Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png Tam�s evang�liuma
icon4.png Apokrif iratok
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon5.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon5.png Bal�zs Mih�ly: D�vid Ferenc �let�tja
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2009-ben
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 23, 2006 06:25 CDT

D�vid Ferenc teol�gi�ja

Dr. Boros Gy�rgy

Szerz�: . 1385 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


Tartalom:

Bevezet�s 1.o.

Az egys�gtan a reform�torokn�l 2.o.

D�vid Ferenc els� reformjai az istenegys�g �rdek�ben 4.o.

A D�vid F. theol�gi�j�nak alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s 5.o.

Az istenegys�g tana 7.o.

D�vid Ferenc J�zusa 8.o.

A h�roms�gtan k�rd�se 9.o.

D�vid Ferenc reformjai az egyh�zi �s hit�let k�r�ben 11.o.

D�vid Ferenc reform�tori �rdemei 12.o.

BEVEZET�S.

A D�vid Ferenc theol�gi�ja �nmag�ban v�ve is nagy kiter�jed�s�, de ha vonatakoz�saiban vizsg�ljuk, t�bb k�tetet elfoglal�hat. Nek�nk jelen r�vid tanulm�nyban a fennebb eredetiben k��z�lt m� theol�gi�ja megvil�g�t�s�ra kellett szor�tkoznunk. A mi azon t�l terjed, a tartalom meg�rt�se �rdek�ben v�lt sz�ks�gess�.

D�vid Ferenc az el�sz�ban jelzi, hogy ez az els� m�, mely�ben „az igaz tudom�nynak" v�delm�re k�l t�bb h� szolgat�rs�val egy�tt, mert a zsinatok �s nyilv�nos hitvit�k alatt imm�r meg�gy�z�dtek a fel�l, hogy „az igaz tudom�ny" csak �gy �s akkor fog diadalmaskodni, ha eljut a n�p k�z� is. D�vid Ferenc v�llalkozott erre, mert � rendelkezett az �r�s hatalm�val is �ppen �gy, mint a sz�l�s �kess�g�vel. A „R�vid Magyar�zat” teh�t �gy tekintend�, mint a m�velt magyar n�p ig�nyeihez alkalmazott tudom�nyos fejteget�se a napirenden lev� nagy theol�giai k�r�d�seknek. Ennek a f�ladatnak kit�n�en megfelel. A k�ls� hat�s fokoz�s�ra szolg�l a fejedelem c�mere. Azonnal meggy�z�dik, a legegyszer�bb olvas� is, hogy a mi a k�nyvben foglaltatik, az a kir�lyi fejedelem tetsz�se szerint van.

D�vid Ferenc nem tulajdon�tja egymag�nak a munk�t. „Az � t�bb h� szolgat�rs�val egyetemben" sz�l, hadd l�ss�k meg, hogy nincsen igazuk azoknak a v�dol�knak, a kik �t �tkozz�k �s r�sz�rnak „minden hamis szidalmakat", mert sokan vannak vele egy �rtelemben.

N�mely b�r�l�i k�ts�gbe vont�k, hogy ez a k�nyv a D�vid Ferenc m�ve volna. T�maszkodnak az el�sz� al��r�s�ra �s arra, hogy a „De falsa et vere unius Dei cognitione stb.” c. m� II-ik �s III-ik fejezet�vel az els�; m�sodik �s harmadik r�sz t�bb he�lyen egyezik. Az egyez�s n�hol sz�vegszer�, de a feldolgoz�s olyan �n�ll�; a gondolkoz�s annyira egys�ges, hogy teljesen egy l�lek munk�j�nak �rezz�k, annak is tekintj�k. Azzal, hogy az el�sz�nak al��rta nev�t, a felel�ss�get eg�szen mag�ra v�llalta. A latin tudom�nyosabb, n�l2oi r�szletez�bb. A magyar n�pszer�, lend�letes, gyakorta sz�nokias. �gy csak az �r, a ki saj�t gondo�lat�t �s meggy�z�d�s�t adja el�, a ki l�iekb�l besz�l.

T�rsai r�szt vettek a reform munk�j�ban a nyilv�nos vitat�koz�sokon is, a sajt�ban is. D�vid Ferenc volta vez�r. � v�gezte a f� munk�t. Ezzel annyira tiszt�ban voltak, hogy bar�tai, a m� megjelen�sekor megel�gedtek a n�vtelens�g dics�s�g�vel, ellenfelei pedig nem tudt�k elvitatni t�le a szerz�i �rdemet.

Az a t�ny, hogy e magyar m� sok helyen megegyezik a latinnal, azt bizony�tja, hogy a latinnak is j�r�szt D�vid Ferenc volt az �r�ja.

Igazs�guk �rzet�ben nyugodtan, kereszt�nyi t�relemmel vi�seltek minden szidalmat. M�gis n�hol tal�lkozunk olyan kifeje�z�sekkel, a melyek a mai kor �zl�s�nek nem feleinek meg. De a mai embernek is b�v alkalma van meggy�z�dni arr�l, hogy a vall�s k�rd�sei hamar f�lzavarj�k a ked�lyek b�kess�g�t �s nagy pr�b�ra teszik a t�relmet. D�vid Ferenc ebben a tekintetben messze f�l�tte �llott ellenfeleinek: M�lius P�ternek, K�roli P�ternek, Czegl�di Gy�rgynek �s t�rsaiknak. D�vid Ferenc mindig h� szolg�ja, al�zatos k�vet�je �s lelkes apostola volt a szel�d J�zusnak. .Ezt elismeri egyik �jkori reform�tus �r� is „Ki kell emeln�nk egy von�st, amely az unit�riusok harc�modor�t el�ny�sen jellemzi �s a mely ebben a m�ben jelentkezik el�sz�r. Ez a modornak a nyugodts�ga �s a t�relemnek a han�goztat�sa. M�g Meliusnak minden irata a szenved�ly leger�sebb kifakad�saival van telve, m�g ellenfeleit folyton b�ntetn�, �getn�, k�vezn�, addig az unit�rius m�vek �lland�an azt hangs�lyozz�k, hogy -a hit k�rd�s�ben mell�zni kell minden er�szakot, Istenre b�zv�n az �gyet,. ki az � ig�je �ltal �gy is elv�gezi a mit v�lasztottai sz�m�ra �dv�ss�gesnek tart.* (Ezt a nyilatkozatot Pokoly J�zsef theol. tan�r teszi, a ki k�l�nben nem nagy hajland�s�got mutat sem a D�vid Ferenc, sem az unit�rizmus v�delm�re, ellenben sz�mos alkalmat f�lhaszn�l, hogy a t�nyeket oly vil�g�t�sba helyezze, a melyb�l az unit�riusok hitn�zet�re, t�rekv�seire hom�ly ess�k. Pokoly J�zsef az Erd�lyi Reform�tus Egyh�z t�rt�nete I. k�t. 203:, 204. 1. stb.)

Tartalma k�nnyen �ttekinthet�. Az els� r�szben t�rt�nelmi visszapillant�ssal igazolja az �j reform sz�ks�gess�g�t. „Most imm�r a fundamentumra jutott a dolog, mellyel a kegyelmes Atyaisten egyebek �ltal �git fel, hogy elromoljanak a hamis Istenek �s hamis Krisztusok �s csak amaz egy � mag�t�l val� n�gy Isten uralkodj�k, kit�l mindenek vannak �s ennek az � fia a J�zus Krisztus."

A m�sodik r�szben megjel�li hely�t az � vall�s�nak, teh�t az unit�rius vall�snak, a reform�ci� nagy munk�j�ban. M�ltatja a Luther, Zvingli, Serv�t �s m�sok munk�ss�g�t, de meggy�z��d�ssel bizony�tja; hogy az igazi gy�keres reform ideje most j�tt el.

A harmadik r�szben h�rom predik�ci�t veszen f�l, hogy hitn�zeteit az egyh�zi besz�d r�szletez� fejteget�seivel �s magya�r�zataival, ann�l bizonyosabban megr�gz�tse olvas�i elm�j�ben. A confessioval megtoldja az ifjak �s gyeng�bbek kedv�rt.

Az utols� r�szben az idvess�g megnyer�s�re m�g egy �t�mutat�st ad �s buzd�t�lag hatni igyekszik olvas�ira. A sokf�le „visszavon�sok" k�z�tt biztos�tani akarja �ket, hogy „az idvess�g�nek dolg�ban k�rt ne valljanak."

