�prilis 21, 2008 12:41 CDT
dr. Czire Szabolcs: V�ge a reverz�lisnak?!
„�j” reverz�lis-t�rv�nykez�s
Szerz�: .
761 Olvas�s
V�ge a reverz�lisnak?!
„�j” reverz�lis-t�rv�nykez�s
Az itt k�vetkez� �r�s azok sz�m�ra k�v�n t�j�koztat�st �s seg�ts�get ny�jtani, akik (�ntudatos) r�mai katolikus vall�s�val k�t�tt vegyes h�zass�gban �lnek, vagy erre k�sz�lnek.
Egyh�zunk a lelkiismereti �s vall�sszabads�gi t�rv�ny (1568) a vil�gon els�k�nt val� kieszk�z�l�s�t�l sz�m�tja fenn�ll�s�t, �s az�ta is k�vetkezetesen ragaszkodik ezekhez az �rt�kekhez.
Tudjuk azonban, hogy a vall�si t�relem egy t�relmetlen vil�gban komoly l�tsz�mvesztes�get okoz, �s az k�nnyen �rtelmez�dik a t�megek el�tt vall�si k�z�mb�ss�gk�nt. �ntudatos h�veink tudj�k, hogy a k�z�s mennyei sz�l� eszm�j�ben felragyog� vall�si t�relemnek �s k�lcs�n�s tiszteletnek semmi
k�ze nincs a k�z�mb�ss�ghez, �pp ellenkez�leg: ha sz�momra fontos a vall�som, akkor tudom meg�rteni, hogy a m�siknak is mi�rt fontos a saj�tja.
A szabad vall�sgyakorl�s joga kiterjed a vall�s szabad megv�laszt�s�ra �s annak csal�di �rt�kk�nt �s �r�ks�gk�nt val� tov�bbad�s�ra is. Ebben minket, unit�riusokat (�s m�sokat) nagym�rt�kben korl�toz(ott) a r�mai katolikus egyh�z �ltal k�vetelt „reverz�lis”.
Ami�rt tollat ragadtam, az a k�vetkez�: meggy�z�d�sem, hogy a „reverz�lis” k�r�li – sz�nd�kosan fenntartott? – t�j�kozatlans�g �s f�lre�rt�sek megsz�ntet�s�vel egy b�k�sebb egy�tt�l�s lehet�s�ge ny�lik meg katolikus testv�reinkkel, mik�zben kevesebb nemr�g sz�letett vagy sz�letend� gyermeket „vesz�t�nk el”.
Gyakran hallani az �sszes gyermek�t „elkeresztelt” vagy erre k�sz�l� egyh�ztagt�l: „Mit tehetn�k, tiszteletes �r/asszony, hiszen al� kellett �rnom a reverz�list, amiben arra k�teleztek, hogy beleegyez�semet adjam minden sz�letend� gyermekem katolikus kereszts�g�hez. K�l�nben nem esketett volna meg a pl�b�nos, vagy most ut�lag m�r egyetlen gyerek m�sk�nt keresztel�s��rt
is megvonn� h�zast�rsamt�l a szents�gek kiszolg�ltat�s�t.”
Mint l�tni fogjuk, az el�bbi v�leked�s nagym�rt�k� tudatlans�got t�kr�z, r�ad�sul �ri�si vesztes�geket okoz mind a csal�di egy�tt�l�s, mind az egyh�zi tov�bb�l�s tekintet�ben.
L�nyeges v�ltoz�sok a katolikus t�rv�nykez�sben A r�mai katolikus egyh�z a II. Vatik�ni zsinaton (1962–1965) �s annak dokumentumaiban �rz�kelhet� l�p�seket tett a vall�sszabads�g mint alapvet� emberi jog tiszteletben tart�sa ir�ny�ban, m�g ha annak gyakorlatba �ltet�se akadozik is. C�lszer�nek l�tszik, hogy el�sz�r a zsinatot megel�z� vegyesh�zass�gi t�rv�nykez�st tekints�k �t, hogy felismerhet�v� v�lj�k annak az erd�lyi k�ztudatban val� mai (!) befoly�sa. Ezt k�vet�en a zsinat ut�ni fejlem�nyekre ir�ny�tjuk a fi gyelm�nket, �s azokra a d�nt�si lehet�s�gekre, amelyekben az egyetemes vall�sszabads�g �s a katolikus t�rv�nykez�s �rv�nye egyidej�leg val�sulhat meg.
