Tartalomjegyz�k |  Cimk�k |  Tartalom hozz�ad�sa

       

J�zus szem�ly�vel ma k�l�n�sen sokan foglalkoznak. Ez az �rdekl�d�s indokolt, hiszen "soha semmi-sem gyakorolt a kereszt�ny l�lekre olyan hat�st, mint J�zus lelke �s jelleme."(1) �lete egyetlen nagy emberszolg�lat volt, hogy Isten gyermeke min�l teljesebben �s hitelesebben emberi legyen.

A n�z�reti pr�f�t�t�l nem maradt fenn egy teljes erk�lcstan, de evang�liuma a legm�lyebb etikum hordoz�ja. Id�szer� k�rd�s az � erk�lcsi tan�t�sa, melynek t�rgyal�sa arra j�, hogy J�zusr�l t�bbet �s bizonyosabbat tudjunk.

1. Az erk�lcsis�g alapja

J�zus erk�lcsi tan�t�sa teocentrikus. Istentan�ban t�lhaladt az �sz�vets�gi istenfogalm�n, noha abb�l indult ki. A mindens�g v�gs� elv�t a v�gtelen j�s�g� Istenben l�tja meg, akinek l�nyege a legtiszt�bb szellemis�g annyira, hogy m�g im�d�sa sem t�rt�nhetik anyagi eszk�z�kkel, hanem egyed�l csak l�lekben �s im�ds�gban (Jn 4,24). A teremt�s mutatja Isten hatalm�t, a term�szet t�rv�nyei az � b�lcsess�g�t, az emberi tapasztalat pedig az � v�gtelen j�s�g�t. Az isteni l�t teljess�g�t az egyetlen egy Istenben, az etikai monoteizmusban fogta fel: "az �r, a mi Isten�nk egy �r" (Mk 12,29; v�. 5M�z 6,4).

Az �sz�vets�g istenfogalm�val szemben tan�tja, hogy Isten mindenkinek Atyja, az emberek pedig k�l�nbs�g n�lk�l mind az � gyermekei, egym�snak testv�rei. � a mindens�g Istene, de a mi Aty�nk is.(2) Az Atyas�g �s a testv�ris�g gondolat�ban benne van az Istenre �s emberre vonatkoz� eg�sz tan�t�sa.

Az atyas�g eszm�j�vel tal�lkozunk a vall�st�rt�nelemben; egyes vall�sok az istens�get "Aty�nak" nevezt�k �s �gy tisztelt�k. Az �sz�vets�g t�bb helyen J�hv�t, nemzeti vonatkoz�sban; a v�lasztott n�p �s Izrael kir�lya "atyj�nak" nevezi.(3) J�zus volt azonban az els�, aki Istent etikai �s egyetemes �rtelemben "Aty�nak" fogta fel �s m�s n�ven nem is nevezte soha. Luk�cs evang�liuma szerint ez volt az els� �s az utols� sz�; mely ajk�t elhagyta (2,49; 23,46}. Az �jsz�vets�g k�nyvei Istent leggyakrabban "Aty�nak" nevezik (4) Isten atyas�g�nak fogalma mintegy lez�rja az �sz�vets�g kor�t �s az �jsz�vets�g kezdet�t jelenti.

Az atyas�g J�zus szerint nem egy tulajdons�ga Istennek a sok k�z�l, hanem k�zponti tulajdons�g, mely a t�bbinek tartalmat �s form�t ad. A fogalom egy, minden k�ls� t�nyez�t�l mentes, lelki-erk�lcsi kapcsolatot fejez ki Isten �s ember k�z�tt, mely az ember meg�jul�sa �s az Istennel val� l�tk�z�ss�g bels� tapasztal�sa �ltal val�sul meg. J�zus ezzel az �sz�vets�g transzcendens istenfogalm�nak immanens val�s�got �s szem�lyi tartalmat adott; Istent az egek megk�zel�thetetlen magass�g�b�l a teremtm�nyek k�z� hozta, aki legbens�bben k�zel �ll hozz�nk, annyira, hogy val�s�ggal benne �l�nk, mozgunk �s l�tez�nk (ApCsel 17,28}.

J�zus tan�t�s�ban az Isten �s ember k�z�tti t�vols�g megsz�ntet�s�re t�rekedett, amikor azt tan�tja, hogy akiknek sz�v�k tiszta, azok megl�tj�k Istent; akik b�kess�gre igyekeznek; azok az Isten fiai, s amikor tan�tv�nyait�l azt k�vetelte, hogy legyenek a mennyei Atya fiai.

Az Atya legl�nyegesebb tulajdons�ga a szeretet (1Jn 4,16}; mely meghat�rozza teremtm�nyeihez val� viszony�t �s az embert az erk�lcsi t�k�letess�gben mag�hoz emeli. Az Atya igazs�gos, aki �rdem szerint jutalmaz �s b�ntet. A legnagyobb s�lyt az erk�lcsi tisztas�gra; a bels� j�s�gra, a sz�v nemess�g�re helyezi. A megt�r� b�n�ssel szemben k�ny�r�letes. A bocs�nat felt�telei - tisztasz�v�s�g, al�zatoss�g, irgalmass�g, igazlelk�s�g, szel�ds�g, m�sok ir�nti megbocs�t� szeretet - mind erk�lcsi er�nyek.

Az Istenben val� bizalmat �s az embert�rssal val� testv�ri kapcsolatot a j�s�g �s az erk�lcsi t�k�letess�g alapj�v� tette. M�g Isten im�d�sa is erk�lcsi cselekedet. Istenhez kell im�dkoznunk , �spedig els�sorban a hozz� legk�zelebb �ll� bels� mivoltunkban �s m�sodsorban a bens�nket kifejez� viselked�s�nkkel �s cselekedeteinkkel. �gy lesz a vall�sos hit az erk�lcsi �let forr�sa �s az erk�lcsi t�k�letesed�s mozgat� ereje. Ebbe a vall�si keretbe illeszkedik bele J�zus erk�lcsi tan�t�sa.

2. J�zus �s a t�rv�ny

M�zes �t k�nyv�nek zsid� neve T�ra, vagyis T�rv�ny; mivel nagyobb r�szben vall�si, erk�lcsi �s t�rsadalmi t�rv�nyeket tartalmaz, melyek az egy�nnek �s az eg�sz n�pnek J�hv�hoz val� viszony�t szab�lyozz�k. Az eg�sz m�zesi t�rv�nyhoz�snak vall�si vonatkoz�sa van. A hagyom�ny szerint J�hv� kiv�laszt mag�nak egy n�pet, sz�vets�get k�t vele s a t�rv�nyk�nyv ennek az Izrael n�p�vel k�t�tt sz�vets�gnek Isten dikt�lta okm�nya. A zsid�s�g sz�m�ra a T�ra lett az �g�ret, a kiv�laszt�s, a sz�vets�g, a k�telezetts�g �s minden rem�ny forr�sa.