Az unit�rius reform�tor els� nagy munk�ja ez. Megel�z�leg t�bbet irt s folytat�lag m�g t�bbet, de ezzel l�pett fel, hogy az istenegys�g tan�nak orsz�got, hatalmat �s dics�s�get biztos�tson.



Az egys�gtan a reform�torokn�l.

A protest�ns reform�ci� kor�ban az istenegys�g �rdek�ben az els� s legnagyobb szolg�latot Erasmus tette, mid�n 1516-ban kiadott g�r�g �s latin (nyomtatott) bibli�j�b�l**( Novam Testamentum omne, diligenter ab Erasmo Roterdamo recogni�tum et emendatum) kihagyta az egyetlen t�telt, mely a H�roms�g h�rom szem�ly�t egybefoglalva eml�ti (1 Jan. V. 7.) Ezzel a hit�j�t�s megkezd�d�tt az irodalom�ban. A k�vetkez� �vben, mid�n Luther a 95. t�telt kiszegezte a wittenbergi templom kapuj�ra, megkezd�d�tt a t�rsadalomban Az a papoknak �s a m�velt embereknek, ez a n�pnek volt sz�nva. Az tudom�nyos m�, ez n�pies ki�ltv�ny. Az a gondolkoz�st akarta �talak�tani, ez az �rzelmeket igyekezett f�lkorb�csolni. Az. a tudom�nyos kritika eredm�nye volt, ez a lelki meg�jhod�sra v�gy�d�s.

Erasmust a paps�g �letvesz�lyesen megt�madta �s a kiha�gyott hely visszailleszt�s�re k�nyszer�tene a k�nyv 3-ik kiad�s�ban. Ez volt a reform�ci� kor�nak els� harca a h�roms�gtan �rdek�ben..

Luther a kegyelem eszk�zeivel val� vissza�l�st ostromolta s az �dv�z�l�s �tj�t egyengette.

A h�roms�gtannal az els� reform�torok nem sz�vesen fog�lalkoztak s csak k�nyszer�s�gb�l v�delmezt�k. Luther ragaszkodott az Isten h�romszem�ly�s�g�hez, de bevallotta, hogy ez m�rhetlen. titok, sehol sincs meg az �r�sban, hanem az emberek tal�lt�k ki. „Sokkal helyesebb volna Istent emlegetni, hogysem h�roms�got. (Darum . : . viel besser spr�che man, Gott, denn die dreifaltig�keit. Werke vol. XII. 878. XXII. 20.) Melanchton elt�rt az Atha�nasius-f�le merev tant�l, mert nem tartotta l�nyegesnek (Deo uno, trino, verbi incarnatione, magis curiosas quam utiles dis-putationes continent. Moeller Hist. Christ. Church. III. 39.) Hogy K�lvin nem ragaszkodott a H�roms�ghoz, hat�rozottan kifejezte. A szenth�roms�g-egyisten kifejez�st nagyon barb�rnak tartotta. (Sancta trinitas unus Deus, mihi non piacet, ac onnino barbariem. sapit.) Servettel nem annyira tanai miatt b�nt kegyetlen�l, hanem az�rt, mert erej�t �s hat�s�t �rezte s att�l f�lt. A Socino hit�nek eg�szs�ges �s helyes volt�t K�lvin elismerte s az�rt b�nt vele� oly szel�den. (Bonet-Maury p�rizsi egyet, tan�r, Early Sourecs. of. Engl. Unit. 16.) A Zwingli istentana az evangeliumokon alapult s ez�rt egyszer�bb, krisztustana tiszt�bb volt mind a Luther�n�l; mind a M�lanchton�m�l. Sokan voltalt Sweizban a ti�zenhatodik sz�z k�zep�n - mondja Harnack - akik a t�bbi kathol�kus tanokkal egy�tt a H�roms�gtannak is als�rend� helyet jel�ltek ki, mert „nem ill� dolog kereszt�ny emberhez, hogy oly kifejez�sekkel �ljen, a melyek a bibli�ban nem tal�lhat�k meg." Hogy Sweiz t�bb k�nton�ban nem fogadt�k el v�gleg �s �ltal�nosan, annak tulajdon�that�, hogy a vitatkoz�sok �radat�ban a vasakarat� K�lvin az antitrinit�rismust eretneks�gnek nyilv�n�totta. (Harnack Hist, of Dogma VII. 134. jegyzet.) A legkatolikusabb orsz�g (Spanyolorsz�g) sz�l�ttje Serveto id�zte f�l az els� er�s antitrinit�rius forradalmat, de � is nagyon messze �llott a k�s�bbi, ak�r Socin, ak�r D�vidi-f�le unit�rizmust�l. Serveto (Servedo) az Aty�t teljes absoluts�gban l�tta. Tiszt�ban volt azzal, hogy ab�solut t�k�letess�g csak egy lehet. De ez a gondolat az � lelk�ben metaphizikai szeml�l�d�ss� v�ltozott. Szerinte Isten megfog�hatlan, a kit ,sem l�tni, sem �rteni nem lehet. A nyelv ki nem besz�lheti, a hely be nem foghatja, az id� meg nem m�rheti. Isten mindenen t�lterjed. (Deum Esse nihil aliud, nisi Ens ab�stractum transcendentale.)

M�sfel�l azonban, a vil�gban minden Istennek k�sz�nheti l�tel�t �s fennmarad�s�t. Ez a gondolata saj�ts�gos fordulatot v�sz, mid�n J�zusra vonatkoztatja. Szerinte Isten a maga subs�tanti�ja szerint m�rt�k n�lk�l megmutatja mag�t a Krisztus tes�t�ben �s lelk�ben istennek eg�sz l�nyege �s term�szete Krisztusban van, teh�t nem az Isten fia lett emberr�, hanem az ember lett Isten fi�v� s k�vetkez�leg a fi� nem egyenl�en �r�kk�val� az Aty�val.

Nyilv�nval�, hogy Krisztust t�rt�nelmi szem�lynek tan�totta, teh�t az trinit�rius f�lfog�st�l messze elt�rt, de oly sok myticismust vegy�t elm�let�be, hogy m�r a pantheismus fel� hajlik, mint a k�vetkez� sz�z�v nagy filosofussa Spinoza. Servet nem a h�rom els� evangelium J�zus�val, hanem a negyedik Krisztus�val foglalkozott s oly messze ment, hogy ily kifejez�st is haszn�lt Ez az ember (J�zus) l�nyegileg az az ige, a mely �ltal mindenek teremtettek.

A magyar l�lek az ily hom�lyos besz�det nem kedveli, meg sem �rti, teh�t a D�vid Ferenc �s Serveto k�z�tti viszony ugyan�olyan, a milyen a Serveto �s az olasz antitrin��riusok k�z�tti: Mindenik a maga egy�ni f�lfog�sa szerint dolgozta f�l. Magyar�orsz�gon az eszme �n�ll� f�ldolgoz�s szerint idomult a magyar l�lek�vez. Itt is oly �ltal�nosan el volt terjedve az antitrinit�rius gondolkoz�s, mint Eur�p�nak minden t�bbi orsz�g�ban. A magyar Aran Tam�s 1561-ben sokkal tiszt�bban besz�l, mint Serveto „A Krisztus Istennel nem egyenl� szem�ly. Ha egyenl�k voln�nak Krisztus nem mondan�, hogy az Atya nagyobb n�l�n�l."

D�vid Ferenc m�r az �rvacsorai tan elm�let�ben szerencs�sen megtal�lta a mysterium h�l�j�b�l kivezet� utat. E szerint azt mondhatn�k, hogy Zwingli �s K�lvin nemcsak az �rvacsora k�r�d�s�ben, hanem az istenegys�gben is seg�t�i voltak. A k�ls� k��r�lm�nyek k�z�tt f�k�ppen a fejedelmi udvarban uralkod� szel�lemnek �s a Blandrata okos f�ll�p�s�nek jelent�keny szerepet tulajdon�tunk.