Az 1917-es T�rv�nyk�nyv (Codex Iuris Canonici) j� bizonys�ga testv�reink zsinat el�tti nagyfok� vall�si t�relmetlens�g�nek.
Tiltotta a h�zass�gk�t�st egy katolikus �s egy m�s felekezet� megkeresztelt k�z�tt, de ha az a megfelel� felt�telek mellett m�gis l�trej�tt, �rv�nyess�g�t elfogadta. Egy nem megkeresztelttel nem csak tiltotta, de �rv�nytelennek is tekintette a frigyet („vall�sk�l�nbs�g akad�lya”). A tilt�s al�li felment�s felt�telei k�zt szerepelt, hogy a nem katolikus f�lnek �g�retet kellett tennie
arra n�zve, hogy a katolikus felet nem t�r�ti el hit�t�l (mik�zben a ford�tottj�t aj�nlotta), �s mindkett�nek �r�sban v�llalnia kellett, hogy minden sz�letend� gyermeket katolikusnak keresztelnek. A h�zass�gk�t�st megel�z� m�s jelleg� megegyez�s az ifj � p�r k�z�tt, vagy a reverz�lisban adott �g�retek ut�lagos
nem-teljes�l�se az „�nmag�t�l be�ll� kik�z�s�t�s” b�ntet�s�t vonta maga ut�n. A mai k�znyelv ezt „a szents�gekt�l val� eltilt�s” kifejez�ssel foglalja �ssze. Az a t�ny, hogy ezek a felt�telek �s k�vetkezm�nyek olyan ismer�s�k ma is, j�l mutatja, hogy az erd�lyi k�ztudat a vegyesh�zass�gi t�rv�nykez�s �jabb fejlem�nyeit m�g nem tette mag��v�, j�llehet m�r azok is t�bb �vtizedes
m�ltra tekintenek vissza. Most teh�t ezeket n�zz�k meg.
A II. Vatik�ni zsinat dokumentumai �s az annak szellem�ben fogant p�pai megnyilatkoz�sok k�sz�tett�k el� a mai �rv�nyben lev� 1983-as T�rv�nyk�nyvet. Ebben k�l�n fejezetet kapott a vegyes h�zass�gok szab�lyoz�sa (1124–1229. k�nonok).
A vegyes h�zass�g katolikusok sz�m�ra tilalom marad ugyan, de nem akad�ly, amelyhez enged�lyt kell k�rni a helyi ordin�riust�l (a gyakorlatban a helyi pl�b�nos). Az enged�ly megad�sa egyfel�l „megfelel� �s �sszer� okokb�l” t�rt�nhet, m�sfel�l h�rom felt�tel teljes�lts�g�hez kapcsolt. Az okokat a
k�non nem r�szletezi, mintegy a helyi ordin�riusra b�zza azok m�rlegel�s�t. Egyes komment�rok itt pozit�v �s negat�v okokat taglalnak. Pozit�vk�nt m�r az ifj � p�r komoly elhat�roz�sa �nmag�ban is elegend�, negat�v oldalon pedig f�k�nt a tilt�s vesz�lyeit kell m�rlegelni: esetleg csak polg�ri esk�v�t k�tnek, a
katolikus f�l elt�volodik egyh�z�t�l stb.
A h�rom felt�telt pontosan id�zz�k, �s egyenk�nt magyar�zzuk.
1. felt�tel (k�non 1125/1): „A katolikus f�l nyilv�n�tsa ki, hogy k�sz a hitt�l val� elt�volod�s vesz�lyeit elh�r�tani, tov�bb� �g�rje meg �szint�n, hogy erej�hez k�pest mindent megtesz az�rt, hogy minden gyermeke a katolikus egyh�zban keresztelkedjen �s nevelkedj�k.”
Mindenekel�tt azt a v�ltoz�st kell �szrevenni, amit itt a II. vatik�ni zsinat szellemis�ge hozott: a vall�sszabads�gi t�rv�ny �rtelm�ben minden felekezet csak a saj�t h�veit�l k�rhet b�rmit is, �s �ket sem k�nyszer�theti lelkiismerete ellen cselekedni (v�. pl. Dignitatis Humanae 2–5). A gyermekek kereszts�g�re
utal� �g�retet teh�t csak a katolikus f�lnek kell megtennie. �g�retr�l van itt sz�, �s nem garanci�r�l, azaz az �g�ret meg-nemtart�sa ut�lag nem vonhat maga ut�n b�ntet�st, azaz hat�lyon k�v�l helyez�dik a kik�z�s�t�s. (Hogy n�mely pl�b�nos m�gis gyakorolja, magatart�sa jogs�rt� jelleg��rt maga kell hogy sz�mot adjon Isten, lelkiismerete, gy�lekezeti tagjai �s egyh�zi hat�s�ga el�tt.) Mit jelent az, hogy erej�hez k�pest mindent megtesz?
