Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Click here to send us your inquires or call (852) 36130518
Unit�rius Port�l


Magyar     Unit�rius     Egyh�z

Unit�rius Port�l

A   hit   Isten   aj�nd�ka

•   F�oldal  •  Szem�lyes adatok  •  Rovatok  •  H�rk�ld�s  •  F�rum  •  Hirdet�sek (Keres-k�n�l)  •
A F�oldalon
Unit�rius port�l
icon_home.gif Honlapok
tree-T.gif F�oldal
tree-T.gif Aj�nlj minket!
tree-T.gif GYIK
tree-T.gif Kapcsolat
tree-T.gif Keres�s
som_downloads.gif H�rek
tree-T.gif H�rek
tree-T.gif H�rek arch�vuma
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-L.gif Rovatok
icon_forums.gif K�z�ss�g
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif Szem�lyes �zenetek
tree-T.gif Tagok list�ja
tree-T.gif Unit�rius lista arch�v
tree-L.gif Unit�rius lista feliratkoz�s
icon_poll.gif Statisztik�k
tree-T.gif Statisztik�k
tree-T.gif Szavaz�sok
tree-L.gif Toplist�k
som_themes.gif Sz�rakoz�s
tree-T.gif Adom�k
tree-T.gif Egyh�zi anekdot�k
tree-T.gif Gondolatok �s mond�sok
tree-T.gif N�pi hiedelmek
tree-T.gif N�vkital�l�, c�merkirak�
tree-T.gif T�rt�netek Brassai S�muelr�l
tree-L.gif Unit�rius Teszt
icon_community.gif Tagok
tree-T.gif Napl�k
tree-L.gif Szem�lyes adatok
icon_connect.gif Web
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-L.gif Linkek

icon_news.gif Port�l tartalma
tree-T.gif C�m szerint
tree-T.gif Kateg�ria szerint
tree-T.gif Szerz� szerint
tree-L.gif Tartalom

icon_members.gif Felhaszn�l� egy�ttm�k�d�se
tree-T.gif F�rum
tree-T.gif H�rk�ld�s
tree-T.gif Ismertet�k
tree-T.gif Let�lt�sek
tree-T.gif Linkek

icon_topics.gif 300 �v 1568-1868
petitrond.gif Le�r�s, �dv�zl�sek
icon_topics.gif 400 �v 1568-1968
petitrond.gif A k�nyv
icon_topics.gif 440 �v 1568-2008
petitrond.gif Vide�

icon_topics.gif Apologetika
icon1.png Unit�riusok - ismertet�
icon1.png Az unit�rizmus
icon1.png "Szabadelv�s�g"
icon1.png Dogma n�lk�li kereszt�nys�g?
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Biblia �s tanulm�nyok
icon4.png K�roli Biblia
icon4.png Biblia magyar�zat
icon4.png D�vid Ferenc biblicizmusa
icon4.png TOV�BB ...
favicon.ico D�vid Ferenc
icon5.png 1510(20)-1579
icon5.png 400 �ves �nneps�g 1910-ben
icon_topics.gif Egyebek
admin.png H�sv�ti szok�sok
admin.png Passi�
admin.png Temet�si szok�sok
admin.png A harang
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Egyh�zi besz�dek
icon2.png Alkalmi besz�dek
icon2.png �ltal�nos besz�dek
icon2.png �nnepi besz�dek
icon2.png Gell�rd Imre besz�dek
icon2.png Kelemen Mikl�s besz�dek
icon2.png Csif� Salamon besz�dek
icon2.png Pap Gy. L�szl� pr�dik�ci�k
icon2.png Besz�dgy�jtem�nyek
icon_topics.gif Egyh�zt�rt�nelem
bullet2.gif D�vid Ferenc el�t�l�se �s m�rt�rhal�la
bullet2.gif Egyh�zt�rt�net spanyol nyelven
bullet2.gif A Magyarorsz�gi Unit�rius Egyh�z t�rt�nete a mai Magyarorsz�g ter�let�n
bullet2.gif �tjelz� �vsz�mok az Unit�rius Egyh�z m�ltj�b�l
bullet2.gif Adorj�ni Rudolf: utols� p�rci�lis
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �letrajz
admin.png Bart�k B�la �letrajza
admin.png Berde M�zes
admin.png Brassai S�muel, 1797. j�nius 16 - 1897. j�nius 24.
admin.png D�vid Ferenc
admin.png Perczeln� Kozma Fl�ra
admin.png Szentkatolnai B�lint G�bor
admin.png Iv�n L�szl�
admin.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Erk�lcstan
icon5.png Bal�zs Ferenc vall�sa
icon5.png Arany ABC
icon5.png Szab�lyok
icon5.png Hittan-Erk�lcstan
icon5.png J�zus erk�lcsi tan�t�sa
icon5.png V�laszd az �letet!
icon_topics.gif Esem�nyek
icon3.png Unit�riusok II. magyarorsz�gi tal�lkoz�ja
icon3.png Gell�rd Imre konferencia 2005. augusztus 26-�n
icon3.png Kelemen Mikl�s 80. sz�let�snapja
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Essz�k
icon1.png Bal�zs Ferenc
icon1.png Mi az, hogy unit�rius?
icon1.png Vall�sunknak a mai eszm�khez val� viszonya
icon1.png Sz�sz Ferenc: "�n Istenem"
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif H�rek
icon4.png Szejk�n elhangzott besz�dek
icon4.png Erd�lyi kir�ndul�s
icon4.png Ny�ri t�bor Magyark�ton
icon4.png Alf�ldi b�cs� F�zesgyarmaton
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Hitelvek
icon2.png Bal�zs F. hitvall�sa
icon2.png Hiszek Egy Istenben
icon2.png Hit �s vall�s
icon2.png Mit hisznek az unit�riusok?
icon2.png Online kis hittan
icon2.png Az Unit�rius Egyh�z hitelvei
icon2.png Unit�rius �sv�ny
icon2.png Az unit�rius vall�s alapelvei
icon2.png Az unitarizmus l�nyege
icon2.png Vallok a hitemr�l
icon_topics.gif Hitoktat�s
icon1.png Bibliai t�rt�netek
icon1.png Egyh�zt�rt�nelem
icon1.png �nekek
icon1.png Versek
icon1.png Im�ds�gok
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Homiletika
icon5.png Az istentisztelet alkot� elemei
icon5.png Az �rvacsorai �genda
icon5.png Az im�ds�g
icon5.png A pr�dik�ci� id�szer�s�ge
icon5.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Im�ds�gok
icon3.png �ld�sok
icon3.png Imak�nyv
icon3.png Unit�rius im�ds�gok
icon3.png Verses im�ds�gok kis gyermekek sz�m�ra
icon3.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Irodalom
icon1.png Bal�zs Ferenc mes�k
icon1.png D�vid Ferenc Brevi�rium
icon1.png Gesta Unitariorum
icon1.png K�z�rthet� Evang�lium
icon1.png TOV�BB ...
icon_topics.gif J�zus tanulm�nyok
icon4.png A jelenkor J�zusa
icon4.png J�zus emberarca
icon4.png J�zus evang�liuma a mai vil�gban
icon4.png J�zus gy�gy�t�sai
icon4.png J�zus t�rt�neti alakja �s annak ismerete
icon4.png Ki volt J�zus?
icon_topics.gif Katek�zis
icon2.png Unit�rius K�t�
icon2.png Konfirm�ci�
icon2.png Dr.Rezi Elek: Hit �s erk�lcstan
icon2.png K�t� t�bb nyelven
icon_camera.gif K�pt�r
bullet2.gif D�va-v�ri sikl�
bullet2.gif Eml�kt�bl�k
bullet2.gif Halottak-napi koszor�z�s
icon_topics.gif Liturgia
icon5.png Az EUE istentiszteleti �s szertart�si rend
icon5.png A MUE istentiszteleti �s szertart�srendje
icon5.png Az Unit�rius Egyh�z istentisztelete �s szertart�sai
icon_camera.gif M�dia
petitrond.gif M�sorok 2008-ban
petitrond.gif M�sorok 2007-ben
icon_topics.gif �kumenicit�s
icon3.png Az unit�rizmus hivat�sa a j�v�ben
icon3.png A ma �n holnap unitarizmus�r�l
icon_topics.gif T�j�koztat�k
icon1.png Fogalomt�r
icon1.png Sim�n Domokos: A csiksomly�i b�cs� eredet�r�l
icon1.png Szab� Gyula: Csiksomly�i b�cs�: m�g t�bb toleranci�val
icon1.png Mohay Tam�s: Egy �nnep alapjai: csiksomly�i b�cs�
icon1.png Dr. Szab� �rp�d: Mindenben szeretet
icon1.png dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
icon_topics.gif Tanulm�nyok
icon4.png Ami �r�kk�val� D�vid Ferenc �letm�v�ben
icon4.png D�vid Ferenc �s az unit�rius vall�s
icon4.png Egyseg�nk a k�l�nb�z�s�gben
icon4.png A nyilv�nval� Isten
icon4.png Tudom�ny �s vall�s
icon4.png Vall�sunkr�l – r�viden
icon4.png TOV�BB ...
icon_topics.gif Teol�gia
icon2.png Bal�zs Ferenc teol�gi�ja
icon2.png D�vid Ferenc teol�gi�ja
icon2.png Hiszek egy Istenben
icon2.png J�zus Istenfogalma
icon2.png R�vid Magyar�zat
icon2.png TOV�BB ...
icon_topics.gif T�rt�nelem
bullet2.gif Az unit�rius egyh�z a magyar t�rt�nelemben
bullet2.gif Unit�rius vall�s��rt b�rt�nben volt Erzs�bet, angol kir�lyn� �sanyja.
bullet2.gif 1956 erd�lyi m�rt�rjai
bullet2.gif TOV�BB ...
icon_topics.gif �nnepek, szertart�sok
icon5.png Kar�csony, �j�v
icon5.png H�sv�t
icon5.png P�nk�sd
icon5.png �szi h�laad�s
icon5.png Szertart�sok

