyv�radi. A milk�i nem �rdemelne eml�t�st, ha nem tartozott volna bele a sz�sz universitas leg�fontosabb r�sze, a szebeni �s a brass�i d�k�n�tus (es�peress�g). A p�sp�ks�g megsz�n�se ut�n az ut�bbia�kat k�zvetlen�l esztergomi �rseks�ghez kapcsolt�k. A sz�khelyt�l val� t�vols�g �s bizonyos kiv�lts�gok (pl�b�nos v�laszt�s, p�sp�ki tized} gyakorlatilag �n�l�l�s�got biztos�tottak sz�mukra. A reform�ci� alkal�m�val csatlakozott hozz�juk a sz�sz universitas t�bbi r�sze is, �s ezekb�l alakult a sz�sz luther�nus p�sp�k�s�g, az �j orsz�g legegys�gesebb �s legkor�bban szer�vezett reform�ci�s p�sp�ks�ge. A nagyv�radi p�sp�k�s�g reform�ci�s jogut�da Debrecen. A t�bbi ter�let megmaradt meg a volt erd�lyi p�sp�ks�g, a gyulafeh�r�v�ri sz�m�ra. Ezekb�l szervezett D�vid Ferenc sz�v�s munk�val el�bb magyar luther�nus, azut�n szakra�ment�rius �s v�g�l unit�rius egyh�zat. Az �j p�sp�k�s�g, a kolozsv�ri, hat�sk�re legnagyobbr�szt magyar nyelvter�letekre terjedt ki. Az �j p�sp�ki sz�khelyek eg�szen term�szetes okokb�l alakultak �gy. Ugyanis a szekulariz�ci� r�v�n az egyh�zi j�vedelmek a feje�delems�g jav�ra folytak be. Teh�t a p�sp�k�k els��sorban pl�b�ni�jukb�l voltak k�nytelenek meg�lni. A sz�sz ter�leteken k�v�l a leggazdagabb egyh�zk�z�s�g Debrecen �s Kolozsv�r volt, �gy ezek kapt�k a p�sp�ks�geket. Egyh�zalap�t� p�sp�k�nk szervez� �s igazgat�si munk�j�r�l adatunk kev�s, de fennmarad�tak ilyenek is. (V�l�peri �t�let, szervezeti int�zked�s, zsinati �s orsz�ggy�l�si hat�rozat.)

M�g egy fontos k�rd�s van h�tra. D�vid Ferenc sz�rmaz�silag sz�sz volt. A magyar luther�nus p�s�p�ks�g szervez�s�vel azonban tudatosan a magyar kult�ra hat�sk�r�hez kapcsol�dott. Magyar p�sp�kk� v�laszt�sa az az id�szak, amikor magyar fejedelmi udvar alakul ki J�nos Zsigmond k�r�l, az elveszett bu�dai kir�lyi udvar helyett. Ehhez a szellemi atmoszf�r�hoz csatlakozik �pp�gy, mint nyomd�sz, k�lt�, m��ford�t� munkat�rsa, Heltai G�sp�r.


M�S HADNAGYOK VEZ�RLET�N

D�vid Ferenc 1567-ben, amikor ny�ltan unit�rius �tra l�p, �szinte vallom�ssal foglalja �ssze addigi hitbeli fejl�d�s�t:

“De ez mostani id�ben is sz�ks�ges megl�tni, mik�ppen vigy�n ki az �risten minket az lelki Ba�bylonb�l, tudniillik lassan-lassan, az gyenge dolgok�r�l az vastags�gra, kicsinyekr�l az nagyokra, az v�gir�l az elejire hoz minket, mert mind r�gt�l fogva ilyen rendet tartott ebben az �risten."

“Mert legel�sz�r Luther �s Philip Melanchton �r�s�t adta kez�nkbe, melyek csak a b�nnek bocs�natfa ellen val� praktik�t rontott�k meg, �s ezeket megtanulv�n, �gy ragaszkod�nk azut�n a Saxonia�beli tan�t�khoz. Ennek ut�na nem sok id� m�lva a csehekhez hajf�nk, de nem a tudom�nyok tiszta�s�g�ban, hanem az anyaszentegyh�znak igazgat�s�ban."

“Hogy pedig ezeknek ut�na a Helv�ciabelieknek �r�sokat kezd�k olvasni, kik mind a Saxoniabeliek�n�l, s mind a csehekn�l t�velyg�s�ket k�rhoztatj�k vala, l�tv�n tiszt�bb tudom�nyukat, mi is �szve t�r�salkod�nk velek."