A T�rv�nyk�nyv magyar kiad�s�hoz k�sz�tett magyar�z� l�bjegyzetben Erd� P�ter ismert k�nonjog�sz (ma m�r b�boros-pr�m�s) a k�vetkez�t mondja: „ha a nem katolikus f�l, b�r h�zass�gk�t�s el�tt nem tiltakozott, de k�s�bb v�l�ssal fenyeget a gyermek katolikus keresztel�se vagy nevel�se eset�re, a katolikus f�l mor�lisan nem tekinthet� k�telesnek �g�ret�nek megtart�s�ra, hiszen az »meghaladn� erej�t«.” Luk�cs R�bert, a gyulafeh�rv�ri katolikus Hittudom�nyi F�iskola tan�ra szerint „a katolikus f�lt�l azt k�rik, hogy tegyen meg minden lehets�gest, �s semmivel sem t�bbet egy adott helyzetben... A gyermek katolikus kereszts�ge a nem katolikus f�l hozz��ll�s�t�l is f�gg.
Egyes esetekben lehets�ges a gyermek katolikus keresztel�se �s nevel�se, m�s esetekben egyszer�en lehetetlen. Ebben az esetben a katolikus f�lt�l nem k�rik azt, hogy olyant tegyen, ami lehetetlen.” (Studia Th eologica Transsylvaniensia 9 (2007), 14.p.)
2. felt�tel: „Ezekr�l a katolikus f�l �ltal teend� �g�retekr�l a m�sik felet idej�ben �rtes�ts�k, hogy biztos legyen, hogy � val�j�ban tudat�ban van a katolikus f�l �g�ret�nek �s k�telezetts�g�nek.”
�rtes�t�sr�l van teh�t sz�, �s nem k�telez�sr�l, azaz tudom�sulv�telr�l �s nem beleegyez�sr�l vagy �g�retr�l. A k�zl�s �s tudom�sulv�tel m�dj�nak r�szleteir�l az adott t�rs�g p�sp�ki konferenci�ja d�nt, jelenleg n�lunk az al��rat�s vagy a jegyz�k�nyvet felvev� tan�k el�tti „igen” van gyakorlatban. Figyelni kell azonban arra, hogy amit k�rhetnek, az csak a katolikus f�l �g�ret�nek a tudom�sulv�tele, amilyen �g�rettel l�nyeg�ben mi unit�riusok is mindannyian tartozunk saj�t vall�sunk �s egyh�zunk ir�ny�ban, m�g ha ennek form�lis kinyilv�n�t�s�ra nem is vagyunk k�telezve. A dolog jelent�s�g�re val� tekintettel m�g egyszer: nem reverz�list �runk al�, amelyben k�telezz�k magunkat gyermekeink „�tkeresztel�s�re”, hanem hitvest�rsunk ilyen ir�ny� �g�ret�nek tudom�s�r�l adunk sz�mot.
3. felt�tel: „Mindk�t felet meg kell tan�tani a h�zass�g c�ljaira �s l�nyegi tulajdons�gaira, melyeket egyik f�l sem z�rhat ki.”
Ezzel a felt�tellel messzemen�en egyet�rt�nk, �s hasonl� h�zass�gi felk�sz�t�t mi magunk is gyakorolunk. �dv�zlend�, hogy lelk�szek jelenl�t�ben legyen lehet�s�ge az ifj � p�rnak szemben�zni k�rd�seikkel, megismerni egym�s vall�s�nak a h�zass�gi egy�tt�l�sre vonatkoz� tan�t�sait, �s egyeztetni �rt�krendj�ket, amikor egy �letre a k�z�s n�veked�s �s a k�lcs�n�s �n�tad�s mellett k�v�nj�k elk�telezni magukat.
A k�rd�sk�rben m�g h�rom fontos t�nyez�t kell megismern�nk, amelyek j�l seg�thetik vegyes h�zass�gra k�sz�l� h�veinket �s v�lasztottjukat a helyzet m�rlegel�s�ben.