icon_topics.gif Videofelv�telek
icon1.png M�rk� Laci videofelv�telei
icon1.png Unit�rius videofelv�telek
icon1.png Knut Heidelberg
icon1.png Gy�jtem�ny
icon1.png Google vide�k
icon1.png MTV vide� arch�vuma
icon1.png Duna Tv vide� arch�vuma

icon_topics.gif Foly�iratok
bullet2.gif 2009. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2008. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif 2007. �vi Unit�rius �let
bullet2.gif Arch�vum

icon_topics.gif �n�ll� szakaszok
tree-T.gif De falsa et vera
tree-T.gif Egy az Isten
tree-T.gif Online kis hittan
tree-T.gif Unit�rius tud�s-t�r
tree-L.gif Unit�rius Panteon
UniKeres�
Unit�rius Webhelyek Keres�g�p
�S keres�s
VAGY keres�s
Kifejez�s keres�se
Mutass ennyit egy oldalon.
�prilis 21, 2006 05:09 CDT

D�vid Ferenc biblicizmusa

Dr. Erd� J�nos

Szerz�: . 957 Olvas�s
  Oldal nyomtat�sa   PDF-be ment�s   K�ld�s bar�tnak


N�gysz�z �ve, 1579-ben D�va v�rb�rt�n�ben halt meg D�vid Ferenc (l), Erd�ly radik�lis reform�tora �s az unit�rius egyh�z megalap�t�ja. A reform�ci� els� nemzed�k�hez tartozott. Humanista �s protest�ns volt egy szem�lyben, a dogm�k �s hitvall�sok b�tor ellenfele, aki vall�sos vil�gk�p�t a k�z�pkorin�l emberibb� �s �sszer�bb� akarta tenni s abban a gondolkoz� embernek t�bb teret k�v�nt juttatni. Harcos �let�nek �rtelm�t a vall�s igazs�gainak keres�se �s a L�lek megnyugtat�sa k�pezte. Lelki fejl�d�se �s �letp�ly�ja k�l�n t�rt�nelmet, az erd�lyi reform�ci� fejl�d�s�t szeml�lteti.

l. D�vid Ferenc a Biblia gyermeke �s teol�gusa volt. A protest�ns reform�ci� �jra felfedezte a Szent�r�st, melyben a kijelent�s �s vall�sos �let kiapadhatatlan forr�s�t tal�lta meg. Minden m�s csak szubjekt�v �rt�kkel b�r� t�nyez�k�nt j�hetett sz�m�t�sba. A nemzeti nyelvre ford�tott Biblia a k�nyvnyomtat�s seg�ts�g�vel, mint t�megkommunik�ci�s eszk�z t�rt be a sz�zad t�rsadalm�ba. Mindenki olvasta, vagy hallgatta, hogy m�sok felolvasnak bel�le; sz�les k�rben magyar�zt�k, vitatkoztak �s k�vetkeztet�seket vontak le bel�le; a Biblia a hit�j�t�s legf�bb tekint�lye �s munkaeszk�ze lett.

Hi�nyos �letrajzi adataib�l nem tudjuk meg�llap�tani, hogy D�vid Ferenc mikor �s hogyan fedezte fel a "k�nyvek k�nyv�t". K�ts�gtelen, hogy a gyulafeh�rv�ri �s brass�i (2) iskol�ban, majd a wittenbergi �s oderafrankfurti egyetemen alkalma ny�lt k�zelebbr�l megismerni a Bibli�t. A 16. sz�zadot jellemz� vall�si nyugtalans�g pedig, egy m�lyebb vall�soss�g keres�se �t is, mint annyi m�st a Szent�r�shoz vezette. Minden kor vall�sos ember�nek gy�tr� k�rd�s�re: "Mit cselekedjem, hogy az �r�k �letet elnyerhessem?" - � is a Bibli�ban tal�lt eligaz�t� feleletet. Att�l kezdve az igazs�got megtal�l� ember bizonyoss�g�val vallotta: "Az pedig az �r�k �let, hogy megismerjenek t�ged, az egyed�l igaz Istent, �s akit elk�ldt�l, a J�zus Krisztust" (Jn 17,3). Jellemz�, hogy ez a legt�bbet id�zett bibliai hely m�veiben! �let�nek �rt�keszm�nye a Szent�r�s lett, melynek igazs�gain k�v�l semmi m�st nem keresett. Annak alapj�n vizsg�lta a dogm�kat �s hitvall�sokat, seg�ts�g�vel t�rekedett az embert a feud�lis egyh�zi ideol�gia k�tel�keib�l kiszabad�tani �s az eredeti kereszt�nys�get fokozatosan, l�p�sr�l l�p�sre helyre�ll�tani: "lassan, lassan a gyenge dolgokr�l a nehezebbekre, a kicsikr�l a nagyobbakra... mert r�gt�l fogva mind ilyen rendet tartott ebben az �risten".(3)

2. K�zismert volt D�vid Ferenc bibliaismerete. A Szent�r�st n�la senki jobban nem ismerte, annak jelent�s r�sz�t hely �s sz�veg szerint eml�kezetb�l tudta id�zni. Arator (Sz�nt�) Istv�n erd�lyi jezsuita, B�thori Istv�n fejedelem bizalmasa, Claudius Aquaviv�nak, a rendf�n�k�nek k�ld�tt level�ben �rja D�vid Ferencr�l, hogy "�les elm�j�, er�s eml�kez� tehets�ggel rendelkezett, a szent iratokban a legj�ratosabb �gy, hogy az � �s �jtestamentum a kisujj�ban volt" (4) A Septuaginta �s Vulgata mellett sz�mos tudom�nyos bibliakiad�sban kiadott g�r�g-lat�n �jsz�vets�ge; Sebastian M�nsternek 1534-1535-ben mejelent h�ber-latin �sz�vets�ge; Sanctus Pagninusnak 1541-ben Serveto Mih�ly jegyzeteivel publik�lt latin Bibli�ja: 1535-b�l Luther M�rton n�met Bibli�ja. A magyar bibliaford�t�sok k�z�l rendelkez�sre �llott Pesti G�bornak 1536-ban �s Sylvester J�nosnak 1541-ben megjelent �jtestamentuma, valamint Heltai G�sp�rnak 1551-1565 k�z�tt kiadott Bibli�ja.

D�vid Ferenc ismerte Erasmus bibliakritikai munk�ss�g�t, aki az 1516-ban megjelent �jtestamentum�b�l �ppen sz�vegkritikai meggondol�sok alapj�n kihagyta a 1Jn 5,7 verset.(5) Ismeretes, hogy ez az egyetlen �jsz�vets�gi hely, mely a szenth�roms�g h�rom szem�ly�t �sszefoglalva eml�ti: "Mert h�rman vannak, akik bizonys�got tesznek a mennyben, az Atya, az Ige �s a Szent L�lek: �s ez a h�rom egy." Jellemz� az erd�lyi humanist�k �ll�sfoglal�s�ra, hogy ezt az �jsz�vets�get Wagner B�lint 1557-ben, Brass�ban, iskolai haszn�latra �jra kiadta. Az erd�lyi unit�riusoknak Erasmus nem mondott �jat, de sz�vegkritikai eredm�nyeiben �jabb �rveket tal�ltak hitelveik bizony�t�s�hoz. D�vid Ferenc is gyakran hivatkozik a tud�s humanist�ra �s meg�llap�t�sait k�vetkezetesen hasznos�tja. Az egyik pr�dik�ci�j�ban az 1Jn 5,7-r�l ezeket mondja: "Erasmus Rotterdamus pedig az �jtestamentumnak magyar�zat�ban sokat sz�l e mond�sr�l, hogy sehol nem tal�lta, hanem egy Hispani�b�l hozott k�nyvben, melynek a sz�lire �rt�k volt e mond�st �s nem a t�bbi ig�knek rendj�ben, melyb�l nyilv�nval�, hogy ez a mond�s nem bizonyos a mi hit�nk �g�nak meger�s�t�s�re. (6)

Megjegyezni k�v�njuk, hogy Erasmus erd�lyi befoly�s�ra els�k�nt a katolikusok figyeltek f�l. A B�thori Istv�n szolg�lat�ban �ll� Antonio Possevino, olasz jezsuita Erasmus tanaiban l�tja az erd�lyi unit�rizmus egyik forr�s�t.(7)