“De mostan imm�r m�s hadnagyokat, m�s vez�reket adott nek�nk a mi kegyelmes Aty�nk, kik az Antikrisztus m�lyebb t�velyg�s�t t�rlik el, megtisz�t�tv�n az egy Atya Istenr�l, a J�zus Krisztusr�l val� tudom�nyt. Nem sz�nik meg az�rt addig ~ szent fels�ge munk�l�dni, m�glen teljess�ggel kiviszen mindenf�le z�r-zavarb�l, hogy az Antikrisztusnak minden k�roml�s�t lehetv�n, csak �neki szolg�l�junk..."

Az id�zet - t�lmen�en a megt�rt�nt dolgok �sszefoglal�s�n, D�vid Ferenc �letszeml�let�nek, tal�n helyesebben, t�rt�netfiloz�fi�j�nak foglalata. Szerin�te Isten tiszta hitet adott gyermekeinek, �s elv�rja annak elfogad�s�t �s hirdet�s�t. Azt is, hogy asze�rint �ljenek. A b�neset ut�n azonban �d�m fiaiban vet�lked�s t�mad �s hal�los gy�l�ls�g, amivel az igaz tisztelet mell� a hamis is f�lt�madt. A hamis az Antikrisztus sz�lem�nye, �s az igazat akarja �sszezavarni, hogy az emberis�g elvesszen. De Krisztus gy�z a gonosz felett, megtiszt�tja az anya�szentegyh�zat, �s a hitet kiszabad�tja a p�pa-ami�krisztus Babilonj�b�l. Az ember b�rmily gyenge ed�ny is, seg�teni tud ebben, �s a seg�t�s k�te�less�ge is. A hitvit�k az igazs�g tiszt�z�s�hoz �s a hamiss�g legy�z�s�hez sz�ks�gesek. A tiszt�z�d�s ideje most van, �s a nagy Babylon legy�z�se ut�n Isten orsz�ga k�vetkezik el. Ez boldog korszak lesz, a b�kess�g ideje, a szably�b�l ek�t kov�csolnak majd. A reform�ci� is e lelki fejl�d�s egyik szaka�sza.

A fenti t�rt�netfiloz�fiai elk�pzel�s eg�sz unit�rius �letszakasz�n v�gigk�s�ri D�vid Ferencet. Ele�inte egyszer�en, de er�sebben, majd csal�d�sai ut�n �rnyaltabban, de mindv�gig k�vetkezetesen. “A vi�l�gnak nincs semmi oka azok ellen t�madni, akik az eltemetett igazs�gnak a s�t�ts�gb�l val� el�hoz�s�n f�radoznak. Amint a nappal �s az �jszaka a vil�gos�s�g megjelen�se �s elt�voz�sa �ltal ismerhet� meg, szinte �gy azok a percek �s �r�k is, amelyekben a meggy�lt igazs�g �g olyan l�nggal, hogy azt semmi meg nem oltja; hanem a s�t�n s�t�ts�ge lek�t�zte�tik; hogy ragyogjanak �s vil�gos�ts�k meg a min�dens�get, a nap, a hold �s a csillagok . . . " - �rja utols� szabad megnyilatkoz�s�ban, az 1579. �vi feb�ru�r 24-i tordai zsinat hat�rozatai k�z�tt.

Ennek a vall�sfiloz�fiai alap�ll�snak kett�s in�doka van. Az els�, egy m�lyen hiv� vall�sos l�lek mindent Isten viszonylat�ban �rz� �s �rt�kel� alap��ll�sa. A m�sodik: a renesz�nsz gondolkod�s hala�d�sban hiv�, alkot� embert tisztel� pozit�vuma. Egyik sem kapcsolhat� ki. Ha a m�ly �s tiszta hit�t vessz�k el t�le, marad egy megsz�llott kutat�, egy kult�rh�rosz, aki a ma el�rt eredm�nyeket holnap lebontja, hogy holnaput�n �jat kereshessen. Ha re�nesz�nsz ember volt�t tagadjuk le, egy m�rt�roms�ga miatt - tiszteletrem�lt�, de alapj�ban v�ve ne�gat�v, rajong� jelens�g.

El kellett mondani ezeket a jobb meg�rt�shez, �s m�g valamit a szenth�roms�g k�rd�s�r�l.

