A Hit Isten Ajándéka - Unitárius Portál

Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet

400105 Kolozsvár, 1989. December 21. u. 9.; telefon és távmásoló: (004)0264-450284, -598228

KEDVES BARÁTAINK!

Mindenek el�tt: békés, boldog, egyleti rendezvényekben és élményekben gazdag újesztend�t kívánunk az ODFIE Választmánya nevében!

1. Az idei Versmondó- és népdalénekl� versenyre Székelykeresztúron kerül sor, február 26–28. között. A rendezvényre minden egyletb�l 2 személyt várunk, egy versmondót és egy énekest.

Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=34916

Gondolatok az 1568-ban született vallásügyi törvény margójára

Az erdélyi unitárius egyház minden esztend� januárjában születésnapot ünnepel. Idén ez éppen a 442. – szép kor ilyen válságos id�ben! A reformáció legifjabb egyháza, az unitárius, a méltán híres 1568. évi tordai országgy�lés vallásügyi határozatától kezd�d�en számítja létét.

Az erdélyi rendek – magyarok, székelyek és szászok – négy és fél évszázaddal ezel�tt törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot, és kimondták, hogy: „... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az � értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az � lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.

Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkit�l az el�bbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéb�l megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

A lelkiismereti és vallásszabadság törvénye mérföldk� az erdélyi felekezetek életében, hiszen az eltér� hitbeli meggy�z�dés�ek együttélését biztosította egy olyan korban, amikor a vallásos tolerancia kérdését nem volt tanácsos t�lünk nyugatabbra emlegetni. Egészen biztos, hogy a vallási türelmet biztosító rendelkezés mögött politikai és társadalmi érdekek is meghúzódtak, ezek jelent�ségét nem szabad tagadni. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy Erdély történetében ez az els�, és tudomásom szerint az utolsó olyan „világi” törvény, melyet explicite szentírási alapra helyeztek.

A reformáció két alaptétele kapcsolódott itt össze – „Mert kegyelemb�l tartattatok meg, hit által; és ez nem t�letek van: Isten ajándéka ez.” (Ef 2,8) és „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által.” (Róm 10,17.) –, ez az összefonódás er�sebbnek és tartósabbnak bizonyult minden politikai és gazdasági érdeknél.
Erdély földjén gyakorlatban valósult meg az a vallásbéke, melyr�l John Lock, a tolerancia teoretikusa b� száz esztend�vel kés�bb is csak filozofált. A modern értelemben vett lelkiismereti szabadság a francia forradalom véres esztendeiben született meg, és alapjainál hiába keressük Ef 2,8 vagy Róm 10,17 igazságát.

A világon el�ször Erdélyben mondták ki, és ültették gyakorlatba a vallásszabadságot, akkor, amikor t�lünk nyugatra a vallás nevében országok viseltek háborút egymás ellen, Erdély a felekezeti béke földje maradt, akár katolikus, akár református fejedelem ült is a tanácsban. Addig maradt a felekezeti béke szigete, amíg az uralkodás szentírási alapra épült. Abban a pillanatban, amikor az uralkodó elfelejtette, hogy „…más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, amely a Jézus Krisztus” az ország és a felekezetek békés együttélése odalett.

Január idusán emlékezzünk János Zsigmondra, az erdélyi rendek bölcsességére, hitére, és köszönjük meg Istennek, hogy Erdély példát mutatott toleranciából az akkori és a mai Európának.

Kovács Sándor teológiai tanár, Kolozsvár