D�vid Ferenc reform�tori munk�ss�g�nak kezdet�n elfogadta a hagyom�nyos kereszt�ny teol�gia tan�t�s�t, hogy a Szent�r�s Istent�l sugalmazott k�nyveket tartalmaz. K�s�bb azonban a humanista filol�gia seg�ts�g�vel felismerte, hogy abban ellenkez� �rtelm� mond�sok, kihagy�sok, trimt�rius �rtelmez�s� betold�sok �s v�ltoztat�sok tal�lhat�k. Ett�l kezdve a Bibli�t sz�vegkritikai vizsg�l�d�sok rost�j�n sz�ri �t �s csak az igazolt helyeket tekinti teol�giailag elfogadhat�nak. Az ilyen sz�vegekb�l k�r ellenfeleit�l sz� szerinti bizony�t�st n�zeteik al�t�maszt�s�ra, de innen merit � is, amikor hitfelfog�s�t a h�ber �s g�r�g sz�veg ismeret�ben filol�giai �rvekkel is t�rekszik igazolni. A Szent�r�s meg�rt�s�hez sz�ks�gesnek tartotta a h�ber �s g�r�g nyelv alapos ismeret�t. Az �- �s �jsz�vets�g sz�veg�ben, meg�llap�t�sa szerint, sz�mtalan olyan nyelvtani alakzat �s szab�ly van, melyekkel a k�nyvek �r�i m�st fejeznek ki, mint azok ford�t�s�b�l �rezhet�. A Bibli�ban tal�lhat� megszem�lyes�t�s, gondolati p�rhuzam, ellent�t �s p�ld�zat pedig nem rejtenek k�l�nleges teol�giai tartalmat, hanem mint irodalmi eszk�z�k csak a mondanival�t sz�nezik. Az eredeti nyelvek saj�toss�gaib�l fakad� �s nehezen ford�that� kifejez�seket elk�l�n�tette a sz�m�ra elfogadhat� teol�giai tartalomt�l. Figyelemmel k�s�rte a Szent�r�s st�lus�t �s sz�haszn�latait; utalt a sz�veg egyszer�s�g�re �s t�m�rs�g�re, melynek f�lreismer�se teol�giai t�ved�sekhez vezethet.

3. D�vid Ferenc tervei k�z�tt szerepelt egy sz�vegkritik�n alapul� latin �s magyar Biblia kiad�sa, mivel a haszn�latban lev�ket sz�vegh�s�g szempontj�b�l nem tal�lta kiel�g�t�nek, Ennek tudhat� be, hogy a m�veiben k�z�lt szent�r�s-id�zeteket tudom�nyos ig�nnyel maga ford�tja le. Terv�r�l az erd�lyi viszonyokat j�l ismer� Antonio Possevino tud�s�t. K�zl�se szerint az erd�lyi unit�riusak k�r�ben int�zked�sek t�rt�ntek a Biblia kijav�t�s�ra; D�vid Ferenc ezzel unit�rius szellem� Szent�r�st akart a n�p kez�be adni, rem�lve, hogy ha azt az eredeti �rtelemmel ford�tj�k le, benne tanai igazol�st tal�lnak.(8) Val�ban 1568-1578 k�z�tt Kolozsv�rt ismert antitrinit�rius teol�gusokb�l alakul�ban volt egy munkak�z�ss�g, mely k�pes lett volna a Szent�r�s kiad�s�ra.(9) A B�thoriak vall�spolitik�ja miatt terve nem val�sulhatott meg. Hogy a tervezett ford�t�s elk�sz�lt-e, arr�l adatok hi�ny�ban bizonyosat nem tudhatunk. Mindenesetre, ha el is k�sz�lt, a sz�veg nem maradt fenn.

4. A Szent�r�s magyar�zat�ra D�vid Ferenc nagy gondot ford�tott. A dogmatikus protest�nsok bet�szerinti �s allegorikus �rtelmez�s�vel szemben szabad, egyszer� �s hiteles sz�veg�rtelmez�s mellett foglalt �ll�st. A Bibli�nak csak egy �rtelmet tulajdon�tott, mely olyan vil�gos, hogy m�g egy "tudatlan egyszer� ember" is k�pes meg�rteni. "Nincs olyan kereszt�ny" - mondja D�vid Ferenc - "akinek az Isten annyi lelket ne adna, hogy a Szent�r�sb�l meg nem �rthetn�, mi sz�ks�ges az �dv�ss�g�re, csak a Szent�r�st meg ne vesse, mert igaz a Krisztus �g�rete : Keressetek �s tal�ltok, z�rgessetek �s megnyittatik n�ktek."(lo)

A Szent�r�s magyar�zat�hoz a nyelvek ismerete mellett n�lk�l�zhetetlen az Isten lelke �ltal megvil�gos�tott �rtelem. Az �szre val� hivatkoz�s tipikus renesz�nsz k�vetelm�ny, mely az unit�rius reform�ci�ban ny�lt antidogmatikus �ll�sfoglal�ssal p�rosult. Az �rtelem megismer� tev�kenys�g�t a szentl�lek eg�sz�ti ki, ez a Bibli�nak "igaz tan�t� �s magyar�z� mestere, vil�goss�ga �s mutat�ja, mely m�g a szeg�ny �r�studatlan parasztnak is a Szent�r�s �rtelm�t megmutatja annyira, hogy az igazs�g �rtelm�ben gyakran m�g az igen b�lcs de�kokat is fel�lm�lja."(11) A szentl�lek �ltal k�l�nb�ztetj�k meg az igazat a hamist�l, a j�t a rosszt�l �s ami isteni az emberit�l.(l2)

Biblia-�rtelmez�s�nek meghat�roz� elve volt, hogy a Szent�r�s �nmag�t magyar�zza. Egybe kell vetni az egyik �r�st a m�sikkal, s a vil�gosabbal magyar�zni a hom�lyosabbat.(l3) Arator (Sz�nt�) Istv�n tud�s�t�sa szerint "D�vid Ferenc szok�sa volt, hogy a Szent�r�st a Szent�r�ssal magyar�zta, �s ha valamely az � magyar�zat�val ellenkez� helyet hoztak fel, azonnal felhozott m�s hasonl� helyeket a Szent�r�sb�l, amelyek az � n�zet�t er�s�tett�k s ezekb�l k�vetkeztette, hogy a vele szemben felhozott v�lem�nyt hasonl� m�don kell �rtelmezni."(14)

A Szent�r�s �rtelmez�s�n�l nincs sz�ks�g�nk hagyom�nyra, az egyh�z tekint�ly�re, a zsinatok v�gz�seire, mivel ezek mind t�vedhetnek. "Ha a szent�r�s igaz �rtelm�re akarunk menni", - mondja D�vid Ferenc - "ne legy�nk emberek rabjai, az emberi v�gz�sekhez ne k�telezz�k magunkat. Az emberi v�gz�sek f�nyess�ge ugyanis mindig az igazi �rtelem fedele �s megb�nt�ja volt."(15) A Bibli�hoz szabadon �s el��t�let n�lk�l k�zeledj�nk, v�lem�ny�nket pedig ne er�szakoljuk re�. Szem el�tt tartand�, hogy a "szent�r�s �lete �s lelke Krisztus, melyet aki megismert �s igaz �rtelm�t vette, ez az eg�sz Bibli�nak magyar�zat�ban szabadon mehet. "(l6)

A Szent�r�s sz�veg�b�l D�vid Ferenc �ppen �gy, mint a t�bbi reform�tor, �nk�nyesen v�logatott �s azokhoz ragaszkodott ink�bb, melyeket tan�t�sa szempontj�b�l d�nt�nek tartott.