Az els� sz�zadok a kereszt�ny mitol�gia �si, teremt� �vei. A mitol�gi�t teremt� fant�zia nem gondolkodik a jelens�gek bels� �sszef�gg�sein, an�nak hi�nyoss�gai, vagy logik�tlans�gai nem aggaszt�j�k. A k�l�nb�z� hiedelemvil�gb�l j�tt els� keresz�t�nyek sz�mtalan trad�ci�t hoztak magukkal, �s ezek a hiedelmek j�l megf�rtek egym�s mellett. Mikor kialakult a kereszt�ny teol�gia, �s azt rend�szerezni kellett, a soksz�n�, �sszef�gg�stelen trad�ci�kb�l �s m�toszokb�l ellentmond�s n�lk�li hit�rendszert kellett szerkeszteni a korabeli tudom�ny �s filoz�fia ig�nyeinek megfelel�en, akkor alakult ki a szenth�roms�g dogm�ja. A szenth�roms�g dog�m�ja, mint t�k�letes abroncs, mint valamennyi hit�tani t�telt kijegeces�t� krist�lymag fogta �ssze a kereszt�nys�get, az eg�sz k�z�pkoron �t. Csalhatat�lans�g�t �s s�rthetetlens�g�t a feud�lis t�rsadalom hierarchikus �s v�ltoztathatatlannak hitt vil�gk�pe biztos�totta. A gyarl� ember - vallotta a k�z�p�kor - az �sb�n miatt elvesztette �rt�k�t �s m�lt�s�g�t. Egyed�l a megv�lt�s �ltal, Isten kegyelm�b�l emelkedhetik fel �jra Atyj�hoz. Az emberalakot �lt� istens�g, az emberis�g v�tk�t mag�ra v�llal�. megv�lt� J�zus Krisztus lehajol a b�n�s �s gyarl� emberhez. A renesz�nsz embere azonban t�bbre v�gyott, �s t�bbre is �rt�kelte �nmag�t. Eljutott az isteni immanencia gondolat�hoz, amely szerint Isten benne rejlik a vil�gban, teh�t az emberben is. A t�ny olyan �ntudatot �s m�lt�s�got adott neki; hogy be merte J�zust is iktatni az emberek sor�ba. Nem �t akart�k kisebb�teni, lesz�ll�tani az emberek szintj�re, hanem az eredend� b�n b�kly�j�b�l ki�szabad�tott embert emelt�k az Isten fi�v�. Nincs olyan antitrinit�rius gondolkod�, aki ellens�ge lett volna J�zusnak. Megnyilatkoz�saik r�la a misztiku�sok legszebb vallom�saival vetekednek. Csup�n fel akartak emelkedni hozz�, k�vetni akart�k �t. Ter�m�szetes, hogy e szeml�let hat�s�ra a szenth�rom�s�g dogm�j�nak alapjai rend�ltek meg. Az antitri�nit�rius gondolkod�k, figyelembe v�ve a filol�gia eredm�nyeit, a Bibli�ra �p�tve, indukt�v m�don in�dultak az igazs�g keres�s�re. F�lretett�k a tekint�lyeket, kutatt�k Isten, J�zus �s a Szentl�lek igaz�s�g�t. Ha r�tal�ltak az igazs�gra, minden eszk�zzel igyekeztek k�zkinccs� tenni azt. K�z�j�k sorakozott D�vid Ferenc is 1564 ut�n.

�ll�sfoglal�s�t t�bb �lm�ny magyar�zza: Az el�s�: fiatal �veinek alakul�sa, amely fog�konny� tette az �j utakra val� indul�sra. Stancarovat vit�zva, ta�l�lkozik el�sz�r olyan �rvel�ssel, amely egy sarkala�tos kereszt�ny dogm�t logikai �s kritikai �rvekkel vizsg�l �s nem tekint�lyekre hivatkozik: ez a m�so�dik. Id�k�zben �ltal�noss� v�lik Eur�pa szellemi �le�t�ben Erazmus teol�giai �s bibliamagyar�z�si szem�l�lete. Ez a harmadik. K�zben arra is r�d�bben. mekkora a k�l�nbs�g az apostoli hitvall�s (a Credo) �s a Szent�r�s, valamint a niceai �s a konstantin�polyi zsinatok szenth�roms�gdogm�ja k�z�tt. Ez a negyedik. 1564-ben ismerkedik meg Blandrat�val, aki J�nos Zsigmond szem�lyes j�indulat�t biztos�t�ja sz�m�ra. Ezek voltak az utols� �lm�nyek az uni�t�rizmus fel� indul� �ton.