Maga D�vid Ferenc nagy s�lyt helyez nemcsak arra, hogy a szent�r�s az istenegys�get tan�tja, hanem arra is, hogy az isten�egys�g �rdek�ben m�sok is megharcoltak. A R�vid Magyar�zatnak igen becses r�sze (I, r�sz) az, a mely f�lsorolja a h�roms�gtan behozatal�t �s m�lt�nyolja azokat, a kik „ama h�rom szem�ly� b�lv�nyt megmutatt�k" (D. 4). � teh�t t�rt �ton j�rt az�rt is, mert a reform�torok az istenegys�gre r�mutattak, de f�leg az�rt, mert a h�rom els� sz�z kereszt�nyei �s a szent�r�s, az Isten egys�g�t tan�tott�k. Reformj�hoz b�tors�got �s legy�zhetlen er�t abb�l mer�tett, hogy isteni igazs�got tartalmaz. Nem az �j�t�si v�gy, hanem a megismert igazs�ghoz val� szil�rd ragaszkod�s jellemzi D�vid Ferencet. Theol�gi�ja fokozatos halad�st mutat.



D�vid Ferenc els� reformjai az istenegys�g �rdek�ben

1566-ban a marosv�s�rhelyi zsinaton az erd�lyr�szi egyet��rt� papok, k�z�tt�k f�helyen D�vid Ferenc p�sp�k �s a vil�giak hat�rozott �ll�si foglalnak az apostoli hitvall�s mellett. Vall�j�k: Isten csak egy mindenhat� atya, szerz�je, kezdete az isten�s�finek, legf�bb, senkit�l sem sz�rmaz�, minden m�sok felett val�, de a kib�l az Ige �s a Szentl�lek nem z�ratik ki, s�t benne van kezdet �s v�g n�lk�l. J�zus az Isten fia a sz� szorosabb �r�telm�ben.

Kiindul�snak ez is alkalmas elm�let lett volna, de m�g abban az �vben megszor�tott�k a t�gulni kezd� gondolatot a Catechismus Ecclesiarum c. hittannal, a mely kiv�ve a tizen�t els� k�rd�st �s feleletet, eg�szen a Heidelbergi K�t�. A szerz�k magukat „kereszt�nyeknek" vallj�k s kereszt�nynek mondj�k azt; „a ki Isten kegyelm�b�l az � lelk�nek munk�ja �ltal hitb�l a J�zus Krisztusnak tagja �s az � felken�s�nek r�szes�v� t�tetett."

Kijelentik, hogy a p�pista n�gys�ges Isten ellen vannak.

Ez a Catechesis is az Aty�r�l, Fi�r�l, Szentl�lekr�l tan�t, mint a t�bbi, de nem tan�tja a H�roms�gtant. „Nem, mert t�bb �s k�l�nb�z� istens�g nem lehets�ges, hanem az Atya istens�ge egy, melyet �r�kf�l fogas t�k�letes teljess�ggel k�z�l a fuvat �s a szentl�lekkel. A Fi� �s L�lek az Aty�val egyenl� (aequales) az Isten pedig a Krisztusban �s a Krisztus�rt Istenem �s Aty�m. � egyed�l mag�t�l val� Isten (a seipso Deus.} Ezt az. el�nyt �s tekint�lyt mag�nak megtartja, de ez nem von el a Fi� �s Szentl�lek aequalit�s�b�l." (Poholi J. azt hiszi, hogy ez a f�lfog�s m�g nem gravit�l az unit�rius ir�nyzat fel�. Erd. Ref. Egyh. t�rt. 193 sk.)

A K�t� unit�rius jelleg�t k�ts�gtelenn� feszi, hogy elveti e kifejez�st „Egy Isten, h�rom szem�ly, h�rom szem�ly egy Isten." El�t�li azokat, a kik „az egy Istent valami m�snak akarj�k az Aty�n�l."

Nem tudjuk mennyi r�sze volt ebben az �tmeneti munk�ban D�vid Ferencnek, de jogosan k�vetkeztethetj�k, hogy valamint 1567-en a k�z�sen kiadott m�ben (De falsa et vers} �gy a K�t�ban is az egyet�rt�s kedv��rt nem �rv�nyes�thette teljesen a maga f�lfog�s�t. Mindig meghallgatta �s k�vette az �jabb eszm�k vezet�it. Ugr�st nem tett, rombolni nem akart, de f�l�ton nem �llott meg. Min�l t�bbet foglalkozunk vele, ann�l ink�bb szil�rdul az a meggy�z�d�s�nk, hogy a nemzeti �s egyh�zi egys�g �rdek�ben az �nmegtagad�snak semmi �ldozat�t nem tartotta soknak. Ha a szakad�s �s a nagy dogmai harcok bek�vetkeztek, azt nem neki, hanem t�mad�inak lehet tulajdon�tani. � halad�st k�v�nt, mert megvolt gy�z�dve : „Nem sz�nik meg (Isten} � szent fels�ge, m�gnem teljess�ggel kiviszen minket mindenf�le z�rzavarb�l, hogy az Antikrisztusnak minden k�rom�l�sit levetv�n csak � neki (Istennek) szolg�ljunk.

Az �sszes reform�torokat megbecs�lte, s ami j�t munk�jukban tal�lt, megtartotta, de nem el�gedett meg egyikkel is, mert azt l�tta, hogy „az emberi szerz�snek" egy n�melyik�t megtar�tott�k, teh�t a Krisztus ellens�geit t�mogatt�k. „Mert csak hi�ba gondolkodunk addig a Babilonnak elroml�s�r�l, m�g az egy tan�t�val a Krisztussal �s annak ig�j�vel meg nem el�ged�nk. Az anyaszentegyh�zat az Isten besz�d�nek k�v�b�l kell fel�p�teni.”

Rendk�v�l �rt�kes t�j�koz�st ny�jt a theol�giai f�lfog�sban tett fokozatos l�p�seir�l � maga:

„Legel�sz�r Luther �s Filep Melankton �r�sait adta mi�nek�nk, melyek csak a b�nnek bocs�nata ellen val� praktik�t rontott�k meg, �s ezeket megtanulv�n, �gy ragaszkod�nk azt�n a saxoniabeli tan�t�khoz.

„ Ennek ut�na a csehekhez kajl�nk, de nem a tudom�nynak tiszt�z�s�ban, hanem csak az anyaszentegyh�znak igazgat�s�ban.

„ Hogy pedig ezeknek ut�na a helvetiabelieknek �r�sokat kezd�k olvasni, kik mind a saxoniabelieknek, s mind a csehek�nek t�velyg�seket k�rhoztatj�k vala, l�tv�n azoknak tiszt�bb tu�dom�ny�t, mi is �sszvet�rsalkod�nk vel�k.

„De mostan imm�r m�s vezet�ket, m�s hadnagyokat adott nek�nk a mi kegyelmes aty�nk, kik az Antikrisztusnak m�lyebb t�velyg�s�t t�rlik el, megtiszt�tv�n ez egy Atyaistenr�l, a J�zus Krisztusr�l �s az igaz apostoli kereszts�gr�l val� tudom�nyt."

Az isteni kijelent�s folytonos �s fokozatos volt, az emberi tud�s nemcsak fokozatos, hanem r�szleges is. „Ha az Istennec lelke mink�t mingyarast megsz�llana, telkess�ggel ujjonnan sz��letnenc, ketseg n�lk�l nem iutnanc �d� szerent ekeppen az hit�nek minden cz�ckelynek igaz ertelmere ez illien nevekedeseckel, de miert hogy az hit Istennek ayandeka, � aggya az mennit ki�nec akar adni. (P. I. 2.)


A D�vid F. theol�gi�j�nak alapja a szent�r�s �s az apostoli hitvall�s.

D�vid Ferenc egyet�rtett Lutherral �s a reform�torokkal abban, hogy a biblia �rt�ke f�l�tte �ll a conciliumok �s zsinatok v�gz�s�nek, de nemcsak az �r�s �rtelmez�s�ben, hanem abban is elt�rt t�l�k, hogy szerinte Isten a vall�s igazs�gait a bibli�ban kijelentette �s nek�nk tudtul adta. Az igazs�gok megismer�s�hez f�lt�tel�l nem a hitet jel�li meg, mint Luther, sem a Krisztus megv�lt� munk�j�t, mint K�lvin, hanem az isteni f�lelemmel p�rosult „lelki b�lcsess�get, �rtelmet �s vil�gos szemet", mely�lyel az ir�nt vizsg�ljuk. K�lvin azt mondja : Teljesen bizonyos igazs�gnak kell tekinteni, hogy a kiket a szentl�lek bens�leg megtan�tott, teljesen a bibli�n �llanak s hogy a bibli�nak hitelt kell adni �nmag��rt s nem kellene al�vetni bizony�t�snak �s okoskod�snak, mert azt a bizonyoss�got (megb�zhat�s�got), a melylyel mi f�lruh�zzuk, a Szentl�lek bizonys�ga �ltal nyeri.