5. A hagyom�nyos kereszt�ny teol�gia a Biblia k�nyveit egyform�n �s egy�tt tartotta �rv�nyesnek. D�vid Ferenc ezzel szemben azt tan�totta, hogy az �- �s �jsz�vets�g, a Szent�r�s k�nyvei, �rt�kben egym�st�l l�nyegesen k�l�nb�znek. Ebben a meg�llap�t�sban m�r benne rejlett a Bibli�nak, mint emberi munk�nak a gondolata. M�ve�ben r�szletesen ismerteti a Szent�r�s k�t r�sze k�z�tti k�l�nbs�get, �s az �jsz�vets�g �rt�kpriorit�s�t, Ha az Isten igazs�g�t meg akarjuk �rteni" - mondja D�vid Ferenc - "el kell v�lasztanunk a bet�t a lelki �rtelemt�l, az �rny�kot a testt�l, a s�t�ts�get a vil�goss�gt�l, mely a k�t Testamentum k�l�nbs�g�ben mutatkozik meg... Valaki e nyilv�nval� k�l�nbs�get nem l�tja... az a t�rv�nyt az evang�liummal �sszekavarja, Krisztust elt�rli M�zessel, az �rny�kot �s a bet�t a testtel �s a l�lekkel �sszezavarja" (16) A �- �s �jsz�vets�g k�z�tti �rt�kk�l�nbs�g a "T�rv�ny" �s az "Evang�lium" ellent�t�ben t�kr�z�dik. "A t�rv�ny harc, f�lelem �s retteg�s; az evang�lium kegyelem, szeretet �s lelki vid�ms�g. Az �sz�vets�g fiai gyermekek voltak, gyermekek tan�t�sa alatt, rabszolg�k; az evang�lium alatt az emberek Isten fiai, Krisztus atya fiai."(17) "A t�rv�ny k�vetel �s v�dol, az evang�lium ezzel szemben �g�r �s felemel. A t�rv�ny elk�rhoztat, az evang�lium megment." "J�l meg kell l�tnunk; hogy M�zest Krisztussal, a t�rv�nyt az evang�liummal �ssze ne elegy�ts�k �s �ssze ne zavarjuk, mik�ppen a mai id�kben sokat cselekszik."(18) Az �jtestamentum lelke D�vid Ferenc szerint Krisztust dics��ti �s az � evang�lium�t, nem pedig M�zest vagy a t�rv�nyt. A t�rv�ny lelke a f�lelemnek, retteg�snek �s rabs�gnak lelke volt, nem a szabads�g, vagy a fi�s�g lelke, mik�nt az �jtestamentum lelke. A t�rv�nyben a test igazs�ga volt, az evang�liumban a l�lek igazs�ga mutattatik meg. "A t�rv�ny volt a j�vend� j�knak �rny�ka, az evang�lium pedig a megadott jelenval�nak vil�goss�ga. A t�rv�ny k�l�nb�ztette meg a k�r�lmet�lt zsid�kat a k�r�lmet�letlen pog�nyokt�l. Az evang�lium pedig �sszeszerkeszti �s mindenf�le szents�geket egyes�t. A t�rv�nyben cselekedeti �s testi igazs�g van, az evang�liumban pedig a l�leknek �s �letnek igazs�ga."(19)

Az �jsz�vets�g els�bbs�ge t�bbek k�z�ttt kit�nik D�vid Ferenc m�veiben tal�lhat� bibliai id�zetek �s utal�sok sz�m�b�l. �gy pl. a "R�vid magyar�zat" c. munk�j�ban az �sz�vets�gi id�zetek sz�ma 84, ezzel szemben az �jsz�vets�gi 321; "A szent�r�snak fundamentum�b�1 vett magyar�zat" c. munk�j�ban 108 �sz�vets�gi �s 247 �jsz�vets�gi id�zet tal�lhat�; "Els� r�sze a szent�r�snak k�l�n-k�l�n r�sz�b�l vett pr�dik�ci�knak" c. m�v�ben a pr�dik�ci�k alapig�i k�z�l 13 �sz�vets�gi �s 44 �jsz�vets�gi; ugyanakkor 528 �sz�vets�gi �s 860 �jsz�vets�gi id�zetet tal�lunk. "Az egy Atya Istennek �s az � �ldott szent fi�nak" c. m�v�ben az �sz�vets�gb�l 137, az �jsz�vets�gb�l 398 alkalommal id�z; a "De dualitate" c. m�v�ben 6 �sz�vets�gi �s 71 �jsz�vets�gi id�zet van. Megjegyezni k�v�njuk, hogy az �sz�vets�gb�l leggyakrabban �zsai�s k�nyv�t, az �jsz�vets�gb�l pedig az evang�liumokat �s a p�li leveleket id�zi.

6. D�vid Ferenc reform�ci�j�nak alapja �s zsin�rm�rt�ke a Biblia. "Csak az Isten ig�j�ben kell az�rt megnyugodnunk - mondja - "�s semmit azonk�v�l nem kell hinn�nk, sem cselekedn�nk, avagy rendeln�nk".(20) Hit�j�t�s�ban az igazs�g megismer�s�nek els� l�pcs�foka annak a felismer�se volt, hogy a h�roms�g dogm�j�nak m�szavai, kifejez�sei ismeretlenek a Bibli�ban. "

Sem az evang�list�k, sem az apostolok egy sz�t sem �rtak �r�saikban a l�nyeg, tulajdons�g, h�roms�g, az �r�kk�val� Fi� �s annak �r�kt�l fogva sz�let�se fel�l."(21) Ezeket a kifejez�seket a filoz�fusok �s skolasztikus teol�gusok alkott�k D�vid Ferenc szerint, akiket "szofist�k"-nak c�mzett s megvet�s�t ir�ntuk mindig kimutatta. M�lt�nytalannak tartja, hogy az antikrisztus "eretnekeknek �t�l, hogy nem akarunk imm�r hinni az �llatban, szem�lyben, term�szetben, megtestes�l�sben �s egy�b f�le szemf�nyveszt�sekben, communicatio ind�omatumban, relatiokban, notiovalit�sban, kikben � parancsol, hogy higgy�nk. De ha ezek sz�ks�gesek az �dv�ss�gre, bezzeg soha egy szeg�ny paraszt kereszt�ny nem �dv�z�l, mert � soha ezeket meg nem tanulhatja �let�ben .(22)

A Bibli�hoz val� visszat�r�s �s az igaz vall�s helyre�ll�t�sa felt�telezi a Szent�r�st�l idegen kifejez�sek elvet�s�t: ez az els� l�p�s az unit�rizmus fel�. Az igazs�g megismer�s�nek k�vetkez� l�pcs�je a h�roms�g dogm�j�nak vizsg�lata volt, amelynek eredm�nyek�nt k�ts�gbe vonta annak bibliai eredet�t. A dogma eszm�je D�vid Ferenc �ll�t�sa szerint a g�r�g filoz�fi�b�l sz�rmazik, Athanasius �s a niceai zsinat �ltal ker�lt a kereszt�ny vall�sba. "Nem tal�ljuk sehol a szent�r�sban," mondja - "hogy az isten h�roms�g vagy n�gys�g volna, vagy pedig l�nyeg, avagy szem�lyes, hanem hogy egy �s egyed�l val�... K�vetkez�sk�ppen mivel az Isten csak egy, nem lehet kett�s, sem h�rmas, sem l�nyegb�l, sem szem�lyb�l �ll�, mert � csak egy tiszta l�lek."(23) "Az egym�st�l szem�lyileg �s tulajdons�gaikra n�zve val�s�ggal k�l�nb�z� h�rom Istenr�l a pr�f�t�k �s apostolok ir�saiban sehol eml�kezet nincs. Isten a legegyszer�bb l�lek, mely �sszet�telb�l nem �llhat, megoszt�st nem t�r".(24) Konkl�zi�ja szerint: "Nek�nk nem Athanasiust, hanem amit Krisztus mond, azt kell k�vetn�nk. Senki m�s alapot nem vethet, mint amit � vetett. Emellett kell megmaradnunk . . . a mi hit�nknek igaz volta nem amaz conciliumok v�gz�s�ben, vagy amaz aty�nak gondolatj�ban er�s�ttetik meg, hanem az Istennek nyilv�nval� ig�j�ben, kit minek�nk, k�vetn�nk kell".(25)

A h�roms�ggal szemben a Bibli�nak az egy Istenr�l sz�l� tan�t hirdeti. "Nincs az eg�sz der�k Szent�r�sban vil�gosabb �s nyilv�bban val� tudom�ny, mint az egy Istenr�l val� tudom�ny, mely Istent mindenkor az �r�s a mi Urunk J�zus Krisztus szent Atyj�nak mond lenni. "(26) "A Szent�r�s egy Istent mond, nem h�rmast, egy Krisztust, nem kett�st, egy hitet, egy kereszts�get �s egy �rvacsor�t: semmit sem mond kett�snek."(27)

Isten egys�g�ben a vall�s �sszer� igazs�g�t ismerte fel. "Istent�l az emberbe oltott term�szetes ismeretek, Isten ig�je, a tapasztalat, mind meger�s�tenek abban, hogy Isten sz�m szerint egy, ki forr�sa �s eredete mindeneknek... �, mivelhogy sz�mszerint egy, t�bbfel� nem oszthat� .(28)

Isten egys�g�b�l k�vetkezett J�zus ember volt�r�l sz�l� tan�t�sa. A Biblia l�pen-nyomon az Atya �s J�zus k�z�tti k�l�nbs�gr�l besz�l. A kett� k�z�tt nincs egyenl�s�g �s l�nyegazonoss�g. Ebb�l kifoly�lag "csak az egy Istent, Krisztus Atyj�t kell seg�ts�g�l h�vni, nem pedig Krisztust, sem a szentlelket, sem a meghalt szenteket vagy m�s valakit Istenen k�v�l."(29) D�vid Ferenc bibliai alapon tagadta Krisztus istens�g�t, de tisztelte az evang�liumok tan�t�mester�t, aki �ltal Isten fiai lehet�nk. "Mik�ppen a keny�r er�s�ti �s t�pl�lj a a testet, azonk�ppen a Krisztus a mi lelk�nknek kenyere �s �lete."(30) M�ly tisztelete csend�l ki vallom�s�b�l: "Szeretem az �n Krisztusomat, hogy v�r�t kiontotta, val�ban szenvedett �s meghalt, lelk�vel pedig arra ind�t, hogy �letemet kez�be adjam �s bizonyos legyek, hogy meg�riz �s �r�k �letet ad."(31)