Az els� n�gy �lm�nyr�l nincs sok mondanival�. Itt olyan szeml�letbeli eltol�d�s van a k�z�pkori dogmatik�hoz k�pest, amelyet egyetlen reform�tor sem fogadott el. Eur�pa katolikus-protest�ns teol�gus vil�ga d�bbenetes egyhang�s�ggal ki�ltott m�g�ly��rt, ha ezek a gondolatok ak�r antitrinit�rius, ak�r pedig anabaptista mezben felbukkantak vala�hol. A renesz�nsz szeml�let� vall�soss�g megismer�s�t r�szben Blandrat�nak k�sz�nheti D�vid Ferenc.

B�rmint �t�lj�k is meg Blandrata 1578-79-as szerepl�s�t, azt tagadni nem lehet, hogy n�lk�le Eur�pa keleti perem�n (Magyar- �s Lengyelorsz�g�ban) az antitrinit�rius gondolat soha meg nem gy��kerezett volna. Teol�giai felk�sz�lts�ge, diplom�ciai k�szs�ge, humanista m�velts�ge, valamint egy�ni k�pess�ge, amellyel ki tudta v�lasztani munkat�rsait - �s nem utols�sorban fanatikus antitrinit�rizmusa -, nagy m�rt�kben hozz�j�rult az unit�rius, illetve szocini�nus egyh�z kialakul�s�hoz.

Nem kisebb a jelent�s�ge J�nos Zsigmondnak sem. A magyar (�s ezen bel�l az unit�rius) egyh�z�t�rt�net �r�s hajlik arra a t�veszm�re, hogy a feje�delem a vall�si int�zked�seiben el�bb a Blandrata, majd a D�vid hat�sa mutatkozik. Ha el is tekint�nk nagyapja udvar�nak sok szempontb�l hasonl� fejl��d�s�t�l, ha elfelejtj�k �desapja vall�spolitik�j�t, az erd�lyi t�rv�nyhoz�s vall�s�gyi rendelkez�sei m�r akkor hat�rozott gondolkod�nak �s a renesz�nsz szabadelv�s�g fel� hajl� vall�spolitikusnak mutatj�k, amikor sem Blandrat�nak, sem D�vid Ferencnek hat�sa m�g nem t�telezhet� fel.

D�vid Ferenc 1564-ben, reform�tus p�sp�kk� v�laszt�sa ut�n tov�bbhalad �tj�n. Hihet�leg a sz�szokkal val� vitatkoz�sa sor�n figyel fel Blandrata az �j p�sp�k k�pess�geire. Javaslat�ra, a fejedelem kinevezi udvari papj�v�. Blandrata j�volt�b�l ismer�kedett meg a spanyol Szerv�t Mih�ly (1511-1553) hittani gondolataival, amelyek kit�n� alapot adtak tov�bbi vall�si fejl�d�s�re. Szerv�i ugyanis k�rd�sess� tette a szenth�roms�g dogm�j�nak szakkifeje�z�seit. Meg�llap�tja, hogy e kifejez�sek (trinitas = h�roms�g; personae = szem�lyek; essentia = l�nyeg; substantia = �llag stb.) a Bibli�ban egy�ltal�n nem fordulnak el�. Eredetileg g�r�g filoz�fiai fogalmak. amiket a teol�gusok �tvettek. E fogalmak megza�varj�k az egyszer� hiv� gondolkod�s�t �s hit�t �s a kereszt�ny vall�s l�nyeg�t is. Helyett�k a Bib�li�ra kell �p�teni: A Biblia szerint: 1. J�zus, akir�l az evang�liumok tan�tanak, Isten felkentje, a Krisz�tus. - 2. J�zus Krisztus sz� szerinti �rtelemben Isten fia, mert �ltala fogantatott csod�s m�don. �3. De ez az ember egy�ttal Isten is, mert tele van tulajdons�gaival, amelyet az � mennyei Atyj�t�l kapott. Teh�t isten, de nem term�szet�n�l fogva, mint a dogma tan�tja, hanem aj�nd�koz�s folyt�n. 4. A Szentl�lek pedig nem szem�ly, hanem Istennek ereje, amit l�lek form�j�ban k�ld el hozz�nk. Ezt v�llalta D�vid Ferenc is kiindul�sul, �s hirdette 1570 k�r�lig.