D�vid Ferenc szerint a szent�r�s igaz �rtelm�t a szentl�lek �s az Istennek ig�je mutatja meg. A szentl�lek �ltal „a hamisat az igazt�l megtudjuk v�lasztani �s az �r�snak igaz �s tulajdon �rtelm�t tal�lni." (I. kor. IIL) „Nincz senki oly keresztien, kinek az Isten anni lelkeit nem adna, hogy a szent hasb�l meg nem erthetnie, micodac szuksegesec neki idvessegre, czac a szent inast meg ne vesse."

Ezek a hat�rozott nyilatkozatok nemcsak azt fejezik ki, hogy D�vid Ferenc az emberi �sz �s gondolat jogait f�lismerte �s f�lhaszn�lta, hanem azt is, hogy a biblia �rtelmez�s�t ugyanazon az alapon teljes�tette, a melyet a XIX-ik sz�z kritikusai elfogad�tak �s kifejtettek.

� kora f�lfog�s�t hib�ztatta, el�t�lte �s a helyes alapot megmutatta : „Le kell tenni minden egy�bf�le hiteknek, conci�liumoknak �s vil�gi doktoroknak, meltosagokat, hogy czac az Istennec tiszta igeinec h�gyenek minden nepek es abban valo hittel meg elegeggyenek, menyet hogy ha mindnian nem m�velunc, az sok doktoroknac inasokban el tevellyedven, el kellene veznunk a sok zur-zavarban; kik mindenkoron k�l�mb-k�l�mb ertelemre viszik az embereket." {E. IV.}

A reform�ci�nak veszedelme volt, hogy a r�mai p�pa helyett, papiros p�p�t teremtett, annak absolut jogot adott �s bele vitte a kereszt�nys�get a bet�im�d�sba, a mib�l k�vetkeztek a pro�tenst�ntizmus egy�b sz�ls�s�gei: az eredend� b�n, az �r�k k�r�hozat, a szabbatarianizmus �s a nevets�gess�gig hajtott purit�nizmus. D�vid Ferenc a szent�r�st tartotta annak az er�s alapnak, a melyr�l a vall�st meglehet jav�tani s az egyh�zat �jra lehet alkotni. „Csak az Isten igeinec adassec minden meltosag {E. � l.} »Csak a szentirashoz ragaszkodunk �s az Isten igeienel egyebet nem tekintunk" (u, o.} de ezt �gy �rtelmezte, hogy az ig�t meg kell �rteni, meg kell magyar�zni : az irasnac egy resze, melly homalosb; mas iras altat melly nilvabban vagyon, avagy vila�gosb : magyaraztassec."

K�l�mbs�get tesz az � �s �j testamentum k�z�tt. Az �j testamentum az �nak a vil�goss�ga. Ha a kett�t egybe vetj�k, megtetszik az igazs�g. Ez azt jelenti, hogy nem kell az emberi magyar�zatokra, sem a concil�mok v�gz�seire t�maszkodni, mert azok hib�sok �s t�vesek. A szent �r�sban vannak vil�gos, k�nnyen meg�rthet�, bizonyos dolgok. A bizonyosak �ltal it�lj�k meg a bizonytalanokat: „Az irasnac bizonsagit eroszakkal ne vonjuk az mi velekedesunlcnek ertelmere."

A szent �r�s �rtelm�re k�t dolog vezet r� : „a szent Lelek �s az Istennek igeie."

A szentl�leknek tulajdon�tja azt az er�t, a mely J�zus k��vet��v� tesz „szent Lelec altat leszunc Christusnak iuhai." Ez ism�t azt jelenti, hogy a l�lek ad az embernek igaz �rtelmet. Isten minden kereszt�nynek ad annyi Lelket, hogy meg�rtse azt a mi az idvess�gre sz�ks�ges, „csak a szent irast meg ne vesse."

Az Isten ig�je t�k�letes igaz �s �r�kk� megmarad, az em�berek dolga bizonytalan �s ingadoz�. Mindig arra kell t�masz�kodni, a mi Istent�l van �s nem arra, a mi emberi.

Az iv�s keletkez�s�t az ihlet�s elm�let�b�l magyar�zza : „a szent iras, mely csak a szent Lelektol �rattatott meg es az anya�szentegyhaznak hagyattatott, hogy csak annak h�gyen es �nmag�t azzal vigasztalja; hatra vetven minden lelkeket �s tanito meste�reket, k�k ennek ellene vadnak, mely ir�sban val� tudom�nyn�l �ki egyebet tanit �tkozott legyen a mint szent P�l mondja. Gal. 1,"Nehogy azt hinne valaki, hogy ezzel az �ll�t�s�val a bet�szerinti ihlet�s h�v�nek mutatja mag�t. � arra fektet sulyt, hogy n�melyek olyan �r�sra t�maszkodnak, a mely nem a pr�f�t�kt�l �s apos�tolokt�l sz�rmazott, hanem azon , k�v�l van, „sem emberi szer�zes�c �s seminemi k�vetkezesec nem sz�ks�gesec az idvess�gre: mert valami sz�ks�ges az idvessegre, minden be foglaltatott a prophetac �s Apostolos irasiban busegesen."

Rendk�v�l neh�z helyzeti volt, mert �t is fenyegett�k a sz�ls�s�gek �rv�nyei, de szerencs�sen kievezett a r�vbe, mert az alapot megtartatta, de a vizsg�l�s szabads�g�t is biztos�totta. Att�l t�vol �llott, hogy a bibliai iratoknak �n�ll� sz�rmaz�s�t s irodalmi �rt�k�t vizsg�lja, de a fokozatos halad�s elv�t lomon�dotta s f� t�rgy�t, az Isten egys�g�i, minden m�s f�lfog�ssal szemben diadalmasan bebizanyitatta.

D�vid Ferenc m�g az antitrinit�rius �r�k k�z�l is kiemel�kedett. A k�lf�ldi anabaptist�k f�l�tt az az el�nye volt, hogy az isteni kijelent�st f�l�be helyezte a bens� mystikus kijelent�snek, s meg�rizte az isteni l�tek �ltal vez�relt emberi szellem szabad�s�g�t a socinianismust is f�l�l multa a szentir�s magyar�s�s�ban. Ir�nyzat�b�l �t�lve legink�bb k�zeledett az olasz antitrinit�riusak�haz; a kik hasonl� sz�v�ss�ggal ragaszkodtak a szent �r�shoz �s azonk�v�l nem ismertek el semmi tekint�lyt.


Az istenegys�g tana

D�vid Ferenci teljesen �s tiszt�n megvolt gy�z�dve arr�l, hogy legnagyobb �s legigazabb eszme az isten-egys�g eszm�je. Eg�sz l�ny�t �thatotta az istentudat. Nemcsak hitte, hanem �rezte is az isteni hatalom nagys�g�t �s v�gteleng�g�t. Hitt, hogy Isten elv�gezhet mindent a mit akar s el is v�gez. Csak egy hatalom van mennyen �s f�ld�n : az Isten�. Ez munk�lkodik mindenben : a J�zus Krisztusban is. Isten r�gen is mivelt csod�kat

most is mivelhet �s mivel. Minden nagy �s csod�s esem�ny, a mi a szent �r�sban f�l van jegyezve, az Isten nagy hatalm�nak megnyilatkoz�sa.

Istentana er�sen mag�n viseli az �-testamentumi bibliai f�l�fog�s hat�s�t. Mi sem lehetett term�szetesebb, mint hogy Isten ereje a teremt�s nagy munk�j�ban nyilv�nult meg teljes t�k�le�tess�gben, de szerinte azzal nem fejez�d�tt be. D�vid Ferenci nem deista az Isten �s vil�ga k�z�tti viszony f�lfog�s�ban. Isten ereje �s hatalma transcendentalis s egyszersmind �r�kk� meg��jul� �s �r�kk� tart�. Ennek legszebb bizonys�ga, hogy J�zust az id� tel fess�g�ben adta az emberis�gnek, hogy � v�gezze az �j teremt�st: Nemcsak J�zus volt seg�t� eszk�ze az Isten teremt� hatalm�nak, hanem m�s v�lasztottai is, a kikr�l kezdett�l mind�v�gig gondoskodott. Isten az � h�veit el nem hagyta soha.