D�vid Ferenc teol�gi�j�t �gy foglalja �ssze: "Az eg�sz szent�r�s az egy Istenr�l tan�skodik, ki minket teremtett, �s az egy Istennek fi�r�l, J�zus Krisztusr�l, ki minket megv�ltott, �s az egy szentl�lekr�l, mellyel eljegyeztett�nk az �r�k �letre".(32)

"Akik ezt az igazs�got, hogy Isten egy, tagadj�k, a szent�r�s alapj�t �s �rtelm�t pr�b�lj�k kiszaggatni �s a szent�r�s bizonys�gait a maguk �szinte igaz �rtelm�t�l elcsavarj�k, Krisztusb�l, Isten emberfi�b�l Istent faragnak."(33)

7. D�vid Ferenc biblicizmusa igent mond az emberre, az embert k�v�nja szolg�lni. Az emberben Isten teremtm�ny�t l�tta, aki a Teremt� k�p�t �s hasonlatoss�g�t hordozza. Az els� teremt�s csak a testi �s f�ldi embert alkotta, de a m�sodikban, melyet J�zus �ltal v�gzett az Isten, az ember a "vil�goss�g fia" lett �s k�pess� v�lt Isten megismer�s�re. Ez a bels� istenismeret - a hit Isten aj�nd�ka-, mely legnagyobb m�rt�kben jelentkezett J�zusban. Ez�rt kell az evang�liumhoz visszat�rn�nk, hogy annak ismerete �ltal nek�nk is megadhass�k Isten aj�nd�ka. Hit�nket pedig szents�ges gondolatokkal, buzg� foh�szkod�sokkal bizony�tsuk be �s mutassuk meg Istennek, az emberek el�tt pedig az igazs�g cselekedet�vel.

A emberek �dv�ss�g�nek forr�sa az Isten ismeret�ben van. Nem a hagyom�ny, nem az egyh�z, nem a cselekedetek, s�t m�g nem is a puszta hit, hanem maga az ember az �dv�ss�g szerz�je, az � lelki tehets�geivel egyetemben.

Az Szent�r�s nem idegen�tette el D�vid Ferencet a vil�gt�l, ellenkez�leg ehhez val� viszonyul�s�t meghat�rozta. A szentk�nyv sz�m�ra nem egy t�voli isteni kijelent�s volt, hanem a jelen val�s�ga nemcsak egy sz�kk�r� egyh�z- �s teol�giai reform�rt dolgozott, hanem egy �j vil�g�rt is, melyet a maga oszt�lyalapj�nak megfelel�en k�pzelt el �s munk�lt. T�rsadalmi reform-ind�t�sait a Szent�r�s alapj�n alkotta, de a huszitizmus, humanizmus �s a reform�ci� t�rsadalomjav�t� t�rekv�seit is ismerte �s felhaszn�lta.

Az emberis�g j�v�j�re ir�nyul� n�zeteit a Bibli�b�l vett apokaliptikus k�pekben k�zli �s arr�l tan�t, hogy k�zel van az id�, amikor megszabadulunk az Antikrisztus fogs�g�b�l. 1570-re j�solta az igaz vall�s gy�zelm�t �s az �j vil�g elj�vetel�t, mely �r�mmel �s igazs�ggal teljes.(34)

Az elj�vend� �j vil�g, amelyet Istenorsz�g�nak, Krisztus kir�lys�g�nak, �j Jeruzs�lemnek nevezett, tulajdonk�ppen nem m�s mint a vall�sos k�pzelet sz�neivel festett eszm�nyi t�rsadalom. Reform�ci�ja nem puszt�n a teol�giai reformok�rt v�lt n�pszer�v�, hanem a szeg�ny n�p, a plebejus �s paraszti n�pt�megek �gy�nek szolg�lat��rt. Erre enged k�vetkeztetni az unit�rius reform�ci�t k�s�r� er�s t�rsadalmi fesz�lts�g.(35)

D�vid Ferenc pozit�v emberszeml�lete t�kr�z�dik abban a t�rekv�sben is, hogy az erd�lyi egyh�z egys�g�t megval�s�tsa, �s a k�l�nb�z� vall�sos meggy�z�d�sek �s csoportosul�sok b�k�s egy�tt�l�s�t lehet�v� tegye. Reform�ci�ja �ltal kiharcolt kedvez� helyzet�t nem a t�bbi hit�j�t�si ir�nyzatok �ld�z�s�re, hanem a lelkiismereti szabads�g �s a vall�sos t�relem biztos�t�s�ra haszn�lta fel. Szil�rd meggy�z�d�se volt hogy a hit k�rd�s�ben nem "a hat�s�g kardj�val, hanem az "ige igazs�g�val" �s a "l�lek szeretet�vel" kell harcolni. Nincs nagyobb esztelens�g, s�t lehetetlens�g mint k�ls� er�vel k�nyszer�teni a lelkiismeretet s a lelket, aki felett hatalommal csak Teremt�je b�r".(36) "Az egy � mag�t�l val� fels�ges Istenr�l" c. munk�j�nak Hagym�si Krist�fhoz int�zett aj�nl�s�ban a k�vetkez�ket �rja: ,;Nem aj�nlom ezt az �r�st oly form�n, hogy az ellenkez� f�l �r�s�nak olvas�s�t�l el akarn�m vonni Nagys�godat. Hanem ugyan k�v�nom �s azon k�rem Nagys�godat, hogy azokat is olvassa el �s pr�b�lja meg, melyik f�l az � magyar�zat�ban k�veti ink�bb a Szent�r�snak egyenes foly�s�t."(37)

A tordai orsz�gy�l�s 1568-ban a d�vidferenci reform�ci� szellem�ben mondta ki, hogy minden pr�dik�tor a saj�t felfog�sa szerint hirdesse az evang�liumot, �s hogy tan�t�s�rt ne fenyegess�k fogs�ggal vagy elbocs�t�ssal, mert "a hit Istennek aj�nd�ka, ez hall�sb�l l�szen, mely hall�s Istennek ig�je �ltal vagyon." Egy�ttal a k�zs�g jog�v� tette, hogy olyan pr�dik�tort tartson "kinek tan�t�sa � nekie tetszik".(38) Enn�l messzebbre a lelkiismereti szabads�g ter�n egyik eur�pai orsz�g sem ment el a 16. sz�zadban. Amit a humanist�k elm�letben hirdettek, azt D�vid Ferenc a Biblia alapj�n gyakorlatilag t�rekedett megval�s�tani.

8. D�vid Ferenc biblicizmus�ban feleletet tal�lunk reform�tori ideol�gi�j�nak eredet�re n�zve is. Ismeretes, hogy teol�giai ellenfelei, akik diszkredit�lni akart�k �t �s reform�ci�j�t, eretneks�ggel v�dolt�k: hogy tan�t�sa antitrinit�rius eretnekt�l sz�rmazik, mint pl. Sabellius, �rius, Serveto, Socinus, Blandrata; hogy vall�s�t a Talmudb�l vagy a Kor�nb�l mer�tette. D�vid Ferenc a v�dakkal szemben sz�mtalanszor kijelentette, hogy tan�t�s�t nem az �kori vagy a 16. sz�zadbeli antitrinit�riusokt�l vagy humanist�kt�l k�lcs�n�zte. Reform�ci�j�val nem �j dolgot kezdett; az egy Istenr�l sz�l� tan�t�sa r�gi igazs�g. melyet a Bibli�b�l ismert meg �s tette k�zkinccs� Erd�lyben. Val�j�ban � nem tett m�st, mint a tud�s; a humanizmus; a reform�ci� felismer�seit a Szent�r�ssal hozta �sszhangba. Nyilakozatai k�z�l �rdemesnek tartjuk kiemelni a k�vetkez�ket: "Nem pozdorj�b�l sem szalm�b�l �p�tj�k hit�nknek vall�s�t, hanem az eg�sz der�k szent�r�snak foly�s�b�l" (39) "Az igaz �s bossz��ll� Istenre hagytam magam �s arra az igazs�gra melyet nem a Kor�nb�l; sem Servetusb�l, hanem az �l� Isten ig�j�b�l tanultam, tan�tottam �s tan�tom. (40) "Ne �ll�tsa senki, hogy mi �j tudom�nyt kezdett�nk volna hirdetni, hanem meg�rtse minden ember, hogy mi azon r�gi evang�liumot pr�dik�ljuk, melyet Szent P�l �s a t�bbi apostolok hirdettek.

"A mi hit�nknek fundamentuma, melyben az �r�k �let helyeztetett, a pr�f�t�knak �s apostoloknak �r�s�b�l v�tetett" (41)

9. D�vid Ferenc biblicizmusa a hit �s a hum�n�m �sszef�gg�s�ben nyitott�, a vall�sos �letet dinamiz�l�i az ember meg�jul�s�t szolg�l� �s a "semper reformanda" elv mozgat� erej�v� v�lt. A Szent�r�shoz val� ragaszkod�s az unit�rius reform�ci� ismertet�je �s meghat�roz� jegye lett. Ez t�kr�z�dik a kort�rs - ellenf�l, Leleszi J�nos, az Erd�lybe befogadott jezsuit�k vezet�j�nek meg�llap�t�s�b�l is: "Nagys�gos fejedelem tudja, mi az � (ti. unit�riusok) alapt�tel�k : azon k�v�l, amit a szent�r�s kifejezetten tan�t, semmit sem kell elfogadni (42). A korabeli zsinatok, disput�k �s hitvit�z� dr�m�k is err�l tan�skodnak.