J�zus kor�ban a zsid� n�p t�bbs�ge elismerte a t�rv�nyt �s pontos megtart�s�t �dv�ss�gszerz� k�teless�gnek tartotta. A farizeusok �s �r�stud�k t�rv�nytisztelete vall�si formalizmusban �s k�pmutat�sban testes�lt meg; a vall�soss�got �s erk�lcsis�get istentiszteleti szab�lyok �s ritu�lis el��r�sok megtart�s�t�l tett�k f�gg�v�; az egy�nt elv�lasztott�k az Istennel val� szem�lyes �rintkez�st�l; a vall�si-erk�lcsi �letet g�zsba k�t�tt�k. A judaizmus a sz� igaz �rtelm�ben a t�rv�ny vall�sa lett. J�zus t�rv�nyszeml�let�t az embernek felebar�tj�hoz �s Istenhez val� egzisztenci�lis viszonya hat�rozta meg. A Hegyi besz�db�l (Mt 5-7. r; Lk 6,20-49) �s a farizeusokkal s �r�stud�kkal folytatott vit�kb�l (Mt 12,1-40; Lk 11,37-52; 20, 45-47) vil�gosan kit�nik, hogy elismerte a t�rv�nyt, abb�l – szerinte - egy j�ta vagy egy pontocska sem maradt bet�ltetlen�l (Mt 5;17-19): A t�rv�nyb�l mindazt �tvette, amii �sszhangban �llott Istenorsz�ga evang�lium�val; a t�bbinek nem tulajdon�tott val�di �rt�ket (5). A t�rv�ny bet�lt�s�t maga is akarja, de ezenk�v�l m�g t�bbet is k�v�n; mikor tan�tv�nyainak azt mondja, hogy ha az ok igazs�guk nem lesz t�bb az �r�stud�k�n�l �s a farizeusok�n�l; semmik�ppen nem mehetnek be a mennyek orsz�g�ba (Mt 5,20}. J�zus a t�rv�ny t�k�letes�t�s�re t�rekszik, annak m�lyebb, szellemi-erk�lcsi jelent�st k�v�n adni (6) {Mt 7,1-21 ). Isten, amit tilt, az nem csup�n a t�rv�ny �ltal meghat�rozott rossz cselekedet. Azok el�zm�nyei �s ind�t�kai is tilosak. A farizeusokkal �s, �r�stud�kkal szemben, akik a T�r�t kiz�r�lag a zsid� n�pnek saj�t�tott�k ki, a t�rv�nyt az eg�sz emberis�g k�zkincs�v� teszi, s ezzel mindenki sz�m�ra szabad lett az �t az Aty�hoz.

J�zus a parancsolatoknak val� k�ls� engedelmess�get el�gtelennek tartja: a t�rv�nyt nem bet�j�ben, hanem szellem�ben kell bet�lteni. Az evang�lium k�vet�j�nek nem azt kell cselekednie, amit a t�rv�ny bet�je mond, hanem amit annak szelleme mag�ban foglal. Mindenkit�l a l�lek teljes j�s�g�t �s az ember ir�nti j�indulatot �s szeretetet k�veteli meg, a f� s�lyt a megt�r�sre �s az ahhoz ill� cselekedetre helyezi. A t�rv�ny helyes bet�lt�s�re n�zve elvi jelent�s�g� �tmutat�st ad az aranyszab�lyban (Mt 7,12) �s a nagy parancsolatban (Mt 22,36-40) azzal, hogy ett�l f�gg “az eg�sz t�rv�ny �s a pr�f�t�k”.

Az �rott t�rv�ny �rv�nyess�g�t J�zus fenntartotta; de b�r�lta az �r�stud�k �s farizeusok egyoldal� legalizmus�t, a t�rv�ny megtart�s�nak �s �rtelmez�s�nek m�djait. Mindezeket el�gteleneknek tartotta, mivel k�z�ppontjukban nem a vall�s szellemi-erk�lcsi eleme �llott, hanem az �nc�l� kultusz. Ha a t�rv�ny nem szolg�lja az �letet �s nem seg�ti el� az ember istenfi�s�gi n�veked�s�t, elvesz�tette c�lj�t �s �rv�nyess�g�t. Ezen az alapon t�madta a m�zesi t�rv�nynek minden olyan istentiszteleti, ritu�lis �s t�rsadalmi rendelkez�seit, melyek akad�lyozz�k vagy egyenesen lehetetlenn� teszik a magasabb erk�lcsi t�rv�nyek megtart�s�t. Ilyen �rtelemben sz�ks�gtelennek tartotta pl. az apr�l�kos szombatel��r�sok teljes�t�s�t; mivel azok akad�lyozz�k az erk�lcsi t�rv�ny teljes�t�s�t. Az erk�lcsi t�rv�ny pedig felette �ll a kultusz t�rv�ny�nek.

A farizeusokkal szemben elvi �ll�spontk�nt jelentette ki, hagy a szombat van az ember�rt �s nem az ember a szobat�rt (Mk 2,23-28; 3,1-6). A b�jtnek nem tulajdon�tott vall�serk�lcsi jelent�s�get; aki m�gis b�jt�l, tegye azt felt�n�s, dicsekv�s n�lk�l (Mk 2; 18-22; Mt 6,16-18). Az �ldozatn�l fontosabbnak tartotta a j�indulatot �s a felebar�ttal val� kib�k�l�st (Mt 5,23-24): A kultikus tisztas�g meg�rz�s�re vonatkoz� szab�lyoknak nincs jelent�s�g�k a vall�serk�lcsi �letre, mert nem a testi dolgok fert�zik meg az embert, hanem a sz�v tiszt�talans�ga (Mt 15,17-20). Az emberi rendelkez�sen alapul� t�rv�nyek ir�nti engedelmess�gre n�zve kiz�r�lag a l�lek tisztas�ga a d�nt�.

3. Az ember

A vall�st�rt�nelemben egyed�l J�zus �rt�kelte igaz�n az ember nagys�g�t.(7). Tan�t�s�nak alap�ll�sa: az ember Isten teremtm�nye ( lM�z I ,27; Mk 10,6; Mt 19,4), testb�l �s l�lekb�l �ll� t�ny ( 1 M�z . 2,7). Egyed�l�ll� �rt�ke �s m�lt�s�ga Istent�l ered. Nagys�g�t �s k�l�nleges hivat�s�t az �sz�vets�g azzal szeml�lteti; hogy az ember a t�bbi teremtm�nnyel szemben Isten k�pm�sa �s hivatva van uralkodni az eg�sz term�szet felett (lM�z 1,28). Az istenk�p az emberen nem �llhat egy�bben, mint az ember szellemi term�szet�ben, j�raval� k�pess�g�ben, b�lcsess�g�ben, igazs�g�ban �s szeretet�ben, melyeknek cs�r�it lelk�ben hordja.

J�zus az erk�lcsi val�s�g k�z�ppontj�ba a szellemi-erk�lcsi er�kkel meg�ldott embert helyezi. Minden emberben adva van a felemelked�s k�pess�ge �s lehet�s�ge; az erk�lcsis�g kialak�t�sa egyet jelent az ember �nmegval�s�t�s�val. Ez az �nkifejt�s kem�ny k�zdelemmel j�r, melyben az gy�z, aki szem�lyes kapcsolatban �l Istennel, mint Aty�val �s embert�rs�val, mint felebar�tj�val, tiszteli az erk�lcsi �rt�keket �s azok megval�s�t�s�t k�teless�g�nek tartja. A k�zdelem eredm�nyek�nt Isten gyermeke erk�lcsi szem�lly� t�k�letesedik.