A j�s�g, b�lcsess�g, szeretet �s mindentud�s Isten l�ny�t�l elv�lhatlan tulajdons�gok. Isten szellemis�g�hez nem f�rhet k�t�s�g, teh�t mindaz, a mi ez ellen ir�nyul, Isten elleni v�ts�g. Ezt az � test. t�rv�ny szigor�val fogta f�l s ezen az alapon jogot �rezett azok ostroml�s�ra, a kik a nem-isteneknek, vagy a b�l�v�ny-isteneknek h�doltak. Azt is hitte, hogy Isten az �v�t, a nagy reform idej�t v�lasztotta ki munk�ja befejez�s�re. Erre az�rt volt sziks�g, mert az isteni k�jelent�s szent igazs�gait megho�m�lyos�tott�k s az emberi lelkeket s�t�ts�gre k�rhoztatt�k. „Sok foldoz�sockal telliesseggel elford�ttatott az Apostoloknak egyszer� tudom�nya �s meghomalyositatott az egy � magatol val� fels�ges Isten az Jesus Christusnac szent Attia." (A. IL)

Nemcsak a tiszta �rtelem, hanem a kijelent�sben �s a l�lek sugallat�ban, j�ra vez�rl� erej�ben helyezett hit is arra ind�totta D�vid Ferencet, hogy Istent megk�l�mb�ztesse minden teremt�m�nyt�l. Megk�l�mb�ztette J�zust�l. Isten �r�kt�l fogva val�, J�zus kezdetben �g�ret volt, s csak az id� teljess�g�ben lett va�l�s�g. Isten az a t�k�letes val�s�g, a kit „mindenkor az iras az mi urunc Jesus Christusnac szent Attianac mond lenni." (A. 2.

Egy Isten, egy �nmag�t�l val� Isten, Izrael Istene, a ki nem nevezi mag�t sem �llatnak, sem szem�lynek, sem egyesnek, sem p�rurasnak, hanem a J�zus Krisztus atyj�nak, a miaty�nknak.

D�vid Ferenc az Isten egys�ge tan�t a biblia tan�t�s�ra ala�p�totta, de enn�l j�val er�sebb bizonys�got tal�lt a J�zusnak Is�tenhez val� viszony�ban. Annak a kijelent�snek hat�sa alatt, melyet J�zus tett Istenr�l, mid�n Aty�nak �s miaty�nknak ne�vezte, teljesen belemer�lt az isteni l�ny m�lys�g�he s egyben bele juttatta az embert is abba a boldogs�gos viszonyba, mely�n�l fogva mindenki f�lki�lthatott : abba, azaz szerelmes atya,

J�zusnak ez a bepillant�sa nem volt k�z�ns�ges, hanem ki�v�teles dolog, a melyet maga Isten adott neki, mint szerelmes fi�nak oszt�lyr�sz�l, az�rt mert az �ltal megakarta mutatni, hogy � szereti az emberis�get �s k�ny�r�l az � gyermekein, mid�n j�nak l�tja. A D�vid Ferencz Krisztus-tan�nak ez a kiindul� gondolata. S ugyanez az eszme az istennagys�g fogalm�nak leg�egyszer�bb �s leg�rthet�bb megmagyar�z�sa. „Semmi nincz nil�vabban Istenec igeig�ben, mint az egy Ist�nr�l valo tudaman, kit mindenkaron �s mindentat a mi urunc J�zus Krisztusnac atianac mongya lenni a szent ar�s." (L. IL)

D�vid Ferencz Istent szem�lynek tartotta, de ezzel a l�nyeges hittani fogalommal csak a h�roms�gtannal kapcsolatban fog�lalkozott. Mi is ott sz�lunk b�vebben. Isten l�lek, �rtelem, gon�dolkoz� alany. Mind olyan tulajdons�gok, a melyek szem�lyre alkalmazhat�k csup�n. Mint l�lek akarat, mint �rtelem b�lcsess�g, teh�t a legt�k�letesebb m�don int�zhet �s int�z mindent. Ember f�l nem foghatja, de h�v�n, sejti s �rzi mindig �s mindenben Az�rt ragaszkodik oly igen az Istenhez, az�rt fordul hozz� oly bizalommal �s rem�nys�ggel im�ds�g�ban. Isten a fundamentum, Isten igaz ismerete az igaz vall�s. Nem lehet annak igaz-tudo�m�nya a mi Isten�nkr�l �s a Krisztusr�l „a ki Atheus azaz ha�mis Isten, avagy Isten ellen val� �s Antikrisztus."



D�vid Fezenc J�zusa.

Ki volt J�zus? Ember-e vagy Isten, vagy Isten is, ember is ? A kereszt�nys�ggel egy�tt sz�letett, egy�tt �l� �s mindig ism�tl�d� k�rd�sek. A XIX-ik sz�z utols� �veiben �ltal�nosan hangoztatott jelsz� volt : vissza Krisztushoz. A D�vid Ferenc �n�nepi �v�ben ez a k�rd�s foglalkoztatja az elm�ket : J�zus-e vagy Krisztus ? D�vid Ferenc �let�nek �s erej�nek java r�sz�t ez a k�rd�s foglalta le, nem term�szetes hal�l�t is ez okozta. Teh�t sem el�tte, sem ut�na nem tudott tiszt�ba j�nni a gondolkoz� emberis�g azzal, hogy mit tehet tudni �s mit kell hinni J�zus fel�l.

Ezeket a megjegyz�seket az�rt bocs�tjuk el�re, hogy jeles�z�k a t�rgy titokzatos m�lys�g�t �s azt is; hogy D�vid Ferenc sem tiszt�zhatta �gy; a hogy ma szeret�nk tiszt�zni nemcsak positivus, hanem elvont dolgokat is. Kora f�lfog�s�val szemben sokkal t�bbet mondott �s sokkal kevesebbet hitt J�zusr�l, mint a mennyit az a kor elfogadhatott �s elt�rhetett volna. J�zusr�l sz�l� elm�let�t egy m�sik k�nyvben a R�vid �tmutat�s-ban fog�lalta �ssze, a mely k�nyv a R�vid Magyar�zat p�rja �s befeje�z�je. Feladatunkhoz h�vek akarv�n lenni, nem bocs�tkozunk olyan r�szletekbe, a melyek a R�vid �tmutat�s �s az azt K�vet� m��vekb�l tudhat�k meg. Szor�tkozunk k�nyv�nk tartalm�ra.

D�vid Ferenc hitte, hogy J�zus volt a meg�g�rt Messi�s; hitte, hogy az id� teljess�ge akkor volt, a mikor J�zus sz�letett, hitte; hogy az � munk�ja legnagyobb m�ve volt az isteni j� akaratnak, mellyel az emberis�g ir�nt viseltetett. Hitte, hogy szentl�lekt�l fogantatott, de rend�letlen�l tan�totta, hogy ember volt. Tan�totta, hogy igaz Isten volt, minthogy Isten fia volt s Isten az � m�lt�s�g�t r�ruh�zta. Igaz Isten �s igaz ember egy szem�lyre vonatkoztatva, olyan ellent�tesnek l�tsz� kifejez�sek, melyeket neh�z volt megmagyar�zni abban az izgalmas id�ben, a melyet a reformatio m�s nagy k�rd�sei teremtettek. De k�nny� volt v�das emelni �s z�r-zavart t�masztani vele �s miatta.

Csak �gy �s akkor j�het�nk tiszt�ba a D�vid Ferenci J�zus Krisztus�val, ha tiszt�ban vagyunk a D�vid Ferenci lelki vil�g�val �s aszal a nagyon s�lyos t�nnyel, hogy � a szent �r�s sza�vaira t�maszkodott a hagyom�nnyal �s az emberi b�lcselked�ssel szemben.