Az 1566. m�rcius 15-i tordai zsinat t�bbek k�z�tt kimondja azt is, hogy J�zusr�l "nem kell szofista m�dra azt kutatni, hogy az Aty�nak l�nyeg�b�l vagy szem�ly�b�l sz�rmazott-e, err�l a szent�r�s sehol sem eml�kezik. "(43)

Az 1566. �prilis 24-27. napjaiban Feh�rv�ron tartott hitvit�z� zsinaton D�vid Ferenc �s t�rsai kiny�lv�n�tott�k, hogy az istenfogalommal kapcsolatos skolasztikus kifejez�seket, mint pl. essentia, substantia, persona, .natura stb. el kell hagyni, mert ezek nem a Bibli�b�l, hanem a filoz�fusokt�l erednek.(44)

Az 1568. m�rcius 8-18-i feh�rv�ri hitvit�n a vit�z� felek elfog�dt�k, hogy a hitt�teleket csak, Isten vil�gos ig�ivel lehessen bizony�tani �s a Szent�r�s kifejez�seivel. A hitvit�r�l kiadott jegyz�k�nyv tan�s�tja, hogy D�vid Ferenc t�teleit �s hitvall�s�t gazdag bizony�t� bibliai helyekkel t�masztja al�. Jellemz� az is, hogy a hitvit�n D�vid Ferenc �s t�rsai magukat "ministri professiones evangelicae" ezzel szemben M�liusz P�ter �s t�rsai ;,ministri ecclesiarum in Hungaria et Transilvania qui catholicam doctrinam de Deo profitentur" n�ven nevezt�k.(45)

Az 1569. �vi v�radi hitvit�n Bekes G�sp�r, a fejedelem nev�ben azt k�v�nta a r�sztvev�kt�l, hogy a "vitatkoz�s csak a szent�r�sb�l legyen".(46)

A helv�t-unit�rius hitvit�kr�l h�rom hitvit�z� dr�ma eml�kezik meg. Kisebb jelent�s�g� a "V�radi kom�dia" c�m�, melyben a szerz� egy mag�nvit�t mutat be k�t szerepl�vel: a v�radi h�roms�ghiv� h�zigazd�val, Jacobus Czak� Turi, �s unit�rius vend�g�vel, Stephanus Szab� Oroszh�zi, erd�lyi "unius dei cultor". Mindk�t szem�ly �s maga a vita is k�lt�tt. Az unit�rius vall�sr�l vitatkoznak an�lk�l, hogy egym�st meg tudn�k gy�zni. V�g�l is �sszevesznek �s a gazda el�zi vend�g�t. Jellemz� a h�zigazda meg�llap�t�sa unit�rius vend�g�nek bibliaismeret�r�l: "Bizony mondom, hogy igen tudja forgatni az �r�st, az �n f�ldim, valahol tanulta".(47)

Egy elk�pzelt hitvita par�di�j�t tartalmazza a "Debrecem disputa", mely a M�liusz P�ter vezette k�lvinista p�rt �s Varga - alias D�vid - Ferenc �s t�rsai k�z�tt folyt le. Az eg�sz vit�ban D�vid�kat megk�l�nb�zteti a m�sik f�lt�l az, hogy �k csak a Szent�r�sra �p�tenek, �s hogy "textus szer�nt" k�v�nnak az ellenf�lt�l is bizonys�got; az unit�riusok gy�znek, mert M�liusz�k nem tudnak olyat id�zni, s �gy tan�t�suk : ;,emberi tal�lm�ny"-nak bizonyult. Jellemz�, hogy Varga Ferenc a vit�ban a Vulgat�t nem fogadja el, mert meg�llap�t�sa szerint ami az Isten k�nyveiben nem volt benne, a h�roms�got, "Hieronimus orc�tlans�ga t�tte b� hozz�ja", �s az igaz Bibli�b�l ki is tudj�k azt. Gy�rgy kardin�lis, a vita egyik helv�t szerepl�je egyenesen M�liuszt hib�ztatja, ami�rt magyar k�nyveket adott ki, �s most m�r paraszt is kibet�zheti, hogy benne van-e a Szent�r�sban a h�roms�g vagy nincs: Arr�l is panaszkodik, hogy nincs nyugta a parasztokt�l, r�mennek, hogy mutassa ki hol a szenth�roms�g a Bibli�ban.(48)

A harmadik hitvit�z� dr�ma az 1588. augusztus 27-31. k�z�tt val�ban megt�rt�nt "P�csi disput�"-r�l sz�l. A vita P�csen, a r�ckevei reform�tus pr�dik�tor, Skaricza M�t� �s a p�csiek unit�rius pr�dik�tora, V�laszuti Gy�rgy k�z�tt zajlott le. T�rgya az unit�rius vall�s volt. A disputa a k�v�nt eredm�nnyel �rt v�get: Skaricza M�t� nem fogadta el ugyan az unit�riusok tanait, de elismerte, hogy �k is a Szent�r�sb�l keresik az igazs�got, teh�t nem mondhat�k eretnekeknek.(49)

10. A Szent�r�s D�vid Ferenc identit�s�nak alkot� r�sze �s teol�giai rendszer�nek fundamentuma, en�lk�l sem �t, sem reform�ci�j�t nem �rthetj�k meg. A "k�nyvek k�nyv�t" a vall�sos �let leggazdagabb forr�s�nak tartotta, annak az er�s alapnak, amelyr�l a vall�st reform�lni lehet �s az apostoli egyh�zat �jra lehet alkotni. Semmi tekint�lyt rajta k�v�l nem ismert el. Mindent neki rendelt al�; vele m�rte le a vall�s �s erk�lcs vil�g�t. F� t�rekv�se volt min�l k�zelebb ker�lni hozz�, mert benne minden megtal�lhat�, amire egy igaz kereszt�nynek sz�ks�ge van. Meg�t�l�se szerint "mindazok, amik az evang�liumban �s az apostolok �r�saiban foglaltaknak s az �dv�ss�g alapj�t illet�leg a pr�f�tai �r�sokkal megeggyeznek, tov�bb� Isten tisztelet�nek �s segits�g�l hiv�s�nak igaz m�dj�t tartalmazz�k, az id�k v�gezet�ig fognak tartani. Mindazok pedig, amik id�legesek, Istent�l el�re megszabott id�pontig fognak tartani. (50)

A kereszt�nyeknek, �ll�tja D�vid Ferenc, J�zust�l �s tan�t�s�t�l kell f�ggni�k.(5l) "El�gedj�nk meg Krisztus vil�gos �s egyszer� tan�t�s�val, mid�n ezt mondja: az pedig az �r�k �let, hogy t�ged (szerelmes Aty�m) higgyenek egyed�l bizony Istennek, �s hogy J�zus az elbocs�tott Krisztus. Aty�mfiai, kereszt�nyek, ha ez az �r�k �let, mit k�v�nunk t�bbet? Hiszen csak az �r�k �letet �s az �r�k boldogs�got keress�k. S ha ezt megtal�ljuk az egy Atya Isten �s J�zus Krisztus ismeret�ben, mit bujdosunk az Antikrisztus �tj�n? J�l hallod, Krisztus Urunk nem tan�t sem a l�nyegr�l, sem a szem�lyr�l, sem az �r�kt�l fogva val� Fi�r�l, sem a kett�s Krisztusr�l. De tan�t az egy Atya Isten ismeret�r�l, aki egy bizonyos Isten, �s a n�z�reti J�zusr�l, aki a Krisztus, az igaz Messi�s."(52) … "Disput�ljanak az emberek valamig akarj�k, h�nyj�kvess�k a szem�lyeknek sokas�g�t, de ez az �r�k �let, hogy csak t�gedet egyed�l val� Istent ismerjenek, �s akit elk�ldt�l a J�zus Krisztus".(53) - Ebben l�tjuk D�vid Ferenc biblicizmus�nak kifejez� �sszefoglal�s�t.

A. d�vai v�r halottja sz�zad�nak a j�v� fel� b�tran halad� reform�tora volt. Bog�ti Fazekas Mikl�s a kort�rs �gy jellemezte, mint "theologus incomparabilis".(54)

� viszont az �jsz�vets�g szellem�ben "a megfesz�lt J�zus Krisztus szolg�j�"(55)-nak nevezte mag�t. Tal�l� �s min�s�t� is egyben ez az elnevez�s, mert D�vid Ferenc J�zus tan�tv�nyak�nt az igazs�g szeret�je volt. Isten t�rv�ny�t k�vette �s Isten egyh�z�nak �p�t�s�t kereste. �lete Isten �s ember szolg�lata volt a Szent�r�s alapj�n. Radik�lis reform�ci�ja �s az unit�rius egyh�z megalap�t�sa, a lelkiismereti szabads�g �s a vall�sos t�relem biztos�t�s��rt folytatott k�zdelme - ez az � �let�nek maradand� �rt�ke.