J�zus kiemelte az erk�lcsi szem�ly szabads�g�t �s felel�ss�g�t. Az ember k�teless�ge, hogy szabad legyen �s eszm�nye is a szabads�g legyen. Szabadok vagyunk isteni hivat�sunkn�l fogva, tan�tja J�zus, s ha m�gis szolg�k lesz�nk, szabadokk� v�lhatunk �jra, mert megvan benn�nk az Istenhez val� felemelked�s�nk k�pess�ge. Az ember szabadakarata az erk�lcsi vil�grend alapja �s egy�ttal v�gs� c�lja.

Isten atyas�g�b�l k�vetkezteti J�zus az emberis�g egys�g�t, mert "az eg�sz emberi nemzets�get" Isten "egy v�rb�l teremtette" (ApCsel 17,26). Az istenk�pm�s �lapvet� l�nyege �s joga Isten gyermekeinek testv�ris�ge �s egyenl�s�ge.(8) Mi emberek mind egym�snak testv�rei vagyunk, ez�rt b�rmilyen megk�l�nb�ztet�s ember �s ember k�z�tt ellent�tben �ll Isten akarat�val. A m�sok feletti fels�bbs�g szerz�s�nek egyed�li m�dja J�zus szerint a m�sok szolg�lat�ban val� kiemelked�s.

Felfog�sunk szerint az ember nincs egyed�l, mag�ra hagyatva a vil�gban, Istennel �letk�z�ss�gben van, atyai szeretet�nek k�r�ben �l �s dolgozik {ApCsel 17,28). Az embernek Istenhez val� viszonya J�zus szerint teljesen lelki-erk�lcsi term�szet�, l�nyege a bizalom, h�s�g �s szeretet. Az ember istentisztelete �s Isten magatart�sa az emberrel szemben l�nyeg�ben erk�lcsi cselekedet (Mt 6,1-34; 7,1-21; Lk 11,1- 13). J�zus a k�ls� vall�si tekint�lyeket is abb�l a szempontb�l �rt�kelte, hogy szolg�lj�k-e vagy akad�lyozz�k az embernek Istennel val� szem�lyes kapcsolat�t. Istennek az emberhez �s az embernek Istenhez val� viszonya az istenfi�s�gi viszonyban �ll fenn. Mindenki Isten fi�v� lehet, amennyiben hozz� hasonl�v� lesz �s az � akarat�val megegyez� �letet folytat. Az erk�lcsis�g az istenfi�s�g tudat�b�l t�pl�lkozik, benne az emberi �let isteni m�lt�s�ga �s rendeltet�se jut kifejez�sre s lesz �lett� a cselekedetben.

4. Isten akarata

J�zus erk�lcsi tan�t�s�nak kategorikus imperativusa: cselekedd Isten akarat�t, mert � a vall�serk�lcsi �rt�kek megszem�lyes�t�je �s legf�bb tekint�ly az erk�lcs vil�g�ban. Akarata, mely m�lt�s�got; f�ggetlens�get �s �rtelmi megalapoz�st ad az erk�lcsi �letnek, egyet jelent az erk�lcsi t�rv�nnyel. J�zus erk�lcs�snek azt a viselked�st �s cselekedetet ismeri el, amely az Atya akarat�hoz igazodik; rossz ezzel szemben minden, ami ellent�tben �ll az isteni akarattal.

A legf�bb er�ny az evang�liumban �nmagunk al�rendel�se Isten akarat�nak; k�teless�g�nk engedelmeskedni ennek az akaratnak �s cselekedni azt. E. W. Channing Isten akarat�nak teljes�t�s�t tartja a kereszt�ny ember egyetlen c�lj�nak.

A hit csak eszk�z az erk�lcsi �letben, az Isten akarata ir�nti engedelmess�g viszont maga a c�l. Ez az engedelmess�g nem szolgai meghajl�s egy k�ls� tekint�ly, el�tt, hanem akaratunk �nk�ntes al�rendel�se a mennyei Atya akarat�nak. J�zus a form�lis engedelmess�g helyett azt k�v�nja t�l�nk, hogy �ntudatosan engedelmeskedj�nk az erk�lcsi �rt�kek megval�s�t�s�ra sz�l�t� isteni parancsnak (Mt 7,6-16; 6,22-34; Lk 6,43-49).

J�zus abb�l a szempontb�l �rt�kel, hogy mennyire tudjuk Isten akarat�t teljes�teni �s Istenhez hasonl�v� v�lni (Mt 7,2I). Isten akarata immanenss� v�lik benn�nk, amikor felismerj�k, hogy az � akarata egyben a mi akaratunk �s t�rv�ny�nk (Mt 6;10; 20,30; Lk 1 1,2; 21;42). A jutalom rem�nye vagy a b�ntet�s f�lelme n�lk�l kell a j�t cselekedni; kiz�r�lag az Isten akarata ir�nti tiszteletb�l. �t kell adnia �nmagunkat Istennek, hogy megtal�ljuk �nmagunkat, mint erk�lcsi szem�lyt (Lk 11,33; Mk 6,35; Mt 16;25)

5. Erk�lcsi �leteszm�ny

�let�nk alapvet� k�rd�se az erk�lcsi �leteszm�ny. Az �sz�vets�g ezt �gy fogalmazza meg: "Szentelj�tek meg magatokat, �s szentek legyetek, mert �n, az �r, a ti Istenetek, szent vagyok." (3M�z 11,44). J�zus ezzel szemben Istenben, mint erk�lcsi t�k�letess�gben hat�rozza meg: .;,Legyetek az�rt ti t�k�letesek, mik�nt a ti mennyei Aty�tok t�k�letes." (Mt 5,48). Ez a legmer�szebb �s ugyanakkor a legig�nyesebb felh�v�s, melyet valaha az emberekhez int�ztek.(9)

A t�k�letess�g J�zus �rtelmez�s�ben az ember szellemi-erk�lcsi fejl�d�s�nek v�gc�lja. Tartalm�t vall�serk�lcsi �rt�kek k�pezik, melyek a megval�s�t�s k�telez�s�vel l�pnek fel vel�nk szemben, hogy l�t�nk �rt�ke tartalma gyarapodj�k. Az Isten hasonl�s�g�ra val� t�k�letesed�s l�nyeg�ben erk�lcsi �letigenl�s; teljess�gre val� t�rekv�s, az ember erk�lcsi �nmegval�s�t�sa, erk�lcsi szem�lly� val� nemesed�se. Minderre szellemi-erk�lcsi term�szet�nk k�pes�t. Erk�lcsi �leteszm�ny�nket k�t l�nyeges viszony hat�rozza meg: az egyik l�ny�nknek Istenre, a m�sik embert�rsainkra val� vonatkoz�sa. "Csak az Istenben val� bizalom ad nek�nk rem�nyt -- mondja Channing - az erk�lcsi t�k�letess�g el�r�s�re"(10) (VI. 111):

Az erk�lcsi �leteszm�ny �rt�keit egy�ni �s k�z�ss�gi ir�nyban kell megval�s�tanunk. Az egy�ni a k�z�ss�gi �letben teljesedhetik ki. Az ember ugyanis nem �nmag�ban van, hanem k�z�ss�gben �l, �s �gy valamennyi �rt�ke nemcsak �nmag�ra vonatkozik, hanem a t�bbi emberre, a k�z�ss�gre is. A magunk t�k�letesed�s�n munk�lkodva, az eg�sz emberis�g emel�se �rdek�ben f�radozunk, mert minden egy�n egy�ttal az eg�sz emberis�g hordoz�ja.