A r�vid Magyar�zat harmadik r�sz�ben k�z�lt m�sodik predicatio egybefoglalja a biblia f�bb helyeit, a melyekb�l kide�r�l; hogy J�zus nem volt Isten, mert � k�ldetett, sz�letett, lett, �g�ret volt, �r�kt�l fogva rendeltetett, megszenteltetett; felmagasztaltatott. Isten adott neki szent lelket; hatalmat mennyen �s f�l�d�n, � tette apostoll�, vall�sunk f�papj�v�, �l�k �s holtak bir�j�v�, szegeletk�v�. � lett nek�nk Istent�l b�lcsess�g �s igazs�g, � vil�goss�g, mester, pr�f�ta, lelk�nk p�sztora, betegs�g�nk orvosa, pap �s kir�ly, kit v�g�l Isten f�lmagasztalt az � jobbj�ra. Egyik tulajdons�ga sem olyan, a milyen az Atya Istent il�let meg, hanem olyan, a milyen az Aty�t�l adatott neki. Isten a maga akaratj�t megjelentette az �- �s az �jtestamentumban, de az �testamentumban csak k�ls� jelekben �s p�ld�zatokban, ig�retekben �s j�sl�sokban, az �jban teljesen „mert az t�rvinnec vege az Christus, �s az t�rvin a kovetkez�ndo dolgoknac arnieka, az Christus kelig alattja". (Q. IL)

A Krisztus meg�g�rtetett a mi els� sz�leinknek, de az �g�ret csak az id� „teljesedeseben teljesedett be." Az �jtestamentum megvil�g�tja az �t; mert ez magyar�zza meg, hogy J�zus az az �ldott mag, a mely nek�nk adatott.

D�vid Ferenc nagy er�t �rez ebben a k�l�n�s isteni ado�m�nyban, az�rt mert J�zus Krisztus tett minket b�lcsekk�, � �l�tala lett�nk megszenteltek s � �ltala lett v�lts�gunk. Igy fejezi ki : „ennec k�v�le es ennelk�l senki kedves nem lehet az atia Istennek : nem is vagyon a menetele � hozzaja." Ez azt jelenti, hagy ,J�zus az isten fia �s �r�k�sse, a kivel egy�tt val�s�tja meg az Atya az � akarat�t, k�zt�nk emberek k�z�tt.

Teh�t J�zus a Messi�s, vagyis kiv�l�k�ppen Isten fia �s nem �gy mint m�s emberek. Nagy tisztess�ge �s f�lmagasztal�sa ez J�zusnak. Akkor a mikor a f�ldi kir�lyok �s papi fejedelmek is szerepeltek isten f�ldi helytart�i gyan�nt, nem volt t�lzott dics�l�t�se J�zusnak. S�t �rt�kes �s dics�retre �rdemes megment�se annak, a mi nem e vil�gba val�, att�l a mi eg�szen f�ldi �s emberi.

A mikor D�vid Ferenci �gy foglalkozott J�zussal, az ember b�nben fetrengett �s v�rta a meg�g�rt megv�lt�st. D�vid Ferenci nem utalta a b�nbocs�nat egyh�zi eszk�zeihez, hanem az Ember �J�zushoz. „Penitentiat es az Atia Istenhez valo megterest, es az Christusban valo hitet predicalia nek�nk az iras." (Q. IV. b.)

Nem k�ls� eszk�z, hanem megt�r�s �s a Krisztusban val� hit. Keresztel� J�nos �s J�zus is megt�r�st k�v�nt, mert azut�n �nk�nt k�vetkezett a lelki idvez�l�s. D�vid Ferenci a Krisztus megismer�s�vei kieg�sz�ti, mert meg volt gy�z�dve „ez az �rec elet, hogy czac tegedet egyed�l val� Istent esmeriec es a kit el�k�ldettel a Jezus Christust." (V. o.) Ezt el�gs�gesnek tartotta „a mi idvesseg�nkre," ellenben „haszontalannac ha szinte megert�h�tn�k is mi legyen az Isten az � �llati�ban �s mikepen az h�rom szemit vagyon az egy allatban." (U. o.)


A h�roms�gtan k�rd�se.

El van ismerve, hogy a h�roms�gtan a bibli�ban nem ta�l�lhat� meg s csak okoskod�s rendj�n �ll�tott�k �ssze t�bb t�telb�l s csak �gy szerkesztett�k �sszef�gg� eg�szsz� (*Dr. Drummond Studies of Christian Doctrine 1216. 1.) Csak az Attanasius-f�le hitvall�sban tal�lhat� meg teljes eg�sz�ben. Ezt is csak a nyugati egyh�z fogadta el, mert a keleti csak az Aty�nak tulajdon�t eredeti �s �nmag�t�l sz�rmaz� isteni term�szetet.

Ezeket a t�teleket korunk egyik most �l� theologusa fog�lalta �ssze s ugyan� bizony�tja �ll�t�sait h�roms�gh�v� �r�kkal. Teh�t 350 �v elm�lt�val is csak ott �llunk, a hol a reform�torok �llottak : nem hitt�k, de vallott�k a szenth�roms�g tan�t. D�vid Ferencnek meg volt minden oka, hogy miut�n a bibli�ban nem tal�lta meg, teljes erej�vel igyekezt�k elt�r�teni az embereket ett�l „az �rd�gi tal�lm�nyt�l", hogy mindenki im�dja az Aty�t amaz egy � mag�t�l val� fels�ges Istent.

A h�roms�gtan elleni harcban haz�nkban sokan estek �ldo�zatul. D�vid Ferencnek volt legnagyobb r�sig a reform�ci� sz�z�ban. � k�sz�tette el� tan�tv�ny�t Enyedi Gy�rgy�t arra a ma�gyar�zatra, a mely sz�z esztend�n�l tov�bb foglalkoztatta a h�roms�gtan v�delmez�it. (*Explicationes locorum veteris et novi Testamenti ex quibus trinitatis dogma stabiliri solet. Georgius Eniedinus.)

K�nyve a R�vid Magyar�zat azt mutatja meg : „mik�ppen az antichristus az egy Istenr�l val� tudom�nyt meghom�lyos�totta." Teljes er�vel, a meggy�z�s minden fegyver�vel fog f�ladat�hoz. A h�roms�gtan sz�rmaz�s�nak nevezetesebb mozzanatait f�lsorolja, t�ved�seit �s nagy hib�it megmutatja. Itt m�r �szrevehet�, hogy a munk�t h�vvel s a gy�zelem rem�nys�g�vel folytatja. Nagy ellenf�llel �ll szemben, az eg�sz kereszt�ny egy�h�zzal, a mely sok sz�z esztend� alatt sokf�le v�ltoztat�st tett az igaz vall�son, a mely az egy Istenr�l val� tudom�ny. Mint�hogy ezt az Antichristus el nem ronthatta „� magatol a r�gi so�phistak altal t�bbet t�n hozza,: az egy Istent harom szem�lynek mondv�n, ki az�rt egy allat legyen, de megvalasztvan a szem�lyeket az alattol es hogy az harom szem�ly az egy Istenben legyen, avagy az egy Isten az harom szem�lyben."

„Nagy hib�ja a h�roms�gtannak, hogy az egyszer� tudom�nyt meghomalyos�tja, a szent�r�st oly zurzavarral h�lozta be, hogy senkit�l igazan meg ne ertessec." „Az igaz irast hatra vetv�n urast hozott be az Aniaszentegyh�zban" az igaz Krisztus helyett a ki id� szerint M�ri�t�l sz�letett, k�t term�szetb�l fogantatott Krisztust, a kiben a k�t term�szet egyes�lt, a ki embers�g sze�rint �r�kt�l fogva volt. �gy lett k�t Krisztus, „melynec egic sem volt igaz" „egic n�ha az Istenhez egienl� volt, n�ha nem volt �egyenl�, hanem azon egy Isten volt az atiaval." (A. IL)

Csupa z�rzavar, Babylon, a h�rom-egy Istenben val� hit. Az, a ki �gy tan�t, nem igaz h�ve a J�zus Krisztusnak, hanem el�lens�ge, Antichristus. A helyett, hogy �p�tene, megront mindent, mert egy helyett tan�t t�bb Krisztust, t�bb kereszts�get, t�bb urvaccor�j�t, t�bb szents�get �s t�bb utat az �r�k �letre. Olyan ez, mint a S�t�n munk�ja a paradicsomban.

A h�roms�gtan nem �j dolog, de m�g sem olyan r�gi, hogy annak k�vetkezt�ben �lland�s�gra sz�m�thatna. A Krisztus el�tt nem volt meg s azut�n is csak lassan-lassan szerkesztett�k �ssze.

Ez az elj�r�s is hib�s volt, mert a mellett, hogy h�romnak mon�dott�k, mondott�k egynek is : „egy allattiaban �s harom szeme�lyeben." (C. 111.) �m erre n�zve is nagy elt�r�s volt az egyh�z tagjai k�z�tt. N�melyek mindig ellenezt�k a h�roms�gtant. Nagy Konst�ntin �rionoss� lett, Anastasius a n�gys�get im�dtatta, a keletiek k�l�mb�ztek a nyugatiakt�l nemcsak a h�roms�g meg�hat�roz�s�ban, hanem a Krisztusr�l �s a szentl�lekr�l alkotott n�zeteikben is. Hosszu sorozata van azoknak., akik az egyh�zt�l elt�rtek s azoknak, a kik a reformacio idej�ben a h�roms�gtant kifog�solt�k.