Az egyik – hogy kit min�s�t, azt most ne r�szletezz�k –, hogy a katolikus egyh�z hivatalosan nem ismeri el az unit�rius kereszts�g �rv�nyess�g�t, mert abban nem szerepel a szenth�roms�gi formula. Katolikus k�nonjogi szemsz�gb�l n�zve teh�t az unit�riusokkal a „vall�sk�l�nbs�g akad�lya” �ll fenn, �s a h�zass�g,
b�r l�trej�tte ut�n �rv�nyes, az nem min�s�l szents�gnek.
Teh�t �g�ret ide, al��r�s oda, a katolikus f�lnek tudnia kell, hogy egyh�za nem tekinti szents�gnek egy unit�riussal k�t�tt h�zass�g�t. Ugyanakkor a helyi ordin�rius hat�sk�r�ben �ll a d�nt�s joga, hogy vegyes vall�s�ak eset�n enged�lyezze a h�zass�gk�t�s mise keret�ben t�rt�n� kiszolg�ltat�s�t.
A m�sik, hogy vegyes vall�s�ak eset�n – �s f�k�nt az � eset�kben – a katolikus f�l k�rheti a k�noni forma al�li felment�st ordin�rius�t�l. A felment�s megad�sa ut�n a h�zass�got meg lehet k�tni egy nem katolikus lelk�sz vagy ak�r csak egy civil hat�s�g el�tt is. Milyen okok mellett k�rhet� a k�noni forma al�li felment�s? Luk�cs R�bert a k�vetkez� p�ld�kat k�n�lja egy d�l-afrikai p�sp�ki konferencia anyaga alapj�n: amikor a katolikus f�lnek lelkiismereti agg�lyai vannak egyh�za szertart�s�t illet�en; amikor fenn�ll a vesz�lye annak, hogy a nem-katolikus f�l elidegenedik csal�dj�t�l �s/vagy vall�s�t�l; amikor a nemkatolikus f�l azt k�ri, hogy hozz�tartoz�i assziszt�ljanak h�zass�gk�t�s�n�l;
amikor a katolikus pap jelenl�te kellemetlens�get okoz; amikor nincs a k�rny�ken katolikus templom; amikor a csak n�vleg katolikus egy �ntudatos m�s vall�s�val k�t h�zass�got.
A harmadik, hogy az 1983-as T�rv�nyk�nyv (1127/3) tiltja a kett�s szertart�st. E tekintetben teljes az �sszhang a t�bbi kereszt�ny (bele�rtve az unit�riusokat is) felekezet felfog�s�val, �s keresni kell a megegyez�s �s a k�z�sen v�gzett szertart�s �tj�t.
Kett�s szertart�snak min�s�l, ha az egyh�zi h�zass�gk�t�st egy m�sik felekezet templom�ban megism�tlik, vagy ha a szertart�son k�z�sen r�szt vev� lelk�sz k�l�n-k�l�n veszi be a maga h�v�t�l a fogadalmat/beleegyez�st. A k�v�natos az, hogy az ifj � p�r mindk�t tagja ragaszkodik vall�s�hoz, a k�t felekezet lelk�sze k�z�sen v�gezze a szertart�st. Sz�mos esetet tudunk, amikor a katolikus pl�b�nos �s az unit�rius lelk�sz k�z�s istentisztelet keret�ben, b�k�s egyet�rt�sben �ldott�k meg a h�zass�gk�t�st.
Erre n�zve k�sz�lt szertart�si rendtart�s, de mivel a k�rd�s szakmai r�sze a lelk�szekre tartozik, itt a h�vekt�l csak a lehet�s�g ismeret�t k�rj�k, �s azt, hogy a k�rd�sben k�rj�k lelk�sz�ket a legm�lt�nyosabb megold�s megtal�l�s�ban.
Minden h�zasuland� �s m�r h�zass�gban �l� testv�r�nk �let�re Isten �ld�s�t k�rem, amely mindig seg�t a szeretet �s b�kess�g �ld�sos �tj�nak megtal�l�s�ban, �s annak felismer�s�ben, hogy a m�ss�g nem akad�ly, hanem lehet�s�g az �let gazdags�g�nak �s egym�s (azaz �nmagunk) megismer�s�nek
kiteljesed�s�ben.
Amennyiben a t�m�val kapcsolatban Olvas�inknak tov�bbi k�rd�seik mer�lnek fel, �r�mmel v�rom leveleiket a szerkeszt�s�gbe.
dr. Czire Szabolcs
Forr�s: Unit�rius K�zl�ny 207. decemberi sz�m
Serz�i jog Unitárius Portál
Minden jog fenntartva.
Kateg�ria: Tanulm�nyok
Cimk�k: Semmi
K�nyvjelz�:
[ Vissza ]
|