Az Istenhez val� hasonl�s�gra a l�lek tisztas�ga vezet. A vall�s feladata, J�zus szerint, a l�lek megtiszt�t�sa, �letre kelt�se �s felemel�se, hogy isteni eredetij�hez hasonl�v� tegye.(l1) (Channing VI: 108). �gy lesz a vall�s az erk�lcsi t�k�letesed�s mozgat� ereje.

Az erk�lcsi �leteszm�ny megval�s�t�s�nak gy�m�lcse egy�ni vonalon az a lelki �llapot, melyet J�zus a Hegyi besz�dben "boldogs�g"-nak nevezett. Ez a boldogs�g az egy�n magasabb rend� �let�r�me, melyben megtal�lhat� az �let �rt�k�nek �s �rtelm�nek felismer�se, az Istenben val� bizalom, szeretet, tisztasz�v�s�g, irgalom, igazs�goss�g, b�kess�g, Isten l�t�sa. K�z�ss�gi vonalon Istenorsz�ga, melyben Isten t�rv�nye biztos�tja az emberis�g boldog �let�t.

A j�zusi �leteszm�ny teljes�t�se neh�z, szenved�ssel �s k�zdelemmel j�r, de az embernek v�llalnia kell, mert k�pes erre.

6. A legf�bb t�rv�ny

J�zus olyan egyszer� �s egyetemes elvet keresett; melyben mindenki megtal�lhatja Istent �s eleget tehet legfontosabb vall�serk�lcsi k�teless�geinek. Alapvet� igazs�got �s tapasztalatot fejezett ki, mid�n ezt az elvet a szeretetben tal�lta meg.

A szeretet az ember eg�sz erk�lcsi magatart�s�nak l�nyeg�t kifejez� egyetemes er�ny. Alapvet� etikai �rt�k, mely minden erk�lcsi rendet �sszek�t �s �rv�nyes minden szem�lyre. �ltet�, �sszetart�, felszabad�t� er�, az �let igazi l�nyege; mely az embert a v�gs� val�s�ghoz k�ti. Az evang�liumi k�teless�gek �s er�nyek k�z�tt a szeretet nemcsak a legnagyobb, hanem mag�nak Istennek legbens�bb tulajdons�ga, mert "az Isten szeretet" ( 1 Jn 4,16). Isten szeretet-l�nyeg�nek senki felfog�s�ban nem volt olyan nagy jelent�s�ge az Isten �s ember k�z�tti viszony �rtelmez�s�n�l, mint �ppen J�zus felfog�s�ban.

A szeretet erk�lcsileg semleges, a c�l �s a t�rgy; amely fel� ir�nyul, teszi j�v� �s �rt�kess�. Vezet�je az �rtelem, en�lk�l olyan gyenges�g, melyet a rossz felhaszn�lhat a j� megront�s�ra. J�zus a szeretetnek, mint az erk�lcsi �let legf�bb t�rv�ny�nek h�rom t�rgy�t jel�li meg: Isten, felebar�t �s �nmagunk (Mt 22, 34-40; Mk 12, 28-31; Lk 10,25-28).

1. Isten szeretete

Az ember els� k�teless�ge Isten szeretete: "Szeresd az�rt az Urat; a te Istenedet teljes sz�vedb�l, teljes lelkedb�l, teljes elm�db�l �s feljes er�db�l" (Mk 12,30): Mivel az Isten szellem, aki teh�t �t szereti, az a legmagasabb �rt�k el�tt borul le �s im�dja: ez pedig nem lehet m�s, mint az ember els� k�teless�ge. Az Isten ir�nti szeretet csaknem kifejezhetetlen J�zus el�tt, az�rt �rja k�r�l olyan r�szletesen. Ez a szeretet nem lehet egy r�vid ideig tart� �rzelem, hanem "a szellem" �rt�k�ben val� teljes �s maradand� bizalom. �ppen ez�rt Istent teljes l�ny�nkb�1; felt�tlen�l �s minden el�tt kell szeretn�nk, mert � a mi Aty�nk.

2. A felebar�t szeretete

Isten szeretete a felebar�t szeretet�ben t�kr�z�dik. Az ember nem szeretheti Istent an�lk�l, hogy embert�rs�t is ne szeresse: A szeretet m�sodik parancsolata ez�rt a felebar�tra ir�nyul: ;;Szeresd felebar�todat, mint magadat" {Mk 12,31 ).

Az �sz�vets�g felebar�ton a zsid�s�g hith� tagjait �rtette. A papi t�rv�ny parancsolja a felebar�t szeretet�t (3M�z 19,183); de az ellens�g kimondott gy�l�let�t; ahogy a Hegyi besz�dben tal�lhat� (Mt 5,43), sehol sem eml�ti. Az evang�lium �r�ja �ll�t�s�val, hogy "Hallott�tok, hogy megmondatott: Szeresd felebar�todat �s gy�l�ld ellens�gedet" a J�zus korabeli k�ztudat felfog�s�t jel�li.

J�zus a t�rv�nytud� k�rd�s�re; hogy "ki az �n felebar�tom?", az irgalmas szamarit�nus p�ld�zat�ban vil�gos feleletet ad: minden ember felebar�t faji, vall�si, t�rsadalmi megk�l�nb�ztet�s n�lk�l (Lk 10,253). Ebben az �rtelemben tan�tja: "�j parancsolatot adok nektek, hogy egym�st szeress�tek; amint �n szerettelek titeket, �gy szeress�tek ti is egym�st. Err�l ismer meg mindenki, hogy az �n tan�tv�nyaim vagytok, ha egym�st szeretni fogj�tok" (Jn 13,34-35).

Az ember az�rt tartozik felebar�tj�t mag�hoz hasonl�an szeretni, mert a felebar�t is lelk�ben az Isten-hasonl�s�got �s az Istenhez rendelts�g c�lj�t hordozza. A felebar�t szeretete term�szet szabta k�teless�g�nk is. Az ember t�rsas l�ny, saj�t jav�t egyed�l, m�sok n�lk�l k�ptelen el�rnie. A m�lt�nyoss�g �s k�lcs�n�ss�g megk�v�nja, hogy m�snak is megtegy�k azt, amit t�le elv�runk; ez az aranyszab�ly a hum�num �sszetart�ja (Mt 7,12; Lk 6;31).

A felebar�t szeretete nem puszta sz�nalom, elm�leti rokonszenv; hanem seg�t� szeretet - agap� -, a gyeng�k, elesettek, �ld�z�ttek igazs�g��rt munk�l� cselekv�s. Amit J�zus a felebar�ti k�z�ss�gv�llal�s dolg�ban k�v�n, az mind egyszer� dolog. Az �hez�nek ennival�ra, a ruh�tlannak ruh�ra, a j�vev�nynek befogad�sra; betegnek �s fogolynak l�togat�sra van sz�ks�ge. Az aranyszab�ly �s a szeretet parancsa felt�telezi; hogy az ember ezek alapj�n el tudja d�nteni, mit kell tennie az adott esetben.