B�ven el�g ok lett volna a h�roms�gtan elvet�s�re az, hogy az �r�s nem tan�tja, de a reform�tor m�gis nagy b�tors�got me�ritett abb�l a t�nyb�l, hogy a kereszt�ny egyh�zban mindig vol�tak h�vei. Sz�vesen t�maszkodott olyan hitel�d�kre, a milyenek az ari�nusok voltak, el is viselte volna az „arianius eretnek" ne�vet, de � nem el�gedett meg azzal, amit el�dei hirdettek. Nagy kegyelettel eml�kezik Serveto-ra, „ki tudos es az Istennec igas�saganac er�s oltalmaznia es tudakoznia volt" „kinec irasabol az hamis tanitocnac allorczaioc megesmertethetic", Gentilisre, a j�mbor Kereszt�ny emberr�l, ki „tulajdon verevel mikor feiet vetten volna az igaz tudomant meger�site �s a papai tudomant az Haromsag fel�l hamis es �rd�ghi tudomannac lenni meghi�zonita." (E. IV.) Ochinora, a ki „�les itelelet� ember volt . . . es ama barom szemeli� balvant megmutatta." (u. o.) E hitel�d�k szomoru sorsa int� �s megf�leml�t� lehetett volna, de D�vid nem �llhatott meg f�luton.

Csin�lt tudom�ny a h�roms�gtan, melyet sem a M�zes k�nyv�b�l, sem a pr�f�t�kb�l, evangeliumokb�l, sem az apostolok �r�s�b�l soha senki meg nem oltalmaz: „mert ezec ez barom �recke valo Istenekr�l, kik mindenben egyenl�c, es egy m�don mindenhatos soha semmit nem hallottanac, hogy barmon volnanac menynec foldnek teremt�i." (O. VL) antichristusnak es a pokol�beli �rd�gnek hazugs�ga.

Sz�noki h�vvel buzd�tja h�veit: „tavoztassuk el ezert ez hazugsagokat, es ellene alliunc a papanac: mert ezec mind az � kohabol k�ltenek."

D�vid Ferenc m�rs�klete �s szel�ds�ge enn�l a legf�bb k�r�d�sn�l tulcsap a maga szabta korl�ton, de a reform�ci� �ltal�nos hangnem�n s k�l�n�sen a saj�t ellenfeleit meg sem k�zeliti sem a t�relmetlens�gben, sem az �less�gben.

Itt m�r �rezi, hogy eleven sz�nnel �rintette az �r az � aja�k�t is, mint a pr�f�t�k�t, itt m�r t�zes nyelv k�p�ben sz�ll re� a szentl�lek �s sz�l, mert nem tehet m�sk�ppen. Sz�l, mert hiszi, hogy az Isten igaz ismeret�nek helyre�ll�t�s��rt semmi �ldozat, semmi f�rads�g nem sok. Gy�zelme nem maradati el. A refor�m�ci� dics�s�ges betet�z�st nyert az istenegys�g tan�nak diadalra emel�s�vel. 1567-1571-ig. Erd�lyben �s Magyarorsz�g n�mely r�szeiben az unit�rizmus uralkodott a sz�veken a trinit�rismus helyett.


D�vid Ferenc reformjai az egyh�zi �s hit�let k�r�ben.

Nemcsak az istentan �rdekelte D�vid Ferencet. Kiterjesz�kedett minden l�nyeges k�rd�sre. A J�zus tan�t�sai �s az apostoli hitvall�s k�r�ben benne foglaltatik minden a mi az �letre �s az �dv�ss�gre sz�ks�ges. Ezeket kell�k�pen meg kell �rteni, h�ven meg kell tartani s akkor biztos�tva lesz az egyh�z b�kess�ge �s fenn�ll�sa. A R�vid Magyar�zat „Utols� r�sz�"-t a c�m szerint is k�v�nta kiterjeszteni minden l�nyeges k�rd�sre, hogy a h� keresz�t�ny „az idvessegnec utaban batran iarhasson."

A reformacio agy f�l bolygatta a ked�lyeket, hogy n�me�lyek az egyh�z igazs�gaiban val� hitet elvesz�tett�k, hiszen az eg�sz reform az agynevezett egyh�z ellen ir�nyult. D�vid Ferenc nem f�ltette „az igaz anyaszentegyh�zat." Ha vannak is vissza�von�sok, ha az Urnak szolg�i k�l�nb�z� k�ppen �pitnek is a fundamentumon, „az urnac napja es az t�z” mindennek cseleke�det�t igazolni fogja. A kegyes emberek lelkiismerete megnyugszik azon, hogy Isten gondot visel az � n�p�re. J�zust az�rt adta Isten, hogy a ki benne hiszen el ne veszem hanem �r�k �lete legyen, A hit Istennek aj�nd�ka, � megadja a meny�nyit kinek-kinek akar. Ha vannak zavarok �s f�lre�rt�sek, az Isten egyh�za m�gis f�nn�ll �s rendr�l-rendre teljes�ti az el�be adott :f�ladatokat, „epiti az idvessegunket az Christus altal" ha az „Is�tennec igaz serege az igeinec tisztasagat k�veti." (P. IL)

Az idvess�g megnyer�s�nek eg�szen saj�tos f�lt�telei van�nak a D�vid Ferenc unit�rius f�lfog�sa szerint. El�sz�r is min�den emberi k�zbej�r�s f�l�sleges, teh�t mindazok az eszk�z�k, a melyekre az egyh�z t�maszkodott. „Csak az Istennec igeieben kell megnyugodnunc."

Az �r�smagyar�z�s�ban seg�ts�g�nk a szentl�lek �s az istenig�je.

A szent l�lek �ltal a hamisat az igazt�l megtudjuk k�l�mb�ztetni. J�zus megmondotta, hogy a vigasztal� l�lek mindeneket eszetekbe juttat. Isten mindenkinek ad annyi lelket, hogy meg�rtse mi sz�ks�ges neki az idvess�gre.

Az idvess�gnek �s az igazs�gnak meg�rt�s�re vez�rel: „az Istennek igeie." Ha az � testamentumot �sszevetj�k az ujjal, ki der�l az igazs�g. Nincs sz�ks�g az aty�k �r�sira, sem a conci liumok hat�rozataira, mert azok t�velyegtek, az emberi dolgot �ssze elegy�tett�k az istenivel. Az � testamentum �rtelmez�s�t s azut�n az uj�t r�szletesen megmagyar�zza �s v�geredm�nyk�p pen kimondja, hogy az �r�s szerint Isten nek�nk a J�zus Krisztust aj�nlja, hogy „bolczesegunk, megszenteles�nc �s valsagunc legyen."

Ha helyes az �r�s magyar�z�sa, ha k�vetj�k tan�t�sait, akkor megnyerj�k idvess�g�nket. Ez a f�lt�tel a tanult embernek sz�l. „Az egygy� nepec pedig, kic irast nem tudnac vegyec el� az Apostoli Credot es a Christustol szereztet�t imadsagot." (R.)

A szent�r�ssal egyenl� �rt�k�, mert ugyanazt az egy Istent �s a J�zus Krisztust tan�tja az apostoli hitvall�s. Ezt k�nnyebb megtanulni �s megtartani. Az�rt fektet oly nagy sulyt erre, mert mindig els�rend� f�ladatnak tekinti az egyszer� n�p lelki sz�ks�gei kiel�g�t�s�t.

Ezek a hit alapj�hoz tartoz� f�t�nyez�k. Az egyh�zi �let f�lvir�gz�sa biztos�tva lesz, ha az egyh�z gondoskodik h� lelkip�sz torokr�l. Az a h� lelkip�szror, a ki szent�r�s alapj�n �s a hit �gazatai (az apostoli hitvull�s) szerint tanit. „Ha valaki szol, szolia Istennec bveszedet;”

A h� lelkip�sztor j� gondot visel a maga h�za n�p�re.

A hitr�l mindenki bizonys�got tegyen, de a hitet, j� cselekedettel mutassa meg.

A vil�gi k�v�ns�gokat meg kelt tagadni, igaz�n �s isteni f�lelemben kell �lni.