"Semmif�le m�lt nem v�sz el soha: valahol �s valahogy megmarad valamiben �s munk�l a jelenben, mert az�rt volt, hogy a jelen egy hossz� �s sz�les k�pr�zat�t megteremtse. A m�lt �s m�ltunk nem v�sz el soha" (Ga�l G.). Igy �rizz�k, �lj�k �s vissz�k magunkkal a 400 �ves m�ltb�l D�vid Ferenc �letm�v�t.

Dr. Erd� J�nos

JEGYZETEK

1. D�vid Ferenc hal�l�nak idej�r�l ellentmond�sos tud�s�t�sok maradtak fenn. Haner Gy�rgy (Historia ecclesiarum Trans-sylvanicarum. Majnafrankfurt �s Lipcse, 1694. 301.), Lampe Frigyes Adolf-D. Ember P�l (Historia eccleslae reformafae in Hungaria et Transylvania. Utrecht 1728. 304./, A. Sz�kely S�ndor (Unit�rfa vall�st�rt�netei Erd�lyben. Kv. 1839. 82.) (mind 1579. j�nius 6-ra teszik a reform�tor hal�l�t. Bog�ti Fazekas Mikl�s napt�r-feljegyz�s�ben 1579. november 7-e szerepel) Pokoly J�zsef, Bog�thi mag�r�l �s D�vld Ferenczr�l. KerMagv 37/1902. 265. (K�nosi T�zs�r J�nos-Uzoni Foszt� Istv�n (Historia eccIesiastica Transilvano-Unitaria. I/A. 189), Jakab Elek (D�vid Ferencz eml�ke. Bp. 1879. 243.) M�s t�rt�n�szek szerint a reform�tor 1579. november 15-�n halt meg. Az unit�rius egyh�z ez ut�bbi id�pontot fogadta el. (L�sd: Ferencz J�zsef, Unit�rius kis t�k�r. Cluj-Kolozsv�r 1930. 39.; N�ggsz�z �v. 1568-1968. Kv 1968. 25.). V�lem�ny�nk szerint Bog�ti Fazekas Mikl�s k�zl�se tekinthet� hitelesnek.

2. Sebesi P�l a Honterus alap�totta brass�i gimn�zium anyak�nyv�ben, az 1545-ben beiratkozott tanul�k k�z�tt tal�it "Franciscus Colosvarinus" nev� di�kot D�vid Ferenccel azonos�tja. Ezen az alapon felt�telezi, hogy a feh�rv�ri iskola elv�gz�se ut�n Brass�ban folytatta tanulm�nyait. (A brass�i �s szebeni gimn�ziumok unit�rius di�kjai a XVI-XVIII. Sz�zadban. KerMagv. 85/1979.55)

3. R�vid magyar�zat mik�ppen az Antichristus azigaz Istenr�l valo tudomant meg homalositotta.Gyv. 1567. Fakszimile kiad�s Kv 1910.32. Ez ut�bbi kiad�sb�l vessz�k az id�zeteket (RMNY 232)

4. Veress Endre (kiad�), Epistolae et acta jesuitarum Trans- sylvaniae temporibus principum B�thorry (1571-1613). Bp. 1911. I. 185.

5. Erasmus, �jtestamentum�nak 3. kiad�s�ban k�nytelen volt az 1Jn 5,7 verset vissza�ll�tani, mivel ellenfelei szenth�roms�g tagad�ssal v�dolt�k. Az eretneks�g v�dja ellen �rt munk�j�ban megjegyzi, hogy Krisztust az �jsz�vets�gben ritk�n nevezik Istennek, �s hogy a Szentlelket az Ujtestamentum soha nem nevezi Istennek. (Adversus monachos quosdam Hispanos. Opp. IX. 1023, 1040, 1050.)

6. Els� resze az Szent Irasnac. Gyv (1569). B i i lev. (RMNY 269)

7. Atheismi Lufheri Melanchtonis, Calvini, Bezae, Llbiquitariorum. Anabaptistarum, Picardorum, Puritanarum, Arianorum et aliorum nostri temporibus haereticorum. Vilnae 1586. 74-75.

8. Uo. 74-75.

9. Jakab Elek, D�vid Ferencz eml�ke. Bp. 1879.211; G�l Kelemen, A kolozsv�ri unit�rius kotl�gium t�rt�nete. 1935. II. 383.; Sandius, Ghristopher, Bibliotheca antitrinitariorum. Frei- stadt 1684. 57.

10. R�vid magyar�z�t. 84. -

11. Uo. 84; l�sd m�g: R�vid utmutatas az Istennec ig�inec igaz �rtelm�re. Gyv 1567. L. ij - L iij lev. (RMNY 233).

12. Els� r�sze a Szent Irasnac. II. pr�dik�ci� Istenr�l.

13. Uo. Bi lev.; v�. R�vid magyar�zat. 84-85, 87=88.

14. Veress E. . i. m. 185. 1

5. R�vid magyar�zat: 84-8~�; 87-88; Els� resze az Szent Irasnac. B �i lev:

16. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l �s az. � igaz. Fiarol, a nazareti Jezusrol. Kv 1571. Cij-C �j; F ij lev. (RMNY 304).

17. Uo. H �j - HIK lev.; v�. R�vid magyar�zat. 85.

18. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz ertelmere. O �j lev.

19. Els� resze az Szent Irasnac: G � lev.

20. R�vid maggar�zat. 83.

21: Az egy � magatol valo fels�ges Isfenr�l. N - M -iij lev. ; v�. Els� resze az Szent Irasnac. B iii lev.

22. R�vid magyar�zat. 12-13.

23. Az egy � mag�f�l val� fels�ges Istenr�l. A ijj lev.

24. Refutatio scripti Georgii Maioris. Kv 15.69: H h lev. (RMNY 272)

25. Els� resze az Szent Irasnac. Ev lev; Az Szent Irasnac fundamentomabol v�tt magyar�zat. Gyv 1568. E lev. (RMNY 253)

26. R�vid rnaggar�zat. 14; l�sd m�g: Az egy Attia Istennec, �s az � �ldott Szent Fianac, az Iesus Christusnac Istens�gekr�l Igaz vall�st�tel. Kv I571. J iij l�v.

27. R�vid magyar�zat 14:

28. De dualitate - �rtekez�s a kett�s Istens�gr�l. (ford. M�kos Albert) Kv 194~. 24. 29. Uo. 27., 44.

30. Els� r�sze az Szent Irasnac: VII. pr�dik�ci� J�zusr�l.

31. Uo. A s lev.

32. R�vid magyar�zat. 64.

33. De dualitate. 27.

34. R�vid magrgarazat. 41., 52.; l�sd m�g: El� resze az Szent Irasnac. IV. pr�dik�ci� J�zusr�l: 35. Pall, Francisc, Framintarile sociale si religiosase din Gluj in jurul anului 1570. Cluj, 1962. ; G�ldenberg, Samuil, Clujul in secolul XVI. Bucuresti, 1958.; Pirn�t, Antal, Die Ideologieder Siebenb�rger Antitrinitarier in den 1570er Jahren. Bp. 1961

36: Refvtati� scripti Petri Melii. Gyv 1567. Epistola Dedicatoria (RMNY 231).

37. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l. Hagym�ssi Krist�f-hoz int�zett aj�nl�s.

38: Erd�lyi orsz�ggg�l�si eml�kek. Bp. 1877. II. 343.

39. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz �rtelmere. A ij lev.

40. .Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l. b lev:; l�sd m�g: Az egy Attia Istennec, �s az � �tdott Szent Fianac. Hhh ij lev.

41 Az egy � magat�l val� fels�ges Istenr�l. A lev.

42. Bodor Andr�s (ford�t�), �jabb adatok egy n�gysz�z�ves perr�l. Ker. Magv. 77/1971. 59.

43. Lampe, Frigyes-Debreceni Ember P�l, Hisforia ecclesiae ref. in Hungaria et Transrylvania. Utrecht i728. 147-148 ;l�sd m�g: Catechismus ecclesiarum in natione Hungarica per Transrylvaniam. Kv 1566.

44. Kathona G�za, A heidelbergi k�t� de form�l�d�sa az antitrinif�rizmussal v�vott harcokban. (A heidelbergi k�t� t�rt�nete Magyarorsz�gon) Bp. 1965. 99-111. A gyulafeh�rv�ri els� hitvita t�rt�net�t t�rgyal� �sszefoglal�sok: Jakab Elek, i. m. 72-?3. - Pokoly J�zsef. Az erd�lyi reform�tus egyh�z t�rt�nete. Bp. 1904. I 191-193. - Borb�ly Istv�n. A magyar unit�rius eygh�z hitelvei a 16. sz�zadban. Kv 1914. 11-12; A mai untt�rius hifelvek kialakul�s�nak t�rt�nete. Kv 1925. 17 ; R�v�sz Imre, Magyar reform�tus egyh�zt�rt�net. Debrecen 1938. I. 156-157. A gyulafeh�rv�ri els� hit vita t�teleit, valamint az 1566. m�jus 19.-�n tartott marosv�s�rhelyi zsinat hat�rozatait az 1566-ban megjelent Catechismus Ecclesiarum Dei.. F2-G3 levelein tal�lhat� Sententia Concors" c. munk�lat tartalmazza.