A m�sodik parancsolattal kapcsolatban J�zus jogosan utalhatott a pr�f�t�kra; �gy pl. Mike�sra; amikor azt mondja, hogy a farizeusok elhanyagolj�k "amik nehezebbek a t�rv�nyben, az �t�letet, az irgalmass�got; �s a h�vs�get" (Mt 23,23; v�. Mik 6,8) vagy H�zse�sra, mid�n kijelenti: "Irgalmass�got akarok �s nem �ldozatot" (Mt 9,13; 12;7; v�. H�zs 6,6). Meg�llap�tja, hogy Istent nem �rdekli a neki bemutatott �ldozat, de ann�l ink�bb az irgalmass�g; az embert�rs ir�nti gondoskod�s {Mt 9,13; 2,7; v�. H�zs 6,6).

A p�ld�zatok eg�sz sor�nak summ�ja, hogy az embert�rsakhoz val� viszony lesz az �t�let m�rt�ke. Az utols� �t�letr�l sz�l� p�ld�zat szerint a sz�tv�laszt�s �ppen a felebar�ti seg�t� cselekedetek alapj�n t�rt�nik (Mt 25;31-46).

A felebar�ti szeretet egyetemes, k�telezetts�ge nemcsak a legk�zelebbi honfit�rsra �s hitsorsosra terjed ki, hanem kiv�tel n�lk�l minden emberre. J�akarattal van embert�rsai ir�nt; mivel Istenhez val� vonatkoz�sukban l�tja �ket. Senki sem idegen sz�m�ra; m�s ember bajai ir�nt nem tud k�z�mb�s lenni: felel�snek �rzi mag�t embert�rsai�rt.

A felebar�t ir�nti szeretet a b�n�s ir�nt is k�telez. Isten v�tkeink ellen�re sem sz�nik meg szeretni minket. � jobban �r�l egy megt�r� b�n�snek, mint 99 igaznak. Isten akarja, hogy hozz� hasonl�an mi is mutassunk szeretetet a b�n�s�k ir�nt, �s bocs�ssunk meg nekik �gy; amint azt meg�g�rj�k az �ri im�ds�gban. A felebar�t szeretete t�kr�z�dik J�zus nyilatkozat�ban: "Nem az�rt j�ttem, hogy az igazakat h�vjam, hanem a b�n�s�ket a megt�r�sre" (Lk 5,32). A felebar�ti szeretet hat�rtalann� v�lik a megbocs�t�s �ltal.

A felebar�ti szeretet k�teless�ge �rv�nyes az ellens�gre is. Az erk�lcs vil�g�n k�v�l �l� ember csak a megtorl�s t�rv�ny�t ismeri. Az �sz�vets�g igazs�gszolg�ltat�s�nak alapja a megtorl�s, mely szerint a v�tkez�kre olyan b�ntet�st m�rtek, amilyen s�rt�st maguk okoztak (2M�z 21,12-36; 5M�z 19,14-21 ). J�zus ezzel szemben az erk�lcsis�g �j t�rv�ny�t �ll�tja fel: "Szeress�tek ellens�geiteket, �s im�dkozzatok azok�rt, akik �ld�znek titeket, hogy legyetek mennyei Aty�tok fiai; aki felhozza napj�t gonoszakra �s j�kra, �s es�t ad igazaknak �s hamisaknak: Mert ha azokat szeretitek; akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik a v�mszed�k is?" (Mt 5,43-46).

Az ellens�g szeretet�t J�zus azzal indokolja, hegy legy�nk menynyei Aty�nk fiai, vagyis legy�nk hasonl�k hozz�. Nincs semmi �rdem abban, ha csak azokat szeretj�k, akik minket szeretnek, mert akkor m�g csak a talio t�rv�nye alapj�n �llunk (Mt 5;45-46). Az ellens�g szeretete az erk�lcs vil�g�n k�v�l �l� ember sz�m�ra k�ptelennek �s term�szetellenesnek l�tszik, de az erk�lcsi szem�ly el�tt ez az egyed�li helyes magatart�s. A gy�l�let �s bossz��ll�s nemcsak az �ld�z�ttre hozhat rosszat, hanem rossz� teszi a gy�l�lk�d�t �s megtorl�t is. Az ellens�g szeretete �ltal viszont a l�lek legnemesebb diadal�t aratja �nmag�n �s embert�rs�n; legy�zi �nmag�ban a megtorl�s �szt�n�t, s ez�ltal n�veli a maga �rt�k�t �s embert�rs�nak erk�lcsi szem�lly� val� n�veked�s�t seg�ti el�.

Az ellens�g szeretet�b�l k�vetkezteti J�zus, hogy ne �lljunk ellen a gonosznak: "hanem, aki arcul �t jobb fel�l, tartsd oda a m�sik arc�dat is. Ha valaki pereskedni akar veled �s el akarja venni als� ruh�dat, engedd �t neki a fels�t is: Ha pedig valaki egy m�rf�ldnyi �tra k�nyszer�t, menj el vele kett�re" (Mt 5,39-41). Az embernek h�rom m�dja van a b�ntalomra megfelelni: a bossz�; a menek�l�s �s a m�sik arc odany�jt�sa. J�zus ez ut�bbit aj�nlja, mert az ellen-nem-�ll�s gy�m�lcsei k�l�nbek a menek�l�s �s bossz� gy�m�lcsein�l. A gonoszt nem tessz�k j�v� a gonosz �ltal, hanem csak j�s�ggal. Csak a megbocs�t� szeretet k�pes leszerelni az ellenfelet, a megtorl�s �j ellenkez�st �s gy�l�letet h�v ki maga ellen. A felebar�t szeretet�t ez�rt k�v�nja J�zus olyan egyetemes �rtelemben, mint amilyennek az Isten szeretet�t hiszi.

J�zus az Isten �s felebar�t ir�nti szeretet parancs�t elv�laszthatatlan egys�gben tan�tja; a kett� egym�st felt�telezi, �s egy�tt teszi az ember legfontosabb k�teless�g�v�. "Aki szereti Istent, szeresse a maga atyjafi�t is" (1Jn 4,21). "Ha azt mondja valaki: szeretem az Istent �s gy�l�li a maga atyjafi�t; hazug az; mert aki nem szereti a maga atyjafi�t, akit l�t, hogyan szeretheti Istent, akit nem l�t? Az a parancsolatunk is van � t�le, hogy aki szereti az Istent, szeresse a maga atyjafi�t is" (1Jn 4,20-21). A felebar�ti szeretet eszerint Isten szeretet�ben gy�kerezik.

A k�t parancsolat fontoss�g�t az evang�liumok k�vetkezetesen hangs�lyozz�k. M�rk evang�liuma szerint "nincs m�s ezekn�l nagyobb parancsolat" (12,31). M�t� evang�liuma m�g er�teljesebben fejezi ki a kett� �rt�k�t: "ez a k�t parancsolat tartja az eg�sz t�rv�nyt �s a pr�f�t�kat" (22,40).

c) �nmagunk szeretete

�nmagunk szeretet�nek k�teless�g�t J�zus a m�sodik parancsolatba foglalja bele. Az ember mint Isten gyermeke k�zvetlen�l �s teljes m�rt�kben felel�s �nmaga �let��rt, nemcsak saj�t mag�nak, hanem a t�rsadalomnak �s v�gs� fokon Istennek.