D�vid Ferenc el�gs�gesnek tartja az igaz Istenben val� hitet a J�zus tan�t�sai �s p�ld�ja_ szerinti �letet az �dv�ss�g �s bol dogs�g elnyer�s�re. Az emberben helyezett bizalma, a lelki �talakul�s �s �jra sz�let�s teljesen el�gs�ges f�lt�telek nemcsak az egy�ni boldogs�gra, hanem az egyh�zi �letre is. Az Isten ig�j�nek helyes ismerete alapj�n az Isten anyaszentegyh�z�nak tagjai: egyes�lnek �s az egyh�z vir�gz�v� leszen.

A szervezetre, az egyh�z-tagok �let�nek szab�lyoz�s�ra nem gondolt. Ebben a tekintetben ut�dai h�vek voltak hozza. Mindig els� gondjuk volt az Isten igaz ismeret�re val� eljut�s, az er�k�lcs�s �s tiszta �let. A t�bbi �nk�nt k�vetkezett. Saj�ts�gosk�p�pen, a k�lf�ld�n alakult gy�lekezetek is mindig a bels� er�ben, „a hit isteni adom�ny�ban" kerest�k �s tal�lt�k meg azt az ala�pot, a melyre �p�tettek. Teh�t D�vid Ferenc nem az�rt nem k�sz�tett egyh�zszervezeti �s szertart�si szab�lyokat, mintha arra ideje vagy tehets�ge ne tett volna, hanem az�rt, mert f�l�sleges�nek tartotta, miut�n a l�lek, mely Istennek ereje, mindeneket j�ra vez�rel, ha az �r�s szavait hallgatj�k s a J�zus p�ld�j�t k�vetik.



D�vid Ferenc reform�tori �rdemei.

R�vid ismertet�s�nk befejez�s��l foglaljuk �ssze a R�vid Magyar�zat f�bb eredm�nyeit.

D�vid Ferenc el�dei a reformot megkezdett�k �s kereszt�l vitt�k az egyh�zi �let k�ls� eszk�zeiben. Luther visszaterelte a figyelmet a hitre, teh�t az embert, ki eddig csak eszk�z volt, t�nyez�v� tette a hit�letben. Megt�rte a hierarchia hatalm�t, mert az �dv eszk�zeit kivette a pap kez�b�l �s biztos�totta a h�v�nek. K�lvin a hit�letbe igyekezett belevinni az erk�lcsi mot�vumokat. s az egyh�zban az �nmegad�st, a t�relmet �s engedelmess�get megk�vetelte a j� rend kedv��rt:

A hittan f� k�rd�seiben a reform�torok a r�gi tant m�g csak revisio al� sem vett�k. (Harnack) A reform�torok az � kat�holikus dogm�k �s f�ltev�sek k�z�l sok olyat megtartottak, a melyek nem voltak �sszhangban alapgondolataikkal. (Loofs.) De valamin; az evang�lium a t�rv�ny v�g�t, �gy a reform�cio a dogm�k megsz�n�s�t jelenti (Harnack). Ezek a t�rt�nelmi t�nyek emelik ki a D�vid Ferenc igazi �rdemeit. El�sz�r is azt, hogy � a kor k�vetelm�ny�nek megfelel�en a dogm�kat elvetette s azok hely�be az ismeretet �ll�totta. A ki megismeri Istent, hiszen benne s hiszi azt is, hogy Isten gondot visel r�. Ezzel egyenl� �rt�k� �s a mai kor f�lfog�s�val �sszehangz� az a gondolata, hogy a hitnek olyannak kell lenni, a melyet az egyszer� n�p is meg�rt �s megtarthat. Ez�rt helyeselte az �rvacsor�nak k�t sz�n alatti kioszt�s�t, mert �gy nemcsak a papok, hanem a h�vek is r�sze�s�lhettek bel�le. Ez�rt k�vetelte minden emberi tal�lm�ny elve�t�s�t, hogy az Isten �s az � fia a J�zus uralkodj�k a sz�vekben.

A magyar l�lek gondolat-ir�ny�nak, �n�ll� �let�nek, �nbizalm�nak, f�ggetlens�gi hajlam�nak kedvezett azzal, hogy �rtelm�hez fordult, a nyilv�nos vitatkoz�sokat a n�p el�tt tartotta s �t is belevonta a hitvit�k k�r�be. Ezzel az elj�r�ssal az egyszer� ember is nemcsak �ntudatoss� lett, hanem hit�nek apostol�v�. �gy az elrejtett Isten �l� Istenn�, az elfogadott hit �l� hitt� Itt. A k�ls� forma hely�be l�pett az eleven�t� l�lek. A cselekedet hat�s�ban keresett titkos eredm�ny helyett, pr�f�tai lelkesed�s �s apostoli t�z m�k�d�tt a sz�vekben.

A D�vid Ferenc pr�f�tizmusa a R�vid Magyar�zatban nagy f�rt foglal el. Figyelmet �rdemel az�rt, mert �jabb bizony�t�k a biblia nagy befoly�s�r�l s az�rt, mert �jabb bepillant�st enged reform�tori lelk�be. A bibliai �r�k k�v�s kiv�tellel, mind a l�to�m�sokkal �s j�vend�l�sekkel igyekeznek hatni. A XVI-ik sz�z protest�ns hiv�i meg voltak gy�z�dve, hogy a r�gi dolgok a mostaniaknak el�k�pei. A mi akkor megesett a hiv�vel vagy hitetlennel, bizonnyal bek�vetkezik most. mert a gonosznak vagy hitetlennek k�zel van v�gs� elpusztul�sa, hogy diadalmaskod�hass�k az igaz. D�vid Ferenc �gy biztatja h�veit:

„Mostan vagyon �tven esztendeje, hogy Luter Marton felkezd� bontogatni a Christus kopors�it, melliekben az �r�k eletnec meg nierese helyheztetic vala."

1517. �s 1567. k�z�tt kerek 50 esztend� van, a mi mag�ban is jelent�s sz�m, de ann�l t�bbet jelent, hogy mind az els�, mind az utols� �vsz�m 7-el v�gz�dik, „melly mindenkor szent volt."

De nemcsak jelekkel, hanem ig�rettel is megmondotta a Christus, hogy meglesznek a nagy dolgok, k�l�n�sen pedig az Antichristus orsz�g�nak leroml�sa, mert Isten semmit el nem kezdett, mit el nem v�gezett volna. (H. iv.) Most van az, �p�l�s ideje, most fog felemeltetni a z�szl�, most „immar szinte el�ttunc vagyon az �d�”, de nem karddal, sem fegyverrel, nem emberi er�vel leszen meg, hanem az Urnak cselekedeteivel. Ne k�tel�kedj�k senki, hanem higgyjen, „nem hagy ez niavaliaban az mi Isten�nc, hanem megszabad�t az Antichristusnac lelki rabs�g�t�l.” (I: IIL)

�j orsz�g, abban �j igazs�g l�szen �s az igaz hit fog ural�kodni a sz�vekben. Az emberek szeretni fogj�k egym�st, a b�kes�s�g fog uralkodni k�z�tt�k, s a szeretet szel�d lehelete megeny�h�ti a megsebzett sz�veket, s megval�sul az Isten orsz�ga itt e f�ld�n.

Ilyen theol�giai �s ethikai eszm�kkel indult meg D�vid Fe�renc vezet�se alatt az unit�rius reform�ci� 1567-ben.





Megtal�lhat�:

R�VID MAGYAR�ZAT

MIK�PPEN AZ ANTIKRISZTUS AZ IVAZ ISTENR�L

VAL� TUDOM�NYT MEGHOM�LYOS�TOTTA, �S

AZ KRISZTUS AZ � H�VEINEK �LTALA TAN�TV�N

MINKET, MIK�PPEN �P�TETTE MEG, AZ � MENY�NYEI

SZENT ATYJ�R�L �S �NMAG�R�L �S A

SZENTL�LEKR�L BIZONYOS �RTELMET ADV�N

EL�NKBEN.

IRTA

D�VID FERENC

EXPRESSUM ALBAE JULIAE

PER TYPOGRAPHUM REGIUM RAPHAELEM HOFFHALTERUM.

ANNO CHRISTI 1567.

AZ EREDETI KIAD�S FAC-SIMIL�J�VEL

KOLOZSV�R, 1910

c. k�nyv kiad�s�ban.



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Teol�gia
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2010 Magyarországi Unitárius Egyházé.

googlePR.hu - ingyenes PageRank


Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 2.08 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|