Hiteles adatunk nincs arra, hogy mikor kezdett el foglalkozni a szenth�roms�ggal ilyen szempont�b�l. Azt azonban m�r az egykor� kr�nik�s jegyezte fel, hogy “1566. janu�r 21-�n pr�dik�lt el�sz�r nyilv�nosan a Szenth�roms�g ellen", a kolozsv�ri tempIomban. Term�szetes, hogy az �j fordulat M�biusz�kat d�bbentette meg legjobban. V�gtelen hitvitasorozat indul meg, �s t�lti ki azt a h�t �vet, amely 1564 �s 1571 k�z�tt, a fejdelem hal�l�ig el�telik. El�sz�r egyezked�si k�s�rlet folyik, �s ennek nyomtatott dokumentuma is van, az antitrinit�rius felfog�shoz k�zel�t� Heidelbergi K�t� kiad�sa. Az ellent�t azonban kiegyenl�thetetlen. A vit�kra k�l��n�sebben sz�t vesztegetni nem �rdemes - j�llehet ezek voltak l�tv�nyosabb oldalai D�vid Ferenc mun�k�j�nak. A vit�k ugyanis nem seg�tett�k el� a k�ze�led�st, legfeljebb arra voltak j�k, hogy mindk�t f�l rendszerezze �s r�szletk�rd�seiben is tiszt�zza �ll�s�pont] �t.

A vita sajt� �tj�n is folyt tov�bb. A fejedelem udvari nyomd�t �ll�ttat fel Gyulafeh�rv�ron (vezet��je Hoffhalter Rafael). Itt jelenik meg az els� anti�trinit�rius szint�zis latinul “De falsa et vera unius Dei filii et spiritus sancti cognitione, libri duo" �K�t k�nyv az egy Isten hamis �s igaz ismeret�r�t c�men 1568-ban. A m�nek csak egy r�sz�t �rta D�vid Ferenc. Mellette megnyilatkoznak a korabeli antitrinit�rizmus legjelesebb olasz, lengyel, sv�jci �s holland k�pvisel�i. Ut�na egyre-m�sra jelennek meg az antitrinit�rius k�nyvek. Magyarul m�r 1567-ben k�t munka: R�vid magyar�zat . . . �s R�vid �tmutat�s. El�bbit az unit�riusok 1910-ben Ko�lozsv�rt hasonm�s kiad�sban is megjelentett�k. A fejedelem hal�l�ig a gyulafeh�rv�ri nyomda term�s�nek legnagyobb r�sze unit�rius �gyet szolg�l. K�s�bb felsorakozott mell�je Heltai is, kolozsv�ri nyomd�j�val. � ugyanis eleinte sv�jci oldalon ma�radt �s k�s�bb lett az unit�rius eszm�k h�v�v�.

D�vid Ferenc rengeteget dolgozott e pezsg� �vekben. P�sp�ki teend�i mellett vez�ralakja a hit�vit�knak, szervezte egyh�z�t. Magas szint� f�iskol�t hozott l�tre Kolozsv�ron. Kinevelte a tan�tv�nyok sereg�b�l a m�sodik gener�ci�t, Bog�thi Fazekas Mikl�st, V�lasz�ti Gy�rgy�t, Enyedi Gy�rgy�t �s a t�bbieket, akik a XVI. sz�zadi magyar szellemi �letnek is kiv�l�s�gaiv� v�ltak. Foglalkozott egy re�vide�lt latin nyelv� Biblia kiad�s�nak gondolat�val. Gondoskodott az Erd�lyen k�v�li misszi�r�l, �s � bo�cs�totta sz�rnyra azokat az apostolokat, akik a h�dolts�gba vitt�k el az unit�rius gondolat vigasztal� igazs�gait.