Az �nszeretet nem az �nz�s parancsa, hanem erk�lcsi tudatos�t�sa annak az elhivatotts�gnak, mely az embert az istenk�pm�s �s erk�lcsi szem�ly m�lt�s�g�nak megbecs�l�s�re k�telezi. Alapja a testi �s erk�lcsi fennmarad�sra ir�nyul� term�szetes akarat. A testi �nfenntart�s k�teless�ge azt k�v�nja az embert�l, hogy �let�t gondozza, v�delmezze s ez�ltal biztos�tsa �rt�kmegval�s�t�si tev�kenys�g�t. Az erk�lcsi �nfenntart�s az egy�n �nmegbecs�l�s�t �s emberi m�lt�s�g�nak megtart�s�t jelenti. Az �nfenntart�s �szt�ne k�s�rt�s lehet arra n�zve, hogy az egy�nt a felebar�ttal szembe�ll�tsa. Ez�rt tiltja J�zus a testi l�t ir�nti t�lzott �rdekl�d�st (Mt 6,25-32).

7. Csal�di �let

J�zus a csal�dot Istenorsz�ga sejtj�nek tartja, annak vall�si, erk�lcsi �s nevel�i funkci�it nagyra �rt�keli. A csal�d isteni eredet�t vallja (Mk 10,6; v�. lM�z 1,27-28; 2,21-24). Form�j�val az evang�liumok szerint nem foglalkozott; a t�rv�ny megengedte a t�bbnej�s�get; a t�rsadalmi viszonyok fejl�d�se ezzel szemben a monog�mi�nak kedvezett:

A judaizmus a csal�d teljesjog� fej�nek �s ur�nak az aty�t tartotta. A n�k mind vall�si, mind t�rsadalmi szempontb�l al�rendelt szerepet t�ltenek be: a t�rv�ny a n�t f�rje szolg�j�v� teszi. J�zus nem tett k�l�nbs�get a nemek k�z�tt, a f�rfi �s a n� egyenl�s�ge, egyforma erk�lcsi �rt�ke mellett foglal �ll�st. Hivatkozik az lM�z 1,27-re, mely szerint "a teremt� kezdett�l fogva f�rfi�v� �s asszonny� teremt� �ket" (Mk 10,6 ). A n�k �ppen �gy Isten k�pm�sai, mint a f�rfiak. �ll�sfoglal�s�val �sszhangban a n�ket k�vet�i k�z� fogadta (Lk 8;2-3); jellemz�, hogy az evang�liumok a felt�mad�s els� tan�ik�nt eml�tik a n�ket!(12). (Mt 28;9-10; Mk 16,9; Lk 24,1-10; Jn 20,14-18).

J�zus a gyermeket Isten �ld�s�nak tekinti, aki m�lt� arra, hogy Isten orsz�g�t �r�k�lje (Mk 10,14). A t�rv�ny �rtelm�ben a gyermek k�teless�g�nek tartja sz�l�i tisztelet�t (Mt 15;4; Mk 10,19; v�. 2M�z 21,15); aki pedig szidalmazza vagy b�ntja �ket, m�lt� a b�ntet�sre {2M�z 21,15).

A m�zesi t�rv�ny nagy szabads�got biztos�tott a f�rjnek az elv�l�s �s �j h�zass�g k�t�se tekintet�ben; a n� viszont nem v�lhatott, nem kezdem�nyezhette a h�zass�g felbont�s�t. J�zus kor�ban a n�k ki voltak teljesen szolg�ltatva a f�rfiak �nk�nyess�g�nek, t�l�k f�gg�tt a feles�g .megtart�sa vagy elbocs�t�sa (5M�z 24,1-4). A k�nynyelm� v�l�sok megakad�lyoz�sa �rdek�ben a t�rv�ny meghagyta, hogy a f�rfi v�l�lev�l n�lk�l el ne bocs�ssa feles�g�t. Az �r�stud�k is szorgalmazt�k a v�l�si irat megad�s�t, hogy annak alapj�n a n� ism�t h�zass�got k�thessen. A v�l�lev�l nem tartalmazta a v�l�s ok�t, hanem csup�n a v�l�s t�ny�t.(13)

J�zus a h�zass�gban a f�rfi �s a n� �lland� k�z�ss�gi l�tform�j�t l�tja, melynek l�nyeg�hez tartozik a tart�ss�g, hiszen feladatai egy eg�sz �letre sz�lnak. A h�zass�g felbonthatatlans�g�t Isten eredeti akarat�nak tartja: "Amit az Isten egybeszerkesztett, ember el ne v�lasza." (Mt 19,8; Mk 10,9). A m�zesi t�rv�nyt a v�l�s k�rd�s�ben �gy tekintette, mint alkalmazkod�st az emberi gyenges�ghez (Mk l 0,5).

M�t� evang�liuma szerint J�zus a h�zass�g felbont�s�t csak egy rendk�v�li esetben ismeri el jogosnak: a par�znas�g, a h�zass�gi h�tlens�g eset�n (5,31-32; 19,18). M�rk �s Luk�cs tud�s�t�sa �rtelm�ben J�zus el�t�l minden v�l�st: "aki elbocs�tja feles�g�t �s m�st vesz el, h�zass�gt�r�st k�vet el az ellen. Ha pedig a feles�g hagyja el a f�rj�t �s m�ssal kel egybe, h�zass�gt�r�st k�vet el".(Mk 10,11- 12; Lk 16,18).

A kereszt�nys�gben a n� megbecs�l�se, a f�rfival egyenrang� erk�lcsi szem�lyk�nt val� elismer�se, az egynej�s�g, a gyermekv�delem, a h�zass�g szents�ge mint J�zus erk�lcsi tan�t�s�b�l fejl�d�tt ki.

8. Az erk�lcsi rossz �s a megt�r�s

A b�neset, eredend� b�n, az emberis�g egyetemes b�n�ss�ge; j�ra val� k�ptelens�ge �s a helyettes el�gt�lel k�rd�sei nem fordulnak el� J�zus tan�t�s�ban. A szinoptikus evang�liumok szerint mag�t a "b�n" sz�t is csak egyszer ejtette ki a szentl�lek k�roml�s�val kapcsolatban. (14) (Mt 12,31-32,).

J�zus �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban nem a b�n, hanem a rossz k�rd�se �llott, melyet m�lyebb erk�lcsi vonatkoz�s�ban, az egy�nhez �s Istenorsz�g�hoz val� viszony�ban vizsg�lt. Erk�lcsi rossznak tartja mindazt, ami Isten akarat�nak: j�nak; igaznak, szeretetnek az ellent�te, mely megnyilv�nulhat az Isten t�rv�ny�t�l val� tudatos elfordul�sban, a k�teless�gek megszeg�s�ben, �rt�krombol�sban, gy�l�letben, �nz�sben, irigys�gben, kapzsis�gban, tiszt�talan gondolatban, erk�lcstelen �letben. Egysz�val rossznak min�s�l a rendeltet�s�nkkel ellent�tes �letir�ny, hivat�sunk megtagad�sa �s �nmagunk el�rul�sa; amikor j�ra ir�nyul� er�inket �s k�pess�geinket a rendeltet�s keretein k�v�l vonjuk. (V�. 1Jn 3,4).