45. Brevis enarratio dispvutationis Albanae. Gyv 1568. A. ii-B ij. (RMNY 247); l�sd m�g: Lampe-Ember i. m. 254-255; Jakab E. i. m. 103 -128.

46. Az v�radi dispvtacionac avagy vetelkedesnec az egy Attva Istenr�l �s annac Fiarol az Iesus Chrisfusrol �s a Szent l�lekr�l igaz�n valo el� sz�mlal�ssa. Kv 1569(1570) A lev. (RMNY 286). Sz�vegkiad�s�t Nagy Lajos �s Sim�n Domonkos rendezte sajt� al�: A nagyv�radi disputatio c�men, Kolozsv�r, 1870

47. K�nosi T�zs�r J.-Uzoni Foszt� I. i. m. I. 132; Borb�ly I., Adal�k XVI. sz�z�vi dr�mairodaimunk f�rt�net�hez. Ker. Magv. 44.(1909)97.; A magyar irodalom t�rt�nete. I. r. Bukarest 1950, 97.

48. Alszegi Zsolt, Magyar dr�mai eml�kek. Bp 1914, 118.; l�sd m�g: Kanyar� Ferenc, Disputatio Debrecensis. Koszor�, 1879, 343-366; Firtos Ferenc; A debreceni disputa. Sz�szv�ros 1917; Horv�th J�nos, A reform�ci� jegy�ben. Bp. 1967, 359; Esze Tam�s, A debreceni disputa, Studia et Acta sorozatban II. Bp. 1967, 433-472; Varjas B�la, A reform�ci� dr�m�i. (A magyar irodalom t�rt�nete 1600-ig. Bp. 1964, 356-362.)

49. V�laszuti Gy�rgy, A Petsi kerezttien rendnek meltatlan preaedikatoranak Valazuti Georginek Scarica Matheoal, az kevieknek tiszteletes �s b�cs�letes praedilratoranak Petsen valo bezelgeteseknek. K�zirat 41. lev Kanyar� Ferenc, Unit�riusok Magyarorsz�gon a XVI. �s~XVll. �vetben. KerMagv. Borb�ly I. Unit�rius iskoladr�m�k a XVI. sz�zadban. Itk. 1913. 326-333 N�meth S. Katalin A p�csi disputa sz�vegeir�l Szeged 1973, 75-76. D�n R�bert, a "p�csi disputa", Itk. 1978. 1-14. A p�csi disputa sz�vege els�izben r�videsen nyomtat�sban is megjelenik a MTA kiad�s�ban N�meth S. Katalin �s D�n R�bert gondoz�s�ban.

50. De dualitate. 48.

51. Az Szent Irasnac Fundamentomabol v�tt magyarazat. Gyv. 1568. B � lev. (RMNY 253)

52. Az egy � magat�l val� fels�ges Istenr�l. K iij. - L lev.

53. R�vid magyar�zat. 91.

54. Pokoly J�zsef, Bog�thi mag�r�l �s D�vid Ferenczr�l. Ker. Magv. 37(1902) 265.

55. D�vid Ferenc t�bb munk�j�ban igy nevezi mag�t: "a megfesz�lt Jesus Christusnac szolgaia , l�sd pl. R�vid magyar�zat. Els� resze az Szent Irasnac. R�vid �tmutatas az Istennec igeienec igaz ertelmere. Az Szent Irasnac fundamentomabol v�tt magyarazat. Az egy � magatol valo fels�ges Istenr�l stb.

56. Ga�l G�bor



Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.


Kateg�ria: Biblia �s bibliai tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�: Share/Save/Bookmark

[ Vissza ]



______________________________________________________________________________________________________________

Virtu�lis Unit�rius K�z�ss�g UniGy�r�je
[ El�z� | Gy�r� f�oldala | Feliratkoz�s | V�letlenszer� oldal | K�vetkez� ]


 

Unitárius Háló
(VUK)

Unitárius
Keres�

Unitárius
Képtár

Unitárius
Linktár

Unitárius
Média

Unitárius
Napló

Unitárius
Naptár

Unitárius
Társalgó

UniPédia


freestat.hu


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek és hozzászólások szerz�ik tulajdonai, minden más tartalom: © 2002-2009 Magyarországi Unitárius Egyházé.

Weboldalunk hírei a backend.php és az ultramode.txt fájlokkal is elérhet�ek.
**

You can syndicate our news using the file backend.php

Distributed by Raven PHP Scripts
New code written and maintained by the RavenNuke™ TEAM


(Original PHP-Nuke Code Copyright © 2004 by Francisco Burzi)
oldal gener�l�sa: 1.61 m�sodperc


:: fisubsilver shadow phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by coldblooded (www.nukemods.com) ::

按揭計算機| 買樓| 上車盤| 搵樓| 屋苑| 樓盤| 地產| 租樓| 租盤| 二手樓| 新盤| 一手樓| 豪宅| 校網| 放盤| 樓價| 成交| 居屋| 貝沙灣| 美孚新邨| 嘉湖山莊| 太古城| 日出康城| 九龍站 | 沙田第一城| 西半山 樓盤| 樓市走勢| 青衣| 西貢 樓盤| 荃灣 樓盤| Grand Austin出售的樓盤

推荐一个卖雪茄的网站| 雪茄网购| 雪茄哪里买| 雪茄| 哈瓦那雪茄| 雪茄网| 雪茄专卖| 雪茄价格| 雪茄烟网购| 雪茄专卖网| 雪茄专卖店| 网上哪里可以买雪茄| 买雪茄去哪个网站| 雪茄怎么抽| 雪茄烟| 雪茄吧| 陈年雪茄| 限量版雪茄| 大卫杜夫雪茄| 保利华雪茄| 古巴雪茄品牌| 古巴雪茄价格| 古巴雪茄| 古巴雪茄多少钱一只| 古巴雪茄专卖网| 烟斗烟丝| 烟丝| 小雪茄| 金特罗雪茄| 帕特加斯d4 | 蒙特雪茄| 罗密欧朱丽叶雪茄|

噴畫| banner| banner 價錢| Backdrop| Backdrop 價錢| 易拉架| 易拉架 價錢| 橫額| 印刷| 橫額印刷| 印刷 報價| 貼紙| 貼紙印刷| 宣傳單張| 宣傳單張印刷| 展覽攤位| 書刊 印刷| Bannershop| Ebanner| Eprint| 印刷 黃店| 印刷公司| 咭片| 海報| 攤位| pvc板| 易拉架設計| 海報印刷| 展板| 禮封| 易拉架尺寸| foamboard| pvc| printer| label| print shop| poster| business card| postcard| print services| printing company| name card| hk print| hong kong printing| Leaflet| Printing|

邮件营销| Spread| Email Marketing 電郵推廣|

wms| vending machine| barcode scanner| QR code scanner| SME IT| it solution| rfid tag| rfid| rfid reader| it outsourcing| printing labels| IRLS| IT Support| system integration| software development| inventory management system| label printing| digital labelling| barcode label| Self Service Kiosk| Kiosk| Voice Picking|

Luxury Travel| Six Senses Travel| Six Senses Zighy Bay| Vietnam Travel| Morocco Travel| Park Hyatt| Peninsula| Automatic Label Applicator| 度身訂造 旅遊| 峴港 旅遊| 芽莊 旅遊| 北海道旅遊| 越南旅遊| 杜拜旅遊| 摩洛哥旅遊| 六善| KLook| Travel 旅遊| 旅行| KUONI 勝景遊| 郵輪| Luxury| Aman| Silversea| Luxury Cruises| Six Senses| 峴港| 芽莊| Abu Dhabi| Private Tours| AmanTokyo| Amanyangyun| Cuba Private Tours| 古巴私人包團| Jetour| Amanemu| 定制旅游| 高端旅游| Luxury Travel Agency Hong Kong| 銀 海 郵輪| Tailor Made Travel| Tailor Made Trips| 豪華 旅遊|

Tomtop| Andoer| LEMFO| Anet A8| Xiaomi Roborock S50| Xiaomi M365 Scooter| MXQ PRO| MJX Bugs 5W| Hohem Isteady Pro| Hubsan H501s X4| Anet A6| Dobby Drone| ILIFE V7s| Creality Ender-3| Hubsan H501s| Hohem Gimbal| Trumpy Bear| Amazfit Bip| Hubsan H501s| Vernee T3 Pro| DJI Mavic Air| Anet A8 3d Printer Review| Populele| SONOFF| Homekit| JJPRO X5| LEMFO LEM7| Anet| Koogeek| Hubsan Drone| Wltoys| Feiyu| Zeblaze| Lixada|

electric bike| best electric bike| electric bikes for adults| e bike| pedal assist bike| electric bikes for sale| electric bike shop| electric tricycle| folding electric bike| mid drive electric bike| electric bike review| electric fat bike| fat tire electric bike| electric bicycle|