Munk�ja nem lehetett volna eredm�nyes, ha m��g�je nem �ll, teljes feud�lis hatalm�val, az uralkod�, J�nos Zsigmond. � vall�si k�rd�sekben toler�ns. b�r rendk�v�l �rdekl�d�tt a vall�s igazs�gai ir�nt. �desapj�ban is volt hajlam erre, �desanyja pedig, Fr�ter Gy�rgy hal�la ut�n, amikor a k�l�nb�z� re�form�ci�s ir�nyzatok kezdenek kiteljesedni, egym�s ut�n hagyja j�v� a szabad lelki fejl�d�st biztos�t� t�rv�nyeket. Tov�bb fejl�dik �s tet�zik a folyamat J�nos Zsigmond uralkod�sa idej�n. �rdekes figyelni az orsz�ggy�l�sek �s fennmaradt m�s eml�kek sz��veg�t. Szapolyai J�nos hallgat�lagosan veszi csak tu�dom�sul, hogy van a katolikust�l elt�r� hitelvi el�k�pzel�s. Annak k�pvisel�j�t “futni hagyja." Iza�bella alatt �s J�nos Zsigmond uralkod�s�nak elej�n konkr�t vit�k sor�n sz�letnek a d�nt�sek, gyakor�lati ig�nyb�l fakadva. J�nos Zsigmond uralkod�sa �s D�vid Ferenc udvari paps�ga idej�n viszont �lta�l�nos elvi hat�rozatokr�l van sz�, teol�giai indo�kol�ssal. F�k�nt a h�res “tordai vall�sszabads�g t�r�v�nyr�l" van sz� (1568. janu�r 6-13.). E t�rv�ny szerint a pr�dik�torok szabadon �s meggy�z�d�s�k szerint hirdetik az evang�liumot. A megk�t�tts�g mind�ssze annyi, hogy pr�dik�tor (teh�t teol�gi�hoz �rt�) legyen az illet�. Alapnak csak az evang�lium fogadhat� el. A hirdetett igazs�g elfogad�sa, vagy elvet�se viszont a k�z�ss�gt�l f�gg. Senkit nem le�het k�nyszer�teni sem az elfogad�sra, sem az eluta�s�t�sra. A feud�lis k�z�ss�g �ll�spontj�t t�bbre tart�ja, mint a p�sp�k fel�gyeleti jog�t. (A k�zs�g olyan pr�dik�tort tart, amilyent k�v�n, �s sem a szuper�intendens, sem m�s ez�rt nem b�nthatja.) V�g�l ��s ez m�r vitathatatlanul D�vid Ferenc hangja �s szelleme -: mindez az�rt kell hogy �gy legyen, mert a hit Isten aj�nd�ka, �s hall�sb�l l�szen . . .

Ez a t�rv�ny a XVI. sz�zad egyik legfelvil�go�sultabb szellem� t�rv�nye, �s lehet�v� tette, hogy a legf�bb �llamhatalom �ltal garant�lt, bibliai ala�pokon �ll� protest�ns vall�si ir�nyzatok egyh�zai ki�alakulhassanak �s megizmosodhassanak annyira, hogy t�l�lj�k a k�s�bbi �ld�ztet�seket is. Ilyen evang�liumi szervezet volt az unit�rius egyh�z is.

Sajnos, hogy az ifj� fejedelem eg�szs�ge nem volt er�s. Alig h�t esztend�vel az erd�lyi antitrini�t�rius gondolat els� felbukkan�sa ut�n, 1571-ben meghalt. A gyulafeh�rv�ri temet�sen, ahol D�vid Ferenc magyarul, Sommer J�nos pedig latinul b��cs�ztatja a szeretett fejedelmet, az utols� v�lasztott magyar kir�lyt, az antitrinit�rius gondolatok diada�l�nak �s v�gs� gy�zelm�nek �lm�t�l is b�cs�zott az udvari pap �s a kolozsv�ri tud�s rektor.



�LD�ZTET�S �S BEFEL�FORDUL�S

Id�k�zben nagyot v�ltozott Eur�pa mind szellemi, mind vall�si t�ren. V�ltozott Erd�ly t�rt�nelmi hely�zete is. Ezekkel a v�ltoz�sokkal foglalkozni kell, k��l�nben nem lenne �rthet� D�vid Ferenc trag�di�ja.

Egyh�zalap�t� p�sp�k�nk renesz�nsz k�rnyezet�b�l indul Kolozsv�rr�l. Brass�i, majd wittenbergi tanulm�nyai sor�n tel�t�dik a n�met humanizmus �s a bel�le kialakul� reform�ci� gazdag tud�sanyag�val �s m�lyen hiv� lelki tartalm�val. L�nyeg�ben ez teljesedik ki a lutheri, majd a sv�jci szakrament�rius szolg�lat�ban. Amikor “m�s hadnagyok" �tj�ra l�p, egy saj�tosan m�s gondolkod�si szf�r�hoz kapcsol�dik, az it�liai renesz�nsz �s humanizmus vall�soss�g�hoz.