Erk�lcsi rossz k�vethet� el mindenekel�tt �nmagunk, embert�rsaink �s az emberis�g ellen, v�gs� fokon pedig Isten ellen. K�vetkezm�nyei: az Istennel val� kapcsolat megszakad�sa, felebar�tainkt�l val� elidegen�l�s, f�lelem, lelki nyugtalans�g, meghasonl�s �s mindenek el�tt Isten k�p�nek elhom�lyosul�sa benn�nk.

J�zus elismerte a rossz l�tez�s�t, de csak az erk�lcsi vil�gon bel�l, mint �rt�kjelz�t, de nem fogadta el az ember term�szetes �llapot�nak. A rosszra val� hajland�s�g mag�ban v�ve m�g nem v�tek. Az erk�lcsi rosszat egy term�szetellenes, eltorzult gondolkod�s �s �let eredm�ny�nek tartja. Ugyanakkor mindig hangs�lyozza az ember eredeti j�s�g�t �s t�k�letesed�si k�pess�g�t (Mk 10,14; Mt 5,48). Az ember meg�rizheti mag�t a rosszt�l; m�sk�ppen is cselekedhetett volna, mint ahogyan tett �s a v�tkes ura marad a maga akarat�nak. A benn�nk lev� j�ra, erk�lcsi �rt�kre fekteti a hangs�lyt �s s�rgeti, hogy erk�lcsi �let�nkben mutassuk meg, hogy mi a mennyei Atya gyermekei vagyunk (Mt 5,45).

Az ember erk�lcsi szabads�g�b�l k�vetkezik, hogy rendeltet�s�vel ellent�tes ir�nyt k�vethet: Hogy erk�lcsi rosszat cselekedhess�k, sz�ks�ge van �rtelemre �s szabad akaratra; ezek n�lk�l nincs v�tek, de nincs er�ny sem. Isten �gy ad szabad v�laszt�st nek�nk; hogy az isteni akaratnak megfelel� erk�lcsi �letet v�lasszuk-e vagy annak ellenkez�j�t.

A k�zfelfog�s J�zus kor�ban a b�n�snek tartott embert megvetette �s a vall�si-n�pi k�z�ss�gb�l kik�z�s�tette: J�zus elvetette ezt a felfog�st. Senki sem gy�l�lte jobban a rosszat, mint �, aki ismerte annak rombol� k�vetkezm�nyeit az ember �let�ben. Az erk�lcsi rossz minden v�ltozat�t el�t�lte, de mag�t a v�tkes embert v�ltozatlanul szerette, mint felebar�tj�t. Szerinte m�g azokkal szemben sem szabad rosszat tenn�nk, akik megb�ntottak �s ellens�geink; hiszi, hogy a j� v�gs� c�lja lesz a rossznak.

A rosszt�l val� megszabadul�st J�zus erk�lcsi �ton keresi. Jobb� v�lhatunk, emberibb� form�l�dhat a k�z�ss�g, ha az egy�nek megv�ltoznak a j� ir�nyban. Ez abban a m�rt�kben �rhet� el; ahogyan az ember meg�j�tja �let�t, �nerej�b�l �talakul �s �talak�t. Ennek �rdek�ben h�vta J�zus megt�r�sre k�vet�it tan�t�sa kezdetekor: "Bet�lt az id�, �s elk�zel�tett az Istennek orsz�ga; t�rjetek meg, �s higgyetek az evang�liumban" (Mk 1,15; Mt 4;17). Ilyen �rtelemben mondja Nikod�musnak is: "Ha valaki nem sz�letik �jonnan, nem l�thatja az Isten orsz�g�t" (Jn 3,3). A megt�r�s �z erk�lcsis�g n�lk�l�zhetetlen eleme.

A megt�r�s - metanoia - J�zus erk�lcsi tan�t�s�ban nem m�s, mint egy gy�keres etikai v�ltoz�s, mely a gondolkod�st�l kezdve kihat az egy�n eg�sz �let�re; az emberekhez val� kapcsolat�n �t az Istennel val� viszony�ig. Az eddigi �letm�ddal val� szak�t�st �s a j�hoz visszat�r� �j �let kezdet�t jelenti, m�s sz�val: igazi rendeltet�s�nk felismer�s�t �s v�llal�s�t: Erre val� tekintettel figyelmezteti J�zus tan�tv�nyait: "ha meg nem t�rtek �s olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmik�ppen nem mentek be a mennyeknek orsz�g�ba" (Mt 18,3). Az igazi megt�r�s folyamat�t, az ember megv�ltoz�s�nak bels� �s gy�keres jelleg�t a t�kozl� fi� p�ld�zat�ban �s a gy�m�lcsf�r�l sz�l� tan�t�s�ban mutatja be (Lk 15,11-32; Mt 7,16-20; 12,33). A Hegyi besz�d nyolc boldogs�g�ban a megt�rt l�lek jellegzetes jegyeit ismerteti (Mt 5,3-10). .

Az ember k�pes arra, hogy megv�ltozz�k, v�tkeit megb�nja �s megjavuljon. J�zus hiszi, hogy a legromlottabb ember is megt�rhet; mert ennek lehet�s�ge �s k�pess�ge adva van minden l�lekben. A megt�r�s mindenkinek szem�lyes cselekedete; nincs sz�ks�g k�zvet�t� szem�lyekre, int�zm�nyekre, kultikus cselekm�nyekre. J�zus megt�r�sre sz�l�t� felh�v�sa nem a k�z�ss�ghez sz�l, mint az �sz�vets�g�, hanem mindig az egy�nhez, �s nemcsak a b�n�s�kh�z, hanem mindenkihez (Lk 13,3). A v�mszed�, aki m�g szem�t sem meri az �gre emelni, csak ennyit mond: "Isten, l�gy irgalmas �kem b�n�snek" - megigazult embernek sz�m�t (Lk 18,13). A t�kozl� fi� csak annyit mond: "Aty�m, v�tkeztem az �g ellen �s teellened; �s nem vagyok imm�r m�lt�, hogy a te fiadnak hivattassam" (Lk 15,21) - �s az atyja visszafogadja �t.

A megt�r�s emberi felt�telei k�z�l J�zus tan�t�s�ban h�rom emelkedik ki: a b�nb�nat, megbocs�t�s �s az evang�liumban val� hit. J�zus a bels� b�nb�nat sz�ks�g�t hangoztatta. A v�tkes ember ismerje el, hogy v�tkezett, �s b�nja meg rossz cselekedeteit, �bredjen tudat�ra annak, hogy szem�ly szerint felel�s az�rt, amilyen; t�rekedj�k megv�ltozni �s rendezni viszony�t Istennel �s felebar�taival: A megt�r�s teljess� a megbocs�t�s �ltal v�lik. Az embernek megs�rtett felebar�tj�val szemben viszont a s�rtettnek is k�teless�ge a megbocs�t�s (Lk17,3; Mt 18,21-22). A megt�r�s alapvet� k�vetetm�nye a J�zus evang�lium�ban val� hit is.(Mk l,l5; Lk 7,50). Hinn�nk kell abban, hogy az egy�n Isten akarat�val �sszhangban, emberi m�don, emberhez m�lt�n �lhet, ha � maga szem�lyileg is minden erej�t latba veti a jelenben Istenorsz�g��rt.