A renesz�nsszal kapcsolatban elterjedt az a felfog�s, hogy istentelen, vall�sellenes, holott csup�n az int�zm�nyes egyh�zat �s a kl�rust t�madta. Egy�h�z- �s kl�ruselleness�ge nem jelentett vall�stalan�s�got, vagy �ppen vall�selleness�get. S�t igen kiv�l� humanista gondolkod�k (L. Valla; Pico da Miran�dola; M. Ficino) k�s�relt�k meg a korszellem dinami�k�j�nak, az immanens filoz�fi�nak, embert �rt�kel� pozitivizmus�nak, “ad fontes" kutat�sm�dj�nak �s halad�st igenl� szeml�let�nek megfelel� vall�soss�got teremteni. Vall�soss�guk megmaradt a katolikus egyh�z keretein bel�l. (Legal�bb is egy ideig, �s ak�kor sem k�pvisel�i szak�tottak R�m�val, hanem az vel�k!) Ennek a katolicizmusnak azonban, nem sok k�ze volt a k�z�pkor merev dogmatizmus�hoz, de nem volt a tridenti zsinat �ltal t�rv�nyes�tett ellen�reform�ci�hoz sem. �rezt�k a k�z�pkori egyh�z hi�b�it, de a gy�gyul�s �tj�t az egyh�z keretein bel�l kerest�k. F�papok is k�vett�k a reformmozgalmat - b�r �let�k v�g�ig tiszt�kben maradtak. A rene�sz�nsz vall�soss�g sokkal forradalmibb volt Luther elszakad� fontolva halad�s�n�l, vagy K�lvin �j dog�matik�t teremt� Instit�ci�j�n�l. (A “forradalmis�g" term�szetesen csak teol�giai l�t�sm�djukra jellem�z�, t�rsadalmi �rtelemben nem besz�lhet�nk r�la.)

A XVI. sz�zad utols� harmad�ra Eur�pa t�lfut a renesz�nszon. A renesz�nsz gazdas�gi-t�rsadalmi b�zisa, a v�rosi polg�rs�g, kompromisszumot k�t a f�ldes�ri hatalommal, egykori ellenfel�vel, s�t a gaz�dagod� polg�rs�g maga is igyekszik f�ldbirtokot sze�rezni. A k�t ellenf�l tal�lkoz�sa ut�n minden t�rek�v�s�k arra ir�nyul - �s nem eredm�nytelen�l -, hogy a renesz�nsz forradalmi lend�let�t lef�kezz�k, majd visszaszor�ts�k. A k�z�pkor lerombol�sa a re�nesz�nsz diadala volt, de �j vil�got �p�teni m�r nem tudott, csup�n ut�pi�kat �lmodott.

A t�rsadalmi v�ltoz�sokkal egy�tt j�rt a korszak gondolkod�s�nak �talakul�sa is. A renesz�nsz lelki�ismereti szabads�got hirdet� vall�soss�ga fokozato�san visszah�z�dik a reform�ci� megmereved�, �j dogm�kat teremt� ir�nyzatai �s az ellenreform�ci� t�rekv�sei el�l. A folyamat szem�lyek sors�n is il�lusztr�lhat�. (Gondolok Bernadino Ochino sors�ra, aki magas egyh�zi funkci�b�l val� kiszor�t�sa, illet�ve menek�l�se ut�n egy ideig m�g mened�ket tal�l Velence viszonylag szabad hat�rai k�z�tt, a p�duai egyetemen. Hamarosan innen is menek�lni k�nyte�len �szak fel�, Sv�jc biztons�gosabbnak l�tsz� hegyei k�z�.

Nagyj�b�l hasonl� sorsot �rnek, mindazok, akik a renesz�nsz halad� vall�soss�g�nak k�pvisel�i. K�t�s�gbeesetten menek�lnek Eur�pa megmereved� k�z�szelleme el�l, oda, ahol n�mi rem�ny�k lehet m�g a menekv�sre, gondolataik szabad tov�bb�p�t�s�re. Lengyelorsz�g �s Erd�ly az �ti c�ljuk, ahol J�nos Zsigmond orsz�gl�sa alatt s�t a t�rt�nelem tehetet�lens�gi t�rv�nyei szerint m�g hal�la ut�n is n�h�ny �vig szabad az �t a menek�l�k sz�m�ra. Teremtenek is ragyog� szellemi �letet - �ppen D�vid Ferenc szellemi ir�ny�t�sa �s �sszefog� gondoskod�sa alatt -, amely ebben a vonatkoz�sban a legnagyszer�bb volt Eur�pa szellemi �let�ben, �s amelynek �rt�k�t is csak most kezdi felismerni a leg�jabb tudom�nyos I kutat�s. A kolozsv�ri f�nykor 1575-ig tart, az �j fejedelem, B�thory Istv�n uralm�nak meger�s��d�s�ig.