Jobb� lev�s�nkh�z J�zus szerint felt�tlen�l sz�ks�g�nk van Isten seg�ts�g�re. � nem csup�n igaz b�r�, hanem irgalmas �s hosszut�r� szeretet, aki nem akarja a rossz ember veszt�t; hanem hogy megt�rjen �s �ljen. � azt akarja, hogy minden ember �dv�z�lj�n �s az igazs�g ismeret�re eljusson (1Tim 2,4). �ppen ez�rt seg�ts�get ny�jt a b�n�snek v�tkeit�l val� elfordul�sra �s a Hozz� val� visszat�r�sre. A b�n�s k�zelebb �ll Istenhez, mint az igaz. J�zus a megbocs�t�st Isten �s ember r�sz�r�l olyan szorosan egybe kapcsolta, hogy az ut�bbit az el�bbi felt�tel�v� tette (Mt 6,12; 6,14-15; Mk 11,25-26).

Az �r�stud�k legalizmusa R. Bultmann szerint bez�rt a mennyeknek orsz�g�t az emberek el�tt; J�zus azonban megt�r�sre sz�l�t� felh�v�s�val oda utat nyitott. (l5).

9. Dinamikus erk�lcsis�g

Az �sz�vets�g statikus etik�j�val szemben J�zus dinamikus erk�lcsis�get hirdet, melynek pr�bak�ve az erk�lcsi jellem �s j� cselekedet; az az �let pedig, melyre az ember, el akarja vezetni, nem puszt�n a rosszt�l val� tart�zkod�s, hanem a cselekv� �let.

Cselekedeteink, lelk�nk megnyilatkoz�sai, melyekb�l a l�lek milyens�g�t lehet l�tni. A j� L�lek szerint �ppen �gy nem cselekszik rosszat �s a rossz l�lek j�t, mint a j� fa nem terem rossz gy�m�lcs�t �s a rossz fa j�t. (16) A j� ember ugyanis az � sz�v�nek j� kincseib�l hoz el� j�t �s a rossz ember az � sz�v�nek rossz kincseib�l hoz el� rosszat (Mt 7,16-20; Lk 6,43-45).

J�nak lenni kell, tan�tja J�zus, mert lehet. A j� gy�zelm�ben bizonyos volt. Hiszi, hogy Isten gyermekei k�pesek j�k lenni, erk�lcsi szem�lly� t�k�letesedni. Meggy�z�d�s�nek alapja az Isten j�s�g�ban �s mindenhat�s�g�ban val� hite volt. Isten jel�lte ki az ember sz�m�ra a c�lt �s az utat; � er�t is ad hozz�, �s megval�s�t�s�t biztos�tja.

J�zus k�vet�it�l erk�lcsi kezdem�nyez�st �s d�nt�st v�rt. Az erk�lcs vil�g�ban nem lehet�nk passz�v szeml�l�i az �let humaniz�l�s��rt �s Istenorsz�g��rt foly� k�zdelemnek. Nem lehet sz� f�lrevonul�sr�l; a semlegess�g v�teknek sz�m�t. �ll�st kell foglalni, d�nteni kell a j� �s a rossz, a szeretet �s gy�l�let k�z�tt. Akik nemcsak hallgatj�k, de cselekszik is az �j erk�lcsis�g t�rv�nyeit, azokat J�zus a b�lcs emberhez hasonl�tja, aki olyan szil�rd erk�lcsi alapon �ll, amelyet az �let viharai meg nem ingathatnak (Mt 7;24-27; Lk 6,47-49).

J�zus az emberi �letet k�v�nja emberibb� tenni. �leteszm�nye �j erk�lcsi �ntudatot ad k�vet�inek, hogy meggy�z�djenek arr�l, miszerint a teremt�sben c�lja van �let�knek, �s lehet�s�g�k van er�ik �s k�pess�geik kifejt�s�hez, hogy rendeltet�s�ket - a tiszta embers�g �s istenfius�g - megval�s�thass�k. Ilyen �rtelemben J�zus erk�lcsi tan�t�sa "�t, igazs�g �s �let" k�vet�i sz�m�ra.

Dr. Erd� J�nos

Jegyzetek

1. Channing, E. V.: V�logatott m�vei, VI. K�tet. A t�k�letes �let. Kolozsv�r, 1881. 128. l.
2. Uo. 48. I.
3. Az �sz�vets�g Jahv�t "aty�nak" nevezi: 5M�z 32,6; �zs 63,16; 64,7; Jer 31,9; Mal 1,6; 2,10; 2S�m 7,14; 1Kr�n 28,6; Zsolt 89,27; 2,7; 68,6.
4. Az "Atya" sz� az �jsz�vets�gben 245-sz�r fordul el� (Drummond, J.: "via, ventas, vita: Lectures on Christianity in its Most Simple and Intelligible Form." London, 1894. 175. I.) Az ar�m "abba" - atya sz� h�romszor fordul el� az �jsz�vets�gben: Mk 14;36; R�m 8, 15; Gal 4,6.
5. Flusser, D., a jeruzs�lemi h�ber egyetem professzora: Jesus c. munk�j�ban kimutatja, hogy J�zus t�k�letesen ismerte mind a szent�r�st, mind a hagyom�nyokat (18. 1.); Vermes G.: Jesus the Jew c.,m�v�ben �gy besz�l J�zusr�l, mint galileai tan�t�r�l, akit h�vei mint pr�f�t�t tiszteltek. Az "Isten fia" elnevez�ssel J�zus bens�s�ges vall�sos kapcsolat�t fejezt� ki a mennyei Aty�val (224-225. l.).
6. Aul�n G.: Jesus in Contemporary Historical Research. London, 1976, 167. 1.
7. Gannett, E. S.: Emerson. 11.
8. V�. az UNESCO-nak az emberi jogokr�l sz�l� nyilatkozat�val: "Mindenki egyenl�nek sz�letik."
9. Moffat, J.: Theology of the Gospels 104. 1.
10. Channing, E. V.: i.m. 111. 1.
11. Uo. 108. 1.
12. P�l apostol is elismeri F�b�t, Priscill�t �s Akvil�t, mint munkat�rsait (R�m 16;1~3).
13. M�zes �t k�nyvc �s a Haft�r�k. V. Deuteronomium. Bp., 1942. 318-319. 1. L�sd m�g: Montefiore, C. G.: The Synoptic Gospels. London, 1909. I. v, 234-242; II. vol. 547-510; Blau, L.: A zsid� h�zass�gfelhont�s �s a zsid� v�l�lev�l t�rt�nete. I-II. Bp., 1911-1912.

14. P�l apostol leveleiben a "b�n", nem sz�m�tva a sz� ism�tl�seit ugyanazon versben, 38-szor fordul el� (V�.Hall, A: The Beliefs of a Unitarian. 2nd edition. London, 1947. 89. 1:)

15. Theology of the New Testament. London, 1959: vol. I. 24. 1.

16. A J�zusnak tulajdon�tott kijelent�st, mely a determinizmus hat�r�ig megy, nem vehetj�k abszol�t �rtelemben, mivel � a l�lek megv�ltoztat�s�t, a megt�r�st mindig lehets�gesnek �s az egy�nt�l f�gg�nek tartotta.