J�nos Zsigmond hal�lakor m�s volt Erd�ly hely�zete, mint uralma kezdet�n. Az �j �llamot belf�ld�n, k�lf�ld�n egyar�nt elfogadt�k. A felekezetek er��viszonyai �s hat�rai rendez�dtek. A tolerancia nem volt m�r annyira t�rt�nelmi sz�ks�gszer�s�g. Az ut�dl�s�rt k�t jelent�s egy�nis�g k�zd: B�kes G�s�p�r, az el�d bizalmasa �s elveinek k�vet�je �s B�thory Istv�n, a katolicizmushoz h�s�ges �si f��ri csal�d tagja, aki a megmereved� Eur�pa szellemi�s�g�t k�pviselte. B�kes - szerencs�tlen�l a Habs�burgok fel� orient�l�dott, B�thory t�r�kbar�t volt, ami az adott helyzetben re�lpolitik�t jelentett. A v�laszt�s jav�ra d�lt el, b�r �vekbe ker�lt, m�g a ha�talom t�nyleges birtokosa lett. Istv�n, majd lengyel tr�nra v�laszt�sa ut�n �ccse, Krist�f, teljesen m�s vall�spolitik�t alak�tott ki, mint el�dje, J�nos Zsig�mond.

Az �j vall�spolitika els� l�p�se, a cenz�ra beve�zet�s�vel, t�mad�s az eddigi szellem ellen. Kivett�k a gyulafeh�rv�ri nyomd�t az unit�riusok kez�b�l. A fejedelem elmozd�totta D�vid Ferencet az udvari paps�gb�l, hely�be Alesius D�nest tette, akit a ma�gyar luther�nusok p�sp�k�nek is kinevezett.

B�thory k�vetkez� l�p�se az volt, hogy a sz�sz luther�nusokkal akarta kik�z�s�ttetni azokat, akik�nek v�lem�nye elt�r a szenth�roms�g k�rd�s�ben az egyetemes kereszt�ny trad�ci�kt�l. - Eredm�ny�telen�l. - K�vetkez� l�p�sk�nt az orsz�ggy�l�ssel hozattat olyan hat�rozatot, hogy innov�l�s gyan�ja eset�ben vizsg�lja meg a gyan�s�tottat saj�t p�sp�ke �s D�vid Ferenc. Ha bizony�that� az �j�t�s, a feje�delem excommunik�lja a v�dlottat. (1572, p�nk�sd.) A sz�nd�k vil�gos. Vagy kiadja D�vid Ferenc a ha�lad�s k�pvisel�it, s akkor megtagadja m�ltj�t �azok pedig ellene fordulnak -, vagy mell�j�k �ll, �s saj�t maga ellen szolg�ltat bizony�t�kot. A terv ki is der�l egy konkr�t eset kapcs�n. 1572 �sz�n h�rom di�k �j eszm�kkel t�r vissza a p�duai egye�temr�l. P�sp�k�nknek a t�rv�ny �rtelm�ben nyi�latkozni kell. A v�lasz �szinte �s becs�letes. Vannak olyanok, amelyekkel egyet�rt, vannak olyanok, ame�lyeket helytelen�t. A fejedelem megharagszik, �s t�bbet ilyen szolg�latait nem veszi ig�nybe. Ett�l kezdve azon f�radozik, hogy saj�t papjait ford�tsa p�sp�k�k ellen.

1573-1575. A politikai hatalom vitat�s�nak id��szaka, �gy a vall�s�gyi k�rd�sek h�tt�rbe szorulnak. A korszakot a B�thoryak v�gleges gy�zelme z�rja, akiknek k�lpolitikai tekint�ly�t is emeli Istv�n len�gyel kir�lly� v�laszt�sa: 1576. janu�r 28. A medgyesi orsz�ggy�l�s. Meger�s�tik D�vid Ferenc p�s�p�ks�g�t, �s elismerik egyh�z�nak ut�dv�laszt�si jo�g�t. E t�rv�nnyel kapcsolatban sok a f�lre�rt�s. Je�l�lik nemes gesztusnak a gy�ztes fejedelem r�sz�r�l; lengyel kir�lyk�nt sz�vets�g keres�s�nek; a kolozs�v�ri va



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: �letrajz
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.16 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|